Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-28 / 256. szám

DUNÁNTÚLI Y/LAC PROLETÁRJAI ECYEJÜL JETEK! ( A MAI SZAMBÁN: A szovjet kormány október 23-i jegyzékének sajtó- visszhangja (2. o.) — Gyorlista a Második Békekölcsön V. sorsolásának második napjáról (2. o.) — A kormány­program újabb ajándéka a bányászoknak (3. o.) — Pártaktíva értekezletet tartottak Komlón (3. o.) — Bosszantó „műélvezet" (4. o.) — A felszabadulás évfor­dulójára készülnek az úttörők (4. o.) MDP B APA N VÁM ECYEI B I ZOTT S AGA'N A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 256. SZÄM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 OKTÓBER 28 A termelőszövetkezet zárszámadása elé Vessünk be minél nagyobb területet liiizával! Jó gépi munka, jó eredmény: Bokro-odik az Őszi árpa, a búzt is kelőben van a véméndi ÍJj Alkotmány tsz földjén Tizenkét termelőszövetkezet műkö­dik az élüzem palotabozsoki gépál­lomás körzetében. Közülük az elmúlt éveikben öt lett milliomossá. Ezekben az eredményekben nagy része van annak, hogy a bozsoki traktorosok nemcsak a normáléioIdáik növelésével őrzik az élüzemcsillagot, de kivél “> agrotechnikával, minőségi munkával megtartják a termelőszövetkezeteik becsülését is. így van ez a véméndi Uj Alkot- mámy-íban, aíhol már nem idegenked­nek a gépektől. A termelőszövetke­zet földjein a vetést és a szántást teljes egészéiben, a növényápolást 80—90 százalékban a gépállomás kor szerű gépei végzik. Munkájukat az új kormányprogram megjelenése óta a helyszínen irányítja az agronómus. A gépekkel egyértékű, vagy annál talán még többet érő segítséget is kapnak a véméndiek a gépállomás­tól: szaktanácsokat, útmutatást a munka megszervezésénél. A gépál­lomás vezetőinek tanácsára ez a ter­melőszövetkezet szovjet mintára ala­kította ki brigáaszervezetét. A GOO holdas szántót a két növénytermelési brigád között úgy osztották fel, hogy azok vezetői » területhez mért gépi ás gyalog munkaerővel „önkormány­zattal'’ rendelkeznek, azaz a maguk felelősségére gazdálkodnak, az előre megállapított és jóváhagyott munka, rend szerint. így a brigádtagok is szívügyüknek érzik a föld sorsát és éber szemmel vigyáznak nemcsak egymás, de a gépek munkájának mi­nőségére is. Ritka eset, de ha előfon, dúl, hogy a traktorosok hibát követ­nek el, azonnal észreveszik és újra- szántatják vele azt a földdarabot. Ennék megfelelőek a termésered­mények. gyengébb földről is huszon­nyolc-harminc mázsa kukoricát tör­tek az idén egy-egy holdról, napra­forgót érmésük holdankénti átlaga ki_ lene mázsa, burgonyából pedig ki­lencven mázsát szedtek holdanként. Jövőre gabonából is többet akarnak elérni, mint az idei közepes termés volt. A palotaibozsoki gépállomás Győzelem brigádjának két gépe éj­jel-nappal a véméndi határban dol­gozik, hogy ezt a célt a termelőszö­vetkezet valóban elérje. A kalászoso­kat, amelyek vetéséből már alig né­hány hold ven hátra, hatvan száza, lókban keresztsorosan vetették az alaposan, háromszor-négyszer eknun Icáit talajba szeptemberben elvetett árpa már bokrosodiik. A búza is kelőben van. Ha továbbra is így fejlődnek a vetések, az idei termés háromszorosát adják jövőre a vernén - di Uj Alkotmány szorgalmas tagjai­nak. akniknek közös vagyona a most épülő két új istállóval ezévben is egy millióval növekszik. Sz. H. Ö ezer holddal több búzát vetnek idén ős-zel a baranyai gazdaságok mint tavaly A tervezett búza vetésterületnek hatvanöt száza­id* lékán került eddig földbe a mag. Amíg sokan még az esőre várva késlekednek, vagy a kapások betakarításával vannak elfoglalva, az őszi versenyben élenjáró szigetvári járásban hét termelő- szövetkezet már teljes egészében végzett az őszi mun­kával, a többiek pedig közel járnák a vetés befejezésé, hez. Az elért eredményben nagy részé van az itt mű­ködő két gépállomásnak, a szigetvárinak és a szent- lászlóinak, ameilyek járva silózóval segítettek a ku­koricaszár letakarítás nehéz munkáját és gépi erővel gyorsították a cukorrépaszedést. Nem maradt tétlenül a járás húsz agronómusa sem. Már jóelőre, a betakarítás megkezdése előtt kije­lölték azokat a kapástáblákat, ahova őszi gabonának kellett kerülnie. így minden gazdaságban előbb innen takarították be a termést, hogy késedelem nélkül fel­szánthassák. bevethessék. Ami pedig legjobban hatott, minden agronómus a maga községében egy-egy egyé- ' nileg dolgozó paraszt, vagy termelőszövetkezet konkrét példájával kimutatta: mit jelent a búza vetésterület és termésátlag növelése jövőre, amikoé az új kormányren­delet szerint szabadon átadott kenyérgabonáért korpa- tuttatás jár. A boldogasszonyfai Vörös Október tenmelő szövetkezet tagjai ennek a számításnak a láttán újabb tizenhét holdat vetettek be őszi búzával. A szigetvári módszerek gyorsan terjednek az egész megyében. Eredményük nemcsak a vetés naponkénti gyorsulása, de az elhatározás is, hogy úgyszólván min­den gazdaság több -kenyérgabonát vet az idén. Ha a tervek vallóra válnak, ezévben a tavalyinál mintegy ötezer holddal nagyobb területen fejlődik majd az új kenyereit adó búza Baranyában. A versendi Egyetértésben még egy üzem búzát sem vetettek JYf ég egy szem őszi búzát sem vetett el a ver- sendi Egyetértés termelőszövetkezet. Papíron, igen. A mohácsi járás mezőgazdasági osztályán 30 hold­ról tuqpak. a versendi községi tanácson ró-öt jelentet­tek be, a bólyi gépállomás főagronómusánál. Gyenis Jenőnéil pedig 90 hold gabona elvetése szerepel a ver­sendi tsz agronómiának aláírásával. Mi tehát a valóság? Az. hogy eddig még egy szem búza sincs a földben — jelentette ki a versendi Egyet­értés tsz párttitkára. Éppen szerdán délután indultak volna ki a mezőre, hogy megkezdjék a búza vetését, de még ekkor sem volt vetőgép. Hol van a hiba? A tsz agronómusa és Köves Ist- válh intézőbizottsági tag azzal érvelnek, hogy kukorica, földbe akarják a búzát elvetni, mert tavaly kalászos után került és a futrinka nagy kárt tett a vetésben Helyes, ha kukorica után búzát vetnek, oe jobb mun­kamegszervezéssel már a kukoricaföldben lehetne a búzájuk. A rossz szervezés következménye az is, hogy sokszor még azt sem tudják a tagok, hogy mennyi és melyik darab fold az övék, melyet meg kell munkál- nick. így történt meg, hogy a tsz elnöke öt napszá­most fogadott burgonya kiszedésére, mivel nem volt gazdája, aki kiszedte volna. Még van olyan földjük i6. ahol most szedik a ku­koricát. ahova búza kerül. Negyven hold területük azon ban mér tiszta, hát miért nem vetnek oda?! A bólyi gépállomás is hibás. Még az elmúlt hét szombatján kért a tsz vetőgépet tőlük. Hétfőre meg­ígérték. A tsz-fegatek kihordták a gabonát, vártak egész nap a gépre, de bíz az nem érkezett meg, mert Szajkón eltörött. Még azóta is javítják, a tsz pedig nem vet. Áll minden és várnak. Vajon meddig? A havi terv befejezése előtt Komlón Befejeződött az idei gazdasági év, Itt az ideje, hogy termelőszövetkeze­teink hozzálássanak az éwégi zár­számadások elkészítéséhez. Fontos feladat ez. Nemcsak arról van szó, hogy összeállítsuk a termelőszövet­kezeti