Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-07 / 186. szám

k 1954 AUGUSZTUS 7 N A P C ó s „Miattunk nem jön kevesebb ssén a bányából“ PÁR! ÉS PÁRTÉPITÉ S Pécsújhegyen az aktíva-értekezlet után Forgassuk vissza néhány pil­lanatra a naptár lapjait. Június 10, csütörtök. Pártaktívaértekezlet a pécsújhegyi erőműben. Farkas Já­nos elvtárs mondja a beszámolót, a kommunistáik előtt megelevenednek a kongresszus útmutatásai. „Rosszul alakult az önköltségi terv, nem ki­elégítő a termelékenység, hadilábon pállunk a munkafegyelemmel”. Egy­mást követik a hozzászólások. Mit tegyünk, hogyan dolgozzunk? — ez foglalkoztatja őket. Elmondják. Ki úgy, hogy felhívja a figyelmet a fo­gyatékosságra, mások bírálják a ve­zetőket, ismét mások kézzelfogható javaslatokat tesznek. Mi történt az aktívaértekezlet Után, mi lett a javaslatok, bírálatok sorsa? Menjünk csak sorba. Farkas elvtárs: „Minél előbb ké­szítsék el a versenytáblát, hogy a fűtőházban is népszerűsíteni tudjuk a verseny élenjáróit. Javítsák meg a hangoshíradót is.” Alsószegi és Karsai elvtársak már másnap megbeszélték az illetékesek­kel és elkészítették a versenytáblát. Hasznosnak bizonyult. A fűtőházban is fellángolt a verseny, különösen most, alkotmányunk közeledő ünne­pe alkalmából. A hangoshíradót meg javították, a munka legjobbjait kö­szönti műsorában. Többen kifogásolták: „Véget kell vetni annak, hogy a védőételeket ! szenny és piszok között tartják, nem törődnek az egészségügyi szabályok­kal.” Nemrégiben vadonatúj jégszekrény nyel gyarapodtak. Kántor elvtársnőt bízták meg azzal, hogy rendben rak­tározza a védőételeket és kiossza a dolgozók között. Azóta megszűntek a panaszok, jéghideg szódavizet, gyü­mölcsöt kapnak és főként tisztát. Vass János főfűtő: „A 7-es kazánt tisztítani kell, mert sokat veszített hatásfokából. A 3-as kazán rostélya hónapok óta rossz, nagymennyiségű szén pazarlódik.” Vass elvtárs javaslata szinte a legjobbkor jött. Megtörtént az úgy­nevezett nagyleállás s egy héten át, minden nap javították a kazánokat, turbinákat. A hetest is, amely azóta sokkal nagyobb' hatásfokkal dolgo­A III. pártkongresszus feladatul tűzte minden üzem elé, hogy csök­kentsék az önköltséget. Az elmúlt években nem sok gondot fordítot­tunk az önköltség alakítására. Leg­fontosabb volt, hogy mennyiségileg teljesítjük tervünket s nem néztük azt, mennyiért állítjuk elő gyártmá­nyainkat. A Sopiana Gépgyár most nagy mennyiségben gyárt mezőgazdasági kisgépeket: szecskavágót, kukorica- morzsolót. Hogy ezeket gazdaságo­sabban állíthassuk elő, mindenek­előtt biztosítanunk kell a helyes anyagfelhasználást. Nem egyszer elő­fordul, hogy más méretben kapunk meg igen fontos anyagokat, ame­lyek ára is lényegesen magasabb. Ehhez még hozzájárul a többlet­megmunkálás, amit meg kell fizet­nünk, vagyis növekszik a gyártmány önköltsége. Hiba van az anyagellátásban és különösen a mezőgazdasági kisgépek faalkatrészeinél. Nem kapunk meg­felelő minőségű faanyagot, nem elég. száraz. Az elmúlt félévben „csak" hatszor kellett máshol szárítanunk, mert a Délmagyarországi Fűrészek barcsi telepe nedves fát küldött. Ne­künk ezt vagy Budapestre, vagy Szolnokra kellett küldenünk száríttat- ni. A szolnoki szállítás maga 30(H) forintba kerül, amihez hozzájön még a szárítás és a rakodás is, ami újabb 400 forintot tesz ki. Nem beszélve arról, hogy sokáig tart a szárítás, amikor pedig nekünk már nagy szükségünk lenne az anyagra. Másik fontos feladat az anyagok helyes raktározása, tárolása. Dolgo­zóink sokszor nem tartják be az anyagkivételezések alkalmával a bi­zonylati fegyelmet, ami azt jelenti, hogy a raktárból elismervény nél­kül szállítanak el anyagokat. Ez az­után mint hiány jelentkezik. A -dol­gozók tartsák kötelességüknek min­den alkalommal igazolni, hogy mit Pécsújhegyen van az ország egyet­len szénmosója, amely a Pécsi Szén- bányászati Tröszt üzemeiből külszín­re szállított szenet a palától mosás­sal választja külön. A több mint négy évtizedes, kor­szerűtlen szénmosó újjáépítését több mint negyven millió forintos beruhá­zik. A hármas „ügye” egy kissé to­vább tartott. Nem a halogatás, ha­nem egy újfajta eljárás bevezetése miatt. Egy elmés újítással felfogják a rostélyon áthulló el nem égett sze­net s légszívóval újból visszakerül a tűztérbe. Hogy hasznos-e? Nézzük csak a statisztikát! Június hónapban terven felül 7.4 százalékos szénmeg­takarítást értek el. Júliusban több mint 21 százalékot. Kevesebb szén­nel — több energiát. Mátrai Vince: „Az idősebb, tapasz­taltabb dolgozók segítsék a fiatalo­kat. Még mindig elég eleven a szak­mai féltékenység szelleme s ez hát­rányos a fiatal munkások fejlődésé­re.” Ismerik az esetet mások is, oku­lásképpen mégis elmondjuk. Az egyik új szakmunkás sehogyse bol­dogult a kapott munkával. A mel­lette dolgozó idősebb elvtárs csak félszemével pislantott oda. „Segítsen, nem megy” — fordult hozzá. Az öreg odaballagott, nézelődött, vizsgálódott. „Hozd csak fiam a másik műhelyből azt a ...” — s a fiatalember máris ugrott. Az öreg gyorsan beállította a munkadarabot, lemérte, előkészítette. Indulhat a kép. Mire a fiatalember visszajött — az öreg a saját helyén szöszmötölt. Hát ilyen is megtörtént..; De az utóbbi hetekben más is. A párt- szervezet vezetői beszélgettek a ta­pasztalt munkásokkal s kérték őket, foglalkozzanak a fiatalokkal. Nagy József lalfetos elsőnek jelentkezett. Elismert mestere a lakatosszakmá­nak, de a kovácsolásnak is. Miért ne adja át módszereit a fiataloknak? Ha egyszer kiöregszik, szakmáját értő embernek adja át a helyét. Eddig a példák. Mindebből nyil­vánvaló, hogy a pártszervezetnél nem csak nyilvántartják a javaslatokat, hanem hasznosítják az üzem terme­lésének megjavításában. A párt- szervezet érdeme, mert figyelemmel kíséri, mi történik a javaslatok után s ha kell, az asztalra is csapnak. — „Nincs lemez, nincs idő“ — mondták a műszaki vezetők, amikor a dolgo­zók javasolták, hogy a kazánokhoz építsenek egy védőlemezt a kicsapó­dó hamu visszafogására. „Van, lenni vittek ki a raktárból. A felelősséget helytelen lenn<y csak a dolgozókra hárítani, a műszaki vezetőknek is figyelmesebb munkát kell végezniök, tudtuk nélkül a raktárból nem sza­bad semmit sem elvinni. Növeli önköltségünket az is, hogy nincs raktárunk és festőhelyiségünk. Mindent a szerelőcsarnokban kell el­végezni, amikor az egyébként sem túl nagy. A gépeket sajnos, a szerei­dében kell festeni. Itt állandó por van, mert sokan dolgoznak. A por a frissen festett gépekre száll, amit később le kell tisztítani, ez is feles­leges munka. Ennél azonban sokkal károsabb, hogy nincs raktárhelyisé­günk. A gépeket, amelyeket már el­készítettünk, a szereidében kell tá­rolni. Kerülgetni kell őket, útban vannak, sok esetben előfordul, hogy ütés éri őket, eldülnek és még szál­lítás előtt megrongálódnak. A hibákat ki kell és ki fogjuk javítani. Nem elégszünk meg azzal, hogy egyes gyártmányoknál csökken az önköltség. Júniusban például a Szombathelyi Gépgyár AD 6-os szecskavágó önköltségéhez viszonyít­va, gyárunk minden egyes szecska- vágót 52 forinttal olcsóbban állított elő. Ennek érdekében javítjuk a szerszámellátást és jobban ellenőriz­zük a minőséget. A minőségi ellen­őrök szigorúbban nézzék meg az önt­vényeket. Ez rendkívül fontos, mert ha itt mulasztás történik, akkor fe­lesleges munkafolyamatokat végez­tetünk el és a hibát csak akkor vesszük észre, amikor az alkatrész már a gépek összeállításához kelle­ne. Gyártmányaink önköltségét tehát jelentősen csökkenthetjük, ha első­sorban mi, de a nekünk szállító vál­lalatok is következetesen és ponto­san teljesítik az előírásokat. Zdellár János igazgató. zással megkezdték. Elkészülte után mintegy 50 százalékkal több szén megtisztítására lesz alkalmas. A szén mosó a bővítési munkálatok ideje alatt is üzemel, jelenleg a régi be­rendezés kiszélesítéséhez szükséges előkészületeket végzik. Garay Ferenc kell, mert ez a dolgozók érdeke!" — válaszolta a párt vezetőség. Igazuk lett, hamarosan el is készült. így van ez rendjén-... Valamit azonban „kifelejtettek" a jegyzőkönyvből. Igaz, nem is kerül­hetett bele, hisz a napokban történt. De hozzá tartozik, eltéphetetlen kap­csolatban van június 10-ével és az utána történt eseményekkel. Valami baja történt a hármas turbinának. — A hír gyorsan bejár­ta az üzemet. „Két hónap" — mond­ta Szlanyinka elvtárs. Kárpáti elvtárs meghökkenve né­zett rá. „Egy hót és újból termel" — ez volt az ő véleménye. Kinek lett igaza? Kárpáti elvtárs­nak, pontosabban az embereknek, akikben bízott. A szétszerelés gyor­san ment. A villanyszerelők éjjel egy óráig dolgoztaik, a fáradságtól álig mozogtak. Másnap reggel a ha­talmas daru magasba emelte a kilenc venmázsás forgórészt. Lassan,, óvato­san engedték alá. Ott állt mellette Horváth, Varga elvtárs és a többi. Sikerült, elérte a deszkapolcolást. Aztán megemelkedett az egyik ol­dala, kivettek három szál deszkát, majd a másik alól is így tovább, amíg eredeti helyére került a forgó­rész. Egy hét múltán újból zúg, sistereg a legnagyobb kapacitású turbina. — Kérhetnek tőlük emberfeletti erőt kívánó munkát is, — csak becsüljék meg őket.., Az elmúlt két hónap alatt sokat javult az újhegyi erőmű párt- bizottságának munkája. Természetes, többet is tehettek volna • az aktíva­értekezlet után. Még mindig nincs étkezőhelyisége a fűtőknek és mosta­nában jogos bérezési problémáik van­nak. A tervet sem teljesítik s ebből következően emelkedett az önköltség júliusban. De mit szól a minisztérium ahhoz, hogy a tizenhárom kazán kö­zül hat áll, nem termel, mert nem szállítják a dobokat? Bírálják csak az ittenieket a lazaságokért, de azért szükség lenne önkritikára is és főleg a hónapok óta ígért és sürgetett anya gokra! Segítjük a károsultakat A szentdénesi Szabad Élet terme­lőszövetkezet tagjai tíz 20—30 kilós sertést és hét mázsa búzát ajánlot­tak fel az árvízkárosultak megsegíté­sére. Ezenkívül a súlyos jégkárt szenvedett nagyvátyi Béke termelő- szövetkezetnek 3 hold búzatermést ajándékoznak. * Székelyszabarban 200 kiló búzát, 300 kiló burgonyát, 150 kiló babot, 05 tojást. 2 tyúkot és 280 forint kész­pénzt adtak az árvízkárosultaknak. A székelyszabari Boldog Élet ter­melőszövetkezet vezetősége és tagsá­ga 20 mázsa búzát ajánlott fel és azt már be is szállították a begyüj- tőhelyre. . * A komlói városi tanács DISZ- szervezetének kultúrcsoportja július 31-én nagysikerű műsoros táncestet rendezett az árvízkárosultak megse­gítéséért. A rendezvény tiszta bevé­telét, mintegy kétezer forintot már eljuttatták az árvízkárosultaknak. * A KISZÖV, KIOSZ kultúrcsoport­ja Rákóczi-úti helyiségében augusz­tus 7~én, szombaton este 8 órakor műsoros estet rendez az árvízkáro­sultakért. Műsorukban egyfelvoná- sos műveket, villámjeleneteket, ének­kari és népitánc számokat adnak elő. Műsor után hangulatos tánczene. A szigeti MNDSZ 7-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel műsoros es­tet rendez az árvízkárosultak javá­ra a pártszervezet helyiségében (Ala- jos-utca 2.). A műsort az Állami Áruház dolgozói adják. Belépődíj 1 forint. it Bükkösdön az MSZT tagjai és ak­tívái is résztvesznek a gyűjtésben. Eddig több családot meglátogattak és 520 forintot gyűjtöttek. it A villányi MNDSZ szervezet tag­jai közül különösen szép eredményt értek el özv. Teppert Józsefné, Kardos Istvánná MNDSZ-asszonyok, akik 2055 forintot, 20 kiló lisztet, többféle ruhaneműt és több pár baromfit gyűjtöttek. A villányi MNDSZ-szer- vezet szombaton műsoros estet ren­dez, amelynek összbevételét szintén az árvízkárosultaknak adják, A pécsbányatelepi bányászok jú­liusi tervüket 109.2 százalékra telje­sítették. Ez kétségtelen, elsősorban a műszaki vezetők, a vájárok és csil­lések érdeme, de azt sem vitatja senki, hogy e szép eredményekben benne van a karbantartó műhely dolgozóinak jó munkája is. Ok ja­vítják a gépeket, csilléket és a fejtő kalapácsokat, jó szerszámok nélkül pedig nincs kielégítő termelés sem. Reiter Gyula és Ludwig Nándor, szivattyúlakatosok a ventillátorok és szivattyúk javításán szorgoskodnak. Néha-néha megszakítják a munkát s csavarok közt keresgélnek. „Inkább a régit használom fel, mint az újat, ha még megteszi, — mondja Reiter elvtárs. — így elkerüljük, hogy hir­telen adódó sürgős munkát anyag­hiány miatt ne tudjunk elvégezni“. Nem messze tőlük dolgozik Bert­ram Ede géplakatos. Munkapadján fejtőkalapácsok, mellette fúrók sora­koznak. Egy-egy műszak alatt 10— 12 fejtőkalapácsot is kijavít. Aug. 3-án rekordot állított fel: öt szén­fúrót, húsz légcsapot, két szelepet és három fejtőkalapácsot adott át kijavítva a termelőknek. És hogy kifogástalan munkát végez, bizonyít­A hidasi bányaüzem júliusban nem teljesítette tervét Több tonna szén­nel maradt adósa a népgazdaságnak. Ilyen lemaradás hosszú hónapok óta nem volt. Mi okozta azt, hogy július hónap ban nem tudtuk teljesíteni tervün­ket?' A hónap első felében főként a viharok által okozott áramszünetek hátráltatták a tervteljesítést. Volt nap, hogy 4—5, sőt 6 órás áramszü­netek késleltették a munkát. Ez már egymagában is nagy kár volt, de olyan hangulatot is szült: „Nem is lehet teljesíteni a tervet“. Ez a lemondás megmutatkozott ,a műszaki vezetők munkáján is. Nem biztosították kellőképpen a csapatok­ja: nem egyszer halljuk a vájárok* tói, ha jól működik a kalapács: „Ezt a Bertrám bácsi javította.“ — Nincs Pécsbányán olyan fejtő­kalapács, amely hibás lenne — újsá­golja. — Ma is többet tudtam volna megjavítani, de már nem volt. Az egész karbantartó műhelyben nagy a sürgés-forgás. Csak akker áll meg egy-egy reszelő vagy kalapács, ha a művezető tanácsára van szük­ség. Mi hon János lakatos Dióslaki Gyula technikusnak tesz jelentést: „A VI. szinten a négyes számú lég­mozdony javítását elvégeztük. Még ma össze akarjuk szerelni.“ — Helyes. Csak arra ügyeljenek, hogy utána kifogástalanul működjék — válaszol Dióslaki elvtárs. Ebben az évben már két légmoz­dony főjavítását végezték el. Ennyit ír elő az egész évi terv. Most úgy tervezik, hogy a bányásznap tiszte­letére még két légmozdony főjavítá­sát elvégzik. , A műhely dolgozói is olvasták Gerő elvtárs cikkét. „Miattunk nem jön kevesebb szén a bányából“ — fogadták meg. Időben, gondosan kija­vított gépekkel segítik a vájárok I munkáját a több szénért. nak a munkafeltételeket, nem ismer­tették a csapatvezetőkkel a munka­helyek távolabbi céljait, az üzemve­zetőség helytelenül készítette elő a szabadságolási tervet és így a távol­levők száma sok esetben túllépte a megengedett keretet. Tetézte ezt a hibát az is, hogy a gépműhely késett a határidős munkákkal. Határozottan véget kell és véget fogunk vetni ezeknek az állapotok­nak. Nem lehet az, hogy tovább te­tézzük a szénbányászat 300 ezer ton­nás adósságát. Bék Mihály párttitkár Létz Henrik UB-elnök. Mozgósító versenynyilvánosság Komlón A Komlói Szénbá- ” nyászati Tröszt versenyirodájában a je. lentések halmaza 'kö­zött dolgozik Szilágyi elvtárs, a versenyfele­lős. Közben telefonon érdeklődik, ha kell vi­tatkozik, intézkedik. — Mellette rajzol és fest Csurmann Tivadar de­koratőr. Ügyes keze alól gyorsan kerülnek ki az ötletes diapozitív lemezek. Mit mutatnak ezek? Mert ahány, annyiféle. Az egyiken a bal felső sarokban augusztus 20 feliratú piros szalag, a másik oldalon kis cí­mer, alatta bányász­arc. Megtudjuk a dta- pozitívről, hogy augusz­tus 5-én az Anna-ak- nai S. Nagy Antal 142 százalékot teljesített. A másik vázlat Eckert Józsefet dicséri 161 százalékos teljesítmé­nyéért. Amott párnás székben ülő bányász pontosabban Deák Ist­ván néz a képről, aki augusztus havi tervét eddig 58 százalékra, 5- én napi tervét pedig csak 82 százalékra tel­jesítette. Egy szellemes vázlat rajzban ábrázol­ja, hogy: „Olyan a bum lizó az üzemben, mint gyümölcsben a féreg." A tröszt épületének előcsarnokában függ a párosversenyt hirdető tábla. A Komlói Szén- bányászati Tröszt és a Pécsi Szénbányászati Tröszt versenyez egy­mással. Az eredménye­ket naponta értékelik. Augusztus 5-én Pécs vezet 97 százalékkal Komló 86 százalékos eredménye előtt. Közben a bányászíür- dóben megszólal a hangszóró „Jószeren­csét! Itt a bányászfür­dő hangoshíradója. — Adásunkat megkezd­jük.“ A legújabb ered­ményeket halljuk, — majd a tulajdonosuk­nak küldött dalokat. A fürdőben is ízléses versenytáblák, változa­tos plakátok fogadják a belépőt. Először „A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemeinek ver­senye" feliratú táblára téved a szem. Erről mindenki megtudhatja, hogy jelenleg a tröszt napi teljesítménye 86 százalék, továbbá az üzemek és aknák napi eredménye közt a leg­magasabb Nagymányo. ké 122 százalék. Ugyan akkor a II-es üzem és Anna-akna a mélypon­ton, 70 százalék körül jár. A táblára festett életnagyságú bányász kétágú mérlegének nye le a tröszt ÍRvi 95 szá­zalékos teljesítményé­nél állapodott meg. — Azért csak ott. mert — sajnos —, az egyik ser­penyőben mulatók, bumlizók. munkafegye- lemlazítók és anyagpa­zarlók vannak szép számmal és súlyuknál fogva lefelé húzzák a másik serpenyőben csillét toló bányászt. De a legnagyobb ha­tásuk mégis az „Alkot, mányunk ünnepe“ és ,.A bányásznap jó ered­ményeket követel tő­lünk" jeligéjű plaká­toknak van. Ezeket Törzsök János festő­művész, a szakmai cso­port vezetője, Niskei József, Knezovics Sán­dor grafikusok és Im- rő László versenyelő­adó készítik. Oroszlán- részük van abban, hogy a tröszt versenynyilvá­nossága jó. Rögtön fel­figyelnek az esemé­nyekre, sokoldalúan, öt letesen, hatásosan ad- jáfc azokat viasza. A pártbizottságtól most kaptak elismerést jó munkájukért, íme néhány plakát... Hát hogyne mondogat­nák műszakváltáskor a plakátok előtt csopor­tosuló bányászok: „Ez igen" — látva John Henrik egyéni vájár 216 százalékos augusz­tus 4-i teljesítményét, aki a hinta felnyúló ágán szánakozva nézi a másik ágon veszteglő Lassan Henrik front- brigáaját, amely napi 86 százalékot ért el. És érthető, hogy az elismerés moraja hal­latszik az előtt a pla­kát előtt, amelyen Nagy Gyula DISZ-tag egyéni vájár a pénztár­nál felveszi 4.611.— fo­rintos fizetését. De nem az égből pottyant a pénz: — 232 százalé­kot ért el. Hogy egy másik példát is lás­sunk: mosolyognak az elkeseredett képet vá­gó. napi tervét csak 60 százalékra teljesítő Be- -zsdi József vájáron. Ismét más plakátok­ról szeptember 5-re tett felajánlásokat ol­vashatunk. Egyéni és brigádfelajánlásokat. A bejárattól nem messze vörös tábla az árvízká- mltakért vasárnap dolgozó bányászoka* népszerűsíti. A falakon a legjobban dolgozók képe. A verseny -ny ilvánor ság e különböző formái hatásosan elő­segítik, hogy a komlói bányászok behozzák III. negyedéves lema­radásukat, hogy a bá­nyásznapot adósság nél kül, büszkén ünnepel­hessék, , - A f „Jelentékenyen csökkenthetjük gyártmányaink önköltségét66 Megkezdték a pécsújhegyi szénmosó korszerűsítését „Nem tetézzük tovább az adósságot44

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents