Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-22 / 225. szám
2 N A P E ö 1954 SZEPTEMBER » (Folytatás az 1. oldalról) A falvakban erősen megélénkült a íöldművesszövetlcezeti boltok forgalma, ami elősegítette a mezőgazdaság jobb áruellátását, a falu és város közötti árukapcsolat erősítését. A kiskereskedelem — a kormány- program óta — átlagosan 32 százalékkal több árut adott el. Ezen beiül a falusi szövetkezeti boltok forgalma még nagyobb mértékben, 38 százalékkal emelkedett. Még sok esetben nem tudjuk kielégíteni a lakosság megnövekedetí igényeit. A falvakban és a városokban különösen az építőanyagok iránt nőtt meg a szükséglet. A parasztság megnövekedett termelési aktivitásához már sok gépet és szerszámot adtunk, de még mindig hiány mutatkozik ekében, vetőgépben, vasvillában és egy sor apró mezőgazdasági szerszámban. Intézkedéseket készítünk elő az ipari cikkek minőségének megjavítására. összegezve az eddig elért eredményeket, Apró Antal hangsúlyozta: Az ipar vezetőinek — az 1955. évi tervek elkészítésénél és azok végrehajtása során — fontos kötelessége lesz egyrészt a meglévő kapacitás maximális kihasználásának biztosítása a lakosság jobb áruellátása és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében, másrészt olyan intézkedések kidolgozása, és következetes keresztülvitele, amelyeknek eredményeként minél több gyár állítható át a lakosság szükségleteit kielégítő iparcikkek, valamint mezőgazdasági kisgépek és szerszámok gyártására. Gyáriparunk első félévi tervét — a tálokozta súlyos nehézségek ellenére — 101.1 százalékra teljesítette. Jelentősen megnövelte az ipar a közszükségleti cikkek gyártását. Ugyanakkor nagymennyiségű gépet, szerszámot adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Ez év első két hónapjában 1837 traktort, 1395 traktorekét, 719 cséplőgépet. 485 vetőgépet, 518 kultivátort, 37.000 mezőgazda- sági kisgépet, hatszorannyi műtrágyát kétszerannyi rézgálicot biztosítottunk a mezőgazdaságnak, mint az előző években. Ez a nagyarányú segítség éreztette jó hatását a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákban, amelyeket dolgozó parasztságunk példásan végzett el. Köszönet és elismerés jár mindenekelőtt munkásosztályunknak a mezőgazdaságnak nyújtott nagyarányú és sokoldalú segítségért! Az új kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása, a lakosságnak több és jobb áruval való ellátása csak a munka termelékenységének további növekedése, a termelési költségek további csökkentése, a pazarlás megszüntetése útján érhető el. A minisztériumoknak, az üzemek vezetőinek fontos kötelessége, hogy azokat a hiányosságokat, amelyeket az önköltség és a termelékenység alakulásánál látnak, minél hamarabb megszüntessék. Fontos szerepük van ebben az üzemek igazgatóinak, akiknek jogkörét a kormány a közeljövőben- lényegesen kiszélesíti. Most, amikor már -nagyjából le tud. Juk mérni az elmúlt gazdasági év mérlegét, megállapíthatjuk, hogy pártunk és államunk sok segítsége érezteti jó hatását a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott — tavaly decemberi — határozatok végrehajtásában. Szemléltető példája ennek a mezőgazdasági kiállítás is. De ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a határozat végrehajtása terén még csak a. kezdet kezdetén vagyunk így, annak ellenére, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákat dolgozó parasztságunk az előző évekkel szemben az idén sokkal jobban végezte el, a föld termőerejének régebben elhanyagolt állapota, valamint a kedvezőtlen időjárás jelentős mértékben hátrányosan befolyásolta a gabonafélék, de különösen a búza és a rozs termésátlagát. A holdanként! termésátlag növelése egyik elsőrendű feladata egész népgazdaságunk fejlesztésének. A másik fontos terület, ahol elmaradásunkat meg kell szüntetni: a szarvasmarha-tenyésztés. Sertésállományunk több, mint egymillióval gyarapodott, a baromfiállomány lényegesen növekszik, mind nagyobb a piaci felhozatal is. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy termelőszövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó parasztságunk jobban használja ki az állatnevelés, az állat- hizlalás jövedelmező voltát. Ezt segíti elő a kormánynak az az intézkedése, amellyel a hízottmarha árét jelentősen felemelte. Az állattenyésztés fellendítésére jó lehetőséget ad az a körülmény is, Az országgyűlés keddi ülése hogy kapásnövényeink a gondosan végzett kapálás és gyomirtás eredményeként jó termést adnak. Az elért eredmények világosan mutatják, hogy dolgozó parasztságunk bizalommal van a párt és a kormány űj politikája iránt, s erejét nem kímélve dolgozik a mezőgazdaság továbbfejlesztéséért. Köszönet és elismerés jár dolgozó parasztságunknak azért a nagy erőfeszítésért, amelyet a magyar föld terméshozamának növeléséért, az eredményesebb és jobb gazdálkodásért tesz. Annak ellenére, hogy a kalászosokban a vártnál gyengébbek a tér. méseredmények, dolgozó parasztságunk többsége, becsületesen, a törvény szellemében megfelelően egyenesen a cséplőgéptől teljesítette az állam iránti kötelességét. Vannak természetesen olyanok is, akik az állam iránti kötelezettségüket — bár annak eleget tudnának termi, — nem teljesítik, kibújnak a törvényes kötelezettségek alól. Ilyenekkel szemben a' törvény szigorával fogunk eljárni. Külön kell megemlékeznünk arról, hogy az elmúlt év alatt termelőszövetkezeteink nagy többsége megerősödött, jó termelési eredményeket ért el s így tagjainak kielégítő jövedelmet biztosít. Nem véletlen, hogy a dolgozó parasztok körében sok szövetkezetünk ma már népszerű és az elmúlt hetekben megyénként több- záz egyénileg gazdálkodó kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe és a tavalyi kilépett tagok közül is sokán visszalépnek. Dolgozó parasztságunk előtt most ú j nagy feladatok állnak az őszi szántás-vetés és betakarítási munkák időben és jó minőségben való elvégzése. Az utóbbi esztendők tapasztalatai azt bizonyítják és az idei tapasztalat is arról győz meg bennünket, hogy dolgr/'i népünk bőséges kenyérellátásának biztosítása éraekében emelnünk kel! a kenyérgabona vetésterületét és már az idén ősszel a búza és rozs vetésterületét a tavalyihoz képest 250 ezer kát. holddal kell növelnünk. Dolgozó parasztságunknak, de mindenekelőtt a helyi tanácsoknak, a termelési bizottságoknak, nem utolsó sorban pedig az Hazafias Népfront falusi bizottságainak, gondoskodni kell arról, hogy a szükséges mértékben növekedjen a búza és "ozs vetésterülete. Az állam a terméshozamok növelését minőségi vetőmag-csereakcióval segíti ■ A termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok a háztáji területen és ahol csak mód van rá, vessenek kenyérgabonát. A határidőre és jó minőségben elvégzett őszi ••zsn V>si munkák a jövő évi gazdag termés legfőbb biztosítékai. A most megnyílt mezőgazdasági kiállítás újabb blzonyitéka annak, hogy cmgozó parasztságunkban ml- 'jer nagy munkakedv, milyen nagy törekvés van arra, hogy minél nagyobb termelési eredményeket érje. nek el, hogy új agrotechnikai eljárásokkal, új növényfajtákat honosítsanak meg és növeljék a gabonaféléiméi, ipari növényeknél, gyümölcsösöknél a termésátlagot és a minőséget. A kiállítás nagy látogatottsága azt Ls bizonyítja, hegy a mezőgazdaság fejlesztésének ügye mindjobban az egész nép ügyévé, az egész ország ügyévé válik. Országos problémáinkról beszélve — mondotta a továbbiakban —, feltétlenül meg kell emlékeznem arról a nagy veszélyről, amit a Dunán levonuló árhullám a nyár közepén oko zott. A védekezés gyors megszervezésére és elhárítására a párt, az árvíz- védelmi kormánybiztosság, a tanácsok, az árvízveszélyben lévő vidékek lakossága, derék honvédetek, ifjúságunk, a Szovjetunió katonái hő. sies erőfeszítéseket tettek és sikerült is megakadályozni a gátszakadásokat, így a Duna mentén megmentettünk mintegy hétszázezer kát hold árterületet. Néhány külföldi ország is segítséget nyújtott az árvízsujtotta lakosságnak. A kormány nevében köszönetét mondok mindazoknak, akik az árvízokozta károk helyreállításában segítséget nyújtottak. A minisztertanács elhatározta, hogy az árvízvédelem hősies munkájában résztvevők kitüntetésére emlékérmet alapít. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a beruházások, de különösen a nehézipari beruházások csökkentése javította a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát. Több, mint ötszáz millió forint értékű építőanyagot és egyéb fogyasztási cikket szabadítottunk fel az idén a beruházások csökkentése által, nem beszélve arról a jelentős számú munkaerőről, amelyet a népgazdaság más területein, mindenekelőtt a mező- gazdaságban folyó építkezésekhez tudunk felhasználni Sok szó esik mostanában közvéleményünkben — de különösen Budapesten — a racionalizálásról. Sokan nem látják világosan a folyamatban lévő intézkedések értelmét, gazdasági összefüggéseit. Ezért a kormány fontosnak tartja tájékoztatni a dolgozókat a racionalizálás céljáról és végreihaj tásáról. Mi évek óta újból és újból megállapítottuk, hogy az állami munkában, gazdasági életünkben hatalmas méreteket öltött, elharapódzott a bürokrácia, az aktatologatás, a felesleges papírmunka. Széles dolgozó rétegek az üzemekben, a falvakban nap, mint nap felvetik, hogy feleslegesnek tartják azokat a nagy adminisztrációs apparátusokat, amelyek a gazdasági életben, az állami vezetésben az erős központosítás következtében kialakultak. A túlmérete. zett minisztériumok, országos jellegű hivatalok elvonták a feladatokat a helyi végrehajtó szervektől, vállaltatoktól, intézményektől. Mindent központilag akartak elintézni, irányítani. Ezenkívül a minisztériumok és a vállalatok közé nagy számban szerveztünk új trösztöket, középfokú irányító szerveket. Ezeknek a létrehozása sok esetben csak drágította a termelést és csökkentette a vállalatok önállóságát. A minisztertanács, látva ezeket a hibákat, szükségesnek látja az állami és gazdasági munkát bénító bürokratikus jelenségek felszámolását, az állami és gazdasági munka lényeges egyszerűsítését: a tervezésben, az anyag- és pénzgazdálkodásban, a számvitel, statisztika terén és számos más munkaterületen. A racionalizálás a legjobb szakemberek bevonásával indult meg, hogy államapparátusunkat a legalsó szervektől a legfelsőkig egyszerűbbé, Jobbá, olcsóbbá tegyük, hogy a vezetést megjavítsuk, a vezetők felelősségét növeljük és az államapparátust közelebb vigyük a dolgozó néphez. Az állami szerveknek és a szakszervezeteknek kötelességük elősegíteni. hogy az elbocsátásra kerülő dolgozók a termelő munkában minél gyorsabban elhelyezkedhessenek. Az iparban és a mezőgazdaságban ma is körülbelül százezer új munkáskézre van szükség. Biztosítani kell azt, hogy a munkaerő átcsoportosítása a lehető leggyorsabban bonyolódjék le. Ennek érdekében fel kell tárni mindazokat a területeket, ahol munkaerő szükséges. Gondoskodni kell arról is, hogy a legjobb munkaerőket mindenhol megtartsák. Elsősorban a vállalatnál, intézménynél végzett munkájukat kell figyelembevenni és egyenlő feltételek esetén elsősorban azokat a dolgozókat kell elbocsátani, akik más munkaterületen könnyebben tudnak elhelyezkedni. Figyelembe kell venni az elbocsátásoknál a dolgozók szociális helyzetét, előnyben kell részesíteni a nagycsaládos dolgozókat, az egyedülálló anyákat, vagy család- fenntartókat. Apró Antal a továbbiakban a helyi tanácsok eddigi eredményeiről beszélt. — Pártunk III. kongresszusa — mondotta — mélyrehatóan elemezte a tanácsok munkáját és világosan rámutatott arra, hogy a „tanácsok tevékenységén keresztül valósultak meg, ha hibákkal is, hol túlkapásokkal, hol lazaságokkal, azok az állami intézkedések, amelyek a szocialista iparosítással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a kulturális forradalom vívmányaival mesz- szemően előmozdítják a szocializmus alapjainak lerakását.“ — Emellett a kongresszus feltárta azokat az okokat is, amelyek akadályozták a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat kiszélesedését. — A tanácsok négy esztendős munkájának politikai, gazdasági, szociális, kulturális eredményeiről megcáfolhatatlan tények tanúskodnak. Különösen áll ez a kormányprogramm óta eltelt időre. 1954. első félévében mintegy 8.000-rel több hozzászólás és mintegy 5600-zal több javaslat hangzott el a községi tanácsüléseken, mint 1953 első félévében. — Jóllehet a tömegkapcsolat elmélyítése terén az elmúlt években jelentős hiányosságok voltak, mégis számottevő az a siker, amelyet a széles néptömegeknek az állami munkába való bevonása, a tanácsok és a nép összefogása területén elértünk. A tanácsok tagjai többet mennek a nép közé, gyakrabban beszélik meg a dolgozókkal a közös gondokat, a tennivalókat. — Tanácsaink a lakosság mind szélesebb tömegeire támaszkodva végzik munkájukat. Ez a fejlődés szinte kézzelfoghatóan mutatkozik meg az állandóbizottságok statisztikájában. 1954. I. negyedévében 16.405 megyei, járási, városi és községi állandó- bizottság működött, csaknem ötezerrel több, mint 1951 IV. évnegyedében. Az állandóbizottságok mellett dolgozó önkéntes társadalmi aktivisták száma 1954. I. negyedében kereken 288.000 volt, vagyis négyszer akkora, mint 1951 IV. negyedében. — Tanácsainknak le nem becsülhető részük van termelő- szövetkezeteink fokozatos megszilárdításában, a tartalékíöldek művelés alá vételében, a növény- termelés és az állattenyésztés jó módszereinek terjesztésében, a mezőgazdasági munkakampányok időbeni s egyre jobb elvégzésében. — Tanácsaink javuló munkájának köszönhető, hogy a helyi állami és szövetkezeti ipar fellendülésben van, valamint az, hogy a magánkisipar szükséges mértékben fejlődött. A helyi állami ipar termelésének értéke 1954-ben hétszer akkora lesz, mint 1951-ben volt. A kisipari szövetkezetek ebben az évben 1951-hez képest három és félszeresére emelik termelésüket — Jelentős sikereket értek el a helyi tanácsolt a lakosság kulturális, szociális és egészségügyi szükségleteinek kielégítésében is. — Az állami költségvetésben biztosított pénzügyi segítség mellett messzemenően ennek is köszönhető, hogy az orszáeban az 1954 55-ös évben 242-vel több, teljesen osztott általános iskola működik, mint az 1950/51-es iskolai évben. A körzeti iskolák száma az elmúlt évben több mint megkétszereződött. Jelentős vívmánynak tekintjük, hogy az általános iskolák VIII. osztályában 1953/54-ben harmincezerrel többen tanultak, mint az 1950/51-es iskolai évben. — Helyi tanácsaink büszkén vallhatják a maguk eredményének is azt, hogy ma már 1616 kultúrotthon működik a községekben, csaknem nyolcszorannyi, mint 1950-ben. A városi kultürotthonok száma négy év alatt több, mint megnégyszereződött. A tanácsok fennállása idején a falusi, járási, városi és megyei könyvtárak száma több, mint megkétszereződött; 1705-ről 39G4-re emelkedett. — Eredményesen dolgoztak tanácsaink az anya- és gyermekvédelem, a dolgozók egészségének > általános védelme érdekében is. Míg 1950-ben a tanácsok hatáskörében mintegy 546 szülőotthon működött, addig ma már e szülőotthonok száma 784-re emelkedett. Az idén nyáron már 2339 területi ovoda működött, csaknem egy- harmaddal több, mint 1950-ben. A pártkongresszus azt a feladatot állította elénk, hogy az új tanácstörvényben szélesítsük, erősítsük tovább az új néphatalom alapjait, a munkásosztály, és a dolgozó parasztság szövetségét, a dolgozó nép hatalmát. — Véleményem szerint a törvény- tervezet ezt a célt eredményesen segíti elő. — Igaza van Veres Péter képviselőtársunknak, aki az új tanács- törvényről többek között azt írta, olyan legyen, hogy: „Ne történhessen meg az, hogy a dolgos és szorgalmas ember megkapálja a kukoricát és megpermetezi a szőlőt, a naplopó meg elhordja. És ne mondhassa a megfogott tolvaj a csősznek: eredj a fenébe, semmi közöd hozzám! De a hanyag csősz se mondhassa a meglopott gazdának, hogy: nem parancsol maga nekem! Menjen a tanácshoz, vagy ha ott nem tesznek róla, menjen az Úristenhez panaszra, mit bánom én!“ — A tanácsok jogainak kiszélesítésében, munkájuk megjavításával véget akarunk vetni a számos helyen megmutatkozó lazaságoknak, a „mit bánom én“ szellemnek, amelyet Veres Péter jogosan bírál. — A Hazafias Népfront előkészítő bizottsága nagy szolgálatot tett az országnak azzal, hogy széles dolgozó tömegek bevonásával vitára bocsátotta a falvakban és a városokban a tanácstörvénytervezetet. — A tanácstörvény vitája világosan bizonyítja, bogy a magyar nép, a munkások, parasztok, dolgozó értelmiség nagy érdeklődést tanúsítanak a közügyek, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életűnk minden területére. A magyar történelem arra tanít bennünket, hogy mindig olyankor oldottuk meg sikeresen a nagy nemzeti feladatokat, amikor erős volt a nemzeti egység, amikor minden becsületes magyar kivette a részét és saját ügyének tekintette a közös ügyet, a nép boldogulását, a nép szabadságát. Azt akarjuk, hogy a népfrontmozgalom ilyen hazafias, nagy mozgalom legyen, amelyben társadalmi helyzetükre vagy foglalkozásukra való tekintet nélkül résztvesznek mindazok, akik legjobb nemzeti hagyományunk szellemében a haza, a nép ügyét mindenek fölé helyezik. A tanácsok tagjainak megbízatása — folytatta Apró Antal — az alkotmány értelmében 1954 október 22-én lejár. A minisztertanács olyan értelmű előterjesztéssel fordult a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsához, hogy az új tanácsválasztásokat november 28-ára tűzze ki. A tanácsválasztáson a Hazafias Népfront állít jelölteket, a választás népfront-választás lesz. A helyi tanácsokba azokat a dolgozókat fogják jelölni, akik jó munkájukkal, állampolgári kötelezettségük teljesítésével, példás életükkel kiérdemelték a dolgozók megbecsülését és tiszteletét, akik a párt és a kormány politikájának megvalósításában, a közügyek iránti önzetlen érdeklődésükkel a dolgozó nép bizalmát élvezik. Az új tanácstörvény bevezetése, a választásoknak az új választási törvény alapján való megtartása, tovább fogja erősíteni a demokratikus, a hazafias erők összefogását. Munkásosztályunk azzál készül legméltóbban a tanácsválasztásokra, ha az ipar minden területén harcol a tervek teljesítéséért, a munkatermelékenység fokozásáért, a nagyobb munkafegyelemért, mert minden megtakarított fillér a népjólét emelését, hazánk további felvirágzását segíti elő. Dolgozó parasztságunk nagy szolgálatot tesz egész népünknek azzal, ha az őszi betakarítások munkáját, a szántást, vetést jóminőségben, a nagyobb termelési eredmények elérése érdekében időben elvégzi. A magyar értelmiségi dolgozók, tudósok, mérnökök, műszaki értelmiség, agronómusok, harcoljanak a munkásokkal és a parasztsággal vállvetve népgazdaságunk továbbfejlesztéséért, új gazdasági sikerek eléréséért. — Most ezzel az új törvényjavaslattal, amit elfogadunk, tovább fog erősödni a párt, a kormány, a nép egysége, amely alapja, fundamentuma további fejlődésünknek. — Az új tanácstörvényt, amely tovább erősíti hazánkban a dolgozó nép hatalmát, pártom és a magam nevében elfogadom. Ezután Beresztóczy Miklós proto- notárius kanonok szólalt fel. Dr. Beresztóczy Miklós beszéde után szünet következett. Szünet után Rónai Sándor elnök, Mekis Józsefnek, a Politikai Bizottság póttagjának, a SZOT elnökének adta mes a szót. Ezután Bódi Jánosné nógrád- megyei képviselő szólalt fel. Utána Czéh József képviselő szólalt fel. A baranyamegyei tanácsok munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy ahol a tanácsok a nép megelégedésére végzik munkájukat, ott a dolgozó nép szereti és megbecsüli a tanácsok dolgozóit, a v. b. elnökét és tagjait. A következő hozzászóló Klujber László fejérmegyei képviselő volt. Ezután Kiss Imre, a veszprém- megyei tanács végrehajtóbizottságának elnöke szólalt fel. A keddi ülés utolsó felszólalója Fodor Imre veszprémmegyei főagro- nómus volt. Ezután Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke bezárta a keddi ülést. A szerdai ülésen az országgyűlés folytatja a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalását s megvitatja a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot. Külföldi hírek Phenjan. A „Koreai Központi Távirati Iroda“ értesülése szerint Dél- Koreában agyvelőgyulladás (encefa- litis) járvány tört ki, amely egyre jobban terjed. Négy nap alatt — szeptember 13-tól 11-ig — több mint negyvenen betegedtek meg agyvelő-' gyulladásban. MTI. A belgrádi rádió jelentése szerint John Slezak amerikai hadseregügyi államtitkár hétfőn a jugoszláv fővárosba érkezett. Kanton. Vasárnap 12 óra 10 perckor két koumintang bombázógép Kuangtung tartomány Zsaoping megyéjében bombázta Csingcsou körzetet. A bombák megöltek 5 halászt, egyet megsebesítettek és elpusztítottak két halászhajót. London. Nagy-Brilannia Kommunista Pártja londoni körzeti bizottsága tömeggyűlést és tüntetést rendezett a Hyde-Parkban Nyugat- Németország felfegyverzése, valamint az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos politikája ellen. MTI. A belgrádi rádió jelentése szerint Montgomery angol tábornagy hétfőn Belgrádból Zágrábba utazott, ahol Titóval találkozik.
