Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-23 / 226. szám
2 S A P E ö 1954 SZEPTEMBER *3 A® opszaggy illés sserilaI illése Az országgyűlés szerdán folytatta munkáját. Az Ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Piros László belügyminiszter. Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofi- nyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter. Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter. Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai testület számos tagja. Mekis József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést, amelyen folytatódott a tanácsokról szóló törvényjavaslat vitája. Erdei Ferenc igazságügyminiszter felszólalása Valóságos tömegmozgalom volt a törvénytervezet megvitatása, s ez egyben a hazafias népfront megszületését és e legszélesebb tömegmozgalom első sikerét is jelenti. Sokan azt kívánták, hogy a törvény kifejezetten szóljon a tanácstagok anyagi, büntetőjogi, és fegyelmi felelősségéről. Azt a kívánságot, hogy fokozott megbecsülésben részesüljenek és egyúttal fokozott felelősséggel tartozzanak a tanácstagok, természetesen csali helyeselni lehet. Mégis nem lett volna helyes, ha a tanácstagok felelősségét a javasolt módon felvettük volna a tervezetbe, hiszen a tanácstagok választott személyek, akik nem állhatnak fegyelmi felelősség alatt, ellenben a választók megítélése alapján bármikor visszahívhatók. Ugyancsak nincs szükség külön büntetőjogi felelősség kimondására sem, mert az általános büntetőjogi szabályok szerint természetesen a tanácstag is felelős olyan esetben ha törvénybe ütköző cselekményt követ el. Nyilvánvalóan ettől eltérő a helyzet a végrehajtóbizottsági tagoknál, helyesebben: az ő esetükben fokozottabban fennáll mind megbízatásuk megtisztelő jellege, és a megbecsülés ezzel kapcsolatban, mind pedig az a felelősség, amellyel tartoznak. Természetesen ez a felelősség nem fegyelmi felelősség a választott vég- rehajtóbizottságí tagoknál, mert ez összeférhetetlen lenne a választással, viszont természetesen , ők is visszahívhatók. De ezt a megkülönböztetett felelősséget az egyik oldalon, másrészről megbecsülő és megtisztelő jellegét e megbízatásnak kifelezésre juttatja a törvénytervezet akkor, amikor a végrehajtóbizottsági tagok részére esküt rendszeresít, ami az eddigiekben nem volt.1 Ez az eskü k'fejezi azt a fokozódó fciélős- sésérzésr, felelősségtudatot, amely azonban ismétlem, természetesen rém mehet a fegyelmi felelősség területére. Többen felvetették, hogy a felsőbb tanács ne változtathassa meg az alsóbb tri.ácsok határozatát, n trt ez sértené az alsóbb tanács jogkörének teljességét. Egyúttal azt is többen kifogásolták, hogy a tanács rendeletét miért kell a felsőbb tanácsnak jóváhagynia. Ezekben az észrevételekben némi igazság van, mégis nem lenne helyes, ha törvényben teljes egészében elfogadnánk ezeket a javaslatokat. Helyes az ha minden tanács a maga területén külön jóváhagyás nélkül hozhat olyan szabályokat, amelyekre az ottani viszonyokhoz képest szükség van. A tervezetben ez is javaslat. Ez annál is inkább indokolt, mert olyan esetben, ha a felsőbb tanács törvénysértőnek, vagy magasabb érdekekkel ütközőnek találná a helyi rendeleteket, módja van azok felülvizsgálatára, szükség szerint megváltoztatására vagy megsemmisítésére. Azt azonban nem lenne helyes elfogadni, hogy a felsőbb tanács ne változtassa meg az alsóbb tanács határozatát. Mint a törvényjavaslat is világosan kifejezi, a tanácsok a demokratikus centralizmus elvén nyugszanak, tehát az államhatalom helyi szerveinek bele kell illeszkedni az államhatalom egységébe. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy a felsőbb tanács, végső fokon az országgyűlés, illetve az elnöki tanács, mint választott hatalmi testületek az egész ország területére rendelkezhetnek és ennek során módosíthatják a helytelen, vagy törvényellenes helyi határozatokat. — Elég sokoldalról felvetették azt a kívánságot, hogy a végrehajtóbizottság titkárai számára képesítést írjunk elő, sőt olyan javaslat is hangzott el, hogy a végrehajtóbizottság titkárait no válasszák, hanem kinevezzék. Ami a javaslat első részét illeti, azt érdemben nyilván he lyeselni kell. Indokolt az a követel mény, hogy a végrehajtóbizottság titkárai megfelelő képzettséggel rendelkezzenek, ezt azonban, amennyire helyes a gyakorlatban érvényesíteni annyira helytelen lenne törvényes feltételként kikötni. A javaslat másik része, hogy a titkárok kinevezés útján kerüljenek a tanácsi szervezetbe, egyenesen ellenkeznék: az egész törvény szellemével, a tanácsok rendszerének alapelveivel. A tanácsoknak éppen az a lényege, hogy a tanácsok által választott végrehajtóbizottság elnöke a helyi államigazgatás első embere, igazi felelős irányítója, akinek a helyi igazgatás valódi fejének kell lennie. — Igen nagy számban szóltak hozzá az állandóbizottságok kérdéséhez. Ezeket a hozzászólásokat különösen értékesnek kell tekintenünk, mert tükröződik bennük az állandó bizottsági tagoknak, a tanácstagoknak, de tanácson kívül állóknak is a rendkívül élénk érdeklődése az állandó bizottságok iránt. Az ilyen irányú hozzászólások azonban örvendetes törekvéseik mellett azt is mutatják egy részükben hogy elég sokan nincsenek tisztában az állandó bizottság jellegével és munkájuk - természetével. Ezért számos olyan javaslatot is tettek, amelyek szerint az állandó bizottságokat ne a tanács, hanem a végrehajtóbizottság irányítsa, másrészt olyanokat, hogy az állandó bizottságok a tanácsét meghaladó hatáskört is kapjanak. Világos, hogy ezeket a javaslatokat ném lehet elfogadni. —• Feltétlenül érdemes és szükséges még egy olyan javaslattal foglalkozni, amelyet ugyan a törvénybe nem lehet beiktatni, azonban a javaslat indokai igen komoly figyelmet érdemelnek. Sokan javasolták, hogy tanácstagokká, különösen tanácsi vezetőkké, végrehajtóbizottsá- gi elnökökké csak helybelieket lehessen megválasztani, olyanokat, akik jól ismerik a községet, a járást, a megyét, és viszont őket is ismeri a lakosság. Az ilyen javaslatokat különösen az váltotta ki — jól tudjuk, — hogy igen nagy a hullámzás a tanácsi funkcionáriusok körében és elég gyakori az olyan eset, amikor más vidékről valók a tanácsi vezetők. Nyilvánvaló, hogy a tanácsoknak, és a tanácsokat irányító szerveknek törekedniük kell arra, hogy minél nagyobb mértékben valóban olyan alkalmas helybelieket jelöljenek és válasszanak meg tanácsi tisztségre, akiket a nép ismer, és .akik szintén ismerősek a helyi viszonyokkal. Ezt azonban a törvényben kikötni semmi esetre sem lenne helyes, hiszen olyan esetekkel, amikor egy-egy más vidékről valót szívesen választ egy-egy tanács, vagy éppen maga kér ilyen segítséget, feltétlenül számolnunk kell. — Ezek voltak a jelentősebb olyan javaslatok, amelyeknek az elfogadása és a törvénybeiktatása nem indokolt. Sokkal több azonban az olyan javaslat, amelyek nemcsak megfontolásra érdemesek, hanem alkalmasak is arra, hogy a törvénybe kerüljenek. E javaslatok közül jónéhányat már a3 előkészítés során mind a Hazafias Népfront előkészítő bizottsága, mind a minisztertanács magáévá tett és a tárgyalásra került tervezetbe már felvette. — Számosán javasolták, hogy a tanácsok feladatainak meghatározásánál ne csak a helyi ipar és a mezőgazdasági , termelés irányításáról, illetőleg megsegítéséről legyen szó hanem a helyi kereskedelemről, közlekedésről, a város- és községgazdál- kodásról is. Ezzel kapcsolatban azt is sokan javasolták, hogy a tanácsnak jogában álljon á jogszabályok keretei között helyi ' szükségleteket kielégítő vállalatok létesítése. Nyilvánvalóan igen helyes javaslatok ezek és a törvény uvaslat szövege már ilyen értelemben is került az országgyűlés elé. — Ezzel .kapcsolatban további olyan javaslatokat is tettek, hogy a tanács feladatai között ne csak olyanok szerepeljenek, amelyek az állami feladatok helyi • végrehajtására irányulnak, s köztük olyanok is, amelyek olykor terhesek a lakosságra, hanem olyanok ,<is, amelyek közvetlen helyi szükségleteket elégítenek ki és helyi hatáskört biztosítanak a lakosság ki- sebb-nagyobb panaszainak, ügyesbajos dolgainak*elintézésére, megoldására. A törvénytervezet ennek a kívánságnak tesz eleget akkor, amikor a 6. paragrafusban kimondja azt. hogy a tanács feladatai közé tartozik a város, illetve községfejlesztési terv kidolgozása és a gondoskodás annak végrehajtásáról. — Nagyszámú javaslatot vetettek fel olyan értelemben, hogy a törvényinek utalnia kell arra, hogy az állami intézmények és vállalatok segítsék elő a tanácstagok munkájának ellátását. Ennek a kívánságnak tesz eleget a tervezet 26. paragrafusa, amely kimondja, hogy az állami és társadalmi szerveknek kötelességük elősegíteni a tanácstagoknak tanácstagságukból eredő tevékenységük zavartalan és eredményes végzését. A javaslatok általában helyeselték a nyilvánosságra hozott tervezet szabályait, azonban ezekhez különböző kiegészítése- . két fűztek. Ezek között feltétlenül helyeselni kell azt, ami e kapcsolatok rendszeressé tételére vonatkozik, s ennek megfelelően a tervezet már tartalmaz is ilyen rendelkezést. A kiegészítő javaslatok köre azonban nem zárult le az országgyűlés* tárgyalás megkezdésével. Az az eleven érdeklődés és alkotó közreműködés, ami a megvitatásra kiadott tervezet alapján megindult, továbbfolytatódott az országgyűlés tárgyalásán és az előttem felszólaló képviselőtársaim számos igen figyelemreméltó és helyes kiegészítő javaslatokat tettek. Természetesen nem véletlen *— folytatta, — hogy ezt a törvénytervezetet a hazafias népfront előkészítő bizottsága bocsátotta széleskörű vitára és az sem, hogy a III. kongresszus határozatai az új népfront megalakításává! együtt fektették le a helyi tanácsok fejlesztésének irányelveit Ennek az összefüggésnek az a lényege, hogy a tanácsoknak, mint az állam- hatalom helyi szerveinek a megszilárdítása és fejlesztése elválaszthatatlan, szoros összefüggésben van az új népfront megalakításával és kibontakozásával. Mindkettőnek az a lényege, hogy a dolgozó nép fokozott tevékenységét és nagyobbarányú részvételét valósítsa meg a vezetésben. A népfront az a széles, átfogó tömegmozgalom, amely a munkásparaszt szövetségen nyugvó, a lakosság túlnyomó többségét átfogó széles népi egységet valósát meg és jelentősen kiszélesíti a munkás-paraszt szövetségen alapuló népi hatalom tömegbázisát, széles párton- kívüli tömegek, értelmiségi, kispolgári rétegek számára is lehetőséget teremt az ország politikai, gazdasági és kulturális életében való aktív részvételre. A helyi tanácsok ugyanilyen alapokon nyugszanak és feladataik is egyezőek a népfrontéval. Milyen összefüggés, illetve milyen különbség van mégis a népfront és a tanácsok, mint államhatalmi szervek 'között? Az új népfront széles demokratikus tömegmozgalom, amelynek élén a munkásosztály áll, amely» nek vezetőereje a Magyar Dolgozók Pártja, amelynek alapja a munkásparasztság szövetség s amely a legszélesebb tömegekre kiterjed. Ez a széles demokratikus tömegmozgalom tehát olyan társadalmi mozgalom, amely .politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területén kifejti tevékenységét. Ebből következik, hogy jellegzetesen különbOzSc a helyi tanácsoktól, amew lyek államhatalmi szervek. A népfront az a politikai erő, amely alapja és forrássá a tanácsok államhatalmi tevékenységének. Erre támaszkodik a tanács mint államhatalmi szerv és mint tömegszervezet. A népfront mindenekelőtt forrása a tanácsok megalakulásának. A népfront politikai és mozgalmi tevékenységén múlik hogy a helyi tanácsok tagjává olyanokat válasszanak meg, akik biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését, ellenőrzését és felelősségét az államhatalom gyakorlásában. Da természetesen nemcsak a választás időszakában támaszkodik a tanács a népfrontra. Egész működése során elengedhetetlen, hogy a hazafias népfrontra támaszkodva állandóan biztosítsa a nép legszélesebb tömegeivel az eleven kapcsolatot. Mindennek pedig az a legfőbb tartalma, hogy a helyi tanács támaszkodva a hazafias népfrontra, tevékeny és kezdeményező helyi politikát folytasson. A törvényjavaslat széleskörű és mélyreható megvitatása után joggal megállapíthatjuk, hogy törvényhozásunk érdemes és jó munkát végzetti A törvényjavaslat, ami felett határoznunk kell, megérett arra, hogy az országgyűlés törvényerőre emelje, Ezért javaslom, hogy a tisztelt országgyűlés a törvényjavaslatot a jogi bizottság módosításaival és a tárgyalás során elhangzott módosításokkal fogadja el. (Nagy taps.) Erdei Ferenc beszéde után az országgyűlés a tanácsokról szóló törvényjavaslatot az előterjesztett módosításokkal elfogadta. Ezután szünet következett. Szünet után Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, a jogi bizottság előadója ismertette a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot, A tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslat A jogi bizottság a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, általánosságban és részleteiben elfogadta — kezdte beszédét, majd így folytatta: A tanácstagok választását eddig csak törvényerejű rendelet szabályozta. Az országgyűlés most elsőízben hoz törvényt a megyei, fővárosi, járási,' városi és községi tanácsok tagjainak választására és ezzel a tanácsok tagjainak választására vonatkozó valamenyi kérdést átfogóan kívánja rendezni. Ez a körülmény, hogy az országgyűlés külön törvényben szabályozza a tanácsok tagjainak megválasztását, újra aláhúzza államhatalmunk helyi szerveinek,a tanácsoknak jelentőségét és szerepét. A törvény megalkotásának szükségességét a törvényjavaslat általános indokolása részletesen kifejti. Pártunk IH. kongresszusának határozata és útmutatása alapján készült tanácstörvény, amelyet most fogadott el az ország- gyűlés a tanácsok működésére és feladataira vonatkozóan, számos új alapelvet juttat kifejezésre. Ezek az alapelvek megkövetelik a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének fokozottabb érvényesítését, megkövetelik, hogy a választók és a tanácstagok között szorosabb kapcsolat alakuljon ki. Ezeknek az alapelveknek természetszerűleg érvényesülniük kell már a tanácstagok megválasztása során is s mindez szükségessé teszi a tanácstagok választási rendszerének és módjának szabályozását is. Emellett — ahogyan az általános indokolás kifejti — a Hazafias Népfront létrejötte is indokolja a tanácsok tagjai megválasztására vonatkozó eddigi jogszabály rendelkezések bizonyos módosítását. A tanácstagok választásánál a választási eljárások lebonyolításánál a Hazafias Népfront szerveire a törvényjavaslat alapján nagy feladatok várnak és természetszerűleg mindennek kifejezésre kell jutnia a törvényes szabályozásban is. A továbbiakban hangsúlyozta: az, előterjesztett törvényjavaslat újabb jogokat biztosit dolgozó népünknek, a Magyar Népköztársaság állampolgárainak, tovább erősíti a nép hatalmát hazánkban. A törvényjavaslat egyik leglényegesebb módosítása annak az alapelvnek leszögezése — mondotta létenként választják és, hogy minden választókerület egy tanácstagot választ. Ez a rendelkezés hatályon kívül helyezi a iajstromos választási rendszert. Az új rendszer fokozza a megválasztott tanácstagok felelősségét választóikkal szemben. Ezenkívül ahogyan a törvényjavaslat indokolása is hangoztatja, a választóknak az a joga, hogy a bizalmukra érdemtelenné vált tanácstagot visszahívhatják, az egyénenként történt választás útján érvényesíthető igazán. Ezután a választók névjegyzékének elkészítésére vonatkozó eljárásokat, rendelkezéseket ismertette s kitért a javaslatnak arra a pontjára, amely szerint a választók végleges névjegyzékébe fel kell venni azokat az állampolgárokat, akik a választás napjáig betöltik 18. életévüket. Ez a javaslat kiterjeszti a választójogot és a 18 éves fiatalok újabb tömegeit vonják be az alkotmányos jogok gyakorlásába. Sehol — tőlünk nyugatra, egyetlen kapitalista országban sincs az ifjúságnak szavazati joga. A burzsoá államokban a választásra jogosultak korhatára átlag 25—30 év. Még rosszabb helyzetben van a gyarmati ifjúság, amelyet teljesen megfosztottak attól, hogy bármilyen befolyása legyen saját ügyeinek intézésére. Nálunk az 1950-ben megválasztott 220.000 tanácstagból 50.000 volt 25 éven aluli. Ezután kiemelte, hogy a választásokkal kapcsolatban is jelentős szerepet biztosítanak a Hazafias Népfrontnak. A választási elnökségek tagjait a javaslat szerint a Népfront megfelelő helyi szervei jelölik és hasonlóképpen a Népfrontnak van jelölési joga a választókerületi bizottságok tagjaira is. A Népfront szerepe még- inkább kidomborodik a tanácstagok jelölésénél. Ennek módjáról a törvényjavaslat VII. fejezete intézkedik. A javaslat szerint az egyes választókerületek lakosságának van joga arra, hogy egy vagy több jelöltre javaslatot tegyenek. A dolgozók gyűlésein javasolt személyek közül a Hazafias Népfront helyi szerve választja ki a legalkalmasabb jelöltet, vagy jelölteket. A jelöltek tehát — mint a javaslat is kifejezi, a Népfront jelöltjei lesznek. A tanácstagok választásáról szóló törvénynek a jelölésre vonatkozó rcmdcűkozése népi demokratikus rendszerünk nagy politikai és erkölcsi fölényét mutatja a kapitalista rendszerrel szemben. Nálunk a széles dogozó tömegeknek joguk és lehetőségük van nemcsak a jelöltek megválasztás ára, hanem fizok előzetes kiválasztására is. A jelölésnek a törvápyjavas’atban megállapított rendszere lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók maguk közül tanácstagnak jelöljék azokat, akiket legjobban ismernek és akik legjobban kitűntek a nép szolgálatában. A választási eljárásókkafi, a választások eredményének megállapításával kapcsolatos kérdések ismertetése során kiemelte: jelentős az a rendelkezés, amely világosan meghatározza, hogy a választókerület megválasztott tanácstagjának azt a jelöltet kell nyilvánítani, aki az illető választókerületben az összes érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta, feltéve, hogy az összes választó jogosultnak több mint a fele leszavazott. Bár a gyakorlatban az elmúlt választásokon is a választásra jogosultak abszolút nagy többsége megjelent és szavazott, mégis ez az intézkedése igen fontos elvi jelentőséggel bír, mivel a leg« messzebbmenően biztosítja a többségi elv érvényesülését. Ezután a pótválasztásra és az új választásra vonatkozó rendelkezések ről szólt. Különösen fontos a Javaslatnak az a része, amely a tanácstag helyének meguresedése esetén új választást ír elő. Ez az intézkedés az eddig érvényben lévő kooptálási póttag behívás! rendszert megszünteti. A tanácstagok visszahívása sem volt gyakorlatilag tisztázott eddig. A visszahívásra vonatkozó eljárás újra kidomborítja a Népfront szerepét, amennyiben a javaslat értelmében a visszahívás kezdeményezése a Népfront kezében van, a döntés pedig a tanácstag választóit illeti. Dolgozó népünk e törvény alapján újabb jogokat kap s bizonyosak lehetünk abban, hogy ez alkalommal is a jogok kiterjesztésére munkás- osztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk egyaránt a haza iránti kötelességének pontos teljesítésével ífcg válaszolni. Mindezek alapján kérem a t. országgyűlést, a törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be szavalt. A javaslathoz elsőnek Pesta László, a budapesti városi tanács végre- ha itóbizottságánsk elnökhelyettese szilt hozzá. Felszólaltak még Mis- kolczki Mátyás Kossuth-díjas olvasztár, a Szocialista Munka Hőse, Ná- nási László, a SzöVOSz felügyelő- bizottságának elnöke és Kaszapovics András, a kátolyl December 21 tsz Kossuth-díjas elnöke. Az országgyűlés^ ülésszaka ezzel befejeződött. Az ülést Rónai Sándor rekesztette be.
