Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-05 / 236. szám

1954 OKTOEEK 5 NÄPCö ft Amire Pécsbányán büszkék lehetnek Az MNDSZ Baranyamegyei Elnöksége csatlakozik a Hazatias Népfronthoz AM gyakrabban jár Pécbányán és körültekint kissé a nagycsarnok­ban, feltétlenül észreveszi a verseny táblán vörös-sárga fénnyel vibráló villanykörtéket. Mellettük egy akna, egy körlet, egy csapat vagy egy bá­nyász neve. Ragadjunk ki két napot szeptem­ber utolsó napjaiból. 28-án a tröszt öt aknája közül András-akna vezet 106.4 százalékkal. Másnap" már Szé­chenyi alma nevét világítja be a k;s villanykörte fénye, mellette az ered­mény: 102.8 százalék- Ugyanakkor András-akna tábláján Bukovszki 1 Gyula csapatának 29-én elért 140 százalékát, Széchenyi-aknáén pedig Markvart Ferenc csapatának ugyan­csak 140 százalékát aranyozza be a kis vándorló fénypont. De most az aknák, Pécsbánya 106.6 százalékos havi eredményé­ről szeretnénk szólni. Melyek azok az apró és nagy mozzana­tok, amelyek egyenletessé és lendületessé teszik a munkát. fixingen József bányamérnök elv­társ szerint nagyon lényeges és sok mindentől függő dolog, hogy milyen a dolgozók, a bányászok hangulata. — Függ ez elsősorban attól, hogy a műszaki feltételek hogyan és mennyire vannak biztosítva. Ide tar­tozik az is, hogy mennyire tudatosí­tott az egyes előváj ásóknál és fej­téseknél dolgozó bányászok munká­jának fontossága. Látja-e mindenki azonkívül, hosv mit csinál, miért is csinálja azt. Példán bemutatva: fej­téseknél, ha a fejtés jól megy, ha rüdes benne semmi „geológiai nehéz­ség'’ és ugyanakkor más fejtésekben adódott ilyen akadály, — ezesetben a jó fejtésben dolgozók felelős­séget crezzcilek azért, hogy a lehelő legjobb munkával és jó szállítással elősegítsék, hogy az akna a terv teljesítésben le ne maradjon. Fia ezt tudják — és a pécsbányaiak tisztában vannak vele — másként dolgoznak. Úgy ahogy Podolók Má­tyás fejtési csapata dolgozott leg­utóbb ilyen helyzetben és 120 száza­lék körüli eredményeivel lendített az akna terv teljesítésén. — Vagy ha egy fejtés hirtelen elmeddül, az az elővájási csapat, amely ezt az el- meddülést megkerüli, felelősséget érez azért, hogy legjobb munkájával minél előbb új fejtéssé tudja elő­készíteni a légit. Erre is van példa Pécsbányán. Eszter József fejtése ol- meddült, és ezt a fejtést Koszorús József és Havas József elővájási csapata hat nap aiatt kerülte meg. Röviden tehát arról van szó, hogy a pécsbányaiak tudják é$ érzik is, hogy száz szállal összefügg a mun­kájuk. Tudják, a hangsúly azon van. hogy ne csak a pillanatnyi, néhány napi. csak a „saját'’ jó eredményünk­kel törődjünk, — természetesen ezzel is, — de a legfontosabb ezen túlme­nően mindenki számára a csapat, körlet — az akna eredménye. — Azt is megértették már a pécs­bányaiak, — mondja Ebinger elvtárs — hogy a bánya nem üdülő, hogy ott nehézségek sűrűn adódnak. Ve­gyünk egy esetet: rossz a vágat. Ilyen helyen a csillézés igen nehéz. így járt Jelenszki János csapata. De beszéltünk a csillésekkel, hogy még öt napig húzzák ki a rossz vágatban, ameddig az úi kijárat vágata elké­szül, ahol sokkal rövidebb úton és maid jó vágatban dolgozhatnak. Es ők hallgattak ránk. — Tehát az a fontos, hogy pontos határ­időt mondjunk, ne hitegessük a dolgozókat különböző időpontok­kal, esetleg állandó rossz mun­kájukat — elsősorban nehéz kö­rülményeik folytán — vessük a szemükre. Viszont a határidőket, melyeket ki­jelölünk és megígérünk, pontosan be kell tartani. Ha nem így történik, a műszaki vezetők iránti bizalom egy-kettőre megrendül — amit aztán nem lehet ám egy-kettőre visszasze­rezni. A másik igen lényeges dolog, ami Pécsbánya jó eredményeinek egyik magyarázata, az az összhang, amely a műszaki vezetők és a dolgozók között fennáll. Erről beszél Szabó Rezső főmérnök elvtárs: — Műit szombat éjjel és vasárnap délelőtt nem csináltunk termelési napot, ha­I nem elvittük dolgozóinkat kirándul­ni a Mecsekbe. Megvendégeltük őket sörrel, szendviccsel és vidáman szórakoztunk. Azután 25-én éjjel és 26-án arra kértük őket, hogy jöjje­nek termelő műszakra. Olyan nagy számmal jelentek meg, ahogy még termelő műszakra nem jöttek egy­szer sem. Mi mást mutat ez, mint hogy együtt vagyunk mindenben. Szórakozásban — de ha arra kérjük őket, hogy „hajrá", akkor sem hagy­nak cserben. Ez az egyik. A másik, hegy Pécsbánya front- mesterei kimondottan jó szer­vezőképességgel rendelkeznek. Műszakilag helyesen szervezik a csapatok munkáját és nehézsé­gek esetén nem siránkoznak, nem várnak „természetfeletti” segítséget, vagy — ami sajnos, nines mindenhol így — nem igyekeznek a nehézségeket a műszaki vezetőkre hárítani. Ilyen kollektív összefogással neki­látnak dolgozók és vezetők az aka­dályok elhárításához. Újabb tanulság: a pécsbányaiak csilléiket annyira töltik meg, ameny- nyire ez lehetséges. Ebből követke­zik, hogy állandóan az előírt csille­súly fölött vannak és annak ellené­re, hogy létszámuk felszaporodásával a munkahelyek számát is szaporí­tották, mégsem adódik ürescsille- hiány. Az elmúlt hónapban is a leg­magasabb csillesúlyt érték el a ke­rületek között. Csillénként 13 kilo­grammal többet mint Szabolcs és nyolccal többet mint Vasas. A tisztántermelésre Is komoly gondot fordítanak. Az előírt 2.6 százalék alatt tartják a pala- mennyiséget, and végeredmény­ben tisztaszén többlettermelésben nyilvánul meg. A versenyszellemmel sincsen baj Pécsbányán. A párt és szakszervezet politikai felvilágosító munkája nyo­mán a november 28-i tanácsválasz­tások tiszteletére megtették felaján­lásaikat. Októberben az eddigi terv- feladatukon kívül 1300 tonna telje­sítését vállalták a pécsbányai bányá­szok. Az említettek birtokában reméljük valóra válik a pécsbányaiak régi vágya és célja: elérik a büszke él­üzem címet. Baranya megye asszonyai és leá­nyai nevében az MNDSZ Baranya­megyei Elnöksége csatlakozik, a Ha­zafias Népfront-hoz. Megyénk asszonyai és leányai örömmel fogadták a Hazafias Nép­front célkitűzéseit. Megértették, hogy ebben a történelmi hagyomá­nyú, a nép egészét összefogó tömeg­mozgalomban egyesül a tömegek ereje közös feladataink sikeres meg­oldásáért. Minden