Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

i.%4 MÁJUS 30 NAPC6 3 A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa A Tuniszi Kommunista Párt üdvözlete (Folytatás a 2, oldalról) Ezután a Tuniszi Kommunista Párt küldöttségének vezetője, Abdái­ul el Madjeri elvtárs, a párt titkár­iágának tagja üdvözölte a kongresz- szust, a testvérpártok küldötteit és <ülön a Szovjetunió nagy Kommu­nista Pártjának képviselőjét, Vorosi- lov eivtársat. Mi olyan népet képviselünk, — mondotta —, amely immár 73 éve a francia gyarmattartók elnyomása alatt sínylődik. Olyan pártot, amely Károm esztendeje súlyos megtorló Politikával száll szembe. Mi nagyon is tudjuk értékelni a szocializmus felé menetelő magyar nép nagyszerű eredményeit. A magyar nép örökre lerázta ma­gáiéi a hűbéri és fasiszta reakciós láncait és most boldog szabadságban építi jövőjét a Szovjetunió segítsé­gével, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével, — amelynek Önök a legjobb képviselői. Pártunk, a Tuniszi Kommunista Párt, noha a megtorlás félig illega­litásba szorítja, noha tevékenységét számos nehézség gátolja', soha nem mulasztja el, hogy az Önök sikerei­ről beszámoljon munkásosztályunk­nak és népünknek és tudatosítsa az egész béketábor, a népek független­sége táborának eredményeit . Népünk ma már tisztában van azzal, hogy a népi demokráciák és az egész béketábor erősödése gyen­gíti saját elnyomóit és növeli igazi barátainak számát és erejét. így te­hát elvtársak, amikor önök diadal­masan építik a szocializmust, nem­csak saját népük boldogságáért dolgoznak, hanem ugyanakkor a mi küzdelmünknek is jelentős segítsé­get nyújtanak. Népünk, támaszkodva kitűnő ba­rátaira és különösen közvetlen szö­vetségesének, a francia népnek és a Francia Kommunista Pártnak te­vékenységére. újabb csapásokat mér elnyomóira és kivívja szabadságát és függetlenségét. (Hosszú taps.) Éljen a magyar és a tuniszi nép barátsága, szolidaritása! Koronázza siker kongresszusuk ta­nácskozásait! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! (Hosszantartó taps.) Az Iráni Néppárt üdvözlete Ezt követően az Iráni Néppárt küldöttségének nevében Ehazan Ta­bari elvtárs, az Iráni Néppárt Poli­tikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. Pártunk, az Iráni Néppárt — Irán valamennyi népének élcsapata — hagy megbecsüléssel és mély szere­tettel figyeli az önök dicsőséges és egységes pártja hatalmas sikereit. Pártunk jelenleg a reakciós erők Uralmának igen sötét korszakában Karcol a Sah, és Zahedi fasiszta mi­litarista bandája ellen. Az iráni reakció igyekszik meg­semmisíteni népünk hősi harcainak eredményét, az olajipar államosítá­sát. Arra törekszik, hogy bevezes­se az úgynevezett „nemzetközi kon­zorcium" uralmát, azaz Anglia és Amerika olajkirályainak uralmát, akik újból magukhoz ragadták or­szágunk olajkészleteit. Az iráni nép már nem egyszer ki­jelentette: semmiképpen sem hajlan­dó elismerni azokat az áruló okmá­nyokat, amelyeknek célja az, hogy törvényesítsék országunk kincseinek amerikai—angol elrablását. Az ilyen és hasonló okmányokat az iráni nép papírrongynak tekinti. Az a politika, amelyet az imperialisták és orszá­gunk egyes reakciós körei közösen folytainak, ellenkezik az iráni nép létérdekeivel és társadalmunk leg­szélesebb rétegeinek mély megveté­sét váltja ki. Éppen ez az igazságos felháboro­dás válik hatalmas hajtóerőjévé a széleskörű hazafias mozgalomnak. E mozgalom minden nehézség ellené­re győzelemmel fog végződni. Pártunk mélyen meg van győződ­ve arról, hogy szent harcait a világ haladó és békeszerető emberei — köztük Magyarország dicsőséges né­pe is, —-együttérzéssel fogják kísér­ni. Meggyőződésünk, hogy a ma­gyar nép változatlanul nagy szere­tettel támogatja a világ népei sza­badságénak ügyét, köztük a keleti országok népei szabadságának ügyéi Is. (Nagy taps.) Pongrácz Kálmán elvtársnak, a budapesti tanács elnökének felszólalása A tanácsok feladatai négy év alatt jelentősen megnövekedtek. A mi­nisztériumok sok feladat intézését adták át és újak is jelentkeztek a oövekvő szükségletek kielégítése so­rén. Ennek eredményeként a buda­pesti városi tanács irányítása alatt álló vállalatok és intézmépyek dol­gozóinak száma ma 165 ezer. Az általuk irányított gazdaság terme­lési teljesítménye és forgalmi tevé­kenysége: tizenhét milliárd forint. Az egészségügyi, oktatási és nép­művelési hálózat jórésze a főváros területén szintén a tanács irányítá­sával működik. Tanácsaink munkája ma valóban különbözik a régi ön- kormányzati formától és tartalomtól. Nem tudunk azonban megfelelni a Proletárdiktatúra gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkció által elő­irt feladatoknak, mert nem rendel­kezünk a végrehajtás előfeltételei­vel. Mi, akik a tanácsban dolgozunk, hégebben lá+juk és többször szóvá is tettük munkánk akadályait. A fal­ádátok növekedése mellett a taná­csok hatáskörét a nap. mint nap megjelenő rendelkezések csökkentik. Az egyes minisztériumok mindjob­ban bavatkoznak a tanácsok és az irányításuk alatt álló trösztök, vál­lalatok, intézmények ügyeibe. Az ön- állótlanság, különösen a tervezés­ben, a beruházásoknál, az anyagellá­tásban, a pénzügyeknél, a béralap és létszámgazdálkodásban gátolja a tanácsok munkáját . A tanácsok csökkent hatáskörének és a minisztériumok minden üggyel Való foglalkozásának következménye az a rendelet, utasítás és intézkedés, ^melyen lassan a legjobb jogászok h* képtelenek eligazodni. Vájjon ho- 8Van tud akkor eligazodni az egy- áZervi ember? Az államigazgatásban kialakult túlzott centralizmus az egyik főoka árinak, hogy tanácsüléseink formá­lisak, hogy nem alakult ki, mert nam alakulhatott ki termékeny vita Afölött, hol és mit fejlesszünk, épít­sünk, mát termeljünk és mire for­dítsuk anyagi eszközeinket. A tanácsüléseken tanácstagjaink választóiknak sok kisebb-nagyobb bánászát és javaslatát tették szóvá. jl' végrehaj tóbizot-tság uzanfoan a fel­vetett kérdések nagy részét, főleg bfttáekör hiánya miatt nem tudja megoldani. Számos tanácstagot ked­vetlent ez el, csökkenti a köteles­ség és felelősségérzetét. Mi is sok' tekintetben hibásak va­gyunk .amiatt, hogy nem tudtuk biz­tosítani a tanács választott szervei­nek jobb működését. A tanácsok megalakulása után hosszú ideig hagytuk, hogy a végrehajtóbizottság apparátusa a tanács fölé nőjön s az úllandóbizottságck nem feladatuknak megfelelő munkát végezzenek. Nem ismerjük még mindig eléggé válla­latainkat, intézményeinket, rendszer­telenül hívjuk össze a kerületi elnö­köket. sokszor magunk is papírintéz- kedésekkel tesszük bürokratikussá a kerületi tanácsok munkáját. Ugyanakkor, amikor felfelé har­colunk a feladatok ellátásához szük­séges önállóságért, nem vagyunk ilyen következetesek a kerületi taná­csok önállóságának biztosításában. Tanácstagjaink a tanácsdemokrácia megsértésének tekintik például a kooptálást, A tanácstagok jogosan kifogásolják, hogy miért nem ke­rületi póttagokból hívjuk be az új tanácstagokat. A kooptálást meg kell szüntetni, ugyanakkor a tanács­tagok visszahívásának a lehetőségét biztosítani kell. Ez úgy valósítható meg, amint erről Nagy Imre elvtárs beszélt, — hogy a tanácstagokat sze­mély szerint, választó körzetenként kell megválasztani. A tanácstag így tudni fogja, hogy kik a választói, a választók pedig tudhatják, hogy ki a küldöttjük, beszámoltathatják, munkáját ellenőrizhetik, a tanácsok kerülnek közel választóikhoz. Pongrácz Kálmán elvtárs ezután a következőket javasolta: 1. A tanácsokat gazdasági egysé­genként kell kezelni. A költségveté­si, anyag, beruházási, bér- és lét­számkereteket úgy kell megszabni, hogy azokkal önállóan gazdálkod­hassanak és azokon belül átcsopor­tosításokat végezhessenek. 2. Az állami bevételek tervének teljesítésében az eddiginél sokkal jobban kell a tanácsok érdekeltsé­gét biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes feladatok végrehajtá­sa során létrejövő megtakarítások­kal a tanácsok szabadon rendelkez­zenek. 3. Meg kell szüntetni azt a gya­korlatot, hogy a kimondottan helyi jelentőségű ügyek sok fórumon men jenek keresztül. Ezekben az ügyek­ben a tanácsok véglegesen dönthes­senek, a minisztériumok csak elvi irányítást adjanak. 4. A tanácsok önállóságának fo­kozása érdekében rendeletet kell ki­adni és azok kiadása előtt meg kell hallgatni a helyi tapasztalatokkal rendelkező tanácsokat, hogy ne kell­jen az érvényben lévő rendelkezé­seket gyakran megváltoztatni. Tisztában vagyunk feladataink fontosságával, a tanácsok súlyával, felelősségünkkel, amellyel választó­inknak, Budapest népének tartozunk — mondotta befejezőül. Vállaljuk a növekvő feladatokat és hiszem, hogy a kongresszus határozatai hatalmas anyagi és erkölcsi alapot, önbizal­mat és lendületet fognak adni a nagy feladatok végrehajtásához. (Nagy taps.) Rónai Sándor elvtárénak, az országgyűlés elnökének felszólalása Felszólalása elején Rónai Sándor elvtárs a horthysta parlament és a mai országgyűlésünk képviselőinek összetétele közötti alapvető különb­ségről beszélt. Ezután így folytatta: Népünk azt várja képviselőitől, hogy legyen segítője és szószólója közérdekű ügyekben és jogos egyéni panaszainak orvoslásában. Érezze a képviselő, hogy a nép bizalma küld­te az országgyűlésbe és ez a bizalom arra kötelezi, hogy fáradhatatlanul szolgálja a népet, tartson szoros kapcsolatot a dolgozó tömegekkel, is merje meg a tömegek véleményét, bírálatát és kezdeményezését. Le­gyen választóinak állandó felvilá­gosítója, nevelője, segítse leleplezni a nép ellenségeit, éljen együtt a néppel és tanuljon tőle. Pártunk Központi Vezetősége nagy segítsé­get nyújtott a képviselői munka el­látásához azzal a határozatával, melyben feladatukká tette a megyei pártbizottságoknak, hogy nyújtsanak fokozott mértékben segítséget a képviselői feladatok minél sikere­sebb ellátásához. Megyei pártbizott­ságaink többségükben eleget is tet­tek a Központi Vezetőség határoza­tának, segítik a képviselőket mun­kájukban pl. Borsodmegyében a pártbizottság rendszeresen összehív­ja megbeszélésre a képviselőket, részletesen tájékoztatja a megye gazdasági és politikai kérdéseiről. A képviselői beszámológyűléseket és fogadóórákat a megyei pártlap rend szeresen közli. A képviselők havon­ta beszámológyűléseket és fogadóna­pokat tartanak. Sok felvetődő ügyet intéznek el és az ügyek gyorsabb intézése érdekében a képviselők kü­lön titkárt is állítottak be. így mind szélesebb tömegkapcsolatot építe­nek ki .amely annak eredménye, hogy a választók által felvetett köz­érdekű ügyeket és jogos egyéni sé­relmeket igyekeznek gyorsan elin­tézni. Azok a képviselő elvtársak, akik feladataik jó ellátására törekednek, tanasztalják, hogy dolgozó népünk örömmel foaadja a képviselőket. Azon keresztül, hoav a képviselők felkeresik választóikat és rendsze­resen beszámolnak munkájukról, dolgozó népünk érzi a gyökeres vál­tozást, hogv ez nemcsak választás­kor. — mint a múltban — hanem választások után is ott van közöttük a képviselő, tájékoztatja a világ ese­ményeiről, a békeharc sikereiről, segíti munkájukban ügyes-bajos dol­gaikban és joaos panaszaik orvos­lásában egyaránt. A képviselő elvtársak tapasztala­ta alapján is megállapítható, hogy dolgozó népünk helyesli pártunk po­litikáját. kormányunk programmját és kész harcolni azok megvalósításé ért. A képviselő elvtársak jelentései­ből azonban az is kitűnik, hogy egves helyi szerveinknél még túlteng a bürokrácia, a lélektelen munka és ami ezzel együtt jár, az adminiszt­ratív intézkedések, a tömegek lebe csülése. Helyi tanácsaink arról is panaszkodnak viszont, hogy nem kapnak megfelelő támogatást a fel­sőbb szervektől, egyes esetekben a pártbizottságoktól sem. Felterjeszté­seikre késve, vagy egyáltalában nem kapnak választ felettes szerve­iktől. Nem ritka eset, hogy felsőbb szervek súlyosan sértik önállóságu­kat, meghallgatásuk nélkül intéz­kednek. Ilyen eset pl. Mezőkövesden történt, ahol a gépállomás építke­zéseihez a tanács megkérdezése és hozzájárulása nélkül fogtak hozzá és vesznek igénybe olyan 24 hold föl­det, melyben az ősszel búzát és ár­pát vetettek. A helyi tanács persze örömmel fogadja a gépállomás fej­lesztését, de ha a felsőbb szerv kel­lő időben tudomására hozta volna az új gépállomás építésére vonatkozó tervét, akkor az igénybeveendő te­rületet ősszel nem vetették volna be, most Inem származna belőle kár és az érdekelt tulajdonosoknak tud­tak volna tartalékföldből csereföldet biztosítani. Miután a tartalékfölde­ket a tavasz folyamán kishaszon- bérletbe adták, így most az érdekel­teket nem tudják kielégíten . Ilyen esetek adódnak abból, ha a felsőbb szervek nem veszik figyelembe a helyi tanácsok véleményét, ha segí­tik annak önállóságát. Nagy elvtárs beszélt arról Is, hogy felső szervektől sok rendelkezést kapnak helyi tanácsaink, sok statisz­tikai adatot és jelentést kérnek, mely lyel túlterhelik a helyi tanácsaink­kal A képviselő elvtársak jelentései is alátámasztják mindezt és hozzá­teszik, hogy gyakori azi ellentétes intézkedés, a kapkodás és előfordul, hogy a járástól egyik nap kiküldik a felsőbb szerv rendelkezéseit és a következő napokban ugyanazoknak a módosítását. Néha túlterjengósek a végrehajtási utasítások és rendelkezések. Hogy csak egy ilyen esetre hivatkozzak, a Mezőgazdasági Értesítő május 4-i száma közli a F. M. utasítását a marhalevélről és annak kezeléséről. Ez az utasítás 11 sűrűn nyomtatott oldalon közli az utasítást és hat ol­dalon az elkészítendő nyomtatvány mintát tartalmazza. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a végrehajtási utasítást tartal­mazó értesítő olyan időben jelenik meg, amikor a végrehajtási utasí­tásban megszabott határidő már le telt. (Derültség) Képviselő elvtársaink nem egy esetben találkoznak egyes szervek­nél meg nem értéssel, sőt olyan eset is előfordul, mint egyik baranya­Varga András elvtárs, a vezetőjének A szervezeti hiányosságok mellett is eredményesebben dolgozhattak volna végrehajtó bizottságaink, ha titkárságunktól nagyobb segítséget kapnak irányító munkájukhoz. Tulajdonképpeni feladataink a ta­nácsülések színvonalának emelése, az állandó bizottságok segítése, a végrehajtó bizottságok irányító mun­kájának ellenőrzése, a kollektív ve­zetés fejlesztése, a tanácstagi beszá­molók szervezésének, a fogadóórák megtartásának biztosítása, nem áll­tak munkánk középpontjában. A kormányprogramm elhangzása után nem határoztuk meg időben a végre­hajtó bizottságok megváltozott fel­adatait és , munkamódszereit az új szakaszban. Ahogy a titkárság a tanácsok ál­lamhatalmi és tömegszervezeti tevé­kenységével, valamint a V. B.-k ál­talános államigazgatási irányító te­vékenységével keveset foglalkozott, ugyanúgy a megyei és járási V. B.-k is keveset foglalkoztak ezekkel az alapvető feladatokkal. A megyei végrehajtó bizottságok munkájának színvonala általában emelkedik. A végrehajtó bizottsági üléseken a feladatok elvégzésére ki­elégítő határozatokat is hoznak és több végrehajtó bizottság munkájá­ban már érvényesül a kollektív fe­lelősség, a kollektív munka. De a megyei végrehajtó bizottsá­gok ülésein még nem elég rendsze­resen tárgyalják a járási végrehajtó bizottságok munkáját. A megyei végrehajtó bizottság tag­jai keveset vesznek részt a járási végrehajtó bizottsági üléseken. A járási végrehajtó bizottságok munkájában a hiányosságok igen sokban hasonlóak a megyei végre­hajtó bizottságoknál tapasztaltakhoz. Természetesen nem vonatkozik az minden járásra. Jó néhány járásban — mint például a szobi, békési, ado- nyi járásban — élénk, színvonalas a végrehajtó bizottság munkája. Igen jó az irányító munka a budai járási végrehajtó bizottságnál. A végrehaj­tó bizottság vezetői minden héten rendszeresen résztvesznek a községi végrehajtó bizottságok ülésein, érté­kelik a községek munkáját és meg is beszélik a feladatokat. Sok helyen viszont a járási végre­hajtó bizottsági üléseken nem szü­letnek határozatok. A járási vezetők igen kevés útmu tatasi adnak a községi vezetőknek a jó munkaipódszerek kialakítására, arra, hogyan kell összhangba hozni a?, országos érdekeket a helyi érde­kekkel, Nem világítják meg azt, megyei képviselő elvtámmk pan»* szolja, hogy a megyei tanácselnök elvtárs több alkalommal más irá­nyú elfoglaltságra való hivatkozással nem fogadta a képviselőt. Vagy egyik veszprémmegj ei képviselő elv­társ panaszolta, hogy egy panaszos ügyében ittjárt és április 6-án, mint mondja, nem engedték be a közle­kedésügyi minisztérium vasúti fő­osztályára azzal az Indokolással, hogy ott aznap nem fogadnak fele­ket. Mindekeket a hibákat elvtársaim sürgősen ki kell küszöbölni, megyei pártbizottságaink adjanak még na­gyobb segítséget a képviselői felada­tok ellátása érdekében, tájékoztas­sák az eddiginél rendszeresebben a megyei képviselőket, a helyi politi­kai és gazdasági kérdésekről, hogy a képviselők a párt és kormányhatá­rozatok népszerűsítése, a tömegek mozgósítása érdekében minél ered­ményesebb munkát tudjanak végez­ni. Külön is ki akarom itt hangsú­lyozni, hogy a mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozó párt és kormány­határozatok végrehajtásánál különö­sen nagy segítséget kell nyújtanunk dolgozó paraszt-képviselő elvtár­sainknak, akik között vannak ter­melőszövetkezeti elnökök és tagok, valamint dolgozó parasztasszonyok is. Ezek a képviselők itt élnek és dol­goznak a mezőgazdaságban, tehát ezt az adottságukat figyelembevév^ megfelelő segítség mellett eredmé­nyesen tudnak közreműködni a me­zőgazdaság fejlesztése érdekében. Bizonyára az országgyűlési képvise­lőkre is gondolt Rákosi elvtárs, ami­kor azt mondta, „olyan kommunis­tákra van szüksége a pártnak és az államnak, akiknek nemcsak a feje, hanem a szíve is a helyén van, akik helytállását a nehéz helyzetek csak szilárdabbá teszik, akik szívósan, ei*- gesztelhetetlenül és eredményese* harcolnak a bajok, hibák ellen.” helyi tanácsok titkársága felszólalása hogy ha a törvényt betartják és be* tartatják, egyformán szolgálja ez a köz és a magánérdekeket: hogy a szocializmust építő népi demokráciá­ban a közérdek és a magánérdek összhangban van, a kettő nem ke­rülhet ellentétbe egymással. A községi végrehajtóbizottságok munkájánál is van javulás. Számos jó példával találkozunk: a községi végrehaj tóbizottság i ülést rendszere­sen megtartják, jó határozatokat hoz nak. Ilyen végrehajtóbizottságok eredményesein hajtják végre a gaz­dasági feladatokat. E szép eredmények mellett mégis komolyabb hiányosságok tapasztalha­tók a községi végrehaj főbizottságok munkájában. Sok helyen a végre­hajtóbizottsági üléseket nem tartják meg rendszeresen a hozott határo­zatok nem mozgósítanak a felada­tok végrehajtására. Nagy Imre elvtár» referátumába* megállapította, hogy a végrehajtó«* bizottságoknál tapasztalt hibák egyik oka, hogy túlzott követelményeket támasztottunk a községi végrehajtó­bizottságokkal szemben. Figyelmen- kívül hagytuk, hogy azoknak a fel­adatoknak elvégzésére, amelyeket a törvények, rendeletek, miniszteri uta­sítások és a felsőbb végrehajtóbizott­ság határozatai szabnak meg, a köz­ségek jórészében nincs megfelelő apparátus. Tehát annak a végre­hajtását, amit fent húsz—huszonöt szerv feladatul tűz ki, a faluban egy vagy két vezetőnek kell meg­szerveznie. Az utasítások áradata, amely egyes minisztériumoktól és tőlünk is eredt, az asztalhoz szegez­te a községi, de a járási vezetőket Is, A végrehajtóbizottságaink meg­választásuk óta igen nagy és szép feladatokat oldottak meg — mondot­ta végül Varga elvtárs. — A végre- hajtóbizottságok vezetőinek többsé­ge becsülettel megállta a helyét, szí­vósan, fáradságot és időt nem kí­mélve dolgozott a párt- és kormány­határozatok eredményesebb végrehaj tásáért. Végmehajtóbizottságaink több sége igen lelkesen vette ki részét a termelőszövetkezetek megszilárdításé bóL Eredményeik tovább fokozása érdekében elsősorban a politikai mun kát kell megjavítani. A következő felszólaló Juhász Im- réné elvtársnő, a szolnokira?gyei ta­nács elnöke volt. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents