Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-16 / 167. szám

r f VTLÁG PROLETÁRJA / ECYTfOL JETEK! DUNÁNTÚLI MDP B ARA N VÁM ECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP JA XI. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM ARA 5Q FILLÉR PÉNTEK, 1954 JÚLIUS 1« r A MAI SZAMBÁN: újabb nyomás Franciaországra (2. o.) — Az angol alsó- ház külügyi vitája (2. o.) — Fegyverrejtegető banditát és társait állítják a bíróság elé (2. o.) — Miért nem kannak új rakodó-szalagot a pécsi aknák? (3. o.) — Szervezettebb munkával tegyük olcsóbbá a termelést (3, oj — Értekezlet az erdőgazdasági termelés fejlesz­téséről (4. o.) «•------------- - - - ................................................................................... ....... ­A termelés élharcosai Az aratás napjai Július második felébe léptünk és a csapadékos időjárás miatt még az aratás felével sem végeztünk. Búzáink, a rozsok túlérettek, napról-napra jobban pereg, veszik a szem. Az aratás sorsdöntő ' napjaiban élünk. A termelőszövetkezeti tagság, egyéni gazdák, a traktorosok, kombájnvezetők valósággal lopják a szá­raz perceket, minden erejük beadásával a betakarításon dolgoznak. Lépjen most munkába Iminden családtag, minden munkáskéz, akár foglalkozott azelőtt földműveléssel, akár nem, mert kenyerünk forog kockán! Nem hagyhatjuk a nehezen felnevelt termést — minden erőt, akaratot állítsunk fez aratás szolgálatába. Ha a jövő hét derekáig keresztekben sorakoznak a kévék — megnyertük a nagy csatát. Hajnali háromtól este tizenegyóráig csépelnek Csertő községben ked­den délután öt órakor megindult a cséplés. Más­napra ilyen időtájt már 14 dolgozó paraszt árpá­ját elcsépelték. Hatan közvetlenül a géptől tel­jesítették a beadást, a többié néhány napos szárí­tásra szorult. A cséplőgép két műszakban dolgozik: hajnali három órától este lla óráig. A község dol­gozói az eddigi eredmé­nyeket alapulvéve, 11 má­zsás átlagtermésre számí­tanak. Most a búzát vág­ják, 110 kaszás naponta 80 holdat arat le. Ha az idő kitart, nem sok gabo­na marad a jövő hétre a csertői határban. Félnap alatt is túlteljesiti egésznapi tervét Maczkó Lajos sztahánovisla kombájnvezetö Kombájn vezetők, aratógépkezelők, kas zás brigádok versenyeznék egymással, a rossz idó ellen a bere- mendi Vörös Csillag állami gazdaság búzatábláin. Ed­dig a nap minden derült órájának kihasználásával 427 holdon vágiták le az acélosszemű búzát. Különösen igyekeznek a komba jnosok, akik mind a 14-en megfogadták, napi tervük másfélszeres telje­sítésével hozzájárulnak ahhoz, hogy tíz nap múlva az egész búzatermés a szérűn száradjon. Amióta a búzaaratáshoz kezdtek, egy nap kivé­telével naponta legfeljebb négy-hat órát dolgozhattak. Mégsem maradt egyikük teljesítménye sem a nyolc- kilenc hold alatt. Maczkó Lajos pedig, aki kezdettől a verseny élén halad, félnap alatt is mindig túlteljesí­tette egésznapi előirányzatát. Naponta átlagosan tizen­egy holdon vágta le a gabonát. Az aratás meggyorsítása mellett nagy gondot for­dítanak a szemveszteség csökkentésére. Mind a 14 kombájn alá ponyvát szereltek, amely felfogja az egyébként tarlóra hulló kalászokat, szemeket. Ezzel naponta mintegy 8—10 mázsa gabonát mentenek meg az elszóródástól. Jelenleg 70 kaszás vágja a búzát A jólvégzett tavaszt munka eredményének el­ismerését jelképezi, a me­gyei versenyzászló, mely a gödreszentmártoni ta­nács falát díszíti. A ta­nács most is elsőnek ké­szítette el a sásdi járás­ban az aratási, - cséplési, tarlóhántásl és behordást tervet. Elsőnek végezték el az ősziárpa aratását a járásban. Jelenleg 70 kú­szás vágja a búzát. A ta­nács azonban nemcsak a munkáról gondoskotVk, hanem a dolgozók szóra­koztatásáról Is. Június 27- én 45 dolgozó parasztot egynapos kirándulásra vtt tek « Balatonra. Ölven hold másodvetést végeznek a csányoszrói Uj Március tsz tagjai ]Yf elegen tűz a hétfői nap, de a esányoszrói Uj Március termelőszövetkezet aratóbrigádjait csak még szaporább munkára ösztönzi. Pénteken 90 holdjukon befejezték az árpa aratását és ma már 190 holdnyi búzájukat vágják. Az aratókkal szemben az árpatarlón már ott püfög G. 35-ös traktorával Nagy Sándor elvtárs. a vajszlói gépállomás traktorosa: még jóformán egy teljes napra sem marad hántatlanul a tarló. Bent az irodában Varga Sándor tsz-ein ők harmad­magával a terveikről beszél. Az asztalon a gazdaság térképe — azon magyaráznak: — Kötelező másodvetési tervünk csak harmincöt lenne, de mi ötvenet vetünk, egyelőre az árpatarlóba, mert kísérletezünk. Kipróbáljuk a zölatrágyázást: 115 holdra csillagíürtöt, tízre bíbort, öt holdra hajdinát szánunk, csak igyekezzék a traktoros a tarlóhántással. Majd meglátjuk, a mi mélyfekvésű földjeinken melyik válik be a legjobban. Az Uj Március 112 tagja nemcsak az aratásban ha­lad: az elmúlt héten két és fél holdon nyári vetésű burgonyát ültettek. Ötven hold veszélyezteteti búzát arattak le másfél nap alatt a mohácsi Béke tsz-ben 1 mohácsi partokon tegnap óta újabb 24 centi-* métert emelkedett a Duna szintje. Ez azonban nem érte készületlenül a mohácsi Béke termelőszövetkezetet, amelynek gabonaföldjei rgy kilométer hosszúságban a folyópart közelében terül­nek eL ötven hold veszélyeztetett búzájuk learafásá­hoz már szerdán hozzákezdtek. A legderekabb tsz- tagokból 30 tagú kaszásbrigádot alakítottak, akiknek a homorúd! gépállomás két aratógépe sietett segítsé­gére. A két gép és a 30 kasza csütörtök estére végzett mind az 50 hold búza levágásával, pedig helyenként süppedékes talajon, gyomos táblákon kellett keresztül- haladniok. Lukácsevics György DISZ-fiatal aratógépkezelő egymagában lő holaat aratott le a veszélyeztetett ga­bonából. A kaszásbrigád és a két aratógép kezelője még aznap este folytatta munkáját a távolabbi táblákon, hogy amire a talajvíz odaér, az egész gabonatermést biztonságba helyezhessék. Szinnyey Az ipar segítsége gépállomásainknak A pártkongresszus határozatai még .alaposabb, még körültekintőbb, jobb munkára hívják fel figyelmünket. A határozatok megvalósításában különö sen fontos feladatok hárulnak a ter­melés élenjáróira, a sztahánovisiák­ra. Életszínvonalunk további emelésé­hez a termelés szakadatlan növelé­sén keresztül visz az út. Nem vitás, sztahánovistáink eddig is a legtöbbet termelték Üzeműikben, csapatukban, de nem egyszer előfordult, hogy az elismerés kedvéért, nem ritkán a helytelen, egyoldalú premizálástól ösztönözve csakis a kiugró számokra gondoltak és elfeledkeztek a minő­ségről, a takarékosságról. Ilyenfor­mám néha „drágább volt a lé, mint a hús“. Egyes, a megyénkben elő­állított ciíkkek deficittel készültek. Bizonyos árufajtáknál az önköltség magasabb volt, mint az eladási ár. Ezeknek a hibáknak a megszünteté­se feladata minden dolgozónak, de a legnagyobb segítséget itt is a szta- hánovisték adhatják. Sok helyen felismerték, hogy sok­szorosan kamatozik, az olyan intéz­kedés, amikor a sztahánovistákat fontos feladatokkal bízzák meg. A sztahánovtsták állandóan képezik ma­gukat új eljárásokon, tökéletesebb munkamódszereken törik a fejüket. A Pannónia Sörgyárban bár kevés a sztahánovista, de a jelenlegi szta­hánovistákat a legfontosabb munka­körökben alkalmazzák. Körösztös István hordói«;tő hosszú időn ke­resztül végezte ezt a munkát. Nagy gyakorlati tudásra tett szert és is­mereteit tanulással is bővítette. Az üzemi bizottság felfigyelt Körösztös elvtárs munkájára és most nemré­gen rábízták a hordófejtő csoport irányítását. Mióta csoportvezető, rendszeresen túlteljesítik a tervet, nincs fennakadás a munkában. Pécsbányán is jól foglalkoznak a sztahánovistákkal: biztosítják nekik a megfelelő munkaihelyet, olyan mun kateret, ahol ki tudják bontakoztat­ni képességeiket. Jórészt ezért is tel­jesített Havas József elővájgsi csa­pata közel másfélszeres normát: jú­niusban az előírt 14 méter gurító helyett 24-et hajtottak, a 6.5 méteres alapvágatkthajtás és falazás helyett U métert készítettek el. Most a csa­pat mindegyik tagját kitüntették, va­lamennyien sztahanovisták. Jó ered­ményük titka nemcsak abban rej­lik, hogy a műszaki vezetők támogat ják munkájukat és a többi sztahá- novistáét is, hanem abban is, hogy Havas elvtárs s hozzá hasonlóan több élenjáró munkás rendszeresen eljár a szakmai továbbképző tanfo­lyamra. Ahol támogatják a sztahá­novistákat és azok maguk is műnké juk legjavát adják, ott jól halad a kongresszus határozatainak végrehaj tása, nemcsak számszerűleg emelke­dik a termelés, hanem olcsóbb is lesz és javul a minőség is. A pécs- bányai sztahánovistáknak nem kis részük van abban, hogy a pécsi szén medencében egyedül az ő üzemük teljesíti túl rendszeresen a tervét és az előállított szén a lehetőséghez mérten a legjobb minőségű s vi­szonylag a legolcsóbb is. Sokhelyütt azonban még nem be­csülik a sztahánovistákat úgy, ahogy azt a termelés, az ország érdéke meg kívánja. Ennek a nem törődésnek a következménye jórészt, hogy me­gyénkben a sztahánovisták létszáma Somberekén Greier János községi tűzoltóparancsnok nagy gondot for- lított a tűzfigyelő-szolgálat meg­tervezésére. A múlt héten elkészí- ette a beosztást, kipróbálták a fecs- tendőket Is. A dolgozók megértették, hogy nindannyiuknak egyformán köteles­sége á tűzfigyelő szolgálatot lelkiis- neretesen ellátni. Szérűjükben már *tt állnak a vizeshordók, nem kel­eti egy gazdát sem külön figyelmez­alig haladja túl az 1800-at. Olyan üzemünk is van (Agrária Keményítő- gyár, Pécsi Kokszművek, Délmagyar, országi Fűrészek, Dunántúli Rostké­szítő), ahol most a sztahánovista szintek rendezése után egyáltalán nincs sztahánovista. A Bükkösdi Ás­ványbánya Vállalatnál négy, a Kom­ló—Mázai Erőműnél öt. a Be re men­üi Cementgyárban mindössze 27 sztahánűvistát tartanak nyilván. — Hogy ez így van, ebben komoly felelősség hárul az üzemi párt és szakszervezetekre is, akiknek figyel­me elterelődött erről. Legtöbb helyen a kitüntetések átadása után nem törődnek tovább a sztahánovistával. Javaslatait, ötleteit csak akkor mond hatja el, ha elkövetkezik egy-egy termelési értekezlet, vagy ha éppen megszólítja a műszaki vezetőt. Legtöbb üzemben már régen lét­rehozták a sztahánovista. köröket. Ezek azonban nem igen felelnek meg a követelményeknek, nem szolgálják a sztahánovisták szakmai tudáséinak továbbfejlesztését. Ezekben a körök­ben időnként össze kellene jönniök az üzem, vagy egy műhely sztahá- novistáinak, hogy megbeszéljenek egy-egy szakmai kérdést, javaslatot tegyenek valamilyen hibának a ki­javítására. Valószínű, ha a Pécsi Porcelángyár sztahanovistáit is többször összehívnák ilyen megbe­szélésre, megoldódna a gyár régi problémája, teljesíteni tudnák a készáru tervet is. Az üzem több, mint 100 sztahánovistája, akik az üzem különböző részében dolgoznak, s állandóan ott forgolódnak a terme­lésben, bizonyosan hasznos tapasz­talatokat tudnának elmondani. Ja-f vaslataik nyomón meg lehetne javí­tani a szárítótokokat, a szárítóke­mencék munkáját. Sajnos, a szak- szervezet itt is levette a kezét erről a munkáról. Móninger elvtárs, az ÜB-elnök véleménye szerint is „igen laposan mennek ezek a dolgok.'1 El­ismeri a mulasztást, de keveset tesz azért, hogy a hibák megszűnjenek. A Sopiana Gépgyárban még ebben az évben össze sem ült a sztahano­vista kör. pedig tudtak volna miről beszélni. Számos újfajta mezőgazda- sági gép gyártását kezdték meg. Ha kikérik a sztahánovisták véleményét, nem fordul elő. hogy egyes gépfaj­ták gyártásával adós maradjon az üzem, vagy hogy ezek a gépek túl drágán készüljenek. A népjőlét emelése érdekében ho­zott párhatározatok még jobb mun­kára szólítják sztahánovistáinkat. ök nem szűklátókörű emberek, van ér­zékük az új iránt. Ezeket a képes­ségeiket azonban csak úgy tudják kibontakoztatni, ha állandóan törőd­nek velük. Legfőbb feladat, ezen a téren a pártszervezetekre, az üzemi bizottságokra hárul. Ne nézzék tét- 'enül azt. hogy hónapokon keresztül zárva maradjon a sztahánovista kö­rök ajtaja, műszaki vezetőink bát­ran bízzák meg a sztahánovistákat a kevésbé jó szakemberek segítségé­vel, nevelésével. Mint már annyiszor, most is mutassák meg kommunista oártomkívüli sztahánoviistáink, hogy számíthat rájuk pártunk, az egész ország. Ha képességeik kibontakoz­tatásához elvtársi segítséget nyújta­nak a kommunista vezetők, műsza­kiak, még közelebb kerülünk célunk­hoz, a népjólét emeléséhez. tetni. Problémát csak a kocsi bizto­sítása jelentett, hisz a fecskendők szállítását másképpen elképzelni sem lehet. A Béke tsz felajánlott egy fo­gatot az aratás-cséplés idejére. így felszabadultak a gabonát hordó egyéniek fogatai, a tsz-nek pedig nem kell tagokat adnia a tűzfigyelő szolgálathoz. Minden ember huszon­négy órával előbb tudja, mikor lesz szolgálation. Még nem fordult elő. hogy valaki hanyagságból elmaradt. A cséplési és tarlóhántásl munkák meggyorsítására az építésügyi mi­nisztérium 15 gőzgépet és 10 szállító- szalagot bocsátott a baranyai gép­állomások rendelkezésére. A gőzgé­pek, melyekkel a cséplőgépeket haj­tatják meg, tizenöt traktort szabadí­tanak fel a tarlóhántás céljaira, míg a szállítószalagokat a kombájnszérü- kön alkalmazhatják sikerrel. A gőzgépek és á szállítószalagok elosztása befejeződött, rövidesen meg kezdik munkájukat az ócsárdi, ko- zármislenyi és szentlőrinci gépállo­mások körzetében. Készülődés az árvízveszély ellen Csütörtökön a Duna vízállása Mo­hácsnál 777 centiméter volt. Számol­ni kell azonban a jövő hét elején az­zal, hogy a Duna vize emelkedni fog ezért a Vízügyi Igazgatóság és a ha­tóságok már most megtették a szük­séges biztonsági intézkedéseket. Az esetleges árvíz ímegakadályo* zása érdekében Mohácson a város­menti partfal nyílásait máris lezár­ták, az alsóbb töltésszakaszok meg­erősítése pedig folyamatban van. Ezeken a szakaszokon a belvízszi­vattyúzást megszüntették, mert a nagy vízszintkülönbség a gátakat lobban veszélyeztetné. Átvizsgálták az árvédelmi töltéseket és megálla­pították. hogy azok elég biztonságo­sak. Ettől függetlenül gondoskodtak arról is. hogy ha esetleg gátszaka­dás következne be. az árvizet minél kisebb területre szorítsák. Ugyan­akkor kiépítették a második védő­vonalat is. Az esetleges árvíz elleni védeke­zési munkálatok céljából a pécsi Vízügyi Igazgatóság tíz főnyi műsza­ki személyzete — 2 főmérnök. 1 mér­nök, valamint 7 gátőr — Böhm Já­nos főmérnök vezetésével állandóan a Duna baranyai szakaszán tartóz­kodik. Ez a műszaki csoport a víz­állásjelentés és az árvízvédelmi ké­szenléti szolgálat adataiból .percről- perore értesül a Duna vizének állá­sáról és a még szükséges további védőintézkedéseket megteszi. Az árvíz elleni védekezésre az anyagszállításhoz szükséges közleke­dési valamint anyagi esz,közök ren­delkezésre állnak. Gondoskodás tör­tént, hogy 109 tehergénkocsl. 10 döin oer és számos személyszállító áll­jon rendelkezésre, szükség esetén nő­dig a honvédség műszaki alakulatai a helyszínen nyújtanak majd segít­séget. Somberekén példásan megszervezték a tűz'igyelő-szolgálatot Gazda» tsz — boldog paraszti élet Szerdán délelőtt a szajki Úttörő tsz ud­varában finom ebéd­illatot sodort felénk a szél. A szakácsbrigád tagjai húst bontanak, krumplit mosnak, hagy mát pirítanak, készítik a 130 főnyi aratónak az ízletes ebédet: gu­lyást fejhússal, zöld- babfőzeléket vagdalt­hússal. A kiadós ebéd­hez egy fél liter bor is jár. Spengler József, az új elnök is itt dolgozik a szakácsbrigádban. — Mondja, elnök elv- tára, — telik a jövede­lemből ilyen finom ebédre és borra? — Még sok másra is. Vettünk egy tízezer forintos villanymotort darálóval, 24 férőhely- lyel bővítettük istállón kát — ez 20 ezer fo­rintba került. Vettünk egy lovat, a Mancit, csikójával 9.600 forin­tért, egy magas vem­hes tehenet 6.200-ért, 150 darab zsákot, 5,600 forint értékben és vet­tünk ... — Bizonyára adtak is el, nemcsak vettek? — Hogy ad tünk-e? Csak egyet mondok: 75 malacot adtunk el, — 65 ezer forintot kap­tunk értük. A múlt évben is ilyen jól gazdálkodtak? — Ha nem is ilyen jól, de akkor sem volt külö­nösebb hiba. Igaz, ta­valy csak két tehenet vásároltunk mindössze, megaztán aratásig két forintot osztottunk mun kaegységenként, az idén pedig hatot. Bú­zából is mintegy öt ki­lót osztunk a múlt évi három kilóval szem­ben. — A mi termelőszö­vetkezetünkben aki dolgozik, annak jut mindenre. Henndinger Jóska vett egy kis csa­ládi házat, de ruhában sincs hiánya, ugyan­csak Fekete Józsi is vásárolt egy szép új i-uhát. If j. Sziebert János lakását 2.500 fo­rintos bútor díszíti, az ifjú Henr.dingerét pe­dig egy vadonatúj be­rendezés. Az idős Grácz Fülöp bácsi bevezettet­te lakásába a villanyt és rádiója is van már. De rajta kívül legalább 15 család otthonában szól a hajnali és esti órákban a rádió. Mindezt nem lehet le. tagadni. Az egyéniek is hallják a rádiókat, a pöfögő motorkerék­párt, látják a szép öl­tönyöket, a csinosan bútorozott boldog csa­ládi otthonokat. — Bí. zunk abban, hogy jö­vőre legalább 20 csa­láddal gyarapodik ter­melőszövetkezetünk — mondja az elnök. Nem kérdeztem töb­bet. Az elnök sem szólt már. Beszélnek helyettünk a tények. Schmidt

Next

/
Thumbnails
Contents