Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-28 / 230. szám

DUNÁNTÚLI miß PROLETÁRJAI ÜLJETEK!---------------------------- - ■ —' A MAI SZAMBÁN; A minisztertanács rendelet* a tanácsok tagjainak vá­lasztásáról (1—2. o.) — A londoni kilenohatalmi érte­kezlet előestéjén (2. o.) — Dédanyám bölcsője <2. o.)— Kommunisták népnevelők! — Ki a tömegek közé! (3. o.) — Képviselői fogadónap Vasason és Szigetváron (3. o.) — Lelkiismeretes, kifogástalan talajmunkát! (3. o.) — Az Ünnepi Könyvhét műsora (4. o.) AZ M D P B ARANYAM EGYEL BIZOTTSÁGÁNAK ' LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1954 SZEPTEMBER 28 Á minisztertanács rendelete a tanácsok tagjainak választásáról A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli a minisztertanács rendeletét a tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. törvény végrehaj­tásáról. A választási elnökségek A rendelet értelmében október 18- ig a fővá-osban és a megyékben hét tagú, a járásokban, városokban, vá­rosi kerületekben és a községekben öt tagú választási elnökséget kell alakítani. Az elnökség tagjait a Ha­zafias Népfront helyi szerve jelöli és a tanács végrehajtóbizottsága hagy ja jóvá. Az elnökség feladata, hogy őrköd­jék a választás törvényessége felett és felügyeletet gyakoroljon a válasz­tás levezetésére alakított választóke­rületi bizottságok működése felett. A többi között az elnökség feladata, hogy elbírálja a választókerületi bi­zottság működésével kapcsolatos ki­fogásokat, közzétegye a jelöltek ne­vét, biztosítsa a szavazólapokat, el­lenőrizze és nyilvántartsa a válasz­tási eredményeket. Az elnökségeknek községekben,, városokban és városi kerületekben november 14-ig meg kell alakítaniok a szavazatszedő bi­zottságokat és gondoskodniok kell a választási hirdetmény elkészítéséről és közzétételéről. Vála«z(ókerfileti bizottságok A választókerületekben október 18-ig kell megalakítani a választó- kerületi bizottságot, amely a főváros­ban, a megyei és járási választóke­rületekben öt. a városi, városi kerü­leti és községi választókerületekben három tagból áll. A tagokat szintén a Hazafias Népfront jelöli és a ta­nács végrehajtóbízottsága erősíti meg tisztségükben. A választókerületi bi­zottság vezeti le a választást. Dönt a Hazafias Népfront által bejelentett jelölt elfogadásáról, elbírálja a sza­vazatszedő bizottság munkája ellen emelt kifogásokat, megállapítja a választás eredményét és a megválasz­tott tanácstagnak kiadja a megbízó- levelet. Szavazók örök, szavazat­szedő bizottságok A szavazóköröket október 5-ig kell kialakítani, úgy, hogy abba egy, vagy több községi, illetőleg városi (városi kerületi) választókerület tel­jes területével beletartozzék, és az egyes szavazókörökre mintegy hat- hétszáz választó jusson. A szavazás lebonyolítására szava­zókörönként szavazatszedő bizottsá­got kell alakítani, amely elnökből, titkárból és három tagból áll. A bizottság tagjait a Hazafias Nép­front jelöli és a választási elnök hagyja jóvá. A bizottság elnöke november 27­én a tanács végrehajtó bizottságától veszi át a választók névjegyzékét, a szavazólapokat és az egyéb nyom­tatványokat. A választás napján a bizottság vezeti le a szavazást. Meg­állapítja annak eredményét és az erről készített jegyzőkönyvet a kü­lönböző fokú választókerületi bizott­ságokhoz továbbítja. A jelölés A tanácsok tagjainak választását jelölés előzi meg, amely választó- kerületenként történik. A Hazafias Népfront helyi szervei a választási elnökségek és a választókerületi bi­zottságok segítségével, a tanácsok végrehajtó bizottságainak támogatá­sával október 15—november 7. között gyűléseket szerveznek az egyes vá­lasztókerületek lakossága részére. A gyűlések által javasolt személyek közül az egyes választókerületek je­löltjét a Népfront helyi szerve no­vember 8-ig jelenti be a választó- kerületi bizottsághoz, amely dönt a jelölt elfogadásáról. A községi és városi (városi kerü­leti) választási elnökség november 17-én közzéteszi a választási hirdet­ményt, amely a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésé­nek időpontját, a szavazóköorBk sor­számát, a helyiségek pontos megje­lölését tartalmazza Szavazás A szavazatszedő bizottságok elnö­kei november 27-én veszik át a szükséges nyomtatványokat a tanács végrehajtó bizottságától. A szavazás szavazóhelyiségekben történik, amelyeket a tanács szerel fel. Minden szavazóhelyiségben leg­alább két szavazófülkét kell felállí­tani, a bizottság asztalára pedig egy vagy több lepecsételt urnát kell ál­lítani. A szavazás a választás napján — november 28-án reggel 7 órától 20 óráig tart. Ha 20 óráig a névjegyzék­ben szereplő választók egynegyede, vagy ennél több szavazó még nem szavazott, a szavazás idejét két órá­val meg lehet hosszabbítani. Ha a névjegyzékbe felvett választók vala­mennyien leszavaztak, a szavazást 20 óra előtt is le lehet zárni. A sza­vazóhelyiségben a hivatalos szemé­lyeken, valamint a népfront és a sajtó igazolvánnyal ellátott megbí­zottam kívül egyszerre legfeljebb tíz szavazó tartózkodhat. A rend fenntartásáért, a titkosság megőrzé­séért a szavazatszedő bizottság elnö­ke felel. A szavazás szavazólapokkal törté­nik. A fővárosi és a megyei tanács tagjainak választására kékszínű, a járási, városi és a budapesti kerületi tanács választására világos barns színű, a miskolci városi kerületi és a községi tanácsok tagjainak meg­választására fehér színű szavazóla­pok készülnek, amelyek a Hazafias Népfront választókerületi jelöltjei­nek nevét is feltüntetik. A szavazás módja A választók érkezésük sorrendjé­ben szavaznak. A szavazatszedő bi­zottság — hivatalos igazolvány alap­ján — megállapítja a szavazó sze­mélyazonosságát és azt, hogy szere­pel-e a névjegyzékben. A bizottság elnöke ezután átadja a szükséges nyomtatványokat és megmagyarázza azok kitöltésének módját. A szavazó a fülkében szavaz, majd a szavazó­lapot az urnába helyezi el. A szava­zás megtörténtét a bizottság a név­jegyzékben megjelöli. A bizottság legalább két tagja egy urnával la­kásukon keresheti fel a fekvő bete­geket. A szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell. A *z;ava?utok összeszámá ása A szavazás lezajlása után a bízott, ság felbontja az urnákat és össze­számlálja a szavazatokat. Választókerületenként csoportosít­ja a szavazólaipókat és megállapítja hogy a leadott szavazatok száma meg. egyezik-e a névjegyzékben megjelölt választók számával. Ezután különvá­lasztja az érvénytelen szavazatokat. Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem hivatalos szavazólapon adtak le. Ha a szavazó a lapon több jelölt ne­vét hagyja meg, a sorrendiben első­ként feltüntetett jelöltre leadott sza­vazatnak számít. A bizottság megál­lapítja, hány szavazatot adtak le a jelöltre, maid r. szavazásról és annak eredményéről jegyzőkönyvet készít, melyet azonnal továbbít a választó- kerületi bizottságnak. Az egyéb ira­tokat az ismét lepecsételt urnában el- iuttatja a tanács végrehajtóbizott­ságához. A választás eredményét a válasz­tókerületi bizottság állapítja meg a szavazatszedő bizottságok jelentése alapján. Az eredményről jegyzőköny vet készít. A megválasztott tanács­tagnak átadaja a megbízólevelet majd a -egvzőkönyvet továbbküldi a választási elnökségnek, amely össze­síti a választókerületi bizottságok je­lentései alapján a választás eredmé­nyét. A megválasztott tanácsok decem­ber 1.—5. között tartják meg alaku­ló ülésüket. (Folytató* a 2, oldalon) JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! Á 18 tagú Molnár-brigád 51.400 forintot jegyzett A Komlói Aknamélyítő Vállalat dolgozói lelkesen válaszoltak a Mi­nisztertanács felhívására. Jószívvel adták forintjaikat kölcsönbe az ál­lamnak. Hétfőn reggel már be is fejeződött a kölcsönjegyzés. A válla­lat 493 dolgozója összesen 579,800 fo. rintot adott kölcsönbe. így az egy fő­re eső átlag 1170 forint. Molnár István sztahanovista elő­vájó brigádja most is megmutatta, hogy nemcsak a széncsatáért vivott harcban lehetnek elsők, hanem a köl. csönjegyzésben is. A 18 tagú brigád 51.400 forintot Jegyzett. Molnár Ist­vánnak a fizetése 4000 forint, ebből a jegyzése 3.700 forint. A Falai elő­vájó brigád is tanúbizonyságot tett hazaszeretetéről a példás kölcsön- jegyzéssel. A vállalat legjobb mun­kahelyén. Gesztenyésben az egy főre eső jegyzési átlag eléri az 1591 forin­tot. Az aknamélyítő vállalat dolgozói joggal lehetnek büszkék eredményeik re. Tudják, hogy miért cselekedtek fgy, azt akarják, hogy tovább javul­jon az életszínvonal, minél előbb megvalósuljon a párt programja. Jegyes a falu GABE A garéi Felszabadulás termelőszö­vetkezetnek valamennyi tagja jegy­zett már ötödik békekölcsönt. Sur- iám Péter, a tsz elnöke is vállalkozott jegyzésgyüjtésre. Elsőnek jegyzett 200 forintot, utána útnak indult a többiek portájára. Ö jegyeztetett leg­többet az egész községben. Varga Ernő, a termelőszövetkezet könyvelő, je 200 forintot jegyzett, de a felesé­ge sem hagyta alább egy fillérrel sem, jgy a Varga család összesen 400 forintot kölcsönzött az államnak. Vö­rös József párttitkár 200, Pintér Vince munkacsapatvezető 200, ifj. Somogyi János 1O0 forintot jegyzett. A garéi termelőszövetkezet tagjai összesen 1300 forinttal járultak hoz­zá az ötödik bákekölesönjegyzéshez életszínvonalunk emeléséhez! MEKÉNYES A mekényesd Uj Alkotmány terme­lőszövetkezetben az ötödik békeköl­csönjegyzés első napján nem tudtak eredményt felmutatni a tsz egyetlen tagja sem jegyzett. Nem úgy volt azonban másnap. Szeptember 24-én este már egymás alá sorakoztak a jegyzők nevei: Igaz Sándor 100, ifj Dancá József ugyancsak 100 forint... Azóta már sokan jegyeztek, mégis messze lemaradnak még lelkesedé­sükkel a garéi Relszabadulás tsz- beliektól. , HELESFA Tegnap a belesfai Uj Elet termelő­szövetkezeti tagoknak mégcsak a ne. gyed része jegyzett ötödik békeköl­csönt. Legtöbben 100 forintot írtak alá. Az elsők között: Cirják József BarJkovics elvtárs és Kintusz József jegyzett 100—100 forintot. ICáller Jó­zsef. Luzsenczky János és a többiek még nem szánták el magukat, még nem jegyeztek, pedig az ő kölcsön- forintjailkra is számít a dolgozó nép állama. Ha jól meggondolják a dol­got, mégis csak aláírják ők is a jegy ­zési ívet. Csak akkor lehetnek iga­zán büszkék, ha minden egygs tsz- tag ad kölcsönt az államnak, ahogy azt a ga.réiak tették! fi jegyzés e ső mm 63 ezer íor.nlot jegyezlek a Pécsi V zmíi dolgozói A Pécsi Vízmű dolgozói már az első napon is szép eredményeket ér­tek el a kölcsön jegyzésben. Jegyzés­átlaguk 500 forint, és az első napon lejegyzett c.szeg G3.000 forint volt. Elsőnek Szekeres Imre kubikos, brigádvezető írta nevét a 700 forin­tos jegyzése mellé. Fürdős Ferenc igazgató 2400 és Keszthelyi József párttitkár 1000 forintos jegyzésével szinte magukkal ragadták a dolgozó­kat. Sorra jegyeztek a többi dolgo­zók is. Háfner István szerelő 500, Maholányi Márton 500 forintot adott a haza javára, a maga hasznára. Nusszer Péter kubikos mielőtt oda írta volna a nevét a jegyzésgyűjtő ívre, a következőket mondta: — Ezt azért teszem, mert tudom, hogy a 3 százalékos öregségi mellett, ezzel is hozzájárulok óreg napjaim szebbé tételéhez és hazám felvirágoz­tatásához. A kiemelkedő eredmények mellett vannak hiányosságok is. Akadnak még olyanok is, mint Kál­mán Lajos kubikos, aki 1200—1400 forintot keres havonta és mégsem akar hozzájárulni forintjaival is éle­tünk szebbé tételéhez. Pedig nem kel lene sokat számolnia ahhoz, hogy meglássa azt: egy éven belül kama­tostul visszatérül forintja, a vállalat által adott bakancsban, munkaruhá­ban, .gumicsizmában és abban a húsz- szőri harkányi fürdésben is ami reu­matikus betegségét gyógyítja. Hírek a békekölcsön- jegyzésről A Pécsi Autóközlekedési Igazga­tóság dolgozói is eleget tettek a kor­mány felhívásának. Két óra alatt valamennyien lejegyeztek. Példamu­tatóan élenjártak: Bakán József igazgató, aki havi fizetésének 100 százalékát jegyezte, Kónyi Dávid, aki 630 forintos havi fizetéséből 300 forintot adott kölcsön államunknak. Példát mutattak még: Zaránd End- re, Horváth József és Haraszti Gyu­la, akik ugyancsak túljegyezték azt az összeget, amelyre a népnevelők számítottak. * A Hangszer- és Asztalosáru gyár­ban is lelkesen indult a jegyzés. Szeptember 27-én délig 67 dolgozó összesen 31 ezer forintot jegyzett. * A Komlói Helyiipari Vállalat dol­gozói példamutatóan jegyeztek ötö­dik Békekölcsönt. Csárdás Józsefné női szabó 900 forintos keresete mel­lett 1200 forintért vásárolt békeköl­csönkötvényt. Példája magával ra­gadta munkatársait is. Joó György cipész 1000 forintot keres havonta és 1000 forint békekölcsönt jegyzett. * A Megyei Földmérési Iroda mű­szaki dolgozói — akik kitűnő szak­emberek — fizetésüknek 75—90 szá­zalékát jegyezték. így Poronyi Zol­tán igazgató főmérnök 2300, Viszlóy Ferenc főmérnök 1900, Ajkay Ar­nold főmérnök 1900, Gál Gyula tech­nikus 1700, Kiss József technikus 1500, Mérnök János mérnök 1400 forint békekölcsönt jegyzett. Hasz­nos és fontos munkájuk mellett ön­zetlenül adott kölcsönükkel is támo­gatják épülő hazánkat. * A Pécsi Belsped Vállalat dolgozói munkájuk mellett azzal is bizonysá­gát adják hazaszeretetüknek, hogy példamutatóan jegyeznek ötödik Békekölcsönt. A vállalat dolgozóinak nagyobb része már az első napon le­jegyzett. Vida Árpád, az egyik dol­gozó elmondta a jegyzésgyűjtő pár­nak. hogy azt az ezer forintot, amit ő kölcsön ad, szívesen adja, tudja, hogy a kormány helyesen gazdálko­dik majd a pénzzel, a jólét emelésé­re f ordítja. A példamutató jegyzők: Nyári Il­lés 700, Varga Mihály 500, Gálosi Jenő 600. Török István 600, Kosziba Mihály 600, Molnár János 600, Ke­lemen Vendel 500, Seltra János 600, Bódis Lajos 500, Trantnek István 500, Mosó József 600 és Boros János 600 forintot adott kölcsön az állam­nak. Példát mutatnak a jegysé&ben Csontos József, a komlói Béta-akna Pfeiffer Alajos, a komlói Il-es üzem vájára 1509 forintot jegyzett vájára, 2000 forint békekölcsönt jegyaett Fuczur László, az István-akna vájára 2000 forintot jegyzett.

Next

/
Thumbnails
Contents