Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-06 / 158. szám
2 N S P C 0 “ 1954 JÚLIUS 6 A sajtó a Franciaországra gyakorolt nyomásról PARIS A Combat közölte Michel Debré- nek, a köztársasági tanács tagjának cikkét. A cikkíró tiltakozik a párisi szerződés ratifikálásának kérdésével kapcsolatban Franciaországra nehezedő külföldi nyomás ellen. Mint Debré rámutat, az utóbbi időben nagymértékben fokozódott az amerikai, angol és nyugatnémet diplomáciai támadás Franciaország ellen. Ez a külső támadás összefonódik az „európai hadsereg'' hívei részéről indított belső támadással. Churchill és Eisenhower nemrégiben megtartott washingtoni tárgyalásait érintve Debré a következőket írja: „Az angolok és az amerikaiak egy ponton megegyeztek: eltávolítani Franciaországot a nemzetközi vitákban való részvételtől és ilyen módon. paagukhoz ragadni azt a stratégiai'" ís politikai pozíciót, amellyel Franciaország rendelkezik." LONDON Áz Observer című lap kommentálva Adenauer július 2-i rádióbeszéA külföldi lapok élénken foglalkoznak a vasárnap Bernben lezajlott Nyugat-Németország—Magyarország labdarúgó világbajnoki döntővel. A, párisi lapok hosszas tudósításomban számolnak be a találkozóról és egyhangúlag állapítják meg, hogy a magyar csapat a sole nehéz mérkőzés után fáradt volt s ezt a körülményt a pihentebb nyugatnémet együttes a maga előnyére használta fel. A „l'Eíiuipe" cikkének címe: ..Az esélytelen megverte a favoritot, ugyanúgy, mint 1950-ben Brazíliában." A cikk hangsúlyozza, hogy vasárnap délután egy rendkívül izgalmas mérkőzésen a német csapat azzal nyert, hogy rákényszerítette saját stílusát a „kimerült" magyarokra. Az V. világbajnokságért lezajlott küzdelem nem úgy végződött, ahogy sokan gondolták, — folytatja a lap, — nem a legtehetségesebb labdarúgók, nem a legeredményesebb játék művészei, nem a legfinomabb és legötletesebb labdarúgás képviselői győztek, hanem az a csapat, amely kitartóbb volt. tehát az utolsó szót a fizikai erőnlét, a hidegvér és az idegeken uralkodás mondta ki. A ,,1‘Equipe" nagy elismeréssel ír arról, hogy a magyar csapat példásan és sportszerűen fogadta vereségét. A „Párisién Libéré" szerint a magyar labdarúgás felsőbbségét semmivel sem kisebbítette a berni csatavesztés, mert egy kevésbbé fáradt együttessel szemben dicsőséges küzdelemben maradt alul. El kell ismerni — fejezi be cikkét a lap, — hogy akik végignézték az V. labdarúgó világbajnökságdt, azok szerint megbukott ez a világ- bajnoki rendszer s csak így történhetett meg, hogy az a nyugatnémet csapat lett világbajnok, amely már egyszer a magyaroktól Baselben 8:3- ra kikapott. Az „Aurore" annak tulajdonítja a magyar csapat vereségét, hogy játéaét, úgy nevezi azt, mint „Adenauer ultimátiimát az európai védelmi közösséggel kapcsolatban." A lap közli Haffnemak, bonni tudósítójának cikkét. A tudósító a következőket írja: „Adenauer ténylegesen revolvert szorított Francia- ország homlokához: vagy ratifikáljátok az európai védelmi közösségi szerződést a jelenlegi formájában, vagy hozzájárultok Németország korlátlan új raf el fegyverzéséhez .. A Reynolds News diplomáciai szemleírója a következőket írja: „az az ultimátum, amelyet Adenauer július 2-án Franciaországnak szögezett, annak a határozatnak volt az eredménye, amÄyet az Egyesült Államok a múlt héten adott át a nyugatnémet kancellárnak és amely szerint abban az esetben, ha Francia- ország a legközelebbi hetekben nem ratifikálná az európai védelmi közösség szerződését, új szerződést írnak alá Németországgal. Az új szerződés lehetővé tenné Németország számára, hogy önálló hadsereget alakítson." kosai a sok győzelmes csata után [áradtak voltak. Az V. labdarúgó világbajnokságnak az lett volna a sora, hogy a nagyszerű győzelmi sorozat után a magyarok nyerjék meg. Az a vereség, amely az utolsó hat percben érte a magyar együttest, drámai be. nyomást keltett a nézőkben, mert soha még egyetlen csapat veresége sem látszott annyira igazságtalannak, mint ez. A „Le Figaro" ugyancsak a magyar játékosok fáradtságának, idegkimerültségének tulajdonítja a vereséget. A „Liberation" írja: A aöntő mérkőzés nézői között nem volt egyetlen egy tárgyilagos megfigyelő sem, aki kétségbevonta volna azt a tényt, hogy az utolsó mérkőzésen a világbajnoki küzdelemben résztvett legjobb csapat maradt alul. El kell ismerni, hogy a magyar csapat a végküzdelemben már nem volt képes megmutatni igazi tudását, de hozzájárult vereségéhez a világ- bajnokság teljesen helytelen lebonyolítási módja is. A Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő hétfői lapok is nagy figyelmet szentelnek a vasárnapi mérkőzésnek. / „Vorwärts" és a „Neues Deutschland" többek között a következőket írja: — Az elfogulatlan közvélemény tisztában van azzal, hogy a magyar csapat vasárnap szenvedett egygólos veresége ellenére is a világbajnokság legjobb és legsportszerűbb együttese volt. A magyar válogatott szereplése a legnagyobb elismerést, váltotta ki a világ minden részébői ösz- szesereglett labdarúgó szakértők között. A „Rundschau am Montag" megállapítja: — A magyar csapat a világbajnokság legjobb, ha nem is legszerencsésebb együttese volt. Külpolitikai hírek PEKING Tokióból érkezett jelentés közli, hogy a Japán Diákszervezetek Országos Szövetsége június közepén országos kongresszust tartott, amelyen antimilitarista programmot fogadott el. A kongresszuson az ország minden részéből egybegyült több, mint 900 diák vett részt. PEKING Peking 13 körzeti népi gyűlése megválasztotta a Kínai Népköztársasági fővárosának törvényhatósági népi gyűlését. Az újonnan megválasz tott pekingi törvényhatósági népi gyűlésnek 554 képviselője van; vasutasok, textilipari munkások, építőipari munkások, tudósok, tanárok, orvosok, írók, művészek és vallási vezetők. A törvényhatósági népi gyű lésnek 106 nő tagja van, 37-en pedig Pekingben élő nemzetiségeket képviselnek, főleg muzulmánokat. MOSZKVA Július 3-án a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában ünnepi ülést tartottak a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. Az ülésen Moszkva város és Moszkva-terület szövetkezeti szervezeteinek képviselői, valamint a Moszkvában most folyó szövetkezeti kongresszuson résztvevő küldöttek jelentek meg, LONDON Július 4-én több, mint 2000 londoni vett részt a Nagy-Britannia Kommunista Pártja londoni körzeti bizottsága által a Trafalgar-téren szervezett tömeggyűlésen. A tömeggyűlés a következő jelmondat jegyében folyt le: „vessenek véget az Anglia fölött gyakorolt amerikai ellenőrzésnek.“ A tömeggyűlésen beszédet mondott John Mahon, a Kommunista Párt londoni körzeti bizottságának titkára és John Campbell, a Daily Worker főszerkesztője. A bolgár szövetkezeteknek 1,300.000 tagja van Szófia (MTI) A bolgár szövetkezetek jelentős szerepet játszanak az ország gazdasági életében. A bolgár szövetkezeteknek jelenleg 1.300.000 tagjuk van, de a tagok száma nap- ról-napra emelkedik. A fö!dművesszövetl ezelek összeírják a jövőévi kisgépsziikségíetel A legtöbb mezőgazdasági kisgép, alighogy megérkezik a boltokba, szinte már a kicsomagolás pillanatában gazdára talál. A dolgozó paraszt ság megnövekedett vásárlási igényét iparunk teljes egészében ki akarja elégíteni, ehhez azonban tudnia kqll, hogy körülbelül mennyi kisgépre és mezőgazdasági szerszámra van szükség. Ezért a SZÖVOSZ felhívta a földművesszövetkezeteket, hogy a termelési bizottságokkal együtt* állapítsák meg az 1955. évi várható igényeket. Külföldi lapvélemények a labdarúgó világbajnoki döntőről Az aratásban a sellyei járás vezet 3796 hold árpát és rozsot arattak le eddig a baranyai termelőszövetkezetek és egyéni gazdák Megyénk csaknem egész területén aratásra, kaszára érett már a gabona, vágni Ikell minden tétlenkedés nélkül az ősziárpát és hamarosan a búzát is. Megyénk délibb járásaiban már javában aratnak, de megkezdődött a ipécsváradi és a sásdi járásokban is a termés betakarítása. Az érés napról-napra gyorsabb. Gépállomásaink, a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák az eddiginél sokkal nagyobb eréllyel lássanak az aratáshoz, mert a déli részeken, az ősziárpák máris annyira érettek, hogy komoly szemveszteségtől tarthatunk. A béke-aratási versenyben eddig a sellyeiek haladtak a legelőbbre: 1765 hold árpát és 15 (hold rozsot vágtak le. Második a villányi járás 470 hold jával, és a sellyei járásbeli piskói és kemsei tsz-ek mellett a magyar- bólyi Tartós Béke, a villánykövesdi Alkotmány és a kisjakabfalvi tsz is befejezte az árpa aratását. A siklósi járás termelőszövetkezetei és egyéni gazdái 610, a szigetváriak 380 hold árpa és rozs aratásával végeztek. A mohácsi járásban 220, a pécsiben 260 Kiold területről került keresztekbe az árpa, a kombájn aratta pedig a magtárakban szárad. Leggyengébbek a sásdi járás 60 és a pécsváradi járás 16 holdas eredményei. Qó munkáért szép muzsikát M agy érdeklődés nyilvánult meg a Baranyamegyei Műsoriroda első rendezvénye iránt, mely 4- én, vasárnap este volt a pécsi Szabadtéri Színpadon. Örömmel állapítottuk meg a szereplő gárdával kapcsolatban, hogy Honthy Hanna Kos- suth-díjas kiváló művész és Simándy József Kossuth-díjas művész mellett a többi szereplő is elsőrangú volt. Honthy Hanna a magyar operett nagyértékű művésznője. Telt hangja szárnyalt, minden megnyilvánulásában, mozgásában, énekében izzón muzsikált Strauss Bécsi vér keringő je (nem tudjuk miért konferálták „Bécsi diákok”-nak) és Lehár szép muzsikája (ugyancsak rejtélyt miért mondtak be Luxemburg grófját). A hangverseny második részében pá ratlan művészettel előadott operettrészletek a hallgatóság művészi élményévé váltak. Majdnem minden számát meg kellett ismételni a közönség forró tetszésnyilvánításaira. Simándy József magasfokú művészettel előadott Carmen Virágáriája elmélyült líraiságával hatott. A Lohengrin Gral elbeszélésében és a Bánk bán részletekben diadalmas hősi stílusát ismertük meg. Szárnyaló hangja belső művészi átéléssel párosulva mélységes hatást tett a közönségre. A Radnay-val előadott Bánk bán kettős megrázóan drámai volt. Páka Jolán kultúrálj .kóloraturája tisztán muzsikált Strauss Kék Duna keringőjében. A Denevér Kacagódalának staccatoi is szépen csilingeltek. Palánkay Klára igen szépen és művészi szuggesztívitással énekelte Azucena áriáját és a Carmen Haba- neráját. Gyönyörűen egységes hatást tett a Rigoletto quartett Páka, Palánkay, Remsey és Radnay művészi előadásában. Remsey Győző meleg tenorján igaz művészettel szólalt meg a Ri- goletto-ból és a Mosoly országá-ból egy-egy ária. Hatalmas sikert aratót a stílusosan olaszos hangvétellel előadott Bohémélet Rodolpho áriája. Meleg lírával áradt a szerelem a Cigánybáró kettősének Páka és Remsey által előadott remek dallamaiban. Radnay György, akinek művészetét nemrég méltattuk a Rigoletto- val kapcsolatban, bravúros Figaróáriát énekelt remekül átélt megjelenítéssel. A Germont áriában több lírát szerettünk volna hallani. Perényi László Ady egy értékes és kevéssé ismert versét adta elő művészien átélt, szuggesztív tolmácsolásban; a vers hangulata azonban nem illett bele a könnyű, szórakoztató jellegű műsorba, még úgy sem, hogy a Kioszk vagy a Rózsakért dzsesz-zenekara kísérte melodrama- tikus aláfestéssel- Itt kérjük az illetékeseket, hogy a jövőben intézkedjenek arravonatkozólag, hogy a közeli szórakozóhelyek arra az időre, amikor a Szabadtéri Színpadon művészi műsor folyik, ne használjanak hangerősítőt, illetőleg halkan muzsikáljanak. A Szabadtéri Szín- Dad közönsége nem kíváncsi a szaxofon rikoltozására a művészi produkciók közben, mint legutóbb is a Pillangókisasszony harmadik felvonásának elején. Igen szépen hatott a Petőfi vers is Perényi tolmácsolásában. A debreceni MÁV szimfonikusok Rubányi Vilmos vezetésével Wagner Mesterdalnokok nyitányát nagy egészében jól oldották meg, a kidolgozási rész azonban nem volt ritmikailag egységes. Igen jó volt a Carmen közjáték előadása. A fúvósok hamis intonálása a Denevér- nyitányban tűnt fel, melyet különben jó, vidám friss előadásban kaptunk. Hallottuk még a zenekartól a Trubadúr Cigánykórusát kórus nélkül, valamint Rossini Teli Vilmos nyitányát lendületes előadásban. A gordonkaszólók igen szépek voltak. Bár az előadók egyenként mindent megtettek, hogy tudásuk legjavát adják, mégis sokkal színesebb lett volna a műsor, ha legalább felerészben ritkábban hallott áriákat, együtteseket kaptunk volna. A műsorösszeállítás másik hiányossága az volt, hogy keverték az opera- és operettszámokat. így a közönségnek állandóan új és új, egymástól egészen különböző hangulatba kellett átállítódnia, ami az egységes művészi hatás kialakulását nagyon megnehezíti. A művészi és közönségsiker egyaránt igen nagy volt és a közönség lelkesen és hosszú ideig ünnepelte a közreműködőket, akiknek ismétléseken kívül több ráadást is kellett adniok. HORVÁTH MIHÁLY Óvjuk az erdőket a tűzkártól Az erdők minden nyáron sokat szenvednek a kirándulók, az erdőben járókelők gondatlanságából származó tűzesetektől. Az elmúlt évben kereken félmillió forint ilyen természetű kár érte népgazdaságunkat. A tűz esetek felét eldobott égő gyufa, cigaretta okozta. Az erdő ma már mindannyiunké, s ezért fokozottabb megbecsülést, gondoskodást érdemel. Ne dobjuk el erdőben az égő gyufát, cigarettát, hanem gondosan oltsuk el, vagy bot végével ássuk a talajba. Tüzet csak olyan helyen rakjunk, ahonnan tovább nem terjedhet és mielőtt továbbmegyünk, oltsuk el vízzel, földdel úgy, hogy parazsa se maradjon. Az amerikai megszálló hatóságok szahaMocsátottak egy éietfooytig’ani {egyházra ítélt háborús tőbíinöst Berlin (MTI) A nyugatnémetországi amerikai megszálló hatóságok szabadonbocsátották a landsbergi katonai fegyházból Erhard Milch volt náci tábornagyot, a hitleri légierők egykori főfelügyelőjét. Milchet a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék 1946-ban háborús főbűnösként életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. A széles folyó partján állt egy csodaszép ** almafa. Lombjai között egy kis majom ütötte fel a tanyáját és a fa zamatos almáiból élt. Egy napion krokodil úszott fel a folyón. Éppen a fa közelében mászott a fövényre és sütkérezett a napon. A majom megörült a látogatásnak és almával kínálta meg a krokodilt. A két állat nemsokára meleg barátságot kötött. A krokodil egyre sűrűbben jött el, hogy új barátját meglátogassa, és a pompás almából falatozzék. Történt pedig, hogy egy napon a majom több almát szedett le a fáról, mint amennyit mindketten elfogyasztottak és a krokodil néhány darabot magához vett, hogy elvigye a feleségének. — Hol vetted ezt a remek, édes almát, drága fiacskám? — kérdezte ámulva a feleség. — Van egy majom barátom — felelte a krokodil, — almafán él. Gyakran felkeresem őt és mindig megkínál ezzel a nagyszerű almával. — Ah, — kiáltott fel a hölgy és elgondolkozva tette hozzá: — Ha a te barátod ilyen isteni almákkal táplálkozik, akkor gondolom, ő maga is igen zamatos lehet! Azután így szólt a férjéhez: — Drágám, ha igazán szeretsz, elhozod nekem a majom szívét. Addig nem lesz sem éjjelem, sem nappalom, élni sem lesz kedvem, amíg ezt a szívet meg nem ehettem. — Oh drágaságom — válaszolt bánatosan a szerencsétlen krokodil férj — ez egyszerűen képtelenség. A majom igaz, hű barátom, nem ölhetem meg, még a te kedvedért sem. Ez igazán gonoszság lenne tőlem. — Úgy, szóval megtagadod ezt a csekély kívánságomat is! — Toppantott haragosan a krokodilasszony, — Látom, nem szeretsz már, A krokodil és a majom Hindu népmese A krokodil búnak eresztette a nagy fejét. De belátta, hogy muszáj az asszony kívánságát teljesíteni, ha azt akarja, hogy helyreálljon a házi béke. Visszaúszott az almafához, ahol barátja lakott. — Mi van veled, — kérdezte aggodalmaskodva a majom, — olyan szomorú az arcod? — Mondd el, mi bánt! — Drága barátom, — kezdte a krokodil, — elvittem a feleségemnek dzokat az almákat, amiket te küldtél. Mikor meghallotta, hogy te mindennap almával kínálsz engem, igen megharagudott rám, szidni kezdett, hogy milyen hálátlan vagyok, mindennap itt vendégeskedem nálad, s még egyszer sem jutott eszembe, hogy én is meghívjalak téged. Igaza is van. Bevallom, szégyellem magamat. Nem jönnél hát el velem most? Meghívlak ebédre. — Nagyon kedves tőled ez a meghívás, — felelte a majom — és ezer örömmel el is mennék veled. De ti a vízben éltek, én meg a fán, hogyan juthatnék én el hozzátok? Sokkal jobb lenne, ha te hoznád iae a feleségedet, akkor megismerkednénk egymással és boldogan elcsevegnénk. — Ó, mi a homokos folyóparton lakunk, — sietett a krokodil megnyugtatni a majmot. — Felveszlek a hátamra, elviszlek odáig és még csak nedves sem leszel. A feleségem roppant meg fog rám haragudni, ha nélküled térek haza. Biztosan ízletes vacsorát készített és feldíszítette tiszteletedre a lakást. Velem kell jönnöd. A majom meggyőződött róla, hogy ezt a meghívást csakugyan nem utasíthatja vissza, felült a krokodil hátára és máris indultak lefelé a folyón. Amikor azonban beértek a mély vízbe, a majmocska megijedt. — Lassan, lassan testvér! — kiáltotta, — már a hátamat nyaldossák a hullámok! A krokodil így gondolkozott: — Most már a hatalmamban van, nem menekülhet meg, hiszen nem tud úszni. Elmondom neki, miért viszem magammal. És elbeszélt a majomnak mindent az igazi Sághoz híven. — A feleségem nem lesz addig boldog, amíg meg nem eszi a te szívedet. Ezért kell hozzá jönnöd. A majom villámgyorsan átlátta a helyzetet és így szólt a krokoailhoz: — Öh, barátom, hát miért nem mondtad ezt előbb! A szívemet eldugtam egy odúba az almafán. Sosem viszem magammal, hogy el ne veszítsem. Éppen azért élek a fán, mert ott a szívemet jól el tudom rejteni. Ha szóltál volna, szívesen magamhoz vettem volna, hogy elhozzam a feleségednek és ezzel megháláljam a szívélyes meghívást. — Ha csak ez a baj, forduljunk vissza és hozzuk el — javasolta a krokodil. így hát visszaúsztak az almafához. A majom gyorsan felkúszott a fára, leült a legfelsőbb ágára és boldog volt, hogy megmenekült a halál torkából. — Siess és hozd le a szívedet, — sürgette a krokodil alulról, a fa tövében. A majom azonban csak nevetett és lekiáltotta: — Te ostoba tökfilkó, hogy élhetnék én szív nélkül! Csakugyan azt hitted, hogy eldugtam a fa odújába? Takarodj innen és soha vissza ne gyere többé! Most látom csak, milyen barátom voltál te nekem!
