Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-29 / 205. (204.) szám

1954. AUGUSZTUS 29 N A P E <5 Örtlich család .. • S2 mássa gabona! •— HOLNAP DÉLUTÁN mindenki hozzon magával zsákot, búzaosztás lesz — adta tudtul a jó hírt a ta­goknak Villant Antal, a Szabadság termelőszövetkezet könyvelője augusztus 6-án, pénteken, — Osztanak a Szabadság tagjai! — járt a hír szájról-szájra az egyénileg dolgozó parasztok között. Nagykozá- ron mindenki kíváncsian várta ezt a napot. „Vájjon mennyit részelnek a szövetkezetiek?“ — Az egyéniek ar­ra voltak kíváncsiak, hogy kinek lesz több az ezévi jövedelme? — ne­kik avagy a szövetkezetieknek? A Szabadság tagjai viszont évi munká­juk eredményeire voltak kíváncsiak. Most dől el, hol volt éraemesebb dolgozni: a tsz-ben avagy az egyéni gazdaságokban. A szövetkezet tagjai úgy számítottak, hogy három-négy kilogramm jut egy-egy munkaegy­ségre. Eljött a nagy nap, kilencen jelent­keztek egyszerre a tsz-tagok közül üres zsákokkal a vállukon a raktár előtt. — Eljöttünk, Villant bácsi! , — Hoztak-e elegendő zsákot? — Hátha egyszerre nem fér bele, eljövünk kétszer-háromszor —^mond­ták a tagok mosolyogva. — Örtlieb Józsefék is eljöttek, de ők valóban kevés zsákot hoztak, pedig mind egy szálig összeszedték az üres zsákokat a háznál, még a szövetkezettől is kértek kölcsön. — Orbliebék 866 munkaegységre negyvenhárom mázsa harminc kilót kapnak — olvassa fel Villant bácsi a névsort. — Nagy Jánosék négy­száznyolcvan munkaegységre 24 má- v.Zsát! . .. Majd fél vagon búza! O liebék boldogan lapátolták tele a zsákokat. Négyszer kellett fordulniolc a raktár­tól, mire mind a 43 mázsát hazaszál­lították; ezenkívül külön egy terű­vel volt az árpajárandóság is, nyolc mázsa 66 kiló. Ortliebék négyen dolgoztak egész éven át a termelőszövetkezetben. A búza- é„s árpaeflőlegosztás eredmé­nye becsületes, szorgalmas munkáju­kat dicséri. A jó munka díja eddig ftl mázsa 96 kilogramm kenyér- és takarmánygabona, 3642 forint kész­pénz. összesen?! Vagy huszonkétezer forint. Ez csak előleg volt, úgy szá­molnak a tsz tagjai, hogy zárszám­adáskor még egy kiló búzát osztanak munkaegységenként. »: A FALUVÉGI kis piroscserepes házban Ortliebék örömmel beszélnek jövedelmükről. „Tavaly ötven má­zsát kaptunk búzából, ebben az év­ben — úgy gondolom — meglesz az 54—55 mázsa“ — mondja, miközben betessékel az utca felőli szobába. „Ez itt a lányom bútora, a múlt évi keresetből vettük." Hét darabból álló hálószobabútor ékesíti a szobát. Ortlieb elvtárs két kis könyvet vesz elő a szekrényből és felómnyujtja. „Ebből házat veszünk a Veronának." Takarékbetétkönyv mind a kettő, az egyikben 15 ezer, a másikban 4.500 forint van bejegyezve. „Eddig 18 mázsa búzát adtunk el 300 forint­jával mázsáját, ae még ennél többet is eladhatunk, marad bőven kenyér­nek.“ A Vidám Vásárban augusztus 20- án egy pár szép box-csizmát és csizmanadrágot vettem Péternek. — 'Ezenkívül több alsóruhát. Zsírozóra sem lesz gondjuk, három 80—90 ki­lós hízónak való röfög az ólban. A hizlaláshoz szükséges takarmány bő­ven kikerül a munkaegységekre já­ró takarmánygabonából. A GAZDAG RÉSZESEDÉS nem a semmiből termett. 1954 tavasza: A fehér porfelhőből csak a tarka- fejkendős asszonyok látszanak ki. A két női munkacsapat lépésről-lé- pésre halad előre zsákokkal a vállu­kon. Lukács Mihályné az üzemi párt- titkár vezetésével. Műtrágyát szórnak a búzára. Már kétszer zavarta ki őket az eső, de nem tágítanak. De­rékig vizesek, lucskosak a térd ígérő gabonában, de ez most nem számít. \z ország és mtndannyiuk kenyeré­ért dolgoznak. 50 kiló pétisót szór­nak ki holdanként, ahol gyengébb a búza, oda 70—80 kjlót is. Igaz, már az ősszel elkezdték a harcot a Sza­badság tsz tagjai a jó termésért. A vetés előtt egy mázsa szuperfoszfátot szórtak a jól megmunkált földbe. — Kcresztsorosan ugyan nem vetettek, mert a gépállomás nem tudott bizto­sítani gépet, de korán elvetették a búzát. Tavasszal boronálták. henge- rezták. mikor mire volt szükség. A szakszerű ápolásnak az lett az ered­ménye, hogy az egyénileg dolgozó parasztok csodájára jártak a szövet­kezetiek búzájának. A gyengébb fol­tok eltűntek a búzatáblán. Olyan egyforma volt, mintha lenyírták vol­na. A cséplés hozta meg a végleges eredményt. Holdanként 9—10 mázsa búza termett, ezzel szemben az egyé­ni gazdák földjein csak hét-nyolc mázsát adott egy-egy hold. A JÖVÖÉVI BÖ TERMÉSÉRT már most megkezdték a harcot a Szabadság tsz tagjai. Ezév őszén még szakszerűbben végzik munkájukat mint tavaly. Szűk Ernő, agrrnómus aki mindössze egy hónapja van a tsz- nél, már elkészítette a jövőévi bő termés tervezetét. A kartonlapra raj­zolt területi térkép azt mutatja, hogy a föld kiválasztása más, mint egy éve volt. Balra fent (a térkép szerint) a 16 hóldas táblában, ahol vöröshere volt az idén, most búzát vetnek. Lent itt a falu'keleti részén lévő 36 holdas táblában az idén tavaszi árpa és takarmányrépa van; ebbe is búzát vetnek. Az árpatarlón már elvégez­ték a buktatószóntást. Az idén 70 hold búzát vetnek, mind olyan hely­re, ahol a baltacin, vöröshere, répa volt ebben az esztendőben. A tavaszi árpa helyére azért vetnek most bú­zát. hogy a vetésforgót ki tudják alakítani. Az új módszerek bátor alkalma­zása sem marad el a kalászosoknál. Az őszi búzának és az őszi árpának több, mint 65 százalékát vetik ’ el a terv szerint. Ezzel a módszerrel — bármilyen termés esetén, — leg­alább két mázsával növelhetik a hol- dankénti termésátlagot. Ez a termés­többlet azt jelenti majd, hogy 90— 100 mázsával több gabonát takarí­tanak be erről a területről, mintha csak egyirányban vetnének. Idén kerek 52 mázsa gabonát vit­tek haza előlegként Ortliebék. Jövő­re? Hetvenet akarnak, vagy annál is többet. És ha így dolgoznak, haza is viszik.., Kurilla Vince A Mecsekkeleti Erdőgazdaság felkészül a télre A Mecsekkeleti Erdő- gazdaságban, amely őszre az ország egyik legjobban gépesített erdőgazdasága lesz, már most felkészülnek a téli feladatok zavar- *alan elvégzésére: a tervszerinti mintegy 00 ezer köbméter fa kiter­melésére. A hatalmas munka nagyrészét gépek vég­zik majd el. Az eddigi hét helyett az őszi-téli hónapokban már hu­szonhét motoros fűrész pótolja az emberi mun kaerőt a Mecsek keleti erdeiben. A faanyag to­vábbítására a legmere- aekebb hegyoldalakon — Kőlyuknál és Me- cseknádasd közelében — csúszdát helyeznek üzembe. A szállítást a jelenlegi 12 mellé érkező újabb két traktor gyorsítja. A rakodásnál a gazda­ság műszaki dolgozói­nak észszerűsítését va­lósítják majd meg. — Nagyteljesítményű úgy­nevezett „felterhelő", szalagon rakják a rön­köket teherautókra, va­gonokba. A gépesítéssel a mun­ka nehezének: a kiter­melésnek csaknem fe­lét a gépek látják el. Emellett azonban még 5—600 időszaki mun­kást is toboroznak, akiknek munkavédel­mére, elhelyezésére kü­lönös gondot fordíta­nak. Az erdőgazdasági raktárakba már meg­érkeztek a meleg kesz­tyűk, térdvéaők, halina csizmák, amelyek átéli hidegtől óvják az er­dei munkásokat. Me­leg ételről üzemi kony­hák gondoskodnak. MAS PUSZTÁM tervezgeti a fekete táblára, hogyan lenne jobb, szebb mutatósabb. Még az ebédről is megfeledkezik. Nem is sejti, hogy mi készül odakinn ... A déli nap sugaraitól csak úgy fénylenek a nyárfák ezüstös levelei. Nagy dolgokat rejt maga alá ez a lombtakaró a napvilág elől: itt tart­ja tanácskozását a rókacsalád. Hol és mi legyen az ebéd? A legvénebb róka hadállásba állítja az egész csa­ládot: az''élére a rókamamát, utána sorba a neveletlen apróbb kölykö- ket, majd terepszemlére indul az alsó faluvégi vágaton. A tanítóék hátsó udvarában ugyancsak enni hívja a kotlós a tollasodó fészekal­jat. A rókapapa a bozótból lesi a csirkehadat, megnyalja a szájaszélét, itt van hát a terített asztal, kezd­hetjük az ebédet. Kétlábra áll, jelt ad a családnak a rohamra. Egy perc múlva már se jobbra, se balra nem térhettek ki a tanítóék csirkéi az ütközet elől. A kottes is csak csu­pasz háttal, megviselt testtel viszi a hírt a lakomáról. Barátosí L. Ea- jós iskolai nagykörzővel a kezében siet a csirkék segítségére. Szörnyű nagy dühvei ront a hátsó udvarba, ha most elkanja ezt a lakomázó tár­saságot, kettőt is keresztül bök egy­szerre. Igen ám, de mire a tett szín­helyére ér, csak a vértől ázott, rön­ködé toliakkal borított földet leli. egy-két porcogót, csontot, sebesültet és itt-ott egy megmaradt, menekülő csirkét. Tizenkilenc áldozata volt rókáék látogatásának. Ravaszdiék már Bolla Sándorék szérűjén foly­tatták az ebédelést — onnan Gellén Laci zavarta el őket kemény görön­gyökkel és kutyával.., * EGYIK NAP REGGELÉN külö­nösen felszerelt emberek jelentek meg Szénáspusztán: a kaposvári va­dászok. Nem a régimódi szerint: fel­díszített négyfogatos hintókon, avagy' hátaslovakon. Az új világ modem technikai felszereléseivel: ragyogó autókkal, duplacsövű puskákkal, zer- getollal díszített zöldkalappal, boro­zott üllepű nadrággal, bilgericsizmá- val, mellettük a jól betanított va­dászkutyák, agarak: a Ripp, a Hek- tor, a Rex meg aztán kifia tudja még a többi nevét. Hát ha most nem rettegnek belé a vadak inai, akkor soha! Ezektől bizony inkább soha... Kutyaorra vadásznak ezek a külö­nösen felszerelt emberek (alighanem erre kapnak töltényt). Ahogy Rezes- né meséli: — Nem tudom mi lelte ezt a Var­sát, félévenként csak egyszer jár erre felénk, akkor is meeayűlik a bajom vele. Ahogy hajtom k' a marhákat, a kutyám is velem jön. Varga egyenesen rátartja a puskát he a kutya egészen h szoknyámba ■lt, akkor meg rám fogja, hogv za­varjam magamtól a kutyát. mert ő asvonlövi . . . Nemcsak vetem eei>. na.t így. Majosékéra is rálőtt. Bez- zeR. SZ€dte a lábát, a híres vadász, amikor Kovács Imre leszerelte a 1 öcsöt a kocs'ról A kutyavadászat után aztán csan- ravenk a hordókat, fnlvik a dáridó reggelig... maid szelíden elvonul- nak a vadászok, mint akik jól vé- íe uv.di0lgukat- A vadak meg egyre vadabbak lesznek és bármennyire is, s^f^lnék a ^♦náspusztaiak, nem kímélik vetéseiket. V*D®K közigazgatásilag Ba ranyához tartozik, vadászterületként pedig a kaposváriaké lett. Már há- rom év óta 70—80 csibét kell ne­velnie egy-egy gazdának, hogy 15 megmaradjon belőle. Rezeseknél kamrában a teknő adói kaoarta ki a róka a tyúkot. Lákovicsné és Ba- latoniné szemeláttSra az utcáról vit­te el a libát. Andricsné már nem is meri az udvaron etetni baromfiját, a konyhába szoktatta őket és mégis mi történt a nvnao: míg Andricsné a konyhába csalogatja csibéit, a róka az. udvarban egy bokor mögé rejtő­zött, szemben a konyhaajtóval. Ami­kor megpillantotta a szemetszedő csirkék között a kakast, beugrott a konyhába, nvakoncsípte a kiszemelt falatot és elinalt; bottal üthették a nyomát. Nemcsak a baromfiakban okoznak kárt. a vadak. Sok gazdának úgy kellett’ megvásárolnia a kukoricát a múlt évben is. hogv eleget tohgs- s°n az, állam iránti kötelességének. Most se különb a helvzet Szénás- pusztán: Rpzesné két hold zabter­mésből mindössze két zsákkal taka­rított be. Kovács Imre burgonyáiét vetés után mindjárt megnyirbálták a vaddisznók, de most sem kímélik, tavaszi búzájából is csak egv kis kaparékot hagytak a szarvasok. 22 újonnan ültetett gyümölcsfáját telje­sen tönkretették. Horváth Mihály zabvetéséből még vetőmagnak sem maradt. Sok gazdánál az idei vetes­sek még a hírmondója is a szarva­sok. őzek feneketlen gyomrába ván­dorolt. Most a kukoricán a sor ... * AMI SOK. AZ SOK — mondják a szénáspusztaiak. — Nekünk is vannak kötelezettségeink az állam­mal szemben, igazi odaadással ele­get is teszünk ezeknek, de elvárjuk az állami szervektől, hogy biztosít­sák kötelességeink teljesítéséhez a feltételeket. Nappal dolgozunk, éjjel őrködünk, és a munkánk mégis a vadak martaléka lesz. Igazuk van! Érdekes jelenség az, hogy a szá­Bányqvlircmösscgi ankét Pécsett Pécsett augusztus- 27—28-i hánya- j villamossági ankét első napján a j déli szünet után Biacs Nándor a I MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat I gépészeti szakosztályának vezetője a bányaVlllamosvasű# vontatás idő­szerű kérdéseit ismertette. Azí előadás után az ankét részt­vevői helyszíni szemlén tekintették meg a pécsi és komlói bányaüzemek sajátos feladatait. Közvetlen szak­mai beszélgetés során folytatták az előadás felejti vitát. Mintegy 40 egyetemi tanár kutató és tervezőin- tézeti mérnök a kcgnlói Kossuth- aknán felkereste a bányagépeket ke­zelő fizikai dolgozókat és- közösen megbeszélték az egybs gépeknél ta­pasztalt észrevételeiket. Az ankét második napján, szombaton, Eisler János egyetemi tanár a bányairanrz- formátorokkal kapcsolatos előadásá­ban ismertette azokat a feltétele­ket. amelyek a továbbfejlesztés irá­nyát megszabják. Előadását, amely nemcsak az elméleti, hanem a bá­nyászat által támasztott gyakorlati kívánalmakat is lelölelte, számos hozzászólás követte. Az ankét utolsó előadását Ronkay Ferenc, a műszaki tudományok kan­didátusa, a bányák villamoscner- “iaellátér.i kérdéseiről tartotta meg. Ezen belül foglalkozott a villamos- hálózati rendszer és az érintésvéde­lem időszerű kérdéseivel. Rámuta­tott azokra a műszaki megoldások­ra, illetve megelőző intézkedésekre, melyekkel a bányában — sokszor 'Vészen kedvezőtlen helyen kiépített villamoshálózatok életvédelmi bizton sága az eddiginél fokozottabban megoldható. Az előadás hozzászólói feltárták azokat a szükségleteket, amelyeket a bányaüzemek, a tervező és kuta­tóintézetekkel szemben támasztanák. Az. ankéton elhangzott javaslato­kat egy Budapesten megalakuló bi­zottság szeptember 20-ig szövegezi meg és az illetékes szervek elé ter­jeszti. II-né. ^Jllonojiölizált kényelem Gyönyörű, világos iro­dahelyiségek. A fala­kon színes grafikonok, díszes feliratok. A nagy fehér ajtón tábla hir­deti, hogy amögölt az Északbíiranyamcgyei Népből! Igazgatóságá­nak vezetője. Ragon csa Vendel elvlárs dolgo­zik. Az igazgatói tábla alatt egy másik ezzel a szöveggel: ..Munka­idő után tanulószoba.“ Bent ragyogó, zöld- bársony, intarziás — újonnan politúrozott — asztaléi kluhgarnitura, gyönyörű íróasztal, tizabó Gyula szakszer­vezeti elnöktől meg- l érdi-zzűk, hogyan gaz­dálkodnak, mire fordít­ják a jóléti alap. a vál­lalat dolgozóinak pén­zét. Több mindent meg említ, azonban, hogy megbízhat óbb k epet kapjunk, cll.ériúU ?. Tú­léli berendezések lel­tárát. A nehezen elő- keíiilö jóléti nyilván- tailásból kitűnik, hogy a szép garnitúrát a dol­gozók jóléti pénzéből .vásárolták. Az igazgató íróasztalát szintén. — De .ió is egy igazgató­nak! A vállalat és szakszer vezet vezetői, liogv el­kendőzzék a szabályta­lanságot, am ;kor az igazgatói szobába — az igazgató szerint va­lahogy bekerültek ezek a bútorok, — mindjárt kiírták, hogy „tanuló­szoba“. Viszont a dol­gozók jól tudják és akkoriban, februárban mondogatták is: „Most az egyszer megint ala­posan átjátszottak min. két." Azt is tud<ák, hogv mtedezt — bár az ő pénzükből — de nem az ő részükre vásárol­ták, nem is megy oda tgnu'ni egy dolgozó sem. Hogy is mehetne, amikor az igazgató munkaidő után is leg- többnvirc' ott tartózko­dik, dolgozik, —* még az ebédjét i« oda viteti fel a titkárnőiével. A jóléti a’anból vásá-> reit garnitúra az igazi olvasóban vagy a kul­túrteremben is elférne, legfeljebb kiszorulna onnan egy-két főzzék. Vagy talán attól fél Ra genusa Vendel és Sza­bó Gyű1 a. elvtárs, b t igv a salát pénzükön rí sárolt eszközöket a dolgozók hamarább eT­(ik mert az övék. És rite, is k.c’l az'd at rak­ni, ahol a helvük von, ahol használhatják, ahol élvezhetik, atni az gczík tud í o és bele* egvezé-'o rc'Uül kü'ön- bözö fényképészeti fel­szereléseket is. Itt Is csak körlevél útján ér­tesültek arról, hogy fotókör alakul. Aminek beszerzéséről viszont tudtak és beleegyezé- sésülcet is adták — pél­dául a rádió — nem ők, hanem a kereske­delmi osztályon hasz­nának. A rádió meg­óvására tett javaslatu­kat nem valósították meg. így nem csoda, hogy a rádió most is javíiás alatt van. A vállalat vezetni a jóléti alapot szabályta­lanul kezelik és „ az azon beszerzett tárgya­kat „monopolizálják." A Jóléti beszerzésekről terveket nem készíte­nek. így azokról a dol­gozók esak utólag sze­reznek tudomást. Ebből az következik, — és ez beigazolódott. — hogy a vezetők és a dolgo­zók egyre távolabb ke­rülnek egymástól, nő az elégedetlenség. Ilven vezetés rreltett a dol­gozók nem érz>lc ma­gukénak a szakszerve­zetet » vállalat. íiirvát, A h*hákat mé<r k* le­het és ki is kell javí­tani. A legfontosabb, amit a vállalat vezetői­nek meg kell jegyez­niük, hogy a jóléti alap kizárólag a de’gozók jóléti céljaira fordít­ható. avi vadászok körzetébe tartozó er­dőrész oldal áról nincsenek veszé­lyeztetve a szénysousztai gazdák, a vadak kártevésétől. Talán azúrt, mert abban az erdőrészben nem' olyan egyenesek a fák, vagy nem eléggé romantikus a vad: knsk? Másban van itt a lvb:'! A kaposvári vadászok védett területnek tartják a hozzájuk csatolt bararvai erdő­részt — nem törődve a vadkárokkal, beadásokkal, emberi munka megbe­csülő?,ével. Csupán évi kétszeri „ki­ránduló vadászatra“ használják ezt a területet, azám, meg kutyaorr va­dászaira. hogy erről sem feledkez­zünk meg. Hiába, jelenthetik tanácsoknak, minisztériumoknak, a «zérváspusztai- ak a kibírhatatlan állapotokat, nem tudnak védekezni a vadkárok ellen, semm’féle körülkerítő«, őrködés nem használ, '—1 süket fűtekre tanúnak mindenütt. Ha felvételüket kőnk a vadész.támiiatba. visszautas'', ak őket. Pedig már a minisztérium em­bere is még vizsgálta és szörnyű mód csodálkozott e kímondhatattefi nagy károkon, de azóta sem mozgatta fülebotiát senki sem. Igaz, az..még a múlt évben veit. de az'is igaz, hogv azóta a károk sokszorosan megnövrk': :■ ~k. Nem le/me még végzetesen elkésett a szak-minisz­térium és ill. í'kés szervek intézke­dése most : sem. A sok h allgatás. halog atás u tán mo st végre itt az :deíe. hogv a szér? • ■'«pusztaiak ügyét becsű tettel i rendezz­■'k! Kü [önben a szar vasok a tölgyes­bői, a vedd isznók a rektety iből és Rav?.1 szd ’ ők a domb Oldalról, j ó er 'sz­ségc-t kíván nak a magvei tanáos, meg a Föh ^művelt ősügyi Miníszté­rium vadkárokkal foglalkozó előadó: nak. Mi mást kívánunk! Sürgősen! Schmidt Károly. ÖnköIfíégcsökUenSési értekezletet tartottak a pécsi postaij2azgató«á"on A napokban négy megye (Bara- nya, Somogy, Tolna, Zala) körzeti postahivatalainak forgalmi és mű­szaki vezetői önköltségcsökkentési értekezletet tartottak a pécsi posta­igazgatóságon. Beszámolót Somfai Tános elvtárs, az igazgatóság veze­tőhelyettese mondott. Feltárta azo­kat a hibákat, amelyek megszünte­tése a posta vezetősége és dolgozói legközelebbi feladata. Feladata a pos laigazgató'ág dolgozóinak, hogy a második felébben behozzák az első félév lemaradását, mely csaknem, ‘100.000 forint költségtúllépést tesz ki. A beszámoló után az értekezlet két főszakmai ág szerint — forga­lom, műszak — folytatta munkáját. Az igazodásán által összeállított 20 pontos önköltségcsökkentési intézke­dési tervjavaslatot részleteiben is megtárgyalták. Egyeseket elfogad­tak, másokat kiegészítettek. Legfontosabb intézkedések: a mű­szaki szolgálatban használt anyagok fokozottabb felhasználása, felesleges áramkörök lebontása útján újabb távbeszélő-igények kielégítése, a ki­küldetési költségek 30 százalékkal való csökkentése, elfekvő anyagok felkutatása, felhasználása vagy más szerv rendelkezésre bocsátása. Forgalmi vonalon kerékpár és motorkerékpár javítási költségének -sökkentésc, bútorok, irodaeszkö­zök szükségességének felülvizsgálása és a nélkülözhető más szerv részére történő átengedése. A gépkocsikkal történő szállítás célszerűbb megszer­vezése. A tervezett intézkedésekkel a má­sodik félévben 000.000 forintos ön­költségcsökkentést tervez elérni a Postaigazgatóság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents