Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

2

NÄPCÖ

1954 MA.TTTS SO

(Folytatás az 1. oldalról)

különbség azonban nemcsak a megyék, hanem járások, sőt a járásokon belül még az egyes községek között is van.

A mélyszántás, ha megfelelő módon alkalmazzuk, jelentősen emeli a termésé tagokat. De az eredmény éppen az ellenkező, ha sablonosán, talajtól, időjárástól függetlenül végezzük. Ha így járunk el. úgy járunk, mint az orosházi Dózsa termelőszövetkezet. itt az őszi búzave- tésük a tábla közepén gyenge, a forgóban, ahol egyébként rossz szokott lenni, — viszont jó. E titok nyitja az, hogy a forgóban bármenynyire szerették volna is, nem ment mélyre az eke és így jó magágyat tudtak készíteni, a tábláikon viszont az elmúlt őszi száraz időjárás ellenére kötött talajon mélyen szántották és rendkívül rossz magágyat készítettek.

A helyi tanácsok szerepének megnövelése a mezőgazdaság irányításában azért is nagyon szükséges, mert megkönnyíti a sablonos vezetés elleni harcot, mert elősegíti, hogy a helyi körülményeket messzemenően éi-vényesíthessük.

Ahhoz, hogy a község, járási és a megyei tanácsok n sablontól mentesen. a helvi körülmények figyelembevételével tudják vezetni a mezőgazdaságot, szükséges a dolgozó parasztok és a szakemberek véleményének meghallgatása. Ezt a legcélravezetőbben a termelési bizottságokban lehet megvalósítani. A termelés; bizottságokban érdemes és szükséges minden, a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából fontos kérdési megtárgyalni.

A mezőgazdasági termelés fellendítéséhez az előbbi feltételek mellett szükség van arra is, hogy rendelkezésünkre álljanak mindazok az anyagi erőforrások, amelyek nélkül fejlett mezőgazdaság megvalósíthatatlan.

■Elő tudjuk-e ezeket teremteni?

Népi demokráciánk gazdasága, szocialista iparunk, közlekedésünk és kereskedelmünk élvezve a Szovjetunió és a népi demokráciák állandó baráti támogatását a mezőgazdasági termelés felemeléséhez minden szükséges anyagi feltételt biztosítani tud.

Iparunk ma még azonban nem elégíti ki megfelelően a mezőgazdaság igényeit, kevés mezőgazdasági gépet gyárt, sok a minőségileg nem megfelelő gyártmány, s ugyanakkor nagyon magas a mezőgazdasági gépek önköltsége is.

A hiba nem munkásosztályunkban van. Ipari munkásaink megértették a párt új politikáját, erre mutat a gépállomások patronálására indított lelkes mozgalom, amely szinte napok alatt tízezreket mozgatott meg. (Taps.) Nem kétséges, hogy nagyszerű munkásosztályunk minden szükséges segítséget megad a falunak, ha erre lehetősége van.

Ahhoz azonban, hogy a munkás- osztály segíteni akarása kibontakoz- hassék, következetesen végre kell hajtani az iparban az átcsoportosítást, melyet megkezd tünk ugyan, de még véghez nem vifünk. Az iparban a legjobb mérnökök, technikusok és szakmunkások ezreit kell a mezőgazdasági gépgyártás területére irányítani. Nem szabad belenyugodnunk abba, hogy a mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártását üzemeink csak pótfeladatként kapják, ez szükségmegoldásnak elfogadható, de semmiképpen sem tekinthetjük véglegesnek. Egész gyárakat kell átállítani mezőgazdasági gépek gyártására. (Taps.)

A mezőgazdaság fejlesztését nem dekrétumokkal, nem hangzatos szólamokkal akarjuk biztosítani, hanem a dolgozó parasztság megnőtt termelési kedve alapján megfelelő anyagi feltételek megteremtésével, továbbá a tudomány és a gyakorlat eredményeinek széleskörű elterjesztésével. Olyan alapvető feltételek ezek, amelyek rendelkezésünkre állanak, csak tudnunk kell felhasználni azokat.

A mezőgazdasági termelés fejlesztésében messzemenően figyelembe kell venni a birtok megosztás-;, azaz h falu osztályrétegeződését. Mint ahogy ismeretes, mezőgazdaságunkban túlsúlyban a kis- és középparaszti gazdaságok vannak, kezükben van szántóterületünk több. mint ötven százaléka, a két holdon felüli gazdaságokat számolva csak. Ebből világosan következik, hogy a mező- gazdasági termelés fejlesztése érdekében is támogatnunk kell a kis- és középparaszti gazdaságok termelését, mert nem nyugodhatunk bele abba. hogy szántóterületünknek több, mint felén ne növekedjenek a hozamok.

Ez a támogatás azonban nem jeA Hagyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa

lenti a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyéről való lemondást. Az egyéni kis- és középparaszti gazdaságokban a termelés növekedésének lehetőségei erősen korlátozottak. Olyan karban élünk, amikor rohamléptekkel fejlődik a mezőgazdasági technika és tudomány: a trak tor és kombájn korában a kisparcel- !a összehasonlíthatatlanul nagyobb akadály a termelés fejlődésének, mint volt — mondjuk a századforduló idején, a gőzeke korszakában.

A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben a munka termelékenységének olyan fokú növelése válik tehetővé, amely a nagyüzemi gazdálkodást az egyén számára is és az egész nép számára is szükségessé és rendkívül előnyössé teszi. Kézi műveléssel azonos átlagtermést véve alapul gabonatermésnél egy napi munkára hetven kg megtermelt gabona esik. A gépesített nagyüzemi mezőgazdaságban viszont négy mázsa. A munka termelékenysége tehát a hatszorosára növekedik. Még nagyobb az eltérés, ha a gépesítés eredményeit a legmunkaigényesebb növényekre vonatkoztatjuk.

Tehát, ha mezőgazdaságunkat igazán korszerűvé akarjuk tenni. ha túl akarjuk szárnyalni a legfejlettebb kapitalista országok mezőgazdaságait, mint ahogy akarjuk, akkor minden erőnkkel támogatnunk kell a nagyüzemi gazdálkodásnak a dolgozó parasztok által legelfogadhatóbb formáját, a termelőszövetkezeteket. (Taps.)

Azt a hatalmas változást, amelyet a termelőszövetkezet megjelenése jelent a mezőgazdaság termelési és gazdasági viszonyaiban, azonban csak a kis- és középparasztokkal való megegyezés alapján lehet végrehajtani, mert különben a munkás-paraszt szövetségben, népi demokratikus államhatalmunk alapján esnék csorba.

Az a kis- és középparaszt, akinek "ermelését népi demokráciánk támogatja és segíti, csak akkor lép a szövetkezeti gazdálkodás útjára, ha meggyőződik arról, hogy az a számára gazdaságilag előnyös. Ma már sokszáz termelőszövetkezetünk van olyan, amelynek eredményei kézzelfoghatóan bizonyítják a szocialista nagyüzemi termelés fölényét a parcellás gazdálkodással szemben. De ugyanakkor még többszóz olyan is akad. amely rendkívül rosszul gazdálkodik és alkalmat ad a kulákok- nak és az ollehséges elemeknek arra, hogy rossz példájukra hivatkozva távoltartsák a kis- és középparasztokat a szövetkezeti gazdálkodáséi.

Úgy kell dolgoeni, hogy a gyenge termelőszövetkezetek is fel tudjanak zárkózni a jók mellé.

A termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából, — amely ma falusi munkánk központi feladata, — leefontosabb behozni azt a lemaradást. amely szövetkezeteinkben a kapásnövények termelésében és az állattenyésztés hozamaiban van.

Az állami gazdaságok is. amelyek már úgy, ahogy megtanultak gabonát termelni, legerősebben a kapás- növényeknél maradtak le, termésátlagaik kukoricából és burgonyából egyenesen szégyenteljesek. Köztudomású. hogy a kukorica termelési költsége a paraszti gazdaságokban alacsonyabb, mint a gabonáé, de nem így van az állami gazdaságokban. ahol egy mázsa kenyérgabona ónköltsége száztizenkettő forint, egy mázsa kukoricáé pedig átlagosan 206 forint.

Az állami gazdaságok egész tevékenységére, károsan hat ki ez a hiba, ez az egyik legfőbb oka a szinte állandósult takarmányhiánynak, és a rendkívül magas deficitnek. Ahhoz, hogy az állami gazdaságaink, a szocialista nagyüzemű gazdálkodás iskoláivá, fejlett nagyüzemű árutermelő gazdaságokká legyenek. meg kell szüntetniök 0 ka- oisnövények termelése terén, mutatkozó szégyenletes lemaradást.

Miért van az. hogy termelószövet- kezeteinkben is és az állami gazdaságainkban is, a kalászosokhoz ké- oest összehasonlíthatatlanul gyengébbek a kapásnövények átlagai?

A hiba gyökere abban van, hogy a kapás növények termelését összehasonlíthatatlanul gyengébben gépesítettük, mint a kalászosokét.

Az elkövetkező években a mező- gazdaság gépesítéseben olyan gyakorlatot kell folytatnunk, amely alkalmas ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésére. u/az el kell látni a gépállomásokon kérész.ül a terme'őszövei kezeteket könnyű traktorokkal, kultivátorokkal, répa-, kukorica- és burgonya betakarító gépekkel (Taps.) Ez azonban nem megy egyik nup- -ól n másikra, évek kellenek hozzá 1 Addig is, már ebben az évben is

minden erőt összpontosítani kell arra, hogy tenmelőszövetkezetednkben és állami gazdaságainkban a kapásnövények termelésében is kielégítő eredményt tudjunk elérni. — Ahol nincs könnyű traktor és kultivátor, ott fel kell használni a lőkapát és a tolókapát is. Amíg nincs négyzetes vetőgép, addig kézzel kell négyzetesen vetni. De mindenképpen biztosítani kell. hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termésátlaga kapásnövényekben is jóval túlhaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét.

Termelőszövetkezeteink egyik legnagyobb feladata, fejlett közös állat- tenyésztés létrehozása, amely nélkül szilárd jövedelmező nagyüzemű szövetkezeti gazdaság egyenesen elképzelhetetlen. Jelenleg termelőszövetkezeteink közös álliailétszáma nagyon alacsony és hozamuk is rendkívül kevés, emiatt a termelőszövetkezetek a lehetőségeikhez képest kevés pénzjövedelemre tesznek szert. A termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének fejlesztése érdekében mindenekelőtt azt kell biztosítani, hogy a szövetkezetek megfelelő takarmánnyal rendelkezzenek. Ehhez a kapásnövények termésátlagának növelése mellett az szükséges, hogy nagy gonddal takarítsák be a szálastakarmányokat és ne engedjenek egyetlen mázsa szénát sem elpusztulni.

A termelőszövetkezetek gazdaságé nak fejlesztése nagymértékben a •gépállomásainkon múlik. Népi demokratikus államunk rajtuk keresztül látja el a termelőszövetkezeteket a legkorszerűbb technikával. Gépállomásaink munkája dönti el, hogy ez a technika növeli-e és ha igen, milyen mértékben növeli a termésátlagokat. Ahhoz, hogy a gépek a hozamok gyors növelését eredményezzék, gépállomásaink vezetőinek szakítani kell azzal a szűk szemlélettel, amely szemellenzősen csak a normál'holdak teljesítését nézi. Természetesen a normálhold is fontos, de ennél sokkal döntőbb a termésátlag. (Taps.) Ezért kell nagy örömmel üdvözölni "Balogh elvtársnak, a Szocialista Munka Hősének versenykihívását (taps), aki azt javasolta, hogy Tóth “Ivtáirssal meginduló vérsenyében a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek termésátlagai és ne normálhol- dak alapján döntsék el, hogy ki az első. (Taps.)

Nagyra kell értékelni a traktorosok versenyének ezen új formáját. Ha iraktoristáink ma már sokezerre rúgó serege ezen az alapon dolgozik, akkor a gépállomások betöltik történelmi feladatukat, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének igazi motorjaivá válnak. (Taps.)

Ha pedig a termelőszövetkezetek termésátlagai nemcsak gabonafélékben, hanem kapásokban is túlhaladják az egyéni parasztokét, és ezt gépesítés segítségével kevesebb munkával érik el, ha nagyhozamú közös állattenyésztéssel rendelkeznek, akkor biztosítva van, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme meghaladja a középparasztokét. Ezzel pedig megteremtjük a szocializmus teljes győzelmének legfontosabb gazdasági elő feltételét a faluban.

A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek fejlődésének ezen anyagi feltételeinek létrehozása mellett — bármilyen fontos is legyen az — van egy másik követelménye is a termelőszövetkezetek fejlesztésének. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a termelőszövetkezetbe akkor tép be szívesen, ha ott olyan körülmények között dolgozhat, amelyek a számára elfogadhatók.

A termelőszövetkezetek működésének van írott törvénye, a mintaalapszabályzat, amelyet a termelő- szövetkezetek küldötteinek tanácsko zása fogadott el. Vannak azonban termelőszövetkezeteink, ahol durván megsértik ezt az alapszabályt, — ■ahogy erre Losonczi elvtárs felhívta a figyelmet, — úira gyakori eset az, hogy az alapszabályban megállapított mértéken túl növelik a háztáji gazdaságot a közös gazdaság rovására. Ezen szövetkezetekben nem bontakozhat! k ki a szövetkezeti nagy üzemi termelés fölénye. Mert hiszen a főfigyelmet nem a nagyüzemi gazdálkodásra, hanem a háztáji gazdálkodásra fordítják. Sebaj — gondol- 'ál az ilyen termelőszövetkezetben i hangadók, — ..megmarad az állami. az adóbegyüjtési és egyéb kedvezmény.”

De ebben is tévednek, a megnövelt háztáji gazdaságra ugyanis ugyanúgy kell a begyűjtési és adó- köt elezeltséget megállapítani, mint ha egyéni gazdaság lenne. (Nagy taps.)

A háztáji gazdaság megnövelése ma még nem vált nagyméretűvé, de ilyen kérdésekben „jobb félni, mint megijedni”, könnyebb kijavítani a

hibát, addig, ameddig nem nő nagyra.

Fel kell hívni a figyelmet egy másik idevágó kérdésre is, a szövetkezeti demokrácia betartására. Még az időlegesen, egyébként jó gazdasági eredményt elérő termelőszövetkezetek sem gyakorolnak megfelelő vonzó hatást, ha ott a vezetők kiskirá- lyoskodnak, ha nem hallgatnak a szövetkezeti tagságra, ha a családi klikkek alakulnak ki, azaz, ha a munka, nem a szövetkezeti demokrácia szellemében folyik.

Ezért párt- és állami szerveinknek nagy gondot kell fordítani arra, hogy termelőszövetkezeteikben a tagság a szövetkezet gazdájának érezze magát.

Tisztelt Pártkongresszus!

A falun lényegében két egységes, egymástól elválaszthatatlan feladatot kell megoldani; fel kel! emelni a mezőgazdasági termelés színvonalát és tovább kell fejlesztenünk elsősorban a meglévő termelőszövetkeze tek megszilárdítása útján a termelő- szö vei keze ti mozgalmat.

Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk alapvető érdeke az, hogy ezeket a feladatokat együtt és ne egyiket a másik rovására oldjuk meg Súlyos bűnt követ el, aki a mezőgazdasági termelést úgy akarja fejleszteni, hogy lemond a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Az ilyen munka eredménye nem több gabona, hús, zsír, zöldség és gyümölcs lenne, hanem kudarc. Hasonlóan sikertelen lenne és nem vezetne jó eredményre a termelőszövetkezetek fejlesztése sem, ha nem köpnénk össze a mezőgazdasági termelés fejlesztésével.

A mezőgazdasági termelés elhanyagolása nemcsak az életszínvonal emelését akadályozná meg, hanem népi demokratikus államhatalmunk álapját, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét is gyengítené.

E két feladat egységét azért Is kell hangsúlyoznunk, mert pártunk gyakorlatában gyakran előfordul az, hogy egységet alkotó feladatokat elválasztunk egymástól.

Mint a marxizmus-leninizmus tanítja, — a középparasztságot nem lehet megnyerni a kulákság elleni harc nélkül, mégis sok helyütt az elmúlt hónapokban beleestek ebbe a hibába. Hasonló volt a helyzet a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok kérdésében is, a múlt év júniusa előtt, elhanyagoltuk az egyénileg dolgozó parasztokat, utána pedig — miután Központi Vezetőségünk ezt a hibát felvetette, sok párt szervezetünk nem törődött, vagy keveset törődött a szövetkezeti gazdaságokkal. Tanuljuk meg végre népünktől, hogy fél igazság — nem igazság.

Ki kell küszöbölni ezt a végletekben való mozgást, olyan gyakorlatot kell követnünk, amely biztosítja, hogy pártunk politikáját nemcsak részleteiben hajtsuk végre, hanem egészében. Ne engedjük pártunk politikájának elferdítését, harcoljunk annak következetes, minden ferdítés nélküli végrehajtásáért. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az osztályellenség egyik módszere, éppen politikánk elferdítése, egymástól elválaszthatatlan kérdések szétszakítása és az a kommunista, aki ezt tűri, és maga is egyoldalúan, elferdítve hajtja végre a párt politikáját, akarva — akaratlanul az ellenség, a kulákság malmára hajtja a vizet.

III. kongresszusunk nagyszerű bizonyítéka pártunk és politikánk egységének, az az egység tükröződjék vissza gyakorlati munkánkban is és akkor nem marad el a győzelem.

Kongresszusunk által megszabott nagyszerű célkitűzések megvalósításának biztos záloga az, hogy a végrehajtásokért folyó harc élén népi, nemzeti egységünk megteremtésének kovácsa, harcokban edzett, egységes marxi-lenini párt áll, a mi pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja (Hosszantartó lelkes taps.)

A Belga Kommunista Párt üdvözlete

Dumitrás Mihály elvtárs. az orosházi járási tanács elnökének felszólalása után Stathas Loftoris elvtárs, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagja szólalt fel.

A magyar népi demokrácia, a magyar nép, aktívan támogatja a Szovjetuniónak és minden békeszerető erőnek törekvését, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, hogy létrejöjjön a nemzetek közötti megértés, hogy tiltsák be a tömegpusztító fegyvereket, hogy létrejöjjön az egységes békeszerető Németország és hogy valamennyi európai ország részvételével megvalósuljon Európa biztonsága.

A görög monarchó-fasiszta rendszer ezzel homlokegyenest ellenkező utat követ. Ez a rendszer kiszolgáltatta az országot az amerikai imperializmusnak.

Az állami költségvetés hetven százalékát az amerikaiak által tervezett háború érdekében használják fel. Az amerikai megszállás poklot jelent a népnek, viszont paradicsomot a bel- és külföldi spekulánsoknak. Országunk nvolc milliónvi lakosságából félmillió munkanélküli. A kormány által közzétett adatok szerint is két és félmillió ellátatlant tartninkább, mint bármikor ezelőtt, az a feladat, hogy minden erőnkkel szétzúzzuk a burzsoázia és ügynökei minden rágalmát és hazugságát, amelyekkel az egyszerű embereket le akarják téríteni a szocializmus útjáról. Sőt sokkal inkább, mint bármikor, az a feladatunk, hogy a legmeggyőzőbben mutassuk meg az egyetlen helyes utat, amelyen át a népeket fel tudjuk szabadítani a kizsákmányolás, a munkanélküliség, a nyomor igája alól. Ez az út az összes dolgozók közötti egység, ez internacionalizmus és az összes országok közötti baráti kapcsolatok útja. Ez az út a Szovjetunió, a népi demokratikus országok, köztük a Magyarország által követett út, a béke és a szocializmus útja. (Nagy taps.)

Elvtársak! Az az ügy, amelyért Önök harcolnak, a mi ügyünk is. mindazoknak az ügye, akik hisznek az emberiség jövőjében.

Sok sikert kívánunk kongresszu- suk munkájához.

Éljen a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa!

A küldöttek nagy tapssal fogadták Olineur elvtárs felszólalását. Ezután az elnöklő Vass Istvánná elv- társnő a kongresszus ötödik napi tanácskozását berekesztette.

nak nyilván. Millióra rúg azoknak a száma, akiket, „fölösleges embereknek”, tekintenek és akik kénytelenek kivándorolni, az impezúalizmus rabszolgapiacára menekülni.

A görög nép ellenáll a rabszolgaság és a háború politikájának. Gyű- lögi a yenki megszállókat és harcol ellenük.

A nép ellenállása és küzdelme eredményeképpen mély válság tapasztalható az egész kormány apparátusban, az amerikai leigázás égés* rendszerében. Nemzeti érdekünk a hazafias egység, a béke és a függetlenség arcvonalának megteremtése, mert ez fordulatot hozhat az ország számára. Az ezért folyó mozgalom egyre szélesebb népi rétegeket hódít meg és a Demokrata Párt, a Liberális Párt és az J3PEK egyre több vezetője rokonszenvez vele.

A Görög Kommunista Párt vezo*1 i nemzet harcát, mind szorosabbra rűzi kapcsolatait a néppel, egyre szé- 'esebb körben terjeszti ki munkáját, tevékenységé..

(Folytatás a 3. oldalun)

A Görög kommunista Párt üdvözlete

Ezután Georges Glineur, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja Belgium Kommunistáinak és összes dolgozóinak jókívánságait és testvéri üdvözletét tól- mácsolta a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának. (Nagy taps.)

A mi dolgozó tömegeink — mondotta — jól tudják, hogy Magyarország dolgozói új társadalmat építenek. Tudják, hogy Magyarországon, amely a mienkhez hasonló kis ország és amelyben a lakosság létszáma is a miénkhez hasonló — olyan társadalom épül, amely nem ismeri az ember-ember által való kizsákmányolását, a munkanélküliséget és a nyomort. Tudják a mi dolgozó tömegeink, hogy azok az új és fontos célkitűzések, amelyeket az önök kongresszusa a párt jövőbeni tevékenysége és az egész magyar nép építőmunkája számára kijelölt, nemcsak az Önök társadalma nak óriási fejlődését mutatják meg, hanem ismét tanúbizonyságot adnak Magyarország békeakaratáról és békevágyáról is.

Ezért is üdvözli hálával és szeretettel az Önök kongresszusának határozatait minden belga dolgozó, aki szívén viseli országának jövőjét.

Most, hogy láttuk az Önök eredményeit, úgy érezzük, hoev sokkal