hazáját, otthonát, családját, gyermekét szerető édes­anya közös célja a béke megőrzése. A béke alapja a jólétnek, boldog gondtalan életnek. Béke és jóiét, ha­zánk szabadsága és függetlensége — ez a Hazafias Népfront célkitűzése. Felemelkedésünk során sok nehéz­séget, akadályt kell leküzdenünk. Pártunk és kormányunk azt akarja, hogy mind boldogabb, gondtalanabb legyen életünk. De ez csak az egész Feleségem már nyolc év ótn beteg. Jelenleg is kórházban fekszik. Sok gondom van azóta. 12 éves iskolás fiam étkeztetéséről is nekem kell gondoskodnom. Dolgozom, s így nem sikerült rendszeresen ellátni fiamat úgv ahogy szerettem volna. Felkerestem a belvárosi iskolában Illésfaivi iaazsíató e'lrtárr>at aki mondta: „Szívesen felvenném fiát az iskola napközi otthonába, de saj­nos betelt a keret.“ Segíteni igyeke­zett rnítam. Javasolta, hoey keres­sem fel a városi tanács oktatási ősz tályán Rónaszéki elvtársnőt, ha en­nép összefogásával lehetséges. A nők eddig is résrí kérlek és vállaltak a haza gondjaiból. A Hazatias Nép­frontba tömörülve az eddiginél még többet akarunk tenni az ország érde­kében. Ezért szív ügyünk a népi, nemzeti egység, szívügyünk, hogy minél több nőt nyerjünk meg a kö­zös célnak. Az MNDSZ megyei elnöksége fel­hívja városi, üzemi, falusi szerveze­teit, vegyenek részt a Népfront bi­zottságok munkájában, és a küldöt­tek megválasztásában. Igyekezzenek minél több asszonyt és leányt so­rainkba vonni, a Hazafias Népfront eszméinek megnyerni, hogy a ma­gyar nők milliói odaadó jó munká­val szolgálják hazánk fel virágozta fását, népünk jólétének, gyerme keink békés jövőjének ügyét. AZ MNDSZ BARANYA­MEGYEI ELNÖKSÉGE gedélyezi, semmi akadálya sincJ fiam felvételének. Rónaszéki elvtársnő szívesen fo­gadott. Nemcsak telefonált, hanem személyesen is eljárt ügyünkben. —- Másnap fiam már megkapta a me­leg ételt és azóta Is az iskolai nap­köziben étkezik. Kimondhatatlanul örültem, liosy segítettek. Ilyen gyor­sa:: és eredményesen kellene min­den hivatalban intézni a dolgozók ügyeit, akkor nem lenne bürokrácia. Kovács Ferenc a Pécsi Szabó KTSz dolgozója. kittiéi esküjxőre kfaziiLnek rCalárék A Pécsi Vasas Kisipari Szövetkezei a lakossá«; szolgálatában LEVELEZŐINK ÍRJÁK: A csehszlovák dolgozók segítsége a vasúti forgalom megjavít á-ához Látszólag jelentéktelen, mégis országos jelentőségű az, hogy szak­szolgálatunk a baráti Csehszlovákiától zöld színű jelzőüveget kapott. En­nek az üvegnek nagy szerepe van a „Zöld út" biztosításában. Az utóbbi években a „Zöld út" biztosítása nehézségekbe ütközött, mert jelzőinkhez nem kaptunk megfelelő színű jelzőüveget. A vonatokat zöld szín helyett — ami szabad utat jelent — a zöld és sárga minden, árnyalata fogadta és a jelzőkép kétessége miatt a mozdonyvezetőnek, a szabályoknak megfelelően le kellett lassítania, vagy állítania gépét, ami természetesen késést idézett elő. Rövidesen ínn.hh napúménnvir.