leltárokat és mérlegeket, — a zárszámadás munkája ennél sok­oldalúbb. A jól végzett zárszámadás nemcsak, képet ad a szövetkezet hely­zetéről, hanem fontos eszköze a ter­melőszövetkezet megszilárdításának, a következő gazdasági év nagyobb eredményei megalapozásának is. A pártszervezetek és tanácsszer­vek ebben a munkában nem hagy­hatják magukra a termelőszövetkeze­teket. Nagymértékben az ő segítsé­güktől függ, hogy a termelőszövet­kezet hogyan birkózik meg ezzel a nehéz feladattal. Most nyílik mód arra, hogy a termelőszövetkezet egy­éves munkájának eredményeit és hibáit összegezzék, s a szövetkezet helyzetét mérlegelve megállapítsák: mit keLl tenni, hogy jövőre kevesebb legyen a hiba és több az eredmény. A helyesen előkészített és jól lebo­nyolított zárszámadás tehát nemcsak az idei év befejezését, hanem a jövő év megkezdését is jelenti. Most tud­juk meghatározni, hogy mekkora fel­adatok megoldására lesz képes a ter­melőszövetkezet, mit tehetünk a szö­vetkezet megszilárdításáért, a tagok jólétének növeléséért. Pártunk határozatai és a konmánv intézkedések világossá teszik a ter- melőszövetketkezetek tagsága e'őtt. hogy pártunk és kormányunk poli­tikája következetesen a dolgozók életszínvonalának emelését tartja legfontosabb feladatának. A terme­lőszövetkezeti gazdálkodás jövedel­mezősége máris növekedett, s célunk hogy a következő években tovább növekedjék. Ezt azonban pusztán kormányintézkedésekkel nem érhet­jük el. A1 terme' őszövetkezetéker múlik, hogy tudnak-e élni az állam­tól kapott sokféle kedvezménnyel és más segítséggel. Csak úgv érnek célt a kormányintézkedések, ha a terméőW-övetkezetek megjavítják munkájukat, helyesebben, tervsze­rűbben, tákarékosaibben gazdálkod­nak, több növényt termelnek, szapo- rítiák állatállományukat, s gazdasá­guk minden ágában szakszerű gaz­dálkodással növelik a hozamokat Zárszámadási feladat az is, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége és tagsága felmérje mindezeket a lehe­tőségeket és a következő gazdasági évre olyan tervet dolgozzon ki, amely nagyobb mértékben aknázza ki a közös jövedelem növelésének módjait. A zárszámadás előkészítése során természetesen teljesen rendbe kell hozni a könyvelést, a pénzgazdálko­dás és az elvégzett munkák nyilván­tartását, pontos és jó leltárokat mérlegeket kell készíteni. Ez Egon­ban nem azt jelenti, hogy a zárszá­madás csupán adminisztrációs mun­ka. Fontos politikai munka is az Éppen ezért nagyon fontos, hogy a zárszámadás munkáiéban a tagság minél nagyebb számban vegyen részt, mond:a el véleményét, észre­vételét arról, hogy miilyen termékek, állatok értékesítésével lehetne meg­növelni már az ezévi réseesedést is Azt kell elérni, hogy a szövetkezet tagsága pontosan lássa a szövetkezet helyzetét, világos képe legyen a szö­vetkezet fejlődését meghatározó le­hetőségekről. Minden termelőszövetkezet első­rendű feladata az alapszabályok elő­írásai szerint is, hogy gondoskodjék az állam iránti kötelezettségek tel­jesítéséről, a közös gazdasági a'am létrehozásáról!,, illetve bővítéséről. Ez legyen az első a zárszámadás el­készítésekor. Csak akkor tervezhet nyugodtan és biztosan a termelőszö­vetkezeit vezetősége és tagsága, ha ezen a téren teljes a rend. Nagy és konply feladat a zárszá­madást ismertAő közgyűlések meg­szervezése és e'őkészitése, a gazda­sági beszámolók elkészítése és meg­tartása. A termelőszövetkezet gazda­sági vezetői és pártszervezete közö­sen, nagy körültekintéssel végezzék el ezt a munkát. A gazdasági beszámolónak