Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-05 / 236. szám

2 NAP L ö 19K4 október 5 A Finn ICominnnistn Fürt X. Konggressznsa Helsinki (TASZSZ) Október 2-án Helsinkiben megkezdte munkáját a Finn Kommunista Párt X. kongresz- szusa. A kongreszsust Aimo Aaltonen, a Finn Kommunista Párt elnöke nyi­totta meg. Aaltonen javaslatára a vendégelt egyperces hallgatással adóz tak J. V. Sztálin és a Finn Kom­munist Párt egyik megalapítója, Sandra Lehtinen emlékének. Aatonen beszédében megemlítette, hogy a X. kongresszus időszaka egy­beesik a Finnország és a Szovjet­unió közötti fegyverszüneti egyez­mény tízéves évfordulójával. A tízéves békés fejlődés időszaka — mondotta Aaltonen — meggyő­zően bebizonyította népünknek, hogy milyen előnyös Finnországra nézve a nagy Szovjetunióval és a többi bé­keszerető néppel való baráti viszony. Mint Aaltonen megjegyezte, a Kommunista Párt megelégedéssel ál lapítja meg, hogy az általa képviselt külpolitikai vonal mind szélesebb néptömegek támogatására talál, amit más pártok sem hagyhatnak figyel­men kívül. Aaltonen a továbbiakban az or­szág belpolitikai helyzetét elemezve, rámutatott a Kommunista Párt be­folyásának növekedésére a finn dol­gozók körében. A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelynek tagjai: Vilié Pessi, Aimo Aaltonen, Hertta Kuusi- nen, Inkeri Lehtinen, Martti Malm- berg, Irjö Murto, Ailo Miakinen, Mauri Rü-emia, Koski Kulo, Eino Kulpi, valamint a testvérpártoknak a konjvreszsuson résztvevő képviselői Ezután felolvasták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának üdvözletét, amelyet a kül­döttele és a vendégek viharos taps­sal és éljenzéssel fogadtak. A kongresszuson ugyancsak viha­ros tapssal fogadták a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak üdvözletét. Ezután Koski Kulo, a finn nép demokratikus szövetségének elnöke üdvözölte a kongresszust. A Magyar Dolgozók Pártja nevé­ben Non György üdvözölte a kon­gresszust. A kongresszus október 2-i délutáni ülésén Vilié Pessi, a Finn Kommu­nista Párt főtitkára a Finn Kommu­nista Párt Központi Bizottságának munkájáról tartott beszámolót. A be­számoló felett megkezdték a vitát. A Nin című jugoszláv hetilap a londoni tanácskozásról * ** ^ Belgrád (TASZSZ) A Nin című ju goszláv hetilap „kompromisszumok Londonban“ című cikkében a kilenc ország külügyminisztereinek Nyugat- Németország felfegyverzése kérdésé­ben tartott értekezletéről azt írja, hogy az „európai védelmi közösség“ és a brüsszeli értekezlet kudarca kétségtelenül némi tanulságot szol­gált de csupán „a katonai integrá­ció kérdéseiben." A politikai problé­mák megoldása kérdéses maradt. Az európai biztonság kérdésének gyökeres megoldása a lap vélemé­nye szerint — csakis úgy lehetséges, ha a londoni tárgyalásoknál széle­sebb alapokra helyezik az európai országok közti kapcsolatokat. Az „európai védelmi közösség“ tapasz­talata megmutatta, hogy a „kis Euró pa“ tervei nem reálisak és szűklátó- körűek az Európa egyesítésére ve­zető széleskörű távlattal bíró euró­pai együttműködés szempontjából. A londoni tanácskozás résztvevőiről nem lehet azt mondani, hogy levon­ták a tanulságot az „európai védel­mi közösség kudarcából“ és figye­lembe veszik a nemzetközi helyzet­ben beállott változást. Mi több, jé- néhány közvetlenül érdekelt ország részvétele nélkül kezdtek hozzá a német kérdés megoldásához.. Nagy- jelentőségű az a tény, hogy a londo­ni tanácskozáson csak a nyugateuró­pai katonai szervezet megalakításá­ról esett szó. Ez a szervezet szoros kapcsolatban lesz az északatlanti egyezménnyel. Ez pedig azt jelenti, hogy a tömbök és az ideológiai kizá­rólagosság politikáján alapszik majd. Ez tehát semmi esetre sem szilárd és reálig alapja az európai együtt­működés fejlesztésének, Európa egye sítése ügyének. Angol lapok a londoni értekezletről London (MTI) A hétfő reggeli an­gol lapok vezércikkeiket a londoni értekezlet befejezésének szentelik és kommentárokat fűznek a kilenc kül­ügyminiszter által aláírt záróközle­ményhez. A polgári sajtó csaknem egyöntetűen eredményesnek nevezi a konferenciát s elégedettségét feje­zi ki az eredmény felett. Az elégedettség kifejezése mellett azonban aggályok is hangot kapnak egyes még meg nem oldott problé­kij leszerelési javaslatát az atom­fegyverek ellenőrzése és a leszerelés kérdésében“ — hangoztatja a lap. A jobboldali Daily Express, amely egy idő óta szembszáll a német fel­fegyverzéssel — élesen bírálja a lon­doni értekezlet döntéseit A lap saj­nálattal állapítja meg vezércikkében hogy „Nagy Britannia a londoni ta­nácskozások során fegyveres erőinek Nyugat-Európában tartásával olyan egyoldalú kötelezettségeket vállalt, amelyeket az Egyesült Államok sem Mao Ce-tung bsn’íet'et adott a kínai nemzeti ünnepen résztvett küitötdi kormáiiykü tSötiségek tiszteletére Peking (Uj Kína): Mao Ce-lnng, a* Kínai Népköztársaság elnöke vasár- 5 nap este bankettet adott a kínai 3 nemzeti ünnepen résztvett külföldi < kormányküldöttségek tiszteletére. A 3 banketten a küldöttségek tagjain kívül 3 jelen voltak a baráti országok pekin- 3 gl diplomáciai képviselői, valamint a 3 kínai állam vezetői. A szívélyes és 3 baráti légkörtől áthatott bankett után 3 ének. és táncelőadást tartottak. 3 Max Reimann: El a kezekkel a Német Kommunista Párttól! Max Reimann, a Német Koraim-1 nlsta Párt elnöke a Freies Volk cí­mű lapnak adott nyilatkozatában a t többi között kijelentette* A lakosság müHóIiiak elszántan követelniük kell: a Német Kánonra- 2 nlsta Párt ellen november 23-ára ki- í tűzött pert ne tartsák meg. El a ke- I zek kel a Német Kommunista Párttól és a munkásosztály minden intéxmé- 2 nyétóll Megkezdődött a Nyugat- « német Szakszervezeti Szövetség III. Kongresszusa« IRODALMI FEJTÖRŐ 0. FELADVÁNY) Móricz 2EsÍ£gBiiondnak Minden szavadban a termő magyar nyár Aranya csillog s magyar ősz bora, Mit férfiszívvel és elmével adtál, Oly fejedelmi magyar lakoma. A századok rád vártak és te jöttél, Döngő léptekkel, izmos es derűs, Maga a nagyság, a jóság, a bőség, Hogy homlokunkról száz felhőt elűzz! Es jöttél, hogy a kárvalló szegényst Ezer bajának örök hangot adj, Hogy pariagán viruljon tiszta szép sí r S látásra nyíljon itt a szív, az agy! Ha megdobott kövével az irigység, Ha megcsúfolt sarával a gálád, Lelked tovább tetézte drága kincsét S tovább pörölted néped Igazát, Neme« vad voltál hínár-rengetegben, HM mindig áll a hajtás, csapda int, Hol az igaz magyarság mindig ellen 8 elvérzenek legméltóbb álmaink. He a magyar nyár termő kedve necn SÍ. A magyar ősznek forr még új bora. Es én hiszem, hogy győzelmedre csendül Blinden pohár • tájon, cimbora! A vers szerzője 1937-ben halt meg ©gyík vidéki városunkban, also1 íit és ahol dolgozott. Mint a borongás hangulatok költőjét fsmerik, de Berlin (MTI): Majna-Frakfurtban 3 életművéhez hozzátartozik forradalmi költészete Is. Személyében egyik hétfőn reggel megkezdődött a Nyu- j -lindítója és felfedezője volt József Attilának. III. országos kongresszusa, amelyen J A ncvet -^odaírni fejtörő“ fehrasu borítékban rzerkesztose­háromszázkilencvenegy küldött vesz 3 ünk rimér* küldjék be. A megfejtők között könyvjutalmakat osztunk részt. 3 zét. — - 3 (Szerkeszti: Srántó Tibor) Délkoreai kikötő- munkások sztrájkja Phenjan (TASZSZ): A Koreai Köz­ponti Távirati Iroda h „Tongjang Tonszin'* délkoreai hírügynökség je_ entése alapján közli, hogy szeptem­ber 30-án sztrájkba léptek azok a puszani és maszani kikötőmilnkások, akik amerikai hadianyag rakodásán dolgozlak. A délikoreai hatóságok „törvénysértőnek“ nyilvánították a sztrájkot. Az Építőit Szatoenrezeíc Elnökségének és az építésügyi míniszteriamnak levele az építőipari váilalatokiiez Az Építő, és Faipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és az építésügyi minisztérium együttesen levéllei fordult az építőipari és az építőanyagipari vállalatok igazgatói­hoz és szakszervezett bizottságaihoz, hogy a téli munkákkal kapcsolatos szociális feladatokra felhívják a fi­gyelmet. A fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet javaslat külföldi sajtóvisszhangja PÁRIZS A „L*Httmanité“ szembeállítja a Szovjetuniónak az ENSZ-ben előter­jesztett, a béke megszilárdítására irányuló javaslatát a német felfegy­verzést célzó londoni tárgyalásokkal, amelyek — mint a lap hangsúlyozza — jogos félelemérzést keltenek a né­pekben. „A kllenchatalmi értekezlet — írja a „t/Humanité” — és az ENSZ- ben a Visinszkij nyilatkozatával kez­detét vett tárgyalások között na­gyobb a különbség, mint amekkora a Londont az ENSZ székhelyétől el­választó Óceán. Mint a „Libérstion“ című lap meg­jegyzi, „a Szovjetunió javaslata a feszültség enyhítésére irányuló tö­rekvést bizonyítja”. LONDON Az „Observer" című lap newyorki tudósítója azt írja, hogy ha az an­golok elutasítják az oroszok köze- 'edését, megkockáztatják, hogy a franciák visszautasítják a hozzájá­rulást Németország új rafelf egy vérzé­séhez. Másrészt ha túlságos nagy készséget mutatnak, megkockáztat­ják, hogy az amerikaiak elfordulnak tőlük. DELHI A „Times of Incjia” című lap írja, hogy delhi hivatalos köreiben úgy üdvözlik- a szovjet javaslatot, mint pozitív.lépést a tömegpusztító fegy­verek feletti ellenőrzésről és a fegy­verzet csökkentéséről szóló nemzet- közű egyezmény kivívása felé. A lap hozzáfűzi, hogy India támogat műi­den lefegyverzést célzó megegyezéses lavaslatot, mivel külpolitikájának alapelve, hogy a fegyverzet felhal­mozása és szétszórt katonai támasz­pontok létesítése gyanakvást és ag­godalmat kelt a világ népeinek köré­ben. D É D A N Y A RH B Ö 1.0 S’ # J E Irta: ÖRSI FERENC mák miatt. A Manchester Guardian szorongva ír a londoni határozatok várható franciaországi és angliai fo­gadtatásáról. Figyelemreméltó a News Chronic­le cikke, amely — noha üdvözli a megegyezést — óva int attól, hogy feladják a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások politikáját. „Botorság .enne figyelmen kívül hagyni Visinsz Berlin (ADN): A Német Szociál­demokrata Párt nyugatberlind szerve­zete a küszöbönálló nyugatberlini képviselőtestületi választásokkal kap­csolatban „közvéleménykutatást1' végzett, amelynek eredménye: az Adenauer politika elutasítása. Majdnem ezer nyugatberlimit kér­deztek meg, többek között a követ­kezőkről: „Mit gondol ön, a jelen­legi kormányformáról ?“ „Egyetért ön Adepauer külpolitikáival?“ „Helyesli ön Németország újrafelfegyverzé- sét?“ 'Az első kérdésre a megkérde­zettek 80 százaléka kijelentette, hogy elutasítja az Adenauer kormányt, mert az nem német, hanem amerikai politikát űz. A második kérdésre minden megkérdezett nem-cl felelt, volt hajlandó magára vállani. Ez a kötelezettségvállalás ártalmára lesz Tagy-Britannia kapcsolatainak a brit nemzetközösséggel. Nagy-Britan nia — állapítja meg a lap: ezzel el vesztette függetlenségét és semmit, a szó szoros értelmében semmit sem kapott cserébe. Nevetséges ez a szer ződés, amely tele van kölcsönös bi- '.almatlgnsággaL“ mert Adenauer külpolitikája nem az újraegyesítésre' irányul, és elveti a négyhatalmi értekezletet. A megkér­dezettek 30 százaléka háborús politi­kának nevezte Adenauer politikáját. A harmadik kérdésre a megkérdezet­tek 70 százaléka nem-el válaszolt míg a többiek Németország újra- felfegyverzése mellett szálltak síkra. A Német Szociáldemokrata Párt közvéleménykutatásának eredménye teljesen egyezik a nyugatberlini sze­nátus által betiltott népszavazás éred- ményével. E népszavazás során már több, mint kétszázezer nyugatberiini nyilatkozott a békeszerződés mellet! és az „európai védelmi közösség“ el. len. vn. A könnyeiket azonban nem lehet lenyelni. Az el nem folyó köny nyék úgy fojtják az ember dühét, mint a taposott anyag a puskaport. Minél több könny gyűlik össze be­lül, annál nagyobb lesz a robbanás, így gyűlt a düh István leikében is. Szerette volna előrántani szűre ujjá- ból a baltát és a németbe vágni. — Vagy kettéhasítani a szerezsám fejét. Vagy ... vagy bármelyikét, aki a kö­zelében volt. — Gyáva! — sustorgott benne a gúnyos szó. — Én gyáva? Hát ki mert idejön­ni közételr? A farkascsorda közepé­be!? Hány ezren vagytok bitangok!? Na megálljatok! Lihegett nagyot, az­tán a távolba kémlelt. A látóhatár peremén sárguló leve­lű akácos mutatta az irányt a pusz­tát ismerőknek. Azon keresztül veze­tett az út Csckanyába. Félóra múlva a kis akácos már balkézről látszott. Egy óra múlva a Csokonya és Szülök közti pusztaság felé menetelt a se­reg. Arra, amerre kiszélesedik a ho­mok és minden lépés távolabb visz az ember lakta vidéktől. Szeretett volna felkacagni, amikor a tisztre gondolt. Már eszébe sem jut, hogy neki is baja eshet. — Gyáva?! No jól van! — és fá­radhatatlanul, szinte vidáman tapos­ta a homokot. Háta mögött csattogott a korbács rekedtre ordították magukat a kocsi­sok. Dühöngtek a tisztek, hogy a drá­ga lovak a második menetnapon tönk temennok. A nyugatberliniek elutasítják Adenauer politikáját A fehérkabátos Is itt rendelkezett a szekereknél. Szinte kézbefogáttá a káromkodó felkelőkkel megrakott járműveiket. Azután elővette óráját, lü hősen megisarlknntyúzta lovát és az elővédhez vágtatott. István észrevette. Vállával dobott egyet szűrén és belülről megtapogat­ta feiszéjét. — Na, uraim fogalmazz! — dobbant nagyot a szíve. A tiszt első kérdése egy o^torcsa- pás volt. A férfi szembefordult vele. Á fehárioaibátos az óráját rázta. — Elmúlott már a két óra gazem­ber! És falunak nyoma sincs! István lassan kihúzta magát és gúnyos mosolygással szűrte a szót fo­ga között. — Nincs is uram — amikor a tiszt elképedt ábrázatát látta, még komó­tosabbra fogta a szót. — Mert ide a ’egközelobbi falu már öt óra járásra van. A fehérkabátos nem .értette először. Csak amikor gúnyos képébe meredt, akkor ocsúdott fel. Eltorzult hangon üvöltötte: — Lelőlek! — és előrántotta pisz­tolyát. De ebben a pillanatban István le­dobta szűrét és a fuvarosbalta ma­gasba lendült. — Nesze, te bitang! — üvöltötte, megragadta a kantárt és a tisztté súj­tott. A ló azonban felágaskodott, fel- -Antva a kantárját markoló férfit, 'cinek csapása csak súrolta a íehér- kabátoe magasszárú csizmáját c* ki­hasított belőle egy darabot. Az egyik "•zerezsán — első meglepetésből zcsudva — mögéje ugrott és széles jatagánjával a karjába sújtott. A görcsösen ma rí coló kéz a kantáron maradt. István lebukott. A tiszt lova mellette ért földet. A fehérkabátc . kihalóit a nyeregből és szinte az a •- rúnáik nyomva sütötte el pisztolyát. Mire az elővéd többi tagja magához tért, már vége volt a küzdelemnek. A tiszt remegő kezében még füstöli a pisztoly. — Farkas! — csuklóit el a hangja és csipkés zsebkendőjével törölhette gyöngyöző homlokát Azután megállást fúvatott és. úgy, ahogy annak idején Wienemeustadt- ban -tanulta, megpróbált eligazodni o térképen. Hasztalanul. Pihenőt ren­delt a csapatnak és a húsz lovast a szélrózsa minden irányába küldte, hogy tájékozódjanak, vezetőt szerez­zenek. Késő délután volt, mire egy megrettent visontai pásztort hoztak a lovas szerezsánok, aki ‘ aztán a szom­jazó sereget másnap hajnalra kive­zette a postaútra, messze Visontá- tól, valami Görgeteg alatt ,4 mikor az öreg Széchi az egye­1 *■ dűl hazakocogó lovat beterelte a Zségnyékba, már ott sírt a böl­csőben Kovács István gyermeke, a dédanyám. Lány volt, Rozinak ke­resztelték. ö maradt az apja után. meg a faragott bölcső, Dé a bölcső az 1881-es tűzvészkor elégett, csak Rozi nőtt naggyá és szilit a templom mö­götti zsuppfedeles házban kilenc gyermeket _ __

Next

/
Thumbnails
Contents