Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-22 / 95. szám

2 N A P i: <5 1954 ÁPRILIS S2 Az Országos fSéketamics felhívása Ct esztendő alatt, a szervezett Európát akarunk, amely e földrész nemzetközi béketnozgalc.m megszü- j valamennyi népét összefogja. Ezért letése óta a békeszerető magyar nép kormányunkkal együtt hitet teszünk számtalanszor tanujelét adta annak, I valamennyi európai állam közös biz- hogy bátran, hűen és áldozatkészen tonságának megszervezése, a béke támogatja a béke megmentéséért fo­lyó küzdelmet. A magyar nép büsz­ke arra, hogy hazánk fővárosából hangzott el a reménység üzenete, a tárgyalásra hívó szó. Nem sokkal ezután elhallgattak a fegyverek Ko­reában, ötéves szünet után tárgya­lásra ültek össze Berlinben a négy nagyhatalom képviselői, s Géniben megjelenik a tárgyalóasztalnál a Kí­nai Népköztársaság. Nőttön nő a kö­vetelés: tárgyaljatok! Az Országos Béketanács «megvizs­gálta a Béke Világtanács irodájának legutóbbi bécsi ülésén elfogadott ok­mányokat. A békeszerető magyar ncp minden becsületes magyar ember szí­véből szólnak a Béke Világtanács irodája felhívásának, határozatának és nyilatkozatának szavai is. Európai nép vagyunk; békés és nem háborús Európában akarunk él­ni. Az „európai védelmi közösség'1 népünk számára is halálos veszélyt jelent: békénk ősi ellenségét, a ha­zánkat kétszer háborúba taszító né­met militarizmust támasztja fel. Til­takozunk a háború, a halál paktuma, az „európai védetni közösség“ ellen. Nem olyan Európát akarunk, amely­ben az államok egyik csoportját szembeállítják más országokkal. Ez fokozza a háborús veszélyt. Olyan útja mellett. Európai nép vagyunk, de a mi ügyünk is, hogy a világ «.más pont­jain se veszélyeztessék a békét. Az általános távolkeleti biztonság, az ál­talános leszerelés, béke Koreában, tűzszünet Vietnamban: a magyar nép követelése is. A genfi értekez­lettől, az öt nagyhatalom és más érdekelt államok tanácskozásától né­pünk azt várja, hogy 1954 tavaszán tovább érleli többéves közös erőfeszí­tésünk békés gyümölcseit. Európai nép vagyunk, de testvé­rünknek érezzük azokat a japán ha­lászokat, akiket gyógyíthatatlan be­teggé tett az imperialista eszelősök Bikini-szigeti h.idrogénbomba-rob- bantása. Az atommal való zsarolás mérhetetlen felháborodást kelt vi­lágszerte. Az atomfegyverek eltiltá­sára irányuló stockholmi felhívás ena inár az egész békeszerető emberiség követelése lett. A magyar nép tilta­kozó hangja együtt száll a földke­rekség békét akaró minden emberé­nek hangjával: védjük meg a civi­lizációt, védjük meg az emberisé­get, védjük meg gyermekeinket az alomerö banditáinak példátlan mc- ■énylettervével szőriben! Az Országos Béketanács felhívja a békét, munkáját, napról-napra szé­pülő életét, hazáját szerető magyar férfiakat és asszonyokat, felhívja a békebizoltságokat: vitassák meg, be­széljék meg napjaink e nagy kérdé­seit. Induljon széleskörű felvilágosító munka; beszélgetéseken, békeesteken tárgyalják meg a Béke Világtanács irodájának okmányait. Hallassák hangjukat minél többen: az össz­európai kollektív biztonsági szerző- lés megkötésére tett szovjet javaslat a magyar nép, minden békeszerető magyar ember jövőjét is szolgálja, Ne hallgassanak a veszélyről, r.«nely minden virágzó életet pusztulással fe­nyeget, de mutassák meg: hogyan nő és izmosodik napról-napra az az erő, amely a mi kezünkben van. Ne legyen hazánkban senki, aki nem Ismeri meg az igazságot a háború és a béke mostani nagy küzdelmében, Kövesse mindenki figyelemmel a genfi tanácskozás menetét. Figyeljük éberen a háborús gyújtogatok mes­terkedéseit. Munkánkhoz merítsünk erőt abból, hogy a hatalmas Szov­jetunióval s milliárdnyi békeszerető emberrel egységes táborban vagyunk az egymás közt marakodó háborús táborral szemben. Pusztuljanak a civilizáció ellensé­gei, a háborúra uszító atombandi ták! Éljen a békeszerető népek össze­fogása! Segítsük újabb győzelmek­re korunk legnagyobb «mozgalmát, a békemozgalmat! Belföldi hírek A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka A Nemzetiségi Tanács ülése Moszkva (TASZSZ): Április 20-án MoszKvában, a Kreml-palota nagy­termében tartotta első ülését a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Nem­zetiségi Tanácsa. A teremben vala­mennyi szövetséges és autonóm köz­társaságból, nemzetiségi körzetből és autonóm területről érkezett küldül­tek gyűlitek össze. A jelenlévők lelkes tapssal, üdvö­zölték az elnökségben megjelent