Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-30 / 232. szám

DUNÁNTÚLI V/LÁO PROLETÁRJA! ECYEfÜLJETEK! __ ——— , A MAI SZAMBÁN: A csehszlovák kormány jegyzéke (2. o.) — Benedek Elek (2. o.) — Dédanyám bölcsője (2. o.) — Pécsbánya a maga és az ország jövőjéért (3. o.) — Másfélszeres kereset (3. o.) — Megszépült életünk bizonyítékai (3. o.) — Falugyűlések előkészítésén dolgoznak a siklósi járási népfront előkészítő bizottságok (4. o.) — Bükküsdi jegyzetek (4. o.) AZ M DP BARAN YAM EGYE I BI ZOTT S A CA'NAK XI. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 SZEPTEMBER 30 A termelési bizottságok nagyszerű feladata JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! A vállalatok jelentették szerdán délben Az idei ősszel beköszöntött az az első teljes gazdasági év, amely­nek már valamennyi munkáját a me­zőgazdasági termelés fellendítéséről hozott határozat szellemében végez­hetjük el. E rendkívüli jelentőségű határozat elsősorban abban különbö­zik a növénytermelés, vagy az állat, tenyésztés előmozdítását célzó a kor­mányprogramig megjelent valameny- nyi rendelkezéstől, hogy falun a dol­gozó parasztok megnövekedett ter­melési kedvére támaszkodik és az egész országra kidolgozott sablonos előírások helyett főleg a helyi szakemberek tapasztalataira, vélemé­nyére épül. Az ország szükségletei: ► a gazdagabb termések, a magasabb állattenyésztési hozamok elérése egy­beesik valamennyi gazda saját bol­dogulását célzó, törekvésével és így rendkívül népszerű a dolgozó pa­rasztság körében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a határozat végre­hajtásainak szülöttei, a télen meg­választott termelési bizottságok, ame­lyeknek az a hivatásuk, hogy kincset érő tapasztalataik segítségével, ők, a falu választott, elismerten legjobb gazdái határozzák meg — mikor, mi a teendő és segítsék elő a mezed munkák megvalósulását. A baranyai termelési bizottságok a tavasz és a nyár folyamán igen sok községben megálltak a helyüket: tényleges irányítóivá váltak a kihe­lyezett agronómusok segítségével a t mezőgazdasági munkáknak. Megtisz- títtatták a legelőkét, intézkedtek a tartalékföldek hasznosításáról, egy sor olyan dolgot megoldottak, amely­nek mozgósítására eddig a falusi ta­nácsok képtelenek voltak. Ez azon­ban mind csak a kezdet: az igazi vizsgát most teszik le az őszi mun­kák során, amikor úgy kell a teljes gazdasági évet beindítaniuk, hogy bebizonyosodjék: képesek a falvak mezőgazdasági munkáit úgy irányíta­ni, hogy ténylegesen gazdagabb lesz a termés. Gödrében, a sásdi járás­ban a falu első gazdáiból választott termelési bizottság többek között már felelőssége tudatában tevékeny­kedik, de sok faluban nem tudják — hányadán állnak, hol ragadják meg a dolgok végét. A termelési bizottságok első dolga valamennyi községben: a vetési mun­kák megindítása, az egyes mezei munkák határidejének megállapítása. Minden tájnak, jóformán minden dűlőnek más és más a sajátossága 1 és ezt a termelési bizottság tagjai * ismerik legjobban. Meződön például, ugyancsak a sásdi járásban — a ter­melési bizottság kimondta, — már­pedig nálunk az őszi árpának szep­tember harmadik hetében, a búzának október első felében a földben a he­lye — így hozza a legnagyobb ter­mést. Közhírré tették a faluban, de a dobszónál is hatásosabb volt, ami kor tagjai elsőnek vetettek el a ha­tárban. Ismert, tekintélyes gazaink valamennyien, a többi sem várako­zott tovább, megmozdult az egész falu. Sok helyen azért topog egy­helyben a szántás-vetés, mert a ter­melési bizottság nem tudja dolgát nem állapítja meg a munkák rend­jét, felső előírásra, szinte parancsra várnak. Vége a várakozás idejének — a termelési bizottságok tagjainak példamutatása nyomán ne legyen “ egyetlen dűlő sem, ahol még most ne folyna a vetés. A falusi termelési bizottságok mun kája azonban korántsem korlátozódik egyszerű határidőmegállapításoikra. Bár ez is a dolgához tartozik, első­sorban arra irányítsa figyelmét, hogy az időben történt vetésen kívül mit tehet még a jövő esztendei bősége­sebb aratás érdekében? A siklósi Járásból! Nagyharsányban például a termelési bizottság sürgette ki mun­kára a gépállomási traktorokat és arra is volt gonajuk, hogy megszer­vezzék a fogattal nem rendelkező gazdák megsegítését Jeszenszky elv­társ, mezőgazdasági előadó részvéte­lével kialakították egymás megsegí­tésének olyan rendszerét, hogy egyet­len gazda sem veti kézzel a gaboná­ját, hanem kölcsönadják a vetőgépe­ket — ezzel Is hozzájárulnak az egyenletesebb vetés révén előálló jobb terméshez. Megyénkben, még a kevésbé dombos mohácsi, siklósi, sellyei és villányi járásokban is jó pár gazda kézzel szórja a magot. A falusi termelési bizottságok ha csak azt szervezik még most ősszel egye­dül, hogy községükben mindenki géppel vessen, — már ezzel is komo­lyan hozzájárulnak a mezőgazdaság­fejlesztési határozatnak az őszi mun­kák során történő megvalósításához. A vetés megkezdése és minél több helyen géppel történő elvégzése egy­magában is sokat tesz, de a termelé­si bizottságok figyelnie másra is ki kell, hogy terjedjen. Nyáron csak úgy virított gaibonaföidjeink javarészé­ben a gaz — földjeink az elmúlt pár év alatt veszedelmesen elgyomosod­tak. A tarlöhámtás során sok község már megkezdte ellene a küzdelmet, ez azonban korántsem elég. Hívják fel a gazdák figyelmét a termelés: bizottságok arra, hogy a cséplőgép­ből kikerült mag még nem vetőmag, ha nem akarnak gazt vetni — idő­ben szelefctoroztassák, tisztíttassák ki, mint ahogy ez valamennyi ter­melő részére egyébként kötelező is. Szentlőrihcen a termelési bizottság arra is ügyelt, hogy a szövetkezetben elegendő csávázószert árusítsanak, védekezhessenek az üszöggomba kár­tétele ellen. Vagy magyarázzák el a termelési bizottság tagjai — soha nem fizetődött ki ennyire a műtrá­gya használata, mint éppen ezekben az években. Egy mázsa műtrágya hatására legkevesebb másfél, két mázsával emelkedik a termés, száz- százhúsz forinton 6—700 forintja té­rül meg a gazdának. A községi ta­nács segítségét kérjék ahhoz, hogy a földművesszövetkezet a vetéseik megindulásáig elegendő mennyiséget tároljon belőle. A pécsyáradi járás mintagazdái, nagyobbrészt termelési bizottságaik képviseletében az elmúlt héten ver­senyre szólították járásuk valameny. nyi községét az időben, alaposan elő­készített talajba történő vetés érde­kében. A járás termelési bizottságai tehat tevőlegesen hozzákezdtek az őszi munkák irányításához és nyo­mukba kell, hogy lépjen mind a há- romszázegynéhány községé is. De ahhoz, hogy tényleges vezetői legyenek az őszi munkáknak, elen­gedhetetlen, hogy a falusi tanácsok, de főleg a pártszervezetek sokkal komolyabban kezeljék a termelési bizottságokat, — kikérjék vélemé­nyüket, feladatokat tűzzenek ki elé- bük — egyszóval éreztessék velük, mennyire fontosnak tartják javasla­taikat, észrevételeiket. Természete­sen ez nem megy egykönnyen: sok­szor homlokegyenest ellenkező néze­teket vall a termelési bizottság sok tagja — ebből azonban helytelen ar­ra a következtetésre jutni, hogy mint meg nem felelőt, az egész ter­melési bizottságot félre kell tenni, ök a falu elismerten legjobb gazdái, akik egy-két ritka eset kivételével helyesen foglalnak állást és éppen őket kell a falusi kommunistáknak elsősorban meggyőzniük, ha úgy lát­ják — helytelen irányt követnek. A mezőgazdaságfejlesztési határo­zat végrehajtásának sikere jórészt a falusi termelési bizottságokon múlik: pártszervezeteink, járási szerveink tanítsák meg őket irányítani a falu gazdálkodását, hogy munkájuk nyo­mán meggyorsuljon az őszi munka időre földbe kerüljön a mag és a jö­vő esztendőben az ideinél jóval ma­gasabb termésátlagokról adhassunk számot, Eddig 116,950 forintot jegyeztek a Pécsi Sütőipari Vállalatnál A Pécsi Sütőipari Vállalatnál be­fejezéshez közeledik az ötödik Bé­kekölcsön-jegyzés itt is. Eddig 372- en jegyeztek le 116.950 forint ősz- szegben. A visszalévő 26 dolgozó is előreláthatólag még a mai napon le­jegyez. Berman Imre csoportvezető 1400 forint fizetéséből 1000 forintot adott kölcsön a nép államának, Györkös József dagasztó 1300 forintból 800-at, Naumov István telepellenőr 1200- ból 1000 forintot jegyzett, Tóth Fe- rencné pedig a tésztaüzem csoport- vezetője 1000 forintos fizetéséből 600 forintot Íratott a neve mellé. Nyolcszáz forint a jegyzési átlag A Tervező Irodán a jegyzési át­lag 800 forint. A Tervező Iroda igaz­gatója Szojka Pál 3300 forintos fize­téséből 3000-et, Merk Istvánná sze­mélyzeti előadó 1500-ból 1200-at, Bá­lint János főmérnök 2600 forintos fizetéséből 2000-et adott. Dlaszki Hilda fénymásoló Is fizeté­séhez mérten jegyzett — 550 forin­tot, Merényi Emma tervező-csoport­vezető sem kérette magát, 2000 fo­rintos fizetéséből 16O0-at adott. Javítani kell a politikai felvilágosító munkát A Pécsi Útfenntartó Vállalatnál kissé vontatottan megy a jegyzés, bár az eredmények biztatók. Eddig 702 dolgozó jegyzett le 240.100 fo­rintos összegben. Még 142-en nem jegyeztek le, de ezeket is még a mai és a holnapi napon felkeresik a jegyzésgyűjtők. A jegyzésben különösen a villányi körzet dolgozói tűntek ki, akik 750 dákról? ZENGÖVARKONY: Rózsa Sándor 12 holdas gazdi már a hónap közepe táján vetette el a rozsos-bükkönyös őszikeveréket ezt a pécsváradi gazdaértekezleten ajánlotta fel, meg is tartotta adott szavát. Az 1200 négyszögöl rozsnak is elkészítette már a magágyat, hí nem jön közbe az eső, már a vetésen is tű! lenne, őszi árpát azonban nem tud vetni, mégpedig azért, mert a rendelt vetőmagot lemondták, nem adnak neki. Még a héten fejezi be a kukoricatörést is. A példamutatás terén mégis akad egy kis hiba. Az ugyancsak mintagazda D. Szabó Já­nossal együtt 50—50 forintos béke­kölcsönt jegyeztek, pedig ha jól kö.- rülnéznek portájukon, nem nagy megerőltetéssel ennél többre is telne. A zengővárkonyi mintagazdák nem tehetségükhöz mérten jegyeztek ötödik Békekölcsönt! MECSEKNADASD: A hét és fél holdas Radnai Já­nost mindenki ismeri a faluban, jól gazdálkodik, de még mások megse­gítésére is jut idő. Az idén a ku­korica helyébe kerül a búza, már­pedig ez késlelteti a vetést. Radnai- ék ezen is kifognak. Csuhéstól törik !e a kukoricát, megfér az otthon r pajtában, a vetést meg sietteti. Eső' időben azután az egész család: Gungl József és felesége és az öt­forintos besorolásuk mellett 400 fo­rintot jegyeztek. Az egyéni eredményeknél különö­sen szembetűnik Zentai Jenő útmun- kás 500 és Závodi György útmun- kás, ötgyermekes apa 400 forintos jegyzése. Már csak öt dolgozó van vissza A Vízügyi Igazgatóság dolgozói már az első napokban szép ered­ményeket értek el. Már csak az az öt dolgozó van vissza, aki szabad­ságát tölti, a többi 109 50.350 forint összegben lejegyzett. A jegyzésgyűj­tők érveiket az igazgatóság ered­ményeiből merítették. Elmondották, hogy még ezévben nyolc lakásos házat épít az igazgatóság dolgozói részére, 780 ezer forintos költséggel a 100 ezer forintos beruházással ké­szülő mecsekaljai lakóház mellett. • A helyes agitáció meg is hozta a gyümölcsét. Gyöngyös István főmér­nök, amellett, hogy a munkában élen jár, a kölcsönjegyzésben is példát mutatott: 1500 forintos fizetéséből 1000 forintot jegyzett. Ispán Róbert vezető gépésztechnikus sem maradt a többi dolgozó mögött, 500 forintot íratott a jegyeztetőkkel. „Szívből jegyzem..." Pécsi Fodrászipari Vállalat 68 dolgozója 26.000 forintot jegyzett. Pollick Józsefné női fodrász mielőtt oda írta volna 800 forintos jegyzése mellé a nevét, a következőket mon­dotta: — Szívből jegyzem, hiszen ez az összeg már százszorosaiig megtérült. Két fiam tanul. Az egyik technikum­ban, a másik a műszaki egyetemen, elektromérnök lesz és 400 forint ösztöndíjat kap. Boldogan jegvzett a férjem is 590 forintot, mert a saját és gyermekeink jövőjét segítette elő ezzel is. gek, Radnai Jani bácsi és az asszony kukoricafosztással foglalkoznak. így aztán ha jó idő lesz, egy hét alatt befejezik az ősziek vetését. A béke­kölcsön-jegyzésben sem fukarkod­tak, 200 forintot adtak kölcsön az államnak. A község másik mintagaz- dája: Gábor László 100 forintot jegy­zett. HIDAS: Két hold trágyát szántott alá Lő­csei Antal 10 holdas hidasi minta­gazda. Az ősziek vetését még nem kezdte meg, megzavarta az eső, pe­dig fél hold árpának és a kút dűlő­ben fél hold búzának már elkészült a magágya. Október 20-ig teljes egé­szében befejezi az őszi vetést. A bé­kekölcsön-jegyzés során sem maradt 'e gazdatársaitól, 200 forintos köl­csönt adott becsülettel az államnak. BEREMEND: Hétfő estig bezárólag a Beremen- di Vörös Csillag Állami Gazdaság dolgozói 182 ezer 250 forintot jegyez­tek az ötödik Békekölcsönből. Az idamajori üzemegységben minden dolgozó segítette kälcsönforintjaival az államot. Lehoczki István növény- termelési dolgozó 100, Reiter Mi­hály traktoros brigádvezető 850, Ha­vasi István traktoros 800 forintot jegyzett. A kocsisok közül Tóth Nándor 500 forintot kölcsönzött az államnak. A Pécsi Szénbányászati Tröszt befelezte III. negyedéves tervét A trösztön belül kiemelkedő ered­ményt ért el Pécsbánya, ahol már szeptember 24-én befejezték a III. negyedévi tervet és 29-lg már 6235 tonna szenet termeltek. A vasasiak 27-én teljesítették III. negyedévi tervüket és 29-ig 1240 tonna szenet adtak terven felül. Csupán Szabolcs- bányán van még pótolnivaló. A Sza­bolcs bányaiak szeptember 29-én reg­gel még 7400 tonna szénnel voltak adósai a hazának. Komoly erőfeszí­téseket tesznek ők is, hogy törlesz- szék adósságukat. A Pécsi Szénbányászati Tröszt vállalatai összesen 8—9.000 tonna szénnel adnak többet ebben a ne­gyedévben, mint amennyit a tröszt termelési terve előír. A Pécsi Kokszrauvek jelentik: örömmel jelentjük, hogy üze­münk szeptember 26-án, azaz vasár­nap reggel 6 órakor 100 százalékra teljesítette a III. negyedévi opera­tív tervét. A bányászokra mindig számíthat az ország Kedden délben műszakváltáskor a pártiroda hirdető táblájára listát füg. gesztettek ki. A listán annak a 436 dolgozónak nevét olvashatjuk, akik teljesítették hazafias kötelességüket. A 430 dolgozó 207.450 forint békeköl­csönt jegyzett. A keresetük 50 száza­lékát jegyezték átlagosan, de többen vannak, akik jóval többet adtak köl­csön államunknak. Sztojkg József csillés hat gyermek­nek apja — 1000 forintot jegyzett.. Levka Pál csillés 800 forintot adott. Az eadigi eredmények elérésében sokat segített Győző Jenő párttitkár, Tihany: Lajos ü. b.-etnök és Lőrincz Levente üzemvezető mérnök. Nap­nap után leszálltak a bányába és munkahelyeiken beszélgettek a bá. nyászokkal. A közvetlen beszélgeté­sek eredménnyel jártak. Az egy em­berre eső jegyzési átlag Béke-aknán 478 forint. Béke-akna dolgozói a békekölcsön­jegyzés mellett a termelésben is é!en­r járnak. Szeptember 28-án délután két óráig 101,v7 százalékra teljesítet* i lék havi tervüket. Ezzel is bizonyí­tani akartuk, hogy a bányászokra mindig számíthat az ország. Csongor Árpád Béke-akna. A Ppcmihegyi Erőmű dolgozói már IH 1.250 forintot jegyeztek A Pécsújhegyi Erőmű dolgozói megértették a kormány felhívását és lelkesen jegyeztek békekölcsönt. A népnevelőiének nemigen akadt mun­kájuk, mert az üzem dolgozói pél­dásan jegyeztek. A Pécsújhegyi Erőmű 386 dolgo­zója közül 330-an jegyeztek már bé­kekölcsönt összesen 181.250 forint értékben. A kölcsön jegyzők közül kü_ lönösen kiemelkedik Arató Má­tyás, aki 800 forintos fizetése mel­lett 1200 forintot jegvzett. Reiter Gyula esztergályos, aki kilenc gyer­meknek az apja. 1300 forintos fizeté­se mellett 650 forintot jegyzett. P a- lotai Jenő lakatos és Kárpáti József lakatos 750. Kodra Károly esztergályos 600, Farkas Gézáné laboratóriumi segédmunkás pedig 711 forintos fizetése mellett 400 fo. rint békekölcsönt jegyzett. A Kesztyűgyárban eredményesen halad a Jegyzés. Ed-' dig 536 dolgozó, az üzem létszámá­nak 90 százaléka jegyzett. A jegyzés összege 138.050 forint. Különösen példamutatóan jegyeztek: Pozsgai Andor szabász, aki 1300 forintot, Lu­gosi Józsefné, aki 600 forintot és Maros Edéné, aki f!00 forintot jegy­zett, A falu követi a munkásosztály példáját Az igazi mintagazda mindenben példát mutat gazdatársainak: élen­jár a szántásban, vetésben, betakarításban és á hazafias kbtelességiel- jesítés minden területén. A dolgozó nép állama elvárja ezt mindazok­tól, akiknek ,.Mintagazda” jelvényt tűztek kabátjukra. Vájjon a pécs­váradi járás négy községében elmondhatjuk-e mindezt a kitüntetett gaz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents