Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
19» MÁJUS 1 NäPCö 8 V. M. Molotov elvfárs a genfi értekezlet csntortOki ülésén kifejtette a Szovjetunió álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban . Genf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: IJjicsov a szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön este sajtóértekezleten számolt be a genfi értekezlet negyedik üléséről, amelyen Casey, ausztráliai és Molotov, szovjet külügyminiszter mondott beszédet a napirend első pontjaként szereplő koreai kérdésről. , Casey, kijelentette: nem mindenben ért egyet Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül ü;yminiszterének a genfi értekezleten előterjesztett javaslatával, ae úgy véli, hogy Nam ír javasla.a fel tétlenül megérdemli, hogy a konferencia résztvevői komolyan és érdemlegesen foglalkozzanak vele. A genfi értekezlet csütörtöki ülésén Casey után Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere emelkedett hálásra. V. M. Molotov a többi köpött a következőket mondotta: ' A mostani genfi, értekezleten két kérdést kell megvitatni: először a koreai kérdés békés rendezésének kérdését, másodszor az indokínai béke helyreállításának kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi értekezlet ázsiai kérdésekkel foglalkozik. Mind a koreai, mind az indokínai kérdés a legidőszerűbb .ázsiai kérdések közé tartozik. Ezzel kapcsolatban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai ország vesz részt. Ugyanakkor nem lehet eléggé felbecsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten az utóbbi évek során most először vesz részt minden nagyhatalom: Franciaország, Nagy-Britannla, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió. Ezzel kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell, hogy Ázsia nagyhatalma, a Kínai Nép- köztársaság hozzájárulhat a jelenlegi értekezlet munkájához az ázsiai helyzet fentemlített időszerű kérdéseivel kapcsolatban. Az értekezlet mai összetételében * Koreára vonatkozó kérdésekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áil előttünk, hogy békés úton meg- ' teremtsük az egységes és független Koreát. Természetesen a koreai kérdés Megoldása mindenekelőtt maguknak a koreaiaknak, magának a koreai Tépnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, amelyet más országok kényszerítenek rá a koreai népre, hém elégítheti ki a koreai népet, bem szolgálhatja a koreai probléma tar tós rendezését. Feltétlenül számolni kell Korea történelmével és különösen a koreai nép függetlenségi harcának történetével. ■V. M. Molotov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a genfi értekezlet legfontosabb feladata, hogy segitséget nyújtson a koreai népnek Korea egységének helyreállításában. Minden erűnket latba kell vet- nünk annak érdekében — mondotta, — hogy a koreai nép békés eszközökkel megtalálja a módot egységes, független demokratikus államának megteremtésére. A koreai kérdés békés rendezésében minden °!yan állam érdekelve van, amely A nemzetközi feszültség eyhítésére és az egyetemes béke megszilárdításába törekszik. Másfelől feltétlenül számolni kell azzal, hogy az ENSZ, eSyes államok nyomása következtében egyoldalú álláspontra helyezke- bétt és képtelennek bizonyult a ko- feai kérdés rendezésére. A koreai kérdés megvizsgálása során nekünk számolnunk kell azokkal a gyökeres változásokkal, ame- [yek az ázsiai országok politikai fejődésében az utóbbi időben, különö- a második világháború befeje- 2é'se óta mentek végbe. Az ázsiai országok népei komoly sikereket értek el a függetlenségükért, az idegen uralom alóli felsza- badulásukért vívott harcukban. Ma JTár lehetetlen figyelmen kívül .hagyni ezt. ...A földkerekség lakossága körülbe- ■*úl kettő milliárd négyszáz millió fehérből áll. A föld lakosságának hbb, mint a fele Ázsia területén él. Ázsia lakosságának túlnyomó tobljr s®§e azonban még a XX. század eie3én is vagy gyarmati helyzetben, yagy félgyarmati és függő helyzeten volt. Azóta gyökeres változások történ* oii Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő fordulat történt az Oroszországban 1917 ■ n végbement szocialista forrada- J?111 óta, azóta, hogy megalakult a ^ovjet Szocialista Köztársaságom szövetsége, amely szakított a cáriz- j**Us imperialista politikájával es la más országokkal való kapcsolatait ezen országok nemzeti szabadságának és függetlenségének elismerése alapján alakította ki. Az Ázsiában lefolyt alapvető politikai változások mindenekelőtt leginkább a több, mint ötszázmillió lakosságú Kínában tükröződnek visz- sza. Amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, itt is létrejöttek a népi demokratikus rendszer szilárd alapjai. Ki tagadhatja továbbá, hogy 'a történelem porondjára lépett egy olyaii ország is, mint India, amelynek lakossága több. mint háromszáz- millió. Különösen foglalkozni kell Kína kérdésével, amely különleges helyzetet, tölt be a nemzetközi ügyek terén — hangsúlyozta V. M. Molotov. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek létre.? Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesített normális kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, mert ezt kívülről minden eszközzel akadályozzák. N Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ennek az országnak a kormánya nyílt agresszív politikát folytat a Kínai Népköztársasággal szemben. Ez az Egyesült Államok részéről folytatott agresszív politika egyúttal rányomja bélyegét az egész mai ázsiai helyzetre is. Amióta a kínai nép elűzte országa területéről Csang Kai-sék csődbekerült klikkjét, amely nem a kínai .lép szükségleteit tartotta szem elő. t, hanem a külföldi tőke egyszerű kiszolgálója volt és amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, az egyik agressziós lépést a másik után követik el a Kínai Népköztársaság ellen. A fő felelősség ezért az Amerikai Egyesült Államok uralkodó köreit terheli. Az utóbbi időben az indokínai bábkormányok védelmének ürügyével terveket szőnek és délkeletázsiai katonai szövetség megteremtésére, jóllehet ebben a katona: szövetségben nem szándékozik részt- venni egyetlen olyan ázsiai állam sem. amely ad magára. Mialatt igen nagy események történtek, amelyek az ázsiai országok és mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületésének kezdetét jelentik, új, demokratikus alapokon, amelyek összhangban állnak a haladás és a demokrácia fejlődésének jelenlegi szakaszával, bizonyos amerikai körök görcsösen ragaszkodnak a régihez, a gyarmati és félgyarmati rendszer fenntartásához. Az Egyesült Államok ellenséges politikája a Kínai Népköztársasággal szemben a legnegatívabb módon hat ki az időszerű ázsiai problémák megoldására. Az Egyesült Államok külügyminiszterének az ázsiai helyzet kérdésével kapcsolatos legutóbbi kijelentései arról tanúskodnak, milyen erős még bizonyos körökben a hajlam a régi iránt, ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzóPáris (TASZSZ): Párisban április 29-én nyilatkozatot írtak alá, amely rendezi Franciaország és a Bao-Daj féle bábállam viszonyát. A nyilatkozat kimondja, hogy a felek elhatározták: „Két alapvető szerződés keretében rendezik kapcsolataikat.-' Az egyik szerződés elismeri a bao- dajista Vietnam „függetlenségét-* és szuverenitását.*' A másik szerződés értelmében Bao-Daj Vietnamja a Francia Unió tagállama marad. Párisi újságíró körökben a nyilatKABUL A szovjet-afgán hitelegyezmény értelmében áptilds 28-án Kabul környékén megkezdődött egy elevátor, malom és kenyérgyár építése. Az építés megkezdésénél jelen volt Abdul Malik, afgán pénzügyminiszter, valamint szovjet építők és afgán szakemberek. BÉCS A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat a többi között a kővetkezőket mondja: a Szakszervezeti Világszövetség szükségesnek tartja, hogy minden állam lépjen fel az alom- és hidrogénfegyver betiltása érdekében. A Szakszervezeti Világszövetség dás az imperializmus idejétmúlta gyarmati politikájához. Április 16-án az amerikai lapok közölték az amerikai külügyminiszter egyik nyilatkozatát, amelyben a Kínai Népköztársaság megalakulásáé, — ami, mint ismeretes, a kínai nép önkéntes akarata alapján történt — „nagy katasztrófának*" mondja, amely „a kínai szárazföld elvesztését jelenti.'* Az amerikai államférfi idézett nyilatkozata egye-len szót sem tartalmaz Kína, Délkelet-Ázsia és a csendesóceáni szigetek népeinek nemzeti érdekeiről és jogairól. — Ehelyett ez a nyilatkozat világosan kifejezésre juttatja azt a törekvést, hogy minden eszközzel megakadályozzák a nagy kínai nép és a többi ázsiai nép áttérését a régi gyarmati és félgyarmati életről egy új, szabad életre, új, demokratikus rendszerre. A genfi értekeztél lehetővé teszi — hangsúlyozta ezután V. M. Molotov —, hogy minden oldalról megismerkedjünk, azokkal az ázsiai problémákkal, amelyeket jelenleg a legidőszerűbbnek tartanak. Itt most lehetőségünk van arra, hogy meghallgassuk a különböző nézeteket és eszmecsere alapján olyan megoldást találjunk a felmerülő kérdésekre, amely megfelel az érintett országok érdekeinek és egyúttal a haladás és a béke megszilárdítása érdekeinek. Ha így kezeljük például a koreai kérdést, ez sokban elősegítheti az egységes és független, demokratikus Korea megteremtése kérdésének békés úton való megoldását, elősegítheti a koreai kérdés valóban békés rendezését. A genfi értekezlet el fogja ezt érni, ha abból az elvből indul ki, hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra, hogy maguk döntsék el ügyeiket s, hogy ez mindenek előtt saját dolguk. A jelenlegi értekezie: feladatainak iiyen értelmezése a legnagyobb mértékben összhangban állna az ázsiai népek szabadságának és nemzeti felemelkedésének érdekeivel és egyúttal az ázsiai béke megszilárdításának és az egyetemes békének érdekeivel is. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetője kifejezésre juttatta itt azt a gondolatot, hogy kívánatos az ázsiai országok egyesült erőfeszítése az ázsiai béke biztosítása szempontjából. A szovjet küldöttség teljes mértékben osztja ez: a véleményt. A szovjet küldöttségnek az a véleménye — mondotta végül V. M. Molotov, — hogy azok a javaslatok, amelyeket Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere terjesztett elő, alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy megfelelő határozatokat hozhassunk Korea kérdésében. Ezek a javaslatok megfelelnek a koreai nép nemzeti törekvésének, hogy helyreálljon hazájának egysége és összhangban vannak a népek közötti béke megszilárdításával. kozat közzétételét azzal hozzák ösz- szeíüggésbe. hogy az amerikaiak kísérleteket .esznek az indokinai háború kiszélesítésére. Az utóbbi időben azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Franciaország az indokinai expedíciós hadtestnek nyújtott katonai segítség fokozását kérte az Egyesült Államoktól, rámutattak, hogy az Egyesült Államok a „segítség" feltételéül a baodajista és a többi bábrendszer „függetlenségének kinyilatkoztatását'* kötötte ki. ünnepélyesen kijelenti, hogy kész együttműködni minden olyan szaik- szervezettel és minden olyan személlyel, aki kész harcolni a népekre nagy veszélyt jelentő atom- és hidrogénbomba alkalmazása betiltásáért. TEHERAN A „Donia Emruz'* című lap jelenti, hogy több iráni faluban összeütközések történtek a parasztok és a földbirtokosok között Amint a áo írja: Nahavand falu parasztjai „kollektív lépéseket" tettek a jelenlegi agrárviszonyok és a föídesurak önkénye ellen. Az összeütközésben 60-an megsebesültek. A rendőrség 37 embert letartóztatott, A Bao-Daj rendszernek adott »függetlenség“ Külföldi hírek A Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői a jövő héten Senfbe érkeznek Genf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A genfi értekezlet résztvevői, a sajtó és a közvélemény Molotov szovjet külügyminiszter csütörtökön elhangzott beszédének hatása alatt áll. A lapok kiemelik a béketábor két legnagyobb országa, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külpolitikájának szilárd elvi egységét. A Journal de Geneve a szovjet diplomácia hatásosságáról és eredményéről szólva megállapítja, Molotov nemcsak azt biztosította, hogy a népi Kína az amerikaiak minden tiltakozása és mesterkedése ellenére ténylegesen ötödik nagyhatalomként vesz részt a genfi értekezleten és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőit a közeli napokban bevonják az indokínai kérdésben tartandó genfi tárgyalásokba, hanem Molotovnak még az a követelése is időszerűvé és megvalósíthatóvá vált, hogy India, Indonézia, Burma és más érdekelt ázsiai államok képviselőinek esetleg helyet biztosítson a genfi konferencián. A baseii Nationalzeitung úgy tudja, hogy a demokratikus Vietnam kormányának megbízottai már a legközelebbi órákban Genfbe érkeznek és hétfőn vagy kedden bekapcsolódnak az indokínai kérdéssel kapcsolatos tanácskozásokba. A Die Tat című zürichi lap szerint amerikai körökben „elkeseredést” keltett az a tény, hogy Washingtonnak Indokínával kapcsolatos tervei elé akadályok tornyosultak. Több svájci lap azt állítja, hogy Dulles hétfőn vagy kedden visszatér Amerikába. Az* Egyesült Államok genfi küldöttségének vezetését Bedell-Smith külügyminiszterhelyettes veszi ót. Bedell-Smith szombaton érkezik meg Genfbe. Genfi, zürichi és baseii lapok felhívják a figyelmet Eisenhower amerikai elnök nyilatkozatára, amely szerint a genfi értekezleten valamifajta modus viventitt Kell elérni az indokinai kérdésben: A svájci sajtó úgy véli, hogy Eisen- , hower ezzel előkészíti az amerikai közvéleményt azokra az engedményekre, amelyekre Washington az indokínai kérdésben kényszerül. A csütörtöki ülésen elnöklő Van Vaithajakon thaiföldi külügyminiszter az ülés yégén kijelentette, hogy a genfi értekezlet résztvevői a tervek szerint szombaton valószínűleg befejezik a koreai kérdéssel összefüggő általános vitát. Ez esetben az értekezlet a jövő héten egyelőre több bizottságot alakítana és kisebb csoportok megbeszélésének alakjában folytatná a koreai kérdés megtárgyalását, míg az indokínai kérdésben* érdekelt országok küldötteivel kibövítendő plénum áttérne az indokínai kérdés megvitatására, Francia és angol sajtóhangok a genfi értekezletről (MTI). A francia lapok a genfi értekezletet kommentál-/* értékelik az eddigi fejleményeket s inár előre kitérnek az indokínai kérdéssel kapcsolatos problémákra is. A Combat szerint az értekezleten máris „egy lényeges lépés’’ történt előre azzal, hogy beleegyeztek a Vietminh (vagyis a Vietnami Demokratikus Köztársaság) jelenlétében az indokínai kérdés vitájánál. A Le Monde egyik cikkében elítéli azokat a francia politikusokat, akik az indokínai kérdésben az Egyesült Államokat támogatják. A Le Monde egy másik genfi vonatkozású cikkében így kommentálja a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének szavait: „Mindenkinek el kellet* ismernie Genfben, hogy az a modor és nyelvezet, amelyet Csou En-!aj kínai külügyminiszter hasznait a genfi tanácskozások harmadik ülésén, c-iyan volt, mint* aminő méltán illett a világ egyik nagyhatalmának képviselőjéhez. A kínai külügyminiszter nemcsak hogy nem hangoztatott kérelmeket, hanem éppen ellenkezőleg, követelésekkel lépett fel, amelyek messze meghaladják magát a koreai kérdést, hiszen szót emelt a más országok területén lévő katonai támaszpontok megszüntetéséért. Követelte az idegen csapatok távozását az ázsiai országok területéről, rámutatott Japán új rafelf egy vérzésének veszélyeire.” A VHumanité pénteki számában Pierre Courtade mérlegeli Genf eddigi fejleményeit és méltatja V. M; Molotov beszédét: „A nemzetközi feszültség egyik oka az — írja —, hogy a gyarmatosító és imperialista országok képviselői nem képesek megérteni az ázsiai népek felszabadító mozgalmainak természetét. Ezek a politikusok saját elgondolásaikat, saját módszereiket szem- előtt tartva ítélik meg az eseményeket. Mivel állandóan összeesküvéseket szőnek, úgy hiszik, mindaz, ami a világban történik, összeesküvés eredménye. A gengszterek nem tudják elképzelni, hogy lehet más erkölcs is, mint a gengszter-erkölcs, más becsület is, mint a gengszter- becsület, más szabadság is, mint az, hogy kiigyák másnak a borát.” Az angol sajtóból figyelmet érdemel a Scotsman egyik cikke. „Nagyon sajnálom — hangoztatja a lap — hogy a nyugati szónokok mindeddig nem terjesztettek elő egyetlen pozitív és a való helyzetei számoló javaslatot sem a békés rendezés érdekében. Dulles azt mondta, hogy Korea egyesítésének gyakorlati programmját az ENSZ közgyűlésen fektette le 1950-ben. De vájjon figyelmen kívül lehet-e hagyni mindazokat a dolgokat, amelyek 1950 óta történtek s főként ezt a tényt, hogy a koreai háború döntetlenül végződött? Ilyen körülmények között teljesen céltalan volna a kínaiakat felhívni, hogy vonják ki csapataikat Észak-Koreából, hogy az ENSZ bizottsága ott választásokat készíthessen elő.” A népek elidegeníthetetlen joga Moszkva (TASZSZ): Poljanov és Mihajlov, az Izvesztyija tudósítói írják Genfből: A genfi sajtópalotában arról beszélnek, hogy Dultesnak a külügyminiszterek értekezlete ellen oly gondosan előkészített aknamunkája bumerángként csapok, vissza az ame rikai diplomáciára. Washingtonban arra számítottak, hogy az indokinai „közös akcióra'* tett provokációs felhívások és az északatlanti tömb min tájára létrehozandó csendesóceáni ömb terveinek .reklámozása révén a genfi értekezleten az Egyesült Államok számára kedvező „erőhelyzetet" teremtenek. Az amerikai diplomaták azonban túlbecsülték lehetőségeiket s az Egyesült Államok sajtója jobbnak lá;ja ,nagyszabású sikertelen blöffnék" nevezni Dulles diverzióját. A tudósítók a többi között megjegyzik, Ázsia népeinek elidegeníthetetlen joga, hogy maguk döntsenek saját ügyeikben, jóllehet a genfi értekezleten sok ázsiai ország sajnálatosképpen nerh vesz részt, a nemzetek palotájában a tárgyalóasztalinál mégis teljes erővel hallatja szavát az új Ázsia, szétszaggatja a feudális rabság és az idegen elnyomás béklyóit Mihajlov és Poljanov a továbbiakban rámutatnak: az amerikai és a nyugateurópai reakciós sajtó fájlalja. hogy Genfben nem Dulles és a vele egyívásúak kezében van a diplomáciai kezdeményezés, hogy a kezdeményezést a demokratikus, békeszerető országok képviselői tartják kezükben. Genfben — írják befejezésül az Izvesztyija tudósítói — elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak V. M. Molotov ama Kijelentésének, hogy a szovjet küldöttség tökéletesen osztja Csou En-laj nak, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének azt a nézetét, amely szerint kívánatos volna, hg az ázsiai országok közös .erőfeszítéseket tennének az ázsiai béke biztosítása érdekében. Mind Európa, mind Ázsia népeinek olyan lépéseket kell tenniük, amelyek meg felelnek az európai az ázsiai' és a világbéke erősítése érdekeinek. Kelten nyerték a százezer forintos főnyereményt A második békekölcsön negyedik sorsolásán két nyertesnek jutott a százezer forintos főnyeremény. Győrfi Sándor, a Landler Jenő járműjavító segédmunkása, az 5916 sorozatszámu 125/a sorszámú kötvény tulajdonosa az egyik boldog nyertes. Az 5916 sorozatszámu 12.5/b jelzésű kötvény KnoH Józsefnek, a Hungária Jaquard szövőgyár szövőmunkásának tulajdonában volt, aki időközben meghalt. A nyereménvt íg\r örököseinek fizetik ki,
