Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

4 ff Ä P E Ö MA.TT7S S* A Magyar Dolgozók Pártja US. kongresszusa 1954 május 29 — szombati ülés A Svéd Kommunista Párt üdvözlete (Folytatás a 3. oldalról) A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hatodik napján, szombaton délelőtt Szalai Béla elv­társ, a Politikai Bizottság póttagja nyitotta meg az ülést: folytatódott a második napirendi pont felett a vita. Varga Jenő elvtárs, a baranya- n legyei tanács elnökének felszólalá­sa után Pacco Giordano elvtárs, T rieszt szabadterület Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, lelkes taps közepette. Ezután Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyette­se szólt hozzá Nagy Imre elvtárs be­számolójához, majd a chilei Kom­munista Párt küldötte mondott üd­vözlő beszédet, amelyet a küldöttek lelkes tapssal fogadtak. Az elnöklő Szalai Béla elvtárs bejelentette: a budapesti és néhány megyei küldöttségtől javaslat érke­zett a kongresszus elnökségéhez, hogy a második napirend feletti vitát zárják le. A javaslatot a küldöttek egyhan­gúlag elfogadták. A kongresszus a második napi­rendi ponttal kapcsolatban egyhan­gúlag, nagy lelkesedéssel a követ­kező határozatot fogadta el: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Nagy Imre elvlárs beszámolóját: „Az államigaz­gatás és a tanácsok feladatairól” és az abban megjelölt feladatokat a párt tevékenységében Irányelvnek tekinti.” A kongresszus ezután áttért a har­madik napirendi pontra: A Közpon­ti Ellenőrző Bizottság beszámolójára. A harmadik napirendi pont elő­adója Kiss Károly elvtárs, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke volt. Beszámolóját a küldöttek hosz- szantartó, lelkes tapssal fogadták. A kongresszus a Központi Ellenőr­ző Bizottság beszámolóját tudomá­sul vette és egyhangúlag a követke­ző határozatot hozta: . „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Kiss Ká­roly elvtársnak, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnökének a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság tevékenysé­géről szóló beszámolóját.” Ezután Olt Károly elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség tagja, a fellebbvi- teli bizottság jelentését ismertette. A fellebbviteli bizottság javaslatait a kongresszus egyhangúlag elfo­gadta. Ezután szünet következett. Szünet után áttértek a negyedik napirendi pont: „A Magyar Dolgo­zók Pártja szervezeti szabályzatá­nak módosítása” tárgyalására. Ács Lajos elvtárs előadó beszá­molóját a küldöttek hosszantartó vi­haros tapssal fogadták. Ezután Áléira de la Péna elvtárs­nő, az Argentin Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Lars Gunnar öhmann elvtárs, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, Jacoö Brandenburg elvtárs, a Holland Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Jácov Silbert elvtárs, az Izraeli Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. A testvérpártok küldötteinek üdvözlő beszédét a küldöttek lelkesen meg­tapsolták. Ezután ebédszünet következett Varj»a Jeni) elvtársnak, a baranyamegyei tanács elnökének felszólalása Tanácsaink megyénk területén az elmúlt négy év alatt politikailag megerősödtek, sok nehéz feladatot megoldottak, amelyeket a régi, fel- szabadulás előtti közigazgatás nem lett volna képes elvégezni. Jelentős eredményeket értünk el a helylipai', élelmiszeripar, egészségügy és az ok­tatás területén. Vannak eredménye­ink a mezőgazdaság, a termelőszö­vetkezetek megszilárdítása terén is. Az eredményeink nagymértékben a pár'.szervek által nyújtott segítség­nek köszönhetők. Különösen a Központi Vezetőség júniusi határozata óta érezzük me­gyénkben a párt segítségét. A megyei és járási bizottságok a júniusi hatá­rozat óta nemcsak a begyűjtés és termelés kérdéseit tűzik napirendre hanem az adóbevételi tervek telje­sítését, a tanácsnak a dolgozókkal való foglalkozását, az egészségügyet, a dolgozók áruellátása és a helyiipar munkájának megjavítása érdekében végzett munkánkat is. A párt fokozottabb segítsége, az apparátus megerősítése kihat a ta­nácsok munkájára is. Azon közsé­gekben, ahol a pártszervezet segíti, e'lenőrzi a helyi tanácsok munká­ját, ott kimagasló eredményekről számolhatunk be. Például a villányi járásban lévő Sárok község orszá­gosan vezet a kongresszusi verseny­ben. Május 20-ig félévi beadási kö­telezettségüket vágómarhából .'1500 százalékra, sertésből 178 százalékra, baromfiból 102 százalékra, tojásból 117 és tej beadásból 110 százalékra teljesítették. Megközelítő eredménye két értek el Ivándárda, Bezedek, II- Locska és Lapáncsa községek is. Rontja a tanács tekintélyét, hogy maga az államhatalom legmagasabb helyi szerve, a tanácsülés nem tölti be teljesen feladatát. Megfelelő gazdasági önállóság hiá­nya miatt csak gyakran tanácskozá­si jellege van. Nem képes határoza­tiig megoldani komolyabb problé­mákat. Tanácsüléseink részben emiatt általában formálisak. A begyűjtési és adófizetési tervek teljesítésénél meg kell javítani a po­litikai munkát, mert ezen a terü­leten vannak a legnagyobb lazasá­gok és hibák. Csakis azok a tanácsok várhatnak a begyűjtés az adó vona­lán javulást, nagyobb eredményt, amelyek meg tudják értetni a dol­gozókkal a kötelességek teljesítésé­nek szükségességét, előnyeit és hát­rányait. Teljes egészében egyetértek a magam nevében és a h irányai küldöttek nevében Rákosi és Nagy Imre elvtársakkal abban, hogy ha a meggyőző munka nem bizonyul elég­ségesnek, tanácsszervezeteinknek kö vetkezetesen kell alkalmazni a tör­vényes szankciókat, elsősorban az osztályellenséggel, a kulókkal szem­ben és a notórius nem teljesítő dol­gozó parasztokkal szemben is. Biz­tos vagyok abban, hogy a szankciók nak ilyen példamutató alkalmazása a becsületes dolgozók többségének helyeslésével találkozik, sőt ők ma­guk várják el tanácsainktól az ilyen eljárást. Ez is erősíteni fogja a tö­megekkel való kapcsolatot. Arra kérjük felsőbb szerveinket, hogy kevesebb rendelet ’öijön és ami Jön, az világos legyen, hogy he­lyi tanácsaink meg is értsék azokat. A tanácsok munkájának megjaví­tását nehezíti az a bürokratizmus, ami a minisztériumok, elsősorban a földművelésügyi minisztérium mun­káját jellemzi a tervezés, a tervké­szítés terén, A már kiadott terveket a földművelésügyi minisztérium évente négyszer, ötször is módosítja. A módosítást minden esetben a köz­ségi tanácsokig kell végrehajtanunk. A7 a javaslatom, hogy a tervek el­készítésébe vonják be a megyét is­merő szakembereket, a termelőszö­vetkezeti tagokat, a termelési bizott­ságokat és a már elkészült tervet lehetőleg ne másítsák meg. A földművelésügyi minisztérium által hozott egyik-másik rendelet nem segíti, hanem nehezíti munkán­kat. A legeltetési bizottságok számos olyan legelőt, amely hegyoldalon te­rül el, befásítottak. Megjelent azon­ban a földművelésügyi minisztérium nak egy rendelete, amely szerint ti­zenöt százaléknál meredekebb lej­tőkön fásított területen legeltetni nem szabad. Ez a rendelkezés a dolgozó Pacco Giordano elvtársj, Trieszt szabadterület Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának üdvöz­lő beszéde. Trieszt szabadterület kommunis­tái, olaszok és szlávok, nagy rokon- szenvvel és testvéri együttérzéssel kísérik az Önök kongresszusát, — mondotta. — Bizonyosak vagyunk abban, hogy munkájuk újabb lépés­sel viszi előre országuk szocialista építését, ötéves tervük eddig elért ragyogó eredményei és az új terv célkitűzései újabb és még nagyobb győzelmek biztosítékai. Mi egészen más körülmények kö­zött élünk, az amerikai-angol kato­nai megszállás nyomasztó terhét nyögjük. Demokratikus szabadság- jogainkat a lehető legszűkebbre kor­látozták. ' Egykor virágzó kikötőnk ma katonai támaszpont, forgalma csekély. Egykor virágzó hajóiparunk ma súlyos válsággal küzd. Az általá­nos gazdasági válság Trieszt szabad- terület „A”-zónóját a munkanélküli­ség hazájává változtatta és ifjúsá­gunk nagy részét arra kényszeríti, hogy távoli országokba vándoroljon ki. Isztriái testvéreink, akik a „B” zónában jugoszláv megszállás alatt é'rek, kegyetlenül szenvednek a Tito-rezsim üldözésétől. Ez a rend­szer nem tartja tiszteletben az em­beri jogokat, elfojtja a szervezke­Én egy függő országból jövök, — mondotta, — amelynek fő természet) kincsei a réz, a salétrom, a vas, a mangán és még sok más hatalmas kincs, a yenki imperialisták kezén van. Ezek az imperialisták az egy­mást követő és feltétel nélkül ren­delkezésükre álló reakciós kormá­nyokkal egyetértésben elrabolják or­szágunk természeti kincseit, kizsák­mányolják, elnyomják és nyomorba döntik a dolgozó tömegeket, az egész chilei népet, megakadályozzák a szocialista világgal való kereskedel­met és mindezzel teljes romlásba döntik az országot. Pártunk keményen szembeszáll ez­zel a helyzettel, irányítja, szervezi és vezeti a dolgozók legégetőbb követe­léseiért folyó harcot, a béremelésért, a jobb életkörülményekért és a dol­gozók szilárd egységének megterem­téséért és annak megőrzéséért, parasztok körében visszatetszést vál­tott ki. Véménden, ahol a dolgozó parasztok 170 holdas legelőjüket fá­sították be, ily módon, az egész köz­ség állatállománya idejár ki legelni. A rendelet megjelenése óta nem jár­hatnak saját legelőjükre és a küldött ségek sora jár a megyére, járásra, párthoz, tanácshoz, kérve jogos pa­naszuk elintézését. Ezt a rendelke­zést sürgősen módosítani kellene. E néhány felsorolt példa azt bizo­nyítja, hogy a minisztériumoknak az eddiginél jobban meg kell hall- gatniok az alsóbb tanácsi szerveket, mert különben nem tudják eléggé segíteni egész népünk jólétének eme lése érdekében folyó nagy munkát: a mezőgazdaság hozamának növe­lését. Trieszt Szabadítriilet Kommunista Pártjának üdvözlete Ezután a chilei Kommiinis'a Párt küldötte üdvözölte a kongresszust dési, egyesülési és sajtószabadságot és koncentrációs táborokba zárja jó elv társainkat. Éppen ezekben a na­pokban akai'ják kettéosztani a mi kis területünket és alku tárgyává tenni mindkét zóna lakosságát, hogy ilyen módon szolgálják az amerikai imperializmus háborús terveit. Az amerikaiaknak ugyanis a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni agresz- szió érdekében szükségük van arra, hogy atlanti és balkáni támaszpont­jaikat megerősítsék. Kedves Elvtársak! Triesztnek, mint átmenő kikötőnek mindig szoros kapcsolatai voltak Magyarországgal. A magyar népgazdaság megerősödé­se hozzájárulhatna ahhoz, hogy Tiieszt kikötőjének forgalma növe­kedjék. Azt kívánjuk, szűnjék meg minden olyan akadály, amely a ma­gyar átmenő kereskedelmi forgalmat gátolja, mert biztosak vagyunk ben­ne, hogy ez egyaránt szolgálná az Önök népe, a mi népünk és a világ­béke érdekét. (Taps.) Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Eljön a magyar és a trieszti nép ba- átsága! Éljen a béke biztos táma­sza, a szocializmus élcsapata, a Szov- letunió! (Hosszantartó taps.) Jánosi Ferenc elvtárs, a népmű­velési miniszter első helyettese volt a következő felszólaló. Annak ellenére, hogy pártunk ille­galitásban van, teljes erőnkkel har­colunk a háború ellen és egy olyan nemzeti felszabadító mozgalom ér­dekében, amely képes az országot ki­emelni abból a szakadékból, amely­be reakciós kormányzata taszította. Drága Elvtársak! Befejezésül azt a kívánságunkat szeretném kifejez­ni, ho^y haladjatok továbbra is azon a nagyszerű úton, amelynek távla­tait ezen a kongresszuson oly ékes­szólóan láttam kibontakozni, amely számunkra is iránymutató napi tevé­kenységünk és jövő harcaink szem­pontjából. t Éljen a világ népeinek nemzet­közi szolidaritása, amely az egész emberiség boldogságáért a világbe­kéért folytatott törhetetlen harcban sziklasz.ilárd egységbe forraszt mind- annyiu: lkat. Lars Gun.mar öhmann elvtársnak, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának felszólalása. Svédország sok szempontból egye­dülálló helyzetben van. Népünk több, mint száznegyven éven keresztül el­kerülte a háború borzalmait és ez az alapja annak a rendkívüli szilárd békeakaratnak, amely a nép döntő többségét eltölti. Ugyancsak elkerültük a második világháború alatt a fasiszta megszál­lást, de nem akkori kormányunk szilárdsága és ellenállása révén, ha­nem annak a közvetlen segítségnek a következtében, amelyet a szovjet kormány Svédország békéje és nem­zeti szabadsága érdekében nyújtott. Már több, mint húsz esztendeje, hogy a szociáldemokrácia döntő be­folyással bír országunkban. Az utób­bi tizenöt évben a szociáldemokratá­ké a többség a parlamentben és ez­által lehetőségünk van arra, hogy tetszésük szerint hozzanak törvénye­ket, amelyek — ígéreteik szerint — megfosztanák a kapitalistákat az or­szág gazdasági és kulturális életé­ben gyakorolt befolyásuktól. Valójában azonban semmi sem történt ennek érdekében. A svéd monopólkapitalizmus állásai nem inogtak meg: ma is kezében tartja az ország gazdasági és kulturális életének döntő kulcspozícióit. A mo­nopolkapitalisták még sohasem tud­tak olyan hatalmas profitra szert tenni, mint éppen a legutóbbi évek­ben. Az ország gazdasági életét négy nagy bank irányítja. Svédország Kommunista Pártja ilyen körülmé­nyek között harcol, amikor a kapi­talizmus még igen erős és a jobb­oldali szociáldemokraták' befolyása a tömegekre nagyon jelentős. Pár­tunk előtt az a feladat áll, hogy szo­rosabbra fűzze kapcsolatait a szo­ciáldemokrata munkásokkal, hogy a napirenden lévő követelmények meg­valósításáért akcióegységet létesítsen a munkásosztály széles rétegeiben. A párt ezen a területen ért is el si­kereket. A szakszervezeti mozgalom­ban, valamint az üzemekben növek­vőben van a párt befolyása. Svédország Kommunista Pártja legfontosabb feladatául tűzte ki, hogy népünk lehető legszélesebb ré­tegeit mozgósítsa a béke megőrzése, az atomfegyverek eltiltása érdeké­ben, hogy aktívan támogassa a bé­ketábor politikáját, amelynek a Szov­jetunió vezetése alatt folyó sikeres harca döntő jelentőségű a világbéke szempontjából. Pártunk feladata to­vábbá, hogy megteremtse az akció­egységet a svéd tömegek között a rövidebb munkaidő, a magasabb élet- színvonal és a szociális és kulturá­lis viszonyok megjavítása érdeké­ben. Meggyőződésünk, hogy ez a har­cunk sikeres lesz. Tudjuk, hogy né­pünk békét akar, nemzeti független­séget, szociális és kulturális haladást kíván. A párt egységesen és össze- kovácsoltan sorakozik fel a Köz­ponti Vezetőség mögött és ez győ­zelmünk legfőbb biztosítéka. Éljen a munkásosztály nemzetkö­zi szolidaritása! Éljen a Magyar Dol­gozók Pártja, amely a magyar né­pet a szocializmus felé vezeti! Él­jen a magyar és a svéd nép örök barátsága! (A kongresszus résztvevői felállva lelkesen tapsolnak.) A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Előadó: Kiss Károly elvtárs. Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Elv- társak! A Központi Ellenőrző Bizottság munkájában is észrevehető, hogy, a Központi Vezetőség 1953. júniusi, októberi és decemberi határozata óta megnőtt a pártszervezetek, a kom­munisták aktivitása. Mégnövekedett a dolgozók alulról jövő kezdeménye­zése, bírálataikban bátrabbak lettek és sok értékes bejelentést tesznek a Központi Ellenőrző Bizottságnak, különböző párt- és kormányszervek­nek. A Központi Vezetőség júniusi, októberi és decemberi határozata a Központi Ellenőrző Bizottság mun­kájának is friss erőt és tartalmat adott. Ez idő óta a Központi Ellen­őrző Bizottság újabb tapasztalatokat szerzett és ezzel javította a maga, a megyei pártbizottságok és a párt- szervezetek fegyelmi bizottságának munkáját. I. A Köznonti Ellenőrző Bizottság a II. kongresszus óta eltelt időben igyekezett a párt szervezeti szabály­zatában lefektetett feladatának ele­get tenni. Ez idő óta 2187 párttag ügyében folytatott vizsgálatot. A vizsgálatot követő tárgyalásokon 1128 estben hozott kizárási határozatot. A Központi Ellenőrző Bizottság 451 esetben változtatta meg az alsóbb pártszervezetek fegyelmi határoza­tait. Az esetek kisebb részében sú­lyosbított, nagyobb részében azon­ban enyhítenie kellett a határozato­kat, mert azokat nem a mindenre kiterjedő, gondos vizsgálat alapján hozták meg. örvendetesen csökkent azoknak az eseteknek a száma, amelyekben pártbüntetéseket anyagi természetű visszaélések miatt kellett kiszabni. Pártszervezeteink tagságának össze­tétele egészséges, erős, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság leg­jobbjait magában foglaló tagság. De közöttük még mindig akadnak olya­nok, akik megfeledkeznek a kommu­nista fiárttaesággal járó kötelezettsé­gekről, arról, hogy a pártfegyelem nemcsak a párthatározatok elfogadá­sát jelenti, hanem a határozatok megvalósításában való tevékeny köz­reműködést is. A kommunista erkölcs fogalmát párttagjaink gyakran igen szűk ér­telemben fogják fel és azt az egyéni magatartásukra, a másik nemhez való viszonyuk kérdéseire akarják korlátozni. Ez így elvtársak helyte­len. A kommunista erkölcs jelenti nz önzetlen harcot pártunk célkitű­zéseiért. jelertti a tevékeny részvé­telt építő munkánkban. Párttagjaink erkölcsi magatartásának fokmé­rője a párthoz, a munkához, a szo­cialista tulajdonhoz való viszonyuk. A párttag erkölcsi magatartásának ezen alapjait itt-ott hizonv még meg­sértik. Nem egy helyen látjuk, hogy párt- és állami funkcionáriusok r. népvagvonnal gondatlanul és köny- nvelműen bánnak. Évről-évre emelkedik az. ügyek száma, melyekben a Központi El­lenőrző Bizottságnak kell vizsgála­tot folytatnia, de különösen emel­kedett a Központi Vezetőség 1953. Iúniusi határozata óta, amióta egy­részt a kommunisták bátor bírálata­ikkal több hibát tártak fel, más­részt nem nyugszanak bele, ha igaz­ságtalanul éri őket sérelem. Június óta a kommunisták és pártonkívü- liek jobban vigyáznak az állam, a nép vagyonára. Egyre többen lépnek fel a pazarlások, a szervezetlenség, a selejt, a hanyag munka ellen. Ilyen vonatkozású ügyekkel is gyak­ran fordulnak a Központi Ellenőr­ző Bizottsághoz. A Központi Ellenőrző Bizottság számos pártunkba befurakodott el­lenséges elemet zárt ki a pártból. Sok esetben vont felelősségre párt­ós állami furkcionáriusokat a párt politikájának eltorzítása miatt. A dolgozók éberségének segítségével számos esetben lepleztünk le kárte­vőket a nép vagyonának dézsmáló- it, tervcsaíókat és a párt szerveze­teibe befurakodott egyéb rossz ele­meket. A Központi Ellenőrző Bizottság el­járt olyan párttagokkal szemben, akik személyes bosszúból üldöztek, vagy minden ok nélkül zárattak ki tagokat a pártszervezetekből. Többször foglalkozott olyan beje­lentések vizsgálatával, amelyekben pártunk politikájának eltorzításáról, hivatali hatalommal való visszaélé­sekről volt szó. Voltak esetek, ami­kor a Központi Ellenőrző Bizottság­nak a törvényességet megsértőkkel szemben a pártbüntetéseken kívül a bírósági eljárást is meg kellett in­dítania. §pk esetben rehabilitált a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság olyan párt­tagokat, akiket alaptalanul, vagy fe­lületes vizsgálat következtében sok- 1 szór koholt vádak alapján zártak ki a pártból. Főleg falusi pártszerveze- 1 tekben volt gyakori a személyes el­lentétből adódó, vagy minden ok nélkül való kizárás. Vizsgálataink során láttuk, hogy pártszervezeteinkben a kommunista helytállás és példamutató magatar­tás terén komoly fejlődés van. Mind ritkábban történik meg, hogy a kom­munisták egymás hibáit elnézik) Több az őszinte önkritika és bátrab­ban bírálnak felfelé. Az egyszerű párttagoktól a felső vezető funK- cionáriusokig elvtársaink őrzik és védik a pártszervezetek tisztaságát* harcolnak a minden kommunista számára kötelező éberség fokozásá­ért. Párttagjaink, sőt nem ritka eset­ben pártonkivüli dolgozók is felhív­ják a központi Ellenőrző Bizottság figyelmét olyan Jelenségekre, me* Iveknek gondos megvizsgálása só- - lyos hibákról, vagy törvénytelenné- 1 gekről rántja le a leplet. A vizsgálatokban, a párttagok ügyeinek intézésében az utóbbi időj ^ (Folytatás at 5. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents