Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
1954 MÁJUS 30 NÄPEö 7 A Kanyar fáríja III. kongresszusa A kommunisták munkáidról a tömegszervezetekben. A DISZ munkája (Folytatás a 6. oldalról) A Központi Vezetőség júniusi határozata fő célul azt tűzte ki, hogy a párt megjavítsa, megsokszorozza kapcsolatait, a dolgozó tömegekkel. ■ Értnek fő feltétele politikánk helyes végrehajtása. A párt politikájának helyes végrehajtása, megmagyarázása nem utolsó sorban a dolgozók nagy tömegszervezetein is múlik. A dolgozók tömegszervezetei, melyeket a párt az ott dolgozó kommunisták tévén .irányít, közvetítik a párt poétikáját az ifjúsági szövetségbe, a szakszervezetekbe, a Demokratikus 'Nőszövetségbe stb, tömörült dolgotokhoz s az ezen szervek befolyása alatt álló rétegekhez. Sajnos nem htinden pártbizottság és pártszerve- tet értette meg a dolgozók nagy to- ij Jhfcgszervezeteinek jelentőségét. Sokhelyütt még ma is tűrhetetlenül elhanyagolják mind a szakszervezetet, ttánd az ifjúsági szervezetet, mind a hők szervezetét, s a többi tömegszervezetet és tömegmozgalmat. A tömegszervezetekiben folyó gyenge munka többek között arra is visz - szavezebhető, hogy az e szervekben tisztséget betöltő kommunisták nem hajtják végre megfelelően a párt utasításait. Ezért a szervezeti szabály úgy intézkedik, hogy a tömegszer vezeték tanácskozásán (pl. kangrei-'z- j&usán) és választott szerveiben m ?g *®ll alakítani az MDP csoportot, amely az illetékes pártbizottság és Pártszervezet irányítása alatt áll. A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt is, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, létrehozása óta megerősödött, s mind alkalmasabbá válik *2 ifjúság helyes nevelésére, mozgósítására. Ezért a szervezeti szabályit feladatává teszi a bőiig ózó Ifjúság Szövetsége minden szervezetének, hogy küzdjön „a pártlhatároza- tok végrehajtásáért, a szocialfizmus építésének minden területén,'” A Dolgozó Ifjúság Szövetségének minőén tagja — de különösen a Dolgozó ifjúság Szövetségében dolgozó kommunisták — részére a szervezeti szabályzatnak e tétele nagy megtiszteltetés és egyúttal nagy kötele zettség. váljék alkalmassá a Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége és minden szervezete e kötele- *«Wség teljesítésére! A szervezeti szabályzat fi/ nyelembe Veszi, hogy az ifjúság különösen fogékony az új iránt, s tűre Intetten a fogyatékosságokkal s a.i hibákkal szemben, ezért külön feljogosítja a pISz valamennyi szervei ietét arra, hogy a párt megfelelő r szervei elé terjesszék mindazon javaslataikat, **rne!yek az élet különböziö területein megmutatkozó hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére irányulnak. Azon kell lenniök a DoT gozó Ifjúság Szövetsége szervezel leinek, hogy valóban éljenek a párt szervezeti szabályzatában biztosított eme joguk kai. Erre mindenképpen szükség is van. A párt nem nélküli űzheti az ifjú ság lendületét, lelkesedj Ősét, áldozat- készségét és odaadásé/,, az új életünkben előforduló hit >ák és fogyatékosságok klküszöböl/isáért vívott harcban. Az ifjúság /nagy tettereje, szenvedély essége, munkabírása, hatalmas emelője lehet i?i fogyatékosságok ellen vívott küzdi lemnek; e harcok sikere nem utol! ósorban a Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetőségén és szervi ezetein múlik. A szervezeti szabályzat tervezetéről lefolyt vitáról Pártunk Központi lapja, a Szabad h!ép — több mint két hónappal ezelőtt — közzétett«!' megtárgyalás és hozzászólás céljából a Magyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, melyet a Párttagság nagy /őrömmel és lelkesedéssel fogadott. A tervezet megvitatása eKisegítettó azt, hogy az életben elkezdődjék a szervezeti szabályzatban rögzíftett új, helyes elvek megvalósítása, é. szervezeti szabályzat tervezete négy hatással volt már eddig is a pártiéletre; elősegítette a Pártdemokrácia kiterjesztését, a Pártfegyelem 'megszilárdításáért az elmúlt két-hánom hónapban folytatott kemény hí arcot, a párt bizottságok s a pártszervezetek munkájában. munkír stílusában fellelhető hibák, bürokratikus vonások elleni küzdelmet. A szervez® ti szabályzat tervezete feletti vita t gazolta, hogy a párttagok elmélel/i felkészültsége nőtt, s nagymértékjoen gyarapodott tapasztalatuk a pfártmunkában, igen sok értékes észrevétel, javaslat, módosítás, szöveg/fci igazítás érkezett a párt- lapok szerkesztőségeibe. A pártlapok ezek egvrészét — elsősorban azokat, amelyek a legnagyobb érdeklődésre tarthattak számot — köz zét ették abban az esetben is, ha a szerkesztőség a levélben javasoltakkal nem értett egyet. Ezzel biztosították a párttagok szabad vitáját a páirtsajtó hasábjain; minden fontos vélemény a vitában napvilágot láthatott. Ács elvtárs ezután ismertette a legfontosabb elfogadható és elfogadhatatlan javaslatokat, majd így folytatta: A párttagságtól a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett többezer javaslatot, észrevételt feltétlenül szem előtt kell tartania a pártnak további munkájában; ezt a párttagság elvárja a párt minden vezető szervétől, a párt minden szervezetétől. Mint látható, mind a szervezeti szabályzat, mind a folyó pártmunkára vonatkozó javaslatok, kifejezésre juttatják a párttagok egyetértését a Központi Vezetőség júniusi határozataival s a szervezeti szabályzat tervezetének minden fontosabb módosításával. Ez is alátámasztja, hogy a párttagság helyesli azokat az intézkedéseket, melyeket a Központi Vezetőség 1953 júniusában a párt életére vonatkozóan hozott. A szervezeti szabályzat minden előírása váljék élő valósággá! A módosított, szervezeti szabályzat a pártról szóló lenini tanításokra épül; Lenin dolgozta ki a pártélet szabályait, melyet Sztálin továbbfejlesztett, Szervezeti szabályzatunk érvényre juttatja a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának szellemét, figyelembe veszi azonban azokaít a különbségeiket, melyek hazánk s a Szovjetunió viszonyai között fennállnak. Szervezeti szabályzatunk előírásainak megvalósítása keményebbre kovácsolja pártunk egységét, fegyelmezettebbé teszi pártunkat, lehetővé teszi, hogy elmélyüljenek a bizalomteljes kapcsolatok a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó nép között! Szervezeti szabályzatunk előírásai megtartása hasonlatosabbá teszi pártunkat nagy példaképéhez a Szovjetunió Kommunista Pártjához! (Nagy taps.) A pártnak új politikája, a párt- kongresszus határozatai végrehajtásáért a közeli hónapokban és években hatalmas harcot kell folytatnia^, sokoldalú politikai, szervező, nevelő munkát kell végeznie. A magyar nép életszínvonalának következetes emeléséért, a szocializmus alapjainak lerakásáért a harcot pártunk vezeti, irányítja. Ma, miként a múltban és a jövőben is, a párt egysége, bátor harca, példamutatása, irányító munkája az alapja a magyar nép további sikereinek. Uj, helyes politikánk megvalósítása a párton múlik, mivel a párt vezeti a munkásosztály, a dolgozó nép harcát. Ezért a pártnak erősnek, egységesnek kell lennie; erőssé, egységessé a pártot, a párt helyes politikája és a szervezeti szabályzat minden előírásának megtartása teszi. A szervezeti szabályzat a párt alkotmánya, törvény minden párttag számára. Váljék valóban azzá, váljék élő valósággá! Váljék pártunk a mainál is egységesebb, harcosabb demokratikusabb, fegyelmezettebb szervezetté, hogy teljesen méltóvá legyen nagy hivatásához: vezesse diadalra, mint a magyar munkásosztály, a magyar nép vezére, a szocializmus ügyét hazánkban! (Hosszantartó, nagy taps.) 19S4 május 29 — délutáni ülés A szombat délutáni ülést Gerő Ernő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Beszámolt a kongresszus tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny eredményeiről és ismertette a kongresszus elnökségének határozatát a kongresz- szusi zászlók odaítéléséről. Ezután megkezdődött a szervezeti szabályzat módosításának vitája. Dénes István elvtársnak, a zala- megyei pártbizottság első titkárának felszólalása után Emil Arnold, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a kongresszust. Ezután Koblov Erzsébet elvtársnő, a vasmegyei DISz bizottság titkára szólalt fel, majd John Bronwelly Miles elvtárs, az Ausztráliai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja mondott üdvözlő beszédet. Barczi Gyula elvtárs, a hajdume- gyei pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. Dalland Randulf Leonhard elvtárs, a Norvég Kommunista Párt Központi Vezetőségének titkára üdvözölte ezután a kongresszust. Gerő Ernő elvtárs felolvasta Ur- báni elvtárs, Luxemburg Kommunista Pártja főtitkárának a kongresz- szushoz intézett üdvözlő táviratát. Bognár Imre elvtárs, a közlekedés és postaügyi minisztérium vasútpo- litikai főosztályának vezetője szólalt fel ezután, majd szünet következett. Szünet után Fülöp Péter elvtárs, a II. kér. pártbizottság első titkára, Kerek István elvtárs, a bajai párt- bizottság első titkára és Hortobágyi János elvtárs, a győrmegyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezután Gerő Ernő elvtárs bejelentette, hogy az elnökséghez javaslat érkezett a vita lezárására. A kongresszus egyhangúlag úgy határozott, hogy a 4. napirendi pont felett a vitát lezárja. A szervezeti szabályzat módosításához elhangzott felszólalásokra Acs Lajos elvtárs válaszolt. A 4. napirendi ponttal kapcsolatban a kongresszus egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa meghallgatta és megvitatta Acs Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszámolóját a szervezeti szabályzat módosításáról, valamint a szervezeti szabályzat módosított tervezetét. A kongresszus jóváhagyja Acs Lajos elv- társ beszámolóját, ugyancsak Jóváhagyja a szervezeti szabályzatot a kongresszus által kiküldött bizottság módosító javaslataival együtt. A kon gresszus által ilymódon jóváhagyott szervezeti szabályzat a Magyar Dolgozók Pártjának érvényes szervezeti szabályzata.” Az új szervezeti szabályzat elfogadását a küldöttek hatalmas tapsviharral ünnepelték. Percekig zúgott a kiáltás: „Éljen a párt!“ A kongresszus ezután áttért az 5. napirendi pontra: a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerveinek megválasztására. A kongresszus ülését vasárnap dél előtt folytatja. NEMZETKÖZI SZEMLE minden tevékenységét az értekezlet eddigi során. Az első kísérlet az értekezlet megfojtására már április 26-án, az értekezlet megnyitása után alig néhány perccel, látott "napvilágot. Azt a mendemondát terjesztették akkor, hogy az elnöklés rendjének megtárgyalása hosszan elhúzódik, s talán „kiúttalan zsákutcába torkollik”. A „Francia küldöttség részéről” közölték, hogy az előzetes ügyrendi tárgyalások” komoly akadályokba ütköztek”. Molotov elvtárs javasolta — hogy a tanácskozásokon Eden angol, Van Vajthajakon thaiföldi és Molotov szovjet külügyminiszter felváltva elnököljön — lehetetlenné tette a formai, ügyrendi vita végtelenbe húzását. Az amerikai diplomácia. — amely „semleges” állandó elnökre akarta bízni az elnöklést — Itt szenvedte el első vereségét. A világ békére törekvő erői második győzelmüket akkor érték el, ami kor Dulles agresszív hangú beszédbe — magának tartva fenn a Nyugat szószólójának szerepét — a koreai kérdés ügyében akarta zsákutcába juttatni az értekezletet, áthághatatlan akadályokat akarva gördíteni a megoldás útjába. Molotov elvtárs világos érvelésén azonban megtörnak, — ez pedig önmagában is a megegyezés felé való törekvés őszinte vágyát tükrözi. Bedell Shmith, az amerikai, és Bidault, a francia küldöttség vezetője néhány napon át mondvacsinált ürügyekkel igyekeztek hátráltatni az érdemi viták megindulását a szovjet javaslat alapján. Ekkor azonban, a múlt hét közepén, Molotov elvtárs újabb kísérletet tett. hogy kimozdítsa az értekezletet a holtpontról: konkrétan — ötpontos javaslatában — mefcnutatta azokat a pontokat, ahol a vietnami és a francia javaslat egybevág és indítványozta, hogy ezen az alapon kezdjék meg a tárgyalásokat, javasolva, hogy az indokínai fegyverszünetet garantálják az értekezleten résztvevő államok. A megállapodás végre megszületett abban, hogy milyen sorrendben, milyen kérdésekről fognak tárgyalni. Ezt a megállapodást úgy kell tekinteni, mint a béke erőinek komoly sikerét, méghozzá olyan sikerét, rmelyet nagyon szívós ellenállással szemben harcoltak ki. — A népek tárgyalóasztalhoz kényszerítették a nyugati hatalmakat, és érvényt is szereznek a tárgyalások gondolatának. Az MDP III. kongresszusa elnökségének határozala a Központi Vezetőség zászlainak és dicsérő okleveleinek odaítéléséről A szombat délutáni ülés kezdetén Gerő Ernő elvtárs ismertette a kongresszus elnökségének határozatát a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. Gerő Ernő: Tisztelt Elvtársak! Kongresszusunk elnöksége nevében közlést kívánok tenni a kongresszus tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny eredményeiről és arról, hogy a kongresszus elnöksége határozata alapián ki kapja meg a kongresszusi zászlót. (Nagy taps.) A kongresszust megelőzően széles munkaverseny bontakozott ki az egész országban, amelyben az üzemek, vállalatok ezrei vettek részt az iparban, a közlekedésben, a mező- gazdaságban, népgazdaságunk minden területén. Figyelembevéve a kibontakozott szocialista munkaverseny nagy arányait és azt, hogy számos olyan vállalat volt, amely érdemesnek mutatkozott a kongresszusi zászlóra és elismerésre, a kongresszus elnöksége úgy határozott, hogy a zászlók számát háromról ötre emeli fel és ezenkívül több üzemnek és vállalatnak elismerő oklevelet ad. (Nagy taps.) Az elnökség a zászlók és oklevelek odaítélésénél figyelembevette a minisztériumok kollégiumainak és a megfelelő szakszervezetek elnökségének együttes javaslatát. Az elnökség abból indult ki, hogy a javasolt üzemek, bányák, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gép- és traktorállomások a pártunk III. kongresz ■zusának tiszteletére indított szocialista munkaversenyben milyen ered- ménvekot értek el nemesek n menv- nyiségi tervek teljesítésénél, hanem minőségi mutatóknál Is. Figyelembevette az első negyedéves terv teljesítését, az első negyedévben keletkezett lemaradás behozását és ennek mértékét, az április hónapban és május első két dekádjában elért eredményeket. A zászlókkal és oklevelekkel kitüntetett üzemek legfontosabb termelői mutatóikat, — s amennyiben volt — exporttervüket, termelékenységi- qs önköltségcsökkentési tervüket, valamint kooperációs kötelezettségeiket teljesítették, illetve túlteljesítették. Ugyancsak jelentős eredményeket értek el ezek az üzemek, vállalatok, illetve termelőszövetkeze tek a szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházások teljesítése teién is. Ennek alapján a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának elnöksége a Központi Vezetőség zászlóit az alábbi üzemeknek Ítéli oda: A Tatabányai Szénbányászati Ti őszt (Komárom megye) A Diósgyőri Gépgyár (Borsod megye) A Magyar Gyapjúfonó és Finomposztógyár (Budapest) A Miskolci Vasúti Csomópont (Bor std megye) A végegyházi Szabadság termelő- szövetkezet (Békés megye) Figyelembevéve a kongresszusi versenyben elért kiváló teljesítményeket, III. kongresszusunk elnöksége dicsérő oklevéllel tüntette ki a következő üzemeket, gépállomásokat illetve termelőszövetkezeteket: a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet (Somogy megye) a Ganz Vagon és Gépgyár (Budapest) a Kőbányai Sör és Malátagyár Budapest) a püspökladányi gépállomás (Haj- lu megye) az Ózdi Kohászati Művek (Borsod megye) az örménykuti Állami Gazdaság (Békés megye) h Petőfi Szíénbánya Vállalat (Heves megye) a Telefongyár (Budapest) a Hajdúsági Gyógyszergyár (Hajdú megye) a Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár (Győr-Sopron megye) az Eternit Művek, Nyergesújfalu (Komárom megye) a XI. sz. Autóközlekedési Vállalat (Budapest) a Székesfehérvári Vadásztölténygyár (Fejér megye) a 23 4 Építőipari Vállalat (Borsod megye) a Gamma Finommechanikai Gyár (Budapest) az Óbudai Szeszgyár (Budapest) az Almásfüzitői Olajfinomító Vállalat (Komárom megye) a Turkevei gépállomás (Szolnok megye) a budapesti marhavágóhíd (Búd?* pest) a Salgótarjáni Erőmű (Nógrád megye) az Angyalföldi Bútorgyár (Budapest) a Betonútépítő Vállalat (Budapest) a Tisza Cipőgyár (Szolnok megye) a Posta Központi Távíróhivatal (Budapest) a Győr-Sopronmegyei Nyomdavállalat. A kongresszus elnöksége nevében kívánunk valamennyi kitüntetett vállalat dolgozóinak és velük együtt az egész munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak sok sikert és további eredményeket a munkához. A kongresszus küldöttei nagy taps sál üdvözölték az élenjáró üzemeket, gépállomásokat és termelőszövetkezeteket, melyek jó munkájukkal kiérdemelték a Központi Vezetőség zászlóit és az elismerő okleve* leket, _ ■ , i
