Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-14 / 218. szám

2 N Ä P E ö IS!« S7TP3PTFMBEB M í7. M, Moiotov elvtárs válaszai Micuru Szudzukinak, a Ciubu Nippon Szimbun című japán lap főszerkesztőjének kérdéseire Monkra (TASZSZ) Micuru Scod- zuki, » Ciubu Nippon Szimbun cí­mű japán lap főszerkesztője kérdé­seket intézett V. M. Molotovhoz, a szovjet-japán kapcsolatokra vonat­kozóan. Arra a kérdésre: a jelen pillanat­ban mi az ön véleménye annak le­hetőségéről, hogy Japán és a Szov­jetunió scmlegességi egyezményt vagy megnemtámadási egyezményt kössön? *— V. M. Molotov a többi között a következőket válaszolta: A Szovjetunió következetesen folytatja békepolitikáját és a nor­mális kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszik minden olyan állammal, amely a maga részéről igyekszik ugyanilyen kapcsolatokat fenntar­tani a Szovjetunióval. A Szovjet­unió ilyen politikát folytat Japán irányában' is. amellyel eddig nincse­nek rendes kapcsolatai, bár e kap­csolatok rendezésének kérdése már megérett. Érthető, hogy ennek a fel­adatnak megoldása lehetővé tenné a Szovjetunió és Japán kapcsolatai konkrét kérdéseinek megvizsgálá­sát is. Arra a kérdésre, hogy milyen akadályok -gátolják most a két or­szág közti rendes kapcsolatok liely- reáltitását — Molotov így válaszolt: A két ország közötti rendes kap­csolatok helyreállítását gátló fő« akadály véleményem szerint az. hogy Japán bizonyos körei eleget tesznek az Egyesült Államok ural­kodó körei parancsolgatásának. Ezek a körök igyekeznek Japánt függő helyzetben tartani. Japán ma­gától érthetően nem maradhat so­káig ilyen félig megszállt helyzet­ben. A Szovjetunió a maga részéről kész rendezni kapcsolatait Japán­nal, feltéve, hogy Japán részéről ugyanilyen készség nyilvánul meg. Az ön véleménye szerint milyen konkrét úton lehet fejleszteni Ja­pán és a Szovjetunió kereskedel­mét? — hangzott a következő kér­dés. A Szovjetunió a Japánhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatoknak köl­csönösen előnyös feltételek alapján való fejlesztése mellett van, mert ez megfelel mindkét ország nőn- érdekeinek — szögezte le a kérdés­re V. M. Molotov. Mi az ön véleménye Japán ön­védelmi fegyveres erőiről? — kér­dezte a továbbiakban Micuru Szud- zukl. A Szovjetunió valamennyi állam fegyverzetének lényeges csökkenté­se, továbbá ax atom-, a hMrogén­és más tömegpusztító fegyvetfajták feltétlen eltiltása mellett van. Emel lett a Szovjetunió abból indul ki, hogy minden szuverén állam fenn­tarthatja önvédelmi célra a szüksé­ges fegyveres erőket. Mint ismeretes, a szovjet kormány­nak a Japánnal kötendő békeszer­ződésre vonatkozó javaslatai ki­mondják, hogy a független, béke- szerető és demokratikus Japán fenn­tarthatná az önvédelméhez szüksé­ges fegyveres erőket, — hangzott a válasz. A Szovjetunió és Japán közötti kulturális kapcsolatokra vonatkozó kérdésre V. M. Molotov hangsú­lyozta: a Szovjetunió szívesen tart fenn kulturális kapcsolatokat más országokkal, fgy Japánnal Is és min­den eszközzel törekszik e kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Nem ké­telkedünk benne, hogy Japánban nem kevés olyan ember van, külö­nösen a japán értelmiség körében, aki őszintén törekszik a Szovjetunió népeihez fűződő kulturális kapcsola­tok kiterjesztésére. Kétségtelen, hogy ez pozitív ha­tással lesz Japán és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak megszilárdítá­sára. A berlini do’gozók nagygyűlése a háború és a fasizmus-elleni harc nemzetközi napja alkalmából Berlin (TASZSZ) A há­ború és a fasizmus elle­ni harc nemzetközi napja alkalmából vasárnap a berlini Thaelmann-téren a német főváros minden ré­szének dolgozói sokezres nagygyűlést tartottak. A nagygyűlést Ottmar Geschke, az antifasiszta ellenállási harcosok bi­zottságának elnöke nyi­totta meg. Ottmar Gesch­ke Otto GrotewohLnak, a Német Demokratikus Köz társaság miniszterelnöké­nek adott szót. Otto Grotewohl felszó­lalásában hangsúlyozta: úgy emlékezhetünk meg legméltóbban a fasizmus elleni harcban elesett hő­sökről, ha megakadá­lyozzuk a revansiszta mi- litarizmus és fasizmus újjászületését Nyugat-Né- metországban. Adenauer politikájáról 6zólva Grotewohl ezt mondotta: Adenauer po­litikája Németország bé­kés egyesítésének megta­gadását, a nyugatnémet fasiszta Wehrmacht hely­reállítását, a nemzetközi feszültség fokozását, — Európának két egymással szembenálló ellenséges táborra szakítását, a Szov­jetunió, s a Német De­mokratikus Köztársaság és a népi demokráciák elleni háborút jelenti. Ez a politika azonban — hangsúlyozta Grotewohl — kudarcba fullad, mert a népek nem háborút, ha­nem békét akarnak. A németek — folytatta Grotewohl — nem akar­ják és nem engedik meg, hogy Nyugat-Németor- szág az amerikai és né­met imperialisták kato­nai támaszpontjává vál­jék. Otto Grotewohl azzal a követeléssel kapcsolat­ban, hogy Nyugat-Német- országnak juttassanak „szuverénitást“, rámuta­tott, hogy a valóságban nem a német nép szuve­renitásáról, hanem Nyu- gat-Német ország feli egy« vérzéséről és agresszív hadsereg alakításáról van SZÓ. | Mindössze egyetlen olyan út van, amely biz­tosítja a békét, elősegíti Németország újraegyesü­lését, az egéáz német nép­nek szavatolja újraegye­sülését, az egész német népnek szavatolja ragyo­gó és boldog jövőjét — hangsúlyozta Grotewohl. Ez a Német Demokrati­kus Köztársaságnak a béke és a megállapodások elérésére irányuló politi­kája. Az európai békét csak a Szovjetunió által javasolt „összeurópai kol­lektív biztonsági szerző­dés" szilárdíthatja meg. Minden más terv Nyugat- Németország felfegyver­zésére, az egyik állam­csoportnak a másik ellen irányuló katonai tömbje létesítésére vezethet. A népeknek meg kell érteniük — mondotta Gro­tewohl — hogy Ade­nauer militarista dikta- túrállama nem Németor­szág. Van egy másik Né­metország, amely bizto­sítja Európa népei számá­ra, hogy a német agresz- szió ne ismétlődjék meg. Ez a Németország bizto­sitéka az európai béke fenntartásának, biztosíté­ka a népek közti meg­egyezésnek és barátság­nak. A nagygyűlés résztve­vői nagy figyelemmel hallgatták meg A. Sz. Gundorov tábornok, szov­jet küldött felszólalását. Azért érkeztünk ide a Szovjetunióból — mon­dotta, — hogy minden némettel és más népek képviselőivel együtt tilta­kozzunk a fasizmus ellen és harcra szólítunk a fa­sizmus újjászületése el­len, az új háborúk elő­készítése ellen. Ezután Pierre Villon, Franciaország képviselő­je, az ellenállási mozga­lom volt résztvevői orszá­gos szövetségének főtit­kára szólalt fel. Hangsú­lyozta, hogy a francia nép, amely meghiúsította az agresszív „európai vé­delmi közösségiről szóié szerződés ratifikálását, továbbra Is a német nép békeszerető erőivel együtt harcol a mUitarizmus és a fasizmus nyugatnémet­országi újjászületése el­len, az új háború kirob­bantása ellen. Képek a Bolgár Népköztársaságból A képen: Bulgária. A* 1951-ben felépített „ Varnál Kolarov** víztároló. A képen: Bulgária. Szüret Varan» község termelőszövetkezetében. Három amerikai betolakodót deportáltak Kínából Peking (TTJ Kínák A közbiztonsági minisztérium közölte, hogy deportál­tak három amerikait, alti behatolt Kína felségvizeire. A három amerikai — Richard Applegate, a National Broadcasting Company hongkongi tudósítója. Ben­jamin Kxasner, volt temgerészikapi- tány és Donald Dixon, az Inter­national News Service tudósítója, — 1953 március 21-én a Kert nevű amerikai Jacht fedélzetén Kuang- tungnál behatolt kínai felségvizekre. A partvédelmi egységek őrizetbe vették őket. Mindhárman beismer­ték a kínai felségvizekre történt be­hatolás bűntényét. A közbiztonsági minisztérium most elrendelte departá lásukat, valamint a Kert nevű jacht elkobzását és utasította a kuangtun- gi helyi közbiztonsági hatóságokat a rendelkezés végrehajtására. Megnyílt a bécsi nemzetközi vásár Bécs (TASZSZ): Vasárnap Bécs- ben megnyílt az 1954. évi őszi nem­zetközi vásár. Az idei vásáron 17 állam vesz részt. Sok ország — köztük a Szov­jetunió, Magyarország, Csehszlová­kia, Bulgária, valamint Olaszország és mások — külön pavilonokban mu_ tátják be ipari és mezőgazdasági ter­mékeiket. A kiállítás megnyitásának első percétől kezdve nagy sikere van a Szovjetunió pavilonjának. Nagy sikere van a kiállításon a csehszlo­vák és magyar, a bolgár és a román pavilonnak la. A Szuezi csatorna története A schleswig-liolsteini tartományi választások végeredménye (MTI) Hírügynökségi jelentések be­számolnak a Schleswig—holsteini tar tományi választások végeredményé, ről. A választásokon a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt 25, a Keresz­tény Demokrata Unió 25, az úgyne­vezett áttelepültek pártja 10, a Sza­bad Demokrata Párt 5, míg a Schles­wig—holsteini tömb négy mandátu­mot szerzett. Az eddigi legnagyobb párt, az Adenauer-féle Keresztény Demokra­Peking (Uj Kína): A Vietnami Tá­jékoztató Iroda jelentése szerint szeptember 6-án a Pnom Penh és Svai Rieng között fekvő Banam-ban ülést tartott a kambodzsai nemzet­közi ellenőrző bizottság és a kam­bodzsai együttes katonai fegyverszü­neti bizottság. A kambodzsai együttes katonai fegyverszüneti bizottság mindkét részről jelenlévő küldöttségei kész­nek nyilatkoztak arra, hogy szeptem­berben átadják a hadifoglyok és fog- vatartott polgári személyek első cso- jaortiát. A két fél ígéretet tett arra, ta Unió szavazatai az 1953. évi szö­vetségi gyűlési választásokhoz ké­pest 636.í)70-ről 384.870-re, azaz több, mint kétszázötvenezerrel csökkentek. A Szociáldemokrata Párt szavazatai­nak száma ugyanakkor közel negy­venezerrel növekedett. A jelentések szerint a Szociáldemo. krata Párt Schleswig—holsteini szer­vezete hétfőre virradóra bejelentette igényét, hogy elsőként megkísérli a tartományi kormány megalakítását. hogy ezt a feladatot haladéktalanul végrehajtja. A khmert ellenállási erők és a viet­nami önkéntesek szeptember 11-én és 12-én adták át a hadifoglyok első csoportját. A kambodzsai királyi hadsereg küldöttsége kijelentette, hogy egy későbbi időpontban adja át a hadi­foglyokat. Az ülésen megegyeztek abban is, hogy a hadifoglyok kicserélését a két fél küldöttségének tagjai, valamint a nemzetközi ellenőrző bizottság tag­jai is ellenőrizni fogják, n. A Szuezi csatorna kezdeti nehéz­ségek után kitűnő üzletnek bi­zonyult. Forgalmának 75 százaléka esett angol hajókra, s ha a tervek idején azok meghiúsítása látszott az angol impérium érdekének, most a csatorna megszerzése! Disraeli ezt a feladatot nagyobb sikerrel hajtotta végre, mint az előzőt elődei. Ismail, Said utóda, szorongatott anyagi hely­zetében 1875-ben áruba bocsátotta részvényeit. Disraeli a parlament elő­zetes hozzájárulása nélkül, Lionel Rotschild kölcsönével vette meg azt a 176 ezer részvényt, amely gyakor­latilag Anglia túlsúlyát biztosította a társaságban. Ismail emlékét a tér­képen az egykori Timsah új neve, Ismailia őrzi. Egyiptom angol uralom alá voná­sa sem késett sokáig. 1882-ben, Alexandria bombázása, és a tel-el- kebiri csata után angol csapatok szállták meg az országot, s voltakép­pen ezóta az angol hadsereg az úr a csatorna övezetében. Miután Anglia szilárdan megala­pozta a Szuezi csatorna feletti ural­mát, maga kezdeményezte a csatorna nemzetközi helyzetének szabályozá­sát. Az 1888 október 29-i konstanti­nápolyi szerződés értelmében a Szue­zi csatorna minden nemzet hajói számára nyitva áll. Szabad használa­tát sem békében, sem háborúban nem korlátozzák. Nem szabad blokád alá venni, vizén, bejárati kikötőiben, s azoktól számított három mérföldön belül harci cselekményeket végezni. Az első világháború megmutatta, hogy a Szuezre vonatkozó megálla­podásnak nincs gyakorlati értéke olyan háborúban, amelyben Anglia hadviselő fél. Hiába semlegesítik ugyanis a csatornát, ha Földközi-ten­ger és a Vörös-tenger partján fekvő támaszpontjairól az angol flotta an­nak használatát ellenfelei számára lehetetlenné teszi. Az angol tengeri fölénnyel szemben sem a török ex- pedíciós erőknek 1915-ben, sem Rommel páncélosainak 1942-ben nem sikerült a csatornát a szárazföld fe­lől meghódítaniok. Egyiptomot 1914-ben angol protek­torátussá nyilvánították. 1922-ben el­ismerték az ország függetlenségét, az angol csapatok azonban helyükön ma radtak. Az egyre erősödő nemzeti mozgalom Angliát arra kényszeritet- te, hogy új jogcímet szerezzen az ország megszállására. Ezt az 1936 augusztus 26-i szövetségi szerződés biztosította. Anglia eszerint a csator­naövezetben 10 ezer katonát, légi­erőket tarthatott, Alexandriát és Port Saidot haditengerészet) kikötő­nek használhatta. A valóságban a megengedettnél lényegesen nagyobb erők szállták meg a csatorna öveze­tét. A második világháború után össze­tűzésekre került sor, véres inciden­sek zajlottak le, az egyiptomi nép elemi erővel követelte a megszállás végét. A tárgyalások nem vezettek eredményre, s Egyiptom 1951 októ­berében egyoldalúan hatálytalanította az 1936. évi szerződést. A következő évben uralomra jutott Nagib tábor­nok újra tárgyalni kezdett az ango­lokkal. A hosszú szünet után 1954 júliusában újra felvett tárgyalások megállapodással végződtek. Az előzetes megállapodás legfőbb rendelkezései a következők: Anglia a szerződés aláírásától számított 20 hónapon belül kivonja csapatait a Szuezi Csatorna övezetéből. A szer­ződés hatálya 7 évre szól. Ezalatt a csatornaövezet berendezései üzemben maradnak úgy, hogy az Egyiptom, vagy az Arab Liga többi tagállamai (Saudi-Arábia, Irak, Transjordania, Jemen, Szíria, Libanon) vagy Török­ország elleni támadás esetén hadiál­lapotba helyezhetők legyenek. Az an­gol csapatok ilyen esetben újra meg­szállják a csatornaövezetet. A szer­ződés el fogja ismerni, hogy a Szuezi csatorna Egyiptom integráns része, s kereskedelmi, gazdasági, stratégiai tekintetben nemzetközi jelentősége van. Meg fogja erősíteni Anglia és Egyiptom elhatározását, hogy az 1888. évi konstatinápolyi szerződés hatályát a jövőben is fenn fogják tartani. A z angol—egyiptomi megállapo- dás a csatorna történetének új fejezetét nyitja meg. 1961-ben azon­ban hatálya végetér, s újabb hét év elteltével, 1968-ban visszavonhatatla­nul eljön az idő, amikor a rég por­ladó kedive adta koncesszió megszű­nik, s maga a csatorna is Egyiptom tulajdonába megy át. Nem kétséges, hogy ez a megegyezés kényszerű mo­dus vivendi Anglia számára. Olyan kompromisszum, amelyre az Angol Birodalmat, mely hetven évvel ez-, előtt Egyiptommal még a hajóágyuk nyelvén tárgyalt, századunk- egyik legdöntőbb külpolitikai erőtényezője, a gyarmati és függő népek szuvereni­tásukért folytatott harca kényszeri- tette. DR, GÁL GYULA Ölest tarlóit a kambodzsai nemzetközi ellenőrző bizottság és a kambodzsai együttes katonai fegyversziineli bizo'tság

Next

/
Thumbnails
Contents