Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-28 / 204. (203.) szám

1954. AUGUSZTUS 2S NAPCÖ 3 Hozzászólások a tanácstörvény tervezetéhez A múlt héten jelent meg a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívása, hogy a dolgozók országszerte minél szélesebb körben vitassák meg a tanácsokról szóló új törvénytervezetet, tegyék meg észrevételeiket és javaslataikkal vegyenek részt az új tanácstörvényünk létrehozásában. Azóta a megyei, járási, községi tanácselnökök, végrehajtóbizottsági titkárok, tanácstagok, a dolgozók ezrei szorgalmasan ta­nulmányozzák az új törvény tervezetet és megteszik hozzászólásaikat, észrevételeiket, javaslataikat. Ezúttal Ferenczi Lajos, Mohács tanácselnöke. Vértes Tibor, mohácsi városi VB-titkár és Tamás Jó­zsef, Pécs város VB-titkára szól hozzá a tanácsokról szóló törvénytervezethez. Ferenczi Fajos _ A tanácsokról szóló törvénytervezetben új és ^ igen hasznos az, hogy a tanács beleszólhat azoknak a vállalatoknak az ügyeibe is, amelyek nem tartoznak a tanács felügyelete alá. Örömmel üdvözlöm ezt a rendelkezést, mert biztosítékot kapunk arra, hogy a lakosság számos panaszát megszüntessük. Legtöbb pa­nasz eddig a Vendéglátó Vállalatra és a Népboltra ér­kezett. A panaszok orvoslását megnehezítette eddig az, hogy a tanács nem intézkedhetett. Ezek a vállalatok ugyanis arra hivatkoztak, hogy részükre csakis a Pé­csett lévő központjuk adhat utasítást, a tanácsnak sem­miféle beleszólási joga a nem tanácsi vállalatok ügyei­be. A törvénytervezet 61. §-ának 1. pontja most vilá­gosan kimondja, hogy: ,.A tanács és a vógrehajtóbizott- fcág ellenőrizheti és beszámoltathatja azokat a szerve­ket. amelyek közreműködnek a lakosság gazdasági, szo­ciális és kulturális szükségleteinek kielégítésében." Nagyon helyesnek tartom a 61. § 2. pontját is, amely arról intézkedik, hogy: „A tanács és a végre­hajtóbizottság kezdeményezéseket tehet, véleményét nyilváníthatja, azonban az alá nem rendelt szervek­nek a tanács feladatkörébe nem tartozó ügyekben uta­sítást nem adhat. Véleményét, észrevételeit a tanács alá nem tartozó szervek feletteseivel közli." A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy a tanács jobban elősegítheti az áruellátás meggyorsítását és kiküszöbölheti az eddig előfordult hiányosságokat. Például a dálnokiak és a hercegszántóiak eddig Mohácson felvásárolták a ke­nyeret és így Mohács lakosságának kevesebb kenyér jutott. A jövőben ez megszűnik, mert a tanács azon­nal tud maid intézkedni. Egy másik példa: május végén az Állami Népi Együttes Mohácson vendégszerepeit. Mohácsszigetről mintegy 150 dolgozó jött át Mohácsra, annál is inkább, mert jutalom-műsorban részesültek. Műsor után azon­ban nem tudtak hazamenni, mert a komp leállt azon a címen, hogy a közlekedés éiszaka szünetel. Emiatt sokan a tanácsot okolták, jóllehet ebben az ügyben a tanács semmit sem tehetett, mert a rév központja Budapesten volt. így a dolgozókat hajnalig csónakon szállították át Mohácsról a szigetre. Az ilyen és ha­sonló hiányosságok kiküszöbölésére is lehetőséget nyújt az új törvény-tervezet, amely a tanácsok jogkörét ki­szélesíti. Tamás Vértes Tibor C1 ddig semmiféle rendelkezés nem mondotta ki azt, hogy az állandóbizottságok javasla­taival kötelezően kell foglalkozni. A tapasztalat azt mutatja, hogy az á 11 and óbizot tsá gok javaslatai elsik­kadtak, az íróasztalok fiókjaiban elsüllyedtek. Az új tanácstörvénytervezet 21. §-ának 2. pontja most félreérthetetlenül és világosan kimondja, hogy: „Az állandótoizottság a végrehajtóbizottságnak javasla­tot tehet, amelyet a végrehajtóbizottság a javaslat be­terjesztésétől számított 30 napon belül köteles megtár­gyalni.1' Nagyon helyesnek tartom ezt a rendelkezést, mert jobban biztosítja a tömegek kezdeményezését^ és a végrehajtóbizottság munkájában jobban kidomborítja a tanácstagok szerepét Az új tanácstörvénytervezet előírja a tanácstagok jogait és kötelességeit is. Ezzel kapcsolatban javasla­tom: az állandóbizottság elnökének kötelességévé kel­lene tenni, hogy megvizsgálja, ellenőrizze, vájjon a végrehajtóbizottság 30 napon belül megtárgyalta-e az állandóbizottság javaslatát Sokat vitatott kérdés volt az, vájjon a tanács meg- változtathatja-e egy osztálynak a rendelkezéseit, hatá­rozatait. Lakásügyekben például a városgazdálkodási osztály eddig vitatta, hogy a tanácsnak joga van az általa meghozott lakásügyi határozatokat megsemmisí­teni és arra hivatkceott, hogy ehhez csak a felettes szak- igazgatási szervnek van joga. Az új törvénytervezet 53. Q-árnak 4. pontja most végleg eldöntötte ezt a vitát, mert kimondja, hogy: „A szakigazgatási szerv rendel­kezéseit a végrehajtóbizottság és a felettes szakigazga­tási szervek megsemmisíthetik, illetőleg megváltoztat­hatják." Eddig az volt a helyzet, hogy ha egy felettes szak- igazgatási szerv a saját alárendelt osztályának vala­milyen utasítást adott, akkor a VB észrevételt nem tehetett. Most a törvénytervezet 38. (J-ának 4. pontja kimondja: „Ha a végrehajtóbizottság a felettes szak­igazgatási szerv utasításával nem ért egyet, felterjesz­tést tesz a felettes tanács végrehajtóbizottságához, ille­tőleg a minisztertanácshoz.“ József A Hazafias Népfront Országos Elő­készítő Bizottsága augusztus 19-én nyilvánosságra hozta és vitára bo­csátotta a tanácsokról szóló törvény- tervezetet. Ez a tény is népi demo­kratikus államrendszerünk erősségét és demokratizmusát jellemzi, mert lehetővé feszi, hogy bárki hozzászól­jon a törvénytervezethez, hogy ezen keresztül a szeptemberben összeülő országgyűlés olyan törvényt alkosson a tanácsokról, amely a dolgozók mil­lióinak megfelel. Ehhez a törvénytervézethez kívá­nok én is hozzászólni és megtenni észrevételeimet. A törvénytervezet 25. §-ának 2. bekezdése a következőket mondja: „Az állampolgárok a taná­csok tagjait, a tanács működési te­rületén alakított választókerületen­ként választják. Minden választó- kerület egy tanácstagot választ.1' Ez feltétlenül fokozza majd a ta­nácstagok felelősségét és kötelességé­vé teszi a tanácstagoknak, hogy job­ban foglalkozzanak választóik prob­lémáival és azok problémáit juttas­sak el az illetékes helyre és azok el­intézését figyelemmel kísérjék. A 29. § c. pontja alapján a tanács­tag visszahívható. A visszahívás jo­gát előző tanácstörvényünk is bizto­sította, de az esetek többségében a visszahívásokat és a megüresedő ta­nácstagi helyek betöltését nem mindig a törvény szellemében hajtottuk vég­re. Ezt részben lehetővé tette a koop­táló« intézménye is. A tanácstörvény­I ­tervezetből azonban azt láthatjuk, hogy ezen a területen is jelentős lé­pést teszünk előre a szélesebb de­mokratizmus felé, mert a törvény- tervezet szerint, ha megüresedik egy- egy tanácstagi hely, akkor az illető területnek új tanácstagot kell válasz­tania. A törvénytervezet ezen sza­kasza közvetlenül teszi érdekeltté a dolgozó népet, az időközben megüre­sedő tanácstagi helyek betöltésére. Ezzel élőbbé és közvetlenebbé válik a kapcsolat a tanács és a tömegek között. A törvénytervezet harmadik része a végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveivel foglalkozik. Véleményem szerint a törvénytervezet ezen részét sokkal részletesebben kellett volna kifejteni és azok szerepét jobban ki­domborítani, közelebbhozni a töme­gekhez, mert a dolgozók ügyes-bajos problémáik intézése közepette a szak- igazgatási szervek vezetőivel, illetve azok dolgozóival érintkeznek és azok nak a tanács, illetve a végrehajtó­bizottság által irányított jó. vagy rossz munkáján keresztül ítélik meg a tanácsot. Kívánatos ezen rész rész­letesebb kifejtése annál is inkább, mert nap, mint nao hallható, hogy a tanácsot, mint államhatalmi szer­vet összetévesztik a végrehajtóbizott­ság szakigazgatási szerveivel és min­den hibáért a tanácsot okolják, még akkor is, ha azt a hibát a végrehaj­tóbizottság hivatali apparátusának valamelyik dolgozója követte is el. Az 56. § szabályozza a szakigaz­gatási szerveknek egymáshoz, vala­mint a végrehajtóbizottsóghoz való kapcsolatát. Nagyon helyes, hogy a törvénytervezet leszögezi, hogy a szakigazgatási szerveknek alárendelt intézmények, vállalatok csak a szak- igazgatási szerv vezetője útján irá­nyíthatók. Sok példát lehetne felso­rolni, hogy a felsőbb közigazgatási szervek eddig, hogy jártak el e te­kintetben.’ Előfordult például az, hogy a megyei tanács végrehajtóbi­zottságának egyes szakigazgatási szervei a városi tanács VB szakigaz­gatási szerv vezetője megkerülésével utasították a városi tanács VB alá rendelt vállalatokat. A törvénytervezet foglalkozik a szakigazgatási szerv dolgozóinak ki­nevezésével is. Véleményem szerint helyesebb lenne, ha a szakigazgatási szerv dolgozóit a végrebajtóbizottság, illetve átruházott jogkörben egyes esetekben a VB-elnök nevezné ki, tehát nem a szakigazgatási szerv ve­zetője. Azok az érdekek, amelyek a szakigazgatási szerv vezetőjének be­folyását szükségessé teszik, ezekben a kérdésekben, eléggé érvényesülnek akkor is, ha a szakigazgatási szerv vezetőjének, a dolgozók kinevezése ás elbocsátása tekintetében javaslati joga van. Ez a módszer nyújt legtel­jesebb biztosítékot megfelelő káderek beállítására és a befolyásoló körül­mények kiküszöbölésére. Szervezzék meg jobban a vasnli kocsik kirakását! Á negyedik vasutas­nap óta, amely meg­nyitója volt az idei őszi forgalomnak, igaz­gatóságunk területén napról-napra nő az árufeladás, a rakodá­sok száma. Az . elmúlt hónap csúcsrakodását már 10 százalékkal túl­haladtuk. Az egyre nö­vekvő kocsiigénylése­ket azonban csak úgy tudjuk kielégíteni, ha ismét a jólbevált mód­szerhez, a kocsiforduló megrövidítéséhez for­dulunk. Ennek pedig egyik fontos kelléke a kocsik gyors kirakása. De éppen itt a hiba, nehezen halad a ko­csik kirakása s ez a körülmény jelentős mértékben hátráltatja őszi forgalmat. Nézzük a tényeket. A SZOT és Miniszterta- nács vándorzászlajával kitüntetett Pécsi Koksz műveknél úgy szervez- meg a rakodást, hogy nem kellett kocsi álláspénzt kifizetni. A feladási kocsik száma 384, a leadási 347-tel szemben. Ugyanez azonban nem mondható el a Pécsi Szénbányászati Tröszt­ről. Itt igen késedel­mes a kocsik megraká- sa. Az ácsorgásért 1920 forintot, a kirakások késlekedése miatt pe­dig 6t.204 forint kocsi­álláspénzt fizettek ki. Ezzel nemcsak a kocsi­fordulók csökkentését akadályozták, de a je­lentékeny többletki­adással, az áruk érté­két is megterhelték.— Véleményünk szerint a feladásnál az a hiba, hogy a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt a rako­dásira ívítói munkakört megszüntette. Ennek aztán az a következ­ménye. hogy nem gon­doskodik senki a ko­csik kihúzásáról meg- rakás után. A leadás­nál a kocsiálláspénz fi­zetésének oka részben hely- és munkaerőhiá­nyon múlik. Beremenden a Bere- mendi Cement- és Mészművek hibájából július hónnnban 42 ko­csi volt álláspénzes. A kifizetett kötbér össze­ge 16.780 forint. A szi­getvári állomáson az ÁPORT azért fizetett 2136 forint kocsiállás- pénzt, mert a leadási munkák lassan halad­nak, nincs elegendő edény a benzin és az olajok lefejtéséhez. El­lenben dicséret illeti meg az álion.■'son ra­kodó Dunántúli Kon­zervgyárat. amely ko­csijait rendszeresen 4 era alatt kezeli le. Várnai László MÁV Igazgatóság. 4 szántásban is hasznos segítőtársai a termelőszövetkezeteknek Az, eredetileg tervezett területnek másfélszeresét szántották fel eddig az élüzem palotabozsoki gépállomás traktorosai, s emellett eredménnyel küzdenek a pazarlás ellen is. A két műszakban üzemeltetett harminc gép vezetői az előírt üzemanyagnak csak­nem tíz százalékát takarították meg a szántásnál. Nincs felszántatlan tarló a duna- szekcsői határban sem, ahol a gép állomás „ifi-brigádja" dolgozik. A fiatalok gondosan karbantartott gé­pei hetek óta nem pihennek: nap­pal a cséplőgépet hajtják meg, éjjel a tarlót hántják, a vetés alá készí­tik a jó magágyat. Nincs is a bri­gádnak olyan tagja, sem a fiatalok, sem az „öregek" között, akik 150 százaléknál alacsonyabb teljesít­ménnyel dolgoznék. Béres József DISZ-fiatal éjjelenként íélműszak alatt is másfélszeres normát teljesít eke vagy tárcsa után kapcsolt hen­gerrel, sírni tóval. Kétnapos becsületműszakot szerveznek a komlói bányászok adósságuk törlesztésére Komló bányászai lelket, munka- versennyel készülnek a bányász^ napra. A régi bányászhősök mellé újak nőnek fel a tervteljesítésért folyó harcban. Péntekre virradóra például Pető Sándor vájár az I-es üzem dolgozója 212 százalékra tel­jesítette napi előirányzatát, 11 csil­le szenet adott terven felül. Bodnár Sándor ugyancsak az I-es üzem vá­jára 207, Szelmeczki István a Il-es üzem vájára 177 százalékos kiváló teljesítményt ért el. A bányászok jó eredményei mel­lett az üzemi kul túrcsoportok és a bányásznap rendesobizottsága is ké­szül, hogy az idei bányásznap ki>’- sőségekben fs felülmúlja az ede' • gieket. Mégsem teljes a komlói bá­nyászok öröme. Az új fürdőben fal­ragaszok hirdetik, hogy a komlói Kossuth-akna közel 3.000 vagon szén nel maradt el esedékes évi terve teljesítésétől. Az adósság letörlesztése érdeké­ben pénteken délután Somogyvári Jenő, a III-as üzem DISZ elővájási brigádjának vezetője felhívást tett közzé, hogy tartsanak kétnapos be­csületműszakot Komló bányászai az adósság csökkentése érdekében. „Brigádom napról-napra túltelje­síti tervét. Naponta átlagosan öt métert haladunk előre a guritóban s a frontfejtés előkészítése mellett minden nap 45—50 csille szénnel se­gítjük üzemünk tervteljesítését is. A jó kereset mellett ebben az évben 3950 forint hűségjutalmat is kapok. Egyszóval minden okom megvan ar­ra, hogy nyugodt lelkiismerettel vár­jam a közelgő bányásznapot. S még­sem teljes az örömöm, mert üze­mem 308 vagonnal elmaradt évi terve eddig esedékes része teljesí­tésétől.“ — írja a többi között So- mogyvári Jenő elvtárs felhívásában, majd vállalást tesz arra, hogy szom­baton és vasárnap a korábbi öt mc teres napi előrehaladással szemben nyolc-nyolc métert hajt 1U brigád­jával s 70—70 csille szénnel segíti üzemét az adósság felszámolásában. Felhívja ugyanakkor va1 amennyi komlói bányásztársát, hogy minden erejével küzdjön a szombati és a vasárnapi háromharmados nagyter­melési napokon az adósság felszá­molásáért, a bányásznap méltó meg­ünnepléséért. Somogyvári févlárs feVhívásanak máris élénk visszhangja támadt a Kossutb-aknai dolgozók között. Mi­ke Atilla harmadéves bányamérnök hallgató, aki a héten számolt le a III-as üzemben, hogy egyetemi ta­nulmányait Sopronban folytassa, amint tudomást szerzett Somogyvári Jenő kezdeményezéséről, elhatároz­ta, hogy szombaton és vasárnap még résztvesz a termelésben. Brigádot szervezett, amelynek tagjai Mike Attila mellett édesapja. Mike Ká­roly művezető, Sehreiner Ernő laka­tos és Fónai József lakatos. Vállal­ta, hogy rögtönzött brigádja szom­baton kamrafejtésben 150 százalé­kot teljesít, vasárnap pedig a régi brigádjában, a Somogyvári brigád­ban harcol majd a terv túlteljui- téséért. Komló bányászai közt órá- rol-órára terjed a mozgalom a szom­bati és a vasárnapi háromharmados nagytermelési napok s’Varéért. HORVÁTH JÓZSEF. A Pollák-csapat 160 méter pésztázást végez el a bányásznapig Néhány nap választ el a bányász­naptól. András-akna bányászai arra törekszenek, hogy Jó eredményekkel ünnepeljék meg a bányásznapot. PoÜák Nándor kétszeres sztaháno- vista elővájási csapata ls mindent megtesz annak ércleikében, hogy a termelés símán és zökkenőmentesen haladjon. Augusztus 20 előtt havi tervét átlagosan 112 százalékra telje­sítette. A csapat jól dolgozik, mert tudja, hogy idejében elvégzett mun­kájával biztosítja a fejtés tervsze­rinti beindítását, s ezzel fokozza a fejtőcsapatok termelését is. Jelenleg 6—7 fővel egy 80 méteres gurító két oldalárnak pásztázásán dolgozik. Ezt a munkát 24-én délután kezdték el. Előtte a felső légvágatot bővítették. Aznap, hogy nekikezdtek a pásztá- zásnak, már 24 csille szenet is tudtak a felszínre küldeni. A munkát úgy osztották be, hogy a 160 méter pász­tázási szeptember 5-re, a bányász­napra befejezzék. Feldwebel Antal okleveles sztahánovista vájár András-akna. Szélesebb körben alkalmazzuk a jól bevall millszekundumos robbantást Beszélgetés Pazsgai Károly főmérnökkel Négy évvel ezelőtt próbálták ki a millszekundumos robbantást a tatabányai kőbányában. A robbantás várakozáson felüli eredményeket hozott: több mint 2000 vagon kő hevert a bánya sziklafala alatt. A siker láttán Kóta József kutatóintézeti igazgató, a millszekundumos robbantás magyar úttörője még ugyanebben az esztendőben alkalmazta az eljárást a szénbányászat viszo nyaira is. Az újrendszerű robbantás azért nagyobb hatású a régebben alkal­mazottnál, mert a robbanás nem egyidőben megy végbe minden gyu­tacsnál, hanem a másodperc töredékének megfelelő különbséggel. így a robbanás ereje magában a kőzetben hat. Komlón, ahol megvan a lehetőség az új módszer alkalmazására az első kísérleti robbantás még csak most történt, ebben az évben. Pc-zs- gai Károlyiéi, a Komlói Szénbányászati• Tröszt főmérnökétől érdeklőd­tünk a millszekundumos robbantás komlói alkalmazásának lehetősé­geiről. — Nálunk minden feltétel meg­volna, hogy alkalmazzuk a nagytel­jesítményű robbantási eljárást. A szeneié részeknél nem robbantha­tunk, mert sujtólég van, de az elő- vájásokban, aknamélyítéseknél nagy szerű lehetőség nyílik 3—4 hónap­pal ezelőtt robbant először az első millszekundumos töltet az Anna- aknán. A régi eljárás alkalmazása idején csak 33 métert tudott egy elővájási csapat haladni egy hónap­ban. Ez az eredmény nem volt min­dig kielégítő s nem egyszer emiatt nem tudott lépést tartani az elő- vájás a fejtésekké* vagyis nem volt meg a kívánt előretartás. Az első. kísérleti robbantások, ame­lyek június-júliusban voltak, meg­feleltek várakozásunknak. Anna- aknán most már rendszeresen al­kalmazzák a millszekundumos rob hántást. Az egy hónap alatt elért 33 méteres előrehaladás 47.5 mé­terre emelkedett. Ez 14 és félméter rel jelent többet a régi eljárás­sal szemben. Már a Béta-aknán is bevezették az újfajta robbantást, csak az a baj, hogy gyutacs hiányában nem tudjuk folyamatosan alkalmazni. 75.000 gyutacsra lenne szükség hogy Béta-aknán és a Kossuth-ak- nai I-es, Il-es, és III-as üzemben fo­lyamatosan lehessen alkalmazni a millszenkundumos robbantást. — Hogyan igyekeznek leküzdeni a gyutacshiányt? — Egy hete Budapesten jártam, éppen amiatt. Most már azt az örvendetes hírt közölhetem, hogy hamarosan megoldódik a gyutacs­hiány. A minisztérium egy válla­latot profilíroz a robbanó gyuta­csok készítésére. Tudomásom sze­rint a vállalat hamarosan meg­kezdi munkáját és így megszűnik ez az akadály is. t— Vannak-e pártfogói az új el­járásnak Komlón? •— Igen. Mielőtt hozzákozdtünk a kísérleti munkákhoz. Tatabányá­ról, ahol az első robbantások tör­téntek,, egy kísérleti csoport járt nálunk. A kísérleti csoport nem csupán a komlói lehetőséget vizs­gálta, 'hanem kiképezték lőmeste- reinket a millszekundumos robban tásra is. A Béta-aknán három, a Kossuth-aknai üzemekben pedig kilenc lőmester sajátította el a nagyteljesítményű munkamódszer alkalmazásának csínját-binját. — Mit akarnak tenni ezért, hogy szélesebb körben alkalmazzák az új robbantási eljárást? — Minden törekvésünk az. hogy ahol csak lehetséges — a sujtólé- ges helyek kivételével — alkalmaz zuk ezt az eljárást. Ahol csak kő­zet van, s természetesen nincsen sujtólég, ott áttérünk az új mód­szer alkalmazására. Az első eredmények láttán bizakodók vagyunk, mert az a ta­pasztalatunk, hogy több vá­gatot tudnak kihajtani egy hó­napban a millszekundumos robban tás segítségével, és elérjük, hogy elővájásaink jóval előbbre tartsa­nak, mint a fejtések. \

Next

/
Thumbnails
Contents