Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-26 / 229. szám
2 NAPLÓ 1954 SZEPTEMBER £6 Az lij Myragfdíj-reracBeleti«ő2 j érveljenek népnevetőink ! kormányprogram egyik igen fontos célkitűzése, az öreg és rokkant, munkából kiesett dolgozók életszínvonalának emelése, azok anyagi helyzetének javítása. E célkitűzés folytán toimónyzatunk az elmúlt években többízben is emelte a nyugdíjakat, legutoljára ez év áprilisában hajtott végre rendezést. En. nek következtében a nyugdíjas©! nagyrészénél általában mintegy 30 százalékos nyugdíjemelés történt.' Az elnöki tanács szeptember 18-án tartott ülésén újból foglalkozott nyugdíjasok és a nyugdíjazás előtt álló dolgozók helyzetével és a minisztertanács előterjesztésére elfogadta a nyugdíjak új szabályozására vonatkozó nagyjelentőségű rendeletet. A rendelet igen jelentős intézkedést tax-talmaz. Egyrészt a már nyugdíjban részesülők ellátását emeli, másrészt peaig az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít az 195i október 1 után nyugdíjba menők számára. Az eddigi rendeletek szerint a 60 éves férfiak, illetve az 55 éves női dolgozók öregségi nyugdíj címén fizetésük 15 százalékát kapták. Ennek legkisebb összege havi 200 forint volt. Ezzel szemben az új rendelet akként intézkedik, hegy október 1- től ha a dolgozó férfi 60, a dolgozó nő pedig 55. életéve betöltésekor nyugdíját kéri, megkapja a fizetése 50 százalékát alapnyugdíj címén. Ezt azonban csak abban az esetben kaphatja meg, ha munkaviszonya megszűnik. Eddig ugyanis az öregségi nyugdíjban részesülő egyén nyugdíjának megállapítása után is dolgozhatott. Az új rendelet értelmében a fizetés 50 százaléka alapnyugdíj címén csak akkor jár, ha az érdekelt nem dolgozik. Ha munkaViszonya megszűnik és újból munkába áll, munkaviszonya alatt az október 1-től megállppított nyugdíj szünetel. Ha azután az űj munkaviszonyát ismét megszünteti, akkor részére a nyugdíjat újból folyósítaná kell. Azok a dolgozók, akik betegségük következtében 60., illetve 55. életévük betöltése előtt esnek ki a munkából, ugyan, ilyen feltételék mellett kapják meg nyugdíjukat rokkantsági nyugdíj címén. Kivételt képeznek a nehéz mun kafeltételek között dolgozó földalatti bányászok és az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók, a kohászok üvegfúvók, stb., akik fizetésük 50 százalékánál magasabb nyugdíjat is kaphatnak, ha munkaviszonyban nem állnak. Az utóbb említett, úgynevezett veszélyes üzemben dolgozók nyugdíjuk 50 százalékát megkap, ják akkor is, ha dolgoznak. A fentiek szerint tehát a kor- mányzat messzemenően kíván gondoskodni mind a megrokkant, mind pedig a munkából kiesett idős dolgozókról. De ezzel egyidejűleg gondoskodni kíván azokról is, akik már nyugdíjasok. Ezek részére nyugdíjpótlékot rendszeresít. Ezt a nyugdíjpótlékot azok a már nyugdíjban, bányanyugbérben, járadékban részesülők kaphatják meg, akik munka- viszonyban nem állnak. Ha július 1- én vagy később váltak ki a munkából, 30 százalékos pótlékot kapnak október 1-től, illetve munkaviszonyuk későbbi megszüntetésének időpontjától. A már nyugdíjban lévők közül azok, akiknek munkaviszonya július elsejét megelőzően szűnt meg, november 1-től 25 százalékos pótlékban részesülnek. Azok a dolgozók, • akik nyugdíjigényüket már bejelentették, de azt pécsi SZTK még nem intézte el. választhatnak a régi és az új rendelkezések alapján