Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-01 / 181. szám

4 NAPCO 1954 AUGUSZTUS l A SZOVJET NÉP ÉLETÉBŐL Smojet naudai&k 17 estőí könnye- _ zetben, zöld déí befuttatott há­zikók közűi emel­kedik a magasba a kievi hároméves mozdonyvezető- képző iskola fehér épülete. A fenti iskolán kívül még 36 működik a Szovjetunióban, amelyekben gőz-, Diesel- és villany- mozdonyvezetőket képeznek ki. Az iskola tan­terve három rész­ből áll: 1) a 793 órás általános mű veltségi oktatásból 2) a 405 órás ‘ ál­talános műszaki 1 képzésből, 3) az * 1210 órás szakmai képzésből. A tanú lók a lakatos-mes­terséget, a moz- donyvezetés-, ja-Aj vitás- és kiszolgál lás tudomány«: 3648 óra alatt sajátítják el. A tanu­lóknak télen 2 hét, nyáron pedig 1 hónap szünidejük van. Az iskola „szemléltető eszközök­kel“ is rendelkezik, amelyek lehető­vé teszik, hogy a hallgatók a moz­donyokat és a fűtőházak munkáját a „természetben“ is tanulmányoz­hassák. A szemléltető eszközökhöz tartoznak az „igazi“ mozdonyok, amelyek az iskola udvarán állnak, valamint a kompresszorállomás, a 2 fékkipróbáló pad és az 5 önműködő fékberendezés. A tanműhelyekben ezenkívül fúrógépek, menetvágó esz­tergák, elektropneumatikus kalapá­csok és egyéb gépek működnek. A tanulók az első évben elméleti oktatást kapnak és kizárólag az is­kola fala; között tanulmányozzák a lakatosmunkát. A hathetes fűtőházi termelési gyakorlaton, a mozdony javítását tanulják meg. Az év végén a hallgatók a vizsgamunka elkészí­tése után, negyedik vagy ötödik ka­tegóriájú szerszámlakatosi minősítést A képen: A délnyugati vasútvonal mozdonyvezetőképző iskolája. Vaszilij Szemenyij és Nyikolaj Kaluzsszkih tanulók egy moz- dőnykazán modelljénél. kapnak. A hallgatóik a következő két évben az elméleti oktatás mellett már a fűtőházakiban végeznek gyakorlato­kat. Brigádokat alakítanak és 8 hét­ig mozdonyjavítási munkálatokat végeznek. Ezután a fűtőházban moz­donyjavító lakatos vizsgát tesznek. A következő hónapban mozdony­ra kerülnek, ahol mint mozdonyve­zető gyakornokok dolgoznak. Ezután újból vizsgáznak és 11 hónapon ke­resztül legalább 25.000 kilométert tesznek meg, mint segédmozdonyve­zetők. A tanulás utolsó szakaszában egy hónapot, mint segédmozdonyvezető még a mozdonyon dolgoznak, majd egy vizsgautat tesznek meg és visz- szatérnek az iskolába, ahol már csak a befejező elméleti oktatás folyik. Ennek végeztével mozdonyvezetői államvizsgát tesznek. A hallgatók a tanulmányi eredménytől függően különböző rangot kapnak. A kievi mozdonyvezetőképző isko­láiban 360 hallgató tanul. Minden év­ben 120 új tanulót vesznek fel. Az is­kolába 23-tól 25 éves korig a Szov­jetunió minden polgára /kérheti felvételét. A hall­gatók teljesen az állam költségén élnek. A diákszál­láson laknak, há­romévenként téli, évenként pedig nyári ruha jár ne­kik, természetesen fehérneművel, zok nival, cipővel együtt. A tanulóik a fen­tieken kívül ösz­töndíjban is része­sülnek. Az iskola még a fűtőházi gyakorlatok ideje alatt is fedezi a hallgatók költsé­geit. De, amikor már mint segéd­mozdonyvezetők dolgoznak, ösztöndíj helyett rendes fizetést kapnak. A mozdonyvezetőképző iskola hall­gatói mindazokat a jogokat élvezhe­tik, amelyeket a többi vasutasok ré­szére biztosítanak. Az iskolában a jó tanulás és a kellemes, kulturális pihenés minden előfeltételét megte­remtették. A hallgatók az iskola el­végzése után egy hőnap szabadságot kapnak, majd a különböző fűtőházak ba irányítják őket. A fiatal mozdony vezetőknek új munkahelyükön lakást biztosítanak. A költözködésnél a kö­vetkező havi fizetésüktől függően segélyt kapnak. Családtagjaik ki­sebb segélyben részesülnek. A mozdonyvezetőképző iskola ha­talmas távlatokat nyit meg a munka további fellendítése és a szakembe­rek oktatása előtt. Az iskola végzett hallgatói jelenleg mint főmozdony- vezetők, mozdonyvezető instruktorok, vasúti menetirányítók dolgoznak és főiskolákon tanulnak. Üzemi dolgozók állattenyésztő egyesülete 7Í tagjának adott köl­A gorkiji Vörös Szer- movo gyár tehenet tar­tó dolgozói 15 éve te­jelőállattenyésztő egye­sületet alakítottak Az egyesületnek akkor Kö­rülbelül 30 tagja volt. A ma már ezer főre sza porodott egyesület ve­zetősége nagy figyel­met fordít a fajtajaví- tásra. A közös istálló­ban törzskönyvezett apaállatokat és növen­dék-állatokat tartana*. Az egyesület tanai'teed vezményes áron vásá­rolhatnak itt borjút. Egy alkalommal Cse­remin lakatos tehene megbetegedett, úgy, hogy le kellett vágni. Pénze nem volt arra, hogy másik tehenet vegyen. Az egvesület vetett segítségére. A lakatos 1.500 rubel hosszúlejáratú köl­esé nt kapott. Sok ilyen példát le­hetne felsorolni. Az igvesület múlt évben csont jószág vásárlá­séra, Istálló építésére, fakarmány beszerzésé­re. Az egyesület állatai­nak hozama növekszik. A. Vjalov mérnöknek, az egyesület -/etetőjé­nek tehene evente 4.500 kilogramm tejet ad E nagyhozami te­hén borjait az egyesü­let tagjai vásárolják meg a maguk számára. Új villanyhombájn A taganrogi kombájn,gyár tervezői­nek egy csoportja az országos mező­gazdaságvillamosítási intézet tudo­mányos munkatársaival karöltve új, javított tipusú villanykombájnt szerkesztett. Az új villanykombájn teljesítőképessége jóval nagyobb, mint az eddigi magajáró kombájné. Az aratókészülék vágószélessége öt méter. A gépnek hidraulikus készü­léke van a tarlómagasság automa­tikus szabályozásához. Ez megköny- nyíti a kombájnolást és lehetővé te­szi, hogy az aratást az eddiginél job­ban végezzék eL Szovjet sarkvidéki expedíciók Az utóbbi napokban a szovjet sajtó számos cikkben és tudósítás­ban foglalkozik az Északi Sark tér­ségében nagyjelentőségű tudomápyos kutatásokat végző két szovjet expe­díció munkájával, életével. Az ex­pedíciók áramló jégtáblákon állítot­ták fél kutatóállomásaikat, egészen közel az Északi Sarkhoz, olyan vi­déken, amelyet eddig csak igen ké­réssé tanulmányoztak még. Az áramló jégtáblák valószínűlég el­haladnak a Lomonoszovról elneve­zett — szovjet tudósok által felfe­dezett —■ vízalaíti hegygerinc felett. A kutatók tanulmányozzák az óceán víztömegeinek mozgását, a ' íz fizi­kai és kémiai tulajdonságait a kü­lönböző mélységekben és az év kü­lönböző szakaiban. Tanulmányozzák az óceánfenék geológiáját, talajpró­Az ,.É*zaki Sark­A Pravda július 22-i számában közölt tudósításában így számol be az „Északi Sark-3“ kutatóállomás egy napjáról: — A jégtábla, amelyen megtele­pedtünk, szép, szilárd: sokrétű tu­dományos munkára ad lehetőséget. Expedíciónk tagjai jég-kutatók, aszt- ronómusok, mikrobiológusok, nagy kedvvel végzik tudományos meg­figyeléseiket az Északi Sark köz­pont] térségében. A nyári időjárást gyakran kisebb fagyok váltják fel. Napsütésben táborunk gyönyörű. A környező jégtorlaszokról csodálatos fürtökben csüngnek alá a jégcsapok. A napokban itt járt repülőgép to­jást, friss burgonyát, hagymát, al­mát, paradicsomot, káposztát, ubor­kát, citromot, narancsot hozott. , A minap elejtettünk egy borjufókát' és szakácsunk fókamájból hagymával bákat vesznek. Sokoldalú meteoro­lógiai megfigyeléseket tesznek a föld közelében és a magasabb levegő- rétegekben is, tanulmányozzák a sztratoszférát, a szél irányát és se­bességét. Tudományos megfigyelé­seiket legkorszerűbb műszerek se­gítségével végzik. Az expedíciók hosszú tartózko­dásra rendezkedtek be az áramló jégtáblákon. Tartós házakat és sát­rakat állítottak fel, bevezették a vil­lanyt, a telefont, a rádiót. Film- Vetítőberendezéseket filmeket hoztak magukkal. Az expedíció tagjai egyetlen nap­ra sem szakadnak el a szovjetország életétől, s állandóan érzik, hogy hazájuk meleg szeretettel veszi körül őket. Erről tanúskodnak a központi szovjet lapok alábbi tudósításai is. ■S“ kutatóállomás nagyszerű pecsenyét készített. Uj filmtekercseket is kaptunk, már levetítettük a Moszkvai Állami Egyetemről készített és a „Bátorság iskolája“’ című filmhíradót. Csehov évfordulója alkalmából levetítettük az író egyik színdarabja alapran készült filmet. Az Északi Sark— Az „Északi Sark-4“ kutatóállomás életéről a Pravda és az Izvesztyija ezeket írja: — Az áramló jégtáblán pezsgő élet folyik, a sokrétű kutatómunka éjjel sem szünetel. A jégtáblán most nyár van, a hőmérséklet 0 és -f-2 fok között ingadozik. Sok munkát ad a kutatóknak a hóolvadás, mert a alvadásos vizet minduntalan el kell vezetni a jégtábláról, A kutatók pontos óceánograiíkai tnegfigyelése­Jól vagyunk, mindenki egészséges — fejezi be beszámolóját V. Kanaki aerológus. Az Izvesztyija július 21-i tudósí­tásában így számol be az „Északi Sark-3“ kutatóállomás egy napjá­ról: — Munkanapunk meteorológiai megfigyelésekkel kezdődik. Mosz­kvában még éjfél van, amikor nálunk felvirrad a reggel. A nap folyamán — 24 óra alatt — nyolc­szor végzünk meteorológiai meg­figyeléseket, mindig pontosan ugyan­abban az időben. Tanulmányozzuk az atmoszférikus nyomást, a levegő hőmérsékletét, a szél irányát és erejét, a felhőzet magasságát és jel­legét, feljegyzéseket készítünk összes hidrometeorológiai megfigyeléseink­ről. Az így szerzett adatokat rená- szeresen megküldjük az összes me­teorológiai intézeteknek. Szabad időnket a szántalpakra épült társalgóhelyiségben töltjük. A szamovárban mindig forr a víz, a szabadban végzett munka után valamennyiünknek kitűnő étvágva van. Hetenkint kétszer vacsora után filmet vetítünk. Van könyvtárunk, rendszeresen hallgatjuk a rádiót. ■4“ kutatóállomás két tesznek, többek között tanulmá­nyozzák az arktiszi óceáni áramla­tokat. A megfigyeléseket a legkor­szerűbb szovjet technikai eszközök segítségével végzik. A Pravda tudósítása hírt ad arról is, hogy a napokban indult meg a világ legészakibb sakk.mérkőzése az „Északi 9ark-3*‘ és az „Északi Sark-4“ kutatóállomás sakkozói kö­zötti ■ MI ÚJSÁG BARANYÁBAN? KÉTNAPOS ÜNNEPI VAS ART RENDEZNEK PÉCSETT Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án és 21-én a megyei tanács kereskedelmi osztálya a Baranya megye területén működő állami kis­kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek, üzemek, állami gazdaságok, ter­melő és kisipari szövetkezetek részvételével, Pécsett a vásártéren Ün­nepi Vásár-1 rendez. A vásáron résztvevő vállalatok hatalmas árukészlet­tel és bő választékkal várják a megye dolgozóit. A vásáron nemcsak a szocialista kereskedelem által forgalombahozott cikkek kaphatók majd, hanem a dolgozó parasztok felhozhatják a terménybeadás után fennma­radó terményeiket és azokat szabadpiaci áron értékesíthetik. Ugyancsak szabadon értékesíthetik állataikat is az állatvásáron. A dolgozók bevá­sárlásának megkönnyítése érdekében motorkerékpár és kerékpár megőr­ző helyet létesítenek. A megyei tanács népművelési osztálya a vásárban szabadtéri szín­padot állít fel és kultúrműsorral szórakoztatja majd a dolgozókat. A vásár rendezőbizottsága a vásár mindkét napján nagyszabású ruhabemu­tatót rendez. Azonkívül labdarúgómerközés, ökölvívás, céllövészet teszi változatossá a programmot. A vásárra a magyar államvasutak utazási kedvezményt biztosít. 100 kilométeres körzeten belül a felnőttek 50 százalékos vasúti kedvez­ménnyel jöhetnek a pécsi ünnepi vásárra. MAGTART ÉS SERTÉS FIAZTA- TÖT ÉPÍTENEK A KATADFAI KOSSUTH TSZ-BEN A kaiáií fai Kossuth Lajos terme­lőszövetkezetben augusztusban meg­kezdik a magtár és a sertésfiaztató építését. A ma,gtár mintegy három vagon befogadóképességű lesz, míg a sertésfiaztató 20 kutricás és 150 süldő befogadására lesz alkalmas. A magtár és a sertésfiaztató 80.000 fo­rintos beruházási összeggel készül. MEGNYÍLT A CSÖKKENT értékű aruk üzlete Pécsett Pécsett a Kossuth Lajos utcában megnyílt a csökkent értékű áruk üzlete. Itt azokat az árucikkeket hoz­zák forgalomba, amelyek eddig a gyárakban, vagy a nagykereskedelmi vállalatnál elfeküdtek. Ezeknek árát leértékelték és.így a dolgozók az üz­letben olcsóbban juthatnak férfi és női cipőkhöz, valamiint férfi és női felsőruhákhoz. KETEVES MEZÖGAZDASAG1 SZAKISKOLA INDUL LENGYELEN A tolnamegyei Lengyel községben szeptember 1-én kétéves általános mezőgazdasági szakiskola indul. Az iskolában a teljes ellátás (lakus, koszt, fűtés, világítás, mosás) valamint a tanítás ingyenes. Felvételre je­lentkezhetnek azok az állami gazdasági dolgozók, tsz-tagok, vagy egyé­nileg dolgozó parasztszülők fiai, akik 8 általános iskolát végeztek, 2 éves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek, 17. életévüket betöltötték, cs 24 évesnél nem idősebbek. Az iskola növendékei tanulmányaik elvégzése után aranykalászos gazdák lesznek. 428.000 FORINT ÉRTÉKŰ CSECSEMÖKELENGYÉT KAPTAK A PÉCSI ANYÁK A városi tanács kereskedelmi osz­tálya az első félévben 1070 darab ingyenes csecsemőkelengye-utalványt osztott ki a pécsi anyák között. A tanács által kiosztott csecsemőkelen­gyék értéke összesen 428.000 forint. CUKRÁSZDÁT. ÉTTERMET ES SÖNTÉST LÉTESÍTENEK VASAS II-ÖN A Baranyamegyei Vidéki Vendég­látó Vállalat augusztus első felében új cukrászdát, cukrászműhelyt, ét­termet és söntést létesít a bányászok részére Vasas II-ön. Erre a célra mintegy 85.000 forintot fordítanak ANNA-BÄLT RENDEZTEK HARKÁNYBAN Harkányban, szombaton rendezték meg a hagyományos Anna-bá’t. Augusztus els*ején a sportpályán sportműsorral, a parkban kultúrműsorral népi táncokkal szórakoztatják a kirándulókat. Este a parkban tüzijátén kot rendeznek. Kolorádóbogarakat (aláltak a sásdi és a selIyei járásokban Július 30-án a sellyei járásbeli Endrőc község állami tartalékföld- jcinek burgonyavetésein harminc kolorádóbogár lárvát és két bábot találtak. Előzőleg a nemerőpusztai állami gazdaság györgyimajori üzem egységében fedeztek fel két fertő­zött gócot a 60 holdas burgonyatáb­lán, — ahol 105 lárvát találtak. A szederkényi állami növényvédő állomás gépi permetezőgépei azonnal megkezdték a fertőzött részek Hun- gária-Matadorral való permetezését. — de fertőtlenítik a környék vala­mennyi burgonyaföldjét is. Ünnepi béke-est a Pécsi Porcelángyárban Pénteken, július 30-án este, kedves ünnepség s: )nhelye volt a Pécsi Porcelángyár Maxim Gorkij kultúrotthon színházterme. A gyár dolgozói és a meghí­vottak béke-esten ün­nepelték dr. Ruzsás La­jos tudományos kutotó, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet munkatár­sa, „A pécsi Zsolnay- gyár története“ című könyvének megjelené­sét. Az értékes mű a Zsolnay gyár száz esz­tendejét eleveníti fel az olvasó előtt. A szer­ző a magyar ipar tör­ténetének egy viszony­lag kevéssé ismert te­rületének megírására vállalkozott — sikerrel. Hiteles levéltári anyag alapján feldolgozta a százesztendős, világhí­rűvé vált magyar gyár történetét. A Zsol-nay-gyár a múlt század utolsó év­tizedeitől kezdve a magyarországi gyáripar jelentős állowiásává fejlődött és világvi­szonylatban is uralko­dó helyet foglalt el a kerámia iparban. Igen fontos szerepe volt a pécsi munkásság ki­alakulásában. Dr. Ru­zsás Lajos könyve hí­ven tükrözi a Zsolnay gyár műszaki és művé. szét? fejlődésének út­ját. Ugyanakkor hite­les képet ad a régi Zsolnay gyár dolgozói­nak elnyomott életéről. Az ünnepséget Bugár Kálmán elvtárs, a Vá­rosi Békebizottság tag­ja nyitotta meg. Be­szédében hangsúlyozta: „A gyár dolgozói a könyvből nemcsak a gyár történetét ismer­hetik meg, hanem Ösz- szehasonlíthatják a múl tat a jelennel és levon­hatják annak tanulsá­gait. A felszabadulás, pontosabban az álla­mosítás után a gyár fejlődése új szakaszba lépett. A termelés ug­rásszerűen fejlődött, új korszerű műhelyek, modern gázkemencék épültek. A gyár ter­melése rövid idő alatt megkétszereződött, — majd megháromszoro­zódott. A fejlődést iga­zán felmérni csaikazok tudják, akik a gyárat a múltban is ismer­ték.” A megnyitó beszéd után dr. Ruzsás Lajos tudományos 'kutató is­mertette megjelent könyvének tartalmát és azt a célt, amely vezette könyve megírá­sában. Ezután Rtizsinszky Endre, a gyár 68 éves dolgozója szólalt fel. — Elmondta, hogy 56 éve dolgozik a gyár­ban, a fél évszázad alatt sok sztrájkban résztvett, — de meg­érte. Csordás Mihályné fel­szólalásában elmondja: „12 éves koromtól dol­gozom ebben a gyár­ban. A múltban a férfi és a női munkabér kö­zött nagy különbség volt. Majdnem minden télen leállt egy-két hétre a gyár is szén­hiány miatt. — Most 56 éves vagyok, nem kell félnem, hogy nem lesz számomra mun­ka”. De a fiatalok is hal­latták szavukat. Ifjú Kovács István arról beszél, hogy pártunk III. kongresszusa tisz­teletére felajánlotta —■ július végére az új euzin kísérleteit befe­jezi. — „Ezt a felaján­lásomat egy hónappal ezelőtt sikerrel teljesí­tettem, — mondta. — Alkotmányunk ünnepé­re nagyüzemileg meg­indítjuk az euzingyár- tást. Ezzel a művészi munkával kívánjuk szolgálni a béke nagy és eredményes har­cát.“ A hozzászólások után színvonalas kultúrmű­sor következett. Gilts Erzsébet és Somos Je­nő énekelt. Sassy Irin­gó gordonkázott, zon­gorán kísért Horváth Mihály. Az emlékezetes és ér­tékes ünnepi est nao- gulatos zeneszó mellett, vidám sörözéssel ért véget a Pécsi Porce­lángyár Maxim Gorkij kultúrotthonában. K. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents