Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

T 1954 JÜLIUS 11 NÄPCÖ 3 í i A genfi értekezlet július 94 ülése Vízügyi szerveink felkészülnek a dunai áradásra Genf (TASZSZ) A kilenc küldött­ség július 9-i ülésén folytatták az indokínai béke helyreállítása kérdé­sének megvitatását. A Kínai Népköz- társaság küldöttsége kifejtette véle­ményét Franciaország, Laosz és Kam bodzsa képviselőinek a június 16-án előterjesztett kínai javaslatok 3. .pontjára vonatkozó észrevételeivel kapcsolatban. Ez a pont — mint is­meretes— előírja annak megtiltá­sát, hogy a hadiműveletek beszünte­tése után új szárazföldi, haditenge­részeti és légi alakulatokat és kato­nai személyzetet, különböző fegyve­reket és lőszereket szállítsanak kül­földről Laosziba és Kambodzsába. A Kínai Népköztársaság küldött­sége a július 9-i ülésen hangsúlyozta: új csapatok, katonai személyzet, fegyverek és lőszerek szállításának a javaslatban előírt beszüntetése a hadműveletek beszüntetése után, egyik fő feltétele annak, hogy ne újuljanak ki a hadműveletek. A Kínai Népköztársaság küldött­sége a július 9-i ülésen emlékezte­tett arra, hogy június 16-án javas­latainak benyújtásakor hangsúlyozta annak tarthatatlanságát, hogy a had­műveletek beszüntetése után kül­földi katonai támaszpontok legyenek a három indokínai állam bármelyi­kének területén. A július 9-i ülésen folytatták an­nak a kérdésnek megvitatását, hogy hogyan történik majd az ellenőrzés a hadműveletek megszüntetéséről szóló egyezmény feltételeinek telje­sítése felett. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság küldöttsége a jú­lius 9-i ülésen megjegyezte, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és Franciaország küldöttségének kép­viselői a közeledésnek már számos olyan pontjára mutattak rá, ame­lyek alapján el lehet érni a megegye zést. (MTI) Nyugati rádiójelentéseik be­számolnak arról, hogy Délkelet-Né- metországban és Ausztriában nagy pusztításokat okozott a Duna és mel­lékfolyóinak áradása. Az eddigi ada­tok szerint több mint húszezren vál­tak hajléktalanná és legalább 20 személy vesztette életét. Mint a jelentések mondják, három napja szinte megállás nélkül zuhog az eső. Mintegy 50 éve nem észlel­tek ilyen magas vízállást. Passaunál például körülbelül 9 méterrel emel­kedett a Duna szintje. Bajorországban nagy területeket öntött el a víz. Salzburgból és Ro­A Ijúlius 9-i ülésen a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­sége számos észrevételt tett az ellen­őrzés megszervezésének, a bizottsá­gok funkciójának, felépítésének és tevékenységének kérdésében. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége közölte elgon­dolásait azzal a kérdéssel kapcsolat­ban is, hogy milyen módon kell meg osztani a munkát a fegyverszüneti vegyesbizottság és a semleges ellen­őrző bizottság között. A küldöttség véleménye szerint a hadműveletek megszüntetéséről szó­ló egyezmény feltételeinek teljesítése fölötti ellenőrzés főképpen a fegyver szüreti vegyesbizottság feladata, amely az érdekelt felek képviselőiből áll. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság küldöttsége hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés területével és az ellen­őrzés megszervezésével kapcsolatos javaslatai teljes egészében vonat­koznak Indokínára. A szovjet küldöttség képvise­lője az ülésen néhány észrevételt tett a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság nyilatkozataival kapcsolatban. A hadműveletek beszüntetéséről szóló egyezmény betartása fölötti ellenőrzés kérdését érintve a szov­jet küldöttség megjegyezte, hogy az értekezlet az utóbbi három hét során nagy erőfeszítéseket tett, hogy kö­zelebb hozza a szempontokat az alap vető kérdésekben. Az értekezlet részt vevői teljes joggal megállapíthatják, hogy elértek bizonyos haladást, bár természetesen vannak még vélemény eltérések és nem kevés erőfeszítést kell tenni elfogadható döntés elérése érdekében. semheimből csónakokon szállítják el a lakosokat, Passauban 10.000-en váltak hajléktalanná. München és Passau között több mint 7000 négy­zetkilométer nagyságú terület víz alatt áll. Ausztriában leállt a hajófor galom, a Dunán. Bécs néhány külvá­rosa pénteken víz alatt volt. A hatalmas árvíz hidakat sodort el, és megbénította a közlekedést több útszakaszon. így tizenöt hidat sodort el az áradat és 30 utat vágott el, köztük a Münchent és Salzbur­got összekötő főútvonalat. Az árvíz nagy pusztítást végzett Tirolban a marha és juhállomány­ban. Külföldi hírek PARIS Indokínai jelentések szerint, a Delta-vidéken a harcok már Hanoi közelében folynak: így Sontay-nál, Hanoitól 30 kilométerre északra és Bac-Ninh-nél, Hanoitól 20 kilométer re északkeletre. A jelentések szerint Hanoiban már hallatszik az ágyú­szó. BERLIN Egy csütörtökön este Berliniben megtartott nyilvános gyűlésen mint­egy száz ellenzéki szociáldemokrata nyílt levelet intézett a július 20 és 24-e között Berliniben megtartandó SPD-kongresszus küldötteihez. A le­vélben felhívják a küldötteket, üzen jenek hadat az európai védelmi kö­zösségi politikának és az lijrafelfegy vérzésnek, a munkásosztály egysé­gét fenyegető európai védelmi közös­ségnek. Akadályozzák meg a nyugat német ifjúság amerikai érdekek miatt történő sorozását. BERLIN Mint a „Neues Deutohland“ jelenti július 8-án Berlinben Németország Szocialista Egységpártja kerületi vezetőségeinek első titkárai értekez­letet tartottak. Az értekezleten Wal­ter Ulbricht, Németország Szi>cia''#'a Egységpártja Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott a nép szavazás tanulságairól és a Német Demokratikus Köztársaság népi ka­marájában történő októberi válasz­tások előkészületeiről 9 francia liorroánv állítván fcéf-iiárom fiadosJtáfv felkelését kéri az Egyesült Államoktól Paris. (MTI) A „United Press“ a következő washingtoni jelentést kö­zölte: „Komoly forrásokból úgy érte­sülünk, Franciaország azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy szereljen fel két, vagy három francia had­osztályt, amelyeket a rendes kato­nai szolgálatot teljesítő újoncokból állítanának össze, hogy Indokínába lehessen küldeni őket abban az eset­ben, ha a genfi tárgyalások meghiú­sulnának. A kérdéses hadosztályok megalakítása már folyamatban van és a lehető legrövidebb időn beelül fel kellelne szerelni őket. A fran­cia kormány hír szerint még nem kapott választ Washingtonból.“) Az Országos Vízügyi Főigazgató­ság közli: Ausztriában az elmúlt napokban felépeít rendidvü! Leves esőzések hatására (volt olyan nap, amikor száz mm-t meghaladó eső hullott alá) a magas hegyekben lévő hó is rohamos olvadásnak indult és a csa­padékkal egyesülve, a Duna ausztriai szakaszán ebben az évszakban egé­szen szokatlan nagyságú áradást okozott. Az áradás a Duna felső­ausztriai szalkaszán az eddig észlelt legnagyobb vízállást közelítette meg, sőt Passaunál azt is meghaladta. A Duna magyarországi szakaszán is — Győr környékén szokatlanul magas a vízállás. A legmagasabb víz állás Budapesten a jövő hét közepére várható. Hazánkban az árhullám már erősen ellaposodva jelentkezik majd, mert a bécsi medencében és a Csallóközben lévő széles árterüle­tek: hatalmas vízmennyiséget fognak fel, A magyar Duna-szakaszon az árhullám előreláthatólag július 18- tól 20-áig fog tartani. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ás a vízügyi igazgatóságok előre ki­számították: a jelenlegi helyzet alap­ján hol, milyen magas vízállás vár­Teherán (TASZSZ) A. J. Lavren- J tyev, a Szovjetunió iráni nagykövete ez év július 8-án felkereste A. En- tezam iráni külügyminisztert és a szovjet kormány megbízásából a kö­vetkező szövegű emlékiratot nyújtot­ta át neki: „Az utóbbi időben az iráni és a külföldi sajtóiban számos közlemény jelent meg azokkal az intézkedések­kel kapcsolatban, amelyeket az Egye sült Államok kormánya és több más ország kormányai hoztak annak ér­dekében, hogy Iránt bevonják az ez év áprilisában megkötött török-pa­kisztáni katonai szövetség alapján a Közel- és Közép-Keleten létrehozan­dó agresszív katonai tömbe. A szovjet kormány figyelmét a többi között azokról a tárgyalások­ról szóló közlemények kötötték le. amelyek nemrégiben Teheránban Henderson úr, az Egyesült Államok iráni nagykövete és Zahedi új iráni miniszterelnök között folytak. A tár­gyalások során Irán nevében állító­lag több kijelentést tettek azzal kap­csolatban, hogy Irán résztvesz az ható és erről az érdekelt hatósá­gokat értesítették. A vízügyi szervek — a tanácsokkal karöltve — már most megtették a szükséges előké­születeket. A kiépített védővonala­kat készültségbe helyezték, s értesí­tették a védővonalak előtti hullám­téri területek birtokosait, hogy ezek a területek víz alá fognak kerülni, és most a legfontosabb teendő, hogy e terület birtokosai ottlévő állataikat és terményeiket idejében helyezzék biztonságba. A hullámterek — ami alatt a Du­na és az árvédelmi töltések közötti területek értendők — előrelátható­lag három-négy napig lesznek állta- iában egyméteres víz alatt. Víz alá fog kerülni a budapesti alsórakpart is, vr.lószínűleg ötven—nyolcvan ern­es magasságban. Az itteni raktárait kiürítése megkezdődött. Árvízvédelmi szolgálatunk — ide­jében értesülve az ausztriai áradás­ról — kellőképpen felkészülhet a vé­dekezésre. Védővonalaink és árvé­delmi szolgálatunk a várhatónál jó­val magasabb árvizet, is biztonság­gal képesek kivédeni. Egyesült Államok közel- és közép­keleti katonai Intézkedéseiben. Ezzel kapcsolatban a szovjet kor­mány felhívja az iráni kormány fi­gyelmét azokra a kötelezettségekre, amelyeket Irán vállalt magára a ga­ranciáról és a semlegességről szóló 1927. október 1-i szovjet-iráni szer­ződés értelmében. A szerződés értel­mében mindkét szerződő fél számá­ra kötelező, hogy sem ténylegesen, serri formálisan ne vegyen részt olyan politikai szövetségekben, vagy egyezményekben, amelyek a másik szerződő fél szárazföldi, vagy tengeri biztonsága, illetve épsége, független­sége, vagy szuverenitása ellen irá­nyulnak. (A szerződés harmadik cik­kelye.) A szovjet kormány ezeket a köte­lezettségeket figyelembe véve megfe­lelő magyarázatot szeretne kapni Irán kormányától a fentemlített kér­dést illetően.“ Entezam úr, Irán külügyminisztere megígérte, hogy átadja az emlék­iratot az iráni kormánynak megvi­tatás végett. Hatalmas árvíz Délkelet-Németországban és Ausztriában Az iráni szovjet nagykövet emlékiratot njujtott át az iráni kiiliUyniiniszternelí A „Freies Volk“ cikke a tervezeti „európai munkaközvetítő iroda“ feladatairól Düsseldorf. (ADN) A „Freies Volk“, a Német Kommunista Párt lapja „A montanunio kényszerkötelezett­ségeket akar“ címmel megmagya­rázza a tervezett „európai munka- közvetítő irodának“, mint a nyugat­német munkásoknak a Montanunio tagállamaiban történő kényszerű el­helyezkedése végrehajtó szervének feladatait. A „szolgálati kötelezett­ség“ előirányozza, hogy a Montanu­nio hat tagállamának bányászait és fémmunkásait „akadálytalanul le­hessen exportálni a csekélyebb gaz­dasági tevékenységű területekről olyanokra, ahol jobb foglalkoztatási lehetőségek vannak.“ A „Freies Volk“ így ír: „Európai munkaközvetítő iroda néven Luxem­burgban egy hivatalt akarnak fel­állítani a nyugatnémet munkások, elsősorban a Ruhr-bányászok mun­kaszolgálatra történő elhurcolása céljából. A cél az, hogy a bánya- és acélipar urai olcsó munkaerőkhöz jussanak,' akiket bérleszori tőkként 'és sztrájktörőkként bevethetnek a Montanunio bármely országában s ezzel hátbatámadhatjak saját, maga­sabb bérért harcoló munkásaikat. (MTI) Indonézia támogatja a Kínai Hépfcözlársaság és Japán leivételét az ENSZ-be (MTI) Az AP amerikai hírügynök­ség dzsakartai jelentése szerint az indonéz fővárosban pénteken közöl­ték, hogy az ENSZ közgyűlésének I szeptemberben megnyíló ülésszakán Indonézia támogatni fogja a Kínai Népköztársaság és Japán felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a köz­gyűlésben Indonézia továbbra is tá­mogatni fogja a gyarmati rendszer ellen Tuniszban, Marokkóban, Ko­reában, Indokínában és másutt folyó harcot. IV em feltétlenül hízelgő valakire, ' nézve, ha így jellemzik: „nagy diplomata“ s ha valamit „diplomati­kus megolaásnak" nevezünk, ebben benne van az is, hogy bár nehéz kérdést kellett megoldanunk, az ér­dekeltekkel mégis sikerült elhitet­nünk, hogy ez volt az egyetlen, a legsímább elintézési mód. Hogy a „diplomata" és „diploma­tikus" még ma sem jócsengésű jelző, annak természetes oka az hogy év­ezredes, megrögzött érték-ítéletet máról-holnapra megváltoztatni nem lehet. Néhány évtized pedig szinte napokat jelent azokhoz az évezre­dekhez mérten, amelyekben az ál­lamok egyre szervezettebb kapcso­latot diplomáciai érintkezést tartot­tak fenn egymással. Ezekről a kap­csolatokról elsőnek a görög mitoló­gia állított maradandóan rossz em­léket amikor az idegen államokba külaött követeket az istenek ravasz diplomatája, Hermes védelme alá helyezte. Hermes, aki arról neveze­tes, hogy testvérétől, Apollo-tól — egynapos korában bölcsőjéből ki­szökve — ötven tehenet ellopott, eze­ket a heroldokat az utasokkal, ke­reskedőkkel — és tolvajokkal együtt vette védőszárnyai alá. Saját kora, a feudalizmus korá­nak diplomáciájáról I. Jakab angol király (160CJ—1625) követe, Sir Henry Wotton írt kivételesen őszinte véle­ményt egy augsburgi dáma emlék­könyvébe-: „Követ az a tiszteletre­méltó férfiú, akit arra szemeltek ki, hogy külföldön hazája üdvéért ha­zudjék.“ Mindkét irányban jellemző az is, hogy amikor Cromwell a par­lamentet feloszlatta, Velence londoni követe ezt jelentette hazájába: — „Cromwell kikergette a parlamentet, s most már egészen egyedül beszél és hazuaik" Meg kell jegyeznünk, 'hogy Sir Wotton szel le meskeaése követi kar­rierjébe került. Vájjon I. Jakab kö­vetének cinikus őszinteségén hábo­rodott fel, vagy azon, hogy ezúttal sem mondott igazat? A közvéle­mény minden hasonló esetben az előző megoldás mellett döntött, ami­hez Kaunitz tói Mettemichig és Tal- Ieyrandig a „klasszikus diplomácia“, a wtitkos diplomácia", s a diplomá­„Diplomáciai nyelv“ ciatörténet újabb korszakai mindig kellő alapot szolgáltattak. E keserű emlékek mellé azonban teljesség kedvéért oda kell jegyez­nünk azt is, hogy korán sem az és egyre kevésbbé az volt a legeredmé­nyesebb diplomata, aki Sir Wotton definícióját maradéktalanul betöltöt­te. A titoktartás, éberség, óvatosság erényeivel szemben a megbízhatat­lanság, állandó szószegés olyan tulaj­donságok, amelyek eleve megakadá­lyozhatják, hogy egy diplomata kül­detését sikerrel lássa el. Mindezt azért írtuk meg, mert a diplomáciai nyelv, amely nemcsak a nemzetközi érintkezésben használt valamelyik nyelvet jelenti, hanem egy különleges stílust is, mely ebben az érintkezésben alakult ki, ennek a sokévszázados fejlődésnek eredmé­nye. Ebben a fejlődésben egyre el­maradoztak azok az elemek, melyek a diplomácia iménti felfogásából kö­vetkeztek, de megmaradtak olyanok, amelyek az államok szuverenitását, egyenjogúságuk elvét fejezik ki, s a Legnehezebb helyzetekben is nyitva kívánják tartani az utat a békés megoldás felé. A diplomácia wottoni értelmének az a tétel felel meg, hogy „a szavak nem arra valók, hogy gondolatain­kat kifejezzék, hanem hogy velük elrejtsük őket.“ Nem a gondolatok elrejtését szolgálja, hanem az előbb említett elveket fejezi lei a nemzet­közi érintkezésben kötelező udva­riasság. Magánlevelezésünk sem tű­ri a szerénytelen kifejezéseket. — Mennyivel kevésbbé engedhető ez meg az egymásnak semmiképpen sem fölérendelt szuverén államok érintkezésében! L’ aért nem puszta frázis, ha egy követ nem „kér", hanem ezt írja: „van szerencsém kérni." Vala­mennyien érezzük, milyen különbség van él és szín szempontjából a ...re­mélem'' és „bátorkodom remélni“ kifejezések között. Általában a nem­zetközi udvariasság (courtoisie, pro- tocole) megköveteli, hogy a diplo­máciai képviselők írásbeli érintke­zésükben a tisztelet és tapintat szem pontjait érvényesítsék. Ha egy jegy­zék a címzett államára nézve sértő kifejezéseiket, durva rágalmakat tar­talmaz, azt a külügyi hivatal visz- szaküldheti, vagy ennek elkerülése végett annak visszavonását javasol­hatja. A mai diplomáciai nyelvnek is sajátsága, hogy még súlyos gondolatokat is úgy igyekszik kife­jezni, hogy ne okozzon további bo­nyodalmakat; ameddig csak lehet, ne tegyen nehezen jóvátehető, vagy csak presztízsveszteséggel visszavon­ható kijelentéseket, s ne nyugtalanít­sa a közvéleményt. Az újságolvasó jól ismeri a következő fordulatokat, amelyeknek a diplomáciai jegyzék­váltások során szinte határozott ér­tékrendszere alakult ki: „Kormá­nyom (nagy) aggodalommal figyeli. — „nem nézheti tétlenül" — „köte­lességének érezmé, hogy ilyen eset­ben helyzetét gondosan mérlegelje...“ — „álláspontját újból megfontolja..." — „az ebből a helyzetből eredő kö­vetkezményekért a felelősség egye­dül x kormányt terheli..." — „kor­mányom az ebből eredő felelősséget elhárítja magától..." — „ellene irá­nyuló barátságtalan cselekménynek tekinti..." — „ebben az esetben szabad kezet igényel magának . . ." — „kötelességének érzi, hogy érde­keit megvédelmezze ...“ stb. Mindezek a tiltakozásnak külön­böző árnyalatait jelentik, s belőlük az illető kormány várható lépéseire lehet következtetni. Az a határozott forma, hogy „kormányom nem tűri“, éles tiltakozást jelent, s — bár­mily udvarias formák közt történjék is — a válasz meghatározott idő­pontra követelése a tiltakozásnak ultimátum-ijelleget ad. Hibát követ el az a diplomata, aki e kifejezések jelentőségét nem helye­sen értékeli, vagy nem akarja meg­érteni. Kisebb jelentőségű kérdésben ennek tipikus példája Bulwer esete. Bulwer, Anglia nagyköveteként dur­ván beleavatkozott Spanyolország belügyeibe, mire felszólították, hogy „minél előbb kezdje meg tervezett egészségügyi szabadságát“. A spanyol kormány felszólítására azt válaszolta hogy nincs szándékában-szabadságra menni. Kézbesítették útlevelét és ki­utasították. Ennek a megoldásnak az eredménye a diplomáciai viszony megszakítása volt Anglia és Spanyol ország között. . Ami végül azt a nyelvet illeti, amelyet a diplomáciai érintkezésben általában használnak: nincs olyan kötelező szabály, amely egy bizo­nyos nyelvet tenne diplomáciai nyelvvé. A XVIII. századig a nem­zetközi érintkezésben általában a latin nyelvet használták. A francia nyelv XIV. Lajos, a „napkirály“ uralkodásával (1643—1715) politikai okokból tett szert ilyen jelentőségre, majd inkább kulturális okokból tar­totta meg ezt a jellegét, hiszen a XVIII. század Európájában a művelt rétegek, s különösen annak a feudá­lis arisztokráciának szalon-nyelve, amelyből a diplomaták kikerültek, a francia volt. Az első világháború után az angol is általánosan elismert diplomáciai nyelvvé lett, megdőlt a francia nyelv hegemóniája. A szovjet diplomácia egyre növekvő világpolitikai jelentő­sége. a Szovjetunió részvétele a II." világháború alatt és után kötött nemzetközi megállapodásokban, az orosz nyelvet az angollal és franciá­val egyenrangú és egyre általánosab­ban elismert diplomáciai nyelvvé tette. Az ENSZ Alapokmányát angol, francia, orosz, spanyol és kínai nyel­ven szövegezték. A Magyarországgal kötött fegyverszüneti és békeszerző­dések orosz, angol és magyar nyel­ven készültek. Elvi akadálya nincs annak, hogy bármely állam saját hivatalos nyel­vét használja nemzetközi érintkezé­sében. Ebben az esetben azonban a másik fél a kölcsönösség alapján maga is saját nyelvét fogja hasz­nálni. Egy-egy nyelvet kulturális és célszerűségi szempontok legalább oly mértékben tettek és tehetnék a jövőben diplomáciai nyelvvé, mint poétikai megfontolások. A diplomáciai nyelv fontos ele­** me az államok egymásközti érintkezésének, s az előbbi értelem­ben eszköze, s egyben fokmérője a ( nemzetközi feszültség enyhülésének is. Dr. Gál Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents