Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

% NAPLÓ 5 Ax idén gépekkel aratta tinik! A vokany I tSZ-ben már tavaly is dolgozott kombájn és három aratógép. Bár a kombájnnal sokat bajlódtak eleinte és szalmahoraója sem volt, a gépek munkájának és segítségének mégis örültek a tsz dol­gozói, mert alaposan megkönnyítették a legnehezebb mezőgazdasági munkát. Különösen Basehta István dolgozott szépen, ezért a vókányiak azt szeretnék, ha idén is ő aratná a gabonájukat. A Törekvés tsz ebben az évben 218 holdról takarítja be kombájnnal és ara­tógéppel a termést. Tizenkét kaszás vágja a többi ga­bonát, de ha ügyesek a gépállomásiak, akkor még ebből a 141 holdból is jut nekik. A traktorosokon van most a sor: a tsz elnöke, Szűcs János és az agronómus Varga Ernő elvtársak igyekeznek minél több gépierőt igénybe venni, hogy a felszabaduló kézimunkaerővel a növényápolásban haladhassanak. Az intézőbizottsági tagok Rácz József és Ragályi Lajos is nagyrabecsvilik a gépi munkát, csak az a kérésük, hogy az újpetrei gépállomás jó munkát végző elvtársakat küldjön hoz­zájuk, mint tavaly Kéri András Kistótfalun, Kiskas- sán, Ivánbattyán'ban és Basehta István az ő földjei­ken. * Mohácsszigeten is nagy zivatar volt az el­múlt napokban. A Vörös Fény tsz-ben akad még ka­pálni való, de sok helyen víz lepi még most is a ba­rázdákat. Az aratást is késlelteti az időjárás, csak a jövő hét derekán kezdhetik meg, de már most felké­szülnek rá. Mire beérik a gabona, minden munkaerőt odairányítanak. Kell is, mert ilyen termésre még mi sem emlékszünk, — mondják az idősebb tsz-tagok, pedig már sok szép gabona termett a szigeti földe­ken. A 200 holdas vetésből csak a 30 holdas ősziárpa ígér közepes termést, — a többi annál jobbat. Szido- nya Mátyás nagy örömmel mondja: „Míg egyéni gaz­da voltam, soha sem volt olyan árpám, amilyen most a tízholdas tavaszi. Fortily Antal, a járási mezőgaz­dasági osztály főagronómusa vetőmagnak minősítette gabonánkat.“ A Vörös Fény tsz minden álló gabonát géppel ta- karittat be, csak a dültje vár kézi kaszásokra. A palkonyaiak tavaly még inkább kézzel dolgoztak. A gabonának mindössze 10—15 százalékát takarították be géppel. Egy aratógépük volt, de . az sem működött hiba nélkül, sok volt utána a munka. Az idén 70 hold négyzetes kukoricát kapáltak meg gépi erővel. Varga István és a másik traktoros szép, tetszetős munkájukkal megszerettették a pabeonyaiak- kal is a traktorokat. Basehta István 30 holdon vágta le a lucernát zetorjával, másfél nap alatt, — amely­ben tíz kaszás négy napon keresztül erőlködhetett volna. Ez aztán a munka! — mondták a palkonyaiak és elhatározták, hogy ezt a segítséget a betakarításnál is igénybe veszik. Az aratásnak 50 százalékát végzik géppel, 44 holdat kombájn, 130 holdat aratógép vág le. Mivel gabonájuk még csak szőkül, az ivánbattyá- niaknak adták kölcsön aratógépüket, míg ők is meg­kezdhetik a nagy munkát. A palkonyaiak augusztus 20-ra minden beadást teljesítenek. A tsz-tagok, Péter József tanácselnök, az agronó­mus, mind nagy reménnyel néznek az aratás elé és szeretnék, ha az újpetrei gépállomás gépei az ara­tásban is olyan baráti segítőtársaik lennének, mint a szántásban, vetésben és kapálásban voltak. * A kölkedi tSZ-ben most nagyobb a megértés és összetartás, mint bármikor. Mindenki dolgozik. Az elnököt is a szénarendek között találhatjuk csak meg. A növényápolást, is elvégezték már. várják az aratást de csak a jövő hét derekén kezdhetik meg a nagy termésátlagot ígérő gabona betakarítását. Nagy kedv­vel és igazi lendülettel készülnek a nagy munkára. „Amit csak lehet géppel" — ez a jelszó Kölkeden. A búzának 50 százalékát kézi erővel, a többi gabonát géppel aratják. A kölkedi határ még zöld, de a jövő hét végén kombájn és aratógépek akasztják éles kaszájukat elő­ször a 70 holdas árpatáblába, majd a 230 holdas bú­zába. Az Uj Élet tagjai olyan büszkék határukra, hogy még a szigeti Vörös Fénnyel sem cserélnék el, pedig ott is mintatermést várnak. Uj gépek, beruházások segítik a baranyai mezőgazdaságot Taláh még sohasem ápolták olyan gonddal földjüket, sohasem néztek a kedvezőtlen időjárás ellenére is olyan bizakodva a jö­vőbe a baranyai gaz­dák, mint most, amikor a kormányprogramm óta eltelt esztendő mil­liós beruházásai új gépek százait állítják sorompóba megsegíté­sükre. Egy év alatt 250 új gép érkezett a bara­nyai gépállomásokra. A megnövekedett gép­park — többek között tíz új könnyű, nagy­teljesítményű Lanz- Bulldog traktor — nem csak azt tette lehető­vé, hogy a gépállomá­sok a termelőszövet­kezetek talajművelé­sét elvégezzék, jelen­tős részt vállaltak az egyénileg gazdálkodó parasztok munkájában is. Az újpetrei gépál­lomáson például idén tavasszal háromszor annyi igényt elégítet­tek ki a szövetkezeten kívül álló parasztok­nál, mint az elmúlt egész esztendőben. Géppel végezték ez- évben a híres baranyai szőlőtermővidékek ’ új telepítésre kerülő táb­láinak forgatását. A villányi gépállomás Sztálinyec-ekéje na­ponta 80 ember mun­káját látta el, emellett háromszor, négyszer mélyebben forgatta meg a talajt, mint az emberi erővel lehetsé­ges lett volna. Az 1954-ben létesült sze­derkényi növényvéael- mi állomás pedig kora tavasz óta a szántóföl­deken és a szőlőkben többezer holdnyi terü­letet porozott, perme­tezett, hatalmas ter­mésmennyiséget ment­ve meg ezzel a nép­gazdaságnak. A későn beérő és gyors levágásra váró gabonaföldeken is ko­moly segítőtársai a fa­lunak a gépállomások: aratógéppaxkjuk ta­valy óta 71 új kom­bájnnal és 20 arató­géppel gazdagodott. — Mintegy 20 új gépet kaptak az idén az ál­lami gazdaságok, me­lyek szükség esetén szintén résztvesznek a termelőszövetkeze­tek, gazdák aratásának meggyorsításában. A sok munkáskezet pótló, korszerű nagy gépek mellett kis gé­pek is segítik a ba­ranyai parasztokat. A termelőszövetkezetek tagsága állami támo­gatással csaknem há­romszáz kisgépet ka­pott az elmúlt egy esztendő alatt. Egyre bővebb az áruválasz­ték a szövetkezeti bol­tokban: amíg tavaly félév alatt százhar­mincezer forint ára kisgép, szerszám volt kapható a falusi üzle­tekben, idén az első félévben már mintegy kilencszázezer forint­nyi, a harmadik ne­gyedévben pedig újabb kilencszázezer értékű kisgépet, szerszámot árulnak majd az üzle­tek, hogy az egyre fo­kozódó szükségleteket kielégítsék. Emellett új épületek — lakások, kutak, is­tállók, — egész sora jelzi a kormánypro­gramm eltelt egy esz­tendejének útját Ba­ranyában. Csaknem 6 millió forintos építke­zéssel, amely már min denütt megkezdődött és ezévben befejeződik — javítják meg a gép­állomások dolgozóinak munkafeltételeit. Szinnyey Henrietta 15.433 forintot kapott kiváló tenyészbikájáért Csengő forintok ezrei bizonyítot­ták be a napokban Kelemen Sándor 12 holdas készül középparasztnak, hogy az új kormányprogramm, a mezőgazdaság fejlesztési határozat az ő életében is megvalósul. Egyik tizennyolchónapos, kiváló magyar­tarka tenyészbikájáért a szerződés értelmében 15.433 forintot kapott, a másik 15 hónapossal pedig résztvesz az őszi országos mezőgazdasági ki­állításon. Kelemen Sándor azelőtt is szíve­sen foglalkozott állattenyésztéssel, amikor még többen lebeszélték róla. Azóta azonban, amióta törzsköny­vezték tehénállományát, növendék szarvasmarhái szerződéses lekötésé­vel pedig mentesül a tejbeadás alól, még szívesebben. Megvan a takar­mányalap is a most már héttagúra szaporodott szarvasmarha-állomány számára. A jólgondozott földek ter­mésén kívül a tejgyűjtőbe naponta leadott negyvenöt-ötven liter tej után a készpénzáron kívül literen- kint harminc deka vörösliszt-kiuta- lást kap. Ezek a kedvezmények arra ösztön­zik, hogy jövőre az idei kettő he­lyett már négy fejőstehenet tartson. A kiváló gazdát társai a termelési bizottság állattenyésztési részlegének elnökévé választották. Egyre többen követik példáját: falujában ma már vele együtt négyen foglalkoznak szerződéses bikatenyésztéssel. Kele­men Sándor gondoskodik arról, hogy még többen legyenek1 javaslatára a közeljövőben állattenyésztési elő­adás-sorozatot indít Keszün a me­gyei állattenyésztési igazgatóság. Gammos István traktorista A híres villányi bo­rokat termő hegyal­jában épült a szántó-vető emberek munkáját segítő — villányi gépállomás. Itt dolgozik 1948 óta — mindig az elsők között — Gammos István elvtárs. Az éjszakai vihar nyo­mait még nem tüntették ‘el, hiszen alig múlt hét óra, de Gammos elvtárs már végigjárta a gépállo­más vezetőit főagronó- mussal, mérnökkel és fő­gépésszel beszélt, mert azt a cséplőgépet, amellyel három évig dolgozott, most másnak szánták. — Ez nem lehet. Ra­gaszkodom hozzá, hiszen jobban vigyáztam rá, mintha sajátom lenne. Az idény befejezésekor min­dig hiba nélkül tisztán hoztam be a gépszínbe. Minderre az igazgató elvtárs azt mondja, hogy nagyon furcsa ember a Gammos. Pedig semmi fúr csaság nincs benne, csu­pán azért harcol, hogy to­vábbra is tarthassa az első helyet a gépállomá­son, Azt akarja, hogy a gépnél dolgozó 23 ember se tétlenkedjék, amíg egyetlen kalász lesz csé- peletlen. ötvenhárom va­gon 60 mázsát csépelt ta­valy, az idén sem adja alább, — lesz mit csépel­nie. A siklósi állami gaz­daság igazgatója már kér­te, ha a körzetében végez, minden további nélkül jöjjön a gazdaságba. Ta­valy nagyon megszerették a munkáját. — Most hova indul a cséplőgéppel? — A nagyharsányi ter­melőszövetkezetben már két napja arat a kombájn, ponyvára terítve szárad a mag, amelynek a tisztítá­sa az én gépemre vár. Oda igyekszem. A tagok is nagyon várnak, hogy a tiszta gabonát vihessék a begyüjtőhelyre és magtár­ba. Vájjon miért szeretik ennyire Gammos elvtárs munkáját? Ez egyszerű. Géphiba miatt nincs egyetlen óra mulasztása sem, csak addig áll, amíg a segédvezetővel, Csőszi Lajos elvtárssal elvégzik a karbantartást. Csőszi elvtárs segédvezető, de bármelyik pillanatban rá­bízhatják a felelős veze­tést is. Jól kioktatta már a sztahánovista Gammos István. Ezt a kitüntetést 1952 december 14-én kap­ta, azóta még jobban igyekszik a munkával. Traktora G. 35-ös, amellyel 183 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A növényápolásban is so­kat segített a beremendi Dózsa, a magyarbolyi Tar tós Béke és a kásádi ter­melőszövetkezet tagjai­nak. Nem hiszem, hogy van a megyében még egy traktoros, aki 13 nap alatt 380 holdat kultivátorozott és 50 hold szénát gyűjtött. Legszebb eredménye a június utolsó vasárnapján teljesített 44 hold — igaz reggel három órától este féltizenegyig dolgozott. Most színbe kerül a kultivátor, nincs szükség tovább a munkájára, mert a kukoricák akkorá­ra nőttek, hogy géppel nem lehet benne dolgoz­ni. Gammos elvtárs pedig szívesen kapálna még vagy 200 holdat. Ezután azonban a cséplőgéppel dolgozik és ha a szükség úgy kívánja, a tarlóhán­tásban is résztvesz. Eredményei elérésében nagy jelentősége van an­nak, hogy a gépeit maga javította és a gépállomás vezetősége biztosította az üzemanyagot, a kisebb pót alkatrészeket. A jövő esztendőben még nagyobb eredményekre számít Gammos elvtárs. mert novemberben hazajön a katona fia és azzal dol­gozik majd egy gépen. — „Akkor az ország minden traktorosát versenyre hí­vom. Abban a verseny­ben sem kell szégyenkez­nünk, hiszen amikor itt­hon volt, én első, ő pedig a második volt a t.ervtel- jesítésben“. Herczegh Ilona Á pécsbányatelepi bányászok üdvözlik a nagypalli Búzavirág tsz dolgozóit Kedves Elvtársak! Örömmel olvastuk az újságban, hogy a nagypalli Búzavirág termelő­szövetkezet dolgozói teljesítették egészévi kenyérgabonabeadási kötele­zettségüket. Ebből az alkalomból köszöntjük a termelőszövetkezet dolgo­zóit Pécs VI. kerület bányászai névé ben. Kerületünk a kormányprogramm megjelenése óta állandóan túltelje­síti tervét. Úgy érezzük, hogy az elvtársak sikereiben nekünk is ré­szünk van. Mi termeltük azt a szenet, amelyet talán éppen mezőgazda- sági gépek készítésére használtak. Kerületünk dolgozói is kimagasló eredményről számolhatnak be. Félévi tervünket jóval a határidő előtt teljesítettük és terven felül 13.560 tonna szenet adtunk a hazának. Jú­niusi tervünket is 105.5 százalékra teljesítettük. ígérjük, amíg az elvtársak az arató- és cséplőgép mellett végeznek jó munkát és teljesítik hazafias kötelességüket, addig mi lenn a bányá­ban sem feledkezünk meg kötelességünkről. Továbbra is túlteljesítjük tervünket, emellett nagy gondot fordítunk a minőségre és arra is, hogy minél olcsóbban termeljük a szenet.Glock—Leisz—Páncél és Markvart- csapatok is ígéretet tettek arra, hogy nemcsak júniusban teljesítették túl előirányzatukat, hanem júliusban és augusztusban is élenjárnak a termelésben. Közös célért harcolunk mindannyian, az életszínvonal emeléséért, a szocializmusért, ezért további munkasikereket kívánunk és harcos, kom­munista üdvözletünket küldjük az elvtársaknak. BÖRZSE1 MIHÁLY kerületvezető SZANDTNER JÓZSEF ÜB. elnök KÖRÖSI LAJOS Széchenyi-akna párttitkára HELLER ANDRÁS András-akna párttitkára MÁNFAI FERENC DISZ-titkár NEMZETKÖZI SZEMLE Két tárgyalás ... Washingtonban kedden befejeződ­tek Elsenhower, Dulles, Churchill és Eden 5 napos megbeszélései. A ve­zető angolszász politikusok tanács­kozása — amint azt a zárónyilatko­zat is bizonyítja. — nem váltotta va­lóra a hozzáfűzött reményeket. A washingtoni megbeszélések be­vallott 'célja az volt, hogy „össze­hangolja a két ország politikáját“. Gyors létrehozása azokkal a mély­reható ellentétekkel magyarázható, amelyek az Egyesült Államok és Anglia politikájában legalábbis je­lenleg fennállanak. A hivatalos amerikai politika az egyre nyíltabb, egyre szemérmetle­nebb agresszió politikája. A genfi értekezlet szétrobbantására irányuló mesterkedések, a koreai kérdés bé­kés rendezésének meghiúsítása, az indokinai háború kiterjesztésére tett erőfeszítések — ezek fémjelzik ezt a politikát. Az agresszió politikája azonban kudarcot vallott mind a genfi értekezleten, cnind pedig a kulisszák mögötti tárgyalásokon. — Azt még sikerült ugyan clérniök az amerikaiaknak, hogy a koreai fegy­verszünet — fegyverszünet maradt, s nem váltotta fel a békés rendezés, az indokinai háború kiterjesztésé­nek tervei azonban fiaskóval jártak. Az indokínai háborúba és az ameri­kai politika hű kiszolgálásába be­lebukott Laniel kormánya. Az új francia kormány pedig csak annak köszönhette megszületését, hogy ve­zetője, Mendes-France ígéretet tett az indokinai tűzszünet gyors eléré­sére. A genfi értekezleten azóta a két közvetlenül érintett fél katonai és politikai képviselői jelenleg is folytatják tárgyalásaikat a fegyver­szünetről. Hasonló sorsra jutott az úgyneve­zett délkeletázsiai védelmi szövetség terve is. Amerikát ezúttal is „cser* ben hagyták'* szövetségesei. A jóval józanabb, megfontoltabb angolok ki­jelentették, hogy nem mennek ab­ba bele a brit nemzetközösség or­szágainak, — köztük a legnagyobb­nak, Indiának — támogatása nélkül. S ezt nem is olyan burkoltan hoz­ták az amerikai vezető körök tudo­mására. A távolkeleti politikával kapcsolatban a legsúlyosabbak, — legszembeötlőbbek az angol—ame­rikai ellentétek. Anglia félti ázsiai pozícióit, szeretné megtartani a brit nemzetközösség országaiban meglé­vő gazdasági és politikai befolyását, amit egy új amerikai háborús ka­landban való részvétellel minden bizonnyal elvesztene. Az angol—amerikai ellentétek azonban korántsem korlátozódnak ki zárólag erre. Ellentét áll fenn a két ország között a kelet-nyugati keres­kedelmet, a Kínai Népköztársaság­gal való viszonyt cs az európai po­litikát illetően is. Ezeket az ellen­téteket kellett volna felszámnlniok a washingtoni megbeszéléseknek. Az angol-amerikai ellentéteket azonban Washingtonban nem sikerült elsi­mítani. Washingtonban tehát — amint ar­ra a homályos és semmitmondó, de komoly nézeteltérésekre valló záró- nyilatkozatból következtetni lehet, hogy ha talán körüVnényesen is, de Anglia nemet mondott Amerikának. A brit imperializmus a jelekből ítélve megkísérli, hogy az eddiginél »okkal önállóbb külpolitikát folytas­son. UjaDelhibcn Csou En-laj és Nehru, Ázsia két legnagyobb országának, a Kínai Nép köztársaságnak és Indiának minisz­terelnökei találkoztak. A több. mint 600 milliós népi Kínának a génfi értekezleten egyenrangú nagyhata­lomként történt részvétele már ön- magábanvéve is az értekezlet egyik eredményét jelenti. A kínai küldött­ség részvétele azonban jelentős mér­tékben hozzájárult ahhoz is, hogy az értekezleten szereplő két kérdés közül az egyikben, az indokínai kér­désben megvan a lehetőség a meg­egyezésre. Az amerikaiak megkísérelték ugyan, hogy Kína jelenlétéről ne ve­gyenek tudomást, azonban vaimi kevés eredménnyel. Eden többizben tárgyalt Csou En-lajjal, Mendes- Francenak. az új francia miniszter- elnöknek pedig első dolga volt. hogy felkeresse Genfben Csou En-lajt. — Közvetlen érintkezés jött létre a kí­nai küldöttség és az indokinai úgy­nevezett társállamok képviselői kö­zött is. A Kínai Népköztársaság nem elszigetelt állam többé a nemzetközi porondon, hanem a nemzetközi po­litika küzdőterének aktív ténye­zője. Csou En-laj újdelhi meghívása és útja is erről tanúskodik. India fő­városában két olyan ország vezető államférfiai találkoztak, amelynek belső politikai, gazdasági rendszere ugyan különbözik, de amelyeknek közös érdekük, hogy Ázsiában béke legyen s a gyarmatosításnak, a né­pek leigázásának korszaka egyszer- smindenkorra lezáruljon. Erre mu­tatott rá Nehru miniszterelnök, ami­kor a Csou En-laj tiszteletére adott estebéden kijelentette: „Nrmesak mint egyének találkozunk, hanem mint két nagymultú ország, India és Kína képviselői. Nemcsak a két ország, hanem egész Ázsia, sőt a vi­lág számára is nagyjelentőségű hogy ez a két ország hogyan viselkedik egymással szemben, mennyire tud együttműködni a világ békéje és jó­léte érdekében." Ezt a gondolatot fejezte ki Csou En-laj is válaszában: „A kínai nép — mondotta, — na­gyon örült, hogy olyan szomszédja van, mint India, amely híve a béke ügyének." Kína és India együttvéve 960 mil­liós népének barátsága Ázsia és a világ békéjének egyik legfontosabb tényezője. S e két ország lakossága az emberiség csaknem felét jelenti. Ezzel nagyon js számolniok kell azoknak, akik egy új háború (irzcsó- váját szorongatják a kezükben.

Next

/
Thumbnails
Contents