Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-01 / 181. szám

1954 AUGUSZTUS 1 NAPLÓ 5 Segít .*i% égés* megye — AZ MTII IGAZGA­TÓSÁG dolgozói 200 fo­rintot küldtek szerkesztő­ségünknek. hogy továbbít suk az árvízkárosultak­nak. — PÉCSSZABOLCSI nyugdíjas bányászok: — Bartus Géza 150, Milintz- ki János 20 forint, Cson­ka József nyugdíjának 10 százalékát adta az árvíz- károsultak megsegítésére. — SÖSVERTIKE dolgo­zó parasztjai 30 mázsa szénát adtak össze az ár- vfzkárosutt dolgozó pa­rasztoknak. — A KOZÄRMISLENYI TSZ tagjai öt mázsa ga­bonával, 10 mázsa bur- ‘ gonyával, 45 kiló cukor- , ral és két süldővel segí­tik a károsultakat. A siklósiak az árvízkárosultakért Siklós község dolgozó parasztjai géptől teljesítik beadásukat. Az élenjárók közölt találjuk Pintér Józse­fet, Ruszt Istvánt, Kutor Józsefet és ifj. Szomor Jó­zsefet, akik elsők között teljesítették állam iránti kö­telezettségüket. Amellett, hogy jól mennek a munkák, az árvíz- károsultak megsegítésére is megmozdult az egész köz­ség lakossága. A Faipari Vállalat dolgozói fizetésük 3 százalékát, a Kisipari Műszaki Szövetkezet dolgozói fizetésük másfél százalékát, a SERNEVÁL dolgozói szintén három százalékot ajánlottak fel az árvízkáro­sultaknak. Utzai András, a BELSPED dolgozója 50 forintot. Császár András dolgozó paraszt 60 forintot, a Kisipari Ruházati Szövetkezet, a népboltok és a posta dolgozói fizetésük másfél százalékát »aják a károsultak meg­segítésére. A siklósi MNDSZ szervezet tagsága július 25-én műsoros kultúrestet rendezett a járási kultúrházban. A nagysikerű kútfúrást tiszta jövedelmét, 2000 forintot már elküldték az árvízkárosultaknak. ifj. Kónya József VB-elnök. — NAGYKOZÄRON Gá losi Pálné az MNDSZ titkára 50 forintot. Kri- zics Jánosné délszláv dol­gozó parasztasszony 50 fo­rintot adott. Gergely Im- réné dolgozó parasztasz- szony 30 kiló búzát küld a károsultak megsegítésé­re. — SIKLÓSON a szőlő­hegyi MNDSZ szervezet tagjai eddig 230 forintot adtak az árvízkárosultak­nak. Elhatározták még, hogy családi estjük össz­bevételét is a károsultak­nak küldik. — AZ 1/3 MEZÖGAZ- DASÄGI Építőipari Vál­lalat műszaki cs adminisz tratív dolgozói fizetésük két százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. A Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói a árvízkárosultakért Gerdén 35 gazda segíti az árvízkárosultakat A Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói szombat reggelig 4.200 forintot gyűjtöttek össze. A pénz- beni segítés mellett a gépkocsiműhely dolgozói Thalmayer József és Fü­löp Tamás gépkocsiszere- lő'k kezdeményezésére augusztus első hetében egy autóbusz terven felü­li főjavítását végzik el. Szalmási János ÜB elnök. Jó munkánkkal továbbra is segítjük őket Köszönőlevél érkezett a pécsi vasútigazgatósá.ghoz a napokban. A levelet az árvíztől megmentett Bölcs­ke község tanácsáról Álványos Gyula tanácselnök küldte. Többek között ezeket írja: „A vasutas dolgozók, az árvízveszély kezdetétől annak elmúltáig, éjjel-nap­pal megfeszített elével dolgoztak, sokszor életveszé­lyes körülmények között, hogy megakadályozzák körül­belül 25 ezer katasztrális hold elöntését. Kiváló mun­kájukért a Magvar Dolgozók Pártja tolnamegyei bi­zottsága zászlót ajándékozott nekik. Az elismerés min­den egyes — munkában résztvevő vasutas jó munká­ját dicséri. Mi örömmel olvastuk a dicsérő levelet. A dicséret amely a védelmi munkákban résztvevő vasutasokat ér­le, az ittmaradotta.kat is érinti, mert pótolták a hiány­zó munkaerőt, a távollevők helyett is dolgoztak. Nem maradunk utolsók az árvízkárosultak anyagi megsegítésében sem. A pécsi igazgatóság központi dol­gozói az első részlettel, 17.863 forintot fizettek be. — Jól végzett munkánkkal továbbra is segítjük őket. Várnai László tudósító. Mozgalmat indítottunk tejtermelőink között az ár vízkárosultak megsegíté­sére. A pécsi járás Gerde községében 35 dolgozó pa­raszt 400 liter szabadtej beadásával járult hozzá az árvízkárosultak segítésé­hez, aminek ellenértékét eljuttatjuk a kormánybiz­tossághoz. Példamutató felajánlásukkal kitűntek Duzsai József, aki 50 li­tert, Zsirmann Gyula, aki 20 litert és Kovács Béla tanító, aki 15 litert aján­lott fel. Orosz József Tejipari Egyesülés. Túlteljesített tervünk minden százaléka segítséget nyújt az árvízkárosultaknak A Mezőgazdasági Szerárugyár dolgozói is segítik az árvízkárosultakat: fizetésük 2—5 százalékát aján­lották fel és ezenkívül a begyűjtési munkákban is részt- vettek két alkalommal. A gyár harminc főnyi brigád­ja a bogádmindszenti állami gazdaságnak segített. A jó munka elismeréséül a gazdaság dolgozói meghívták őket aratási ünnepségükre. Augusztus 8-án külön mű­szakot tartanak. E napi fizetésüket is teljes egészében felajánlják az árvízkárosultaknak. Az árvízkárosultak megsegítésével egyiöőben szé­les méreteket ölt a gyárban az alikotmányümnepi ver­seny. Eddig 104 dolgozó tett a terv túlteljesítésére fel­ajánlást. Bognár Margit sztahanovista DISZ ifjúmun­kás például 3 százalékkal növeli jelenlegi 1.31 száza­lékos átlagteljesítményét. Tudjuk, hogy túlteljesített tervünk minden száza­léka erősíti népgazdaságunkat és segítséget nyújt az árvízkárosultaknak is. Alpár Ferenc tudósító. Ő rjárat a seüyei járás termelőszövetkezeteiben Befejeződött az aratás. Kemsétől Zádorip és Királyegyházáig horda­nak, csépelnek a sellyei járás termelőszövetkezetei. A múlt év száraz őszén, az idei csapadékos tavaszban egyaránt elsőnek végeztek a mun­kákkal — hogy dolgoznak most, amikor nemcsak az idei termést taka­rítják be, de a tarlóhántás másodvetéssel már a jövő év gazdag zár­számadásának alapjait vetik meg? A sellyei járás termelőszövetkezeteiből jelentik. A csányoszrói tsz már teljesítette gahonabeadását Nappal a szelektort zúgatja az R 35-ös traktor a csányoszrói Uj Március termelőszövetkezet udva­rán, éjtszaka Berta József és Hor­váth József, a vajszlói gépállomás két traktorosa az ekére kapcsolnak és hajnalig szántják a tarlót. Akár­merre nézzük a határi, a javarésze felszántva feketéiik a keresztek kö­rül — vagy nyolcvan hold — tizen­négyben pedig a másodvetésű növé­nyek — hajdina, rövidtenyészidejű kukorica — kelnek. Hátul, az istálló mögött már ké- 6 szftik a szérűt. Ide hordják be a keresztek egyrészét, annyit, ameny- nyinek a szalmája elegendő az al- mozáshoz, hogy állandóan kéznél le­gyen. A többit a táblák végében rakják asztagokba, ha minden jól megy, hétfőn-kedden megkezdik a cséplést. — De az állam iránti kötelessé- Az asztagot rakják günket már teljesítettük elvtárs — magyarázza Varga Sándor tsz el­nök. Szavaiból kiderül, hogy 133 mázsa beadásukat a kombájn aratta búzával már teljesítették és két kiló munkaegységelőleget is osztottak ki belőle, árpából meg fél-fél kiló­val tetézték meg. Jut hát a szabad­piacra, de mint a tsz elnök el­mondja — másra is. — Tegnap este a tagokkal meg­beszéltük, hogy 25 mázsa rozsot és 50 mázsa takarmányt mi sem saj­nálunk az árvízkárosultaktól. Ne­künk termett szépen, miért ne segít­sünk azokon, akik helyett a Duna aratott, csépelt az idén ... •.. Kedden már javában csépel­nek az Uj Március szérűjén. A zsá­kokba ömlő gabona nemcsak a tsz tagokat gyarapítja, de segítséget je­lent a Szigetköz árvízsújtotta né­pének is. a markócai lez-ben Várad! Gyula felha­jítja az utolsó kévét az asztagra, azután közi­be csapva a lovaknak, elhajt a tarló felé. — Üresen maradt helyére ’Juhász József áll oda és már viliázza is fei a búzakévéket. Az asz­ta gon Tahi József kap­ja el, toválbbhajítia Vö­mé Lászlónak, ak-i vé­gül is a hetvenfivolc- éves Kiss Józsi bácsi kezére adja. ö a leg­öregebb, legtöbb csép- lést, hordást megért tsz-tag rakja, építi, ala­kítja az asztagot, hogy be ne csuroghasson az esővíz, fel ne borít has­isa valami nyári zápor szélvihara. A hordás nagy mun­kájából a markóci Uj Tavasz termelőszövet­kezetben senki sem húzza ki magát. Az embereik a kocsin, meg az asztagon — az asz- szonyok a tarlókon. — Váradi Gyuláné, Döme Józsefné, Döme Sán- domé és Tahi Józsefné adogatják fel a kocsi­ra a kévéket — addig pihennek csak, amíg a másik kiér. Forgal­mas a vadalmási dűlő éppen, hogy kifúj­hatják magukat két kocsi között. A markóci termelőszö vetkezet tagjai nem cserélnének egy egyé­ni gazdával sem, de az mar nem biztos, hogy azok nem fontolgat­ják-e a belépést? Ti­zenheten vannak, _ elő bb tizennyolcezer fo­rintot osztottak ki mu' kaegység előlegre, a napokban pedig újabb tízezer forint jut az elvégzett munkára. De ez csak a pénz! Hol a termény? Es még ezt a pénzt is megtetézik az őszig... A tsz-től tanulhat kö­telességtudást az égé'/ sellyei járás: gabona- beadási kötelezettségük teljesítésével most mór semmivel sem adósai az államnak, egy tojás. s01!. oyy kiló hússal sem szerepelnek a hát­ralékosok között. De akad egy panaszuk, amit jogosan sérelmei­nek a járás és a ma­gye illetékesei felé: vé­gigvezették az egész falun a villanyvezeté­ket, de nem. jönnek beszerelni a házakba Sok tsz-tag már kinéz­te magának Sellyén, meg Pécsett a rádiói is, de hiába. Uj házakba költöznek a váradújpusztai Törekvő tsz tagjai A váradújpusztai Törekvő termelő- szövetkezet szérűjén éppen most állítják a gépet búzacséplésre. A borsóval végeztek — hat mázsát adott holdja. Molnár Mihály elődur- rog traktorával, a gép elé kanyaro­dik — a felsőszentmártoni cséplő­brigád tagjai felrakják a szíjat — negyedóra múlva Szabó Fülöp etető a zúgó dobba ereszti az első kévét. Felváltva dolgoznak Vukovics And­rással — így jobban bírják erővel. A szérű kint van Sikotán két kilo­méterre a puszta újonnan épült há­zaitól. Nyolc ház sorakozik itt egy­más mellett, vadonatúj valamennyi. Az elsőben Csokona Sándorék lak­nak, mindjárt az országútnál, az utolsóban Szabó Mihályék. A régi, füstös, sötét uradalmi cselédlakások­ból költöztek ide — de nemcsak ez a nyolc család. Az új házak folyta­tásaként téglarakások húzódnak, már kifuvarozták hozzá az anyagot, tizenegynek az alapját is kiásták. A váradújpusztai Törekvő tsz tag­jai ismerik kötelességüket: a cséplő­gép mellől a Terményforgalmi Vál­lalat raktárába szállítják az állam­nak járó részt, búzával, gabonával szolgálják vissza az új, napfényes családi házakat. A kilépettekkel közösen hordanak a drávafoki Virágzó Élet tsz-ben A drávafoki Virágzó Élet szérű­jén öreg Lanz-Bulldog hajtja a cséplőgépet. — Ha minden jól megy, este be­fejezzük a cséplést — mondja a tsz elnök — innen már az egyéni gaz­dákhoz mehet a gép. ... A múlt vasárnap élénkült meg a drávafokiak szérűje. A tíz kilépett tag eljött fogatával együtt, hogy se­gítsen a termelőszövetkezet gabo­nája behordásán — azután meg a tsz fuvarozza az övékét. Szabó Ist­ván, Kovács Gyula, Papp József, U. Papp János, U. Papp József, Sze­keres János és Gulyás János estig aszta gba hordtak, azután késő éjt- szakáig együtt mulattak a tsz ta­gokkal. F4LUSÍ LEVELEZŐINK ÍRJÁK: Visszatértek otthonaikba az árvízveszély élői menekülő erdőfüiek Július utolsó hetében járunk, amikor gazda­ságunkból két öröm­hírről számolhatunk be. A napról-napra apa dó Duna, a kemény, ál­dozatos munka gyü­mölcse, a megerősített dunai töltés megnyug­vást jelent gazdaságunk dolgozói számára. Az erdőfüi üzemegység dolgozói és családtag­jaik az értékesebb in­góságaikkal együtt Sá­torhelyre kerültek a víz elől. Ide helyeztük biztonságba a gazdaság állatállományát is. Árvízveszélyes terü­let volt a vizslaki üzem egység is, ahol gyors ütemben haladt a ga­bona betakarítása. Rö­vid 10 nap alatt 814 holdról takarítottuk be a gabonát. A gátépí­tők több. mint 700 hold különböző nö­vényt mentettek meg a pusztulástól. Ez azt je­lenti, hogy a két üzem­egységből 36 vagon ke­nyérgabonát, 15 és fél vagon szemestakar­mányt mentettünk meg. Július 29-én az autók visszavitték az izabel- lai dolgozókat ottho­nukba, hogy még na­gyobb lendülettel vé­gezzék további munká­jukat. Nehéz harc volt az eddig megtett út az elmúlt két héten érez­tük legjobban, hogy mennyire egybeforrott a magyar nép. Baranya számos üzeméből, hi­vatalából százával jöt­tek segíteni a veszé­lyeztetett területek gyors betakarítását. — Dőltek a sűrű rendek a honvédek kaszái alatt megteltek a zsákok a kombájnok alatt és szál lították a gépkocsik az elcsépelt gabonát a gazdaság központjába. Győzött az emberi munka az akarat, a ha talmas Duna felett. Örömmel számolha­tunk be arról is, hogy gazdaságunkban július 28-án befejeztük az aratást. 2.316 hold ka­lászosból 770 holdat kombájnnal, 604 hol­dat aratógéppel és 942-t kézierővel arat­tunk le. A gépi aratás­ban kombáinosaink ki­vették részüket és 27- ig Kalapos István vál­tótársával, Karai Já­nossal, 116 holdról 813 mázsát csépelt. Hor­váth Antal segéaveze- tőjével, Petermarm Já­nossal 107 holdról 753 mázsát csépelt. Nagyon jó munkát végeztek a kisegítésre érkezett gé­pek vezetői is. A Bari Állami Gazdaságból jött Knotek az elmúlt héten közel 50 hold búzát aratott le. Az Sz—4-es kombájn két nap alatt 25 hold bú­za aratását végezte el. A Beremendi Vörös Csillag Állami Gazda­ságból érkezett Trecs- kó Sándor és munka­társa 60 hold aratását végezte el. A kéziaratásban kivá­ló munkát végezi"'^ « katonák, akik rendsze­resen túlteljesítették napi normájukat, külö­nösen az árvízveszély idején az erdőfűi üzem egységben. A társadal­mi munkások közül becsületesen dolgoztak a Pécsi Keltető Állö- más dolgozói. Igazgató­jukkal együtt 26 fő több, mint 6 hole erő­sen megdőlt bűzét ra­kott rendbe. Szép ered­ményeket értek el a pécsi Borforgalmi Vál­lalat dolgozói is. Nem szokták meg az aratást — mégis a vasárnapi melegben 5 hold gabo­na aratását végezték el. Gazdaságunk dolgozói az árvízveszély ideje alatt fáradhatatlanul dolgoztak éjjel-nappaL Varga Lajos párttitkár kezdeményezésére az irodai dolgozók min­den nap a munkaiad után kévekötözni jár­tak, eddig 26 holdon kötötték össze és rak­ták keresztekbe a bú­zát. Az építő brigád dolgozói Berger György vezetésével az aratás megkezdése óta a me­zőn dolgoznak. — Az egész idénv alatt kiváló munkát végeztek. Az 1954-es aratásban «gazdaság valamennyi dolgozója résztvett. Az aratást 12 nap alatt teljesen befejeztük. —* Most az a feladatunk, hogy learatott gabonán kát minél élőbb elcsé­peljük. Tiegelmann János személyzeti felelős, Közel 167 mázsát csépeltünk egy nap alatt Egy hónapos késés után végre majdnem minden községben meg­kezdődött a cséplés. Az idén sokkal nehezebben csépelünk, mint az el­múlt évben: a gabona sok helyen beszorult, csökkent a fajsúlya. Ha nem vigyázunk — erősen etetünk és nagy szelet bocsátunk rá, a szem polyvába kerül, gyenge szél esetén az alsó rostát terheljük túl. Mi Péterfapusztán eddig csak ösziárpát csépeltünk. Az első na­pon 1170-es géppel 61.20 mázsás nor­ma mellett kilenc óra alatt 92.82 mázsát csépeltünk, a második na­pon 12 óra alatt 166 mázsa 73 kilót, ami 272 százalékos teljesítményt je­lent. Nagy eredményünket a következő­képpen értük el: a gépkezelővel együtt figyeltük a rostát és a pely­vát, eszerint adagoltattuk a szelet és irányítottuk az etetőt Egy órán belül tisztában voltunk a kellő szél­erősséggel, az etető is megszokta az etetés helyes ütemét. A felvonó alatt maradt ugyan szem, de ezt felmer­ve, a munkások ebédideje alatt újra feltöltöttük, a gép kitisztította, nem ment veszendőbe semmi sem. A cséplőgép felelős vezetője a munkaszünetek alatt minden csavart megvizsgált, így elértük, hogy egy percet sem kellett állnunk üzem­zavar miatt. Szalai János tanító, cséplőgépellenőr, Méregdrága silógödör Termelőszövetkezetünk tagjai még a III. pártkongresszus tiszte­letére felajánlották, hogy az ál­lattenyésztők érdekében egy nagy silót építenek. A silógödör helyét rendben el is készítettük, az anya­got a helyszínre hordtuk, de mi­vel nincs kőművesünk — a végle­ges befejezésre a villányi járási tanács építő brigádjának két tag­ját kértük fel. Dicséretükre legyen mondva, ketten három nap alatt elvégezték. Hanem később leesett az állunk: a járási tanács építés­ügyi előadója, Predács elvtárs, a háromnapos munkáért 1367 forint 91 filléres számlát nyújtott be, tetejébe azzal vigasztalt bennün­ket, hogy „ha kollektív szerint csi­nálják, még többe került nőin«.“ Elvtársak, hát jogos-e fejenkint a 227 forintos napi kereset ilyen egyszerű munkánál, mint a siló fa- lazába?! A termelőszövetkezet tag­jai azóta sem mernek építkezésbe kezdeni, mondván, hogy nagyon drága muzsikaszó az ilyesmi. Kér­jük a megyei tanács mezőgazda- sági osztályát — nézzen utána, jogos volt-e a termelőszövetkezet ilyen nagy megterhelése, milyen kollektív szerződés biztosit ebben az egyszerű munkában 227 forintos napi keresetet?! PETERNAJ PÁL a nagybudméri Petőfi tsz elnöke. Mit szól ehhez a tisztiorvos?! A pécsváradi frt’dmű- vesszövetkezet élelmi­szerraktárát, zsírwOi- tő helyét olajcsere te­lepét, tartósító helyi­ségét és raktárait mér több. mint egy éve a MÉH vállalattal közös udvarban helyezték el. Számtalanszor kértük a járási és a községi tanácsot — az árurom­lás elkerülése, a dol­gozók egészségének ■megvédése érdekében helyezze el a MÉH vál­lalatot máshova, vagy nekünk adjon megfele- •lő helyiséget — nem történt intézkedés. Je­lenleg ott vagyunk kénytelenek a gyűjtést végrehajtani, az olajat cserélni, zöld­ségféléket tartósítani, ahol pár lépéssel odébb a MÉH által begyűj­tött nyersbőrök bűze terjeng és a legyek nvil liói rajzanak. Ugyan­itt száll a vashulladék és a többi mellékter­mék pora. — Nem ke­zelhetjük tisztán az élelmiszereket. Mi. tő­lünk telhetőén jobbmi­nőségű áruval igyek­szünk ellátni a fo­gyasztókat, de ez a nemtörődömség már nem tűrhető tovább. Kérjük az iffletékes szervek beavatkozását! ifj. Emhaft Imre előadó. Hol van a prémiumunk? A Minisztertanács határozatot ho­zott még tavasszal, hogy prémium jár azoknak az agronómusoknak, akik nagy területen előmozdítják a négyzetes vetést. Mi, a szentlőrinci gépállomás kihelyezett agronómusai a hozzánk tartozó termelőszövetke­zetekben ennek megfelelően is irá­nyítottuk a vetést, de most, amikor a kukorica már csövei és a címerét hányja, még mindig nem fizették ki a prémiumokat. Szeretném megkér­dezni az illetékeseket: talán kuko­ricatörés idején fizetik majd ki a vetésért járó prémiumot?! A szeijtlőrinci gépállomás kihelyezett agronómusai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents