Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-11 / 163. szám
4 NÄ P C O 1954 JÚLIUS 11 Induljon meg a gabonabegyűjtés, teljenek a zsákok, legyenek tele raktáraink! Begyűjtési nagyaküva, értekezlet ' A megyei tanács július 8-án az SZMT székházának, nagytermében nagyaktíva értekezletre hívta össze a járási pártbizottságok titkárait, a községi és járási tanácselnököket, a begyűjtési hivatalok vezetőit és megbízottait, a Terményforgalmi Vállalat dolgozóit, valamint a körzeti ellenőröket. Az értekezleten megjelent Szobek András elvtárs, begyűjtési miniszter és Hegedűs Tibor, a begyűjtési minisztérium termény- begyűjtési főosztályának vezetője. A z értekezlet célja az volt, hogy megvitassa az idei cséplési és gabonabe gyűjtési feladatokat. Varjsa Joníí elvlára, a megyei tanács elnöke ismertette » cscplésscl ás gabonabeg^yűj(éssel kapcsolatos feladatokat A cséplési munkák előkészítésének legelső mozzanata a cséplőgépek kijavítása és a rayonírozási terv elkészítése volt. A gépek kijavítása az idén lényegesen jobban sikerült, mint tavaly. A gépállomások jelenleg 468 cséplőgéppel, 38 aprómagot cséplő géppel és 57 kombájnnal rendelkeznek. Az állami gazdaságokban 1.20 cséplőgép és 60 kombájn működik majd. A géppark elegendő A rayonírozási tervek a tavalyi tapasztalatok alapján készültek. Itt a célkitűzés az volt, hogy megfelelő arányban foiztosítsa az aprómagot cséplő gépek elosztását. így senj a termelőszövetkezeteket, sem az egyéni termelőket nem fenyegeti a tavalyi veszély, hogy aprómagvaik kicsé- peletlenül elrothadnak. Idén a rayon tervet csak azok a szervek változtathatják meg, akik kidolgozták és nem fordulhat elő a tavalyi eset, hogy a cséplési munkákat ellenőrző szervek hívatlanul, az érdekelt hatóság megkérdezése nélkül beleszóltak a gépek menetiránytervébe s emiatt rengeteg üresjárat volt. Idén gondoskodtak arról is, hogy a cséplési ellenőrök az érettek, tekintéllyel bíró dolgozók' közül kerüljenek ki. Eddig 600 cséplőgépellenőrből 588-al biztosítottak. Ezek közül 189 függetlenített ellenőr, 232 a munkacsapatokból, 147 pedig a felelős gépvezetők közül való. Az állami gazdaságok ellenőreinek biztosítása csaknem 100 százalékos, 175 ellenőr biztosítása máris megtörtént. — A cséplési munkák előkészületeihez tartozott a cséplőgépek kivontatása a helyszínre, de ez még nem mindenütt történt meg. A gabonabegyü lés megszervezése érdekében felmérték a raktárak kapacitását, elvégezték a raktárak fertőtlenítését és kijavítását. A begyűjtendő gabonamennyiség tárolására rendelkezésre áll 6616 vagon állandó raktár, valamint 1290 vagon szükségraktár. Az idei raktárkapacitás összesen 7906 vagon. Ezenkívül 500 vagon a mohácsi közraktár és 612 vagon a malmok raktárainak befogadóképessége. Gondoskodni kell azonban szükségraktárak létesítéséről is. A járási végrehajtóbizottságok feladata, hogy a Terményforgalmi Vállalat igénylése alapján a legrövidebb időn belül utalják ki azokat a helyiségeket, amelyek szükségraktárnak alkalmasak. A Terményforgalmi Vállalat gondoskodott a szükséges zsákmennyiség biztosításáról is. A vállalatnak jelenleg 64 ezer cséplési kölcsön- zsákja és 50 ezer állandó zsákja van. Ez a zsákmennyiség elegendő a begyűjtés lebonyolításához. Egyes helyeken fajsúlymérőkben és nyomtatványokban még hiányosságok tapasztalhatók. Az elmúlt hónapban pél-( dául Boldogasszonyfán nem tudták átvenni a terményt, mert a raktárnak nem volt mázsája, vételijegye és pénze. Ugyanez volt a helyzet Felsőszentmártonban is. Ezeket a hiányosságokat a legsürgősebben meg kell szüntetni. A szállítás biztosítása érdekében a Terményforgalmi Vállalat 40 állandó tehergépkocsi beállítását kérte, hogy ezzel is hozzájáruljon a szállítás ütemének megjavításához. Ettől függetlenül a községi tanácsok elnökeinek gondoskodnak kell a helyi szállítások időbeni megszervezéséről, hogy a fogatok a szükségletnek megfelelően rendelkezésre álljanak. Az előkészítő munka egyik legnagyobb hiányossága, hogy még mindig tisztázatlan a végleges beadási kötelezettség mennyisége. Bár a beadási könyvbe bevezették az idei beadás mértékét, de nem minden községben adták hozzá ehhez a kölcsön- gabona és a talajmunka ellenértékét. Ezt a munkát hátráltatja az is, hogy az illetékes szervek a szükséges szám adatokat csak vontatottan adják meg. A behordásnál ügyelni kell arra. hogy a behordó szervek ponyvával legyenek felszerelve és a rakodásnál egy szem gabona se hulljon a tarlóra. A kazalozás előtt le kell sara- bolni a füvet úgy, hogy a kipergett szemet azután fel lehessen seperni, és így a gépen keresztül tisztán kerüljön a zsákba. Fontos feladat a társadalmi szervek bevonása a cséplés ellenőrzésébe. Ezen a vonalon nemcsak a termelési és állandóbizottságok adhatnak segítséget, hanem a DISZ, MNDSZ, MEDOSZ is kiveheti részét a munkából. A társadalmi szervezetek feladata elsősorban a mozgósítás, az illetékes szervek figyelmének felhívása az egyes problémákra, de nem vehetik át a konkrét utasításokra jogosult szervek szerepét. Igen fontos feladat o gyors cséplés biztosítása, mert ezzel hamarabb sikerül felszámolni a tűzveszélyt és az állatok is kevésbbé tudnak kárt tenni a kazalban. A júliusi tanácsülések legfontosabb kérdése éppen ezért a gyors cséplés legyen. A pártbizottságok és pártszervek feladata a versenymozgalom kiszélesítése, hogy az valóban a községek, tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok versenye legyen. Legyen példakép mindenki előtt a siklósi és sellyei valamint a mohácsi és sásdi járás közötti versenymozgalom. A cséplés, behordás és begyűjtés szakaszában a tanácsoknak arra kell tÖrekedniök, hogy szüntessék be a sorozatos értekezleteket. Értekezletet előzetes engedély alapján csak a legszükségesebb esetben tarthatnak, nehogy elvonják a dolgozók figyelmét a legfontosabb feladatok elől. Ezekben a hetekben és napokban nincs fontosabb feladat, mint g cséplőgéptől a begyüjtőhelyre való azonnal teljesítés biztosítása. Harcolni kell a feketecséplés ellen. Ügyelni kell arra, hogy a gazdák kézi erővel, vagv nyomtatással, engedély nélkül ne csépeljenek. Feketecséplés- nél azonnal alkalmazni kell a szankciókat. Döntő feladat, hogy az elő- és rész-cséplést csak indokolt ecetben engedélyezzék. Ez évben a gabonabegyüjtést teljes egészében a Terményforgalmi Vállalat nostro-telepei és begyűjtő- helyei végzik. A vállalat 38 nostro- telepet állított fel, amelyhez összesen 127 begyűjtési hely tartozik. Ez azonban nem elégséges, ezért a megyei tanács 75 ideiglenes átvevőhely biztosítására tett javaslatot. Az átvevőhelyek nyitvatartás idejét reggel 6 órától este 20 óráig határozták meg, de arra kell törekedni, hogy a gabonaátvétel zavartalanul történjék. Fel kell kés.ülni az ellenség elleni karcra Az elfenség a siklósi járásban azt a rémhírt terjeszti, hogy az idén nem lesznek cséplési ellenőrök, nem lesz beadás. A pécsi járásban azt híresz- teli, hogy aki a megtermett gabona- mennyiséget felhasználja és ezért nem rendel,kezdik gabonával, annak nem kell beadási kötelezettségét teljesítenie. A rémhírek terjesztői mögött mindig megtalálhatjuk a kulá- kot vagy a klerikális reakciót. Az idén 3507 vagon búzát, 165 vagon rozsot, összesen 2672 vagon kenyérgabonát kell begyűjteni, ugyanakkor 662 vagon takarmánygabona begyűjtését kell biztosítani. Ezt a nagy feladatot csakis úgy tudjuk megoldani, ha a gabonabegyüjtésben nemcsak gazdasági/ hanem politikai kérdést is látunk. Induljon meg a begyűjtés nagy csatája, teljenek a zsákok, legyenek teli raktáraink, mert mindez nagyobb kenyeret, magasabb életszínvonalat jelent — fejezte be beszédét Varga Jenő elvtárs. A beszámoló elhangzása alán számos hozzászólás történt Kiss István, pécsváradi tanácselnök kifogásolta, hogy Pécsváradon az aratás idején nincsen hűsítő ital és a község egy év óta nem kapja meg a megyei tanácstól beígért hangoshíradót, amin keresztül népszerűsíthetnék az élenjárókat. König János, a mohácsi járási pártbizottság titkára szintén a hűsítő ital hiányát kifogásolta, felhívta a figyelmet arra, hogy Székelyszabarban és Himesházán a klerikális reakció a begyűjtés ellen agitál. Dér Mátyás dunaszekcsői vb. elnök versenyre hívta Somberek köz séget a begyűjtés augusztus 20-ra való teljesítésére. Földvári János, a sellyei járási tanács vb. elnöke kifogásolta, hogy a cséplőgép még most sincsen biztosítva. Gondi József, a pécsváradi begyűjtési hivatal vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gabonabegyüjtés akkor lesz eredményes, ha ezzel párhuzamosan halad az állat és állati termékek beadása is, mert így a kenyér mellé hús, zsír, szalonna is kerül. Több felszólaló beszámolt az aratás megszervezéséről, eddig elért eredményé ről és versenyre hívta a megye több községét. lt/«íán Szobek András beg-yíijtísi miniszter emelkedett szólásra Kifogásolta, hogy a vita során kevés szó esett a tömegszervezetek fel adatairól, munkájáról a begyűjtéssel kapcsolatban. Rámutatott arra, hogy Baranya megye még az elmúlt évről olyan gabonamennyiséggel adósa az államnak, amely Pécs város lakosságának mintegy 5 havi kenyérszükségletét biztosítaná. Hangsúlyozta; Baranyának megvan a lehetősége arra, hogy az állammal szembeni kötelezettségét teljesítse. — Ha egy baranyai dolgozó paraszt csak közepesen végzi munkáját, — mondotta — akkor nemcsak az állam iránti kötelezettségét tudja tel jesítení, hanem még szabadpiacra is viheti terményeit. A begyűjtési miniszternek joga van ahhoz, hogy a beadását nem teljesítő községtől megvonja a szabadpiaci értékesítés iogát. A begyűjtési miniszter azonban nem szeretne élni ezzel a jogával. A cél az, hogy aki jól dolgozik, minél több árut vihessen a szabadpiacra, élvezze munkája gyümölcsét, ha az állammal szemben eleget tett kötelezettségének. Baranya megye 75 ideiglenes át- vevöhely létesítésére tett javaslatot. Mi úgy gondoljuk, hogy a már meglévő átvevőhelyeken kívül 25 újabb átvevőhelyet biztosítunk Baranya részére. Több átvevőheíy létesítésére nincsen lehetőség, mert az még több embert és nagyobb apparátust igényelne. Különösen a nagy nyári mezőgazdasági munkák idején meg kell szün tetnl azt, hogy egy nap alatt öt-hat hatóság is végezzen ellenőrzést falun és a dolgozókat feltartsa munkájukban. Akkor lennék a legboldogabb, ha minden dolgozó paraszttól a gépnél lehetne átvenni a terményét és megkímélhetnénk attól, hogy a begyüjtőhelyre maga szállítsa azt el. Egyelőre azonban nem rendelkezünk elegendő közlekedési eszközzel de arra törekszünk, hogy mozgó átvevőhelyeket létesítsünk — természetesen csak akkor, ha sikerül elegendő mennyiségű gépkocsit szereznünk. Addig is arra kell törekedni, hogy dolgozó parasztságunknak ne kelljen messzire mennie, hogy gabonáját beszolgáltassa. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk hogy az átvevőhelyeken megfelelő mennyiségű nyomtatvány és pénz álljon rendelkezésre. Azokban a községekben, ahol víz- és jégkár fordult elő, gyorsan kell megállapítani a kárt, hogy a dolgozó parasztság tisztán lássa, mennyi a beadási kötelezettsége. Az értekezleten sok szó esett az állampolgári fegyelemről. Meg kell mondanunk, hogy ezen a területen nem ismerünk tréfát. A népfront szellemében a legelvtársiasabb maga tartást kell tanúsítanunk dolgozó parasztságunkkal szemben, de a notórius mulasztókkal, nem teljesítőkkel szemben a legerélyesebben kell eljárni. Most, amikor a szokottnál is nedvesebb az időjárás, ügyelni kell arra, hogy nedves gabona ne kerüljön be a begyüjtőhelyre, mert ez népgazdaságunknak óriási károkat okoz hat. Meg kell követelni azt, hogy a gabona átvevőképes állapotban kerüljön a raktárakba. Á gyors 'gabonabeadási prémiummal kapcsolatban megállapított határidő idejét múlta a nedves időjárás miatt. Éppen ezért mindent elkövetek majd, hogy a gyors beadás határidejét meghosszabbítsuk. Fejlődésünk új szakaszába érkeztünk. Ebben a szakaszban kiszélesítjük a népfrontot. Mit jelent a népfront? Azt, hogy minden becsületes Tisztítsuk, szárítsuk a kombájnnal csépelt gabonát! Az esős időjárás megnehezíti a kombájnnal aratott és csépelt ga- ■f*- honák természetes száradását, de az esős időjárás okozta szárítási nehézségekhez csatlakozik az a közöny is, amely egyes tsz-agronó- musok és elnökök részéről mutatkozik. Egyes helyeken a felelős sze-* mélyek nem tekintik szívügyüknek a gabona szárítását. A gabona szárítása kétféleképp \ i lehetséges: természetes módon, a nap melegének felhasználásával és mesterségesen, vagyis tüzelőanyagok elégetésével nyert hő felhasználásával. Viszonyaink között a természetes szárításnak nagyobb a jelentősége. A kicsépelt gabonát mindenekelőtt tisztítani kell. A szárításnál ugyaniá a tisztítatlan gabonánál olyan nedvességcsökkenést idézhetünk elő, amely nem célunk. Ezalatt a gyommagvak és egyéb szennyeződések szárítását értjük. A tisztításra a legmegfelelőbb mód a cséplőgépen való keresztülengedés. Ezzel egyidejűleg elevátor bekapcsolásával megoldható a szalma kazalozása is. Erre a majsi „Táncsics” termelőszövetkezet árpaaratás-szervezése szép példa.A tsz vezetősége a szalmát azonnal lehordatja és elevátorral kazaloztatja. A szárításra a legmegfelelőbb a raktározási hsly közelében lévő; lehetőleg betonozott terület. Itt a tisztított gabonát vékony rétegben lehet szárítani. Az esőzések idejére az elterített gabonát ponyvákkal kell letakarni. A ponyvákat a gépállomás biztosítja. A szérű helye feltétlenül magasabban fekvő terület legyen, ahol nincs kitéve az összefutó víz kártevésének. A szérű helyét, ha beton terület nem all rendelkezésre, 8—10 cm mélységig fel kell lazítani, és megfelelő öntözés mellett keményre döngölni. 'A _ felrepedezés elkerülésére törekkel vagy golyvával hintsük be. Célszerű a fertőtlenítés is. A szérű domború kiképzésű legyen és mellette vízlevezető árkok az esővíz levelezésére. Esőzés esetén a szérű pillanatok alatt letakarható és a gabonaréteg megóvható a nedvesedéstől. . | tj1 z a módszer akkor alkalmazható eredményesen, ha az aratott ga- bona a 14«/„ nedvességtartalmat csak 1—2 százalékkal haladja meg. Ebben az esetben két idősebb tsz-tag könnyen végzi a szárítást. Hangsúlyozzuk, hogy kedvező idő esetén a 15 százalékos nedvességtar- talmu gabona már a cséplőgépen való keresztülengedés után is szállítható. Nedves időjárás esetén a magot a cséplőgéptől a szőrűre szállítjuk és ott 5 cm-es rétegben napon elterítve állandó lapátolással melegítjük. Ezek után a szállítószalagra lapátoljuk. A fenti munkafolyamat során már 3 százalék nedvességcsökkenés érhető el. Ezt a folyamatot szükségszerint megismételjük attól függően, hor*» milyen nedves a gabona. Ezen szárítási módnál a felmelegedett gabonác szállító szalagon lehűtjük. Az állandó hőmérsékletváltozás az alapja a gyors száradásnak. Az utóbbi munkák folyamatos végzéséhez 4 női dolgozó is megfelelő. Kettő teríti és forgatja a gabonát, egy a szállítószalagra lapátolja, egy pedig a szalagról lekerülő terményt ismét elteríti vagy ha a kellő száradási fokot , elértük, egy férfi munkás segítségével azonnal zsákoljuk. I lyen módon a szárítás biztos és elkerülhető a dohosodás. Helyes * szervezéssel bármely termelőszövetkezetben megoldható a szárítás, még ott is, ahol túlsúlyban idős vagy női dolgozókból áll a termelő- szövetkezet. ,,Csodálatos6i dolgok A pécsi Bőrgyár — mint mindenki tudja, — igen nagy területen fekszik, nagy gondot okoz tehát a belterületi szállítás. Ezért még februárban elhatározta a gyár vezetősége, hogy két lovat szerez, ezeket megtoldja egy kocsival és máris rendben lesz a szemét, nyersanyag, készáru belterületi, sőt városbeli fuvarozásának a dolga. A gondolatot azonban ilyen esetben ném követheti azonnal a tett. A Bőrgyár írt a köny- nyűipari minisztérium bőripari igazgatóságára: engedélyezzenek „beruházni1' két darab lovat. A válaszra nem kellett soká várni, jött az gyorsan: „Mi nem lovasítunk, hanem gépesítünk! Vegyetek vontatót vagy teherautót!" A bőrgyáriak megörül A dolog úgy kezdődött, hogy a Petőfi- filmszínház üzemvezetője és a M0KÉP egyik dolgozója összekaptak egy újításon. Nem tudjuk, _ kinek volt igaza, nem is ez a lényeges. A lényeges az, ahogyan az ügy folytatódott. Fegyelmi bizottság „szállt ki“ a Petőfi filmszínházba, hogy elbeszélgessen az üzemvezetővel. A beszélgetés sem túlságosan lényeges a ■ mi szempontunkból. — Az üzemvezető elmondta, hogyan történt az ösz- szeveszés, milyen megtisztelő jelzőket vagdostak egymás fejéhez és végül határozottan kitartott amellett, hogy az újítás alapötlete az övé. A bizottság egyik tagja, egy elvtársnő, megtek, bár hirtelenében nem tudták, ha szemét és nyersanyag rövidtávú szállításáról van szó, miért nem lehet mégis inkább lovasita- ni. de belementek a dologba. Visszaírtak a bőripari igazgatósághoz — utaljátok a pénzt, veszünk! Hja, pénzzel a bolond is tud teherautót venni — gondolhatták odafenn és kiutaltak valami nevetségesen csekély összeget, ami talán, ha elég lett volna egy jólmegtermett teherautó négy kerekére. A bőrgyáriak ismét csak írtak. Megjött a válasz: a gépek most inkább a mezőgazdaságnak kellenek — vegyenek mégis inkább lovat. Azaz: a Bőrgyár ne legyen nagyigényű! Ne gépesítsen, ha nem lovasítson! Huszárosán! Például vegyen 8 000 forintból egy pár * ígérte, hogy kivizsgálják a dolgot. A másik tag, egy férfi, azonban nem elégedett meg ennyivel. Meg kell nyugtatni a felet — gondolhatta magában és azotnnyomban hozzá is kezdett a megnyugtatáshoz: — A gyufát magyar ember találta fel, igaz? — Igaz, — válaszolt az üzemvezető, — Irinyi János. — No és a szabadalom mégis a svédeké! Igaz? — Igaz! A rádiót orosz ember találta fel. Igaz vagy nem? — Ez is igaz. — Es az olaszok mégis maguknak tulajdonítják a rádiót... Hiszen tudja... Ez volt a megnyugtatóval kocsistól, hámostul szerszámostul. Ostort pedig kérjen ráadásnak! Azután ismét levelek mentek, levelek jöttek. Kiderült, hogy jobb, ha mégse lovasítanak, hanem gépesítenek. — Azután úgy fordult, hogy mégis lovasítsa- nak ... Azután.., Hát Igen... A lényeg azonban az, hogy a bőrgyárnak még a mai na pig sincs se kocsija, se lova, se teherautója, se vontatója. A szemét gyűlik, a nyersanyagot drága kézierővel hordják, a minisztérium azonban meg van elégedve — magával. Sikerült februártól júliusig elhúzni egy olyan ügyet, amit egyet len tollvonással már réges-régen el lehetett volna intézni. — Hát nem szép eredmény? Valóságos rekord!!! "V tésban a konkrétumok felsorolása." Ezután következett a példák általánosítása, az „elvi“ következtetés: — Na látja, elvtársam... Van. ez így néha a találmányokkal és újításokkal... Nem kell úgy szívre venni, ha más valósítja meg, amit maga talál ki! Ismételjük, nem tudjuk, kinek van igaza, hogy az újítás valójában kit illet. Ez az agitáció azonban szinte szentesítette az ellopott újítások büntetlenségét. Csak egyet felejtett el a kiváló megnyugtató agitátor: azt, hogy sem Popov, sem Irinyi nem élt népi demokráciáiban, amelynek elve: az újítás az újítóé! magyar embernek ennek keretén belül van a helye. A begyűjtési agitá- ciót ennek az új népfrontnak a szellemében kell végrehajtani. Pécsre jövetelem célja éppen az volt, hogy erre külön felhívjam Baranya dolgozóinak figyelmét. Mi magyarok szeretünk gyorsan felejteni. Éppen ezért kell figyelmeztetni parasztságunkat múltbeli szomorú sorsára: a bolettára, az árverésekre, a bankuzsorára, az elvesztett holdakra. De emlékeztetni kell arra is, hogy népi demokráciánk földhöz juttatta parasztságunkat. Ezzel is lehet agitálni, amikor az állam iránti kötelezettség teljesítéséről van szó. Tisztában kell lennie mindenkinek azzal, hogy a begyűjtés az élelem megszerzése mellett egy magas célt is szolgál: a békét. Jól "«l*esí- tett beadással a béke erőit növeljük — fejezte be beszédét Szobek András elvtárs, begyűjtési miniszter. A begyűjtési és cséplési nagyaktí- va értekezlet Varga Jenő elvtárs, megyei tanácselnök zárószavával ért véget.
