Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-09 / 240. szám
2 N A P E ö 1954 OKTOBER 9 Dobi István nyilatkozata a Hazafias Népfront jelentőségéről és a népfront-bizottságok megalakulásával kapcsolatos kérdésekről rtobi látván, a Népköztársaság " Elnöki Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának tagja, a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának a Hazafias Népfront jelentőségéről és a népfront-bizottságok megalakulásával kapcsolatos kérdésekről: — Igen nagy jelentőséget tulajdonítok a Hazafias Népfrontnak, illetve a nemzeti összefogásnak. Jelentős ez politikai, gazdasági, kulturális és szociális szempontból egyaránt. Sok hasonló nemes törekvés volt már a nemzet életében, a mostani az egész nemzet boldogulása érdekében való s ezért igen fontos, hogy jó munkát végezzünk. További el&rehaiadásunk, békés életünk biztosítása — nagy és nemes célok, és ha jól fogjuk meg a 'dolgot, a nagy célok megvalósítá sára, népűnk az eddiginél is egységesebben lép sorompóba. — Különösen fontosnak tartom a Hazafias Népfront munkáját a falun, ahol az elénk tűzött nagyszerű célokat igen körültekintő munkával kell megvalósítanunk. Kormányzatunk nagy feladatokat tűzött maga elé a falu felemelkedését illetően. Nem kétséges, hogy a falusi népfront-bizottságoknak nagy lehetőségeik lesznek e feladatok megvalósításában. Ezeknek a bizottságoknak mindenütt a nemzeti összefogás ütőerejé- ‘nek kell lenniök. Azt tapasztalom, "hogy sok helyen megértették ezt, vannak azonban, ahol nem gondolták át megfelelően a dolgot. — A komáromi járásban jártam a napokban. Ott azt tapasztaltam, hogy több helyen formális a népfront-bizottságok megalakulása, mert ezeken a helyeken gyenge volt a szervező munka, nem tudatosították eléggé a dolgozókkal, milyen nagyjelentőségű feladatok megoldásáról van szó. Mélységesen helytelennek tartom azt, hogy egyes községekben a dobosra bízták a szervezést, legfel- jebb még hangoshíradón közölték a dolgozó parasztokkal, hogy megalakult a népfront-bizottság. Egyik sem alkalmas és megfelelő. Az elmúlt években falusi vezető embereink egy része keveset gondolt arra, hogy megnézze, emberileg mi a helyzet a községben, hogy hat egyik vagy másik intézkedés. Most másfajta munkára van szükség. Sok helyen nem elég az a felvilágosító munka, amit végzünk és nem helyes az a mód, ahogyan végezzük. EjT;l lehetne tenni a kérdést, hogy képzelem én el? Hát valahogy így: minden faluban ismerek a parasztok körében néhány olyan tekintélyes dolgozó parasztembert, akik emberségükkel, szorgalmukkal, tisztességükkel és értelmükkel is kitűnnek. Ha ezeket az embereket keressük meg — ötöt-hatot egy faluban, — és el tudunk velük beszélgetni arról, milyen céljaink vannak, milyen eredményeket értünk el eddig és ezeket hogyan fokozhatjuk tovább a nemzeti összefogással, akkor tovább jutunk. El kell velük beszélgetni: nézzétek meg a gépállomást, a gépi munka eredményeit s ha erre azt halljuk tőlük, hogy hibák vannak még ott, vagy hibák vannak a termelőszövetkezetben, akkor meg kell magyarázni nekik, hogy nem a gépállomás és a nagyüzemi gazdálkodás a rossz, nem a nagyüzemi gazdálkodásban van a hiba, hanem más baj van itt, gyertek, állapítsuk meg közösen! Az egész -mezőgazdasági termelést magas színvonalra kell emelnünk, de ehhez a ti munkától? is szükséges! Kérdezzük meg tőlük, s mondják meg, hol a javítanivaló, mondjál? meg, mit kívánnál? az államvezetéstől: műtrágyát, gépet, stb. — és mondjuk meg nekik: mi a falu nyugalmát, a falu kultúráját akarjuk, nem akarunk mást, csak jót és nem hívjuk másra őket, csak arra, hogy társaikkal együttmunkálkodjanak ezért a jóért, adják hozzá az ő erejüket, az ő tudásukat az eddiginél nagyobb mértékben. S az ilyen beszélgetésnek meglesz az eredménye. Mondott szóból ért a magyar —tartja a közmondás — s a parasztember megérti az egyszerű szót. És ahogy így falvanként 5—6 emberrel szót lehet érteni, ők a népfrontbizott ság útján szót érthetnek a többiekkel is. Véleményem szerint így kell összehívni az embereket és így kell elindítani nagyon fontos munkájukra a falusi népfront-bizottságokat. Az így alakult népfront-bizottságok nagymértékben tudják szolgálni a falu fejlődésének ügyét. — S most, a népfront-bizottságok alakulásánál, majd munkájánál sem szabad szem elől téveszteni, hogy a mi falvainkban vannak már kiváló termelőszövetkezetek, jól dolgozó gépállomások, de vannak gyengébb termelőszövetkezetek és sok egyéni gazdálkodó paraszt, illetve sok köD zépparaszt, akinek jól megalapozott gazdasága van. Baj lenne az, ha valaki ezzel nem vetne számot S amikor a nemzeti összefogás jelentőségéről szólok, akkor elsősorban azt tartom fontosnak, hogy ennek keretein belül még tovább erősödjék a munkások és parasztok szövetsége és a falu lakói egyetértsenek a fontos kérdésekben. Melyek ezek? Úgy gondolom, hogy elsősorban az elmaradó termelőszövetkezeteknek kell követniük a kiváló termelőszövetkezetek példáját, hogy a ma még gyengébbek színvonala mielőbb elérje a leg- jobbakét. ügy látom, hogy az Idén már jó úton vagyunk ahhoz, hogy az elmaradó termelőszövetkezetek is meggondolják a dolgot és törekszenek elérni az előrehaladottabb termelőszövetkezeteket. Persze ennek fontos feltétele, hogy rendelkezzenek a szükséges munkaerővel. Szövetkezeti parasztságunkban egyre erősebb a törekvés, a magasabb terméseredmények elérésére. Miért? Mert egyre világosabban látják, hogy a magasabb eredmények után nagyobb rész jut nekik. Nem kétséges, hogy ha további gépekkel és a szükséges munkaerővel segítjük termelőszövetkezeteinket, akkor azok a még szorosabb összefogást az ipari munkásokkal egyebek mellett arra használják fel, hogy ország-világ előtt bebizonyítsák a termelőszövetkezeti gazdálkodás magasabbrendűségét Tehát a nemzeti összefogás jelentősége igen nagy a termelőszövetkezetek fejlődése szempontjából. e a nemzeti összefogás nagyon fontos az egyéni gazdálkodók szempontjából is. A mi parasztjaink, véleményem szerint, értik a gazdálkodást, akár az állat- tenyésztésről, akár a növénytermesztésről van szó. Értik a mezőgazdaság dolgát, szeretik a földjüket és sokan nagyon ragaszkodnak a kis gazdaságukhoz, nem tudnak szebbet, jobbat, emberibbet elképzelni az ő életformájuknál, amely pedig több, mint százados életforma. Ez volt az elődeik élete, egészségben, betegségben, a halálban is ehhez a gazdasághoz nyúltak, ebből orvosolták, ebből tartották gyermekeiket. Parasztjaink jelentős részének általában nem, vagy igen nehezen jut eszébe szántás-vetés közben, amikor még néhol egy gyenge lóval szánt, hogy felette repülőgép búg, az úton autó száguld, hát még az atomenergia! Nem jut eszébe, amikor nehéz munkájával arat vagy csépel, hogy mellette ma már kombájn van s ami mindennél fontosabb: a mi rendszerünk jóvoltából technikánk ma már odáig fejlődött, hogy őt is részeltethetik ebből. Nehezen jut eszébe, hogy változtasson régi életformáján. Annyira ragaszkodik ahhoz, annyira megszokta — hiszen öregapja és még nemtudom hányadik ükapja is úgy csinálta, — hogy nem is tud jobbat elképzelni. S amikor izmosodik az új paraszti életforma, a szövetkezeti gazdálkodás, s amikor ma már köny- nyebb munkával, sokkal kevesebb verejtékkel, sokkal jobb eredményeket érhetnek el a termelőszövetkezetekben, akkor a most alakuló és szélesedő összefogás keretei között mutassuk meg az egyéni gazdálkodóknak ezeket az új eredményeket. De ahol még úgy állnak a dolgok, keljünk nemes versenyre az egyéni gazdálkodókkal, a jó gazdálkodókkal, hiszen büszkék lehetünk arra, hogy a világ kevés táján találunk jobban gazdálkodó embert a magyar parasztnál. Az egyéni gazdálkodók figyeljék a termelőszövetkezetek ered- nényeit és fordítva. A termelési bizottságokban éppúgy, mint a népfront-összejöveteleken, vagy egyéb módon ismerkedjenek meg alaposan egymással, beszélgessenek a mi izmosodó, fejlődő, új életünkről, be- szélgessenel? a gazdálkodás gondjaiD róL S így közelebb kerülve egymáshoz, a termelőszövetkezetek használják ki a termelőszövetkezet-adta lehetőségeket, a korszerűbb nagyüzemi gazdálkodás magasabbrendű- ségét, nemcsak úgy, hogy magasabb terméseredményeket érnek el, hanem az 6 életformájukban is. Az egyéni gazdálkodók meg hasznosítsák a nagyüzemi gazdálkodás jó módszereit és használják ki azt a lehetőséget, amelyet az állam támogatása, a kormányprogram biztosít számukra, hogy még eredményesebben termeljenek és éljenek azzal a széles lehetőséggel, amelyet most a nemzeti összefogás jelent számukra gazdasági, kulturális, szociális kérdéseik megoldásánál is. Ne felejtsék el, hogy az államvezetésnek eltökélt szándéka a mezőgazdasági termelés fejlesztése. De a mostaninál jobb élet eléréséhez az állam támogatása mellett szükség van az 6 akaratukra Is. Szükséges, hogy részben termelő- munkájuk eredményeinek növelésével, részben okos javaslataikkal, elképzeléseikkel segítsék elő a mező- gazdaság eddig elért színvonaléinak fejlesztését Nyilvánvaló, hogy a népfront-bizottságok munkája, a népfront-összejövetelek széles utat nyitnak dolgozó parasztságunk előtt az említett kérdések megoldására. Tehát a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából, az egyénileg dolgozók szempontjából Is igen nagy szükség van a nemzeti összefogásra és nagyon fontosnak tartom, hogy erre vonatkozóan jó programokat dolgozzanak ki a népfront-bizottságok. nagyjelentőségű a nemzeti összefogás a falu szociális és kulturális felemelkedése szempontjából is. A szociális gondoskodást illetően a falu népe nagyon elhanyagolt volt a felszabadulás előtti időkben. A felszabadulás óta nagyon sokat tettünk az elmaradás felszámolásáért, de nem lehet elmondani azt, hogy nincs már tennivalónk e téren. Lényegesen több van a dolgozó parasztoknak, mint volt, de nem jutottunk még el addig, hogy a szociális gondoskodást teljes egészében az egész népre kiterjesszük. Az államvezetésnek olyan elképzelései van nak, hogy a nemzeti összefogás erejével fokozatosan az egész népre kiterjedjék a szociális gondoskodás. Minden becsületes dolgozó magyarnak éreznie kell azonban, hogy ezt is csak a termelőmunka fokozásával, a nemzeti összefogás útján tudjuk mindenki számára biztosítani. Hasonló a helyzet a falu kultúrája terén is. Kulturális téren sem értük el még sok helyen azt a színvonalat, amire pedig minden lehetőségünk megvan. Nagyszerű kultúrcsoport,iáink vannak már sok helyen, de van még olyan község, ahol nincs minden rendben. Csak egy példát erre. A felszabadulás előtt Szőnyben, az én falumban hét műkedvelő gárda működött, még munkásműlcedvelő- gárda is volt, — pedig micsoda üldözésbe, ellenállásba ütközött a munkásember, amikor ilyent cselekedett. A felszabadulás után az én falumban nem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyek pedig kulturális téren is megnyíltak a dolgozók előtt. Ma, amikor a népművelési minisztérium, a községi tanács segít, s amikor kultúrház van a falun, az én falumban egy kultúrcsoport sincs. Szerencsére Kisbéren van egy termelőszövetkezet, amely kultúrgárdát is, énekkart is szervezett. Ez az egy példa is mutatja, hogy igen sok tennivaló van még ezen a területen s a nemzeti összefogással meg is oldhatjulc ezeket, nagyon szépen tovább fejlődhetünk kulturális téren is. — Nagyszerűek a célok, érdemes a legjobb munkával dolgozni a megvalósításukért — fejezte be nyilatkozatát Dobi István. IRODALMI FEJTÖRŐ (K. FELADVÁNY) Dal a hazugság-házról Bécs felől sodrott ősz Duna-habok Titkukat s hozott parancsukat zúgják: Zsibongj fői újból szép zsiványtanya, Ékes kövekkel fölburkolt Hazugság, Száz zsandáxunk és katonánk vigyáz Minden vásárolt, zsoldos úri bőrre: Paprika Jancsik, Pintye Gligorok, Forverc, dóré! Bánatok, kínok, mint vad keselyük, Falánkoznak a milliók szívébűi S mulasztott étek, öröm és gyerek Helyén a Burg szurony hatalma épül. Megíojtódik Európa közepén Egy szép népség, már álomban te pőre. De élnek a kufárok s vett urak, Forverc, előre! Es nézd, világ, e rongy komédiát, Hol csüggedt nézők a legnemesebbek. Hol eladnak sok műnk ás-milliót Cudar, oladó, úri keveseknek. Ahol az Élet ellen összefog Cézár! gőgős ■ magyar úri dffre, Ahol régi dal már a becsület, Forverc, előre! wie De egyszer meging a Palota, Földlndulóbban, minél jobban késfk 8 meghallhatja a közönyös világ Halottaknak hitt lelkek ébredéit, A Hazugság-ház kap új lobogót Majd a Dunára lenéző tetőre, 8 addig, urak, tűzre az olajat, Forverc, előre! * é Ez a vem 1913-ban Jelent meg. Szerzőjét a stfhnArtfl te tol tehet # ismerni. ^ Ezzel a feladvánnyal véget ért a könyvhéti fejtörő sorozat. A meg- f fejtéseket „Irodalmi fejtörő" felirattal a szerkesztőségünk címére kér- { jük megküldeni. A nyertesek könyvjutalmat kapnak. Az „Irodalmi fejtörő" műsorát minden kedden a pécsi rádióban] hallhatják. (Szerkeszti: Szántó Tibor) # Nyugati sajtóhangok V. M. Molotov elvtárs berlini javaslatairól PÁRIZS A párizsi lapok bőven foglalkoznak V. M. Molotovnak a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása 5. évfordulója alkalmából Berliniben tartott ünnepi ülésen elhangzott beszé déveL A demokratikus sajtó üdvözli ezeket a javaslatokat, s úgy értékeli őket, mint a Szovjetunió német kérdésben folytatott követcezetes politikájának új megnyilatkozását. A londoni egyezmények érvénybe lépése — írja a „LTíumaniité" — Németország és Európa végleges kettészakadását, a revansiszta terveket szövő németországi pártok megerősödését jelentené. Ez fokozná a fegyverkezési hajszát mind nyugaton, mind keleten és lehetetlenné tenné az igazi megbékélést Francia- ország és Németország között Viszont a négy hatalom tanácskozása és az összes külföldi megszálló csapatok Németországból való kivonása rendkívül kedvező helyzetet teremtene a német probléma békés megoldására. A burzsoá sajtó Igyekszik úgy feltüntetni a szovjet javaslatokat, mint olyan „manővert", amelynek az a célja, hogy „megbénítsa a nyugati védelem megteremtését". A „Figaro“ aizt írja, hogy „a szovjet diplomácia vezetője diplomáciai támadást intézett, hogy szétzúzza a londoni megállapodásokat". NEWYQRK A „New-York Herald Tribüne“ szerkesztőségi cikkben kommentárt fűz V. M. Molotovnak október 6-án a berlini nagyigyűlésen a német kérdés kapcsán tett javaslataihoz. Alap ezt írja: „Most, amikor Mendes- France és Adenauer parlamentjeik elé állnak, lényegesen több forog majd kockán, mint Németország felfegyverzése. Az a hűvös fogadtatás, amelyben a szövetségi gyűlés részesítette Adenauert Londonból visszatértekor, arról tanúskodik, hogy Németországban úrrá lett a mielőbbi egyesülés vágya. A szociáldemokraták azt akarják, hogy mielőtt bármit tennének a londoni egyezmény jóváhagyása érdekében, kíséreljék meg az újabb tárgyalásokat Oroszországgal Németország jövőjét illetően." A cikk rámutat, hogy „még Dehler konzervatív Szabad Demokrata Pártja is, amely befolyás szem pontjából a második helyet foglalja el Adenauer koalíciós kormányában" fenn akarja tartani a Németország egyesítése kérdésében a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások lehetőségét. Waggoner, a „Newyork Times* washingtoni tudósítója közli: a külügyminisztérium képviselője kitért az elől, hogy közvetlen magyarázatot fűzzön a négyhatalmi értekezletre tett szovjet felhíváshoz, mint mondta, azért, mert a hivatalos személyeknek a javaslatra vonatkozóan egyelőre csak töredékes sajtóközlemények állnak rendelkezésére". Jól- 'rhet itt biztosra veszik, — folytatja a tudósító, — hogy a francia és a nyugatnémet parlament ratifikálja a londoni egyezményt, hivatalos személyek beismerik, hogy Párizsán és Bonnban a közvélemény ismert csoportjainak szemében vonzóknak tűnnek fel az európai biztonságnak a „kölcsönös megértésen" vagy a Szovjetunióval való egyezményen alapuló új formájával kapcsolatos javaslatok. Ma, amikor a németiek érdeklődését fokozottan felkelti megosztott országuk újraegyesítése, azé kérdésben összehívandó értekezletre tett szovjet javaslat Washingtonban ha aem is aggodalmat, de legalább is némi nyugtalanságot kelt,“ Külföldi hírek PEKING Az amerikai katonai hatóságok japán hajókat használnak fel a kínai part menti kémkedésre és az összegyűjtött tájékoztató-anyag továbbítására a Japánban állomásozó amerikai haderőkhöz, illetőleg Csang Kai- sekékhez. A fentieket a japán tengerparti biztonsági hivatalhoz közelálló körök hozták nyilvánosságra. NEWYORK Az ENSZ közgyűlésének október fi-i délelőtti ülésén Izrael és Egyiptom képviselője szólalt fel az áitalá.. nos vitában. A délutáni ülésen Menőn, India képviselője szólalt fel. A leszerelés kérdéséről szólva India képviselője ki jelentette, hogy országa az atomfegyver feltétlen eltiltása mellett foglal állást. Amellett nyilatkozott, hogy tartsák fenn a nagyhatalmak vétójogát, mert anélkül — mint Menőn mondotta — „lehetetlen az ENSZ további létezése.“ A döntőfontosságú kérdések közül amelyek az egész világot nyugtalanítják — mondotta a továbbiakban az •ndiai küldött. — elsőrendű fontosságú a német probléma. A német kérdés békés rendezése csakis Németország egyesítése útján érhető el — mondotta. Menőn kijelentette az indiai kormány szükségesnek tartja javasolni, hegy Németország kél részének kormányai folytassanak köz vétlen tárgyalásokat. .,A németeknek — mondotta, — meg kell adni a lehetőséget, hogy egymás között tár nyaljanak a vitás kérdések megoldásér ÓL* A bánni partimén! ti trés vita Dián a liigvi bizottsíghoz tette át a ré vínta'm ér’e'iez'ele! követelő szeciáiőeniokrata javaslatot Berlin (MTI) A bonni parlament csütörtökön 11 órás viharos külpolitikai vita után a koalíciós pártok szavazataival jóváhagyta Adenauer külpolitikai irányvonalát. A Szociáldemokrata Párt képviselői a bonni kormány külpolitikája ellen foglaltak állást. Adenauer hétében szólalt fel a külpolitikai vita során és minden alkalommal „sú- 'yos .következményekkel“ fenyegette meg a koalíciós pártoknak azokat a képviselőit, akik a kancellár szerint ..feltűnési vágyból a nyilvánosság előtt bírálni szokták a kormány kül- politíkéját.'‘ A bonni parlament többsége formailag nem utasította el, hanem a külügyi bizottsághoz tette át a szociáldemokrata képviselői csoport határozati javaslatiét, amely hangoztatja: — A szövetségi gyűlés szólítsa fel a szövetségi kormányt: hasson oda a nyugati megszálló hatalmaknál, hogy kezdjenek minél előbb tárgyalásokat a szovjet megszálló hatalommal Németország szabad újraegyesítéséről és Németország felvételéről az ENSZ keretében létrehozandó európai kollektív biztonsági rendszerbe.
