Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-22 / 225. szám
DUNÁNTÚLÉ VILÁG PROLETÁRJAI EGYE/ÜLJETEK! —--------------- - — ■ A MAI SZAMBÁN: Az országgyűlés keddi ülése (1—2. o.) — Adjunk minél ’ több szenet terven felül a hazának! (3. o.) — Megszépült életünk bizonyítékai (3. o.) — A moszkvai mezőgazdasági kiállítás gabonatermesztési tapasztalatai ! (3. o.) — Államunk szerető gondoskodása az öregekről (4. o.) — A cirkuszban (4. o.) XI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM ARA so FILLER SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 22 A kommunisták felelőssége Az országgyűlés keddi ülése A mi pártunk, a kommunista párt a magyar dolgozó nép elismert, kipróbált vezetője. A hűség és szeretet, a megbecsülés és ragaszkodás ezernyi szála fűzi hozzá népünket; kész minden erejét a párt helyes politikájának szolgálatába állítani, mert meggyőződött, hogy a párt jó ügyet, a nép ügyét képviseli. E felismerés kiapadihatatlan forrása: a kommunisták szavára mindenkor építeni lehet, a kommunisták szava és cselekedete egymástól elválaszthatatlan, amit a kommunisták elhatároznak, azt tüzön-vizen keresztül megoldják. A magyar dolgozó nép az elmúlt évtizedben minden nap meggyőződött, hogy a kommunisták munkája, cselekedete egy elveikkel, eszméikkel. Suha nem volt olyan szükség a kommunisták személyes példamutató, sara, mint most és az elkövetkező hónapokban. A kongresszuson megszabott feladatok végrehajtása során koranl sem értünk el számottevő ered ményeket. Változatlanul alacsony az egy főre eső termelés, nagymérvű a pazarlás, laza a munkafegyelem, elmaradtunk az őszi mezőgazdasági munkákkal. A soronlévő tennivalók megoldása helytállást, kommunista harcosságot kíván! Hangsúlyozni kell ezt, mert az utóbbi időben néhol nagyfokú megnyugvás, közömbösség kapott lábra, számos párttag és tagjelölt úgy véli, most már nincs szükség áldozatvállalásra, helytállásra. Emiatt találni kommunistákat a fegyelmezetlenkedők soraiban, olyanokat, akik szemethúnynak a hibák felett, akik nem teljesítik beadási kötelezettségeiket. Ha a kommunista ilyen magatartást tanúsít, akkor körülötte „ha te így, én is így" nézet lesz úrrá, amely mérhetetlen kárt okoz a pártnak, az országnak! A kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat a kommunisták kötelességévé teszi, hogy helytálljanak a munkában, harcos, fegyelmezett magatartást tanúsítsanak. A szervezeti szabályzat pártunk alkotmánya, minden tagjára kötelező s ha nem teljesíti kommunista kötelességét, akkor megsérti a szervezeti szabályzatot, amely a kommunisták cselekvésének egységét biztosítja. A példamutatás azonban nemcsak a párt belső ügye. A pártonkívüliek tíz ezrei megnövekedett figyelemmel tekintenek a kommunistákra és magatartásukból, munkájukból, helytállá, sukból ítélik meg őket és a pártot is, g ha úgy cselekszenek, ahogyan ők is kívánják, akkor készek követni, utánuk haladni. A kommunisták személyes példa- mutatása — nagy mozgósító erő. Földes György fiatal vájár. Amióta ismerik, csak azt mondják róla: „Kommunista.“ Mert mindig teljesíti tervét becsületesen ledolgozza a munkaidőt, mindent szóvátesz, ami rossz ami elveszi munkatársai kedvét. A csapatban még három párttag dol: gOZÍk _ példamutatóan. A pártonkí_ vájárok, csillések, — még eg yszer sem mulasztottak. Az egész csapat rendszeresen a tervnél több csille szenet szállít a külszínre. Az ilyen kommunistákat szeretet és megbecsülés övezi, a dolgozók szívesen hallgatnak rájuk, megfogadják tanácsaikat. Azt kell itt világosan látni: sokkal kevesebb baj lenne a munkafegyelemmel, a takarékossággal és egyéb feladatok megoldásával’ ha a párttagok és tagjelöltek mind példásan dolgoznának munkahelyeiken, ha mindegyikük nagyobb felelősséget érezne munkájáért. A kommunista példamutatás a leg. * meggyőzőbb agitáció. Ha egy brigádban egy párttag jó munkát végez, akkor tizeket győz meg, ragad macával De fordítva is igaz: ha hányáid nemtörődöm módon dolgozik, öt- embert térít el a helyes útról. Komlóra sok új vagy más bányából önként jelentkezett szakmunkás került. Itt* mások a körülmények, mások