Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-06 / 185. szám

2 N A P C ö 1954 AUGUSZTUS 6 A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ): A lapok köz­ük a szovjet kormánynak az Egye­sült Államok kormányához intézett jegyzékét az amerikai katonai repü­lőgépeknek a szovjet kereskedelmi hajók ellen végrehajtott törvényte­len cselekedetei miatt. A Szovjetunió külügyminisztériu­ma augusztus 3-án a következő tar­talmú jegyzéket juttatta el az Egye­sült Államok moszkvai nagykövetsé­géhez: „A Szovjet Szocialista Köztársaság gok Szövetségének kormánya szük­ségesnek tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányával az alábbiakat közölje: Azzal kapcsolatban, hogy Tajvan sziget vidékén az Egyesült Államok haditengerészeti flottája által ellen­őrzött vizeken egy hadihajó törvény- ellenesen feltartóztatta a szovjet ..Tuapsze'* tartályhajót, fel kell hív­ni a figyelmet arra, hogy amerikai katonai repülőgépek hosszú idő óta rendszeresen körülrepülik a Tajván- sziget környékén nyílt tengeren köz­lekedő szovjet kereskedelmi hajókat. Ezek a repülőgépek veszedelmesen megközelítik a szovjet hajókat, mély­repülésben szállnak el a hajók fö­lött, néha egy órán át is keringenek fölöttük. Az amerikai katonai repülőgépek­nek ezek a provokációs cselekedetei a nyílttengeri kereskedelmi hajózás szabadságának kétségtelen megsérté­sét jelentik és arról tanúskodnak hogy az Egyesült Államok katonai hatóságai semmibe veszik a nemzet­közi jog általánosan elfogadott, sza­bályait. Ugyanakkor az is világos, hogy az amerikai katonai repülőgépeknek az ilyesfajta cselekedetek végrehaj­tásával az a céljuk, hogy haditenge­részeti erőknek jelzéseket adjanak le a szovjet kereskedelmi hajók el­leni támadásra. A többi között ezt bizonyítják azok a körülmények, ame lyek a szovjet Tuapsze tairtályhajó Tajvan-sziget vidékén június 23-án történt elrablásával kapcsolatosak. Tajvan-sziget vidékén az utóbbi idő­ben megtörtént alábbi eseteket lehet felhozni példaként arra, hogy az amerikai katonai repülőgépek rend­szeresen törvényellenes tevékenysé­get fejtenek ki, mert így akarják megnehezíteni a szovjet kereskedel­mi hajók közlekedését a nyílt tenge­ren. 1 Június 11-én 13 óra 30 perc­* kor a délkínai tengeren az északi szélesség tizennegyedik fok 27-es percének és a keleti hosszúság 115 fok 27-es percének kordiinátái által meghatározott metszésponton és 15 óra 5 perckor az északi szélesség 14 fok 40 percének és a keleti hosz- szúság 115 fok 38 percének kordiná- tái által meghatározott metszésponton egy amerikai katonai repülőgép mély repülésben két kört írt le a „Mihail Kutuzov' szovjet hajó felett. Ugyané hajó fölött június 12-én egy amerikai repülőgép több kört tett meg az északi szélesség 16 fok 29 percének és a keleti hosszúság 117 fok 20 percének kordinátái ál­tal meghatározott metszésponton. O Június 14-én Tajvan-szigetétői * délkeletre az északi szélesség 21 fok 16 percének és a keleti hosz- szúsáig 121 fok 44 percének kordiná- tái által meghatározott metszéspont­ban két amerikai katonai repülőgép 80—400 méter magasságban egy órán át körözött a „Mihail Kutuzov” :zovjet hajó fölött. Q Június 16-án 18 óra 56 perc­* kor Tajvan szigetétől keletre az északi szélesség 25 fok 0 percének ás a keleti hosszúság 123 fok 49 percének kordinátái által meghatá­rozott metszésponton egy amerikai repülőgép 30 méter magasságban kört írt le a „Kemerovo" szovjet ha­jó fölött. Június 23-án 10 órakor a dél­• kínai tengeren az északi szé­lesség 8 fok 0 percének és a keleti hosszúság 109 fok 14 percének kordi­nátái által meghatározott metszés­ponton egy amerikai repülőgép kis magasságiban több kört írt le a „Le­ningrad“ szovjet tartályhajó fölött. Június 24-én 11 óra 30 perckor ugyané hajó fölött egy amerikai re­pülőgép 7 kört írt le 60 méteres ma­gasságban az északi szélesség 11 fok 53 percének és a keleti hosszúság 112 fok 57 percének kordinátái ál­tal meghatározott metszésponton. Június 24-én 5 óra 30 perckor * Tajvan-sziget környékén az északi szélesség 24 fok 30 percének és a keleti hosszúság 127 fok 0 per­cének kordinátái által meghatározott metszésponton és tíz óra ötven perc­kor az északi szélesség 24 fok 48 percének és a keleti hosszúság 127 fok 5 percének kordinátái által meg­határozott metszésponton egy ame­rikai repülőgép mélyrepülésben több kört írt le az „Apseron" szovjet tar­tályhajó fölött. Az amerikai katonai repülőgépek hasonló módon körülrepülik a szov­jet kereskedelmi hajókat a távol­keleti tengerek és a Csendes-óceán más vidékein is. A szovjet kormány felhívja az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyának figyelmét arra, hogy meg­engedhetetlennek tartja az amerikai katonai repülőgépeknek a nyílt ten­geren hajózó, a többi között a Taj­van-sziget vidékén közlekedő szovjet kereskedelmi hajókkal szemben el­követett "ilyen törvényellenes csele­kedeteit, s elvárja, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok kormánya meg teszi a szükséges intézkedéseket ab­ból a célból, hogy az amerikai kato­nai repülőgépek ne sértsék meg to­vábbra is a nyüttengeri kereskedel­mi hajózás szabadságát. A szovjet kormány nyilatkozata a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet összehívásáról Moszkva (TASZSZ): Sz. A. Vino­gradov, a Szovjetunió párisi nagy­követe augusztus 4-én felkereste Mendes-France francia küiügyminisz tért. A nagykövet a külügyminisz­ter előtt a szovjet kormány megbí­zásából a következő nyilatkozatot tette: „A genfi értekezlet bebizonyította, hogy az érdekelt hatalmak között a megoldatlan nemzetközi kérdések­ről folytatott tárgyalások olyan pozi­tív eredménnyel járhatnak, amelyek összhangban állanak a nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke megszilárdításának érdekeivel. Ennek alapján — mint ismeretes,' — a szovjet kormány javasolta Fran­ciaország, Anglia és az Egyesült Ál­lamok kormányának, hogy a legkö­zelebbi hónapokban hívjanak össze értekezletet. A javaslat szerint ezen az értekezleten részt vehetnének azok az európai államok, amelyek ezt kívánják, valamint az Egyesült Ál­lamok. A szovjet kormány javasolta, hogy a Kínai Népköztársaság megfi­gyelővel képviseltesse magát. A szó- banforgó értekezleten megvizsgálnák az európai kollektív biztonsági rend­szer megteremtésének kérdéseit. Kétségtelen, hogy ez az értekez­let nagyjelentőségű lenne a nemzet­közi feszültség enyhítése és a nem­zetközi együttműködés továbbfejlesz­tése szempontjából. A szovjet kormány ugyanakkor fi- gyelembevéve a szóbanforgó értekez­let fontosságát, hasznosnak tartaná, ha Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormánya előzőleg együttesen megvitatná ezen értekezlet összehívásának kérdését és az értekezlet eredményességét elő­segítő intézkedéseket. Ezért a szovjet kormány javasolja, hogy ezév augusz tusában vagy szeptemberében Fran­ciaország, Anglia, az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió külügyminisz­tere tartson értekezletet avégett is. hogy folytassák a német kérdés meg­vitatását. A szovjet kormány ezzel kapcsolat­ban figyelembe veszi azt a körül­ményt Is, hogy a német probléma alapvető kérdésében, nevezetesen a német egység helyreállításának és a német békeszerződés megkötésének kérdésében ezidelg még nem sikerült megegyezni, mert úgylátszik, ehhez még nincs meg minden szükséges feltétel. Ennélfogva ebben a helyzetben — a szovjet kormány véleménye sze­rint — a német problémával kapcso­latban újabb kísérletet kell tenni a megegyezésre, mindenekelőtt abban a néhány kérdésben, amelyekre vo­natkozóan már most'el leltet érni az érdekelt fél számára elfogadható megoldást.“ Augustzus 4-én J. A. Malik, a Szovjetunió londoni nagykövete Sel- wyn Lloyd angol külügyi állanmti- nlszter előtt és G. N. Zarubin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete Dulles amerikai külügyminiszter előtt tett hasonló nyilatkozatot . Dr. Otto John menedékjogot kért és kapott a Német Demokratikus Köztársaságban Berlin (MTI): Grotewohl minisz- volt főnöke, aki nemrégiben Nyugat - terelnök a Német Demokratikus Köz. Berlinből a német főváros demokra­K ül toldő hírek NEWYORK Huszonhárom ismert amerikai sze­mélyiség sürgönyben szólította fel az Egyesült Államok szenátusának tagjait, hogy tekintet nélkül pártál­lásukra, szavazzák meg Ralph Flan­ders szenátornak azt a határozati ja­vaslatát, amely véget kíván vetni McCarthy hivatalos hatalommal va­ló bűnös visszaéléseinek. PEKING A Li Szin-Man-klikk amerikai utasításra és amerikai támogatással továbbra is veszélyezteti a semleges felügyelőbizottság Dél-Koreá-ban te­vékenykedő tagjainak életét. A Koreában működő semleges fel­ügyelőbizottság lengyel, csehszlovák, svéd és svájci tagja augusztus 4-én együttes levelet intézett a katonai fegyverszüneti bizottsághoz. A semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelőbizottság — hang­zik a levélben — azzal a kéréssel fordul a katonai fegyverszüneti bi­zottsághoz, hogy az ENSZ-haderők parancsnoksága hozzon feltétlenül hatásos rendszabályokat a semleges felügyelő bizottsághoz tartozó sze­mélyek biztonságának és a semleges felügyelő csoportok normális munka- viszonyainak biztosítására. A semle­ges felügyelő bizottság annak a re­ményének ad kifejezést, hogy meg­büntetik a bűnösöket. KOPENHÄGA A lapok augusztus 5-i számukban közük H. C. Hansen, dán külügymi­niszter nyilatkozatát. A külügymi­niszter pbben a nyilatkozatában cá­folja azokat a jelentéseket, amelyek szerint az Egyesült Államok. Anglia és Dánia között egyezmény jött vol­na létre angol és amerikai légiegy­ségek dániai elhelyezéséről. MOSZKVA A. J. Vtsinszkij, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyettese augusztus 3-án fogadta a VOKSZ meghívására Moszkvában tartózkodó Salvador Allende, chilei szenátusi al- elnököt. GENF F. F. Molocskov, a Szovjetunió svájci követe kedden átadta a svájci államszövetség levéltáraiban való megőrzés céljából azokat az okmá­nyokat, amelyekben az Ukrán SzSzK és a Bjelorusz SzSzK Legfelső Taná­csai ratifikálták a háború áldozatai­ról szóló, 1949-ben aláirt genfi kon­venciókat. TEHERAN Az „Ettelaat" című lap jelentése szerint a Kazvin környékén lévő fal­vakban pusztító árvíz következtében 400 ember vesztette életét. A „Kei- man" és a „Paste Teheran" című la­pok jelentései szerint Tarom-Szofla járás 12.000 lakosát (az „Ettelaat" adatai szerint. 40 ezer lakost) éhhalál fenyegeti. A francia csapatok kiürítették a Hanoi nyugati körzetében lévő kikötőket (MTI) Az indokínai francia gyar­matosítók haderői a fegyverszüneti egyezmény értelmében a Hanoi nyu­gati körzetében fekvő valamennyi ki­kötőt kiürítették — jelenti az AFP. Illetékes katonai forrás szerint az e körzetben lévő katonai hidaik lesze­relése 48 órán belül befejeződik. Hitek a készülő országos mezőgazdasági kiállításról A szeptemberben megrendezendő országos mezőgazdasági kiállítás te­rületén befejezéshez közeledik az is­tállók és az ólak építése, összesen több mint kétezernyolcszáz tenyész­állatot helyeznek majd el a most készülő istállókban és ólakban. * Épül már a filmszínház is, amely­ben délelőtt tíz órától este pyolc óráig mezőgazdasági szakfilmeken kívül szórakoztató és sportfilmeket mutatnak be a kiállítás közönségé­nek. Kijelölték a szabadtéri színpad helyét is, ahol neves művészek, zene­karok, népi tánccsoportok és együt­tesek művészi játékában és táncá­ban gyönyörködhetnek majd a láto­gatók. társaság népi kamarájának szerdai ülésén bejelentette, hogy dr. Otto John, a nyugatnémet titkosszolgálat tikus körzetébe menekült, menedék­jogot kért és kapott a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányától. Gyermek ápolónőképző iskola indul Pécsett Az egészségügyi minisztérium szep­tember li5-én Pécsett kétéves bent­lakásos gyermekápolónőképző isko­lát indít. Az iskola első évében teljes ellá­tást, tankönyveket, a kórtermi gya­korlat idejére ruhát és havi 116 fo­rint tanulmányi segélyt kapnak a hallgatók. Egy év után a hallgató­kat tanfolyamos ápolónőként 650 fo­rint fizetéssel kórházak, klinikák gyermekosztályaira helyezik el. A 8 óra munkaidő után a hallgatók ké­pesítő vizsgájukra készülnek. Az iskolára jelentkezhetnek mind­azok az általános iskola nyolcadik osztályát elvégzett 17—30 éves korú egészséges nők, akik hivatást érez­nek erre a pályára. Felvételi kérel­met szeptember 1-ig lehet beküldeni: Pécs, Gyermekklinika, gyermekápoló nőképző iskola címre. A kérelemhez csatolni kell sajátkezűleg írt részle­tes önéletrajzot, születési, iskolai, ha­tósági, vagyoni és körzeti orvosi bi­zonyítványt. ESZME. AMELY KEDVES A FRANCIA NÉP SZÍVÉNEK \ z amerikai zúgpolitikusok, a hírhedt „európai védelmi kö­zösség" kezdeményezői igyekszenek rákényszeríteni a francia nemzetgyű lést a párizsi szerződés ratifikálá­sára. Mi az „európai védelmi közösség" alapja, központi magja? A revans-lovagck Wehrmacht-ja, náci tábornokokkal. A bonni és párizsi szerződés rati­fikálása annyit jelentene, mint fegy­vert adni ellenségeink kezébe, hogy leszámolhassanak velünk. Ezt a fran­cia nép sohasem fogja megengedni. Az „európai védelmi közösség" megteremtése azonban még egy igen veszélyes következménnyel járna: végérvényesen két ellenséges tábor­ra osztaná Európát. Ebbert az eset­ben megszűnne minden lehetősége annak, hogy Kelet- és Nyugat-Euró- pa országai eredményesen együttmű­ködjenek. Világos, hogy Európa kettészakí- tása élesen szembenáll a béke és a francia nép érdekeivel. Azt bizonygatják nekünk, hogy a nyugati országok népeinek'nem kell félni az „európai védelmi közösség" felállításától, minthogy a német mi- litarizmus expanzív törekvései állí­tólag csak „Kelet felé irányulnak", az elveszített területek visszaszerzé­se éraekében. Nem vonjuk kétség­be, hogy a nyugatnémet revanslova- gok, élükön Adenauerrel, újból a ke­leteurópai országok kifosztását és le­igázását választják jelszavuknak. De vájjon megnyugtatást jelent-e ez a nyugateurópai országok népei­nek, amelyek még nem felejtették el a történelem tanulságait? A „ke­leti hadjárat" csak az érem egyik Irta; FLORIMOND B< oldala. Másik oldalán ott díszeleg a másik felhívás, a „nyugati hadjá­ratira. Nem véletlen, hogy az Ade- nauer-féle „Wesíphalische Zeitung" nemrégiben azt írta: „Kevéssé valószínű, hogy Fran­ciaország mindig Németországon kí­vül fog élni. Németország mindenesetre annek- tálni fogja Franciaországot." Amellett még senki sem felejtette el Adenauer egyik miniszterének, Jákob Kaisemek azt a kijelentését, hogy „az igazi Európa csak akkor valósulhat meg, ha visszaállítják Né­metország határait." Kaiser megma­gyarázta, hogy Németország mai te­rületén kívül Németországhoz kell még tartoznia Ausztriának, Svájc egy részének, a Saar-vidéknek és Elzász-Lotaringiának. Az „európai védelmi közösség" és Európa kettéosztása tehát a háború sötét távlatait hordja magában. Do ez még nem minden. A kis Európa — minthogy az „euró oai védelmi közösség" csak öt és fél államból áll. holott. Európában több. mint 30 állam van — nem szervezheti meg az országok közötti normális gazdasági forgalmat, követ­kezőleg nem emelheti a dolgozó tö­megek életszínvonalát. Lehetséges-e ilyen körülmények között, hogy az „európai védelmi kö­zösség" a népek érdekeit szolgálja? Természetes, hogy nem lehetséges. IVI indenki tudja, hogy a nyugat- és keleteurópai népek régi hagyománya a gazdasági kapcsolat minden országgal. E kapcsolatok fentartása és a háborúelőtti keres­kedelmi színvonal túlszárnyalása an­nál is inkább lehetséges, mert a ke­NTE, francia író leteurópai országok gazdasági fejlő­dése minden előfeltételt megteremt a megnövekedett import, és export- szükséglet kielégítésére. így hát gazdasági szempontból a népeknek nem az európai országok megosztása, hanem egyesítése az ér­dekük, függetlenül az országok tár­sadalmi felépítésétől. Érdekük, hogy ezek az országok egyesítsék erőfeszí­téseiket a béke biztosítására és meg­szilárdítására és a lakosság létérde­keinek védelmére. Tudom, akadnak emberek, akik azt hajtogatják, hogy Európa megosztá­sára „feltétlen szükség van” azért, mert Kelet állandóan a nyugati or­szágokat fenyegeti. p z az érv, vagy jobban mondva, ürügy, teljesen alaptalan. So­ha semmiféle fenyegetés nem indult ki a Szovjetuniótól és a népi demo­kratikus országoktól. A fenyegetést mindig a német mi- litarizmus hozta magával. 75 éven át ki támadta meg soro­zatosan Franciaországot, ki rabolta és pusztította földjét? A bismarckok, Vilmosok, hitierek. A keleteurópai népek minden ere­jüket megfeszítik, hogy megszilárdít­sák a békét, felvirágoztassák orszá­gaikat és fokozzák a dolgozók jólé­tét. Nem világos-e, hogy az „európai védelmi közösség", bármilyen for­mában hozzák is elő, fenyegető ve­szélyt jelent egész Európára? Mit lehetne tenni? Egyesek a nyugatnémet hadsereg felállításának „alternatív megoldásá­ról" beszélnek. De az „európai védelmi közösség" minden változatában benne van Európa kettészakítása. A kettésza­kadás mindig ellenséges tömbök ala­kulását, konfliktusok keletkezését, háborúk kitörését jelenti. Mégis mit kellene tenni ez ellen? A Szovjetunió megtalálta az egyet­len helyes, bölcs, észszerű megoldást; az „Európai kollektív biztonsági-szer­ződést", amelyhez minden európai ország csatlakozhat, politikai rend­szerétől függetlenül. Ez az egyedüli eszköz arra, hogy elhárítsuk a fenyegető agressziót Európában és tartós biztosítékokat adjur^t minden nép biztonságához. Teljesen nyilvánvaló, hogy az európai általános biztonság biztosí­tékai csak az esetben lehetnek ha­tásosak, ha az összes szuverén és független európai államok együttes erőfeszítéseire támaszkodnak, ha Európában megalakul az „egyesült béketábor.” Az általános összeurópai kollektív biztonsági szerződés, amelyet a szov­jet kormány a négy nagyhatalom berlini értekezletén javasolt és a szovjet jegyzékek kiegészítettek, a leghatásosabb biztosítékokat nyújtja minden országnak. A szovjet javaslatok azokon az el­veken alapulnak, amelyek a második világháború idején létrejött hitler- ellenes koalícióban érvényesültek. Ezek az elvek érvényre jutottak az angol-szovjet és francia-szovjet szer­ződésekben, valamint a yaltai és potsdami konferencia határozataiban. A biztonság problémájának helyes megoldása az „összeurópai szerződés" A francia nép szívének kedves az európai kollektív biztonsá­gi rendszer megteremtésének esz­méje,

Next

/
Thumbnails
Contents