Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-24 / 200. (199.) szám

1954. AUGUSZTUS 24 N A P C ö s wSf Két járásunk végzett a gabonabegyűjtéssel A mohácsi járás is befejezte a gabonabegyűjtést — \ sellyeiek 7.4 százalékot haladtak előre egyetlen napon — Baksán, Cserkuton, Kökényben és Belvárd­gyulán ma már nincsenek hátralékosok A villányi járás után a mohácsi járás dolgozó pa­rasztsága nevében augusztus 23-án Lendvai József elv­társ, a járási pártbi­zottság másodtitkára, Takács József járási tanácselnök és Králl József, a Já­rási Begyűjtési Hivatal vezetője táviratban jelentették a gabonabe- liyűjtés befejezését. A két járás te­rületén nincsen egyetlen hátralékos gazda sem — becsülettel eleget tet­tek mindnyájan hazafias kötelessé­güknek. A mohácsi járásban Boly, Kisnyárád, Székelyszabar, Szűr, Lip- tód, Versend és Szajk termelői átütemezés nélkül teljesítették be­adásukat. Köszöntjük a mohácsi járás köte­lességtudó termelőszövetkezeti tag­jait és egyéni gazdáit! A harmadik helyen a pécsváradi járás áll, gabonabegyűjtési terve 76.1 százalékos teljesítésével. A já­rás tanácsai nem harcolnak elég kö­vetkezetességgel a hátralékosok ei­len: amíg Hossziúhetényben tizen­négyről ötre csökkentették számu­kat, addig Eilenden és Mártonján három-három újabb kötelességmu­lasztó akadt. így igen lassú az elő­rehaladásuk. Járási tanácselnök: Sziebert Jó­zsef. Begyűjtési Hivatal vezetője Gondi József. A pécsi járás gabonabegyűjtésí terve 69 és fél százalékos teljesíté­sével továbbra is a negyedik. Ered­ményesen számolják fel a hátralé­kosokat: Baksán, Cserkuton, Kö­kényben és Belvárdgyulán az elszá­moltatások hatására már nincs hát­ralékos. Járási tanácselnök: G. Nagy Zsig- mond. Begyűjtési Hivatal vezetője Jurinovics József. Ötödik: a sásdi járás 67.5 száza­lékos begyűjtési eredménnyel. Járási tanácselnök: Vadon Antal. Begyűjtési Hivatal vezetője: Vas- matics József. Hatodik: a szigetvári járás, amely 2.1 százalékot haladt előre az el­múlt napon. Jelenleg a 61.4 száza­lékon áll. Hátralékosaik számát 24- ről nyolcra csökkentették. Járási tanácselnök: Pekarek Géza. Begyűjtési Hivatal vezetője: Kővári János. A siklósi járás továbbra is a he­tedik helyen áll terve 59.6 százalé­kos teljesítésével. Igen gyenge elő­rehaladásuk a sck elszámoltatásra váró hátralékosban Isii magyará­zatát. Legutóbb Drávahidvégen négyről hétre, Szaporcán öt­ről kilencre nőtt a számuk, nem is számítva a többi községet: Egyedül a siklósi járásban több i hátralékos, mint jóformán a másik hétben együttvéve. Mire várnak a tanácsok, mikor számoltatják el őket? Járási tanácselnök: Hernádi László Begyűjtési Hivatal vezetője: Huszár István. A sellyei járás haladt előre a leg­többet az utóbbi napon: 7.4 száza­lékot gyűjtött be és így terve telje­sítésében jelenleg az 55.3 százalékon áll. Járási tanácselnök: Földvári Jó­zsef. Begyűjtési Hivatal vezetője: Szabó Jenő. Pécs városa hat százalékkal ha­ladt előre, tervének 53.4 százalékos teljesítésénél tart. A tanácselnökök felelősségteljes posztján Augusztus húszadikával túlju tottunk a gabonabegyűjtés nagyob bik részén, de a nehezebbje még csak most következik. Azoknak a szérűjére állnak most javarészt a gépek, akik eddig így vagy úgy, de halogatták a behordást, a csép lést — legtöbben valamiféle beadási kötelezettség elengedésére számítót tak, melynek hírét jó előre beha rangozták a kulákok, kupecek, a népi demokrácia és a dolgozó pa­rasztság ismert „jóakarói”. Nyilvá nvaló, hogy az államhatalom helyi szerveinek a községi tanácsoknak, tanácselnököknek fáradtságba kerül meggyőzésük. Lapunk munkatár sai felkeresték a nagyharsányi, a pécsváradi és martonfai községi ta nácsok elnökeit — számoljanak be munkájukról, terveikről, hogy okul­janak belőle mindazok a tanácséi nökök, akiknek a községeiben még mindig tart a cséplés és nehézke­sen halad a beadás. Nincs egy hátralékosunk sem, együtt dolgozunk a pártszervezettel TI a nem is vagyunk a járás első községe, de ■*"* mezőgazdasági munkákban, begyűjtésben nem kell szégyenkeznünk. Bátran mondhatjuk — bárki érdeklődik munkánk felől, — hogy becsülettel teljesít­jük feladatainkat az állam iránti kötelezettségeinket. Igaz, kezdetben voltak zökkenők a cséplésben, be­gyűjtésben, de igyekeztünk a hibákat időben észreven­ni és kijavítani. A cséplőmunkások az első hetekben jól dolgoztak, — csak az volt a baj, hogy este korán — 8 óra előtt — leálltak a géppel. A párttagok és a tanácstagok rendszeres politikai felvilágosító munkája ' azt eredményezte, hogy most már hajnaltól késő estig csépelnek a szérűkben. A begyűjtésben is voltaik hibák eleinte. A gazdák nem teljesítették azonnal gabonabeadásukat. Elszámol­tatni azonban csak Lengyel József 6 holdas dolgozó parasztot kellett. Itt is a felvilágosító munka segített, így most mindenki pontosan eleget tesz beadásának — közvetlen a géptől. Sok segítséget kaptunk a falusi pártszervezettől. Lombos Sándor elvtárs, az alapszervezet titkára napoh- ta felkeres bennünket és közösen beszéljük meg a so- ronkövetkező feladatokat. Ugyancsak rendszeresen ki­járnak a gazdákhoz a tanács tagjai is. Különösen Kiss József elvtársat kell megemlítenem, aki csak addig tar­tózkodik a tanácsnál, amíg valami mondanivalója van és megeszi az ebédet, a napnak a többi részét a gépnél tölti, ö irányítja a cséplőgépeket. Beszélget a munká­sakkal és a dolgozó parasztokkal. Mihelyt a cséplést befejeztük, teljesítve lesz a be­gyűjtés is. Elmondta: Varga Sándor Pécsvárad község tanácselnöke. Mi terveztünk, a pécsváradi gépállomás és a DÉLDÁV végzett... Sokszor majdnem a hajunkat tépjük, annyit kell mérgelődnünk, mert számunkra sem mindegy, hogy az aaott szavunkat határidőre teljesítjük-e vagy határidő után. Az aratás előtt gazdagyűlésen tettünk fogadal­mat, hogy a munkás-paraszt találkozó napjára, augusz­tus 20-ra befejezzük a cséplést és a gabonabegyüjtést. Most azonban szégyenkezhetünk, mert nem tudjuk teljesíteni vállalásunkat. Mi ugyan megtettünk mindent, ami tőlünk telhető volt. A pártszervezettel együtt tervet dolgoztunk ki a behordásra, cséplésre és a gabonabeadásra. A vezetők példamutatásában sem lett volna hiba, hiszen Becző Istvánné, a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke. Tö­rök Zsigmond, a begyűjtési állandóbizottság elnöke és Simon Sándor tanácselnökhelyettes vitték elsőnek ga­bonájukat a begy üj tőhelyre. Mással van itt baj. Az, hogy mi terveztünk, viszont a pécsváradi gépállomás és az Áramszolgáltató Válla­lat végzett terveink felett, ök diktálják a menetet. A gépállomásról olyan gépet kaptunk, amely 10—11 szá­zalékos szemveszteséggel dolgozott. Kénytelenek vol­tunk leállítani. Másik gépet viszont még a mai napig sem kaptunk. A villamosenergiáról jobb nem beszélni. Naponta két-három órát áll a gép áramszünet miatt. Ha mind­ezek a hibák nem lettek volna, akkor a mai naonai már készen lennénk a csépléssel. így azonban a' köz­ség gazdáinak fele még várja a gépet. Azt hiszem szé­gyenkezni — azért, hogy nem teljesítettük fogaaalrnun- kat alkotmányunk ünnepére — először is a gépállo­másnak és az Áramszolgáltató Vállalatnak kell. Ha nem húzzák át tervünket, most büszkén‘jelenthetnénk, hogy „befejeztük a cséplést és ezzel egyidőben eleget tettünk gabonabeadásunknak is.“ Elmondta: Hammer Ferenc Martonfa község tanácselnöke. Szervezett en9 gyorsan ment a munka Nagyharsányban már befejeződött a cséplés, végeztek a gabonabegyűj­téssel is. Szervezetten dolgoztak az elmúlt he­tekben és példás ered­ményt értek el. Munká­jukról így beszél Pálfi Imre tanácselnök. — Kezdem az aratás­nál. Éppen hogy érni kéz dett a búza, gazdagyű- lést hívtunk össze. Meg­jelentek azon nemcsak a végrehajtóbizottság tag­jai, hanem szinte az egész falu. A gyűlésen Szabó Lajos és Papp An­ti*! tanácstagok vállal­ták hogy viaszérésben levágják a gabonát. És ezzel már meg is tettük az első lépést a nagy győzelem felé. Példájukat követte majdnem min*- denki. Az aratással az el­sők között végeztünk a járásban, pedig elég nagy a községünk. Még javában arattak a határban, amikor Sándor Kálmán agronomussal ar ról beszéltünk, hogyan biztosíthatnánk ldobe" Ä «épeket, hogy a cséplés­nél ne legyen fennaka­dás ... A gépek idejében meg­jöttek és megkezdhettük a munkát. Természetesen, először azoknál a gaz­dáknál, akik elsőknek arattak le és a heh'"*- dásnál is kitettek maguk­ért. Az első napokban azon ban mindjárt nehézségek is akadtak. így Varga Gyula, a volt tanácsel­nök sem akarta beadni a gabonát. Nem érdekelte, nogy ot figyelik a r ban és rossz példájá' számosán követik. Be gettem vele. Két nap ment, mire meggyőzt ..Ismered a törvi Gyula — mondtam tudod, hogy annak el kell tenni“. Persze i hallgattam el azt sem h®”1 teljesíti a gaboru adását, három nap r va elszámoltatjuk. I várta meg. Másnap mutatta a vételi jegj 12 gazdát kerestem : fej. olyanokat, akik i teljesítették géptől a adásukat, Nehéz dőlj volt, de sikerült. Augusz­tus 11-én végeztünk a csépléssel. Másnap délben pedig már azt jelenthet­tük, hogy rendeztük az adósságunkat is. Ebben a harcban sokat segítettek a két gép fe­lelős vezetői, különösen Gamos József, aki napon ta átlag 110' mázsát csé­pelt el. Egyszer sem volt gépállás, máskülönben nem is végezhettünk vol na. Egy kis összekocca­nás azonban mégis adó­dott a cséplőcsapatban. Valami seprű miatt vesz­tek össze és hárman mindjárt ott is hagyták a gépet, beteget jelentet­tek. Tudtam, hogy ez a betegség nem igazi. Fel­kerestem őket. Ez már az utolsó napokban tör­tént. — Most akartok leáll­ni, most, amikor egy-két nap az egész? Hát a falu becsülete? — így szóltam hozzájuk. Sikerült: mun­kába, álltak. Munkámban segítségem re volt Hermann Ferenc, a begyűjtési állandóbizott ság elnöke is. Hogy ilyen gyorsan vé­geztünk a nagy munká­val, annak magyarázata elsősorban az, hogy a mi­nisztertanácsi határozat szerint dolgoztunk. Meg­jelöltük egy egész hét­re a gépek útvonalát. Szervezetten folyt a csép lés. Nem vertük agyon az egyik határozatot a má­sikkal... Jöttek ugyan a gazdák, hogy az ő gabo­nájuk már nem várhat, csépeljük el. Sikerült -ve­lük megértetni, hogy nem hurcolhatjuk ide-oda a gépeket. Úgy hiszem, a jó munkánkért kaptuk azt amire míg élek, büszke leszek, de büszkén emlé­keznek majd mindig vissza rá a falu dolgozói is: a dicsőségtáblát. Mikor a csépléssel, be gyűjtéssel végeztünk, is­mét ösí zehívtuk a tanács ü’ést, ftt már az őszi ve­tések talajelőkészjtésére hívtuk fel a gazdák fi­gyelmét. Másnap a gaz­dák meg is kezdték a trágyahordást, Pénteken és szombaton bányavillamossági ankétot rendeznek Pécsett A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egyesület bányavillamossági ankétot rendez au­gusztus 27 és 28-án Pécsett az MSZT-székházban. Az ankétot Czott- ner Sándor elvtárs, a nehézipari miniszter első helyettese nyitja meg 27-én délelőtt 8 órakor. Ezután több előadó a bányavillamosítás időszerű kérdéseiről mond beszámolót. A legfontosabb előadások: Kovács Károly Páfl, a Magyar Tudó-1 mányos Akadémia levelező tagja, Kossuth-díjas: „Szinkron motorok, alkalmazásának néhány kérdése**, Biacs Nándor okleveles gépészmér­nök: „Villamos bányavontatásunk fejlődése és továbbfejlesztési Irán­nyal.“ Augusztus 28-án, szombaton délelőtt 8 órakor a következő előadások hangzanak el: Eisler János, a műszaki tudományok kandidátusa, Mű­száki Egyetem, Vasutak tanszék docense: „Bányatranszformátorok“ Ronkay Ferenc Műszaki Tudományok kandidátusa: „Bányák villamos- energiaellátási kérdései: a villamos hálózati rendszer és érintésvédelem néhány időszerű kérdése.“ Az előadásokat vita követi. 1.500 tonna szenet termelnek terven felül Béta-aknán augusztus hónapban „Valóban örömünnep legyen a bányásznap“ Elsején vettem át a Béta-aknai I. számú körletet. Nem volt rossz körlet, de a jók közé sem tartozott, múlt havi eredménye 98.8 százalék emeljük. Eddig szép eredményt ér­tünk el elővájásban. Huszonkette­dikéig a 156 méter előirányzat he­lyett 257 métert haladtunk előre. volt. Most körletem e havi teljesít­ménye 104 százalék. Tehát van fej­lődés, de itt nem akarunk megáll­ni. Közeledik a bányásznap. Tisz­teletére a hónap végére 106 száza­lékot ajánlottunk fel. Ezenkívül szeptember hónapban a Bányász­napig 105 százalékos teljesítményt ígértünk. Jelenleg a körlet összdol- gozóinak fej teljesítménye nem ke ve sebb, mint 10.56 mázsa. Ezt a meny- nyiséget a bányásznapig 11 mázsára A 100 százalékra teljesített feltárási tervünket 101 százalékra emeljük. Nem kevesebb gondot fordítunk a biztonságos munkára. E hónapban csak 2 kisebb kézsérülésünk volt. A bányásznapig lehetőleg minden balesetet kiküszöbölünk, hogy való­ban örömünnepe legyen a bányász­nap körletünk minden dolgozójá­nak. Kovács Lajos körletvezető. Egy plakál, amely bányászaink hőstetteiről szól „Béta-akna 191.5 százalék... — ezzel az eredménnyel elsők lettünk aa augusztus 20 dekádversenyben, de továbbra is’ harcolunk szocialista bányavárosunkért, Komlóért. Komló hős bányászai kövessétek példánkat! Bors J. 380 százalék. Takács A. 330 százalék, Vörös J. 315 száza­lék . ..“ Érdemes volt nem bumüzni Nem mondjuk azt, hogy könnyű dolog egy egész éven át rendszere­sen, pontosan és jól dolgozni. De nem lehetetlen. A Béta-akna hir­detőtábláján függő hosszú névsor legalább is ezt bizonyítja. Viszont ahhoz már nem fér kétség, hogy ér­demes így dolgozni. Ezt fs a nevek mellett feltüntetett számok lanusít­ják. De talán beszéljenek ők: Her­mész József vájár — akinek hű­séglapja 26.963 forint — hűségju­talma (amelyben a 10 százalékos vá­járpótlék is benne szerepel) 2965,— forint. A csillések hűségjutalma is komoly összeget tesz ki. Junger Já­nosé 2093.— forint. Réch György bányalakatos pedig 1294 forint hű­ségjutalmat kap szeptember ó-én. Pécs állomás felkészül az őszi csúcsforgalomra Az őszi időszak nagy feladat elé állítja a MÁV vezetőségét és dolgozóit. A nagy ter­ményszállítmányok idő ben történő rendelteté­si helyükre juttatása, a vonatok menetrendsze­rinti közlekedtetése, a munkásvonatok pontos Indítása, — ezek azok a problémák, melyek­nek megoldásától függ a zavartalan munka. 1954 július 26-án tar­tott állomásfőnöki érte­kezleten már beszéltek az őszi forgalomra va­ló alapos felkészülés jelentőségéről. Ezen az értekezleten az állo­másfőnökök és menet­irányítók megbeszélték azokat a feltételeket, melyeknek szigorúan érvényesülniük kell a gyakorlatban is a fenn­akadások elkerülése ér­aekében. A vasutasok tudják azt, hogy az idén kevesebb kocsi, mozdony áll rendelke­zésükre, mint tavaly. Ezért még nagyobb gonddal és körültekin­téssel kell eljárniok. A zavartalan szállítások lebonyolításának felté­telei a következők: 1. Állomásokon a ko­csik térfogatának jó ki­használása. 2. A rakott kocsik ra­kodási helyre való gyors kiállítása, ezzel a kocsiforduló csökken­tése. 3. A rakott kocsik elő- jelentésének megszer­vezése. 4. Szoros kapcsolat ki­építése az egyes szol­gálati ágak között (for­galom, vontatás, keres­kedelmi szolgálat.) A kocsik jó kihaszná­lása érdekében túlsú­lyos vonatok indítását szervezik meg. — Nem szabad megtörténnie an nak, hogy a megenge­dettnél kevesebb ten­gelyt vigyen egy moz­dony, sőt a gép teljes kihasználására a maxi­mumot kell elérni. Biz­tosítani kell az 500 ki­lométeres gépek gvors ki- és bejárását a fűtő­házból. A kocsik gvors kirakási helyre juttatá­sa magában nem ele- gencő. Ehhez szükséges a rakodóhelyek rend­behozása is. Gyors ki­rakás után az üres ko­csik tartózkodási ide­jének a legrövidebbre csökkentése érdekében azokat a legelső alkal­mas vonattal továbbít­ják még személyvonat­tal is annak késése nélkül. Az üreskocsik ilyen gyors továbbítá­sáért újjászervezték a kocsiintézői szolgálatot. Lényeges pont az elő- jelentés megszervezése. Mit jelent ez a gya­korlatban? Ha oálöául szállítmány megy Pécs- váradra, a szállító fél­nek már akkor tudni kell róla, amikor az még Pécsett van. Meg­érkezéskor pedig már ott kell várnia a gyors kirakás, az üreskocsi gyors továbbítása miatt — A szállító felekkel a MÁV vezetősége már felvette a kapcsolatot és kompítex-brigád ér­tekezleten megtárgyal­ták a problémákat. Ezeknek a feltételek­nek a megvalósításához szükséges a mozdony­személyzettel való jó kapcsolat megteremté­se. azonkívül a forga­lom, vontatás kereske­delmi szolgálat munká­jának teljes összhang­ja, mert ezen múlik a közös cél megvalósítá­sa Minden dolgozónak munkaterületén a leg­jobbat kell adnia, lel­kesen, akadályokat le­küzdve kell előre halad nia az őszi forgalom zavartalan V'V'ovolítá- sáért. Az összhang ki­alakításában nagy sze­répet játszik, hogy a nváron összeszokott bri gádokat együtt hagy­ják ősszel is. így meg­van a lehetőség ama, hogy az- eddig elért szép eredményeket to­vábbra is megtartsák, sőt túlszárnyalják a bri gádok tagjai. A vas­utasok a nagy őszi for­galom alatt sem té­vesztik szem elől a munkásvonatok pontos indítását. Tudják mit jelent az, ha egy dolgo­zó 10 perccel vagy ne­gyed órával később ér munkahelyére. Hóviaén ezek azok a feltételek a Pécsi Vas­útállomáson., melyek- n< k megvalósítása elő­segíti az őszi forga­lom lebonyolítását a termények időben való elszállítását. P. E,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents