Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-04 / 183. szám
1954 AUGUSZTUS 4 NÄPCö PARI és párt épít és 99Tudom, as elvtársak meghallgatnak .. Levelek, bejelentések a villányi járási pártbizottságon VILLANY, SZTALIN-TÉR. A ház előtt kert: virágágyak, rózsák illatoznak, fiatal gesztenyefák zöldéinek. Az első pillantásra földszintesnek tűnik, csak jobbra emelkedik ki a ráépített félemelet. Világos színével, függönyös ablakaival kellemes , benyomást kelt.. Régi épület, valamikor a húszas- harmincas években építették a villányi urak, nagygazdák. Falai között hajnalig tartó dáridók, kis szobáiban a környező községek „módos“ emberei kerestek maguknak „szórakozást“. A szegénysorsuak csak a sön- tésig jutottak el, beljebb nagy bátorság s főként pénz kellett. Most, ez az épület a járás szíve, a járási pártbizottság székháza. A folyosóról jobbra, balra a munkatársak szobái. A fojyosó végén a tanács terem. Nemrég bensőséges ünnepség színhelye volt: a járási pártbizottság elnyerte a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját. Ahol azelőtt az urak dőzsöltek, ott most a nép fiai ülnek s egy egész járás, gondjaival, bajaival törődnek, együtt éreznek, segítenek. Az egész járás öröme, baja lakozik ebben az épületben. Fiatal, mosolygós elvtársnő rakja az asztalra a pártbizottságra érkezett leveleket, — egy kis kötegre s, valót. Egy pócsai parasztasszony nem ért egyet azzal, hogy pártszervezetük felvett valakit tagjelöltnek, mert — szerinte nem érdemli meg. A lippói tsz-tagok az elnökre panaszkodnak, munka köziben többet iszik a kelleténél. Egy névtelen levélíró nem tartja helyesnek a járási begyűjtési hivatal egynémely dolgozójának viselkedését. „A községi tanácselnök manipulál a pénzzel...“ — írja egy elvtárs. A tizedik levél arról szól, hogy a tanácselnök többet tartózkodik a vendéglőben, mint az irodában. A huszadik arra hívja fel a figyelmet, hogy a boltokban nem lehet elég árut kapni. S mindegyik levél így kezdődik: „Biztosan tudom, hogy az elvtársak meghallgatnak ...“ — és sorolják a tényeket, panaszokat, bajokat. Tíz és tíz panasz, bírálat, javaslat érkezik a járási pártbizottságra ... A LEVÉL — bizalom jele. A járási pártbizottság munkatársai nagy örömmel veszik kézbe, gondosan ta- > nulmányozzák minden sorát, gyorsan, pontosan elintézik. Vájjon milyen munka folyhat itt a levelekkel? Kísérjük csak végig! A napi posta Szekeres elvtárs, az első. titkár asztalára kerül, először ő veszi kézbe a leveleket. Elolvasás után ilyen mondatok kerülnek a borítékra: „Mezőgazdasági osztály,“ — „Toldi elvtárs“. Hozzájuk jut a levél, hogy utánanézzenek a panaszoknak, kivizsgálják a kérelmeket és az ezernyi apró bajokat. Bakk Júlia mintegy két hete levelet írt. A levelet a mezőgazdasági osztály kapta meg. Bakk Júlia szerint őt is, édesanyját is megrövidíti a tsz, nem írják be a munkaegységeket. A mezőgazdasági osztály munkatársa meglátogatta a tsz-t, beszélgetett sok emberrel, a panaszossal is. Mennyi körültekintést, gondosságot igényel ez a munka?! Van, aki igazat ad a levélírónak, mások váltig kardoskodnak, hogy nem történt semmi s vannak olyanok is, akik vállukat rándítják. Nem könnyű kihámozni az igazságot, de ha sikerül, megnyugszik egy ember. Ebben az esetben is így történt: megállapították, mi jár, s mi az, amit jogtalanul követel. A levélre válaszoltak. A LEVELEK egy része a pártbizottság instruktoraihoz kerül. Ok jól ismerik a községeket, az embereket, minden napjukat a falvakban töltik. Költő elvtárs is számos panaszt intézett el, közmegelégedésre. Hozzá került többek között a Palkonyáról írt levél is. A levél sok tekintetben igaznak bizonyult s hozzájárult az ottani tsz elnök leváltásához. Az egyik újpetrei levél mellett Toldi elvtárs feljegyzése látható, a kivizsgálás eredményéről. Csak ennyi lenne a pártbizottság munkája? Nemcsak a levelekből ismerik a járás életét, idejük nagyrészét a községekben töltik. Ott is hozzájuk fordulnak az emberek. íme egy példa. Szekeres elvtársat egy alkalommal megállította két idős asz- szony. Elmondták, hogy szívesen dolgoznak a tsz-ben, de bizony'erejük már fogytán van. A tsz vezetői ígérték, hogy segítenek rajtuk, vesznek nekik egy öltözet ruhát. Csakhogy az ígéretüket nem váltották be. Szekeres elvtárs megbeszélte az ottaniakkal s másnap már megvásárolták a ruha-anyagot. Nincs ekevas a boltban? Hozzanak Magyarbólyból, ott felesleges is van! Az újpetrei tsz nem győzi az aratást? küldjenek nekik kombájnt! A levelek, személyes értesülések tartalma megállapításokká sűrűsödik s ezekből vizsgálatok, javaslatok szü letnek. A pócsai tsz-ből egyre-más- ra érkeztek a hírek: szervezetlen a munka, a pártszervezet nem dolgozik. A járási pártbizottság brigádot alakított, két hétig tanulmányozták a tsz-t. S mi lett a vége? A brigád jelentését pártbizottsági ülésen tárgyalták, a tapasztalatok alapján határozat készült a termelőszövetkezetek megszilárdításáról. S lehetne sorolni a többit is: a szőlőkultúra fejlesztéséről, a csoportmunkáról, a dolgozók ellátásáról, a tanácsok munkájáról a dolgozók leveleinek intézése terén, — mind-mind levelek, észrevételek alapján születtekj KIK EZEK AZ EMBEREK, akik ilyen szerető gondossággal törődnek minden bejelentéssel, levéllel? Fentebb már írtunk néhányról. Egyszerű emberek valamennyien. Legtöbbjük parasztember volt, tsz-ekből kerültek iskolára, onnét egyenesen a pártbizottságra. A többi munkás, értelmiségi, háztartásbeli alkalmazott. Nézzük csak egyiket közelebbről, s így ismrekedjünk meg a többiekkel. Berta Katalinról van szó, arról a fiatal, mosolygós elvtársnőről. Kevéssel több mint egy esztendeje dolgozik a pártbizottságon, elsősorban a leveleket intézi. Nevetve mesélik az elvtársak, hogy olyan, mint egy ala- bárdos őr. Ugyanis nem hagyja őket nyugton, mindig érdeklődik a levelek intézése iránt, sürgeti, noszogatja az elvtársakat. Jó ez ... A kislippói tsz volt könyvelőjét nem érte meglepetés, amikor a párt- bizottságra helyezték. Azaz: nem lepte meg az új munkakör. Kislip- pón is arról ismerték: hozzá bátran mehet mindenki, Berta Kati előtt nincs akadály. S inkább kértek tőle segítséget, mint a tsz elnökétől, aki hánya-veti módon foglalkozott az em berekkel. Akkor is, amikor az állami gazdaságnak segítettek és a be- hordásban résztvett fogatok után járó fizetést a kocsisok között akarta szétosztani, a közös helyett. Nem bírt az elnök makacsságával és a pártbizottsághoz fordult. így ismerték meg az emberek iránti szerete- tét, a párt, a nép ügye iránti becsületességét. Másfél esztendeje az egész járás gondját-baját, örömét vette magára — és segíti megoldását. EGY TEKINTETBEN hozzá hasonlóak a többiek is: a párt, a nép forró szeretetében, abban, hogy mindannyian képességükhöz, beosztásukhoz mérten a legtöbbet akarnak tenni a villányi járásért, hogy egyre kevesebb gond, baj, s több öröm, vidámság legyen az emberek életében. Bora József Szepvezeüebb,fegyelmezettebb munka — jobb cséplési eredmény Az egész megyében teljes ütemben halad a csépié«. Nem egy cséplőcsapat napi 100—120 mázsa gabonát csépel, ugyanakkor számos gép dolgozik, amelynél csak ötven-hetven mázsa a többnapi átlag. Mi ennek az oka? Még csak, reggel négy óra, de a szentlászlói cséplőcsapat tagjai máris a géphez sietnek. Közösen készítik elő, hogy négy, legkésőbb öt órára megkezdhessék a munkát. Az etetők a nagyszíjat hozzáír, a kaza- * losok igazítják a tavalyi szalmát, a kévehányók felmennek az asztagra, a felelős vezető pedig a traktort gyújtja be. öt órakor Haris elvtárs, a gép felelős vezetője megadja a jelt és az első kéve máris Lazán beomlik a dobba. A traktoron feliratot helyeztek el: „Harc a 100 mázsáért.“ Eddig 98— 99 mázsa a napi átlaguk. „Ma talán meglesz a száz“ — bizakodnak az etetők. Az asztagról szalagrendszerűen kerülnek a kévék a dobba. Percenként 20—22. Szaporodnak a telt zsákok, fél 8-ra, amikor reggeli szü* Méltó versenytársuk mindjárt Szentlászlón akadt a másik gép cséplőcsapatábam. „Ha ők 100 mázsát , — mi 110-et csépelünk“ — mopdták és bizony állják is szavukat. Ser- sing elvtárs, a felelős vezető már négy órakor kokszolja az izzófejet, és fél ötkor Szilber Péter már á gépbe adja az első kévét. Nyolc órakor 21 mázsa volt az eredmény, déli 12- kor már 47.12 mázsánál tartanak, * Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a szentlászlói gépállomás körzetében minden gépnél ilyen jól halad a munka. Somogyviszlón csépel a 34-es számú gép, egy öreg Cormick motorral, amelynek felelős vezetője Makai Pál elvtárs. Fél 6—6 órakor indulnak. — Nem sietős emberek, kényelmesen Elsősorban a jó vagy rossz munkaszervezés. Ahol jól szervezték meg a behordást, ahol jó a cséplőcsapat munkafegyelme, ahol mindenki utasítás nélkül is megfogja a munka végét — ott nem marad el az eredmény. a munkában a szalmások sem. Balogh Vendelnek az öreg kazalmesternek van dolga, de a többiek Pesz. meg István, Matesz Anna és Balogh János álldogálni is ráérnek, a poly- vát ketten is elhordják Pál Julianna és Orsós Mária. Egyik szérűről a másikra költözés hosszú időbe telik. Eddig egyik falu végéről a másikra vándoroltak — mert szervezetlen volt a hordás. Az asztag mellé állítás is fél órába tellett, vagy még ennél is tovább. Hogyan történt? Úgy, hogy Bánhegyi Mihály és Farkas János beállították a cséplőgépet, ástak, téglát hordtak, a szalmások az elevátorral kínlódtak, mert hol az egyik, hol a másik hiány zott, hűsölt a fa árnyékában. A tö- rekhordók? Azok lepihentek. Nem csoda, hogy fél háromkor még csak 32 mázsa a teljesítményük. Hol kezdődött a szervezetlenség? A községi tanácsnál. A hordás rend- szertelen volt, a gép nem mehetett sorba, ahogyan a házak egymás után következtek. A tanácselnök egyik falu végéről a másikra sétáltatta a gépet, ami munkaidőveszteséget, üzemanyagpazarlást jelentett és emellett 18 embernek elvette a kedvét az örökös vándorlással. Végre Makai elvtárs maga változtatott a tűrhetetlen állapoton. Elment a gazdákhoz, megkérte őket, hogy erre az időre hordájának be, mert jön a gép. Ma már sorba, szérüről-szérüre mennek. Most még az a tennivaló, hogy a csoporton belül is jobban megszervezzék a munkát, különösen az átköltöztetéseknél. Legyen felelős minden dolgozó egy-egy gépfelszerelés továbbjuttatásáért. így nemcsak a szentlászlói és a szulimáni gép tud majd 100 mázsát csépelni, hanem a somogyviszlói is. Berraegh Ilona netet tratanak, már 31 mázsát mért le Polgár György ellenőr. A nap egyre forróbban tűz a kazalra, az iram azonban nem csökken. Arra is alig jut idő, hogy a verejtéket letöröljék. Fél 11-kor Rácz Gyula egyéni gazdánál befejezték a cséplést. Eredmény: 48 mázsa alig fél nap alatt. A gép még le sem állott, amikor o felszerelés egy részét Hubert Fe- rencék szérűjéhez szállították. Az etető, Hegedűs János ledobta a szíjat, Auguszt Mátyásné összehajtotta. Forró Jánosné, Novák Jánosné az ékeket vitték a szomszéd szérűre. Még nem telt el tíz perc, már a gépet is áthuzatták. Az asszonyok téglát hordtak a gép vízszintbe állításához, a szalmások helyére állították az elevátort. Lampig András etető, megemelte a gép jobboldalát és percek alatt kész minden. Kezdődik ismét a harc — a 100 mázsáért. csupán hajszál választja el őket a versenytársuktól. A két gép közötti versenyt Pető