a módszerek, amelyeket egyszer- ^ nem lehet elsajátítani. Krausz Vencel már-már arra gondolt, hogy 2^ Komlóról, mert nem törődött vele senki. Akkor állt melléje Huda- nek Antal kommunista aknász és se gitett, amit csak tudott. Krausz Vencel azóta jobban, eredményesebben dolgozik, s ami ebből a legfontosabb tanulság: mások is arra az elhatározásra jutottak, hogy gyámolítják a gyengébbeket, tanítják az új munkáikat. Ez a kommunista példamutatás ereje! Szóval és tettel megértetni a dolgozókkal, mit vár tőlük az ország a nép. Szóval, s ez azt jelenti, hogy fáradhatatlanul kell agi- tálm nevelni. Tettel, vagyis saját példás, mindenki számára követendő munkájával. A kommunista példamutatás fele- osseget is jelent. Megnövekedett fe lelösseget a népjólét növelése politikájának végrehajtásában. Abban hogy a kommunisták példamutatóan dolgozzanak, több-kevesebb eredményt értünk el. De igen keveset tesznek azért, hogy körülöttünk, a mellettük levő munkapadoknál, mun «helyeken jobban, gazdaságosabban dolgozzanak. Az István-aknai taggyű- esen több elvtárs szóvátette, hogy f, Párttagok szó nélkül napirendre térnek a hibák láttán, mintha sem. mi közük nem lenne hozzá. Ebből adódik azután, hogy okkal, ok nélkül darabolják a drága bányafát, szán- dekosan is palát kevernek a szén léket nem tóUÍk me® rendesen acsil. .^fkosi elvtárs, a budapesti pártbizottság ülésén hangsúlyozta: újra arra van szükség, hogy minden kommunista példamutatóan dolgozzék a maga helyén és nyomban lépjen fel minden helytelen megnyilvánulással, ellenséges hanggal szemben. Nem lehet túrni semmiféle lazaságot! Ilyen ember Alrám eWírc komiói sztahá- y'sta vájár. Ha hibát lát, hivaMr nul ig odamegy a dolgozóhoz és ma- gyaráz, tanít. Sokszor mondják neki: Mit akar itt, miért akadékoskodik?“ Mintha nem is hallaná az ingerült szót, tovább tesz-vesz, tovább magya ráz. A kommunistáknak joguk és kői telességük, hogy elsők legyenek a harcban, hogy felemeljék szavukat a hiányosságok megszüntetéséért. A kommunista legyen a dolgozók lelkiismerete, aki nem tudja elnézni a nepvagyon elherdálását, akinek szemében szálka minden mulasztás, min den hiba. A párt előtt minden ember egyforma, nem tesz különbséget egyszerű parttag és vezető között. Mégis, ha nagy az egyszerű kommunisták ’ felelőssége, akkor ez hatványozottabban jelentkezik a kommunista vezetőkul' Ha a Párttitkár nem teljesíti beadási kötelezettségét, arról gyorsan tudomást szerez az egész falu és azt mondják: ,A párttitkár adós." S ez semmiképpen sem erénye, mert akkor az egész faluban meglazul az állampolgári fegyelem. Pedig ilyen jelenségek még mostanában is előfordulnak. Rendet kell teremteni ezen a térén is, mert a vezetők rossz, hanyag munkája nagy területen hat. sok ember munkáját veti vissza. A kommunista vezetőtől sokkal többet várnak a dolgozók, nekik kell megtestesíteniük a pontosságot, a szerve- zetteeget, a nehézségek leküzdését, a Part határozatainak maradéktalan végrehajtását s ezzel hasonló maga- mS/felni a veze‘ésük alatt munkálkodó embereket. A kommunista példamutatás — nagy erő a soronlévő feladatok sike es meg M,^ A pártszervezetek! ek szüntelenül erre kell nevelni a Párttagokat és tagjelölteket. Taggyűléseken, pártcsoportértekezleteken ebből a szemszögből elemezzék munkájukat, keményen vonják felelősségre a mulasztásokért és követeljék meg, hogy az új szervezeti szabályzat szellemében éljenek és dolgozzanak. A pártszervezet, a kommunisták összességének segítsége, elvtársi ellenőrzése a biztosíték arra, hogy a kommunisták mindenütt az élen haladnak. bátran fellépnek a pazarlók, kai, lógósokkal, és azon akadályokkal szemben, amelyek gátolják a nárt és a kormány határozatainak végrehajtását. Az országgyűlés keddi ülését tíz órakor nyitotta meg Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Earkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könynyúipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomácia képviseletek több vezetője és tagja. Az ülés első napirendi pontjaként Harrer Ferenc képviselő, a jogi bizottság előadója ismertette az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat Az országgyűlés jelen ülésszakának célja és tárgya a tanácsok új szervezetének megteremtése. A tárgyalási rendünkben szereplő mindhárom törvényjavaslat erre vonatkozik. A tanácsokról szóló törvényjavaslat tartalmazza a helyi tanácsok új szerkezetét és működési rendjét, a választási törvényjavaslat a vele összefüggő választási rendelkezéseket, a most előttünk fekvő törvény, javaslat pedig a Magyar Népköztársaság alkotmányának azokat a módosító rendelkezéseit foglalja magában, amelyek a tanácsi törvény céljának — a tanácsok továbbfejlesztésének és megerősítésének — megvalósítására magába az alkotmányba fogla- landók — mondotta. A helyi tanácsok alkotmányunknak, a népi demokrácia alkotmányának legalapvetőbb és legsajátosabb elemei — hangsúlyozza Harrer Ferenc, majd arról beszélt, hogy az új kormányprogramban kifejezésre jutó politikai fordulat, amely a nép életszínvonala emelésének célkitűzésével e cél megvalósítására elsősorban a helyi tanácsokat tette hivatottakká, sőt ezért felelősekké is, jzükségképpen felvetette a helvi tanácsok szervezetének reformját amely csak hatáskörük tágításának ás önállóságuk fokozásának szellemé, ben történhetett A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat eszméje a tanácsok államhatalmi jellegének kidomborítása, amely egyfelől a tanácsok hatáskörében és jogi helyzetében, másfelől a Népköztársaság Elnöki Tanácsának szerepében jut kifejezésre. Harrer Ferenc ezután Ismertette a módosító rendelkezéseket, majd befejezésül leszögezte: — Az országgyűlés mostani törvényalkotásának az a korszakalkotó jelentősége, hogy a tanácsokat államigazgatási síkról valóban állam- hatalmi síkra emeld és ezzel megszilárdítja a népi demokráciát, a nép uralmát a közéletben. Az előadó vé- 4ül kérte a törvényjavaslat elfogadását. Ezután az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Az országgyűlés ezután a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át A javaslat előadója Pongrácz Kálmán, a budapesti városi tanács elnöke volt A tanácsokról szóló törvényjavaslat vitája A most benyújtásra kerülő új tanácstörvény-javaslat — hangsúlyozta Pongrácz Kálmán, — pártunk III. kongresszusán - és a tervezet széleskörű megvitatása során elhangzottak figyelembevételével olyan szervezeti és működési formát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk további fejlődést érhessen el. Ezután rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendők tapasztalatai bizonyítják: a széles alapokon nyugvó demokratikus egységnek sem a tanács, sem tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. A népfront helyett a tanácsok nem tudták kellőképpen magukhoz vonzani a dolgozók legszélesebb tömegeit. Ezért hangsúlyozza a javaslat általános rendelkezése, hogy a tanácsok a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A Hazafias Népfront, ez a kialakulóban levő hatalmasméretű tömegmozgalom összefogja az ország egész lakosságát és széles nemzeti egységet teremt. A Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata már most a tanácsválasztásra való felkészülés időszakában kidomborodik. Eddig hiányosság volt az. hogy a tanácsok és a más tömegszervezetek között nem volt megfelelő az együttműködés, a közvetlen kapcsolat. A Hazafias Népfront mindezeket a szervezeteket tömöríti és ennék kapcsán közelhozza azokat egymáshoz, megteremti előfeltételét annak, hogy a közös célok elérésében közös munkát fejthessenek ki. A továbbiakban elmondta: a törvénytervezet élénken foglalkoztatta az ország lakosságát. Több mint ötezer javaslat érkezett a törvénytervezet kiegészítésére és módosítására. — A Hazafias Népfront országos előkészítő bizottsága ezeket a javaslatokat feldolgozta. — Az az érdeklődés, amelyet a törvényjavaslat készítése kiváltott, arra mutat, hogy a most újra választásra kerülő tanácsok munkájában a Hazafias Népfront keretébe tömörített dolgozók közvetlenül és tevékenyen fognak résztvenni. Az új tanácstörvény világosan, részletesen megszabja a tanácsok feladatait és biztosítja, hogy valóban a tanács legyen a terület gazdája, valóban vezesse a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet; előmozdítja a lakosság 'élet- színvonalának emelése céljából b közegészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldását — hangsúlyozta, majd a "továbbiakban az állandó bizottságokról beszélt. Pongrácz Kálmán ezután az új tanácstörvény néhány új rendelkezését ismertette. — Az új tanácstörvényünk megalkotása — mondotta befejezésül — nagy lépést jelent előre szocialista államéletünk fejlődése terén. Az új tanácstörvény megalkotásával országgyűlésünk egy olyan jogszabályt hoz létre, amely alkotmányunk rendelkezései alapján tovább erősíti népi demokratikus államunkat. Jogalkotásunknak ez az új műve méltán gazdagítja azokat az eredményeket, amelyeket országgyűlésünk eddig elért. A tanácsoknak, mint a helyi hatalmi és igazgatási szerveknek a Hazafias Népfrontra támaszkodva tovább kell fejleszteniük népi demokratikus rendszerünket. Ehhez biztosít határozott alapot a most benyújtott új tanácstörvény-javaslat. Ezt a jogi bizottság letárgyalta és módosításokkal elfogadta. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a tanácsokról szóló törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el. Az első hozzászóló Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese volt. Apró Antal elvtárs felszólalása A közelmúltban országunk életében két nagyjelentőségű belpolitikai kérdés került előtérbe — mondotta bevezetőben: az egyik a Hazafias Népfront megalakítása, amellyel tovább akarjuk szélesíteni népi demokratikus államunk alapjait, szorosabbra fűzni a hazafias erők összefogását, a másik* az országgyűlés mostani ülésszakán megalkotásra kerülő új tanácstörvény és választási törvény, amelynek alapján november végén megtartjuk a tanácsválasztásokat. Mindkét belpolitikai célkitűzés megvalósítása természetesen szorosan összefügg a nemzetközi helyzettel, a béke megszilárdításának feladataival, gazdaság-politikánkkal, az ország előtt álló egyéb feladatokkal és mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésével, amely a dolgozó nép jóléte alakulásának alapja. Apró Antal ezután ismertette a nemzetközi helyzetet, majd hangsúlyozta: A békeszerető magyar nép ebben a nemzetközi helyzetben kötelességének tartja még elszántukban harcolni a békéért, a népek közötti békés együttműködésért. Ezért kíván részt venni az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységében is. Apró Antal ezután arról beszélt, hogy a párt júniusi határozata és a kormányprogram óta hogyan fejlődik népgazdaságunk. Június óta egymillióhatszázezer dolgozót érintő béremelési intézkedést hajtottunk végre — mondotta —. 1953 június óta mintegy más- télmilliárd forintot fordítottunk béremelésre. Ezeknek a béremeléseknek egy teljes évre vonatkoztatott költségkihatása kettő milliárd forint. Most a nyugdíjak újabb szabályozására vonatkozó törvényerejű rendelettel egy olyan — eddig meglévő hiányosságot számolunk fel, amely elsősorban a munkában kiöregedett dolgozók százezreinek életkörülményeit megjavítja. A felemelt nyugdíj lehetővé teszi, hogy az öregek, amikor elérik a nyugdíjjogosultságot, elhagyhassák munkahelyüket és megérdemelt nyu galomba menjenek. Családjuk, hozzátartozóik számára is nagy segítség a nyugdíjak felemelése, mert sok terhet vesz le vállukról. Az új nyugdíj-nregállapítás egyben újabb bizonyíték arra is, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Amit a kapitalizmus hosszú évtizedekig nem tudott megoldani, az öregekről való gondoskodást. azt népi demokráciánk megoldotta. Ugyanakkor köztudomású. hogy az előbb felsorolt, több mint kettőmiiliárd forintot kitevő évi bér, fizetés és nyugdíjemelések, végrehajtása közben — a fogyasztási cikkek árai 8.3 százalékkal alacsonyabbak lettek, részben az ár- leszállítások, részben pedig 3 szabadpiaci árak csökkenése folytán. A megnüvekedett reálbér tükröződik a fogyasztási adatokban is. Egy év alatt a kiskereskedelmi forgatom 23.2 százalékkal. ezen botül az élelmiszer 12.2, az iparcikkek forgalma pedig 38.4 százalékkal emelkedett. Különösen növekedett a parasztság vásárlóereje. (Folytatás p 2. oldalon)
