Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-26 / 229. szám

DUNÁNTÚLI , NAPLÓ Y/LÁC PROLETÁRJAI ECYEJÜLJETEK!-------------------------------------------- " ' A MA I SZAMBÁN; Az új nyugdíj-rendeletről (2. o.) — Lakásüzérek (2. o.) — Az ENSZ-közgyűlés szeptember 24-i délelőtti ülése (3. o.) — Nemzetközi szemle (3. o.) — A zavartalan téli szénellátásért (4. o.) — Az akarat hőse (4.. o.) — Megtérült százszorosán (4—5. o.) — Korai vetés — gazdag aratás (5. o.) — Történelmi darabbal nyit a Pécsi Nemzeti Színház (6. o.) — Pécsi írók művei a népművelési osztály műsorfüzetében (6. o.) XI. ÉVFOLYAM, 229. SZÄM ARA 50 FILLER VASARNAP, 1934 SZEPTEMBER 2« A nép jólétéért, a haza felvirágzásáért! Jegyes a falu népe Kustos János« Merenye első gazdája elsőnek jegyzett Közvilügitást kap a Tolbuciiin ut t ■ - ■■ A megyei pártbizottság közleménye Hosszú évek óta húzódó probléma a Tolbuchin út közvilágításának meg oldása. Az itt lakó dolgozók nemré­giben a megyei pártbizottsághoz for­dultak és segítséget kértek az ügy gyors elintézéséhez. A megyei pártbizottság eljárt az illetékes minisztériumnál. A közvilá­gítás bevezetéséhez szükséges anya­gok rendelkezésre állnak, a kivitele­ző vállalat kapacitása biztosítva van. A többszáz méteres vezeték építése a közeljövőben megkezdődik és még ez év végéig be is fejeződik. Ez az intézkedés újbóli bizonyíté­ka pártunk és kormányunk gondos­kodásának. a jogos kérelmek gyors elintézésének. Az S OP BAR ANYAMEGYEI IZOTTSÁGA Vasutasok jegyzése ' Pécsett Állomásunkon a vezetők jó példá­jával kezdődött a kölcsönjegyzés. Gerecs István felügyelő állomásfő­nök 1700 és Pintér János helyettes főnök 1300 forintot jegyzett. Dolgo­zóink a népnevelők meggyőzésére egymásután írták alá a jegyzésgyfli- tő ívet: Máté István vonatvezető 300. Hermész Dezső és Nagy Tóth János forgalmi szolgálattevők 700—700. Harci La;os DISZ-titkár 000, Barna József kocsimester, Légrádi János tolatásvezető, valamint Petkó Imre kocsimester 600—600 forintot jegyez­tek. Örömmel tesznek eleget dolgo­zóink továbbra is a kormány felhí­vásának. Leit! Ferenc Pécsi Vasútállomás. Komlón A komlói vasútállomás dolgozói is példát mutatnak a kölcsönjegv- zésben. Csütörtökön reggel már munkábamenet arról beszélgettek, ki mennyit ad kölcsön az államnak. Bank Katalin takarítónő már út­közben elmondta Kővári elvtársnak. az állomás párttitkárának, hogy havi fizetésének felét, 400 forintot szán­dékozik kölcsönadni. Ezt az összeget le is jegyezte. Miklós István pálya- fenntartási dolgozónak 900 forint körül van a fizetése. Arra kérte a jegyzésgyűjtő párokat, hogy neki 500 forintot írjanak. A kocsirendezők helytállnak a munkában is és a jegyzésben is. Szakály István _ sztahanovista kocsi- rendező 110 százalékra teljesíti ter­vét. 500 forintot adott kölcsön. Az ő példáját követte a két tolatás- vezető, Esküdt Sándor és Zombár Ferenc is, akik szintén 500—500 fo­rintot jegyeztek. GAL JANOS a kemenceüzem segédművezetője L200 forint békekölcsönt jegyzett. Még jóformán ki sem világosodott a Merenye környéki dombok fölött, amikor az ébredező portákra beko­pogtattak a falusi pártszervezet kommunista és pártonkivüli népne­velői: a jászlak mellett, a kutak ká­vájánál aláírás sorakozott aláírás tetejébe — elsők között jegyzett le Kustos János is, Merenye elismer­ten legjobb gazdája. A falusi nép, kivált ilyenkor, a be­takarítás, vetés idején nem ül a szo­ba sarkában. Kustosékat a kora reg­gel már a kertaljai dűlőben köszönti, nejével együtt a cukorrépát ássák, fejelik, halmozzák kupacokba. — Mindenki tudja, — telepedik le mellettem a föld végén egy kis pihe­nőre — súlyos beteg a feleségem, már esztendők óta az ágyat nyomja, sokat elvisz tőlünk az orvos. A lá­nyomat most operálják majd Pécsett, mégis, őszinte szívből lejegyeztem már ma reggel. „Egyedül én ebben nem A jegyzésről arra terelődik a szó, hogy sok „nagymellű” gazda akad, aki beirat fűt-fát a népnevelőkkel, de nem fizet le a felajánlott forint­jaiból egyetlen fillért sem. Kustos bácsi kerek-perec nyilatkozik róluk, nem rejti véka alá a véleményét: — Én olyan ember vagyok, ha ígé­rek valamit, akkor tartom. Még ma este befizetem a csekkre! Ha én akármelyik szomszédomnak megígé­rek valamit, teljesítem is, hát még az államunkkal szemben! A szomszéd tábláról rágyújtani, nó meg a beszélgetést megtoldani ven­dég érkezik. Kocsi Sándor bácsi, Kustosék komája. A beszéd fonala átcsap a jegyzésről a mezei munká­ra és Kustos bácsi nem minden büsz keség nélkül mutatja a háromholdas, porhanyóra elmunkált búzaföldet. — Rálép az ember, mintha dunyhán ta­posna — ruganyosán süpped a be- éredett, megülepedett talaj. Ugyan miért nem vet már bele? — Hiszen vetés kerül ide, igazsá­ga van, árpa meg búza. Hanem lát­ja, a cukorrépaföld éppen kettévá­lasztja: ha kiszedjük, felszántjuk utána és akár jön eső, akár nem — vetünk! Október tízig a búza is föld­be kerül — mi már esztendők óta így csináljuk. Búzám, árpám idén is nekem termett legtöbb a faluban. Kocsi Sándor komámuram meg­toldja Kustosék véleményét: nem várhatunk emberek, mert lehet — októberben megindul az eső és no­vemberig bele nem mehetünk a földbe! Járt már úgy ő nem is tu­dom melyik esztendőben... A munka zajától hangos az egész kertaljai dűlő: itt cukorrépát ásnak, amott a kukoricát törik, a lénián túl most akasztja ekéjét új fogásba egy gazda. Békekölcsönjegyzésben és me­zei munkában egyre inkább helytáll Merenye lakossága — alighanem le­mossa a nyárt beadásban becsületén esett < csorbát. Példamutató jegyzések a városi tanácson Pécs város tanácsának dolgozói az ötödik békekólesönjegyzés alkalmá­val példamutató hazafias magatar­tást tanúsítottak. Somogyi Béla pél­dául, akinek fizetése 1600 forint, tel­jes haiv fizetését jegyezte. Asztalos Ferenc és dr. Lajos József, — akik­nek havi fizetésük 2000 forint, — egyenként 1500 forintot jegyeztek. — Pandur Gyula 864 forintos fizetése mellett 450 forintot jegyzett. Tamás József 1600, Kamper János 1300, Gyű ró István 1400, Pozsgai József 800, Bózsa Józsefné 600, Paulovits Márta 800, Bank János 500, Tül Károly né pedig 720 forintos fizetése mellett 400 forintot jegyzett a haza javára, a maga hasznára. KOVÁCS VILMOS Sz. B.-elnök. Az egyetemen és főiskolán Pécs egyetemi és főiskolai dolgo­zói már az első percekben megértet­ték kormányunknak az Ötödik Béke­kölcsön kibocsátásával kapcsolatos felhívását. Mindenütt lelkesedéssel jegyeztek, — a hivatalsegédek ere­jükhöz mérten éppanúgy, mint az egyetemi tanárak. Kiemelkedő jegy­zések is történtek szép számmal: A jogi karon Péterfia Zoltán lektor, 10 gyermek apja, fizetése 70 százalékát adta kölcsön, 700 forintot jegyzett. Kocsis Mihály, a jogi kar dékánja 3.300 forintot, Schmidt Lajos profesz- szor, a sebészeti, Boros Béla profesz- szor a szemészeti klinika igazgatója 4000—4000 forintos kölesönjegyzéssel támogatják népünk jólétének továb­bi emelését. Platthy György főiskolai tanárse­géd, akinek 6 tanuló-korban lévő gyermeke van, fizetése 75 százalékát, 800 forintot jegyzett le az Ötödik Békekölcsönre, úgyszintén Szántó Károly igazgató is, aki 2500 forintot kölcsönöz az államnak. A főiskola 169 dolgozó jának kölcsön Jegyzése — hozzávetőleges számítás szerint — eddig mintegy 120 ezer forint. Az egyetemi és főiskolai hallgatók eddigi jegyzése pedig 50 ezer forint. A jegyzés még nem zárult le. Az eddigi eredményekből és tapasztala­tokból azonban megállapítható, hogy az egyetemi és főiskolai dolgozók, — a hallgató,sággal együtt — megértet­ték a felhívás lényegét és fiatalok, öregek egymásra találtak az új tár­sadalom kialakításáért és az életszín. vonal emeléséért hozott áldozatválla­lásban.. ARATÖ LASZLÖ a Nagy Lajos Gimnázium tanára 1190 forintos fizetésre 600 forintot jegyzett. dönthetek“ A: miikor előző este a tanácsházán rábóllntott a javaslatra és így, miint végrehiajtóbizottsági tag. beleegyezését adta: világvevő rádiót vegyenek a békekölcsön jegyzés faluiban maradó negyedrészéből — már tudta, úgyis, mint tanácstagnak, úgyis, miint módos gazdának, becsületbeli dolga ezen a reggelen helytáll­nia. Hiszen ez a bökkenő! Mert szavazni könnyű, de már részt is venni valamiben? Ettől bíz borsódzik a nagydobszai Felső Győr János háta. Riadt tekintete ide-oda repdes a szobában, amíg nyilatkozik: — Hát, izé, azért nem -jegyeztem, merthogy: egye­dül én ebben nem dönthetek — meg kell beszélnem a családdal. Tavaly száz forintot adtam, idén nem tu­dom mennyibe egyezik bele az asszony... Tekintettel arra, hogy egy tizenkilenc holdas gaz­dánál valóban ínat-szakasztó megerőltetést je­lent 3—400 forint, engedjék meg, hogy az összehívott családi tanács ma esti ülésére a békekölcsönjegyzés megthánytorgatása mellé még egy-két megbeszélni va­lót javasoljak: A falu végén kultúrotthon épült a fiatalságnak, igaz. csak lassacskán készült, de a szerződések szerint október húszadikára csak megnyílik — mozit láthatnak benne, szórakozhatnak kedvükre. Mivelhogy jó pár tíz­ezresébe került ez az országnak, hasznos lenne a csa­ládi megbeszélésen azt is elaönteni — vajon, ki meny­nyivel járult hozzá és kinek emelték?! De. ha már gyorsan túl is jutnak ezen a ponton, harmadik napirendi pontként javaslom: vegye elő a sublót mögül beadási könyvét. Szemüveg nélkül Is ha- már kideríthetik: csupán terményből hét-nyolc mázsá­val csökkentette kötelezettségét az állam. Negy sum­ma ez egymagában is, éppen harminckétszerese tavalyi jegyzésének. Igazság szerint negyvenszerese, de üsse kő — azt a nyolcszáz forintot, amely adókedvezmények révén maradt bukszájukban — nem is számítjuk. Ha őszintén hányja-veti meg a családi döntőbíró­ság a békekölcsönt, mellette az államtól származó be­vételeket, akkor aligha szégyenkeznek ötven, vagy száz forintokkal a jegyzésgyüjtőknél. Meglesz a tanácstagi példamutatás, de ami a legtöbb — a becsületnek sem támad semmi híjjá! Jegyzésgyujtők a karámoknál, jegyzéügyujtok a répatöldön! A z országút melletti táblán még csak most for- óul a vetőgéppel a fürge Zeto-r, de a bokro­kon túl egy szemre harminc holdas területen már zöl­déi az idei árpavetés. A munka épp úgy zajlik itt a távoli esikótelepen, a rópaseedő brigádoknál, a sertés- fáimon, mint más őszi napokon, de valahogy mégis csak ünnepélyesebb elfogódottsággal. A földeken és a karámek között fehér ívekkel kezükben a pártszerve­zet népnevelői állnak és Szavaik nyomán a görösgalli állami gazdaság minden dolgozója hozzájárul forintjai­val a kormányprogram nagy célkitűzéseinek megvaló­sításához, a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. A jegyzés, szabály ide, szabály oda, — már előző este kezdetét vette. Az igazgató és Vadál főagronórous a kiállításra utaztak, és pesti távozásuk előtt becsület­tel lejegyeztek. Hogyan kérhetnénk akkor a kétkezi munkásoktól, ha nem látnák előtte nevűnket az íven — vélekedtek, amikor alákanyarították nevüket az ívek alá. A központi majoriban Pál agromómus, szakszervezeti bizalmi végezte a jegyeziefést. Nem használt ő más agitációs érvet, csak a heti étlapot: reggelit, ebédet va­csorát hetenként hétszeri húsétellel hét forintért kap­nak a traktorosok, brigádtagok, állattenyésztők — 210 forintból urasan étkezhet, mert a többit a gazdaság, a népi demokrácia állama adja. Le is jegyzett az ő terü­letén mindenki 'becsülettel! A szentmiiklósi csikótelep messze fekszik a .köz­ponti majortól, de a csikósok semmiben sem miaradnak el köteless&gtuáás dolgában a növénytermesztőktől. — Munkában? Ott sem — egyik lovuk díjat nyert a kiál­lításon, az egész ország csodálta fent Pesten. És most Kovács László agronómus, a híres, fiatal lovasember, békekölcsönjegyzésre kéri őket?! Jegyeznek tiszta szi­vükből: bár átlagkeresetük esek a nyolcszáz forintot éri el — békekölcsönök meghaladta fejenként a hat darab százast, Görösgíal nincs messze Nagydobszától. ha kilomé­terekben mérjük. De kötelesség tud ás dolgában? Álljon itt mindaddig, amíg arcpirulás nélkül olvassák a nagy- dobszaiak: egyetlen görösgalli csikós többet jegyzett, mint az ő községük háromszázegynéhány lakosa együtt­véve ! ! ! (Dl&ŰÍ-amp-atli&z méltáati Amitől féltek — bekö­vetkezett. A támfák, sü- vegfák engedtek és a DISZ csoport fejtése ösz- szement. A baj nem oko­zott riadalmat. Ellenkező­leg! Kemény elhatározás született: azért is megmu­tatjuk! Merthát irlgyevan mindenkinek, különösen azoknak, akiknek több jut ki a dicséretből, az elismerésből. Ez pedig így volt az ifjúsági csa­patnál. Csatlakoztak a 600 perces mozgalomhoz, tanulják Rufll elvtárs munkamódszerét és első­nek válaszoltak a DISZ Központi Vezetőségének felhívására, arra, hogy a tél beállta p’*tt adjanak minél több szenet terven felül. Bencze elvtárs biztatta csapatát. Az ő lelkesedése ni In Jenkire átragadt, jel­szó született, bár ezt nem igen mondogatták: „Va­sárnapig kihajtjuk a 25 méteres kerülőgurítót!“ — Több métert kellett ha­ladni egy nap. Ezt pon­tosan beosztották. Ruíli elvtárs javaslatára szov­jet géppel kezdtek a gu­rító Hajtásához. * Csütörtökön István-ak- nán is megkezdődött az ötödik Békekölcsön jegy­zése. A röpgyűlések után jegyzőpárok indultak út­nak, egyik a lakatosmű­helybe, másik a bányába. A DISZ csapatban Ben­cze Ferenc frontbrigádve- zető meg Heim János szakszervezeti csoportbi­zalmi volt a jegyzésgyűj- tő. Elsőnek írtak fel ne­vüket a jegyzésgyűjtő ív­re Heim János a saját neve mellé 2100 forintot irt, mert ő keresett a leg­jobban a csapatban. Ben­cze 1800-at. Ö csak átlag- fizetést kap. Ekkor azon­ban még a csapat tagjai hátra voltak. Kis szoron­gassa! lépdeltek az alap- vágaion, mikor a csapat­hoz tartottak. Vájjon most is hélytállnak-e? A kétkedés azonban fe­leslegesnek bizonyult. — Kézről-kézre járt a ceru­za 800, 1500 forintot je­lentő számok kerültek a papírra. Aki jelen volt a csapatban, mindenki jegy­zett. * Már el is múlik 3 óra, mikor lassan szállingóz­nak felfelé a Bencze csa­pat tagjai. A nagy fel­olvasó terem Ilyenkor már elnéptelenedik. Nem is csoda, a műszakváltás ideje két óra, „Még ki nem zavarják őket, addig lent vannak1' — mondják róluk. Most azonban, hogy elhagyták a kast, egyene­sen a bányamesterhez tar­tanak. Ilyenkor jelentik műszak „után”, mi a helyzet odalent. Megállít­juk egy percre őket. —- Sikerül helyrehozni a gurítót? — Ahogy mondtuk, va­sárnapra kihajtjuk. Hét­főn már nem 40 csille sze­net adunk úgy, mint ma, hanem 90-et. — Százat is — veti köz­be Szolga Lajos, a csa­pat egyik vájára, aki ép­pen most került elő. Egy hét múlva az is meglesz — szólal újból higgadtan Bencze elvtárs. — A kötelességünkről so­sem feledkezünk meg. Ez­után is a DISZ csapathoz méltóan állunk helyt,

Next

/
Thumbnails
Contents