járó nyugdíj között. Ezekben az ügyekben az alköz pont a rendelet megjelenéséig nem határoz, hanem újból megvizsgálja abból a szempontból, hogy a dolgozóra melyik rendelet kedvezőbb. Ezek a dolgozók minden felhívás nélkül is jelentkezhetnek 1954 október 10-ig a pécsi SZTK nyugdíjcso- oortjánál, Munkácsy Mihály u. 19. fdsz. 4. és 5. sz. alatt, d. e. 8 és 12 óra között. Ha azonban személyesen jelentkezni nem tudnak, írásban is bejelenthetik igényüket, de ebben az esetben teljes nevüket, születési évüket, születésük helyét- és édesanyjuk leánykori nevét beadványukban minden esetben tüntessék fel. Amennyiben a dolgozók közül bárki az új rendeletről részletesebb tájékoztatást kíván szerezni, forduljon az SZTK alközpont nyugdí.jcsoport- .iához, azonban csak d. e. 8 és 12 óra között, ahol az alközpont minden dolgozónak részletes felvilágosítást nyújt. Felhívjuk azoknak a dolgozóknak a figyelmét, akik az SZTK nyugdíjcsoportjához személyesen fordulnak, hogy a nyugdíjmegállapító határozatukat, vagy az alközponttól kapott értesítést, levelet vigyék magukkal, mert arról az ügyiratszám leolvasható és az SZTK-ban ügyiratukat ennek segítségével gyorsabban megkereshetik s így rövidebb ideig kell várakozni. A nyugdíjasok, akik pótlékot kapnak, az Országos Nyugdíjintézet lakcímükre külön értesítést küld, amely a nyugdíjpótlék igényléséhez szükséges tudnivalókat részletesen tartalmazza. így a már nyugdíjban részesülőknek sehova nem kell elmenniök felvilágosítás végett. Varwo, Kovács István SZTK ügyvezető. Megszépült élelünk bizonyítékai 1954. £!// T£Qí/ JZ5/2//VT A /somo/ JZ£* ß A'/YYÁSZA T/ r/zó'jzr PECS! JZEH- BA fJvÁSZAT! rjsöjzr. AZ é.M. LAKÁSÜGYI IGAZGATÓSÁGA Száz mázsa minöséoi velőm: 91t adlak társaiknak cseréke a nagykozári Szabadság lermelöszővelkezet tagjai A Baranyamegyei Terményforgalmi Vállalat raktárából gyors ütemben folyik a minőségi vetőmagcsere. A búzakészletnek több mint a felét becserélték már, a rozs és az árpa vetőmagjának cseréje pedig befejeződött. E mellett nagymennyiségű szokványbúzát is tárolnak a vetés céljaira. Jó minőségét az a húsz tisztító gép — triőr, szelektor — biztosítja, amit ’ezév őszén helyeztek üzembe a Terményforgalmi raktáraiban. Az állami csereakción kívül egyre több egyéni kezdeményezés segíti a vetőmagellátást Baranyában. így a nagykozári „Szabadság“ termelőszövetkezet kilencmázsás holdankénti átlagterméséből nemcsak a saját szükségletét biztosította, de 42 mázsa jóminőségű búzavetőmagot adott cserébe a helesfai termelőszövetkezetnek, 58 mázsát pedig egyénileg gazdálkodó parasztok között osztott szét. A Mecsekkeleti Erdőgazdaságban, amely ez év őszére az ország egyik legjobban gépesített erdőgazdasága lesz, a fakitermelést csaknem felerészben gépekkel végzik. Tizennégy traktorral, csúzdákkal, úgynevezett felterhelő szalagokkal könnyen és gyorsan továbbítják a kitermelt anyagot. * Sorra bontják a Porcelángyár százéves falait, hogy új, világos műhelyekben dolgozzanak a háztartási porcelán, a dísztárgyak, az épületdíszítő elemek készítői, TöbbmilHó forintos beruházással két alagút- kemencét építettek. Amíg 1943-ban mintegy három millió pengőt fordítottak a pécsi egyetem fenntartására, addig ebben az esztendőben több mint 41 millió forintot költöttek erre a célra. A falu, 1953 első negyedévében mintegy nyolc millió forint értékű bőr-lábbelit, gyapjú-szövetet és pamutszövetet vásárolt. Ez év első negyedévében már több mint 17 millió összegben vásároltak hasonló cikkeket a falusi dolgozók. A pécsi társasgépkocsik menet- rendszerű vonalhossza a háború előtti 23.8 kilométerről 123 kilométerre nőtt. A gépkocsik közel két millió kilométerrel többet tesznek meg egy év alatt, mint tíz évvel ezelőtt. Megtízszereződött az utasok száma is. Javult a dolgozók kulturális és szociális ellátása, bővült az egészség- ügyi hálózat. A II. negyedév végén 3200-al több volt a kórházi ágy, mint 1953 második negyedévében. A bölcsődék mintegy 1100 iij férőhellyel bővültek. Uj, szép üzletek nyíltak a baranyai falvakban: több mint 400 földművesszövetkezeti bolt — köztük élelmi- szeripari, ruházati, vasipari szaküzletek — bőséges árukészletéből válogathatnak a falusiak. — NO ÁRVÁI, most aztán beesülje meg magát! — mondta komolyan a megyei börtönparancsnokság tisztje, s becsukta a nyilvántartási könyvet. Felnézett. Magas, sovány, kissé hajlotthátú férfi állt előtte elegáns pepitaruhában, karján se- lyemhuzatos, kutyafejes ernyővel. — Sötétbarna szeme sunyin villogott. Anany-pecsétgyűrűs jobbkezével fekete haját simogatta. Felelt valamit hogy nem kell őt figyelmeztetni, aztán udvariasan meghajolt és kilépett az irodából. Mosolyogva, magabiztos léptekkel sietett át a macskakövekkel kirakott udvaron, a kapuban álló őrnek felmutatta az elbocsátólevelet és kilépett a verőfényes utcára. Három év után újra szabadon — nagyot, mélyet szippantott a levegőből’.. # * — GYAKORI LAKÓNK ez az ember — fordult elgondolkodva munkatársához a tiszt. — Sűrűn megfordul nálunk. — Nézd csak — éhdemes átböngészni ezt a lös statisztikát. Harminc kilenc éves ez az Árvái és tízszer büntették már. Három évet ült fegy- házban íeketézésért, 55 hónapot töltött börtönben, 65 napot fogházban, 21 napot szobafogságban. S ha összeadjuk, mennyi időre vonták meg tőle a politikai jogokat, kereken 32 év lesz az eredmény. Ha ezt levonjuk a 39-ből, Árvái Antal hétéves kisfiúnak számít. — Csak éppen nem olyan ártatlan, — tette hozzá a másik. * RÉGÓTA rótta már a zegzugos pécsi utcákat. Mihez kezdjen három év után? Munkát vállalni? Semmi esetre sem. A régi textilügynökség mindenesetre nem volna rossz. Ha beszél a barátokkal, talán sikerül... * NÉHÁNY hónappal később újból bíróság előtt áll. Már kívülről tudja a paragrafusokat. Ez lesz a tizedik büntetése. Volt hát ideje megtanulni 1926-tól 1950-ig. Cinikus mosollyal veszi tudomásul, hogy a megyei bíróság, orgazdaság bűntette miatt, egy év és hathónnpi börtönre ezenkívül öt év politikai jogvesztésre ítélte,, j LAK AHOGY A MACSKA mindig talp- raesik, Árváinak is, minden kiszabadulás-után sikerült folytatnia a léha, munkanélküli életet. Most már nem gondolt a textilügynökscgre. — Egészen más tervekkel hagyta el a börtön épületét... Alakja ekkor már közismert Pécsett és Baranyában. Hol itt, hol ott tűnt fel, egyszer vásárolt, máskor eladott. A Nádor Étteremben és a Pannóniában mint törzsvendéget üdvözölték a pincérek, nők pedig úgy mosolyogtak rá, mint a város egyik legelegánsabban öltözködő férfijára aki — mellesleg — mindig tömött pénztárcával jár. Mások — régen szerzett összeköttetései miatt irigyelték. Tudták, ha egy árucikk eltűnik a városban, Árvainak abból bőven van, ha valahol valami nehézség támad, azt Árvái Antal — ha busás haszonért is, — de több, kevesebb sikerrel meg tudja oldani... * 1953 ŐSZÉN Árvái felkereste régi ismerősét, bekopogtatott. Zakár László, ismert pécsi To-To-szelvény árus lakásán. — Üdvözöllek, kedves Laci bátyám! Szívességet kérnék. Levelet akarok írni a kezelőorvosomnak, de tudod, milyen rossz írásom van ... Szóval gépeltetni szeretnék veled Mint régi havernak, csak megteszed? A régi „haver“ feltűnően magas összeget fizetett a szívességért. Zakár nem is hagyhatta szó nélkül. Madárfejét ide-oda ingatta és bizalmasan Árváihoz hajolt: — Mit kívánsz tőlem? Rendelkezésedre állok, kérlekszépen ... Ettől a perctől kezdve Zakámak nem volt sem éjjele, sem nappala. Az ismerősök közül sokan már mesz- sze elkerülték. Nem volt beköltözhető lakáscímük, s „Zakár bácsi“-nak pedig ez kellett. Hogyne kérdezett volna meg minden ismerőst, sőt később ismeretlent is, amikor Árvái megígérte, hogyha olyan lakások címét szerzi meg. amelyeket ki is lehet igényelni, akkor a lakást busás haszonnal átadják a rászorulóknak és fele-fele arányban megosztoznak az összegen. á s ü 1 i ZAKÄR LÁSZLÓ révén halomra gyűltek az üres lakások címei, s ugyancsak a felhajtó .segítségével egymásnak adták az Árvái lakás kilincsét a látogatók. Diszkrét ember volt valamennyi, nem akarta dobra verni a dolgot, Árvái pedig ugyancsak annak mutatkozott. — Megbízok magában — mondta neki Stelez Istvánné 29 éves fiatal- asszony. — Szívesen kölcsönadom hétezer forintunkat. Látom, hogy korrekt ember, úgyis visszakapom. — Hogyne adnám vissza? Hiszen úriember vagyok. Én nem pénzért, hanem szívességből juttattam lakáshoz. Ez a pénz nekem nem a lakásra, hanem orvosságra kell. Talán tudja, nem vagyok SZTK-tag ... Aztán bútort szerzek majd. Felesége nem állhatta szó nélkül, amikor meglátta a sok pénzt. — Jesszus, te Anti! Miből fogod visszaadni ezeknek? Én már látom, hogy scha nem lesz ebből á hétezerből bútoruk Stelczétenék. Rád ugyan várhatnak! Egy kisebb vállalat pénztárosának kezén nem fordul meg naponta olyan pénzösszeg, mint amely Árváihoz „befutott". Szinte tenyerükön hozták, kínálták neki az ezreseket: — Legyen olyan szíves és szerezzen nekünk lakást! Első „paciense“ Kovács Sándorné volt, aki felkereste Árváit és elmondotta, hogy tűrhetetlen lakásviszonyok között él s nagyobb anyagi áldozatokra is kész annak érdekében hogy rendes lakáshoz juthasson. 4500 forintot fizetett Árváinak és ennek fejében néhány hét múlva megkapta a kért lakást. Kovács Ferencné volt a második ügyfél, aki a kapott lakásért „költségek fedezete" címen 1.500 forintot ajándékozott Árvái Antalnak. Az üzlet jól indult. Árvái élt. mint’ Marci Hevesen. Állandó rendelő volt a szabónál és a cipésznél: Szebbnél-szebb ruhákat, cipőket, kabátokat készíttetett. Uj bútorok vándoroltak a lakásba, a régiek pedig sorra eladásra kerültek. Egyre több tétel került Árvái listájára, a vásárlók C’jnével pontosan ellátva. Férf bőrkabátokat, női bundákat, keleti R E K perzsa szőnyeget, finom szövetből készült öltönyöket, férfi ingeket, nadrágokat, több karórát és különböző bútorokat adott el. A lakásszerzés nem adott sok munkát neki, szabadidejéből és rendkívül magas „jövedelméből“ sok mindenre tellett... A bevétellel együtt az ügyfelek is szaporodtak és egyre sürgetőbben léptek fel Árváival szemben. Do- náczi Károly. László utcai lakostól 3.500, Szalontai Józsefnétől 1500, Peti Lászlótól 2000 forintot kért kölcsön címén, amíg lebonyolítja lakásügyüket. Sugár Károlyiénak is ígéretet tett, hogy elintéz egy számára előnyös lakáscserét, de ennek ellenében 7.400 forintot kért ugyancsak „kölcsön’'. Lengyel Károlyék bútorra gyűjtögetett nyolcezer forintját is kicsalta egy könnyelmű ígérettel, amely szerint egy megfelelőbb főbérleti lakáshoz juttatja őket. Lengyelek lebonyolították az Árvái által ajánlott cserét. Az új lakásba való költözés napja pedig már késő volt arra, hogy reklamáljon a házaspár: főbérleti lakás helyett, az ígért kétszobás lakásból, egyszobás társbérleti lett. Árvái feje felett viharfelhők tornyosultak. A megkárosodott „felek“ visszakövetelték pénzükéi*: Látta, hogy a packázást nem lehet már a régi módszerekkel folytatni. Ezért albérleti lakások közvetítésével kezdett foglalkozni, s ez — legalább olyan jövedelmező volt, mint a másik. Czinderi Terézt 300 forintért luttatta albérleti lakásba saját mostohalányánál, Patkó Erzsébetnél. Garai Lajosnak 200 forint jutalomért adott át egy n'bérleti címet. * KÖZBEN Zakár László is jelentkezett. — Nem így egyeztünk meg uram- öcsém! — mondta Árváinak. — Mikor kanok már én is valamit a haszonból? , — Most egy nagyobb ügyet bonyolítok le — nyugtatta me^ Árvái *4 100 forintot nyomott a markába. — Valami Jakrbnvics nevezetűnek huszonnégy ezresért szerzek kétszobás lakást. Ebből te is kapsz, Laci bátyám. Jakabovics Béla még aznap fel is kereste Árváit. Közölte, hogy a pénz rendelkezésre áll, de előlegben csak kétezer forintot tudna adni. — Nézze, kedves uram — mondja Árvái — huszonnégy ezer forintért egy kétszobás, összkomfortos udvari lakást kap tőlem a Kossuth mozitól 50 méterre. De ezzel egy ötezer fa* rintos hálószobabútort is megvásárolnak. Jó lesz? Hozza kérem a pénzt és én máris beíratom a kész kiutalásra a nevét. Holnap magáé a lakás! Délután volt a találka a Nádorban. Jakabovics Béla kétezer forintot hozott magával, hogy átadhassa. A fehér abroszon idegesen zongorázott Árvái. Rövid ideig beszélgettek, s a nyugta átadása után megegyeztek, másnap újból találkoznak. Leszámolták a ropogós piros százasokat és... ...az üzér riadtan tekintett körül. Behúzott nyakkal, rókaképpel nagy kört írt le az étteremben. A söntés fe’é indult, de az ajtóban útját állták: — A törvény nevében! * SOK MUNKÁJA VOLT az ügyészségnek, amíg felderítették Árvái és Ze.kár árdrágító lakásüzérkedését. Árvái cinikusan tagadott, de a tanuk kihallgatása után már nem volt erre lehetősége. Bűnösnek érzi magát? Nem! De akiket sorra becsapott. azok tudiák. hogy Árvái Antal közönséges bűnöző, aki Zakár Lász- 'óval együtt arra használta fel a pécsi lakáshiányt, hogy egyes dolgozók szorult helyzetéből jogtalan hasznot harácsoljon magának. Árvái Antal 1949 óta egyetlen forintot sem keresett becsületes munkával. A becsapott pécsi dolgozók magtákarított pénzéből élt fényes, ugyancsak a kicsalt pénzből berendezett gyönyörű 'akásban. Rendőrségünk és ügyészségünk, a becsapott dolgozók segítségével fényt derített Árvái Antal 4s Zakár László üzelmeire. Mindkét üzér működési köre lezárult. Sem Árvái, sem Zakár nem é'ősködhet- : nek többé a pécsi dolgozók nyakán, I s ha akadnának hozzájuk hasonlók, ; Pécs lakói tudni fográk már, hasvan : kell rendőrségünk és ügyészségünk I segítségével megérdemelt helyükre ; juttatni azokat! Harsány! Márta y
