Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-30 / 232. szám

N A P E ö 8 SZEPTEMBER SO Pécsbánya a maga és az ország jövőjéért A legmegkapóbb pillanat tz volt, amikor Börzsei Mihály elv- társ Pécsibánya igazgatója a nagy­csarnokban összegyűlt bányászoknak végezetül a nehézipari minisztérium üdvözletét tólníácrpló táviratot olvas­ta fel —fi ítrösztharmadik negyed­évi tervé-lek teljesítése alkalmából — és Czotfner 'Sándor miniszter elvtárs személyes köszönetét adta át a fe­szülte^' figyelő büszke tekintetű pécs_ bányaiaknak a délutáni műszakra- 1 ndt/iás előtt. ’ói Felfigyelnek országszerte jó nv inkánkra, — mondotta Börzsei (j’.vtárs — és igyekezetünk, helytállá- f únk elismerésre is talál. Nem min­denhol olyanok az eredmények a bányákban, mint nálunk. Amikor azonban ezt elmondjuk, további kö­telezettségeinkre gondolunk elsősor­ban. Majd a versenyfelhívás ismerteté­sére körült sor, amelyben a Pécsi Szénbányászati Tröszt november 7 ás november 28-a — a tanáesválasz- tások <1s Pécs felszabadulása napjá­nak —- tiszteletére versenyre hívja ,-iazánk összes szénbányáit a tervtel- jesueare és a szénadósság törlesztő- sére. Azért, hogy szocialista iparunk­nak Só és elegendő szenet biztosít­sanak. Pécsbánya felajánlása: az ed­digi terven felül vállalt szén mellett 2100 tonna az elkövetkező három hónapban. A termelékenység további emelésével, a második félévben az önköltség egy százalékos csökkenté­sével, továbbá azzal, hogy megtart­ják béralapjukat, csökkentik a pala­tartalmat, javítják a munkavédelmet — ami Pécsibányán a leggyengébb pont — minoezzel el akarják nyerni az élüzem címet és a SZOT vándor- zászlaját. — A felhívás megtisztelő ránknézve — fejezte be Börzsei elv. társ — ki az, aki egyetért vele, elv- társak? , — Mindenki — zúgott az egyönte­tű válasz. Felvetődhet a kérdés, mi annak az cka, hogy Pécsbányán — amellett, hogy jó a műszaki előkészítés, — jól megy a termelés, szépek az ered. mények, — és tegyük talán mindjárt hozzá, nem halad rosszul a békeköl­csönjegyzés sem. Mi segítette elő, hogy Pécsbánya már szeptember 25- én befejezte harmadik negyedéves tervét? Közelebbről, mit tesz a párt és a szakszervezet a termelés zavar­talan menete és egyben fokozása ér­dekében? — Minden esetben megbeszéljük a feladatainkat a műszakiakkal is — mondja Körösi Lajos, Széchenyi-akna párttitikára, — majd a népnevelőkkel, akik így nem üres szavakkal mehet­nek a dolgozók közé. Mert sok függ attól — egy hasonlattal élek, — hogy tisztán csengjen annak a billen­tyűnek a hangja, amit elsőnek le­ütünk. Megtudjuk, hogy Pécsbánya a ne­gyedik negyedéves tervet december 28-ra akarja befejezni. Az éves ter­vet ennél jóval előbb. Már most elő­készítik az új oktatási évet, amely októberiben kezdődik és amelyben a pártkongresszus anyagát a helyi vi­szonyok figyelembevételével és a megnöveltedéit feladatok szellemé­ben tanulmányozzák: a jólét és ter­melés szétválaszthatatlan egységé­ben. — Ide tartozik az is, — foly­tatja a párttitkár, — hogy most is és a jövőben a lehető leggyorsab­ban elintézzük bányászaink minden orvosolható problémáját, akármilyen apróságnak tűnjön is az. Jobb a han­gulat, nagyobb a munkakedv, ha lát­ják dolgozóink, hogy valóban törő­dünk Is velük. — És a jegyzés? — Van sok elvtársunk, aki példát is mutat. Etzl István vájár — négy gyerek apja, — 1000, Ortlieb Károly csillés szintén 1000, Szabó Illés csil­lés, aki vájártanfolyamra jár 1600. Müller Lajos vájár 2000 forintot jegy zett — akikre úgy fejből emlékszem. De erről mégvalamit: azt tartja a közmondás: Az alma nem esik mesz- sze a fájától. — Úgy látszik mégis! Mert Bárent Ferenc (1) 1200 forintos fizetése mellett 650 forintot adott, a fia meg, akinek még a neve is ugyan az, mint az apjáé, semmit sem jegy­zett. Közömbös neki az ügy. Azért ifjú Bárent Ferenc közöm­bössége ellenére nagyon sokan, — mint ahogy a fentiekből is láthat­juk, — szívesen jegyeznek Pécsibá­nyán, bár az 6 forimj- aira is számít az ország, persze csr c önként adott kölesönére. 1 Aki Széchenyi-akr. in a nagycsar­nokban körülnéz, nemu.j.kell olyan nagyon, és ismeri a jegyzésijeimé. nyékét, annak feltétlenül feltűni hogy azokkal a nagycsarnok deko rációja egyáltalán nincsen összhang­ban. Pedig megbíztak erre valakit. Kerti Henrik kultúrigazgató elvtárs valószínű tudja, hogy őt, mégpedig azzad, hogy gondoskodjék feliratok­ról. De ezeket még mindig hiába ke­ressük a nagycsarnokban. Sőt pilla­natnyilag az a helyzet, hogy alig látni valami dekorációt, mert most szedték le az alkotmányi és a bá­nyásznapi versenyre buzdító felira­tokat. Talán nem is kell mondanunk, ezzed Is elkéstek- Egyszóval dísztelen a nagycsarnok. Pedig nem ártana ha a pécs- bányaiak is elolvashatnák, hogy álla­munk mennyiben év miben részesí­tette őket a munkji megkönnyítése, munkavédelem, szóinál is juttatások terén — mint ahogy* az István-aknán látható. — Még jobban menne a jegyzés és a munkán is csak lendí­tene. —vi— Ezzel érveljenek népnevelőink! Megszépült életünk bizonyítékai SOP/AMA CeP6YABf\ ÖMlLLlÓs BERUHÁZÁSSAL 2. Új jxefíezocJAttHOKOT- ár /pooaepo- LereT-mosdót-öltözőt és /sAeyrrtse- SirM£*sv<J tsz Gépest er tVA PO T7~. Pecs/PonceiANcyAe/} f (JZ£MBOV/T£JT- 2ALAGÚrK£- ne/vcer - /vac Y res zol rseculabor a - rófitopfor- vtzsc al á al l o/ta s r- az a TA'fZA/CAT - /£>A *2 CAA/yr ALA PO Tr Pécs/ BŐrcyar. 4 7£QM£/L£S ÜZ£MBÓv/rÉs SS (JJ/TASOAS JO&2/V £//4'&OM£ZOGOS Z£TT. recr/\r>HA//YcyAn.. ÖT sz/Mßu/icy/ißröcÖP /-/ÄßOM CSOM/) COl ÓG£T> /*L/A/KA(aAÁLL/VASA VAS. A c / CA RerrA termelés 3oo millióval A/őrr/-------------------­-----------------------------------;------------­BA PA/srAt elclmiszeripar,. 4 BAR^A/y/f/ j/} 7TC yyißAßß óz 330 000 /SG-yAU TÖBB /ÍRÓ Aé£RÖL SO RCől /.OMB4. A felsiabadulás óta nagyot fejlődött megyénk ipara. Egyedül az el­múlt esztendőben több. mint 71 millió forintot fordítottak üzemek bőví­tésére, felszerelésére és munkavédelmi célokra, mintegy húszmillió fo­rinttal többet, mint 1652-ben. Kétnapi előnyt szereztek őszi tervükkel szemben a villányi traktorosok \ villányi gépállomás dolgozói serényen dolgoz- nak, hogy a nyári elmaradást behozva, őszi tervüket már túlteljesíthessék. Eddig kétnapi előnyt szereztek esedékes őszi tervükkel szemben, s ami még ennél is többet jelent: jóminőségű munkájukkal min­den termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó paraszt elégedett. A bizalomra rá is szolgálnak a villányiak, ailrik ezév őszén különös gondot fordítanak a talaj megmun­kálására. A gépállomás műszaki dolgozói az ősszel öt újítást vezettek be, amelyek mindegyikének a magágy jó előkészítése a célja és eredménye. A jól bevált újítások egyike az újtípusú borona. A gépállomás műhelyében készített újfajta, a réginél tizenöt (kilóval nehezebb és sokkal tartósabb boronával Horling Frigyes DISZ-fiatal traktoros dolgozik. Ez a borona kevesebb munkával is jobban eldolgozza a ve­tés alá a földet. Horling Frigyes az eke után kapcsolt boronával műszakonként átlagosan hat normálhold- nyl szántást végez a terv szerinti 4.2 nonmálholoda! szemben. Saját ötleteik alkalmazása mellett szívesen tanul, nak másoktól is. így például a Nagy Lajos-féle láncos magtakaró bevezetésével az eddig két munkafolyamat­ban végzett vetést és magtakarást egyesítik. A vetőgép után kapcsolt takaró berendezés nemcsak alátakarja a vetőmagot, de emellett tökéletesen elsimítja, elegyen­geti a földet. A magtakaróval Tóth Gyula fiatal trak­toros az előírt 12 normálholddal szemben 16—17 nor- málhold vetéssel készül el műszakonként. Szinnyey „Több segítséget várunk a szállító felektől44 i, a pécsi állomás dolgozói tervünk teljesítésé- vei küzdünk az őszi forgalom zavartalan le­bonyolításáért. A verseny jelszava: „Harc minaen ko­csiért". Ennek a nehéz feladatnak megoldásához jelen­tős segítséget adhatnak a rakodó felek. Szállító és fu­varozó vállalataink nagy többsége már megértette, hogy az egyre növekvő forgalmi igényeket csak úgy tudja kielégíteni a vasút, ha szállitminyokat időben kirakják és a vagonokat továbbíthatjuk. Még ma is találkozunk azonban olyan vállalattal, amelyik nem segíti, hanem akadályozza az állomás dolgozóit tervük teljesítésében, A pécsi FÜSZÉRT Vál­lalat címére példáiul szeptember 22-én érkezett egy vagon liszt. A vállalatot értesítettük a küldemény érke­zéséről és 13 órakor már a kirakodási helyén volt a vagon. Ennek ellenére csak másnap 1 órakor rakták ki a lisztet. Tehát 11 órát vesztegelt a kocsi. Ugyanaznap érkezett 1 vagon épületfa az 1/4 Erdő- gazdasági Építő Vállalat címére. Tizenhárom órakor volt a kirakodó helyén a szállítmány. A vállalat a kocsit csak 24 óraikor ürítette ki. Nem cselekedett különbül a Zsírbegyüjtő Vállalat nyárfásmajori részlege sem, amikor 12 órával később kezdték meg a címükre érkezett egy vagon szalma ki­rakását. A három esetnél tovább, mint 30 óráig vontak ki kocsit a forgalomból az említett vállalatok. Ha figye­lembe vesszük, hogy máshol is előfordulnak ilyen ese­tek, akkor kiderül, hogy jelentős mértékben nehezítik egyes vállalatok a vagonok gazdaságos kihasználását, nem beszélve arról, hogy a szállítmányok később ke­rülnek rendeltetési helyükre. Zciti Ferenc .Más félszeres kereset Gamos István, a villá­nyi gépállomás traktorosa már augusztus 24-én be­fejezte az egész évi ter­vét. Azóta minden dekád végén fizetését 50 száza­lékos túlteljesítési pré­miummal növelik. Ha 1600 forint a keresete, ak­kor 2400 forintot kap kéz­hez. A becsületes, fárad­ságos munka tehát nem vész kárba. Négy traktor dolgozik rz ő brigádjában: veze­tőik köziül Szabó János, Magyar István, a nagy- harsányi Molnár Dezső és Szarkándi József még eb­ben mnapban befejezik éves ükét, október 10- ie. pedig? i brigád negye- r iík txakf lírának vezetői, Án árus Lajos és Szent­király’ ázsef is. Akäu a villányi gépállo­máson még jóegynéhány ilyen traktoros. Vájjon milyen a munkájuk? A mennyiség nem megy-e a minőség rovására? Kísér­jük figyelemmel Gamos István munkáját! A msgvarbólyi Tartós Béke tnrmclőszövetkezet- ker, líRgyliaraányban, 11­locskán, Ivánszőlősben, meg ki tudja, még hány heiyen dolgozott ebben az esztendőben, de min­denütt dicsérik munká­ját, nem kell szégyenkez­nie sehol. Legutoljára a lapáncsai Uj Élet tsz-ben végzett őszi mélyszántást. A csoporttagok itt is meg elégedettek a tetszetős, mutatós munkával, csak­hogy a szakemberek: He­gedűs Imre, a járási me­zőgazdasági osztály veze­tőbe és Murányi Ödön, a járás főagronómusa nem egészen úgy vélekednek. Ök már arra is ügyelnek, hogy évről-évre emelked­jék a terméshozam, ez pe­dig csak úgy lehetséges, ha alaposan és elég mé­lyen megműveljük a ta­lajt. Gamos István csak Ifi cm mélyen végezte el az őszi mélyszántást, ho­lott még a 25 cm-t is el­bírja a lapáncsai talaj, anélkül, hogy vad föld ke­rülne a felszínre. Amikor Gamos István ekéjét 25 cm-re állították, úgy is el­végezte a maga részét. A szakemberek szavai­ból megtanulta, hogy ez­után milyen mélyen kell elvégeznie az őszi mély­szántást. Hétfőtől kezdve a Be- remendi Vörös Csillag Állami Gazdaság idama- jeri üzemegységében dol­goznak ketten, Szabó Ja­nival. Az Ambruszt léniá­tól délre, a XII-es tábla nyugati oldalán, csaknem a beremendi szőlőhegy — vagy ahogy a népmese mondja: „ördög ekéje" — tövében a 39 holdas lóhe­rét törik fel búza alá. Olyan egyenesek a baráz­dák, mint a nyíl. Hall­gassuk meg Gamos eiv- társat, hogyan kezdi a jó traktoros a szántást: — Mielőtt leengedem az ekét, messze előre tekin­tek, megkeresem a ba­rázda-irányt. Itt is úgy kezdtem reggel. Szemben a második tábla végénél a mezsgye kő melletti fát vettem támpontul, vele eg.v irányban, jóval köze­lebb egy kisebb fát sze­meltem ki magamnak, a harmadik pont maga a t raktor. Ha menetközben letérek az egyenes vonal­ról, altkor már nem esik egybe a három megjelölt pont, kilátszik a kisebb fa mögül a távolabbi fa törzsé, ilyenkor aztán már nem egyenes a barázda. Gamos Istvánék a tábla végén a befordulásokra is nagy gondot fordítanak, inkább nagyot kanyarod­nak a dűlőúton, mintsem hogy fél méterrel is bel­jebb kezdjék a szántást. Gerber Sándor az üzem­egység brigádvezetője és Kun Konrád szakszerve­zeti elnök nem győzik ele­get csodálni a szép mun­kát. A Gamos brigádbeliek jól dolgoznak, mert lelki- ismeretesen bánnak mun­kagépeikkel. naponta két­szer is ápolják, akarat is van bennük és a munkát is jól osztják be. Gamos elvtárs nem várja meg, míg egyik helyen befeje­zik a munkát, még idő­ben a gépállomásra siet, saját motorjával és újabb munkaterületet kér. Az ilyen traktorosok megérdemlik a megbecsü­lést. Villánykövesd az elmúlt esztendő­ben hangoshíradó bővítésére, kultúr- ház tatarozására, kulturális eszkö­zökre, napköziotthonra, bölcsődére, és tűzoltó felszerelésre több. mint 200 ezer forintot kapott az államtól. * A siklósi vasbolt csupán edény­áruból 80 ezer forint értékben árusí­tott, öt vetőgépet, negyven ekét, százhúsz tűzhelyet, tíz boronát vásá. roltak a falusi dolgozók. * Faltai Andor villányi lakos 500 fo­rintos kötvénnyel 4500 forintot nyert a békekölcsönsorsoláskor. * 1953-ban közel négymillió forintot fordítottunk munkavédelmi célokra a bányászatban. * A villányi járásban jövőre közel kétszázezer forintot fordítanak lakás építésre, ezen kívül még sok házat tataroznak. A szakszei"'özeti üdülőkön kívül számos szakmán belül vállalati üdü­lőket létesítettek. Többek között az Állami Áruház, a pedagógusok, az Északbaranyamegyei Népbolt Válla­lat. * Pécs-Meszesen egy év alatt mint­egy 225 modem, összkomfortos lakást adtak át a bányász dolgozóknak. A jobb szénért A szén minőségének javítása érde­kében igen lényeges feladat a med­dőtartalom minimumra való csök­kentése. Ezt elsősorban a tísztán- termelés ellenőrzésével érjük el. Enélkül a meddőtartalom lényegesen magasabb volna. Igaz a vállalati át­lag pillanatnyilag is fölötte áll a megengedettnek. 3.1 százalék a 40 milliméteren felül kézzel kiszedhető meddőtartalom tröszti viszonylat­ban, ugyanakkor 3.44 százalék volt a legutóbbi 20-i dekádban. A „kutolókat" a kerületekben ne mint ellenségeket kezeljék, mert ahogy a bányászoknak kötelessé­gük a termelés, ugyanúgy nekik az ellenőrzés — ami egyáltalán nem el­hanyagolható teendő. A kerületekben úgynevezett föld­alatti tisztántermelési ellenőrök is működnek, akik nem MEO. hanem kerületi állománybeliek. Feladatuk már a föld alatt részben a fejtések­ben, a meddőválogatás ellenőrzése, valamint a töltőgaratoknál a csille­töltés. Ilyen körülmények között a tisztántermelés minden egyes válla­lat „belügye" is, vagyis érdeke, mert a többlet-meddő, illetve a töltési súlyhiány miatt a kerületek csille­törlésben részesülnek. A levont csil­lék számát „odaadják“ azon kerü­leteknek, amelyek a fenti két köve­telménynek megfelelnek. Igen fontos népgazdaságunknak a gáz és kokszszén termelés és főleg fontos kérdés nálunk, mert ezt a fajta szenet csak Komló és a pécsi szénbányák produkálják. Az utóbbi időben a koksz és gázszén kokszoi- hatóságában beállott fogyatékossá­gok kiküszöbölésére Pecs VI. és Szabolcs kerületben berendezés lé­tesült azzal a célzattal, hogy a nem. illetve kevésbé kokszolódé fejtések szenét különválasszák, mely azután egyéb ipari szén előállítására szol­gál. Sajnos, ez a szétválasztás részben az azzal foglalkoztatott személyek nemtörődömsége, esetleg előre nem látott üzemzavarok miatt csak rész­ben sikerült — bár hibák még most is adódnak e téren. Ezért kérjük a kerületi feiügyelószemélyzetct ezen ügy lelkiismeretesebb kezelésére. A tervbevett új mosó felállításával, illetve a jelenlegi korszerűsítésévé1 az újhegyi szénmosó kapacitása 50 százalékkal emelkedik. Elmondta: Somkúti Sándor MEO vezető. Komló állomás nehézségei a tervteljesítésben Komló 'forgalmi és kereskedelmi dolgozói az augusztusi termelési ér­tekezletükön vállalásokat tettek és párosversenyre hívták ki egymást, sőt a sztálinvárosi állomás dolgozóit is. Most. amikor szeptember utolsó dekádjában visszatekintünk az el­múlt csaknem két hónapi időre, lát­juk. hogy egyes brigádoktól eltekint­ve általában nem tudjuk nemcsak vállalásainkat, hanem terveinket sem száz százalékban teljesíteni. Irányvonati tervünket, mely mind a vasút, mind a népgazdaság szem­pontjából igen fontos tényező, szep­tember első két dekádjában csak 90 százalékra teljesítettük. Augusztus­ban rosszabbadott a helyzet egy szá­zalékkal. Irányvonati tervünk telje­sítésében nem segít bennünket elég­gé» a Komlói Szénszállító és Szolgál­tutó Vállalat, amely mellékes kér­désként kezeli ezt a munkánkat. A tavaly ezidöben fennálló jó kapcso­latot kellene újból visszaállítani. Kocsitartózkodási tervünk is éppen csakhogy meghaladja a száz százalé­kot, de messze elmarad a vállalá­sunktól. Itt a legfontosabb az, hogy a foglalkoztatási fok jó legyen, vagyis a munkaerő gazdaságos ki­használására kell ügyelnünk. GÖRBE ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents