Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-22 / 225. szám

DUNÁNTÚLÉ VILÁG PROLETÁRJAI EGYE/ÜLJETEK! —--------------- - — ■ A MAI SZAMBÁN: Az országgyűlés keddi ülése (1—2. o.) — Adjunk minél ’ több szenet terven felül a hazának! (3. o.) — Meg­szépült életünk bizonyítékai (3. o.) — A moszkvai mezőgazdasági kiállítás gabonatermesztési tapasztalatai ! (3. o.) — Államunk szerető gondoskodása az öregek­ről (4. o.) — A cirkuszban (4. o.) XI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM ARA so FILLER SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 22 A kommunisták felelőssége Az országgyűlés keddi ülése A mi pártunk, a kommunista párt a magyar dolgozó nép elismert, ki­próbált vezetője. A hűség és szere­tet, a megbecsülés és ragaszkodás ezernyi szála fűzi hozzá népünket; kész minden erejét a párt helyes po­litikájának szolgálatába állítani, mert meggyőződött, hogy a párt jó ügyet, a nép ügyét képviseli. E felismerés kiapadihatatlan forrása: a kommu­nisták szavára mindenkor építeni le­het, a kommunisták szava és csele­kedete egymástól elválaszthatatlan, amit a kommunisták elhatároznak, azt tüzön-vizen keresztül megoldják. A magyar dolgozó nép az elmúlt évtizedben minden nap meggyőző­dött, hogy a kommunisták munkája, cselekedete egy elveikkel, eszméik­kel. Suha nem volt olyan szükség a kommunisták személyes példamutató, sara, mint most és az elkövetkező hónapokban. A kongresszuson meg­szabott feladatok végrehajtása során koranl sem értünk el számottevő ered ményeket. Változatlanul alacsony az egy főre eső termelés, nagymérvű a pazarlás, laza a munkafegyelem, el­maradtunk az őszi mezőgazdasági munkákkal. A soronlévő tennivalók megoldása helytállást, kommunista harcosságot kíván! Hangsúlyozni kell ezt, mert az utóbbi időben néhol nagyfokú megnyugvás, közömbös­ség kapott lábra, számos párttag és tagjelölt úgy véli, most már nincs szükség áldozatvállalásra, helytál­lásra. Emiatt találni kommunistákat a fegyelmezetlenkedők soraiban, olya­nokat, akik szemethúnynak a hibák felett, akik nem teljesítik beadási kö­telezettségeiket. Ha a kommunista ilyen magatartást tanúsít, akkor kö­rülötte „ha te így, én is így" nézet lesz úrrá, amely mérhetetlen kárt okoz a pártnak, az országnak! A kongresszuson elfogadott szer­vezeti szabályzat a kommunisták kötelességévé teszi, hogy helytállja­nak a munkában, harcos, fegyelme­zett magatartást tanúsítsanak. A szervezeti szabályzat pártunk alkot­mánya, minden tagjára kötelező s ha nem teljesíti kommunista köte­lességét, akkor megsérti a szervezeti szabályzatot, amely a kommunisták cselekvésének egységét biztosítja. A példamutatás azonban nemcsak a párt belső ügye. A pártonkívüliek tíz ezrei megnövekedett figyelemmel te­kintenek a kommunistákra és maga­tartásukból, munkájukból, helytállá, sukból ítélik meg őket és a pártot is, g ha úgy cselekszenek, ahogyan ők is kívánják, akkor készek követni, utánuk haladni. A kommunisták személyes példa- mutatása — nagy mozgósító erő. Föl­des György fiatal vájár. Amióta is­merik, csak azt mondják róla: „Kom­munista.“ Mert mindig teljesíti ter­vét becsületesen ledolgozza a mun­kaidőt, mindent szóvátesz, ami rossz ami elveszi munkatársai kedvét. A csapatban még három párttag dol: gOZÍk _ példamutatóan. A pártonkí­_ vájárok, csillések, — még eg yszer sem mulasztottak. Az egész csapat rendszeresen a tervnél több csille szenet szállít a külszínre. Az ilyen kommunistákat szeretet és megbecsülés övezi, a dolgozók szíve­sen hallgatnak rájuk, megfogadják tanácsaikat. Azt kell itt világosan látni: sokkal kevesebb baj lenne a munkafegyelemmel, a takarékosság­gal és egyéb feladatok megoldásá­val’ ha a párttagok és tagjelöltek mind példásan dolgoznának munka­helyeiken, ha mindegyikük nagyobb felelősséget érezne munkájáért. A kommunista példamutatás a leg. * meggyőzőbb agitáció. Ha egy brigád­ban egy párttag jó munkát végez, akkor tizeket győz meg, ragad ma­cával De fordítva is igaz: ha hányá­id nemtörődöm módon dolgozik, öt- embert térít el a helyes útról. Komlóra sok új vagy más bányából önként jelentkezett szakmunkás ke­rült. Itt* mások a körülmények, má­sok a módszerek, amelyeket egyszer- ^ nem lehet elsajátítani. Krausz Vencel már-már arra gondolt, hogy 2^ Komlóról, mert nem törődött vele senki. Akkor állt melléje Huda- nek Antal kommunista aknász és se gitett, amit csak tudott. Krausz Ven­cel azóta jobban, eredményesebben dolgozik, s ami ebből a legfontosabb tanulság: mások is arra az elhatáro­zásra jutottak, hogy gyámolítják a gyengébbeket, tanítják az új munká­ikat. Ez a kommunista példamuta­tás ereje! Szóval és tettel megértet­ni a dolgozókkal, mit vár tőlük az ország a nép. Szóval, s ez azt je­lenti, hogy fáradhatatlanul kell agi- tálm nevelni. Tettel, vagyis saját példás, mindenki számára követen­dő munkájával. A kommunista példamutatás fele- osseget is jelent. Megnövekedett fe lelösseget a népjólét növelése politi­kájának végrehajtásában. Abban hogy a kommunisták példamutatóan dolgozzanak, több-kevesebb ered­ményt értünk el. De igen keveset tesznek azért, hogy körülöttünk, a mellettük levő munkapadoknál, mun «helyeken jobban, gazdaságosabban dolgozzanak. Az István-aknai taggyű- esen több elvtárs szóvátette, hogy f, Párttagok szó nélkül napirendre térnek a hibák láttán, mintha sem. mi közük nem lenne hozzá. Ebből adódik azután, hogy okkal, ok nélkül darabolják a drága bányafát, szán- dekosan is palát kevernek a szén léket nem tóUÍk me® rendesen acsil­. .^fkosi elvtárs, a budapesti párt­bizottság ülésén hangsúlyozta: újra arra van szükség, hogy minden kom­munista példamutatóan dolgozzék a maga helyén és nyomban lépjen fel minden helytelen megnyilvánulással, ellenséges hanggal szemben. Nem le­het túrni semmiféle lazaságot! Ilyen ember Alrám eWírc komiói sztahá- y'sta vájár. Ha hibát lát, hivaMr nul ig odamegy a dolgozóhoz és ma- gyaráz, tanít. Sokszor mondják neki: Mit akar itt, miért akadékoskodik?“ Mintha nem is hallaná az ingerült szót, tovább tesz-vesz, tovább magya ráz. A kommunistáknak joguk és kői telességük, hogy elsők legyenek a harcban, hogy felemeljék szavukat a hiányosságok megszüntetéséért. A kommunista legyen a dolgozók lelki­ismerete, aki nem tudja elnézni a nepvagyon elherdálását, akinek sze­mében szálka minden mulasztás, min den hiba. A párt előtt minden ember egyfor­ma, nem tesz különbséget egyszerű parttag és vezető között. Mégis, ha nagy az egyszerű kommunisták ’ fele­lőssége, akkor ez hatványozottabban jelentkezik a kommunista vezetők­ul' Ha a Párttitkár nem teljesíti be­adási kötelezettségét, arról gyorsan tudomást szerez az egész falu és azt mondják: ,A párttitkár adós." S ez semmiképpen sem erénye, mert ak­kor az egész faluban meglazul az ál­lampolgári fegyelem. Pedig ilyen je­lenségek még mostanában is előfor­dulnak. Rendet kell teremteni ezen a térén is, mert a vezetők rossz, ha­nyag munkája nagy területen hat. sok ember munkáját veti vissza. A kommunista vezetőtől sokkal többet várnak a dolgozók, nekik kell meg­testesíteniük a pontosságot, a szerve- zetteeget, a nehézségek leküzdését, a Part határozatainak maradéktalan végrehajtását s ezzel hasonló maga- mS/felni a veze‘ésük alatt munkálkodó embereket. A kommunista példamutatás — nagy erő a soronlévő feladatok sike es meg M,^ A pártszervezetek! ek szüntelenül erre kell nevelni a Párttagokat és tagjelölteket. Taggyű­léseken, pártcsoportértekezleteken ebből a szemszögből elemezzék mun­kájukat, keményen vonják felelős­ségre a mulasztásokért és követeljék meg, hogy az új szervezeti szabály­zat szellemében éljenek és dolgozza­nak. A pártszervezet, a kommunis­ták összességének segítsége, elvtársi ellenőrzése a biztosíték arra, hogy a kommunisták mindenütt az élen ha­ladnak. bátran fellépnek a pazarlók, kai, lógósokkal, és azon akadályok­kal szemben, amelyek gátolják a nárt és a kormány határozatainak végrehajtását. Az országgyűlés keddi ülését tíz órakor nyitotta meg Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Earkas Mihály, Hege­dűs András, Apró Antal, Acs Lajos, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügymi­niszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád köny­nyúipari miniszter, Szabó János város- és községgazdál­kodási miniszter, Háy László külkereskedelmi minisz­ter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomácia képviseletek több vezetője és tagja. Az ülés első napirendi pontjaként Harrer Ferenc képviselő, a jogi bizottság előadója ismertette az alkot­mány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat Az országgyűlés jelen ülésszaká­nak célja és tárgya a tanácsok új szervezetének megteremtése. A tár­gyalási rendünkben szereplő mind­három törvényjavaslat erre vonatko­zik. A tanácsokról szóló törvényja­vaslat tartalmazza a helyi tanácsok új szerkezetét és működési rendjét, a választási törvényjavaslat a vele összefüggő választási rendelkezése­ket, a most előttünk fekvő törvény, javaslat pedig a Magyar Népköztár­saság alkotmányának azokat a módo­sító rendelkezéseit foglalja magában, amelyek a tanácsi törvény céljának — a tanácsok továbbfejlesztésének és megerősítésének — megvalósítá­sára magába az alkotmányba fogla- landók — mondotta. A helyi tanácsok alkotmányunk­nak, a népi demokrácia alkotmányá­nak legalapvetőbb és legsajátosabb elemei — hangsúlyozza Harrer Fe­renc, majd arról beszélt, hogy az új kormányprogramban kifejezésre ju­tó politikai fordulat, amely a nép életszínvonala emelésének célkitűzé­sével e cél megvalósítására első­sorban a helyi tanácsokat tette hi­vatottakká, sőt ezért felelősekké is, jzükségképpen felvetette a helvi ta­nácsok szervezetének reformját amely csak hatáskörük tágításának ás önállóságuk fokozásának szellemé, ben történhetett A Magyar Népköztársaság alkot­mányának módosításáról szóló tör­vényjavaslat eszméje a tanácsok ál­lamhatalmi jellegének kidomborítása, amely egyfelől a tanácsok hatásköré­ben és jogi helyzetében, másfelől a Népköztársaság Elnöki Tanácsának szerepében jut kifejezésre. Harrer Ferenc ezután Ismertette a módosító rendelkezéseket, majd be­fejezésül leszögezte: — Az országgyűlés mostani tör­vényalkotásának az a korszakalkotó jelentősége, hogy a tanácsokat ál­lamigazgatási síkról valóban állam- hatalmi síkra emeld és ezzel megszi­lárdítja a népi demokráciát, a nép uralmát a közéletben. Az előadó vé- 4ül kérte a törvényjavaslat elfoga­dását. Ezután az országgyűlés az alkot­mány módosításáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és rész­leteiben elfogadta. Az országgyűlés ezután a taná­csokról szóló törvényjavaslat tár­gyalására tért át A javaslat elő­adója Pongrácz Kálmán, a buda­pesti városi tanács elnöke volt A tanácsokról szóló törvényjavaslat vitája A most benyújtásra kerülő új tanácstörvény-javaslat — hangsú­lyozta Pongrácz Kálmán, — pártunk III. kongresszusán - és a tervezet széleskörű megvitatása során el­hangzottak figyelembevételével olyan szervezeti és működési formát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk további fejlődést érhessen el. Ezután rámu­tatott arra, hogy az elmúlt eszten­dők tapasztalatai bizonyítják: a széles alapokon nyugvó demokrati­kus egységnek sem a tanács, sem tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. A népfront helyett a taná­csok nem tudták kellőképpen ma­gukhoz vonzani a dolgozók legszéle­sebb tömegeit. Ezért hangsúlyozza a javaslat általános rendelkezése, hogy a tanácsok a Hazafias Nép­frontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együtt­működve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A Hazafias Népfront, ez a kialakulóban levő hatalmasméretű tömegmozgalom összefogja az ország egész lakossá­gát és széles nemzeti egységet te­remt. A Hazafias Népfront és a ta­nácsok kapcsolata már most a ta­nácsválasztásra való felkészülés idő­szakában kidomborodik. Eddig hiá­nyosság volt az. hogy a tanácsok és a más tömegszervezetek között nem volt megfelelő az együttműködés, a közvetlen kapcsolat. A Hazafias Népfront mindezeket a szervezete­ket tömöríti és ennék kapcsán kö­zelhozza azokat egymáshoz, megte­remti előfeltételét annak, hogy a közös célok elérésében közös mun­kát fejthessenek ki. A továbbiakban elmondta: a tör­vénytervezet élénken foglalkoztatta az ország lakosságát. Több mint öt­ezer javaslat érkezett a törvényter­vezet kiegészítésére és módosításá­ra. — A Hazafias Népfront országos előkészítő bizottsága ezeket a javas­latokat feldolgozta. — Az az érdeklődés, amelyet a törvényjavaslat készítése kiváltott, arra mutat, hogy a most újra vá­lasztásra kerülő tanácsok munkájá­ban a Hazafias Népfront keretébe tömörített dolgozók közvetlenül és tevékenyen fognak résztvenni. Az új tanácstörvény világosan, részle­tesen megszabja a tanácsok felada­tait és biztosítja, hogy valóban a tanács legyen a terület gazdája, va­lóban vezesse a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékeny­séget; előmozdítja a lakosság 'élet- színvonalának emelése céljából b közegészségügyi, kulturális és szo­ciális feladatok megoldását — hang­súlyozta, majd a "továbbiakban az állandó bizottságokról beszélt. Pongrácz Kálmán ezután az új tanácstörvény néhány új rendelkezé­sét ismertette. — Az új tanácstörvényünk meg­alkotása — mondotta befejezésül — nagy lépést jelent előre szocialista államéletünk fejlődése terén. Az új tanácstörvény megalkotásával or­szággyűlésünk egy olyan jogszabályt hoz létre, amely alkotmányunk ren­delkezései alapján tovább erősíti népi demokratikus államunkat. Jog­alkotásunknak ez az új műve mél­tán gazdagítja azokat az eredménye­ket, amelyeket országgyűlésünk ed­dig elért. A tanácsoknak, mint a helyi hatalmi és igazgatási szervek­nek a Hazafias Népfrontra támasz­kodva tovább kell fejleszteniük népi demokratikus rendszerünket. Ehhez biztosít határozott alapot a most benyújtott új tanácstörvény-javas­lat. Ezt a jogi bizottság letárgyalta és módosításokkal elfogadta. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a taná­csokról szóló törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módo­sításokkal fogadja el. Az első hozzászóló Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a miniszterta­nács elnökhelyettese volt. Apró Antal elvtárs felszólalása A közelmúltban országunk életé­ben két nagyjelentőségű belpolitikai kérdés került előtérbe — mondotta bevezetőben: az egyik a Hazafias Népfront megalakítása, amellyel to­vább akarjuk szélesíteni népi demo­kratikus államunk alapjait, szoro­sabbra fűzni a hazafias erők össze­fogását, a másik* az országgyűlés mostani ülésszakán megalkotásra kerülő új tanácstörvény és válasz­tási törvény, amelynek alapján no­vember végén megtartjuk a tanács­választásokat. Mindkét belpolitikai célkitűzés megvalósítása természetesen szoro­san összefügg a nemzetközi helyzet­tel, a béke megszilárdításának fel­adataival, gazdaság-politikánkkal, az ország előtt álló egyéb feladatok­kal és mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésé­vel, amely a dolgozó nép jóléte ala­kulásának alapja. Apró Antal ezután ismertette a nemzetközi helyzetet, majd hangsú­lyozta: A békeszerető magyar nép ebben a nemzetközi helyzetben köte­lességének tartja még elszántuk­ban harcolni a békéért, a népek közötti békés együttműködésért. Ezért kíván részt venni az Egye­sült Nemzetek Szervezetének te­vékenységében is. Apró Antal ezután arról beszélt, hogy a párt júniusi határozata és a kormányprogram óta hogyan fejlő­dik népgazdaságunk. Június óta egymillióhatszázezer dolgozót érintő béremelési intézke­dést hajtottunk végre — mondotta —. 1953 június óta mintegy más- télmilliárd forintot fordítottunk bér­emelésre. Ezeknek a béremeléseknek egy teljes évre vonatkoztatott költ­ségkihatása kettő milliárd forint. Most a nyugdíjak újabb szabályo­zására vonatkozó törvényerejű ren­delettel egy olyan — eddig meglévő hiányosságot számolunk fel, amely elsősorban a munkában kiöregedett dolgozók százezreinek életkörülmé­nyeit megjavítja. A felemelt nyugdíj lehetővé teszi, hogy az öregek, amikor elérik a nyugdíjjogosultságot, elhagyhassák munkahelyüket és megérdemelt nyu galomba menjenek. Családjuk, hoz­zátartozóik számára is nagy segít­ség a nyugdíjak felemelése, mert sok terhet vesz le vállukról. Az új nyugdíj-nregállapítás egy­ben újabb bizonyíték arra is, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Amit a kapitaliz­mus hosszú évtizedekig nem tudott megoldani, az öregekről való gon­doskodást. azt népi demokráciánk megoldotta. Ugyanakkor köztudo­mású. hogy az előbb felsorolt, több mint kettőmiiliárd forintot kitevő évi bér, fizetés és nyugdíjemelések, végrehajtása közben — a fogyasz­tási cikkek árai 8.3 százalékkal alacsonyabbak lettek, részben az ár- leszállítások, részben pedig 3 sza­badpiaci árak csökkenése folytán. A megnüvekedett reálbér tükrö­ződik a fogyasztási adatokban is. Egy év alatt a kiskereske­delmi forgatom 23.2 százalék­kal. ezen botül az élelmiszer 12.2, az iparcikkek forgalma pe­dig 38.4 százalékkal emelkedett. Különösen növekedett a paraszt­ság vásárlóereje. (Folytatás p 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents