Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-22 / 225. szám

N A P C ö 3 T Adjmnk Kaiimél tölsB» szenet terven felül a hazsiraak! Ezrei érveljenek népnevelőink ] Megszépült életünk bizonyítékai * A széntermelés hírei A Pécsi Szénbányászati Tröszt. I DISZ-íiatatjal Ígéretet tettek, hogy szeptemberben 2154 tonna szenet termelnek terven felül. ígéretüket valóra váltották. 20 nap alatt elő­irányzatukon felül 2161 tonnát szál­lítottak. A vállalás teljesítésében élenjárnak a szabolcsi DlSZ-fiata- lok, akik 3189 csillével járultak 1 hozzá a vállalás határidő előtti túl- ' teljesítéséhez. István-aknán a Szlavek-csapat dolgozói augusztusban megfogadták, hogy év végéig a szénbányászat adósságából 500 csille szenet tör­lesztetlek. A csapat tagjai jó mun­kát végezlek, mert most már arról számolhatnak, be, hogy vállalásukat 286 csillével teljesítették'túl. Petőfi aknán a Ferencz csapat is 36 csille szénnel túlteljesítette egész évi vál­lalását * Kimagasló eredmény született 20- , án István-aknán. Bokor József elv­társ fejtési csapata 179.1 százalékra teljesítette napi tervét. A csapatban dolgozó vájárok teljesítményükkel egymást múlták felül, A legjobb egyéni teljesítményt 217 százalékkal Göcz János érte el. Egy százalékkal megelőzte Buncsek és Kraincz elv­társakat, akik 216 százalékra telje­sítették napi tervüket. # A Pécsi Szénbányászati Tröszt körlete: már hónapok óta versenyez­nek az első helyért. Pécsbánya, Va­sas, de Béke-akna körletei is ésé- • Ívesek. A három első közül 20-án napi tervének teljesítésében 154.2 százalékos teljesítményével a pécs- bányai Krivanek körlet volt a leg­jobb. 20-ig a körletek első három helye-. Zeitjének eredményei: 1. Dorozsmai József Béke-akna 136.8 százalék. 2. Gradwohl István Petőfi-akna 123.6 százalék. 3. Krivanek Lajos Pécsbánya 127.5 százalék. ■* Szeptemberben Is azok az elővá- jási csapatok járnak az élen, akik augusztusi teljesítményükkel kihar­colták a Pécsi Szénbányászati Tröszt legjobb elővájási csapata címet. Pe­tőfi-aknán Ilrubi Ferenc elvtárs csa­pata az előirányzott 13 méter irány­vágat helyett 22.5 métert haladt elő­re, tervét 173 százalékra teljesítette. Béke-aknán elővájási tervét nagy­szerűen teljesíti a Stettner csapat, amely 42 méter gurító és alapvágat helyett 72.6 métert hajtott ki. A Komlói Szénbányászati Tröszt II-es üzemében a nagytermelési nap után is becsületesen helytállnak a bányászok. A frontbrigádok verse­nyében kimagasló eredmények szü­lettek. Jászka Emil DISZ brigádja napi tervét 210 százalékra teljesítet­te. Vokó Imre csapata pedig 150 szá­zalékot ért eL A nagymányoki bányászok szep­tember 20-án túlteljesítették tervü­ket. Hermész Adolf fejtési csapata az előirányzott 33 csille helyett 68 Büszkén jelenthetem, hogy Hidas, bánya egész évben szeptember 21-ig 7.385:5 tonna szenet adott terven fe­lül az országnak. Nejünk nincs mit szégyenkeznünk, rendszeresen telje­sítjük a tervet. A közelmúltban emel lék a tervünket, mégis helytállunk. Az a törekvésünk, hogy az év végéig SOOO tonna legyen a terven felül ter­melt szén mennyisége. Nem egyszerű az az út. melyen ed­dig eljutottunk. A létszámunk nem gyarapodott, az emberek nem változ­tak, de változtak a szerszámok. Uj szállítószalagokai kaptunk több tej- tőkalapács érkezeit hozzánk. Ez az, ami megemelte a fejtebesítménve­ket. Tavaly hasonló Időszakban 2 87 tonna volt a fejteljesitmény, most ez 3 tonna fölé emelkedett. A napokban jártam Tatabányán a millszekundos robbantás ,.hazájá­ban". Megvallom, kellemes meglepe­tés ért. Voltam az V/A aknán is. ahol elöszöf alkalmazták szénfejtés, ben a millszekundos robbantást. TJj, reményeket öntött belém az, amit ott láttam. Most az a szándékunk, csille szenet termelt. Nemcsak a fejtési csapatok teljesítették túl elő­irányzatukat, hanem az elővájási csapatok is. Studer Péter elvtárs csapata 158.7 százalékot ért el. Béta-akna 106.4 százalékra telje­sítette 20-án napi tervét. A legjobb fejtési csapat a Vörös csapat, az előirányzott 48 csille helyett 75 csil­le szenet adott. Gitz Sándor feltá­rási csapata az előirt 1.3 méter he­lyett 3.3 métert haladt előre, ezzel napi tervét 254 százalékra teljesítet­te. Sallós György feltárási csapatá­nak 216 százalék a teljesítménye. Az előírt 1.2 méter helyett 2.6 mé­tert hajtottak ki. hogy mi lg kipróbáljuk az újfajta robbantási eljárást. Komoly akadá­lyokkal is meg kell küzdeni: nincs olyan homogén szénfejtésünk, mint Tatabányán. Sok a beágyazás, hirte­len dőlésűek a telepeink. De a gyuta­csok helyes időzítésével el tudjuk azt érni, hogy itt is sikerre vezessen a millszekundos robbantás. Ahhoz, hogy üzemünk továbbra ré megtarthassa jó hírnevét, fontos az is, hogy felkészüljünk a télre. Lent a fejtéseket nem érinti a hideg idő, de a külszint annál inkább. Több szállítószalagunk és másféle gépünk dolgozik a külszínen. Állandó kar­bantartó inspekciót tervezünk a hi­deg idő beálltával, főleg vasárnap. Lakatosok és villanyszerelők vizsgál­ják felül a gépeket, a motorokat. Minden törekvésünk az, hogy a hiaási bánya ezután is példát mu­tasson. Úgy dolgozunk, hogy ne kell­jen szégyenkeznünk az év végéig felszínre szállítjuk a nyolcezredik tonna terven felül termelt, szenet. Zátony László üzemvezető, Hidas bánya. Komló—Pécs 21-ig. közötti párosverseny eredménye szeptember elsejétől Pécs Szénbányászati S zéchenyi-akna András-akna Béke-akna Béta-akna Petőfi-akna Tröszt 103.5 — Komlói Szénbányászati Tröszt 94.5 107.3 — II-es üzem 89.2 107.2 — III-as üzem 106 100.9 — Anna-akna 74 116.2 — István-akna 100.8 103.1 — Szászvár 98.5 „Nyolcezer tonna szenet adunk terven felül“ Ez év augusztusának végéig mintegy 1351 millió forintot fizetett visau sza államunk a terv. és békekölcsönök jegyzőinek. Ebből az összegből 90 ezer szobabútort lehetne vásárolni. A Negyedik Békekölcsön szeptem­ber 19-1 első sorsolásán 25 millió forintot húztak ki. amellyel együtt a kötvénytulajdonosoknak visszafizetett összeg eléri az 1376 millió forintot. * A meglévő épületek átalakítása út­ján az alábbi községekben létesültek 1953-ban kultúrotthonok: Töttös, Va­sas, Zók, Bükkösd, Pereked, Sásd, Sellye, Lothard, Hidas, Gorica, Pa- tacs, Egerág, Dinnyeberki, Gerde, Szentkút, Teklafalu, Szulimán. So- mogyhárságy, Pécs. * Az elmúlt évben 245 ezer forintos beruházással korszerű gyógyszertár létesült Pécsett. * A Pécsi Nemzeti Színházban 163 ezer forintos beruházási összeggel új Corgószínpad létesült. * A'Pécsi Szénbányászati Tröszt a kicsinynek bizonyult fürdőket bőví­tette, .erre az elmúlt évben mintegy 140 ezer forintot fordított. * A dolgozók a fontosabb ruházati cikkek közül például a pamutszövet­ből több, mint hatmillió négyzetmé­terrel, gyapjúszövetből közel 1.2 millió négyzetméterrel, selyemszövet­ből 456 ezer négyzetméterrel, férfi, kabátból 52.:i(K) darabbal, női kabát, bői 55.100 darabbal, férfi öltönyből M2.200 darabbal, női ruhából 74.300 darabbal, gyermekkabátból 40.800 da­rabbal, gyermekruhából 365.400 da­rabbal, férfi cipőből 178.100 párral, női cipőből 293.500 párral .gyermek­cipőből 406.400 párral, ruházati cik­kekből összesen 120 ezer millió fo- rinttal vásároltak többet, mint 1953 második negyedében. * Komlón az utóbbi években jelen­tősen könnyebb lett a szénszállítás. Csak ebben az évben 5.4 kilométer gumiszalagol kaptak a bányaüzemek. * Felépült Komló egyik büszkesége, a modern Béke Szálló, közel 3 millió forintos beruházással. Kisérleleik alapján növelik a Srta-terniásáliapt Baranya minlapzdái Kácsor Lajos tizholdas pécsi'aradi paraszt állattenyésztési eredményeiért lett mintagazda. Most elhatározta: a növénytermelésben sem marad hátul. Nyolcszáz négyszögölön kísérleti par­cellát létesített, ahol úi módszerek bevezetésével törekszik a búza ter­mésátlagainak növelésére. Példáját eddig tizen követik. Ká­csor Lajos elhatározta, addig nem nyugszik, amíg a község valamennyi é'enjáró gazdája nem csatlakozik a kisérletezéshez, hogy a hegv-vólgyes alacsonyabb termést adó vidéken is megtalálják a hozamok növelésének módját. > A gabonagazdaság a mezőgaz­79dasági termelés alapja" — olvasható a moszkvai mezőgazdasági kiállítás gabonatermelési pavilonjá­nak homlokterében. Ez a jelmondat kísért moszkvai utunkon már akkor, amikor Ukraj­na 4—500 holdas gabonatáblái mel­lett robogott el vonatunk Moszkva felé. Mindenütt jól előkészített ga­bonaföldeket, sőt nagyrészben kikelt vetéseket láttunk. Nem egyszer je­gyeztük meg, hogy bizony mi talaj­munkában még igen messze va­gyunk a látottaktól és ilyen elmun­kált földeken bizonyosan magasabb a termés Is, könnyebb a gépi ara­tás, mint nálunk. Már a határon meglátszott, hogy a gabonatermesz­tés fokozásának módszerei a Szov­jetunió mezőgazdaságában igen fon­tos helyet foglalnak el. A gépek csaknem mindenütt ke­resztben dolgoztak az előző talaj­munkára, nem kis mértékben hoz­zájárulva ezzel is a talaj elegyen- getéséhez, elsimításához. A vonatból a jó kilátást „zavar­ta“ azonban az egész útunkon a vasút mellett végighúzódó mezővé­dő erdősáv, amely sok helyen már 14—15 éves vagy most telepítették, s állandóan gyommentesen tartják, művelik. A jó talajmunkára, a jó vetések- re a magyarázatot a moszkvai mezőgazdasági kiállításon megkap­tuk. A kiállítás amellett, hogy foglal­kozik a rekordtermésekkel is: a 101 mázsa tavaszi búza, a 80 mázsa őszi búza, a 88 mázsa rozs, a 120 mázsa árpa hektáronkénti átlagtermések­kel, bebizonyítva azt a ' Viljániszi tanítást, hogy ,a «termések végső eredményének határát megszabni nem lehet, főleg a nagy területek­ről elért állandó terméseket mutat­ják be, azokat a módszereket, ame­lyeknek megvalósításával nagyban csökken az önköltség, fokozódik a szovhozok, kolhozok jövedelme és állandó magas termések érhetők el így például a kromodovszki terüle­ten 2.5 millió hektáron 21.5 mázsás átlagtermés volt búzából, vagyis ak­kora területen, mint kb. Magyar- ország búza vetése, holdanként 12.6 mázsás átlagtermést takarítottak be A moszkvai mező gazdasági kiállítás gaimtermeszlési tapasztalatai Irta; Baracs József, főagronómas az elmúlt évben. — Baranya megyé­ben az elmúlt évben jó termés volt és csupán 9.6 mázsa volt a holdan­ként! búza átlagtermés. Egy ukraj­nai területen 40.000 hektáron volt 25.8 mázsa hektáronkénti átlagter­més, vagyis 15.1 a kh-kénti termés, — az Uraiban egy 49.000 hektáros területen volt 20.5 mázsa hektáron­kénti átlagtermés, ami 12.1 mázsás holdankénti átlagtermésnek felel meg. Ilyen és ehhez hasonló sok-sok kolhoz és szovhoz eredmény bemu­tatása jellemezte a gabonakiállí­tást. Mélyebben belenézve ezekbe az eredményekbe, a jó eredmény első­sorban a_ gépesítés óriási fejlődésé­nek, a gépek jó kihasználásának és a_ jó minőségi munkának köszönhe­tő, szem előtt tartva természetesen az agrotechnika egyéb szabályainak a betartását. A Szovjetunióban a gabonatermesztés alapvető munkái — főleg a szovhozokban — gépesít­ve vannak. Hogy mit jelent a gépe­sítés például az ukrajnai Lavinszki szovhozban — amelyben kb. akkora a búzaterület, mint a baranyai vil­lányi járásban — a következő szá­mok mutatják: 1951-ben 2.631 hek­táron búzából 22.5 volt az átlagter­més, a gépesítés fokozásával Í953- ban már 26 mázsa, vagyis 18 szá­zalékkal magasabb. Ennek megfe­lelően az önköltség lecsökkent any­aira. hogy egy1 mázsa búzára csu­pán 19 rubel esett, ami kh-ként 11 rubelnek felel meg. A mi viszo­nyainkat nézve, Baranyában a leg­jobb gabona-termelő csoport a bó- lyi Kossuth termelőszövetkezet, amelynek tavaly kb. hasonló volt a termésátlaga, önköltsége azonban kh-ként egy mázsa búzára 61 forin­tot tett ki. Idén, amikor csak 8.3 mázsa volt a búza átlagtermése, az önköltség már 94 forintot ért el. Az említett szovhozban egy mázsa bú­zára 0.25 munkanap esett, ugyan­akkor a bólyi Kossuthban 0.45 mun­kanap, vagyisva gépesítés és a gé­pek jó kihasználása következtében már a munkaerőszükséglet felére csökkent. De a gépesítés növelésével és a gépek jó kihasználásával csökkent például a lavrinszki kolhozban az egy mázsa búza előállításához szük­séges munkaegység is. Amíg 1951-ben egy mázsa búza előállításához 0.9 munkaegység volt szükséges, a gépesítés fokozásával ez 0.6-ra csökkent. Minden szovhozban és kolhozban kialakították már a vetésforgókat. A csapadékos vidékeken általában füves vetésforgót alkalmaznak. A vetésforgó hossza általában 7—10 év. Bevezetésekor nagy gondot for­dítanak a területrendezésre. A víz­mosásokat, az eróziónak kitett terü­leteket fásítják, illetve ezeken a he­lyeken mezővédő erdősávot létesí­tenek, — a szakaszhatárokon is. A különböző típusú vetésforgók, szán­tóföldi árutermelő, farmkörüli zöld­séges, rétlegelős — területek elhe­lyezésére igen nagy figyelmet for­dítanak. Fekvés, talajminőség, távolság alapján jelölik ki a vetésforgó típu­sát. A farmkörüli vetésforgót a leg­több üzemben alkalmazzák. Az üze­mek jelentős részében fekete ugart hagynak — de mindjobban tért hó­dit a foglalt ugar, amikor a fekete ugar helyett rövid tenyészidejű ta­karmányt, vagy rövid tenyészidejű kapást vetnek. A kenyérgabona a szántóterület­nek általában 45—60 százalékát fog­lalja el, így tehát sok helyen kerül gabona-gabona után vetésre. Ilyen esetben azonban megfelelő talaj-, munkával, a kártevők elleni véde­kezéssel, trágyázással — a gabona, gabona utáni vetés hátrányát nagy­részt sikerült kiküszöbölni. A ku- báni „Kiróva” kolhozban 6.200 hek­táron például a búzának 55 száza­léka kertilt gabona után, ennek a kolhoznak az átlagtermése mégis 23 mázsa hektáronként, vagyis 13.5 mázsa kát. holdanként. A gabonatermelésben általában a következő agrotechnikát al­kalmazzák: A betakarítással egyidőben elvég­zik a tarlóhántást, legtöbbször tár­csával és utána kapcsoltan fogast, vagy hengert járatnak. Általában csak abban az esetben nem használ­nak tárcsát tarlóhántáshoz, ha a ta­laj erősen acatos, mert különben az acat tarackos gyökereit felapróz­va, még inkább elszaporodnék. Ilyenkor sekélyen szántják le a tar­lót, hogy az aszimilálást végző zöld növények felső részeit elvágják a gyökértől, miáltal azok életműkö­dése teljesen megszűnik. Tarlóhán­tások után nagyrészt mélyen vég­zett (20 centiméternél mélyebb) szántással, kisebb részben azonban tárcsával művelik meg a talajt — a tárcsázás után mintegy 2—3 héten belül. A szántás munkájának kiegészí­tésére általában mindig kapcsolt fo­gast, vagy hengert, esetleg tárcsát használnak. — Ott már nem idegen­kednek az eke után való fogas használatától. A traktoristák ezt már meg is szokták és nemcsak a nor­málholdak teljesítését, hanem a mi­nőségi munkát is szem előtt tart­ják. Általában azonban a talajelőkészí- tégnél sohasem egy megadott séma szerint, hanem mindig a helyi adott­ságok mérlegelése szerint járnak el. Az agronómusok táblánként állapít­ják meg az egy-egy táblához szük­séges talajmunkafeleségeket és azok minőségét. A vetés előtt több szántást már általában nem adnak, hanem több­szöri kultivátorozással, lehetőleg mindenütt arra törekednek, hogy a talaj gyommentes és aprómorzsás szerkezetű legyen, vagyis, hogy jó veiőágyat biztosítsanak. A kultivú- torozás mélysége a legtöbb helyen különböző, 15 centimétertől kezdő­dően felfelé a vetőmag mélységéig történik. A lavrinszki kolhozban pél­dául ezzel a módszerrel végzik a talajelőkészítést és állandóan 23— 25 mázsa hektáronkénti átlagter­mést érnek el. (Folytatása következik) 3 tervezettnek csaknem a kétszeresét silózték eddig a mohácsi járás termelőszövetkezetei Tehenenként 400 forint megtaka­rítás és naponta másfél-két literrel magasabb tejhozam a változatos, gondosan készített silótakarmánv eredménye — ezzel a számadással kezdtek munkához már a vetéskor a mohácsi járás termelőszövetkeze­tei. Jól segítették őket az állatte­nyésztési és növénytermelési szak­emberek is, akik mindig idejében biztosították a silózásra szánt nö­vények vetőmagját és szaktanácsok­kal járultak hozzá, hogy a megter­melt zöldtakarmány megfelelő mi­nőségben kerüljön bele a silógödrök­be, betonsilókba. A gondosan tervező gazdaságok n szakemberek támogatásával odóig csaknem kétszeresét siiózrik be •'< szeptember 30-ig előírt mennyiség­nek. Vállalásuk, hogy október köze­péig az ezév végéig tervezett husz.cn- kétezer köbméternyi silótakanr.án;". elkészítik, legtöbben nem ‘s elég­szenek meg az előírások betartásá­val. A bari Uj Élet termelőszövet­kezet tagjai például a korább rt té­vézett 360 köbméter, helyett 604 köb­méter jóminőségű takarmányt ké­szítettek silókukoricából. csa'amá'Jé- bó1 és kertészeti hulladékokból. Ez­zel az állatállomány átteleltetési költségeit egyharmadával olcsóbba teszik, a tejhozamot pedig szépen fejlődő tehenésze lükben Jelentősen emePk. a jő példa hatására sorra gondol­ják meg magukat azok az egyéni­leg gazdálkodó parasztok is, aki*: eddig még idegenkedtek a silóíaka'- mánvtól, tizenketten kérteK közülük silóépítés’ hitelt a járásban. SZ. ti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents