Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-31 / 180. szám
19S* JULIUS 31 NÄPCÖ s A ,Jisztasí'ioí, rends! a bányában“- mozgalom eredménye Petőfi-aknán Sejjít az egész megy© Ünnepi műszak az árvízkárosultak megsegítésére A vasasi Pífiőfi-akna bányászai •em májusban, sem júniusban nem teljesítették tervüket. Alkotmányunk közelgő ünnepe • és a bányásznap tisz teleiére megígérték, túlteljesítik július havi tervüket és a III. negyedévi előirányzat ukon felül 500 tonna szenet termelnek. I Vállalásuk valóra váltásának első lépéseként „Tiíiztaságot, rendet a bányában" jelszóval bányájuk rendbehozását határozták el. A vágatokban szerte heverő csilléket, faanyagot összeszedték. A szállítás megkönnyítésére a vízzel telt vágatokat a csorgák kitisztításával és szivaty- tyúk beállításával víztelenítették. A frontfejtések légvágatainak bővítésével megkönnyítették a biztosításhoz szükséges fa munkahelyre szállítását. Az üzem vezetősége a rend kedvéért attól sem riadt vissza, hogy két frontfejtésen — míg azokat az előírásnak megfelelően rendbe nem hozták — leállította a szenelést . A vasasi Petőfi-akna bányászainak A kémesí malom végén, ahol a kövesút Cun felé ágazik, ál' l egy fe- héríalu kis ház, Keresztes Kálmán bognármester lakik benne családjával. Bent a ház előtt a Soldes tornácon a gazdasszony éppé* i az ebédhez tálal. A gyerekek korrülülik az asztalt. A ház végéből hali1 átsző üte- ,mes zaj elárulja, hogy a családfő nagy munkában lehet, f előle akár ebédelhetnek is. /Ahogy a műhelybe lép ele, éppen egy hosszú deszkán gyaliul. — Beszélgethetünk el ídárs, úgy sem szeretem a forró éti élt, megvárjuk, amíg kihűl — mondja. — Hát mire is kíváncsi? — A munkájára. — Hát kérem, a múlt év novemberében kaptam meg az iparengedélyt; azelőtt a Vendéglátó Vállalatnál dolgoztam, de i johasem éreztem jól magam abban a munkában. Bántott mindig, hogy nem dolgozhattam a szakmában., Tudja, szeretem a mesterségemet í és azt folytatom, amíg csak emelni bírom a kezem. — Mit készít most,? — Két kocsioldala m dolgozom. — Nagy szükség van j iájuk, hiszen itt a hordás ideje. Keresztes Kálmánt nem egész fél éve vette fel újra a, gyalut. Elsőnek Ádár János kéme si középparaszt kereste fel, kocsiok iáit rendelt nála. Amikor pár nap mi jlva elkészült, hamar szárnyrakelt ,• i hír, hogy Ádár Jánosnak jó erős 1 (ocsioldalt csinált a bognár. Megrakj látják akárhogy, bírja. Azután már egymásnak adták a kilincset: ki kei- Eket, ki lőcsöt, ki kocsioldalt rendelt nála. „Nem kell jelszavuk és Ígéretük teljesítéséért megindult szívós kitartó munkája eredményeként július 21-én esedékes havi tervükben elérték a 100 százalékot. Azóta sem adják alább és naponta túlszárnyalják tervüket. Idős és fiatal bányászok egymással versenyben küzdenek a több szénért, Ferencz János frontlbrigádja július 29-ig esedékes havi tervét 142 százalékra teljesítette és terven felül 765 csille szenet termelt. Példáját Magyar János DISZ brigádja 130.9 százalékos eredménnyel követi. A frontbrigádok nemes versengésének eredménye, hogy az üzem tizennégy ,'crontbrigádja közül tizenegy túlteljesíti előirányzatát. A bányászokhoz méltó helytállás nyomán a vasasi Petőfi-akna dolgozói a IÍT. negyedévre felajánlott terven felüli ötszáz tonna szénből július 3G-án reggelig már 384 tonnát szállít ottak külszínre. már Siklósra mennünk" — mondogat ták megelégedéssel. — Elgyőzd-e anyaggal? — Anyag? Az még volna, hanem a szerszámmal rosszul állok. Az istennek se tudok szerezni vonókést és furdancsot — fakadt ki. — Látja, — mutat egy törött spirálfúrót — ezt a napokban vettem, mint minőségi árut, de már az első lyuknál beletört. Hát ilyennel dolgozzék az ember?! Itt segítsenek elvtárs, aztán, ami már rám tartozik, ami a szakmába vág, abban nem lesz hiba. A kovács 1918 jelentős dátum Pintér Ferenc életében. Akkor állt először üllő mellé, azóta üti a vasat. Megfordult már sokfelé az országban, de munkája után sehol sem hagyott haragost. Ahogy a műhely felé haladok, már hallom az üllőn csendülő kalapács ütemes zaját. A mester már 55—60 év felé jár ,de még mindig fiatalos lendülettel formálja a tüzes vasat, amely egy-kettőre patkóvá görbül. Vízbemártja, edzi és a kész patkót félredobja. Nagyot fújva megtöri! izzadó homlokát szurtos kötényével. — Segíteni jött-e az elvtárs? — kérdi mosolyogva. — Elkelne ám a segítség, van munkám bőven. Hamar kijelentettem, hogy a kalapáccsal még eddig csak szeget vertem és a 'kémest kovácsmester már arról beszél, hogy miért tért vissza újból az iparához: — Nézze csak, ami igaz, az igaz. Mehettem volna máshova is, de tudja, eleget szenvedtem a régi világban a mesterségemért, azért csak azt Milliomos lesz idén a kisnyárádi Új Hajnal termelőszövetkezet A kisnyárádi Uj Hajnal termelő- szövetkezetnek 27 kiváló tagját emel ték ki megalakulása óta az állam- apparátus különböző helyeire. Ez azonban nemhogy gyengítette, de még inkább erősítette, tömörítette az Uj Hajnal sorait .Az otthonmaradottak még tervszerűbb munkával, ösz- szefogással pótolták azt a hiányt, amit a kevesebb munkáskéz jelent. Megfogadták: milliomossá teszik termelőszövetkezetüket. Ezév tavaszára már kialakult szokás lett a csoportban hogy minden este összejön a tagság a másnapi feladatok megbeszélésére. A vezetőség mindig meghallgatja a tagok véleményét, javaslatait s eszerint irányítja a munkát. így sajátjának érzi a szövetkezetei minden tagja és nagy kedvvel dolgozik. Közös erővel leküzdötték az itt-ott még megmutatkozó ellenszenvet a gépek iránt, területük háromnegyed részére gépi művelési és aratási szer ződést kötöttek a gépállomással. — ■Csupán ez és a szerves- és műtrágya idei helyes adagolása annyit hozott a csoportnak, hogy egy-egy munkaegységre egyedül búzából 30—30 dekával több jut a tervezettnél. Ennek láttán elhatározták a kisnyárádiak, a maguk erejéből is növelik gépállományukat. Az őszre hat új — kisebb nagyobb — mezőgazdasági gépet vásárolnak. A jó kedvvel végzett munka eredménye nemcsak nagyobb darab kenyeret, több pénzt is hoz a mohácsi járás élenjárójává emelkedett termelőszövetkezetnek. Sertésállományuk hozamából eddig 50.000 forint ára készpénzelőleget osztottak a tagságnak. A most épülő korszerű, új ólak ban ősszel betelepülő 70 új tenyész- sertés — a gabonatermésből várható többletjövedelem mellett — újabb többszázezer forinttal gyarapítja a közös vagyont. Ha minden úgy sikerül, ahogy tervezik, ezév őszén a kisnyárádi Uj Hajnal felzárkózik Baranya nyolc milliomos termelőszövetkezete mellé. Ezekben a napokban úgy váltják valósággá ezt a tervet a szorgalmas csoporttagok, hogy az aratás végeztével bő termést ígérő kukoricásukban hozzákezdtek a nyári gazoló kapáláshoz. mondom, nem is hagyom el sohasem az üllőt. — Úgy látom, van munkája! — Munka? Az bizony ... akad. Nem ülhetek ölhetett kezeikkel, tegnap kettes ekéket hoztak javításra, de már vihetik is tarlót hántani. Elkészültek. Nemcsak a kémesiek keresik fel a kovácsműhelyt, eljönnek a környező falvakból is. Aki egyszer nála dolgoztatott, az utána is idehozza pat- koltatni a lovát, vagy ekevasat élesíteni. Már eltettem a jegyzettömbömet, amikor megszólalt: — Egy pillanatra még elvtárs. Van itt más megírni való is bőven! Látja az új kerekekre abroncsvas kellene. Honnan a csodából vegyek, amióta itt vagyok, egy deka nem sok, annyit sem kaptam. A télen azon mérgelődtem, hogy nem volt hegyessarok. Az most van dögivei, amikor a kutyának sem kell. Igaz, vettem belőle százat, előre kell gondolni, hátha megint elfelejtenek a télen küldeni?! Aztán tudja mit szeretnék még mondani? — mondja egy kis szünetet tartva. — Arról volna szó, hogy jó lenne egy tanuló a műhelybe, mert egy ember csak egy ember, az ilyen vén pedig már annyi se. Meghat nemcsak most kell az iparos, igaz? A szíjgyártó 1953 nyarán a diósviszióiak bajban voltak a lószerszámjavításokkal. Ha nem jött vándorszíjgyártó, a legnagyobb dologidőben is Siklósra mehettek az elszakadt hámmal. Sok bosszúság, nagy költség! Hiába sürgetett a munka, szakadt szerszámba'nem foghatják a lovakat! Volt szíjgyártó mesterük, de a gépállomáson dolgozott, mint vontatás. Egyszóval mindent csinált, csak éppen a tanult mesterségét nem folytatta, míg azután 1953 végén újra kikerült Bőgner János cégtáblája a 107- es számú ház fáiéra. Hetek, hónapok elteltével a diós- viszlóiaikon kívül a szomszéd falubeliek is megismerték a munkáját. — A komlói vájáriskola fiataljai és felnőtt dolgozói is mindennap szív- szorongra hallgatták a rádió jelentéseit. Már az első napokban az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy segíteni kell a bajbajutott árvízkárosultakon. Rövid, de megható összejövetelen az az elhatározás született, hogy mindenki egyhavi fizetése öt százalékát adja az árvízkárosultaknak. A napokban eljutott a vájáriskolába a tatabányai bányászok vállalásának híre. Eszerint augusztus elsején, vasárnap teljes létszámmal ünnepi műszakot tartanak a tatabányai bányászok. A mi iskoláink fiataljai követték a példát; a tatabányaiakhoz hasonlóan augusztus 1-én, vasárnap, ünnepi műszakot tartanak és a munka értékét az árvízitárosul- taknak küldik. RACZ SÁNDOR nevelő. komlói vájáriskola. is magávalragadtu. Horváth (16) János gépi plancsírozó a legjobb minőségi munkát végzi most a Markosban. A bőriparban ..plafonnak" számító 99.8 százalékos minőségi munkát végzett. Teljesítménye a második dekádban elérte a 200 százalékot. Horváth Jánost Kiss Géza kézi - taszító követi nyomon a minőség terén. Az ő eredménye is megközelíti a „p!afon"-t. A bőrgyára dolgozók egy percig sem feledkeznek meg az árvízkárosultakról, úgy dolgoznak., hogy a fizetésükből felajánlott két százalék minél több legyen elsején, s állandóan javukon a bőrök minősége. !*écsi Kesztyűgyárban eredményt ért el. Simonná után Reisz Györgyné kézivarró következik a jó munka. ranglistáján. Az. 6 teljesítménye 147 százalék és minőség terén három százalék hiányzik a százból. Jandó Józsefné varrónő is példát mutat s arra törekszik, hogy "< is a legjobbak közt küzdhessen az árvízkárosultak megsegítéséért. Az alkotmány évfordulójának méltó meg ünnepléséért. — A LAPANCSAI UJ ELET termelőszövetkezet tagsága 10 mázsa búzát, 10 mázsa burgonyát és 20 mázsa csöveskukoricát ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. — MÁGQCSON a Dózsa utcában sokan ismerik Reisz István dolgozo parasztot. Egy mázsa búzával segíti a károsultakat. — CZÁYER MÁTYÁS felelős gép- vezető, a bolyt gépállomás dolgozója, Versenden az egyéni gazdáknál csépel. Ott találni Sztájnics Dusánt, a brigádvezetőt társaival együtt, akik felajánlották, hogy augusztus li-ig befejezik a cséplést és egynapi keresetüket az-árvízkárosultaknak juttatják el terményben. — A PÉCSI MÁV IGAZGATÓSÁG központi dolgozói eddig 17.864 forintot küldtek az árvízkárosultak megsegítésére. — TÓTH JÖZSEFNE eladó, a ME- ZOKER vállalat dolgozója 100 forintot ajánlott fel az árvízkárosultaknak. — A PÉCSI FINOMMECHANIKAI ÉS MOTORJAVITÓ VÁLLALAT dolgozóinak egy része résztvett az árvízveszélyeztetett Mohács-környéki munkákban, ahol 992 munkaórát töltöttek. „Engedjék meg\ hogy meg; jegyezzük A szigetvári járási tanácson olvastuk a „Dunántúli Napló“ július 29-i számában a pécsváradi járási tanács titkár szavait, amelyben közölte, a lap munkatársával, hogy hétfőn estig befejezték az aratást és embereik már a szigetvári járásnak segítenek. Engedjék meg, hogy megjegyezzük: tudomásunk szerint a pécsváradi járás területéről nem dolgoznak emberek a mi járásunkban, mert erre semmi szükségünk nincs és nem is volt. Mi, a pécsváradi járás segítsége nélkül is befejezzük az aratást, sőt úgy gondoljuk — előbb is befejeztük mint a péts várad iák. A szigetvári járás dolgozó parasztjai nem papíron, hanem a zab kivételével hétfőre a valóságban is befejezték az aratást és a napokban a zab keresztekbe kerül. A jövőben a pécsváradi járás vezetői mielőtt jelentenék egy-egy műn ka befejezését, — jobban nézzenek körül területükön. Egyik járás sem akarjon a többivel szemben versenyt nyerni papíron, ködösítéssel. Mi tisztességes, szocialista versenyben dolgozunk, amely valóban lendítőereje a mezőgazdasági munkáknak — a mezőgazdaság fellendítésének. MÉHÉSZ JÓZSEF J. T. mezőgazdasági osztályvezető. Garay Ferenc Új szénfelepeket tárnok fel A föld belsejének kutatása újabb és újabb kincseket hoz felszínre. A pécskömyéki bányák határában Vasas, Hosszuhetény és Pécs- saabolcs területén fúrótornyokat állítanak fel és nyomukban geológusok jelennek meg, hogy feltárják a föld belsejében kiaknázatlanul nyugvó széntelepeket. Fejér Leontin, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főgeológusa az eddig végzett kutatások ered ményéről a következőket mondja: — A DGT több, mint százesztendős fennállása idején minaössze három fúrást végzett. Ezek közül kettőt Vasason, egyet pedig Meszesen, de ezek is csak „furkálásoknak" nevezhetők. 1953 tavaszán két kis „Craoliussal“ kezdődött meg a kőzetfúrás. Most periig II fúrást végzünk. A hosz szuhetényi új szállító- akna közelébe n 1300 méter a legnag yobb fúrás, amelyet egy magyar „Rotary" géppel végeztek. Jele nleg B. U. 40-es szovjet gyártmányú géppé 1 folynak a kutatások a hosszú- hetényi Köv es-hegy tövében. A V; isas—Hosz- szuhetény k özötti terület nagy mennyiségű szenet rejt -magában. A geológiai osztály lőfel- adata, hog y a többévtizedes ki .látási elmaradottsága t pótolja. — Megr lyugtató, hogy Petőfi-ak; ia legmélyebb szintjétől még 1200 mé térré is találunk közel 20 méfrjr vastagságú széntelej_ »eket. — Mit:, a további terveik és mi biztosítja azok megvalósítását? — Ne m nyugszunk bele az eddig elért eredményekbe. Jövőre 10 ezer méteres fúrást akarunk elérni, öt „Rotary" és „Cnaelius" fúrógép áll rendelkezésünkre a hosszuheté- nyi 7-es fúrásnál. A munka gyorsütemű elvégzésére biztosítékunk a Komlói Mélyfúró Vál lalat három kiváló fúrómestere, Kendi Jenő, Kiss János és Sebők János elvtársak jó mun kája, akik az elmúlt év júniusához viszonyítva 170 százalékos teljesítményt értek el. — A geológiai osztály eddigi jó eredményeit bizonyítja az István- afcna melletti akna, a szabolcsi légakna és a hosszuhetényi ikerakna fúrása, amelyek hozzájárulnak majd népgazdaságunk széntermelésének hathatós növeléséhez. Garamszegi György tudósító. FALUSI MESTEREMBEREK A kormányprogiramm óta a falvakban ismét megszaporodott a kisiparosok száma, ök javítják a lószerszámot, húzzák az abroncsokat, egy szerű munkájuk révén könnyé bben, gyorsabban halad a mezőgazdasági munka. Nem csinálnák nagy, ’ világra szóló dolgokat, de nélkülük sok bosz- szuság, sok költség terheli a > gazdát. Egy éve kapták meg iparengedélyüket — látogassunk el hozzájuk! Szinnyey Henrietta A bognár ”j Úgy dolgoznak, hogy a fizetésükből felajánlót! két százalék minél löbb legyen A bőrgyári blankosműhely dolgom zói lelkesen csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy jobb munkával ünnepeljék augusztus 20-át és fizetésük egy részével segítsenek az árvíz:károsultakon. Alaposan körülnéztek a műhelyben: hol lehetne javítani a munkát, hogyan lehetne olcsóbban, jobb minőséget termelni. Egy sor lehetőség kínálkozott: „öt százalékkal javítjuk a bőrök sorti- mentjét", „több bőrt nyerünk ugyanabból a mennyiségből“ stb. Ilyen felajánlások kerültek a papírra. Az elhatározás nyomán lelkes verseny bontakozott ki a műhelyben s a példa a többi üzemrész dolgozóit Kiváló eredmények a A kesztyűgyári dolgozók kettős cél ’ érdekében versenyeznek most, segíteni akarják forintjaikkal az árvíz- károsultakat és méltón akarják megünnepelni az alkotmányunk ünnepét, augusztus 20-át. Marcsik Ferenc, az egész műhelynek példát mutat kiváló teljesítményével. 141 százalékos eredménye a többi szabászt is jobb munkára sarkalja. A 97.3 százalékos minőséget úgy érte el, hogy alaposan megvizsgálja, A HARKÁNYI GÉPÁLLOMÁSON a pártszervezet és a vezetőség kezdeményezésére a dolgozók fizetésüknek 10 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. Eddig n munkások 80 százaléka csatlakozott a kezdeményezéshez. — KATONA JÖZSEF dióspusztai kilencholdas dolgozó paraszt felajánlotta, hogy beadási kötelezettségén felül 100 kiló búzát ad az árvízkárosultaknak. Andik János követi a lelkes gazda példáját. mielőtt a kés alá kerül a bőr, hogy milyen kesztyűalkatrészt lehetne abból legmegfelelőbben kiszabni. Simon Sándomé varrónő a nőknek mutat példát jó munkájával. 178 százalékos teljesítményével méltán érdeme! te ki dolgozó társai elismerését, megbecsülését. Amellett, hogy egyre több kesztyűt igyekszik megvarrni, ax ra is gondolt, hogy ne hibázza el az öltést, jó legyen a minőség. Ezen a téren 97 "• százalékos * Egy-egy hám varrása, kantár igazítása ajánlólevélnek bizonyul a többiek számára. Nem fordult elő, hogy valamit visszahoztak volna, mert rosszul csinálta meg. Amit Bőgner János öreg szíjgyártó-székén összevarrt, az megállt még a legtüzesebb lovon is. öt községnek dolgozik. — Most egy márfai dolgozó panaszt lószerszámát javítja. — Meddig tart egy lószerszám javítása? — Meddig? Az kérem mindig attól függ ... Mert ha sok a fonál a szerszámban, akkor tovább ... De hogy valójában meddig tart, az nem tőlem függ, hanem a szerszámokon múlik. Tudja, kutyául állok a szerszámok dolgában. Venni? Pénzem van, de ugyan hol? Már régen hajszolok szafoókést és seholsem kapok. Látja, ezzel dolgozom — egy késcsonkot mutat, amelyre valóban mindent iá lehetett volna mondani, csak azt nem, hogy szabókés. Aztán a szíjgyártótűvel is hiba van. — Talán Pécsett kellene utána nézni — adom az ötletet. — Pécsett? Én már ott is megnéztem, — legyint, — De adok az elvtársnak pénzt, próbálja meg, hátha kap, ha mást nem, hát ezt a fajtát — mutat fel az ujjai közt egy tűt. — Tudja mi ez? Cipósztű. Az ember csak a pénzt dobja ki érte, de semmit sem ér. Vagy elpattog vagy elhajlik, semmitérő. Én mondom, nekünk is elkelne a segítség. Amióta az iparengedélyt megkaptam, a kutya sem kérdezte tőlem, no, mester, mi bajod, hiányzik-e valami? * Elgondolkodtam szavaikon. Megállapíthatjuk, hogy az iparengedélyek kiadása kisebb hibáktól eltekintve zavartalanul folyik. Ezzel együtt jelentkezik azonban a szerszám és az anyaghiány is. Ezekkel a bajokkal küzd a falu,három legfontosabb iparága, a kovács, a bognár és a szíjgyártó. Ha őket segítjük, a mezőgazdaságot támogatjuk, ők biztosítják a dolgozó parasztok zavartalan munkáját. Ez pedig nem hatod-, vagy éppen hetedrendű kérdés! Herényi József
