Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-28 / 230. szám
2 N A P C ő 1954 SZEPTEMBER 28 A minisztertanács rendelete a tanácsok tagjainak választásáról (Folytaié* a 1. oldalról) Pótválasztás Abban a választókerületben, amely ben a jogosultaik felénél kevesebb szavazott le, vagy amelyben a jelölt nem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, két héten belül pótválasztást kell tartani. Egyéb rendelkezések A választás napjáig törölni kell a választók névjegyzékéből azt a személyt, aki meghalt, aki más névjegyzékben is szerepel, vagy aki vá- lasztójogosultságát a névjegyzék ösz- szeállítása után elvesztette. Aki választójogosultságát igazoltan a név. jegyzék összeállítása után szerezte meg, azt pótnévjegyzékbe kell felvenni. Az a választójogosult, aki a választás napján állandó lakhelyétől távol van, kérheti felvételét az ideiglenes lakása szerint illetékes választókerület névjegyzékébe. Ehhez be kell mutatnia ideiglenes lakásának bejelentését, valamint egy tanúsítványt arról, hogy állandó lakhelyén felvették a névjegyzékbe. A tanúsítvány kiadását a választók névjegyzékében fel kell tüntetni és a választó nevét állandó lakóhelyén a névjegyzékből törölni kell. A választót ideiglenes lakóhelyén pótnévjegyzékbe veszik fel és ennek alapján szavaz hat. Külföldi csapatok hadgyakorlatai Kyugat-Németországban Berlin (TASZSZ) A napokban Nyugat-Németországban megkezdődtek a nyugati hatalmak csapatainak őszi hadgyakorlatai: ezek a hadgyakorlatok arányaikat tekintve a háború befejezése óta Nyugat-Németországban megtartott hadgyakorlatok közül a legnagyobbak. A „DPA“ bonni hírügynökség adatai szerint a hadgyakorlatokon körülbelül száznegyvenezer amerikai, angol, belga, holland és kanadai katona vesz részt. Sajtó jelentések szerint Nyugat- Németország különböző vidékein a hadgyakorlatok következtében sok katona és polgári lakos megsebesült. A londoni kilenchatalmi értekezlet előestéjén Moszkva (TASZSZ) V. Kudrjav- cev, az „Izvesztyija" külpolitikai szemleírója azzal kapcsolatban, hogy Anglia kezdeményezésére szeptember 28-án Londonban kilenchataimi értekezlet kezdődik, megállapítja, hogy az értekezlet feladata megvitatni a bonni Németország felfegyverzésének és a nyugati katonai csoportosulásba való felvételének újabb terveit a kudarcba fulladt „európai védelmi közösség'' helyett. Meg kell mondani, hogy az „európai védelmi közösség" kudarca világosan leleplezte Nyugat-Európa széles néptörnegei előtt, hogy milyen főcélt tűztek maguk elé Európában az Egyesült Államok kormánykörei. Ez a cél az, hogy korlátlan, senki aital sem ellenőrzött fegyveres erőket hozzanak létre Nyugat-Németországban és az agresszív északatlanti tömb többi résztvevőjével egyenlő alapon felvegyék Nyugat- Németországot ebbe a tömbbe. Ennek érdekében álltak elő azzai a követeléssel, hogy adják meg a „szuverenitást" Nyugat-Németország nak, vagyis tegyék lehetővé a bonni kormány számára Nyugat-Német- ország korlátlan felfegyverzését. A szemleíró a továbbiakban megjegyzi, hogy noha Anglia és az Egyesült Államok alapvető célkitűzései a német kérdésben megegyeznek, a taktikai kérdésekben mégis ellentétek állnak fenn a két ország között. Ez a körülmény bonyolulté teszi a helyzetet a londoni kilenchataimi értekezlet előestéjén. Ami a francia kormánykörök állás pontját illeti, — folytatja Kudrjav- cev — a francia hivatalos személyiségek megnyilatkozásai azt mutatják, hogy egyesek közülük hamis megvilágításban próbálják feltüntetni azokat az okokat, amelyek miatt a francia nemzetgyűlés elutasította az „európai védelmi közösségiről szóló szerződést. A francia kormánykörök Nyugat-Németország felfegyverzésének elvi kérdését e felfegyverzés formájára vonatkozó kérdéssel igyekeznek helyettesíteni. Men- des-France azt ajánlja, hogy vegyék fel Nyugat-Németországot (valamint Olaszországot) a brüsszeli szerződés résztvevői közé és létesítsenek egy Az Angol Munkáspárt évi konferenciájának előestéjén Moszkva (TASZSZ) F. Orehov, a „Pravda" londoni tudósítója az Angol Munkáspárt szeptember 27-én Scarborough városában megnyíló évi konferenciájával kapcsolatban megállapítja, hogy az Angol Munkáspárt vezetői már évek óta nem voltak olyan nehéz helyzetben, mint most, e konferencia előestéjén. Az Angol Munkáspártban még sohasem tátongott olyan jelentős szakadék, mint most a párt részéről a német kérdéssel kapcsolatban elfoglalt hivatalos álláspont és az egyszerű, sőt nemcsak az egyszerű párttagok túlnyomó többségének követelései között. A' „Pravda“ tudósítója a továbbiakban kifejti, hogy az Angol Munkáspárt végrehajtó bizottságának vezetői olyan formulát próbálnak találni, amely lehetővé tenné számukra, hogy fenntartsák a német kérdésben elfoglalt korábbi álláspontjuk lényegét és ugyanakkor azt a látszatot keltsék, mintha engedtek volna az egyszerű párttagok nyomásának. . Az Angol Munkáspárt végrehajtó bizottsága ahhoz a fogáshoz folyamodott, hogy a német kérdéssel kapcsolatban „rendkívüli határozati javaslatot" terjeszt a scarboroughi konferencia elé. Ebben a határozati javaslatban a végrehajtó bizottság szándékosan arra helyezi n fősúlyt, hogy valamilyen biztosítékot kell teremteni a német militaristák felfegyverzésének veszélyével szemben. Sőt, a végrehajtó bizottság állást foglalt amellett, hogy újabb tárgyalásokat folytassanak a Szovjetunióval. Ugyan akkor e formulák leple alatt a végrehajtó bizottság u határozati javaslatban — bár ködös formában — keresztül próbálja hajtani régi álláspontját, amelynek alapján támogatja Nyugat-Németország felfegyverzését. A „Daily Telegraph” című konzervatív lap, amely Nyugat-Németország felfegyverzésének híve, az említett határozati javaslatot kommentálva gúny tárgyává tette a javaslat készítőinek ügyetlen mesterkedését és kétségét nyilvánította a határozati javaslat eredményessége iránt. Orehov tudósítása végén az angol sajtóra hivatkozva közli, az Angol Munkáspárt végrehajtó bizottságának Öt tagja — Bevan, Crossman, Dry- berg, Wilson és Barbara Castle — határozottan elítéli a végrehajtó bizottság régi politikáját, amely Nyugat-Németország felfegyverzését támogatja és a szeptember 22-én elfogadott „rendkívüli határozati javaslat" ellen szavazott. Szeptember 29-cn ünnepeljük a Pákozd—sukorói csata 10t>. évfordulóját. Elbeszélésünk a szabadságharc kezdetének egyik jellegzetesen déldunántúli epizódjának állít emléket. • IV agyanyámtól hallottam ezt a történetet, neki is a nagyanyja mesélte. A szeptember meleg volt'abban az esztendőben. A kukorica levele sárgult már és ha néhol a drávai szél meghajtotta a levegőt, csörögve ve. lődött egymáshoz. A nyár forró volt. Forró, mert erősen perzsel a nap a homokbuckás délsomogyi puszták vidékén, de forró volt az emberek lelkében is. Ez a lelki forróság mar kora tavasztól tartott, amióta a kaposvári hetivásárba járó fuvaros, az árva Kovács István Dtávaszentesre is meghozta a hírt, hogy Pesten forradalmat csináltak. Persze, hogy mi a forradalom és mire jó, azt Kovács István sem értette, csak éppen elmondta otthon, amit a csokonyai fa- kereskedő meséit a péterhidai kocs- márosnak, akik az ö szekerén rázód- tak Kaposvártól hazáig. De ha jérte- né, akkor sem törődne vele, legfeljebb, ha pénzt hozna a házhoz a törődés, mint például a fuvar. Neki most sok pénzre van szüksége, mert meg kell mutatni az embereknek, hogy ha elvette a Széchi lányt, el is tudja tartani úgy, mint a szülei. Ezért járt annyit fuvarba és amikor a lovai már kidőltek, folytatta kapával, kaszával a munkát ő maga. Kü. lönüsen nem érezte a fáradalmat, amióta feketehajú hitvese, úgy vízkereszt táján, kontybontogatás közben tudtára adta, hogy gyerekük lesz, — ha igaz, amit az öregasszonyok mondanak, Kovács István akkor nem hallotta a nádzsupp eresztékei között fütyölő szervet, amely ellenőrzést gyakorol e tömb valamennyi résztvevőjének fegyverzete fölött és megállapítja e fegyverzet maximális színvonalát. Ma már azonban — jegyzi meg a szemleíró — még a legátlátszóbb álcázás sem elégíti ki sem az amerikai kormányköröket, sem a bonni revansisztákat. Mialatt a francia terv maximális színvonal megállapítását irányozza elő Nyugat-Németország felfegyverzése szempontjából, addig az Egyesült Államok azt követeli, hogy adjanak Nyugat-Német- országnak egyenlő jogokat az atlanti tömbben, vagyis korlátlan jogot a fegyverkezésre. Az új francia terv nem elégíti ki Angliát sem — folytatja Kudrjavcev — mert Anglia nem kívánja, hogy fegyveres erői annak a szervnek az ellenőrzése alá kerüljenek, amelynek megalakítását Franciaország a brüsszeli szerződésen belül javasolja. A nyugati hatalmak közötti ellentétek fokozódása Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésévei kapcsolatban azt bizonyítja, hogy ezek a hatalmak egyre nehezebben találnak olyan félrevezető formulákat, amelyek segítségével eltitkolhatják a széles közvélemény előtt az európai biztonság halálos ellensége, a német militarizmus feltámasztására irányuló terveket. Irta: ÖRSI szelet. A torka kissé összeszorult. Hitetlenkedve nézett tizenhétéves fe. lesége árnyékban is csillogó szemébe. — Aztán nem tévedsz? — suttogta, vagy inkább sóhajtotta. — Azt mondják, akiknek már van, hogy így kezdődik — húzódott közelebb asszonya. István faragókése az asztalra koppant. kemény markával a menyecske vállát fogta. Az még közelebb húzta a fejét és rozmaring- szagú, fényes fekete haja végigom- iott húszéves férje fújtató mellén. rT' él volt. Ilyenkor keresve sem talált munkát a paraszt. István is kosárfonogatással, ostornyél faragással húzta az időt sötétedésig. Ha meg besötétedett... Még szüret után tartották a kézfogót és van-e ilyenkor jobb, mint egymás mellé simul, ni az ősszel tömött szalmazsákon? Nézni a kemencében pattogó tűz játékát a mennyezeten és ha ezt meg- únja az ember, megkeresni a mellet, te pihegő forró fiatalasszony nedves száját. Jó az Isten, ősszel adja abort, hogy lakodalmat lehessen csinálni és lakodalom után adja a tél hosszú éjszakáit, hogy boldogok lehessenek azok, akik szeretik egymást. S ha azelőtt örült a legény a korai borulásnak, most már a nap utolsó világát is ki akarta használni. Kis kamrájukba bárdolt deszkákat hordott. Szekercével simított vadkörtefa- törzseket, öregeket, szárazaikat. Asszonya zsörtölődött, hogy szemetel a házban. De ő csali mosolygott ritka bajusza körül. — Megnézheti anyád, hogy milyen bölcsőben ring majd az unokája, — íöprögette a sziécsot csendesen. A fából kis bölcső alakult ki. Először a vázát csapvolta össze, olyan hajszálnyi pontossággal, hogy amikor felállította, úgy tartott, mintha egy darabból volna. Azután oldalát, Érzel érveljenek népnevelőink! Megszépült életünk bizonyítékai A falud egészségvédelem ellátására 134 egészségügyi állomás létesült a megyében, ahol elsősegélynyújtó felszerelés áll a dolgozók rendelkezésére. * 1953 első feléhez viszonyítva mintegy hatvan százalékkal több konfekcionált férfi ruhát vásároltak a dolgozók ez év júniuásig. Ez az emelkedés 1.000 forintos kamgarnöltönyt véve alapul 2.710 öltönynek felel meg. d. Az elmúlt két évben 19 kilométer hosszú iszapoló és sűrített levegő hálózatot építettek a komlói bányákban. * Különösen sok tartós fogyasztási cikket vásárol a lakosság. Rádióból több mint kétszer annyit, motorkerékpárból közel másfélszer, varrógépből ötször, edényáruból közel kétszer annyit adott el a kereskedelem, mint 1953 második negyedévében. * Pócsa és Virágos között a múlt évben épült meg a korszerű makadámút. Az állam mintegy két millió forintot fordított erre a célra. * Régi kívánsága teljesült a baranyahidvégi dolgozóknak: 1953-ban közel 400.000 forintos költséggel elké-> szült a Fekete-vizen átvezető híd. * A Terményíorgalmi Vállalat zsákoló dolgozói 25 zsákolókocsit és 10 japánért kaptak munkájuk megkönnyítésére. * Az Országos Takarékpénztár péo ű fiókjánál 1064 június 30-án több, mint ötmillió forint volt letétbe helyezve, 87 százalékkal több, mint acélműit óv azonos időszakában, * Ebben az évben kétmillió forinttal emelték az Ingatlankezelő Vállalat tatarozásra szolgáló beruházását. A több, mint ötmillió forintból 135 ház nagytatarozását és tetőfedését tudják elvégezni. * Az új begyűjtési törvény alapján 988 vagon gabonával csökkentették a beadási kötelezettséget — szabadpiaci értéke közel 25 millió forint * A bányász sajátház akció során ebben az évben közel 80 lakás épült, harminccal több, mint 1953-ban. Az állam által kölcsönzött összeget hús* év alatt, havonta mintegy 120 forintos részletben fizetik ki. Hármas ünnep a Dózsa Lövész Tiszti Iskolában Vasárnap reggelre ün népi díszt öltött a Dózsa Lövész Tiszti Iskola. A zászlóerdők, a bejárat felett és az épület homlokzatán elhelyezett- feliratok hármas ünnepet hirdettek. — Ezen a napon ünnepelték a Néphadsereg Napját, az iskola fennállásának ötéves évfordulóját és ezen a napon avatták fel a fiatal tiszteket. A nagy nap a fiatal tisztek avatásával vette kezdetét, — majd utána az iskolaparancs nők elvtárs ünnepi beszédben emlékezett meg a pákozdi csatáról, pél. daképül állítva fiatal tisztjeink elé ezeket a hősöket. Ezután a tisztek és növendékek a főépület előtti térre vonultak, ahol kilenc óra után néhány perccel kezdetét vette az ünnepség másik része, az iskola fennállásának ötödik évfordulója alkalmából felállított Dózsa szobor leleplezése. Ebből az alkalomból ünnepi beszédet az iskola politikai helyettese mondott. A nap legünnepélyesebb pillanata tizenegy órakor érkezett el, ami kor a sporttéren felsorakozott egység előtt megjelent Bata István altábornagy elvtárs, honvédelmi miniszter. Üdvözlő szavai után hatalmas hajrá zúgott fel a fiatal tisztek ajkán. Az ünnepség befejeztével a fiatal tisztek díszmenetben elvonultak a honvédelmi miniszter előtt. Az ünnepség hivatalos része ezzel befejeződött. Fiatal tisztjeink számára tiszti életük első legboldogabb pillanata azonban ezután érkezett el, amikor meleg öleléssel üdvözölhették szüleiket, feleségüket, szeretteiket. Délután az ünnepség a helyőrségi Tiszti Klubban folytatódott. A Honvéd Művész- együttes brigádja szórakoztatta a fiatal tiszteket, hozzátartozóikat és a parancsnokokat. A műsor után hajnalig tartó tánc, víg zeneszó mellett ért véget a nagy nap. Mátrai Gyula alhdgy. FERENC elejét, hátát illesztette bele, végül ringó talpaira helyezte a sötétbarnán erezett, símafalú, símalábú alkotmányt. A kis asszonyka nevetve billegette. — Aztán nem borul fel? — Ha nem borítják! — tréfált vissza az ura. De másnap a ringó tál. oak görbületét laposabbra faragta. Eddig csak tartósság, meg szép, sötétbarna erezete kapta meg a kíváncsi látogatók szemét. Kata féllábon állva himbálóztatta, egy kézzel ura karjába fogódzva. Azután melegen Billent a zömök embernek. — Gyönyörű kis ‘bölcső. Ügyes ember az én édes uram, — és nem hagyta, hogy az szóra nyissa a száját. Amikor István kifújta magát, szeme körül a mosolygós ráncok huncuttá torlódtak. — Szebb nem Is lehetne? — Még nem láttam szebbet. — Mert még nem láttál olyan bölcsőt, akit én csináltam, — kapta magasabbra fejét, talán csak azért, hogy Kati fejebubjára cuppanthasson a búcsúzót. Nyomban leült az istállói gyalogszékre, és szótlanul nézegette alkotását. A február még havas volt, bár a medve — mint mondták, akik az ilyent számontartják —nem ment vissza a barlangjába. De egyre többen kukkantottak be Kovácsék- hoz bölcsőt nézni. Ha nem volt otthon az ura, hosszan dicsekedett az asszony: — Ez az asszonyi forma éppen olyan, mint a néném, aki a köröszt- anyja lesz. Ez a bajuszos, kalapos meg az ő ura. Lábtul engem faragott az egyik oszlopocskának, a másik meg ő maga. Nézzék, még a csizmája zsinórját is hogy kimicsodázta. A ringatója meg két kígyóíejet mutat, hogy talpunkkal tapodjunk a kísértő fején.,« De nyomban elhallgatott, ha az ura keze alatt nyikordult a fakilincs. Az megdorgálta már, hogy minek hivalkodik úgy. Kati persze nem tudta, hogy belülről István is örül: milyen büszke rá a gazdag hírben lévő Széchi Kata! Ilyenkor csak kShintett néhányat, és fukaron bökte a szót, ha valamelyik csodálkozó megkérdez te, hogy mit farag a fejtől lévő deszkába? — A szentlélek áristent, — és rátelepedett a gyalogszékre, megfente fanagókését, azután biztos kézzel cifrázta a szentlélek galambtollait. Mire elolvadt a hó, a bölcsé is elkészült. Megnézhették. — Ez még a Széchenyi gróf unokájának is jó lenne, — csapta' össze tenyerét az anyós, és látszott rajta, hogy enyhébb szemmel nézd árva. Legény vőjet. Ebben WztOGan része volt annak az. arkangyalnak is, akinek arcán saját vonásait vélte felfedezni, és ott állt lábtól az áldást osztó úristen jobbján. Mtrjzer plébános árnak is tetszett, amikor nagyböjt során ott Járt Barcsiéi misézni, — Oda kéne ajándékozni a gróf úrnak, -— javasolta, de amikor a fejét ingató legény szemébe nézett, hozzáfűzte: — ha majd kánől belőle a gyerek. — Női bele másik, — vágta el a beszéd fonalát István. A plébános úr még megköszönte ** a szépen faragott sétabotot, amit a fiatalasszony könyörgött el •! számára, és sietett haza Barcsra. — mert azt mondja, bármikor érdekes hírek érkezhetnek, mivelhogy ülésezik Pozsonyban ez országgyűlés, és Párizsban vagy hol, elkergették a királyt. (Folytatása következik) DÉDANYÁI BÖLCSŐJE