égű jelzőüveg érkezik. Csehszlovákiá­ból, ami a szocialista országok egy országok dol­gozói egymás iránti barátságának úiabb bizonyítéka lesz. PETŐ KAROLY 'sajtófelelős MÁV Igazgatóság Gyorsat» és eredményesen segítettek A TISZA-MENTI Mindszent köz­ségben Pappék esküvőre készülnek. Nagy g híre a „különös lakodalom­nak**: három Papp-gyerek — két lány ég esy íiú esküszik egyszerre. — Nem volt ebben semmi — em­lékezik vissza Tatár János, — csu­pán egy kis furíangoaség. A földhöz, ragadt nagycsaládos embernek nem állt módjában, hogy egy esztendőben háromszor és ilyen nagy kiadásiba verje magát. így meg egyszerre jöt­tek el a rokonok, egyszer ettek. Szó. v*l egy füst alatt a kecske is Jólla­kott, a káposzta is megmaradt. — Mert hát az isten is annek adta a sarkantyús csizmát akkoriban, aki Pont tudta összeverni. Olyanoknál, mint a Pappók, Tatáréit és Nagy Im­re Sándor kincs helyett a nincs volt az úr. Pappék egyik vöje, Tatár János asztalosmesteréé get tanult. Nagy szó volt ez a falusi szegénység előtt,.de vajmi keveset ért. Évekig járta az országot, három év' alatt legalább 30 helyén dolgozott, de legkevesebbet a szakmájában. Többször Szegeden, Hegy égj Ferencnél, a rokonánál tar­tózkodott, alá „h&r.dlés“ volt a sze­gedi piacon. — Hajaji A legényélet? Arra nem 3s jó visszagondolni — mondja Ta­tar elvtárs. — a szegény legények, ..paprikásiányok" vasárnapi ‘szórako­zása abból állt, hogy a Klein Imre órás és ékszerész „rajcsurjába“ jár­jak Harminc fillérért reggelig jár. kattaiiv a táncot. Sörre, vagy borra jutott a három-négy pen­gős heh keresetből. Nagy ünnep volt, ha egy-„ót pohár sört vagy bort fel­hajthattunk, — ha volt egyáltalán valamilyen alkaimj munka, — knunp líra és sokszor sült zsírra kellett. A jó ég tudja, hányszor sütötte meg a hentes a pecsenyét, kolbászt abban a zsírban, amit kilónként RO fillé­rért, egy pengőárt adott a szegé­nyeknek. A hármas esküvő után Tatárék is megkapták a szülői „st&fírungot.'' Le- pedőbe kötötték és most már kettes­ben rótták az országutakat. Szegeden 30 pengőt kértek a lakásért egy-egy hónapra. A kereset? Hatvan-hetven pengő volt. Bútorról, új ruháról, ci­pőről nem is álmodhattak a fiatal házasok. * TIZENHÉT ÉV TELT EL a hár­mas esküvő óta. Es azóta nagyot for­dult a világ. A népes Tatár család végre állandó otthonra talált Mágn­esem. Barátságosan berendezett szobában beszélgetünk a megváltozott életről. A páros ágyon felpúpozott vánko­sokat, dunnákat, paplanokat szép, vi­rágos ágyterítő takarja. Az asztalon ugyanilyen színű terítő. Három ruha. szekrény van a szobában tömve férfi és nőd ruhákkal. — Hogy mennyi var? Arra hirte­len nem is lehet válaszolni — mond­ja Tatár élvtárs, — erről csak az asszonynép tud számot adni. A két nagyobbik lánynak. Ilonká­nak ég Marikának 10—10 ünneplője van, hat-hat pár ünnepi cipő, szan­dál. Van itt barna, drapp, fekete, fe­hér. Tatár elvtárs egy egy téli, nyári és őszi ünneplő ruhát tart számon. — Ezenkívül három vagy négy hétköz­napit. Van már „sarkantyúd" csizma is, mit összeverjen a bálban. Van itt fekete, barna cipő, nem kell már szégyenkeznie az ünnepnapokon. A középső szoba is szépen beren­dezett. Ez ser. „öregeké". A sublót és a stelázsi majd összerogy a télire eltett befőttől. Csak úgy nagyjából — ICO üveg meggyet, cseresznyét, ba. rackot, szilvát, almát, körtét számlá­lok össze. A végső szobát ,kincses“ kamrá­nak nevezik Tatárék. Itt van a nem­rég vásárolt „Csepel'1 motorkerékpár, 6000 forintjukba került. Az új női kerékpárt meg 1.009 forintért vásá­rolták. Ezenkívül van itt egy régi női cs egy férfi kerékpár is. Egyszó­val a régi .giincs“ helyett, most a „kincs” költözött be Tatárokhoz. Az évi zsírozóról sem kell gondos- lcodniok. Az olyan sült zsírt, mint a harmincas éveikben fogyasztottak most az ajtó sarkára kenik, hogy ne nyikorogjon. Két 140—150 kilós hízó gömbölyödik az ólban, mire levágják — a 200 Idiot is eléri. Balra, a má­sik ólban fekete koca röfög. „Ebből vesszük meg Marikának a bútort“ — mondja Tatár elvtárs. Most a hétköznapok Is gazdagab­bak, mint a régi vasárnapok voltak. Idős Tatár János feleségével együtt most igyekszik pótolni, amit fiatal korukban nem adott meg az élet. — Egy-egy vasárnap vagy ünnepnap a délutáni és az esti szórakozásuk a mozi, de ott vannak ők Marikával a bálban fe, ahol száz-százötven fo­rint is elmegy egy-egy ilyen alka­lommal. Jut most borra, sörre ;— amennyi csak kell. Tatárék tehát jól élnek. Nem cso­da. hisz tsz-tagok. Ebben az eszten­dőben is hárman kerestek. Október 1-ig 2.100 munkaegységet szereztek. Előlegként 63.7Í> mázsa kenyérgabo­nát, 19.01 mázsa árpát és 12.922.60 fo­rint készpénzt vittek haza. Zárszám­adáskor még 8 forint készpénzre szá­mítanak minden munkaegységükre. Ez újabb 10.800 forintot jelent. 4 Tizenhét év múltán most megint esküvőre készülnek Tatáinknál. Ma­rika megy férjhez. De most nem olyan lesz, mint 1937 januárjában volt. Ok nem engedik el a gyereke­ket üreg kézzel. Marikának meny­asszonyi kelengyéje vadonatúj háló­szoba- és konyhabútor lesz, teljes fel­szereléssel. Úgy számolnak, hogy 20 —25 ezer forintból kifutja. „Ez a nászajándék megjár majd Ilonkának, Margitnak is, ae a többi gyerekek ;s számíthatnak rá — mondja búcsú­zóul Tatár elvtárs. — Van miből, jól jövedelmez a közös gazdaság.'* * KÉT LAKODALOM—kétféle élet. Idős Tatárékét a régi rend, az egyé. ni gazdálkodás nyújtotta, de Marikáé már a közös gazdaság nagyszerű le­hetőségeire épül. Jól gazdálkodó tér. melőszövetkezeteink tagjai Mágocson és másutt is kezdenek jobban élni, mint a tehetős középparasztok vala­ha is éltek. Jövőre? Két év múlva? Nyomukba sem ér egyetlen egyéni gazda sem! — __ Kurilla Vince Üz eműnk a kormánunrorm— megjelenése óta 90 százalékban át­allott a lakosság és a mezőgazdaság igényeinek kielégítésére. Öntödénk­ben ma már elegendő mennyiségű kilincset és kályharostélyt gyártunk. Lakatosrészlegünk is kielégíti a város szeneskanna és szeneslapát szükségletét .Gyermekkocsi és nikkelaző részlegünk is megkezdte a gyér mekkocsik készítését. A háziasszonyok örömére pedig jó kivitelben ol­csó szőnyegporolókat gyártunk. SCHWARCZ LAJOS r Vasas KTSZ dolgozója. A baromfi- és toiásbe^yűjtés bírei Vállalatunk az elmúlt héten Né­meti községben begyűjtési napot tar­tott, melynek eredményeként 50 kilo­gramm baromfit és 3 kilogramm to­lást gyűjtöttek össze. Klotz Julianna ötholdas dolgozó paraszt már egész évi tojás- és baromfibeadási köteles­ségét teljesítette. A tavasz folyamán 38 tvúkali tojást ültetett, melyből 600 csirke kelt ki, jelenleg is 200 barom­fit nevel. Szederkény község évi baramfibe- edási tervét 79, tojásbeadási tervét 82 százalékra teljesítette. Legtöbb helyen már hízóban vannak a libák és a kacsák, hogy a IV. negyedévre beütemezett kövérbaromfi beadási kötelességüknek is időben eleget te­hessenek. Vannak olyan egyéni gaz­dák, akik már az első félévben tel­jesítették egészévi beadásukat: Rácz János 10 holdas, Tótvizi Gábor 12 holdas és Keller Bálint négy holdas egyéni gazda. Hátráltatják a mun­kát: Hoch Leó nyolcholdas gazda, aki még a II. negyedévi beadási kö­telezettségének sem tett eleget. Bor­sodi Lajos 12 holdas gazda, aki még ■az 1953-ról 27.60 kilogramm tojással és 16.30 kilogramm baromfival ma­radt adós. Ebben az évben még egy dókát sem adott be. „Példáját” kö­vetik Szalai Béla és Halasi Fülöp öt­öt holdas gazdák is. A szigetvári járás Somogyapáti községben vállalatunk ellenőrei be­gyűjtési napot tartották. Vénái Gyula és Vita János tojás- és ba­romfibeadásukat teljesen elhanyagol­ták, de a többi gazdák sem teljesítet­ték kötelezettségüket. Vállalatunk el­lenőrei a tanáccsal karöltve a két gazdát elszámoltatták és ezt közhír­ré tették a községben. Ennek ered­ményeként egyetlen napon 123 kiló baromfit és 140 kiló tojást szolgál­tattak be a somogyapáti gazdák. OSTOROS ISTVÁN a Baromfi- és Tojásbegy uj tó Vállalat igazgatója. ÜKinkttiokat keresnek A megyei tanács munkaerőgazaál- kodási hivatalához beérkezett jelen­téseik alapián a köve tikéző helyeken keresnek munkaerőket: A Hctvehelyi Állami Erdőgazdaság Bakonya érd és'/kerülete 16, az aba- ligeti 10. a hetvehelyi 10, a bodai er­dészkerület pedig 20 munkást keres fakitermelés céljából. A vállalatnak főleg gyengébb munkaképességű női és esetleg fiatalkorú 50 főnyi mun­kaerőre van szüksége. Tisztításnál napi 25 forint, eimősítésnél 25—30 fo­rint a kereset. A vállalat a dolgozók részére szállást biztosít. A MÄV 200 pályamunkást és 30 vonatkísérőt keres azonnali belépésre. A Mecseknyugati Erdőgazdaság 40 fakitermelőt keres Kozár, Bános, Or_ fű és Abaliget községbe. A vállalat szállást biztosít, fizetés a kollektív szerint, A 11. sz. Komlói Kőbánya 25 dol­gozót leeres. Fizetés: líOO—1300 fo­rint. Szállást és ebédet a vállalat biz­tosít. A Biikkösdi Ásványbánya 15 fizi­kai munkást keres. Fizetés: 1200-- 1600 forint. A vállalat szállást és ét­kezést, valamint havi egyszeri haza­utazást biztosít. A Pécsi Porcelángyár 7 obígozí't vesz fel segédmunkásnak. A* Téglagyári Egyesülés (Rákóczi üt ll) 25 férfi dolgozót alkalmaz fizika: munkára. Fizetés: 1000—1600 forin­tig. Az Útfenntartó Vállalat a iBöva ­gószöllősi útépítéshez 50 dolgozót vesz fel. Fizetés: 1200—2200 forint. A vállalat szállást biztosít. A fenti munkahelyekre jelentkezni lehet a városi és megyei muríkuerő- öBzdálkodásd hivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents