Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
1954 MÁJUS 30 NÄPCÖ A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Foilft at te a 4. oldalról) ten jó munkát végzett a budapesti Pártbizottság fegyelmi bizottsága. A budapesti kerületek fegyelmi bizottságaira azonban még sok a panasz. A megyei és városi fegyelmi bizottságok munkájában is még sok a sablonosság az általánosítás. Nem néznek és vizsgálnak meg minden ügyet kellő gondossággal, nem vizsgálják meg egyénileg az eléjük kerülő párttagok eseteit, hanem gyakran egyformán mérnek és válogatás nélkül, — az elkövetett hibák súlyának megfelelő értékelés nélkül — a legsúlyosabb ítéleteket hozzák. Amellett figyelmen kívül hagynak eseteket, ahol a párt határozatait és a kormányhatározatokat durván megsértik, nem lépnek fel pártfunkcionáriusok ellen, akik törvényszegést követnek el — akiket Pedig kemény büntetésben kellene részesíteni. Varga Lajos pártonkívüli közép- Paraszt a Központi Vezetőség titkárságához fordult panasszal, hogy a méhteleki községi és a csengeri járási tanács nem orvosolja jogos sérelmeit. Varga Lajos panaszát a Szabolcs- megyei tanács vizsgálta meg. A Vizsgálat bebizonyította, hogy a bejelentő több sérelme jogos: vele több esetben igazságtalanul jártak el és, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára közömbösen kezeli a parasztok ügyét. A begyei tanács utasította a járási tanács elnökét Varga Lajos panaszának orvoslására és arra, hogy állapítsa meg a VB-titkár Juhász Gyula felelősségét. — Ezt az utasítást a Járási tanács elnöke nem hajtotta végre. Ellenkezőleg újabb jegyzőkönyv felvételét rendelte el a bejelentővel szemben. Rá akarták bírni tet a paraszt embert, egy hamis jegyzőkönyv aláírására. A községi ^B-titkár mindenáron kuláknak nkarta minősíteni, s ezért a Varga család múlt századbeli vagyona és földmennyisége után kutattak. A jogos panaszt csak a Központi Eú«nőrző Bizottság szigorú fegyel- *ni büntetése után orvosolták. If. A Központi Ellenőrző Bizottságnak a II. kongresszus óta végzett ^unkájában vannak hiányosságok is- A nagyszámú ügyek vizsgálata folyamán követtünk el hibákat. Előfordult, hogy a Központi Ellenőrző bizottság az eléje kerülő ügyet po- l'fikailag nem elemezte eléggé és liberális határozattal zárta le. Olyan esetek is előfordultak munkánkban, amikor a párttag elkövetett hibáinak vizsgálatánál egyoldalúan csuk a hibákat néztük és nem vettük figyelembe, hogy voltak eredményei is. Ilyen alapon a hibákhoz mérten iúlszigorú határozatot hoztunk, holott enyhébb ítélet az adott esetben nevelő hatású lett volna. 1952-ben, de különösen 1953. év első felében a Központi Ellenőrző bizottság vizsgálatai egyre gyakrabban mutatták, hogy pártszervezet e- 'nkben — a megyei bizottságoktól a bárt alapszervezetekig sok esetben Megsértik a pártdemokráciát, nem betelik a párttagok jogait, vagy figyelmen kívül hagyják a párttagig véleményét. Számos esetben kellett leváltani és megbüntetni járási pártbizottságok tagjait, mert örmény esküdtek, községi pártszervezetek vezetőit, mert intézkedéseikben Nyelembe se vették a község dolgozóinak véleményét és így csorbították a pártszervezetek tekintélyét, «ogy ilyen esetekben rendet teremtünk és helyreállítsuk a pártszerve- *®tek tekintélyét, szigorú határozatokat kellett hozni, egészen a pártból való kizárásig. Bárt és kormányhatározataink mu iíák az utat a szocializmus építéshez, dolgozó népünk egyre szénü’ó 'Jetéhez, de a szocializmus építésnek sok nehéz szakaszán ezek a ho’ves határozatok csak a konrmu- hista káderek példamutatóan, lelkes Munkájával, átmeneti nehézségek Vállalásával valósulnak meg. Ahol a párttitkárok, a vezetők jól foglalkoznak a káderekkel, ahol gyakran beszélgetnek velük és széleskörben ismertetik ered- ménvc'ket, őszintén rámutatnak a hibáikra ,ahol feltárják, elemeik a nehézségek okát, ott ebből munkatársaik erőt merítenek. az akadályok merész leküzdéséhez, bátorságot a feladatok megoldása. Ilyen úton gyorsabban neveidnek felelősségteljes, nagy feladatra alkalmas káderek. Tisztelt Elvtársak! , Pártunk 1953 júniusi és októberi határozatai után sok üzemből, de jöleg vidéki pártszervezetekből, a J^özponti Ellenőrző Bizottság segit- **Wt kérték ólyan ügyekben, melyek előzőleg azt hitték, hogy nem ^nbad bírálni. A vizsgálatok ama futattak, hogy több helyen durván megsértették pántunk parasztpolStlkáját Járási pártibizottságok és falusi pártszervezetek számos esetben eltör zították a párthatározatokat. Számos kizárási határozatot kellett felülvizsgálni és megsemmisíteni, mert pártunk szervezeti szabályzatának megsértésével hoziták. Különösen sok meggondolatlan pártbüintetést róttak ki 'becsületes, pártunk politikáját támogató kis- és középparasatokra. A Központi Ellenőrző Bizottságnak 1953. június óta eléje kerülő falusi dolgozó paraszt .párttagok fellebbezései állapján az ügyek hetven százalékában kellett az alsóbb .pártszervek helytelen határozatait megváltoz tatni. J árásl pártlbizotitisági tagokat és községi pártszervezeti titkárokat kellett szigorú pártfegyelmi büntetésben részesíteni, pártunk szervezeti szabály zalainak megsértése miatt A Központi Vezetőség június és októberi határozatai után pártszer- vezeteirakiben erősödött a bírálat és az önibíráliat. Bátran fél lépnek a párt politikájának megsértői, vagy eltor- zítói ellen. Ez már maga is komoly javulást jelent. De a pártszervezetek közép és alsó kádereinek önkritikája kissé gyengébb. Nem szívesein néz nek szembe saját elkövetett hibáikkal, lassan teszik jóvá ezeket. A dolgozók leveleinek és bejelentéseinek gondos vizsgálata sokoldalúan mutatja, hogy mennyire akadályozza a párthatározatok végrehajtását az elkövetett hibákhoz való ragaszkodás. A párt és kormány határozatok előtt népünk jobb és szebb életét biztosító intézkedések útjában minit akadályok és göröngyök állanak egyes párt vagy tanácsfunkcionáriusok hibái ahol az önbírálat gyenge, ahhoz, hogy a hibákat saját erejükből felszámolják és a felsőbb szervek intézkedése is késik, ott az akadályok továbbra is megmaradnak és útját áldják a határozatok eredményes meg valósításának. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta új jelenség, hogy több pártszervezetünk területén ahol a júniusi határozat alőtt pontosan végrehajtották a párt és kormányhatározatokat, sőt még túl is mentek rajtuk és többet követeltek, mint amit a törvény előírt, újabban sokkal iobb körülmények között passzívak, vagy egyenesen visszahúzódnak a határozatok megvalósításától, ahelyett, hogy a reakciós, vagy kulák elemek törvénysértéseivel szemben keményen fellépnének, azt tétlenül nézik, vagy egyes esetekben — pl vágási engedélyek kiadásánál — még törvényellenes engedményeket is tesznek részükre. Ilyen eseteket találtunk Tiszaszent irnrén, Rákóczi-falván, ahol a párt- szervezet elnézi, hogy szegre akasz- szák a falusi osztályharcot. Ezekkel a jelenségekkel szemben az eddiginél sokkal keményebben fel kell lépni. Ezek az esetek komolyan mutatják, hogy ahol a pártszervezetek nem töltik be politikai vezetőszerepüket, ott az osztályellanség zavartalanul végezheti kártevő munkáját. A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai azt mutatják, hogy a dolgozók bejelentéseiben feltárt hiányosságok nagyobb részét, helyi erőkkel, központi intézkedés nélkül is rendbe lehet hozni. Ez elé olyanok gördítenek akadályokat. akik maguk is felelősek a hibák elkövetéséért. így a somogymegyei barcsi járásban a falusi párttagok indokolatlan kizárása és a járási tanács által elkövetett törvénysértések helyrehozása. azárt ment nehezem. —bár a megyei pártbizottság igen határozottam lépett fel az igazságtalanságokkal szemben — mert egyes járási párt- és tanácsfunkcionáriusok azt hitték, ha jóváteszik elkövetet.; hibáikat, tekintélyük csökken. Ilyen helytelen nézettel szemben a Központi Ellenőrző Bizottságnak gyakran kelle.f fellépnie. A tekintély :gen fontos elvtársak, de ezt a tekintélyt a pártszervezetek vezetői, a pártfunkcionáriusok jó munkájukkal, s ne elkövetett hibáik takarga'.ásával szerezzék meg. III. Tisztelt Elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottságnak számos esetben kellett eljárást indí.anla, mert párttagjaink nem voltak elég éberek. Vizsgálataink azonban azt mutatják, hogy az ellenség elleni harcban pártszervezeteinkben vannak eredmények, e téren kádereink sokat fejlődik. Pártszervezeteink munkája az éberség terén is javult. A kártékony, romboló, vagy kimondottan ellenséges tevékenységet sok esetben egyes partfunkcloná idusaink ismerték fel és leplezték le. Hosszan lehetne sorolná olyan eseteket, amikor a kártevő ellenséges tevékenységre egyszerű párttagok .vagy pártonkívüli dolgozók bejelentései hívják fel a figyelmet. A dolgozók leveled, bejelentései e téren is felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a szocializmus építése folyamán az ellenség elleni harcban. Végül elivilársak, beszélnem kell még arról, hogy a beszámolási időben hogyan javult a párttagoktól és pártonkívüliektől érkező bejelentésekkel, levelekkel és panaszokkal való foglalkozás a pártbizottságoknál. A központi és helyi pártszervezetek a párttagoktól és pártonkívüli dolgozóktól a legkülönbözőbb kérdésekben — éspedig nemcsak személyi, vagy párt, hanem gazdasági-, politikai jellegű kérdésekben hozzájuk érkező levelekkel, bejelentésekkel és panaszokkal, az utóbbi időben jóval nagyobb figyelemmel foglalkoznak. Meg kell említenem, elvtársak, hogy a sok beosülples bejelentő mellett, vannak rágalmazók is. Még mindig előfordul, hogy becsületes, jól dolgozó, harcos párttagjainkat, párt- és állami funkcionáriusainkat egyesek különböző rágalmakkal, hamis vádakkal akarnak lejáratni. Az ilyen emberek célja hazugságaikkal zavart kelteni és egyes elvtársakat tönkretenni. Beszélnem kell ezekről az emberekről, mert ők a bírálat leple alatt valótlan vádakat eszelnek ki, nem a való tényekről írnak, hanem mindenféle hazugságokról, zagyva pletykákról és alaptalan vádaskodásokról. Ezek a rágalmazók nyilván úgy gondolják, hogy rágalmaik olyanok, mint a korom, ha le is mossák a becsületes emberről, valami csak ragad rajta. Például a munkások 1945-ben az egyik nyomdából kidobtak egy nyilas munkavezetőt. Ez a fasiszta bitang évekig üldözte a dolgozók soraiból kiemelt kádereket hazug rágalmakkal. Rendszerint azt írta, hogy az illető munkás nyilas volt, fűszerezve az egyéb hazugságokkal. Minden ilyen rágalmazó levelet három helyre küldött meg: a pártközpontba annak a minisztériumnak a személyzeti osztályára, ahol az illető káder dolgozott, és az államvédelmi hatóságnak. A mi megvizsgált esetünkben ahol ezt a bitangot lelepleztük, ezt a hazugságokon alapuló bejelentést egyik helyen sem vizsgálták meg, hanem azt ténynek fogadták el és megindították az eljárást a rendes, becsületes dolgozók ellen. Mindegyik helyen a másik fórumra hivatkoztak, a személyzeti osztály a pártközpontra, hogy onnét is ezt a véleményt kapta, a pártközpont a rendőrhatóságra, ahol szintén ott feküdt a bejelentő hazugsága, hogy ott is úgy tudják, hogy ez a káder fasiszta volt. Ezzel a rágalmazóval személyesen is megismerkedtünk. mert átadtuk a bíróságnak. ahol elnyerte méltó büntetését. (Taps.) Még csak nem is tagadta, ho'ty sorozatosan hazugságokat írt. „Én haragszom magukra, — mondotta — és eddig még senki sem kérdezte meg tőlem, hogy az igazat írom-e? (Derültség.) Elvtársak! Semmiféle vélemény, vagy információ nem mentesítheti a pártfunkcionáriust, a hivatalvezetőt, vagy a személyzeti osztályvezetőt attól, hogy ő magának is legyen véleménye, hogy ő a maga részéről -is megvizsgálja a saját emberére vonatkozó bejelentéseket. És ha az ő véleménye, az ő vizsgálata mást mutat ki. mint a neki küldözgetett papír, hát harcoljon keményen a maga A Köznonti Vezetőségnek a nártkon gresszus elé terjesztett beszámolója gondosan, behatóan elemezte azt a nagy változást, hatalmas fejlődést, amely az ország, a nép, a párt életében a felszabadulás s a legutóbbi kongresszus óta bekövetkezett. E változás, fejlődés az ország társadalmi életében, a pártban, a párt munkájában, munkastílusában, indokolttá teszi, hogy a pártkongresszus lényeges módosításokat hajtson végre pártunk szervezeti szabályzatában. A párt meghatározásáról A módosított szervezeti szabályzat pártunk új meghatározását adja: „A Magyar Dolgozók Pártja a munkás- osztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit; a munkásosztály a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség; tevékenységét Marx-Engels- Lenin-Sztálin tanítása vezeti”. Pártunk meghatározásának elvi jelentőségű módosítását indokolttá tette a társadalmunk életében bekövetkezett hatalmas változás: az utób Igazáért! Ilyen esetek történnek ott, ahol papirszagú a munka, ahol nem vizsgálják meg a bejelentéseket, ahol az embert nem nézik, munkatársait meg sem kérdezik, hanem a hazug papirok alapján döntenek a sorsa felett. Ilyen esetek történnek, ahol ellenőrzés nélkül a káderjellemzésekbe írják bele az ilyen hazugságot és így a rágalmazó koholt vádjaiból szigorúan titkos dokumentum lesz, amit most már páncélszekrényben őriznek. Minden rágalmazó titkos álma, hogy kitalált hazugsága valamilyen hatóság levélpapírjára kerüljön s mint ilyen, a hatóság tekintélyével alátámasztva, meginduljon a halhatatlanság útján és elkísérje a megrágalmazott kádert egész életén át. Meg kell mondanom, hogy jónéhány rágalmazónak sikerült ez az álma és hazugságaikat, rágalmaikat a személyzeti osztályvezetők munkatársai berakták dossziéjukba, mint szigorúan titkos anyagot. Az ilyen rossz papírmunka nyomán sok rendes, becsületes embert ért meg nem érdemelt sérelme. A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálata 53 esetben állapította meg, hogy hazug rágalmakkal vádoltak egyes párt és állami vezető funkcionáriusokat. Sajnálattal kell megállapítani, hogy több helyen anélkül, hogy megvizsgálták volna, hitelt adtak a rágalmaknak és érdemtelenül részesítettek hátrányban rendes elvtársakat. Például Wilhelm Béláné a Duclos bányagépgyár munkásnője több éven át küldözgette különböző hivatalokhoz és a sajtóhoz a gyár igazgatója elleni bejelentéseit., A bejelentések zömében rágalmazó és a becsületsértést is magukban foglaló írások voltak. Hátterükben az állt, hogy a gyár igazgatója nem volt hajlandó Wilheim Bélánét az általa kívánt helyre előléptetni, mert nem tartotta arra alkalmasnak. WW-tni-rn 'RfMínAt S7ámnc hallgatták meg. Tömegével írt bejelentéseit sok helven hónapokon át vizsgálták. A gyár igazgatóját becsmérlő kijelentéseiért egyes helyeken még meg is dicsérték. De azt nem nézték meg, hogy mögötte egy Olt Károly; Tisztelt pártkongresszus! A kongresszushoz a II. kongresz- szus óta a Magyar Dolgozók Pártjából kizárt, volt párttagoktól 607 fellebbezés érkezett. A kongresszus által kiküldött íel- lebbviteli bizottság a fellebbezéseket megvizsgálta és egyhangúlag kialakított javaslatait a következőkben terjeszti a pártkongresszus elé: 1. A fellebbviteli bizottság javasolja a pártkongresszusnak: Balajti József kohómunkás, Erdősi Ferenc tanító, Esik Sándor termelőszövetkezeti tag, Maglódi László bányász, Piros Sándor termelőszövetkezeti brigádvezető, Pesti László műszaki tisztviselő, Szügyi Sándor faipari munkás, Zöldi Lukács agro- nómus, Hegedűs Magda közgazdász, Nemes Júlia tisztviselő, Somfai István, orvos, Gergely Dénes vasöntö. Pintér István tanító és Kákái Kálmán állami gazdasági brigádvezetőnek a pártba való visszavételét. A fellebbviteli bizottság javaslatai megtételénél érvényesítette a Központi Vezetőség 1953 június 28-i határozatait. A fellebbezéseknél ezért azt is vizsgálat tárgyává tette, hogy bi években szilárddá kovácsolódott a fiárt vezetése alatt a munkáosztály egysége. Napról-napra erősödik államunk alapja, a munkásság s a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége. Ma már sziklaszilárd alapokon nyugszik tehát hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma. Ezért joggal állíthatjuk, hogy a társadalmunk életében bekövetkezett gyökeres változások eredményeiként kifejlődőben van népünk erkölcsi-politikai egysége, közelebb került egymáshoz a munkásosztály, a dolgozó parasztság s az értelmiség. Ezt kifejezi pártunk módosított szervezeti szabályzata is. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásáról szóló rész félreérthetetlenül világossá teszi, hogy a szocializmusért folytatott nagy harcot a munkásosztály vezeti, hogy a nemzet vezető osztálya a munkás- osztály, melynek érdekei egybeesnek az egész nép, az egész nemzet érdekeivel. Ennek megfelelően a párt mindenekelőtt a munkásosztály pártja, kispolgári, tehetségtelen, tőrtető egyén ellenszenve áll. Wilheimné egész nap gyűjtögette a Duclos gyárban az adatokat — szinte ez volt a munkája. És ha látott, vagy hallott valamit, amit az első munkavezető félóra alatt rendbehozhatott volna, megírta az ország tíz különböző hivatalának. Az ilyen emberek nagy károkat okoznak, mert egyrészt büntetlenül ’•ásalmaznak, rendes, köztiszteletben álló vezetőket, másrészt a központi szerveket zaklatják olyan ügyekben, amikben egy műhelyrészlegvezető azonnal és eredményesen intézkedhet. Az ilyen rágalmazók nemcsak azoknak ártanak, akiket rágalmazásaik céltábláiul választottak, ártalmasak azért is, mert pártszervezeteink figyelmét elvonják a tényleges meglévő fogyatékosságok feltárásától és kiküszöbölésétől. Pártunk előtt álló feladatok sikeres megoldása sok erőt és energiát követel. Az eredmények nem maguktól jönnek. Azokat szívós harcban kell kivívnunk, legyőzve az útunkon tornyosuló akadályokat és nehézségeket és az ellenség minden bomlasztó kísérletét. A Központi Ellenőrző Bizottság munkájának politikai színvonlaiét is tovább kell javítani Gyorsabban és szigorúbban -kall fellépni azok ellen, aikiik elférnek a pánt és kormányba- ■tárazaitokiban élfogadott irányvonaltól. Mindazok ellen, akiik vétenék a pártélet legfőbb törvénye, a szervezeti szabályzat ellen. Kérem a tisztelt pártkongresszust, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról tett beszámolómat fogad ja el. (Nagy taps.) Szálai Béla elnök: Javaslom a kongresszusnak. hogy a Közipomti Ellenőrző Bizottság beszámolóját vegye tudomásul és fogadja el a következő határozatot: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Kiss Károly elvtársinak, a KEB elnökének a Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóját.*' A Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcsolatos határozati javaslatot a kongresszus egyhangúlag elfogadta. fi Itegysr Dolgozók Páríis szervezeti szabályzatának módosítása Acs La fos elvtárs beszéde 4 fellebbviteli bizottság jelentése a korábban hozott kizárási határozatok nem túl szigorú és egyoldalú elbírálás alapján jöttek-e létre, hogy a hibák elkövetése mellett, figyelem- bevették-e az eredményes munkát is> A visszavételre javasoltaknál a fellebbviteli bizottság minden esetben azt is megvizsgálta, hogy a fellebbezők kizárásuk óta jó munkájukkal hogyan igyekeztek korábban elkövetett hibáikat jóvátenni és érdemessé válni arra, hogy ismét a Magyar Dolgozók Pártja tagjai lehessenek. 2. A visszavételre javasoltakon kívül, a fellebbviteli bizottság javasolja, hogy az általa kiválasztott és a kongresszus elnökségének lista szerint átadott 40 fellebbező visszavételi kérelmét további megvizsgálásra a kongresszus a megválasztandó Központi Vezetőségnek adja át azzal a felhatalmazással, hogy a fellebbezések ügyében dönthessen. 3. Végül javasolja a fellebbviteli bizottság, hogy a kongresszus az összes többi fellebbezést utasítsa el; A kongresszus a fellebbviteli bizottság javaslatait egyhangúlag elfogadta. A felszabadulás előtti évtizedek s a felszabadulás óta eltelt idő az egész nép számára kézzelfoghatóan igazolta, hogy a párt vezetése alatt a munkásosztály szállt síkra legkövetkezetesebben a magyar nép érdekeiért. A munkásosztály hősi harcokban szerezte meg az egész nép, a? egész nemzet bizalmát; népünk ma elismert vezetőjének tekinti a magyar munkásosztályt, s pártját, a Magyar Dolgozók Pártját. (Taps.) Fejlődött, változott az elmúlt évek ben a dolgozó parasztság is. Dolgozó parasztságunkban kifejlődött az odaadás, a ragaszkodás a párt iránt. A dolgozó parasztság felismerte, hogy egyetlen párt harcolt következetesen érdekeiért: a kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A dolgozó parasztság elfordult azoktól a pártoktól, amelyek évtizedeken át visszaéltek bizalmával, félrevezették őt. Pártunk helyes politikája napról-napra fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a párt iránt. A dolgozó parasztság hisz folytatás a 6. oldalon)