Sándor tanácselnök értékeli minden nap és a vándorzászlót személyesen viszi egyik csoporttól a másikhoz. Ma azzal az örömhírrel köszöntött Serving elvtárs csapatához, megkapta a járási tanács versenyhíradóját, mely szerint a Sensing csapat első a járásban. teszik fel a szíjat. Reggelig csak 15 mázsa szemet mért le Bánhegyi Ibolya ellenőr. Elgyőzi a mérést zsák kötözést könnyen a reggeli után is, nem nagyon röpdösnek a kévék. Az asztagon egy ember, Molnár Antal dolgozik. Nagyot nyújtózik, hogy a szélső kévéket elérje és a gépre dobja, Nem erőltetik magukat, Megvalósuló kormiínyprogramúi gyermekjátszóteret létesítettek PÉCSBANYATELEPEN, BORBÄLATELEPEN, meszestelepen és PÉCSSZABOLCSON A bányászok gyermekeinek nyári szórakozásának biztosítása céljából Pécsbányatelepen az iskola és a Népbolt közötti területen játszóteret létesítettek. A játszótéren egy körhintát, lengő és billenő hintát állítottak fel, ezenkívül a kisgyermekek részére homokot is helyeztek el. Az új játszótérrel Pécsbányatelepen háromra emelkedett a gyermekjátszóterek száma. A városi tanács terv bevette, hogy a gyermekjátszóteret dróthuzallal veszi körül, ezzel a gyermekeket megóvja az esetleges közlekedési balesetektől. Meszestelepen két gyermekjátszóteret létesített a városi tanács. Az egyiket az óvodától északra eső területen, a másikat pedig a Tolbuchin- úttól keletre eső két házsor között. Borbálatelepen egy, Pécsszabolcson ugyancsak egy új játszóteret építettek. — Ugyanakkor a gyárvárosi kultúrotthon játszóterét is kiegészítették. A városi tanács a bányászgyermekek részére létesített játszóterekre összesen 65 ezer forintot fordított. A játszóterek fejlesztése érdekében a tanács tervbevette, hogy későbbi időpontban a szülők részére ülőpadokat létesít, majd sor kerül a játszóterek fásítására is. PORTALANITOTTÄK a pécsbanyatelepi utat A pécsbányatelepi dolgozók régi panasza volt, hogy a nagy autóforgalom következtében az egészségre ártalmas por képződik a bányászlakta területen. A lakosságnak ezt a panaszát a városi tanács most úgy orvosolta, hogy a pécsbányatelepi utat egészen a kórházig, illetőleg a Szé- chenyi-akna bejáratáig olajjal porta- lanította. Szabolcsbányatelepen a Hősök-terétől a György-aknáig vezető utat, valamint a Vörös Hadse- reg-útnak a községig vezető szakaszát szintén olajjal portalanították. Helyes lenne, ha a városi tanács a Szabolcs-falusi utat is portalaníttat- ná, mert az útmenti házak ablakait már teljesen ellepte a por. PIACOT KAPOTT UJMESZES A bányavidéken lakó dolgozóknak nagy nehézséget okozott, hogy a szükséges élelmet, közszükségleti cikkeket lakóhelyüktől távol, nagyrészt a városban kellett beszerezniük. A bányavidék lakosságának élelmiszerrel lakóhelyükön történő ellátása érdekében a városi tanács Ujmeszesen piacot létesített. A bányász lakosság zöldáruval és gyümölccsel való ellátása céljából a tanács a termelőket erre a piacra iiányította. — Ugyanakkor Szabolcstelepen gyümölcs- és zöldségkereskeüói tevékenység gyakorlására új iparengedélyt adott ki. KORSZERŰSÍTIK A PÉCSBÁNYATELEPI KÓRHAZAT A pécsbányatelepi kórház korszerűsítése érdekében 32 ezer forintos beruházási költséggel már folyamatban van a központi melegvízszolgáltató berendezés szerelése és a vízvezetéki berendezések átszerelése. — A kórháznak belső átalakítással való korszerűsítése természetesen még nem oldja meg a problémákat, mert egyrészt a bányavidék (Meszes, Vasas, Komló) lakossága a bányatelep en lévő kórházat csak kerülővel tudja megközelíteni, másrészt a mindin kább fokozódó igényeket ezzel a korszerűsítéssel kielégíteni nem lehet. Ezért szükséges volna a jelenlegi kórház szárnykibővítése, vagy pedig Meszestelepen egy új kórház létesítése. MEGJAVÍTOTTAK AZ ÚTBURKOLATOT A NAGYBANYA- RÉTI VÖLGYBEN A Nagybányaréti völgyben mintegy 2 kilométer hosszúságban megjavították az útburkolatot. Ugyanakkor sor került az egy kilométer hosszúságú bánomi út megjavítására is. ÚJABB IPARENGEDÉLYEKET TERŰI Pécs város tanácsa újabb iparengedélyeket adott ki a bányászlakta területeken. Pécsbányatelepen egy órás, egy kerékpár- és varrógépműszerész, két női szabó, két férfi szabó és egy villanyszerelő iparra szóló jogosítványt adtak ki. Pécssza- bolcs területén két férfi szabó, egy 1750 FORINT AZ ARVIZ- KAROSULTAKNAK Pécsbányatelepen hétfőn kezdték meg az árvízkárosultak részére a gyűjtési akciót. Az első napon Pécs- bányatelep dolgozói összesen 1750 forintot adtak az árvízkárosultaknak. KENYÉR- ÉS TEJBOLTOT NYITOTTAK PÉCSBANYATELEPEN A Népbolt zsúfoltságának megszün tetése érdekében Pécsbányatelepen kenyér- és tejboltot létesítettek a városi tanács kirendeltségének egyik helyiségében. ADTAK KI A BANYASZLAKTA villanyszerelő, hét női szabó, egy fényképész, egy fodrász, négy asztalos, egy rádiószerelő, egy kovács, egy villany- és rádiószerelő, egy kárpitos és két szobafestő kapott iparengedélyt. Meszestelepen egy férfi szabó, egy női szabó, egy cipész és egy rádiószerelő kisipari jogosítványt adtak kt parkosítottak a pécsbányatelepi NÉPBÜFFÉ KERTHELYISÉGÉT A pécsbányatelepi 4-es számú Nép- büffé kerthelyisége eddig kietlen, kopár volt. A büffé kerthelyiségét a városi tanács most parkosíttatta, virágokkal ültette be. Száz helyett 180 csille szén Pécs VI. kerület két bányaüzemében az András- és Széchenyi- aknán 41 frontbrigád dolgozik,- versenyez egy mással. A két akna csa pataiinak vetélkedésében az András-aknám oolgozó Kiskovács István brigádja júliusban eiért százharminc százalékos átlageredményével a kerület legjobban teljesítő frontbrigádja címet érdemelte ki. Az alkotmány ünnepe és a bányásznap tiszte- teletére a brigád tagjai megígérték, hogy augusztusban a júliusinál is kiválóbb eredményt nyújtanak. Az augusztusi „beindulás“ sikeréért Kiskovács István a csapat vezetője és még három csapatbeli vájár vasárnap leszállt a bányába, hogy a fejtést az augusztusi első műszak ra jól előkészítse. — Húsz üres csille bekészí tésével az ácsolatfá- nak a fejtési munkahelyekre szállításával, valamint a húsz méter hosszú rázócsúszda motorjának megjavításával, próbajáratásával biztosították, hogy hétfőn reggel műszakkezdéskor a szenelést azon nal megkezdhessék. A szállításnál dolgozók figyelmét felhívták, hogy hétfőn már a műszak elején lesz elegendő szénnel teli csille — szállíthatják. A megalakulás óta eltelt másfél év alatt összekovácsolódott csapat hétfőn egyember- ’-’ut látott munkához. Műszak végeztével örömmel jelentették: minden eddigi eredményüket felülmúlva 100 csillés előirányzatuk helyett 180 csille szenet szállítottak külszínre. A vájárok közül a legjobb egyéni teljesítményt Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár érte el: tíz csillés előirányzata helyett huszonöt csille szenet termelt. Garay Ferenc Tübinggyűrűs guritóbiztosítás Komlón A magyar szénbányászatban az aknák szintjeit összekötő gurítókat eddig mindenütt faácsolatokkal biztosították. A komlói Kossuth-akna III-as üzemében az V. és VI. szint összeköttetésére a gurítóhajtást újfajta biztosítási módszerrel tübinggyűrűs biztosítással kezdték meg. A gurítóban azokat az iszapcsővezetékeket fektetik majd le, amelyekben a fejtések tömedékeléséhez szükséges iszapot az V. szintről a VI. szintre vezetik. A tübinggyűrűs biztosítás előnye, hogy a szénben haladó gurítóhajtásnál a szénhez nem fér levegő és így megakadályozzák a széntelep begyul- ladását, továbbá a vasgyűrű a nyomásnak is jobban ellenáll, nem kell újraácsolni és ezzel sok köbméter értékes bányafát takarítanak meg,
