Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-29 / 205. (204.) szám

o NÄPDÖ 1954. AUGUSZTUS 29 K Elméleti tanácsadás Jl munkás-paraszt szövetség; kérdéséről Augusztus Sl-ig lehet jelentkezni a Szabadegyetemre HAZÁNKBAN a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége az a politikai erő, amely pártunk vezetésével kivívta eredményeinket, és amely további fejlődésünk zálo­ga. E szövetség vezető ereje a mun­kásosztály, mert helyzeténél fogva, mint egységes és egyre növekvő osz­tály a legforradalmibban, legkövet­kezetesebben és legszervezettebben 611 szemben a kizsákmányolásra épülő gazdasági és társadalmi rend­del és küzd a kizsákmányolástól mentes új rendszer megteremtésé­ért. Munkásosztályunk a Horthy- rendszer nehéz éveiben vezette a dől gozók harcát az elnyomás s kizsák­mányolás ellen, a felszabadulás után pedig, amikor oly sokan kilátásta­lannak látták hazánk helyzetét, dol­gozó répünk élére állt, és vezetője lett az országot romjaiból felépítő, s a felszabadulás előtti színvonalat messze felülmúló eredményeket meg teremtő hősies harcnak. Tíz éves fejlődésünk nagyszerű eredményeivel lépten nyomon talál­kozunk. Szocialista városunkra: Komlóra, a meszestelepi építkezések­re egyre bővülő és többet termelő üzemeinkre, 16 gépállomásunkra, egyre jobban dolgozó állami gazdasá­gainkra és termelőszövetkezeteinkre, gyarapodó egyéni gazdaságainkra joggal vagyunk büszkék. A villamo­sított községek hosszú sora után alig néhány hete gyulladt ki a villany Cserdi és Bükkösd községekben. A Budapest-pécsi müút, az új iskolák és ovódák, egészségügyi ellátottsá­gunk javulása mind olyan eredmé­nyek, amelyek munkásosztályunk és dolgozd parasztságunk összefogásá­ból születtek. Az eredmények növelték munkás- osztályunk tekintélyét, szilárdították a munkások és dolgozó parasztok sző vétségét. Az új szakasz politikájának köz­ponti kérdése: népi demokratikus államhatalmunk és e hatalom alap­ját képező munkás-paraszt szövetség további megszilárdítása. E két alap­vető osztály szövetsége képezi azt az erőt. amely maga köré tudja tömö­ríteni egész dolgozó népünket, és meg tudja oldani pártunk vezetésé­vel a harmadik kongresszus által elénk tűzött feladatokat. A munkás- osztály és dolgozó parasztság szö­vetsége megszilárdításának útja a város és falu közötti termelési, áru­forgalmi és kulturális kapcsolatok további kiszélesítése. A munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatban megyénkben helytelen nézetek merültek fel. Munkásosztá­lyunk egyes tagjai helytelenül ér­telmezik az új szakasz politikáját, és saját érdekükkel ellentétesnek látják a mezőgazdaság nagyarányú és gyorsütemű fejlesztését. Dolgozó parasztságunk soraiban pedig még nagyobb számmal akadnak olyanok, akik nem. vagy csak homályosan látják a munkásosztály és dolgozó parasztság érdekazonosságát, s emiatt kötelességeik teljesítésének elmulasztásával lazítják e szövetsé­get. Találkozunk olyan párt. állami és tömegszervezeti funkcionáriusok­kal is, akiknek magatartásából hiánv zik a bátor kiállás, a harcossáp. akik helytelen poétikai meglátásból fa­kadó vezetésükkel nem a munkás­paraszt szövetség megszilárdítását, hanem annak lazulását segítik elő. A szocializmus gazdasági alaptör­vénye célként jelöli meg: ..az egész társadalom állandóan növekvő anya­gi és kulturális szükségletei maxi­mális kielégítésének“ biztosítását. A munkásosztálynak olyan politikát kell folytatnia „mely szervesen egy­bekapcsolja a munkásosztálynak, mint a társadalom vezető osztályá­nak magasztos céljait, az egyes dol­gozók és a dolgozó milliók anyagi érdekeltségével.“ A munkásosztály ezt a feladatát tölti be akkor, ami­kor előtérbe helyezi a mezőgazdasáe fejlesztését. A MUNKÁSOSZTÁLY és dolgozó parasztság szövetségét helytelenül ér telmező munkások nem látják, hogy amikor kulcskérdésként kezeljük ~a mezőgazdaság fejlesztését, növeljük beruházásait, a dolgozó parasztság­nak kedvezményeket biztosítunk, elő segítjük gyarapodását, mindezzel azt érjük el, hogy parasztságunk többet és jobban termel, teljesíti beszolgá'- tatási kötelezettségét, több árut visz a szabadpiacra, aminek következmé­nye a több és olcsóbb élelmiszer lesz.. Megszűnnek a még megmutat­kozó hiányok, például húsból és egyéb élelmiszerekből, ami érdeke egész dolgozó népünknek, a munkás osztálynak is. Az olcsóbb élelmi­szer, a több, hazai nyersanyagból gyártott olcsóbb közszükségleti cikk növeli munkásosztályunk reálkerese­tét is. Tehát a mezőgazdaság fejlesz­tése nem áll ellentétben a munkás­osztály érdekével. Az új szakaszban nem parasztpolitikáról, nem a mun­kásosztály háttérbeszorításáról, ha­nem a munkásosztály egyedül he­lyes politikájának megvalósításá­ról van szó. Amikor a Sopiana gépgyár mun­kásai a nehézséget leküzdve növel­ték a parasztságnak szükséges mun­kaeszközök gyártását, s 19o4. első felében összesen nyolcezer gyűrűs­hengert, szecskavágót és kukorica- morzsolót adtak át a dolgozó paraszt Ságnak — helyesen látták feladatu­kat. A pécsváradi, ócsárdi és palini (Zala m.) gépállomások megsegítése anyaggal, szerszámmal, kész önt­vénnyel, amellett tanúskodik, hogy a gépgyár munkásai, de munkásosz­tályunk nagy többsége is szívesen siet a parasztság megsegítésére. A Bőrgyár munkásai Merenyén és Má- lomban nyújtottak segítséget a me­zőgazdasági munkák elvégzéséhez. A Kokszmű dolgozói víztartályok szál­lításával a parasztság gabonájának a tűzveszélytől való megmentéséhez adtak segítséget. Pécs, Komló és Mohács munkásai példamutatóan vették ki részüket az árvízvédelem­ből, s nem kismértékben nekik kö­szönhető, hogy az árvíz nálunk szá­mottevő károkat nem okozott. A árvízkárosultak megsegítésére a Por celángyár munkásai közel 20.000.— forintot és egy vagon edényárut ajánlottak fel. Munkásosztályunk legjobb fiai. ön tudatos párttagjai százával siettek a faluban végzendő gazdasági és poli­tikai munka megsegítésére. Csupán gépállomásainkon 93 úi szakember munkálkodik a mezőgazdaság fejlesz tésén. mint az Államhatalom BIRTOKOSA. a munkásosztály nem fukarkodott a paraszt­ságnak állami vonalon nyújtott se­gítségével sem. Az idén 30.000 kát holdat szántottak fel gépállomásaink az egyénileg dolgozó parasztoknak, ami a gazdáknak holdanként 80. ösz- szesen pedig két és félmillió forint rAegtakarítást jelentett. 1952-ben még csak 500. 1953-ban már 900. 1954 első felében pedig 450 vagon műtrágyát használhatott fel paraszt­ságunk. A boldogasszonyfai Vörös Október termelőszövetkezetben vég­zett kísérletek szerint, egv mázsa műtrágya felhasználása 180 kilo­gramm terméstöbbletet eredményez búzából. Hacsak másféimázsóval szá mólunk is. a fokozott műtrágyázás lehetőségének biztosításával az el­múlt évben több. mint negvvenmil- lió forint jövedelemhez jutott dol­gozó parasztságunk megyénkben. Munkásosztályunknak ez a helyes politikája parasztságunk anyagi jó­létének emelkedését vonta maga után. Földművesszövetkezeti keres­kedelmünk áruforgalma másfélsze­resre emelkedett. Kiskereskedelmünk nek ezévben újabb 89 üzlettel tör­tént kiszélesítése az áruforgalom to­vábbi megjavítását célozza. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására meg­nőtt parasztságunk termelési kedve, aminek látható eredménye jelentke­zik a piaci felhozatal megnövekedé­sében és a mezőgazdasági termékek árának csökkenésében. Az egyéni gazdák köze! 50.000 hold tartaléktői­det vettek bérbe, ami egyrészt sa­ját jövedelmük növekedését, más­részt a jobb élelmiszer- és nyers­anyagellátást biztosítja. Ez pedig munkásosztályunknak is érdeke, és érdeke egész dolgozó népünknek is. Munkásosztályunk azzal segíti dől gozó parasztságunkat, hogy biztosít ja számára a jobb termelési lehető­ségeket, a szabadpiacot, a jobb áru­ellátást, a kulturális és egészségügyi ellátottság színvonalának emelését. A beszolgáltatási kötelesség csökken­tése az adóterhek mérséklése ugyan­csak számottevő. Helytelen követkéz tetőseket von le a munkás-paraszt szö­vetségből az, aki újabb beszolgálta­tás- és adóelengedésre spekulál. Munkásosztályunk minden tőle tel­hetőt megtesz dolgozó parasztságunk megsegítéséért, joggal várja tehát dolgozó parasztságunktól is köteles­ségei teljesítését. Nemcsak munkás- osztályunk, hanem dolgozó paraszt­ságunk becsületes többsége is meg­követeli, hogy a beszolgáltatás fel­emelését és az, elszámoltatást al-< kaimazzuk a spekulánsokkal» ha­nyagokkal, kötelességüket elhanyago '.ókkal szemben. PARASZTSÁGUNK nagytöbbsége azért követeli meg a hanyagoktól is az állampolgári fegyelem betartását, mert látja, hogy a beszolgáltatási kö telezettség és adófizetés teljesítése nem áll ellentétben érdekeivel, sőt például a szabadpiaci árak csökke­nése sem. Nem áll ellentétben azért, mert az olcsóbb mezőgazdasági ter­mék a munkások reálbérét növeli, jobb kedvvel végzik munkájukat, jobb lesz az ipari termékek minő­sége. emelkedik a termelékenység, csökken az önköltség, csökken tehát az- iparcikkek ára. A dolgozó paraszt Ságnak pedig érdeke a több, minő­ségileg jobb és olcsóbb iparcikk. Munkásosztályunk feladata, ennek biztosítása. Világosan, kell látnunk, hogy több tízezer pontos, állampol­gári kötelességét lelkiismeretesen tel jesítő gazdával szemben megyénk­ben alig néhány azoknak a száma, akik két kézzel nyúlnak minden se­gítség után, de kötelességük teljesí­téséről megfeledkeznek. Ha nem akarjuk, hogy a hanyagok száma tovább emelkedjék, felvilágosító munkával meg kell győzni az elma­radottakat kötelességük teljesítésé­ről, s ha ez nem vezet eredményre, alkalmazni kell velük szemben a tör vényes eljárásokat. A munkásosztály és dolgozó pa­rasztság szövetségének megszilár­dítása pártos kiállást, megalkuvást nem tűrő harcosságot, követel meg funkcionáriusainktól, s nem utolsó­sorban kommunista példamutatást is. Éppen ezért nincs igazuk azok­nak a funkcionáriusoknak, akik a „parasztság zaklatását“ látják pa­rasztságunk kötelességteljesítésre való mozgósításában. Funkcionáriu­saink feladata az említettekhez ha­sonló példákon megmutatni dolgozó parasztságunknak, hogy mit jelent számára a munkásosztály segítsége. Ez annál is könnyebb, mert az 1953. évi júniusi párt- és kormányhatáro­zat óta eltelt időszak a konkrét té­nyek százaival