Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-26 / 229. szám
193-1 SZEPTEMBER »5 N Ä PCS As ENSZ-közgyűlés szeptember 24-i délelőtti ülése A szovjet kormány átadta a Román Népköztársaságnak a szovjet-román vegyes vállalatok szöv et részét Newyork (TASZSZ): Az ENSZ- közgyűlés szeptember 24-i délelőtti ülésén az általános vitában Peru, Costarica és Norvégia képviselője szólalt fel. Lenge, norvég külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a közgyűlés évek óta először jött ösz- sze ügyi hogy nincs háború és azt a kívánságát fejezte ki, hogy az ENSZ munkájában a vitás nemzetközi {kérdések megoldásának útján haladjon. A múltban előfordult, — jelentette .ki Lange, — • hogy az ENSZ apparátusait, nem használták fel a nemzetközi kérdések megoldására. Amint - meg jegyezte, ez nem azért fordult elő, mert a tárgyalásik más. módszeréi reményt keltőbbnek bizonyultak, hanem azért, mert az ENSZ- ben nem hallgattak meg egyes államokat, amelyek nagyr/értékben' érdekeltek voltak bizonyos problémákban. „Mindenekelőtt árra a tényre gondolok, — monaotta Lange, — hogy a Kínai Népköztársaság nincs képviselve az ENSZ szerveiben. Kormányunk véleménye szerint ez az állapot feltétlenül növekvő aggodalmat kelt az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai körében.“ A norvég ‘külügyminiszter kijelentette, országa híve annak, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi Berlin (MTI) Erich Olleriifiauér, a 'Német Szociáldemokrata Pánt elnöke pénteken este Bonnban a bel- és külföldi újságírók sajtóértekezletén a német kérdés rendezésével és valamennyi érdekelt állam számára elfogadható európai biztonsági szerződés létrehozásával foglalkozó négyhatalmi értekezlet mielőbbi összehívása mellett foglalt állást. Ollenhauer átadta az újságíróknak annak a beszédnek a szövegét, amelyet a bonni parlament külpolitikai vitája során akart elmondani. Ollenhauer ezzel kapcsolatban kijelentette: . . A szövetségi kancellár a külpolitikai vita megakadályozásával félreérthetetlenül megmutatta, hogy fütyül a parlamentre és az alkotmányra. A Szociáldemokrata hangoztatta. Adenauer nyilaik ozita Berlin (MTI). Adenauer kancellár pénteken Offenbachbap, a hes- seni gyáriparosok gyűlésén ismertette külpolitikai irányvonalát, amelynek a bonni parlamentben való megvitatását konokul ellenezte. Adenauer közölte, hogy a bonni kormány emlékiratban foglalta ösz- sze a londoni értekezlettel kapcsolatos kívánságait. Az emékiratot eljuttatták az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Francia- ország, Kanada, Olaszország és a Beneiux-államok kormányához. Az Adenauer-kormány az emlékiratban Nyugat-Némeíország szuve- rénitásának helyreállítását és az Északatlanti Szövetségbe való felvételét követeli és hangoztatja, hogy „végső esetben" hajlandó a kibővített brüsszeli egyezményt is aláírni. fl „freies Veik“ feliiívssa 2 teel Komnuinisia Párt elleni per medállá yozására Düsseldorf (ADN). A „Freies Volk“, a Német Kommunista Párt központi lapja pénteki számában felszólítja Nyugat-Németország béke- szerető lakosságát, hogy tiltakozásokkal és tüntetésekkel hiúsítsa meg a telvezett per megtartását a Német Kommunista Párt, a nemzeti felszabadító iiarc vezetője ellen. „Nyit- gat-Németország lakosságának el kell hárítania ezt a támadást., amely jogai és biztonsága ellen irányul“ — hangoztatja a lep. Magasf’eszüItség ü villany- vezetéket építenek Jugosz tátidban Belgrád (TASzSz). Amint a „Politika“ című jugoszláv lap közli, Jugoszláviában 110.000 voltos magasfeszültségű vezeték építése folyik. A vezeték Szlovénia és, Horvátország villanyencrgia-rendszereií kap csői ja össze. Az építkezésen megkezdődtek a szerelési munkálatok. sebb mértékben vegyenek fel új tagokat az ENSZ-be. Lange ezután kijelentette, hogy a közgyűlés ne erő. szríkolja úgynevezett „szavazattöbbséggel elfogadott" (határozatait és erőfeszítéseit az őszinte ég türelmes tárgyalások kiterjesztésére irányítsa". A közgyűlésnek •— mondotta — inkább arra kell törekednie, hogy minimális mennyiségű határozatot hozzon, de olyat,'amely mindenki számára elfogadható és amelyet egyhangúlag fogadtak eh A norvég küldött követelte a gazdaságilag elmaradt országok technikai segélyezésének kibővítését és a fegyverzet kiegyenlített csökf.centését hatékony ellenőrzéssel. Lange helyeselte Dulles javaslatát a nemzeticözi atemenergjaszerv megalakításáról. Ezután a közgyűlés áttért a főbizottságnak a napirendről és a kérdéseknek a bizottságok közötti szétosztásáról szóló beszámolójának megvitatásához. A Szovjetunió küldöttsége épp úgy, mint a főbizottság ülésén, ismét javasolta, bogy halásszák el Laosz és Kambodzsa ENSZ-íelvé- telének kérdését az indokínai kérdés teljes rendezéséig. A közgyűlés azonban szavazattöbbséggel felvette ezt a kérdést a napirendre. , y országnak a nyugati hatalmak katonai tömbjéhez való csatlakozását csak az esetben lehetne mérlegelni, ha a német kérdés rendezését célzó négyhatalmi értekezlet teljesen eredménytelenül végződnék. Ollenhauer ezután hangsúlyozta, hogy olyan biztonsági rendszer megteremtésére kell törekedni, amely valamennyi európai állomét felöleli és amelyet mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok támogat. Az összeurópai kollektív biztonsági egyezmény létrehozására irányuló szovjet javaslat — mondotta a Szociáldemokrata Párt elnöke — elegendő indok négyhatalmi értekezlet összehívására. Ollenhauer végül felszólította Nyugat-Németország lakosságát, hogy a leghatározottabban szálljon szembe Adenauer parancsuralmi törekvéseivel és az egyszemélyi politikai vezetéssel. A nyugati diplomatáknak sietős a dolguk. Már csak egy-két nap választ el a szeptember 28-1, londoni kilcnchatahni értekedéitől. — amelynek a nyugatnémet felfegyverzés kérdését kell dűlőre vinnie — és raég koránt sincs minden egyenesben, még szélesek a szakadékok, amelyek áthidalásra várnak. A washingtoni, londoni, párizsi, bonni külügyi hivatalokban éjjel-mappa! lázas buzgalommal folyik a munka, a sajtó hasábjain pedig egymást váltják a különböző elképzelések, a „kibontakozás“ várható módjai. Ismert az Elscnliower-Bulles diplomácia _ legrégibb keletű terve a német militarizmus feUétainélküli és korlátlan visszaállításáról. Ismert Eden újabb eredetű elgondolása. — amely az elmúlt héten került nyilvánosságra, a Mendes-France féle koncepció a nyugatnémet felfegyverzés kérdésiben. A francia miniszterelnök az úgynevezett „Európa tanács" tanácskozó közgyűlésének strassbourgi értekezletén fejtette ki elgondolásait, amelynek lényege: ő is helyesli a bonni „Wehrmacht“ létrehozását ér. felszerelését. Mendes-Franec tervének persze részletei is vannak, amelyek melleit nem lehet szó nélkül elmenni. A strassbourgi tanácskozó teremben ez a terv — röviden összefoglalva — a következőképoen ban,vett el: Nyu ga t-N érne törsz?, gn ak a nyugati „védőiem“ keretében teljes egyenjogúságot kell kapnia, nem lehet vele szemben megkülönböztetést alkalmazni. A bonni hadsereg felfegyverzésének körete — ahogyan azt Edén javasolta először — a brüsszeli szerződés;, kiegészítve Nyugat-Németországgal és Olaszországgal. Mendes-France azt javasolta. hogy a brüsszeli szerződésnek valamiféle különleges szervét hozzák léire és ez szubSa meg. hogy a paktumban résztvevő országok maximális mértékben milyen és mennyi fegyverzetet tarthatnak, milyen létszámú katonaságot szerelhetnek fel Külföldi liirek DELHI All Szasztroamidzsozso, a Delhiben tartózkodó indonéz miniszterelnök szeptember 23-án beszédet mondott az indiai parlamentben. Rámutatva arra. hogy Ázsia békéjét nem lehet a nemrégiben Manilában megkötött szerződéshez hason, ló katonai paktumokkal biztosítani, Szasztroamidzsozso ezeket mondotta: „Van a béke megőrzésének jobb útja és itt az együttműködésre cs együttélésre gondolok." PÁRIZS 1 >' A francia lapok Dél-Vietnam fővárosából, Szaigonból érkezett jelen, léseket közölnek arról, hogy Bao Daj miniszterelnöke, Ngo Dimh Diem pénteken bejelentette a „nemzeti biztonság kormányának“ megalakítását amelyben a miniszterelnökségen kívül fenntartotta magának a belügyi és hadügyi tárcát is. Kétségtelen, — mondják a sajtó jelentéseik, — hogy ez az új ,,kormányalakítás'* is igen bizonytalan kísérlet lesz a politikai helyzet stabilizálására. Ez már abból is kitűnik, hogy néhány órával a kormányalakítás bejelentése előtt Xuan tábornok bejelentette, hogy nem hajlandó megtartani a miniszter elnökhelyettesi tisztséget. Nyilatkozott Minih* vezérkari főnök is, aiki újból hangoztatta szembenállását a kormánnyal. ,, f i, * ,., MTI 1 ’ 1 Az AFP jelenti, hogy a 7. amerikai flotta parancsnoka pénteken meg szemlélte Csatig Iíaj-sekék déliajva- ni tengerészeti támaszpontjait. RÓMA Az olasz szenátusban még nemért véget a vita Piccioni külügyminiszter lemondása és az ezt követő kormányátalakítás falett. Egyes sajtóügynökségek — minden bizonnyal Fanfaninak. a Keresztény Demokrata Párt főtitkárának sugálmazssára — arról írnak, hogy rövid időn belül sor kerül a jelenlegi kormány leváltására. Maga Fanfart csütörtökön kijelentette, hogy sok mindent meg kell változtatni a közerkölcsök terén és a közigazgatási szervek munkájában'. Ennek ellenére a Keresztény Demokrata Párt súlyosnak tartaná, ha a kormány most a botrány közvetlen hatására, a néptömegek és az ellenzék követeléséi'© bukna meg és inkább szolidaritást vállal Scelbával és kormányával, éppolyan súlyos felelősséget véve magára, mint amilyen Scelbára hárul, mert a végsőkig tá. mogatta Piccionit. PEKING 1 " 1 A kínai országos népi gyűlés 1. ülésszaka szeptember 24-én folytatta a vitát Csou En-laj miniszterelnöknek a kormány munkájáról az előző nap elhangzott beszámolója felett. és mennyi hadianyagot gyárthatnak. „Ha ezt az elgondolást elfogadják — mondotta Mendes-France — remélhető, hogy sikerül leküzdeni azt a sokoldalú ellenérzést, amellyel most NyugatiNémetországnak az „Eszakatlanti-szövetségbe való felvételét fogadják." A francia miniszterelnök terve több kérdést vet fel. Ezek közül a legelső az, hogy ez a koncepció mennyiben különbözek az eddigi francia kormányok álláspontjától. Rögtön le is szögezhetjük: van különbség. Amíg Reynaad, Pinay, Laliiéi és a többi volt miniszterelnök kormánya fenntartás nélkül az amerikai vonalat követte, addig Men* des-Fratice tervéről nem mondható el ugyanez. Az a tény, hogy a terv egyenjogúságot és minden megkülönböztetés elvetését Ígéri Nyugat- Németországnak, kétségen kívül engedményt jelent a washingtoni elképzeléseknek. Ott azonban már egészen szembetűnő az eltérés, ahogyan a francia terv Bonn és az atlanti szövetség viszonyát felfogja. Az. Egyesült Államok a nyugatnémet felfegyverzést a NATO keretei között akarják végrehajtani, a franciák a brüsszeli szerződés égisze alatt,. Ez nem csupán elnevezésbeli különbség. Közismert, hegy az atlanti szövetségben Washington a „prím- hegedűs" és — ha bevonják — min- d enek elő tt N yugat-Németországra akar támaszkodni. Vagyis a német militarizmns feltámasztása a NATO keretek között azt jelenti, hogy a németeknek teljesen szabad kezük 'esz, valamennyi partner feje fölé nőnek, A Mendes-France féle briisz- szeli elgondolás esetén a párizsik ormány nemcsak szemmel tudja követni, mi történik Bonnban, hanem — legalábbis a francia miniszterelnök úgy véli — érvényesíteni tudja szavát is. Technikailag Mendes- France terve ezt úgy fejezi ki, hogy amíg az atlanti szövetség a résztvevő országok számára a fegyverkezés alsó határát szabja meg, addig a brüszMoszkva (TASzSz). Szovjetromán közlemény a szovjet-román vegyes vállalatok szovjet részének átadásáról a Román Népköztársaságnak. A második világháború befejezése után a Szovjetunió és Románia kormányának megegyezése értelmében a román népgazdaság számos ágában paritásos alapon szovjet-román vegyes vállalatokat hoztak létre. E vállalatok megalapításának célja volt: helyreállítani és fejleszteni a német fasiszta mtgszállás következtében súlyos károkat szenvedett román gazdaságot. A vegyes vállalatok működése idején mindkét fél nagyarányú beruházásokat eszközölt a vállalatokba. A Szovjetunió főként korszerű gépi berendezésekben és a vállalatok működéséhez szükséges anyagokban rótta le hozzájárulását. Szovjet részről műszaki dokumentáció átadása, szakemberek kivezénylése, a vállalatok építkezési és korszerűsítési terveinek összeállítása, román szakkáderek kiképzésében való részvétel útján technikai segítséget is nyújtottak a vállalatoknak. A beruházások és a felek közötti megegyezés alapján hozott intézkedések megvalósítása eredményeként jelentős mértékben me gnövekedett a vállalatok kapacitása és technikai színvonala, ami lehetővé tette a termelés fokozását, újfajta, Romániában azelőtt nem gyártott termékek gyártásának bevezetését. Ezzel egyidejűleg nagy figyelmet szenteltek a vállalatoknál a dolgozó munkások és alkalmazottak lakás-, kulturális és szociális viszonyának megjavítására. A vállalatok sikeres működése (MTI.) Az amerikai rádió közli egy belgrádi kormányszóvivő sajtó- nyilatkozatát, amelyben megcáfolja az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének egyik legutóbbi kijelentését. Az amerikai szóvivő azt hangoztatta, hogy „bizonyos optimizmussal lehet a trieszti kérdés közeli megCsangkajse.kis.ta repülőgépek csütörtökön tizenegy hullámban összesen 42 bevetést intéztek Amoj ellen. Támadó repülőgépek két hulláma tizen hat bevetésben 10 bombát dobott le Csienpura, Sivejtoura és Houcora szeli paktumban a felső határt imáit elő. Ez lenne tehát az a bizonyos „biztosíték“, amellyel a jelenlegi Lancia, kormány megnyugtatni igyek szik sc.ját magát és a francia közvéleményt, hogy a nyugatnémet hadsereg nem nőhet partnerei fölé. Innen van az. hogy Mendes-France nak Strassbourban ismertetett elgondolása Washingtonban hűvös, sőt ennél több, ellenséges fogadtatásra talált. James Iteston, a The New York Times washingtoni tudósítója hírmagyarázatában azt írta, hogy Mendes-France terve „nem felel meg Dulles külügyminiszter reményei- nek** és hogy a francia javaslatok ..nem keltették lelkesedést az amerikai fővárosban.“ Arra gyanakszanak, hogy a francia miniszterelnök azért hangsúlyozta nyomatékosan a brüsszeli szerződést, hogy korlátok közé szorítsa az Egyesült Államoknak Németország felfegyverzésével kapcsolatos jövő tevékenységét.. .“ Gonzalez, a United Press hírügynökség tudósítója még ennél is tovább megy és egyenesen leszögezi, hogy a francia miniszterelnök „lehetetlen feltételeket támasztott.“ Az Egyesült Államok — írja Gonzalez, — aggodalommal nézi Mendeg France kormányfői szerepét... hivatalos személyiségek kijelentették, ha nem dolgoznak ki kielégítő tervet Németország felfegyverzésére, akkor az Egye sült Államok Franciaország nélkül terjeszt elő ilyen tervet.“ Az angol fogadtatás lényegesen barátságosabb. De még emellett is a washingtoni és londoni reagálásnak van egy közös vonása: az aggodalom és bizonytalanság amiatt, hogyan fogadják Franciaországban nem is annyira Mendes-France tervét, mint annak lényegét, a nyugatnémet felfegyverzést. A fentebb idézett Tames Reston nem kis kétkedéssel veti fel a kérést: „Vajon a francia nemzetgyűlés, amely elutasította egy nemzetközi hadsereg gondolatát, elfogadja-e ... azt a gondolatot, hogy a brüsszeli és atlanti szerződés keretében alakítsák nseg a német hadsereget?“ Szinte szószerint ugyanazok pozitív szerepet játszott a Román Népköztársaság népgazdaságának újjáépítésében és fejlesztésében ca megteremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy a vállalatok vezetését a román állami szerveknek adják át. Iiymódon a szovjet-román vegyesvállalatok teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Ennek következtében a Szovjetunió kormánya és a Román Népköztársaság kormánya megvitatta e vállalatok kérdését és megállapodott, hogy tizenkettő .vállalat szovjet részét átadjak a Román Népköztársaságnak. Ennek megfelelően, Moszkvában 1954 március 31-én és szeptember IS-án aláírták a megegyezést, amely szerint az alábbi 12 szovjet-román vegyesvállalatot eladják, illetve átadják a Román Népköztársaságnak: Sovrommetal, Sovromcarbunc, Sov- romtransport, Sovrcmpetrol, Sov- romtractor, Scvromchim, Sovrcmgaz, Sovromlemn. Sovromnaval, Sovrom- constructie, Sovrombanc, TÁRS (Polgári repülés). Az egyezmény előirányozza, hogy a Romániának átadandó szovjet részt Románia kedvező fizetési feltételek, sok évre kiterjedő részlet- fizetés mellett fizetheti ki. Ez az egyezmény a Szovjetunió és a Román Népköztársaság közötti baráti kapcsolatok eredménye és • előmozdítja majd a két ország közötti barátság és együttműködés megszilárdulását. Az ez év szeptember 18-i egyezményt szovjet részről I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, román részről M. Constantinescu, a Román Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. Párt elnöke hogy a Nyugat-NémetNEMZETKÖZI SZEMLE Jugoszláv ticnuányszóvvií macáiba az smerikai küliiiy- liiinisztérioin szóvivőitek Triesztiül ftauesululcs nviíaltalú! A kínai népi felszabadító hadsereg ütegei csütörtökön három ésangkajsckisla repülőgépet lőttek le és hatot megrongáltak Fucsieni arcvonal. (Uj Kína) — oldásának lehetősége felé tekinteni“.: A jugoszláv kormányszóvivő határozottan leszögezte: „a jugoszláv kormánynak nem állnak olyan értesülések rendelkezésére, amelyek lehetővé tennék számára, hogy ossza a trieszti kérdés megoldásával kapcsolatos amerikai optimizmust,“ légelhárító sekisla ngáltak és fedélzeti fegyverekkel lőtte ezeket a helységeket. Csangkajsekisia repülőgépek másik öt hulláma 13 bevetésben 10 bombát dobott le Taten? szigetére. A népi felszabadító hadsereg légelhárító ágyúi három repülőgépet lelőttek, hat másikat találataikkal megrongáltak. a gondok bántják az angol Daily Telegraph and Morning Fc3t-ot is, „vajon Mendes-France rá tndja-e venni a francia nemzetgyűlést az általa ésszerűnek tartott terv eíio- gadására?“ És hadd mondjuk meg. hogy ezek az aggodalmak távolról sem alaptalanok. Hiszen ha a dolgok mélyébe hatolunk, eleve kitűnik, hogy a francia miniszterelnök , feltételek megszabásával“ úgynevezett biztosítékokkal bármennyire is szépíigetiii igyekszik a dolgokat, a lényeg egy marad: helyesli Nyugat-Németország felfegyverzését. Az is világos, ha Mendes-France szépíthetni igyekszik, annak egy oka van: a francia nép az EVK elutasításával nemcsak egy halvaszülcíett szerződést vetett el, hanem magát az „eszmét", a rem’ll- tarizáhist. ; Senki sem gondolt egy pillanatig sem arra. hogy a nemzetgyűlés történelmi jelentőségű döntése után a francia nép harca alábbhagy. Nem gondolt arra, mert egy háborús paktum kivégzése bármennyire is igen komoly pozitív dolog, még nem oldotta meg teljesen a problémát. — Európának katonai paktum, nem kell, — de annál inkább van szüksége biztonságra. Ezért a franciaországi harc fokozódott. Bizonyítják ezt a, növekvő nézeteltéréseit a francia szocialista pártban, de mégjobban bizonyítja a népi békeszervezetek, kiszélesedése, tevékenységük még nagyobb fokú aktivitása. A bét közepén jelent meg a ITIumanité-ban Pierre Oour- tade szenvedélyes hangú cikke, melyben kifejti: „Nem kell brüsszeli paktum, nem kell maximális korlátokat szabni a nyugatnémet felfegyverzésnek. Maga a felfegyverzés nem kell. Franciaország bátor és hősi népe — Európa többi népével egyetemben — e földrész koilelitív biztonságát akarja megteremteni, olyan rendszert, amelyben Németország nem kacsingathat sem keleti, sem nyugati területek felé. hanem békében együttél Európa valamennyi népével és gyümölcsözően fejleszti gazdasági, kulturális kapcsolatait. rendszertől függetlenül a legszéleQPenhauer új katonai paktumok holyett négyhatalmi értekoE-et magvalósítását1 követelte