híven kell tükröznie a termelőszövetkezet egész munkáját, pontos tájékoztatást kell adnia az eredményekről és hi­bákról, egyúttal meg kell mutatnia a h!'bák kijavításának módját is. A beszámoló nem elégedhet meg a ter­melőszövetkezet helyzetének körvo­nalazásával, az eredmények, hibák és tennivalók általános megállapítá­sával. Részleteznie is kelti a gazda­ság ágainak helyzetét, az egyes terü­leteken végzett munkát, dicsérnie kell a jól dolgozó brigádokat és brigád-tagokat, bírálni a hanyagokat, a rosszul dolgozókat. Semmiképpen sem szabad elkendőzni a hibákat. Őszintén, nyíltan el kell mondani azokat is, mert úgy lehet javítani rajtuk. Foglalkozzék a beszámoló a gazdasági kérdéseken kívül azzal is, hogy milyen a szövetkezet vezetése, érvényesül-e a szövetkezeti demokrá cia, mi a helyzet az alapszabályok betartása, a közös vagyon védelme, a munkafegyelem körüli. Akkor eredményes a beszámoló, akkor végez jó munkát a közgyűlés, ha a tagság behatóan megvitatja a termelőszövetkezet ügyeit, alapos vita során határozza el, hogy mi le­gyen a következő gazdasági év leg­fontosabb teendó'e, milyen hibákat kell elsősorban kijavítani, hogyan szilárdíthatják meg legjobban a szö­vetkezetét, hogyan emelhetik a tag­ág iövede'mst. A határozatoknak p 'agság vitáhan kialakított vélemé­nyét, szilárd meggyőződését kell tar- 'almazniok, csak ez biztosíthatja a jövő évi eredményes munkát. A szövetkezeti tagság aktivitása, a terme'őszövetkezet ügyeibe való gyümölcsöző beleszólása nem önma­gától alakul ki. Nagy feladat vár itt a termelőszövetkezet pártszérvezeté- re. A kommunistákat kell elsősorban mozgósítani, nekik kell feladatokat adni a tagság felkészítésére. Legjobb termelőszövetkezeteink pártszerve­zetei rendszerint úgy érik ezt el. hogy a pártszervezet vezetősége a közgyűlés előtt 5—6 nappal össze­hívja a kommunistákat és a legjobb oárton/kívüli termelőszövetkezeti ta­gokat és megbeszélik velük a köz­gyűlés előkészítésével, a zárszáma­dás sikeres lebonyolításával kapcso- ’atos feladatokat. A kommunistákra vár az a fe'adat is, hogy a termelő- szövetkezetben szilárdan helytálló oárton-kívüli tagokkal együtt szembe szálltának a szövetkezet ellenségei­vel. Nyíltan, az egész tagság előtt ’eplezzék le azokat, akik elégedetlen­séget szítanak, kilépésre biztatják a szövetkezet tagjait, cáfolják meg a ferdítéseket és rágalmakat. Az ellen séges e'emek leleplezése i^em idő­höz kö'ött feladat, szüntelenül har­colnunk kell a termelőszövetkezet mindenféle elf. emsével szerrben. de a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a zárszámadás idején, a gazdasági év befejezésekor és az úi gazdasági év megindításakor fdkozódiik az ellen­ség bomlasztó tevékenysége, ezért ebben az időben különösen éberek­nek kell lennünk. A pártszervezet aktivistái tehetnek legtöbbet azért is, hogy a jól dol­gozó termelőszövetkezeti ta-gok pél­dájával, a tagok jövedelmével, a szövetkezeti gazdálkodás kedvező voltát bizonyító tényekkel érvelve, győzzék meg az ingadozó tagokat, akik korábban kilépési nyilatkozatot adtak be: boldogulásuk egyetlen he­lyes útját csak a termeiőszövetikezet- 'ben találhatják meg. A zárszámadás termelőszövetkeze­teink életének évről-évre megismét­lődő rendkívül fontos eseménye. Ha part- és tanácsszerveink, a termelő- szövetkezet vezetői lelkiismeretesen, nagy gonddal készítik elő a zárszá­madásokat, ezzel teirmelőszövetikeze- teink jövő évi eredményes munká­ját, további fejlődését alapozzák meg. Szabó József az MDP Megyei Végrehajtó Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetődé. A bejárat felett tábla;, rajta a pi­ros és kékbetűs szöveg: „Minden kö­rülmények között teljesítjük éves tervünket." A tábla egyik szélén ha­tározott tekintetű bányász, aki a sú­lyos szavakra mutat, — mintegy fi­gyelmeztetve a komlói tröszt min­den dolgozóját. A lényeg természetesen azon van, mit tesznek a bányászok a fenti mondat mögött rejlő tartalom való- raváltásáért, azon, hogy mit mutat­nak a tettek, mi most és mi lesz a valóság. * A Il-es üzem aknászirodájában délfelé csak Lelovics Sándor körlet- aknászt találom. Előtte az asztalon könyv, benne nevek, számok,' — a 26-i eredmények az utolsó teleírt lapon. Lelovics elvtárs délutános harmada kedden 241 csillét termelt, 54 csille szénnel többet, mint amenv nyi az előirányzatuk. Pedig egy kis fennakadás is volt, a 7-es szinten beégett a kaparó csapágya. — Ha ma, szerdán nem lesz mo­torhiba — mondja a körletaknász, — meglesz a '250 csille. Az emberek most mindent beleadnak, — igaz a körletünk — a Gerbert-körlet — a száz százalékon telül is van. * A III-as üzem, amely 100.8 száza­lékra teljesítette harmadik negyed­évi tervét, most októberben csak 91 százalékra áll. Pedig van itt is len­dület, főleg a fiataloknál. A Szebé- nyi DISZ-brigád most is 105 száza­léknál tart, — 49 csille többlettel, amivel — igaz hogy nem nagy, de annál reálisabb — vállalásukat is túlteljesítették 14 csillével. , A DISZ-brigád csapatvezetője be­tegsége miatti távolléte ellenére vál­lalást tett november 7 és a tanács­választások tiszteletére. Vállalásuk főbb pontjai: A megadott terven felül naponta egy csille szenet adunk, mellyel év végéig 535 tonnát törlesztőnk üze­münk adósságából. — Minden egyes munkahelyet üzemképesen adunk át a következő harmadnak. — Amel­lett, hogy a fejtésbe irányított min­dennemű anyagot a leggazdaságosab­ban használunk fel, az alsó és a felső fejtések be.iáratvágataiban heverő fát, amennyiben jó, a fejtés rendel­kezésére bocsátjuk, s ha nem, a nap- szintre küldjük. — A megengedett oalaszázalékot két százalékra csök­kentjük, elsősoiban azzal, hogy a fekün lévő palát a megfelelő bizto­sítással felfogjuk és a széntelepben lévő beágyazást a leművelt területre rakiuk át. Vállalást tett az üzemvezetőség is a bányászokkal egyetértésben. E vál­lalásból két pontot emelünk ki: „Üzemvezetőségünk vállalja a ne­gyedik negyedéves terv teljesítésén felül a III. negyedévi 1112.5 tonnás szénadósságunk törlesztését. — A „Nevelj új bányászt“-mozgalom kére tében 30 új dolgozót nevelünk és a munkafegyelem megjavítására a je­lenleg igazolatlan hiányzók számát 1.46 százalékról 1.1 százalékra csök­kentjük.“' Kövesse a III. üzem valamennyi csapata az ő példájukat! Az I-es üzemnél nagy nap volt a keddi, — és reméljük még sok ilyen, sőt nagyobb napjuk lesz. E hónap­ban most először érték el a 100 szá­zalékot, — pontosan 100.5-öt. Ezért dolgozott már hosszú idő óta Pozs- gai Ágoston ü. b. elnök és másfél hete kovács József, az új üzemve­zető. Persze a havi te.-wel még min­dig igen gyengén állnak, — 76 szá­zalékra. De nem vesztették el a munkakedvüket. Sőt! Ha ezután lesz elég ürescsilléjük, sokmindent be­hozhatnak még, év végéig esetleg mindent. Azért mondjuk esetleg, mert nagyon nagy a lemaradásuk. 2 500 tonna. Most alakul azonban az üzemnél két „100 méteres" csapat, amelyek elsején kezdik meg ebben a minőségben a munkájukat, és ez­zel az I-es üzem az adósság fokoza­tos törlesztését,

Next

/
Thumbnails
Contents