igazolta, hogy dolgo­zó parasztságunk ellátottsága javu’t, amint arra már előzőén utaltunk. De meg kell mutatniok funkcioná­riusainknak azt is. hogy a köteles­ségek nem teljesítése milyen hátrá­nyokkal jár. Nincs igazuk tehát azok nak a funkcionáriusoknak, akik „népszerűtlen“ feladatnak tartják az állami fegyelem megszilárdítását. Itt csak az a kérdés, hogy ki előtt akar nak népszerűek lenni? A becsületes dolgozók tízezrei, vagy a spekulán­sok és hanyagok kis töredéke előtt? A munkás-paraszt szövetség továb bi megszilárdítása népi demokra­tikus államunk fejlődésének alapja. Éppen ezért az ellenség tevékenysé­ge a szövetség megszilárdítása ellen irányul. Nem véletlenül terjeszt az ellenség olyan hangokat munkásosz­tályunk soraiban, hogy az új poli­tika a munkásosztály háttérbeszo- rítására irányul, hogy dolgozó pa­rasztságunk megsegítésének mérté­ke túlzott, hogy az új szakasz poli­tikájával nem a parasztság megnye­rését szolgáljuk, hanem a szocializ­mus alapjainak lerakását veszélyez­tetjük stb. Nem véletlen, hogy falun az ellenség kötelességteljesítésének elmulasztására igyekszik rábírni a dolgozó parasztságot olyan mesék­kel, hogy aki nem teljesíti köteles­ségét, annak majd elengedik, s hogy most már nincs szükség osztályharc­ra, hogy ismét bevezetjük a jegy- rendszert stb. Az ilyen és ehhez hasonló káros nézetek veszélyeztetik a munkás-paraszt szövetséget, ezért szembe kell szállni velük. Világosan kell látnunk, hogy az ellenség tá­madása a munkás-paraszt szövetsé­get nem kerüli el, sőt je­lentőségénél fogva egyike azoknak a területeknek, melyen újra és újra megindítja támadását. TOVÁBBI GYAKORLATI mun­kával szolgálnunk kell a munkás- paraszt szövetség gazdasági alapját képező termelési és áruforgalmi kap csolatok kiszélesítését. E feladatot akkor oldjuk meg helyesen,- ha mind a munkásosztály, mind a dol­gozó parasztság haladéktalanul tel­jesíti a szövetségben vállalt köte­lezettségeit. AgUációs és propagan­damunkánknak a két alapvető osz­tály felvilágosítását, meggyőzését az ellenséges nézetek elleni harcot kell szolgálnia a munkás-paraszt szövet­ség területén. L. G. Szabadegyetem indul Pécsett — olvashattuk nemrégiben a „Dunántúli Napló”-ban és a falragaszokon. Az­óta sok emberben felmerült a gon­dolat: íme itt a kedvező alkalom, hogy az éveken át innen-onnan ösz- szehordott, felcsipegetett ismeretanya got rendezzék és kiegészítsék. Sze­retnék részletesebben megismerni a Szabadegyetem célját és munkáját, ezért felkerestük dr. Bácskai Jánost, a Társadalom- és Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társulat bara- nyamegyei titkárságának vezetőjét, hogy tőle részletes tájékoztatást kér­jünk. — Lesz-e biológiai előadás? — tet­tük fel elsőnek a hozzánk leggyak­rabban intézett kérdést, — Valószínűleg lesz — felelte, — ez azonban a jelentkezők számától függ. Természetesen nem lesz vala­mennyi tárgyból előadás, amelyeket meghirdettünk, csak azokból, ame­lyekre a legtöbb jelentkező lesz. Eb­ben az évben három, esetleg négy tárgyból szervezzük meg az előadá­sokat s majd a jövő évben térünk át a másik négy tárgyra is. — Jelentkezhet-e az is, aki csak az általános iskola négy osztályát vé­gezte el? — Természetesen. A Szabadegye­temre mindenki jelentkezhet tekin­tet nélkül eddigi iskolai tanulmá­nyaira, korra, nemre, foglalkozásra. Majd az előadók feladata lesz, hogy hallgatóságuk műveltségi színvonalát figyelembevéve úgy állítsák össze előadásukat, hogy az érdekes, ért­hető, tudományos s mégis olyan egy­szerű és világos legyen, hogy azok is megérthessék, akik például nem érettségiztek. — Tegyük fel, valakit a biológia érdekel, de szereti az irodalmat is, s ha a biológia-egészségügyi tárgyra jelentkezik, végig kell-e hallgatnia az egészségügyit is, nem mehet-e át esetleg az irodalmi tárgy előadá­saira? — Az egyes témák szorosan össze­tartoznak, egymásra épülnek, s a majd jövő őszre szervezendő szabad- egyetemi előadások, a most megin­duló előadásokra épülnek. Helyes te­hát egy-egy tárgyat rendszeresen végighallgatni. Természetesen jelent­kezhet az irodalomra is, hiszen egy- egy tárgyból kéthetenként lesz egy- egy előadás, s ha az irodalomra is jelentkezik, akkor is minden héten csak 1—2 órát lesz elfoglalva az elő­adások meghallgatásával. Persze, ha csak egyes kérdések érdeklik például az irodalmi előadásokból, azokra is eljárhat, hiszen, akik nem jelentkez­nek a Szabadegyetemre s egy-egy előadást szeretnének csak meghall­gatni, azok is megtehetik, csak ez esetben egy-egy előadásra kettő fo­rint belépődíjat kell fizetni. Aki vi­szont jelentkezik a Szabadegyetemre az egész évre húsz forint beiratkozá­si díjat fizet, s a beiratkozáskor ki­osztandó látogatási könyvecske fel­mutatása szolgál egyben igazolásul is. ■*­— Lesz-e valami felvételi vizsgát feleltetés az előadások után, s kell-e jegyzetei készíteni? — tettük fel a további kérdéseket, — Felvételi vizsga nem lesz, hi­szen bárki jelentkezhet, ki tudását» műveltségét emelni kívánja. A fele­léstől sem kell félni. Beszélgetések lesznek ugyan az egyes előadások után, amikor a hallgatóság egy-egy nem eléggé világosan értett kérdé­sére eddigi téves ismeretének helyre-^ igazítására választ kap, vagy ha va­laki az előadás témájában jobban el akar mélyülni, útbaigazítást kaphat továbbképzésével kapcsolatban. Fe­leltetés és osztályozás azonban nem lesz. Ennek ellenére azonban a Sza­badegyetem végén bizonyítványt kapnak a hallgatók, melynek minősí­tése a látogatottságoktól függ; — Még egy-két kérdésünk volna* Azt mondta Bácskai elvtárs, hogy bizonyítványt kapnak a hallgatók) Mire jogosít ez a bizonyítvány? — Jogosítani nem jogosít semmi­re. Előrehaladását azonban biztosít­ja annyiban, hogy a tanult, képzett» művelt ember munkáját is jobban, értelmesebben, gyorsabban tudja el­látni, 8 ezáltal nyilvánvaló, hogy előbbre Is halad munkahelyén, mun­kájában. — Meddig lehet jelentkezni a Szó­badegyetemre? — Jelentkezési határidő augusztus 31. Jelentkezni lehet a megyei és vá­rosi tanács népművelési osztályán, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatnál (Janus Pannonius utca 11 sz.), a Dunántúli Tudományos Intézetben (Kulich Gyu­la utca 22 sz.). Ugyanezeken a helye­ken tájékoztató is rendelkezésre áll az érdeklődők számára Szántó Tibor: Aki marad, és aki Belevaló Jenőnek meg voltak az elképzelései a jó személyzeti veze­tőről. A jó személyzeti vezetőt körülbelül olyannak képzelte, mint amilyen ő maga. Még ha az illető nálá­nál egy kicsit gyengébb lenne is, azt is jónak tartotta volna. Az igaz, hogy az egész Nodemiért Vál­lalatnál nem volt több -olyan személyzeti veze­tő, mint ő. viszont az is igaz, hogy egyálta­lán nem volt több ilyen beosztású illető. így azután könnyen érthető, hogy Belevaló Jenő személyesen fo­gadta a sportbizottság telefonját az MHK- ügyben. — Tévedtek elvtársak — mondta nekik. —mi nagyon jól beemhákáz- tuk a káderanyagun­kat. Minden épkézláb ember edz és próbál, kivételt csak a fogyaté­kos káderek képeznek... Hogy mit értek ez alatt? öreg, beteg és a családi körülmények miatt akadályoztatott kádereket, mint a sze­gény Buncia bácsi, aki alig lát valamicskét, az elefántszámoknál is bol hacirkuszban érzi ma­sát, aztán gondolok Há romszög Edére, aki különféle csúzos meg­betegedésekben szen­ved és egészen hajlott háttal jár, ő legfeljebb csak műugrónak lenne jó. mert olyan, mint a kifli, de viszont a víz­ben sem tudna kie.^e- nesedni és a feje min­dig a víz alatt marad­na ... Meg itt van a Csupekné. öt gyerek­kel. Szegény rohan ha­za rhunka után és va­sárnap örül, ha velük lehet, A győzelem ittassá­gával tette le a tele­font, de még ki sem piheghette magát, már ismét csengett a készü­lék. Most a vasárnapi önkéntes mezőgazdasá­gi munka ügyében te­lefonáltak. Az illető is­merős lehetett a Node­miért Vállalatnál, mert csak úgy dobálódzott a nevekkel. Belevaló Jenő mind­össze két percig nél­külözhette a saját hang ját. Két perc múlva ellentámadásba ment. — Mit mond az elv­társ? Hogy gyenge és beteg embereket cipe­lünk a mezőgazdaság megsegítésére? Miért, hit mi baja van annak a Bunda Pistának? No és ha egy kicsit rosz- szul lát? Megbeszéltem ,vele és ő vállalta, hogy dinnyét arat. A gyü­mölcstermelés fejlesztés se az elvtársnak talán nem érdeke?! — No és mi a kifogá­sa a Háromszög elv­társ ellen? Talán nem szimpatikus önnek? Ar­ról én nem tehetek ... Ja, vagy úgy! Hát a háta egy kicsit hajlott, az igaz ... Ami igaz, az igaz ... Ezt mondta ő is nékem, de megma­gyaráztam. hogy így azután könnyűszerrel felszedheti íz elhuliaj- tott magokat. Nagyobb baj az kérem, hogy ab­szolút nem ismeri a növényeket, felszedne az szegény mindent. De rávettem arra, hogy iratkozzon be a mező- gazdasági technikum levelező szakára. Két- három év múlva már ..eivi is könnyebb Its/.... — Ne haragudjon elv­társam, ez küld''''' kér­dés! Hogy gondola, ta­megy Ián Rezes Vilmost va4 sárnapi mezőgazdasági munkára visszük?! Re» zest?! Méghogy Kezest» h ízen ő az NB kilenc- venhétben a csapatunk gyúrója. Az ő erejét k'mélni kell, mert kü-i lönben kiesünk és mit szólna a világkózvéie» niény, ha az NB kalene vennyolcba kerül-i nénk?! Zamek kartács sí m jöhetett. ö teké-i ző, vigyáznia kell a tea r.yerére és megszokta a ío^amatos sörivást is, to re ott a mez 51 iga» zán nincs módja . .» —< Muskátli Hugó Kő'yV» taiosuruk és súiyeme- lő Tisztéljük annyira a kultúrát, hogy ne ki- várjunk tőle lehetet­lent. Van más. aki el­végzi helyette a mun­kát ... Hogy ki? Például Csu» pekné... Igen Csu- pf.kné. öt gyerekkel? Mit gondol, ha öl egész­séges gyereket meg tudott szülni, akikor egy kis csépléstől megijed? ... Az igaz, hogy sza­badkozott, de én aztán megmondtam néki: —• Éhenveszejti a gyere­keit, ha nem megy csé­pelni ... Tudom, tu­dom, ez egy kicsit túl­zás, de én szeretek szemléletesen agitálni. Erre a vonal másik végén valami rendkí­vül szemléleteset mond tak néki, bár amit mondtak, az alig-alig volt agitáció. Belevaló Jenő a tele­fonbeszélgetés után, a megnemértett zsenik bánatával ásitott egyet és így szólt: — Annyi baj legyen.» Majd csak lezárul er. a kampány is. Reméljük, hogy ezt. már más beosztásban» fogja megérni,

Next

/
Thumbnails
Contents