Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-18 / 222. szám

1954 SZEPTEMBER 18 N’APCÖ 3 Még több szenet kér az ország bányászainktól „1 szeptemberi tervet egy-két százalékkal túlszárnyalj ukM A bányászalapi verseny idején el­határoztuk, hogy a szeptember az adósságtörlesztés hónapja lesz István-aknán. Az ünnep után azon­ban sokminden máskép alakult. Már az első napon nem teljesítet­tük a tervet. Sokan távol maradtak ' a bányától, bumliztak. Ez így nem mehet tovább. Úgy határoztunk, hogy röpgyűlést tartunk. A notórius bumlizók egy részével a becsületes dolgozók követelésére a röpgyűlésen „leszámoltunk". Olyanokat küldtünk el, mint Lukács János csillés, akinek csak arra volt esze, hogy felvegye a márkáját, de arra nem volt akara­ta, hogy dolgozzék. Egy hónapban csak négy-öt műszakot dolgozott. — Sándor József, Gallai János, Kuvacz_ ka Gyula, Petruska János, Balogh Gábor, Osztás Gábor csilléseket is azért küldtük el, mert legtöbbször ;az ő nevük szerepelt a bumlizók lis- 'táján. Igét} számottevő volt a lemaradás­ban az is. hogy 70 vájárunk éppen az ünnep után ment el szabadságra. — Sajnos, ez korábbi hibánkból követ­kezett, éspedig abból, hogy a sza­badságolási tervet csak 75 százalék­ban teljesítettük. Azért történt ez, mert -kevés volt a munkaerő s az embereket főként a fejtésekbe kel­lett helyezni. Visszaesett a verseny lendülete is annak ellenére, hogy mé-g az ünnep előtt a párt- és szakszervezettel kö­zösen elhatároztuk: nem engedünk az ünnepi lendületből. Az volt a célunk hogy új felajánlásokat szervezünk november 7-e tiszteletére. Erről az üzemvezetőség is, de főleg a szak­szervezet és a pártszervezet megfe­ledkezett.' Az ü. b.-elnök elment sza­badságra, a pártszervezetektől sem kaptunk olyan támogatóst, amire szükség lett volna. így, ma még mindig az olvasható az üzem hom­lokzatán: „Jó munkával köszöntsük a negyedik bányásznapot!" Ilyen felkészültséggel aztán nem tudtunk megküzdeni azokkal a bánya művelési nehézségekkel, amelyek az utóbbi napokban elénk tornyosultak. Az egyik legjobb frontbrigácrunk — Szlavek Antal brigádja — mely 140 —150 csille szenet adott egy műsza­kon, a napokban hárította el egy hirtelen megtört vető okozta nehéz­séget s most alig haladtak néhány métert szénben, újból vető követke­zett. Több fejtésben is hasonló a helyzet. Most úgy számítunk, — mert tartozni nem akarunk örökö­sen — felépítjük tartalék fejtésein­ket is. Ez a tervünk a hatos telepi nagyfejtéssel is. Az is jelentősen hátráltat bennün­ket a termelésben, hogy jelenleg egy termelő vájárra 2.3 kisegítő műszak esik. A rossz szállítási körülmények­nél fogva sóik készlettolót, lapátolót kell alkalmazni. Gépesítéssel segítünk ezeken a ba­jokon. Most kísérletezünk az úgyne­vezett „Cserni"-féle rázócsúszdák al­kalmazásával. Minden reményünk megvan arra, hogy a kísérletek jó eredményre vezetnek. így a szállítá­sokra nagyobbrészt csúszdákat alkal­mazunk s a felszabadult munkaerőt szénfalra telepítjük. Jelenleg István-akna 100.7 száza­lékra teljesíti esedékes havi tervét, a kerületünk pedig 100.6 százalék­ra. Tartozásunknak még csak egv részletét törlesztettük le, mégis bi­zakodóak vagyunk. Teljesítettük az augusztusi előirányzatot és a szeptem béri tervet is 1—2 százalékkal túl­szárnyaljuk. Ez azonlban nem megy magától. Több segítséget vár az üzem vezető­sége — amellett, hogy mi mindent megteszünk — a szakszervezettől an-< nál is inkább, mert az igazolatlan mulasztások még mindig nem szűn- Lek -meg, a munkaversenyen pedig még igen sok a javítanivaló. Ha az üzemi bizottság törődik a verseny szervezésével, a nyilvánosságával — újból olyan légkört teremtünk, mint amilyen a bányúszünnep előtt jelle­mezte üzemünket. Ebben a munká­ban a pártszervezetek támogatására is számítunk. Ha a hátralévő néhány nap alatt jól dolgozunk, elmondhat­juk: szeptember valóban az adósság- csökkentés hónapja volt s így már a következő negyedév elején olyan adósságot törlesztünk le, ami az év első hónapjaiban keletkezett. — Az üzemvezetőség mindent megtesz, hogy ez így legyen. Elmondta: Szitás László igazgató. Nyo'cvnn helyett 120 cent András-aknán, a hetedik szint ll­es telepén kijárógurítót hajtunk. A bányásznapot 144 százalékos telje­sítménnyel ' köszöntöttük. Előirány­zatunk: 80 centiméter előrehaladás egy műszakon. Ebből hét csille sze­net kell szállítani. ígéretünkhöz hí­ven ezt minden nap túlteljesítjük. 15-én is 15 csillével termeltünk és 80 centiméter helvett 1.20 métert má ért hajtunk ki naponta hajtottunk ki. A csapat tagjai egymást segítik, senkinek sem kell mondani, hogy minden percet a munkára fordítson. Ennek köszönhetjük, hogy ebben a hónapban már 30 méter gurítót és három méter alapvágatot végeztünk eL Molnár Vilmos eiővátási váiár. Napi tíz csille szén terven felül Az utóbbi időben romlott a mun­kahelyünk. Csak hatvan centi ma­gas volt a szénfal, ami több erőki­fejtést igényel, emellett még har­minc centi magas palaréteget is kel­lett fejteni, hogy jobban hozzáfér­hessünk a szénhez. Itt a csillések munkája volt nehéz; nagyon kellett vigyázniok a szén minőségére, arra, hogy a csillékbe ne kerüljön pala. Becsületesen elvégezték munkáju­kat. Jelenleg szép a fejtésünk, már csak két helyen van 50 centis pala­beágyazás. Ide a legjobb vájárokat teszem, Mészáros István és Kiss Lajos elvtársakat, mert ők itt is nagyszerűen dolgoznak, túlteljesítik tervüket. 16-án is többet szállítottunk elő­irányzatunknál. 17-én az előírt £0 csille helyett 90 csille szenet ter­meltünk. Nem hagyjuk magunkat könnyen legyőzni. A Jelenszky- csapat is azok között a csapatok között lesz, amelyek a terven felül termelt szénnel járulnak hozzá az adósság csökkentéséhez. ígéretet teszünk arra, ihogy előirányzatun­kat minden műszakon 10 csillével túlteljesítjük. Jelenszky János fr-ntmester Pécsbánya „Ma 30 csillével adunk többel“ Csapatomban az egy főre eső tel­jesítmény 6.5 csille. Még egyetlen egy alkalommal sem adtunk ennél kevesebbet. A bányásznap óta 2—3 csille szénnel túlteljesítjük normán­kat. Munkahelyünk Széchenyi-akna hetedik szint 23-as telepén van. Ed- dik jól ment a munka, — most hir­telen kovaköves, „grizmuglis'’ lett a telep. Ez nagy feladat elé állítja a csapatot. A 10—15 mázsás kövek eltávolítása nehéz és veszélyes mun­ka. A tisztántermelés érdekében egészben távoli tjük el az öregfej­tésbe. Fejteljesítményünk így is nyolc csillénél még nem volt alacsonyabb. 16-án az előírt 71 csille helyett, 90- et szállítottunk. ígérjük, hogy ma is 30 csillével többet termelünk, elő­irányzatunknál. Eszter József csapatvezető. Ezzel érveljenek népnevelőink J Megszépült életünk bizonyítékai ŐJ MILLIÓ Fi 18 MILLIÓ Ft ja 1 * r!ÍS M«' 1 A* Sói «Al* UZBMBOVrTES -ej , - ££UZ£R£LÉSfZE. , „ V-fJUÍL J L AUAS£ P/T(ZEZ£SfZ£. r Az idén megyénkben számos üzemet bővítettek, korszerűsítettek, sok lakást építettek. Erre a célra mintegy 53 millió forintot fordítot­tak. * A pécsi járás termelőszövetkezetei egy év alatt egy millió forintot tor­dítottak építkezésre. A belvárdgyu- ilai Győzelem tsz $80.000 forintos költséggel 100 férőhelyes korszerű, istállót épít, a kozármislenyi Jobb Elet tsz 120.000 forintot költ istálló- építésre. * Nagykozárban a múl tesz ten. dói zárszámadáskor egy munkaegységre 5 kg búza és 4 forint 15 fillér jutott. Az idén már öt kiló búzát és 6 forintot osztottak minden munka­egységre — előlegként. A tiszalöki duzzasztómű üzembe­helyezése lehetővé tette, hogy a rizs vetésterületét 53.5 százalékkal, az öntözött' területet mintegy 30.000 holddal növeljék. •r­Bogdán János, a szulimáni tégla­gyár dolgozója már hónapok óta gyűjtögette a pénzt egy családi ház­ra. ötezer fontatot takarított így meg keresetéből. Ez természetesen kevés egy ház megvételéhez. A III. békekölcsön sorsolásakor azonban váratlan szerencse érte. 25.000 forin­tot nyert' s így vehetett Szigetváron egy szép, nagy kertes családi házat, ahova a napokban be is költözik. A tanács segítségéve! ló! végzik feladatukat a Népíront Előkészítő Bizottság tagjai Siklásai Két napja alakult meg Siklóson a Hazafias Népfront Bizottság válasz­tását előkészítő bizottság. A falu leg­derekabb gazdáit, a többi között Fá­bián Sándor középparasztot, kiváló ipari dolgozókat, tömegszervezeti ve­zetőket soraiban egyesítő tíztagú bi­zottság máris munkához látott. A tanács kezdeményezésére, — amelynek elnöke is a bizottságban működik — napjában többször han- goshíradón ismertetik a Hazafias Népfront jellesrét. célkitűzéseit, a ta­ll. MÄR RÉG A PAPÍRJAIT bújta a tanácsház ablakai mögött a sok „huza-vonával" elégedetlenkedő ta­nácstitkár, amikor az utcán Forgács Ödön, a sertésgondozó szólítja meg az elnököt, Nem akármilyen em­ber Forgács Ödön, — három­szoros tsz tag. Negyvenkilencben otthagyta a csoportot, elment Komlóra. Visszakérezkedett — felvették megint, ötvenegyben Ino- tára szegődött, dolgozott Várpalotán is, egyszer csak kopogtat: megjöt­tem, ha felvennének. Más helyen már először is az ajtót mutatták volna neki — el is készült rá, kiha­jítják, a lába sem éri a földet. A mekényesiek visszavették. Annyira elcsodálkozott rajta, hogy megem­berelte magát. Éj jelét-nappalát ott tölti az anyaicocák mellett ez a so­ványka ember és a legjobb tsz-tagok között emlegetik. — Elnök elvtárs, szóval úgy áll a helyzet, kisbabát vájj a feleségem. Kivenném a fizetett szabadságomat, letörném a háztájiban a kukoricát, kiásnám a krumplit, mellette len­nék, amíg rendbe nem jön ... Le­het? Fizetett szabadság? Melyik meké- nyesi parasztember részesült benne akár a felszabadulás előtt, akár utána? Egyéni gazda semmi esetre sem: ha esett ünnepelt, ha nap sü­tött hát nem ünnepelt még vasár­nap sem. Itt meg a tsz-ben már 1950-ben kimondták: minden be­csülettel dolgozó tagnak tizenkét nap fizetett szabadság jár, — ha ab­ban az évben egy napot sem maradt távol brigádvezetője engedélye nél­kül. Tizenkét napig beírják neki a munkaegységet, tizenkét napig saját portáján dolgozhat — a termény, a pénz ugyanúgy jár neki, akár a többieknek, akik azalatt a kaszát húzzák. A tsz-beli szülőasszonyok­nak pedig három hónapig ... Az­előtt a parasztasszony megszült, egy hét múlva már kapát fogott, a gye­rek meg a föld szélén, az eperfára akasztott lepedőben sirdogálhatott, ismerkedhetett a keserves paraszti világgal,,, Most? A mekény&si Új'Alkotmány tss Most Zsiga elvtárs, a tsz-elnök, minden megütődés nélkül válaszol: — Ahogy gondolja. A sertéseknél majd helyettesíti valaki. De úgy in­tézze, mire a közösben kezdetét ve­szi a nagy betakarítás, újra mun­kába álljon. Aztán kit választ ke­resztapának? Forgács nem hallja már, megy nagy örömével, újságolni az asszony­nak ... A HÓNAP ELSŐ SZOMBATJÁN a kukoricásban a lányok mondják el mindenkinek: este gyűlés! A föld végéről valaki nagy hanggal invi­tálja az egyik kocsist: elkísérje am a moziba, mert valami csodajó fite met játszanak ... Gyűlés lesz-e hát, vagy filmvetí­tés? — Mind a kettő, világosít fel a tsz elnöke. Azelőtt hiába hívtuk a tagokat közgyűlésre — csak nem telt meg a kultúrterem. A párttit­kár elvtárs azután megtalálta a módját: mindig hozatunk egy jó fil­met és a tsz-tagok részére ingyene­sen levetítjük, természetesen a köz­gyűlés után. Nó, ott van ám most az apraja-nagyja. Lassacskán már. akár ne is szóljon a munkacsapat­vezető az embereknek, meglátják a hónap első szombatján az új mozi­plakátot: tiszta sor közgyűlés lesz, utána meg egy jó film... AHOGY EGYRE BELJEBB HA­LADUNK az őszbe, úgy rövidülnek a napok. Az est sötétbe borítja már Mekényest, amikor Zsiga Sándor elvtárs, a termelőszövetkezet legfőbb szerve előtt, a közgyűlés előtt szá­mot ad mind a 95 tagnak, hová for­dították ;i multhónapi pénzeket, milyen mezei munkát javásol az igazgatóság az agronómussal együtt. Beszámolója szabatos, pontos. Ami­kor leül, nem kell noszogatni a hoz­zászólókat, Gulyás János karja már a magasban kalimpál. — A Jani bácsi! Nó ez most meg­mondja, hallgassátok! Mert csuda' talpraesett ember, kétfelé dől, alti hallja cifrázott, szinte rigmusba sze­dett szavait. Tizenhárom holdas gazda volt, jól érti a földmunkát, most is azt feszegeti: — Az elvégzendő munkákhoz len­ne egy-két szavam, — kezdi és ránt egyet a nadrágszíján. Aki ismeri, tudja — nem mérges, csak szava- járása nyomán megszokásból idézi a túlvilág! előkelőségeket. — Szóval: tanulhatott volna az igazgatóság a tavalyi száraz év tapasztalataiból, mert idén éppen olyan bitang az idő, mint tavaly ősszel. Hát azért mondom: egyetlen szem magot se engedjünk hantos, elmunkálatlan földbe vetni! Járassuk azt a hengert éjjel-nappal, azért van! Kedvtelve hallgatják, az elnök meg az asztalnál írja, írja amit mond. — írd fel, Sándor, — hogy én az idén nem akarok a vetőgépnél mi­haszna gyerekeket látni! így van-e? — Amikor helyeslőén visszazúgnak, megokolja: — Idén is többet arat­tunk volna ötven-hatvan kilóval hol­danként, ha nem olyan foghijjas, összekapkodott a vetésünk. De olyan volt, s az idén ez ne legyen! Lélegzetet vesz, aztán másra tereli a szót. A többiek már előre nevet­nek, tudják, mi bántja az öreget. — Te meg Sándor, idefigyelj: tu­dom sok dolgod van, azért mégsem kell Idegeskedni a tagokkal, meg az anyjuk keservibe küldeni őket, hallod-e? Nevetnek, az elnök meg pironko­dik, még akkor is, amikor az öreg megkereste helyét a pádon, vélet­lenül esett meg, de igaza van Gu­lyás Jánosnak. Bocsánatot is kér tőle a végén ... Nagybajszú, fehérhajú, tekintélyes öreg bácsi viszi most a szót, idős Danes József. Hol tegezi a Közgyű­lést — ilyenkor a nála fiatalabba­kat látja benne, hol magázza: ez a komolyságának szól. — IDEHALLGASSATOK, azt mondom, nem szabad sajnálnunk a költségeket — százszor kamatozik a termésben Kérjünk a gépállomás­tói még egy traktort, de rendben folyjék a munka! Én megnéztem az árpa,földet. — hát jobb, mint a ta­valyi, de nincs még olyan, mint az ah ami gazdaságé. Lám, Bikáiban mindig kint jár a tárcsa meg a gyürúshenger, megint tárcsa, me­gint henger. Olyan a földjük, mint a hamu. Azon lesz termés. Sándor, azt mondom nektek, én öreg, ta­pasztalt ember, ne féljetek a gépek­től... Elhallgat az öreg, majd eszébe öt- lik valami, mert már mondja is nagy indulattal: — Hanem a traktorosoknak néz­zenek ám körmére a brigád vezetők! Dömötör, hol vagy? Megyek a föl­dekre, épp az árpa alá szántott a trak tores. Megállítottam, mondom neki, te fiam, nem fáj a szived? Hogy nézheted el, hogy csak kapar­ja az ekéd. a földet! így nem iesz termés — mondom neki — azonnal igazítsd meg. El sem jöttem, míg lejjebb nem eresztette ... Derül a közgyűlés a traktoroson, de az öreg megint komoly dolgot feszeget: — Meg aztán: vessünk a száraz­ságra való tekintettel ötven-ha'.van kilóval több magot, mert ha baj iesz a csírázással, ez majd pótolja . .. ... Másnap a reggeli eligazításon Zsiga eivtárs már intézkedik is. Dömötör elvtárs, kerítsen egy ügyes embert! Mondja meg neki, egész éven keresztül ő lesz a faros: min­den hold elvetéséért munkaegységen felül egy forint jár neki kelés után, ha nem hagy ki a csoroszlya, egyez­nek a csatlakozó sorok, ha rendesen beszegik a táblákat... Ne menjen még! Szóljon a traktorosnak, nappal szántson, éjjel gyűrűzzön! Aztán gondja legyen arra, hogy ne csak kapirgáijon, hanem szántson is! Egy hét múlva már vetettek. A gép farán Gulyás János tanácsára már nem gyerekek álltak — Kré- nmg Jakab ügyel a gép egyenletes szórására...: (Folytatása következük) nácsválasztások jelentőségét. A han­goshíradó „Népfront hírei“ számára a tanácstagok bevonásával most ír­ják össze államunk erősödésének he­lyi példáit: azt, hogy Siklós az el­múlt években kultúrházat, bölcsö­dét. napközit, korszerű, tornaterem­mel felszerelt iskolát, gyalogjárdát kapott, házait több, mint százezer forintos költséggel tatarozták. Emellett tízük között felosztották a falut. Esténként a legjobb tanács­tag népnevelőkkel sorra járják a há­zakat, hogy minden családdal külön- külön megbeszéljék: kiket tartanak méltónak arra, hogy őket a Nép­frontbizottságban képviselje. Ilyen előkészítés után tizenhat helyen ren­deznek majd kisgyűléseket, amelye­ken a Népf'rontbizottság tagjait meg­választják. (SZINNYEY) Gyarapodik, gazdagodik a terehegyi termelőszövetkezet A terehegyi Vezércsillag termelő­szövetkezet asszonyai három év alatt megtízszerezték állatállományukat. Emellett elsőnek végeznek el minden mezőgazdasági munkát a határban, így azután az időjárási viszontagsá­gok ellenére is a tavalyinál többet osztanak gabonából a tagoknak. — Készpénzből — az állatállomány jö­vedelmének gondos beosztásával — meg különösen szépen jut: az elmúlt évi hét forinttal szemben előlegként nyolc forintot osztottak hathetenként egy-egy munkaegységre, az évvégi- zárszámadásnál pedig tizenöt forint készpénzt osztanak majd munkaegy­ségenként. Az eredményes gazdálkodás meg­látszik a tagok háztáján is. Mind­egyiküknek van ezerkétszáz négy­szögöl gondosan művelt háztáji föld­je. Anyakocát tavaly kaptak a ter­melőszövetkezettől, így hízóba is, el­adásra is jut a háztájiból. Az elmúlt évben négyen kaptak állami segít­séggel tehenet, ezév őszén pedig már valamennyi tag istállójában ott lesz a szorgalmas munka jutalma: a fe­jőstehén. özv. Várnai Jánosné ezévi jövedel­méből istállót épít háztáji állatai számára, tataroztatja a házát, a na­pokban vásárolta meg a konyhabú­tort férjhezmenő Iá—«* számára. Nem egyetlen eset az övé, gyarap­szik a csoport fiatalja, öregje. A hat férfitag egyike, a fiatal Rudolf Ká­roly eddig négyszáz munkaegységet szerzett. így pénze szépen van már. de ezt nem költi el, családalapításra szánja. Most készül az esküvőjére, nemsokára már ketten erősítik a kis csoportot, ahova ezen a héten lépett be két új fiatal tag. SZINNYEY

Next

/
Thumbnails
Contents