Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-05 / 236. szám
2 NAP L ö 19K4 október 5 A Finn ICominnnistn Fürt X. Konggressznsa Helsinki (TASZSZ) Október 2-án Helsinkiben megkezdte munkáját a Finn Kommunista Párt X. kongresz- szusa. A kongreszsust Aimo Aaltonen, a Finn Kommunista Párt elnöke nyitotta meg. Aaltonen javaslatára a vendégelt egyperces hallgatással adóz tak J. V. Sztálin és a Finn Kommunist Párt egyik megalapítója, Sandra Lehtinen emlékének. Aatonen beszédében megemlítette, hogy a X. kongresszus időszaka egybeesik a Finnország és a Szovjetunió közötti fegyverszüneti egyezmény tízéves évfordulójával. A tízéves békés fejlődés időszaka — mondotta Aaltonen — meggyőzően bebizonyította népünknek, hogy milyen előnyös Finnországra nézve a nagy Szovjetunióval és a többi békeszerető néppel való baráti viszony. Mint Aaltonen megjegyezte, a Kommunista Párt megelégedéssel ál lapítja meg, hogy az általa képviselt külpolitikai vonal mind szélesebb néptömegek támogatására talál, amit más pártok sem hagyhatnak figyelmen kívül. Aaltonen a továbbiakban az ország belpolitikai helyzetét elemezve, rámutatott a Kommunista Párt befolyásának növekedésére a finn dolgozók körében. A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelynek tagjai: Vilié Pessi, Aimo Aaltonen, Hertta Kuusi- nen, Inkeri Lehtinen, Martti Malm- berg, Irjö Murto, Ailo Miakinen, Mauri Rü-emia, Koski Kulo, Eino Kulpi, valamint a testvérpártoknak a konjvreszsuson résztvevő képviselői Ezután felolvasták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét, amelyet a küldöttele és a vendégek viharos tapssal és éljenzéssel fogadtak. A kongresszuson ugyancsak viharos tapssal fogadták a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözletét. Ezután Koski Kulo, a finn nép demokratikus szövetségének elnöke üdvözölte a kongresszust. A Magyar Dolgozók Pártja nevében Non György üdvözölte a kongresszust. A kongresszus október 2-i délutáni ülésén Vilié Pessi, a Finn Kommunista Párt főtitkára a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának munkájáról tartott beszámolót. A beszámoló felett megkezdték a vitát. A Nin című jugoszláv hetilap a londoni tanácskozásról * ** ^ Belgrád (TASZSZ) A Nin című ju goszláv hetilap „kompromisszumok Londonban“ című cikkében a kilenc ország külügyminisztereinek Nyugat- Németország felfegyverzése kérdésében tartott értekezletéről azt írja, hogy az „európai védelmi közösség“ és a brüsszeli értekezlet kudarca kétségtelenül némi tanulságot szolgált de csupán „a katonai integráció kérdéseiben." A politikai problémák megoldása kérdéses maradt. Az európai biztonság kérdésének gyökeres megoldása a lap véleménye szerint — csakis úgy lehetséges, ha a londoni tárgyalásoknál szélesebb alapokra helyezik az európai országok közti kapcsolatokat. Az „európai védelmi közösség“ tapasztalata megmutatta, hogy a „kis Euró pa“ tervei nem reálisak és szűklátó- körűek az Európa egyesítésére vezető széleskörű távlattal bíró európai együttműködés szempontjából. A londoni tanácskozás résztvevőiről nem lehet azt mondani, hogy levonták a tanulságot az „európai védelmi közösség kudarcából“ és figyelembe veszik a nemzetközi helyzetben beállott változást. Mi több, jé- néhány közvetlenül érdekelt ország részvétele nélkül kezdtek hozzá a német kérdés megoldásához.. Nagy- jelentőségű az a tény, hogy a londoni tanácskozáson csak a nyugateurópai katonai szervezet megalakításáról esett szó. Ez a szervezet szoros kapcsolatban lesz az északatlanti egyezménnyel. Ez pedig azt jelenti, hogy a tömbök és az ideológiai kizárólagosság politikáján alapszik majd. Ez tehát semmi esetre sem szilárd és reálig alapja az európai együttműködés fejlesztésének, Európa egye sítése ügyének. Angol lapok a londoni értekezletről London (MTI) A hétfő reggeli angol lapok vezércikkeiket a londoni értekezlet befejezésének szentelik és kommentárokat fűznek a kilenc külügyminiszter által aláírt záróközleményhez. A polgári sajtó csaknem egyöntetűen eredményesnek nevezi a konferenciát s elégedettségét fejezi ki az eredmény felett. Az elégedettség kifejezése mellett azonban aggályok is hangot kapnak egyes még meg nem oldott problékij leszerelési javaslatát az atomfegyverek ellenőrzése és a leszerelés kérdésében“ — hangoztatja a lap. A jobboldali Daily Express, amely egy idő óta szembszáll a német felfegyverzéssel — élesen bírálja a londoni értekezlet döntéseit A lap sajnálattal állapítja meg vezércikkében hogy „Nagy Britannia a londoni tanácskozások során fegyveres erőinek Nyugat-Európában tartásával olyan egyoldalú kötelezettségeket vállalt, amelyeket az Egyesült Államok sem Mao Ce-tung bsn’íet'et adott a kínai nemzeti ünnepen résztvett küitötdi kormáiiykü tSötiségek tiszteletére Peking (Uj Kína): Mao Ce-lnng, a* Kínai Népköztársaság elnöke vasár- 5 nap este bankettet adott a kínai 3 nemzeti ünnepen résztvett külföldi < kormányküldöttségek tiszteletére. A 3 banketten a küldöttségek tagjain kívül 3 jelen voltak a baráti országok pekin- 3 gl diplomáciai képviselői, valamint a 3 kínai állam vezetői. A szívélyes és 3 baráti légkörtől áthatott bankett után 3 ének. és táncelőadást tartottak. 3 Max Reimann: El a kezekkel a Német Kommunista Párttól! Max Reimann, a Német Koraim-1 nlsta Párt elnöke a Freies Volk című lapnak adott nyilatkozatában a t többi között kijelentette* A lakosság müHóIiiak elszántan követelniük kell: a Német Kánonra- 2 nlsta Párt ellen november 23-ára ki- í tűzött pert ne tartsák meg. El a ke- I zek kel a Német Kommunista Párttól és a munkásosztály minden intéxmé- 2 nyétóll Megkezdődött a Nyugat- « német Szakszervezeti Szövetség III. Kongresszusa« IRODALMI FEJTÖRŐ 0. FELADVÁNY) Móricz 2EsÍ£gBiiondnak Minden szavadban a termő magyar nyár Aranya csillog s magyar ősz bora, Mit férfiszívvel és elmével adtál, Oly fejedelmi magyar lakoma. A századok rád vártak és te jöttél, Döngő léptekkel, izmos es derűs, Maga a nagyság, a jóság, a bőség, Hogy homlokunkról száz felhőt elűzz! Es jöttél, hogy a kárvalló szegényst Ezer bajának örök hangot adj, Hogy pariagán viruljon tiszta szép sí r S látásra nyíljon itt a szív, az agy! Ha megdobott kövével az irigység, Ha megcsúfolt sarával a gálád, Lelked tovább tetézte drága kincsét S tovább pörölted néped Igazát, Neme« vad voltál hínár-rengetegben, HM mindig áll a hajtás, csapda int, Hol az igaz magyarság mindig ellen 8 elvérzenek legméltóbb álmaink. He a magyar nyár termő kedve necn SÍ. A magyar ősznek forr még új bora. Es én hiszem, hogy győzelmedre csendül Blinden pohár • tájon, cimbora! A vers szerzője 1937-ben halt meg ©gyík vidéki városunkban, also1 íit és ahol dolgozott. Mint a borongás hangulatok költőjét fsmerik, de Berlin (MTI): Majna-Frakfurtban 3 életművéhez hozzátartozik forradalmi költészete Is. Személyében egyik hétfőn reggel megkezdődött a Nyu- j -lindítója és felfedezője volt József Attilának. III. országos kongresszusa, amelyen J A ncvet -^odaírni fejtörő“ fehrasu borítékban rzerkesztoseháromszázkilencvenegy küldött vesz 3 ünk rimér* küldjék be. A megfejtők között könyvjutalmakat osztunk részt. 3 zét. — - 3 (Szerkeszti: Srántó Tibor) Délkoreai kikötő- munkások sztrájkja Phenjan (TASZSZ): A Koreai Központi Távirati Iroda h „Tongjang Tonszin'* délkoreai hírügynökség je_ entése alapján közli, hogy szeptember 30-án sztrájkba léptek azok a puszani és maszani kikötőmilnkások, akik amerikai hadianyag rakodásán dolgozlak. A délikoreai hatóságok „törvénysértőnek“ nyilvánították a sztrájkot. Az Építőit Szatoenrezeíc Elnökségének és az építésügyi míniszteriamnak levele az építőipari váilalatokiiez Az Építő, és Faipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és az építésügyi minisztérium együttesen levéllei fordult az építőipari és az építőanyagipari vállalatok igazgatóihoz és szakszervezett bizottságaihoz, hogy a téli munkákkal kapcsolatos szociális feladatokra felhívják a figyelmet. A fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet javaslat külföldi sajtóvisszhangja PÁRIZS A „L*Httmanité“ szembeállítja a Szovjetuniónak az ENSZ-ben előterjesztett, a béke megszilárdítására irányuló javaslatát a német felfegyverzést célzó londoni tárgyalásokkal, amelyek — mint a lap hangsúlyozza — jogos félelemérzést keltenek a népekben. „A kllenchatalmi értekezlet — írja a „t/Humanité” — és az ENSZ- ben a Visinszkij nyilatkozatával kezdetét vett tárgyalások között nagyobb a különbség, mint amekkora a Londont az ENSZ székhelyétől elválasztó Óceán. Mint a „Libérstion“ című lap megjegyzi, „a Szovjetunió javaslata a feszültség enyhítésére irányuló törekvést bizonyítja”. LONDON Az „Observer" című lap newyorki tudósítója azt írja, hogy ha az angolok elutasítják az oroszok köze- 'edését, megkockáztatják, hogy a franciák visszautasítják a hozzájárulást Németország új rafelf egy vérzéséhez. Másrészt ha túlságos nagy készséget mutatnak, megkockáztatják, hogy az amerikaiak elfordulnak tőlük. DELHI A „Times of Incjia” című lap írja, hogy delhi hivatalos köreiben úgy üdvözlik- a szovjet javaslatot, mint pozitív.lépést a tömegpusztító fegyverek feletti ellenőrzésről és a fegyverzet csökkentéséről szóló nemzet- közű egyezmény kivívása felé. A lap hozzáfűzi, hogy India támogat műiden lefegyverzést célzó megegyezéses lavaslatot, mivel külpolitikájának alapelve, hogy a fegyverzet felhalmozása és szétszórt katonai támaszpontok létesítése gyanakvást és aggodalmat kelt a világ népeinek körében. D É D A N Y A RH B Ö 1.0 S’ # J E Irta: ÖRSI FERENC mák miatt. A Manchester Guardian szorongva ír a londoni határozatok várható franciaországi és angliai fogadtatásáról. Figyelemreméltó a News Chronicle cikke, amely — noha üdvözli a megegyezést — óva int attól, hogy feladják a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások politikáját. „Botorság .enne figyelmen kívül hagyni Visinsz Berlin (ADN): A Német Szociáldemokrata Párt nyugatberlind szervezete a küszöbönálló nyugatberlini képviselőtestületi választásokkal kapcsolatban „közvéleménykutatást1' végzett, amelynek eredménye: az Adenauer politika elutasítása. Majdnem ezer nyugatberlimit kérdeztek meg, többek között a következőkről: „Mit gondol ön, a jelenlegi kormányformáról ?“ „Egyetért ön Adepauer külpolitikáival?“ „Helyesli ön Németország újrafelfegyverzé- sét?“ 'Az első kérdésre a megkérdezettek 80 százaléka kijelentette, hogy elutasítja az Adenauer kormányt, mert az nem német, hanem amerikai politikát űz. A második kérdésre minden megkérdezett nem-cl felelt, volt hajlandó magára vállani. Ez a kötelezettségvállalás ártalmára lesz Tagy-Britannia kapcsolatainak a brit nemzetközösséggel. Nagy-Britan nia — állapítja meg a lap: ezzel el vesztette függetlenségét és semmit, a szó szoros értelmében semmit sem kapott cserébe. Nevetséges ez a szer ződés, amely tele van kölcsönös bi- '.almatlgnsággaL“ mert Adenauer külpolitikája nem az újraegyesítésre' irányul, és elveti a négyhatalmi értekezletet. A megkérdezettek 30 százaléka háborús politikának nevezte Adenauer politikáját. A harmadik kérdésre a megkérdezettek 70 százaléka nem-el válaszolt míg a többiek Németország újra- felfegyverzése mellett szálltak síkra. A Német Szociáldemokrata Párt közvéleménykutatásának eredménye teljesen egyezik a nyugatberlini szenátus által betiltott népszavazás éred- ményével. E népszavazás során már több, mint kétszázezer nyugatberiini nyilatkozott a békeszerződés mellet! és az „európai védelmi közösség“ el. len. vn. A könnyeiket azonban nem lehet lenyelni. Az el nem folyó köny nyék úgy fojtják az ember dühét, mint a taposott anyag a puskaport. Minél több könny gyűlik össze belül, annál nagyobb lesz a robbanás, így gyűlt a düh István leikében is. Szerette volna előrántani szűre ujjá- ból a baltát és a németbe vágni. — Vagy kettéhasítani a szerezsám fejét. Vagy ... vagy bármelyikét, aki a közelében volt. — Gyáva! — sustorgott benne a gúnyos szó. — Én gyáva? Hát ki mert idejönni közételr? A farkascsorda közepébe!? Hány ezren vagytok bitangok!? Na megálljatok! Lihegett nagyot, aztán a távolba kémlelt. A látóhatár peremén sárguló levelű akácos mutatta az irányt a pusztát ismerőknek. Azon keresztül vezetett az út Csckanyába. Félóra múlva a kis akácos már balkézről látszott. Egy óra múlva a Csokonya és Szülök közti pusztaság felé menetelt a sereg. Arra, amerre kiszélesedik a homok és minden lépés távolabb visz az ember lakta vidéktől. Szeretett volna felkacagni, amikor a tisztre gondolt. Már eszébe sem jut, hogy neki is baja eshet. — Gyáva?! No jól van! — és fáradhatatlanul, szinte vidáman taposta a homokot. Háta mögött csattogott a korbács rekedtre ordították magukat a kocsisok. Dühöngtek a tisztek, hogy a drága lovak a második menetnapon tönk temennok. A nyugatberliniek elutasítják Adenauer politikáját A fehérkabátos Is itt rendelkezett a szekereknél. Szinte kézbefogáttá a káromkodó felkelőkkel megrakott járműveiket. Azután elővette óráját, lü hősen megisarlknntyúzta lovát és az elővédhez vágtatott. István észrevette. Vállával dobott egyet szűrén és belülről megtapogatta feiszéjét. — Na, uraim fogalmazz! — dobbant nagyot a szíve. A tiszt első kérdése egy o^torcsa- pás volt. A férfi szembefordult vele. Á fehárioaibátos az óráját rázta. — Elmúlott már a két óra gazember! És falunak nyoma sincs! István lassan kihúzta magát és gúnyos mosolygással szűrte a szót foga között. — Nincs is uram — amikor a tiszt elképedt ábrázatát látta, még komótosabbra fogta a szót. — Mert ide a ’egközelobbi falu már öt óra járásra van. A fehérkabátos nem .értette először. Csak amikor gúnyos képébe meredt, akkor ocsúdott fel. Eltorzult hangon üvöltötte: — Lelőlek! — és előrántotta pisztolyát. De ebben a pillanatban István ledobta szűrét és a fuvarosbalta magasba lendült. — Nesze, te bitang! — üvöltötte, megragadta a kantárt és a tisztté sújtott. A ló azonban felágaskodott, fel- -Antva a kantárját markoló férfit, 'cinek csapása csak súrolta a íehér- kabátoe magasszárú csizmáját c* kihasított belőle egy darabot. Az egyik "•zerezsán — első meglepetésből zcsudva — mögéje ugrott és széles jatagánjával a karjába sújtott. A görcsösen ma rí coló kéz a kantáron maradt. István lebukott. A tiszt lova mellette ért földet. A fehérkabátc . kihalóit a nyeregből és szinte az a •- rúnáik nyomva sütötte el pisztolyát. Mire az elővéd többi tagja magához tért, már vége volt a küzdelemnek. A tiszt remegő kezében még füstöli a pisztoly. — Farkas! — csuklóit el a hangja és csipkés zsebkendőjével törölhette gyöngyöző homlokát Azután megállást fúvatott és. úgy, ahogy annak idején Wienemeustadt- ban -tanulta, megpróbált eligazodni o térképen. Hasztalanul. Pihenőt rendelt a csapatnak és a húsz lovast a szélrózsa minden irányába küldte, hogy tájékozódjanak, vezetőt szerezzenek. Késő délután volt, mire egy megrettent visontai pásztort hoztak a lovas szerezsánok, aki ‘ aztán a szomjazó sereget másnap hajnalra kivezette a postaútra, messze Visontá- tól, valami Görgeteg alatt ,4 mikor az öreg Széchi az egye1 *■ dűl hazakocogó lovat beterelte a Zségnyékba, már ott sírt a bölcsőben Kovács István gyermeke, a dédanyám. Lány volt, Rozinak keresztelték. ö maradt az apja után. meg a faragott bölcső, Dé a bölcső az 1881-es tűzvészkor elégett, csak Rozi nőtt naggyá és szilit a templom mögötti zsuppfedeles házban kilenc gyermeket _ __