K. J. Vörösilovot, N. A. Bulganyint, A. I. Mikojant és N. M. Svemyiket. Az ülést a Nemzetiségi Tanács leg­idősebb küldötte. Auguszt Kirhen- s'ejn professzor, a Lett Tudományos Akadémia aie'.nöke nyitotta meg. Kirhenstejn küldőit arról beszélt, hogy a Szovjelorszag új fellendülés szakaszát éLi. Büszkék vagyunk ipa­runk, mezőgazdaságunk es kultúránk vívmányaira — mondatta, — de nem szabad megnyugodni sikereink láttán, hanem bátran előre kell haladnunk, újabb'és újaob győzelmeket ke:! ki­vívnunk a kommunizmus építésében. A szovjet nép előtt álló nagysza­bású feladatok sikeres megoldásában nagy és felelős szerepe van a Szov­vetsége Legfelső Tanácsának, az or­szág legfelsőbb államhatalmi szervé­nek. Kirhenstejn küldött megnyitotta a Nemzetiségi Tanács első ülésszakát. A Nemzetiségi Tanács elnökévé egyhangúlag Vilisz Lacisz küldöttet választották meg. A korelnökük tanácsának nevében felszólaló Ragimov küldött javasla­tára a Nemzetiségi Tanács meghatá­rozta az ülésszak munkájának napi­rendjét. A nap Írónői kérdések között szerepel a Szovjetunió 1054. évi ál­lami költségvetése. Mint a Szövetségi Tanács ülésén, a Nemzetiségi Tanács ülésén is hatá­rozatot fogadtak el arról, hogy a Szovjetunió állami költségvetéséről szqió előadói beszédet a Szövetségi Tanács és a Nenhzetiségi Tanács együttes ülésén hallgatják meg. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének megválasztására és a Szov­jetunió kormányának megalakításá­ra a két ház együttes ülésén került sor. A Szövetségi Tanács és a Nemze­tiségi Tanács április 21-én délelőtt jet Szocialista Köztársaságok Sző- 10 órakor tartotta együttes ülését. Rövid külpolitikai hírek OSLO: G. P. Arkagyev. a Szov­jetunió norvégiai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete átnyújtotta megbízólevelét VII. Haakon király­nak. _____ PÁ RIS: Az Indckinából. a legutób­bi negyvennyolc óra során Parisba érkezett hírek fokozódó nyugtalan­sággal töltik el a francia kormány­köröket. A jelentések ugyanis arról számolnak be, hogy' de Castries tá­bornok', Dien Bien Phu tábori erő­dítésének védője, újabb állások el­vesztése után kénytelen volt védő­körletét minden oldalon két kilomé­ter átmérőre szűkíteni. A vietnami demokratikus rádió kedden jelentette, hogy e hónap el­ső felében a védők 7.200 katonája lett harcképtelen Dien Bien-Phu os­trománál, a tonkini delta területén, valamint Közép-Vietnamban. A je­lentés megállapítja, hogy egyedül a Dien Bien Phunál lefolyt harcok során ötezer francia és gyarmati ka­tona lelte halálát, vagy sebesült meg. TOKIÓ: A Japán Vöröskereszt ked den felhívást intézett a Nemzetközi Vöröskereszthez 'az atomkísérletek beszüntetése érdekében. A Japán Vö­röskereszt az atomfegyverek eltiltá­sát és az atomenergia békés felhasz­nálását is követeli. A MAGYAR BOR minőségének ja­vítását szolgálják azok a korszerű gépek, amelyeket az idén kap borá­szatunk. Tavaly a borforgalmi válla­latok tizenkettő hidraulikus prést kaptak, az idén további három gép készült el. A borászatban egyik legfontosabb művelet a bor mozgatása, amihez az idén liannineiiégy új fejtőgépet kap­nak a vállalatok. A vegyipari gép­es radiátorgyár mérnökei a Szőlészeti Kutató Intézet szakembereinek köz­reműködésével új borszűrőgépet ter­veznek. A gép három-négy atmo­szféranyomással azbeszt szűrőrétegen át szűri a bort. Forradalmasítja majd a szőlőfel­dolgozást az adagolószivattyús szőlő­zúzó- és bogyózógép, amelynek mű­helyrajzait a Bolgár Népköztársaság­ból kaptuk. Ez a gép naponta négy- ötszáz métermázsa szőlő feldolgozá­sára képes. * A BUDAPESTI GÁZ- ÉS KOKSZ­MÜVEK januártól április 20-ig 400 tonna nitrogéntartalmú műtrágyával segítette a mezőgazdaságot. Ebből a mennyiségből mintegy tizenöt ion­ná közvetlenül a gombatenyésztéssel foglalkozó állami gazdaságoknak, szö­vetkezeteknek, egyénileg dolgozó pa­rasztoknak jutott. * A SZEPTEMBERBEN MEGNYÍLÓ MEZŐGAZDASÁGI kiállításon felvonultatják az ország legjobb te­nyészállatait: több, mint kétezer szarvasmarhát, sertést, lovat, juhot, többszáz baromfit — mind értékes tenyészállatot — mutatnak be. Sok egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt legszebb állata is szerepel majd köz­tük. Az ország községeiben, — fő­leg azokban, ahol a lakosság nagyré­sze állattenyésztéssel foglalkozik — április végén és május közepén ál- latbonutatókkal egybekötött állatte­nyésztési napokat rendeznek. Az itt felvezetett állatok közül jelölik ki majd azokat, amelyeket felküldenek a kiállításra. * A LAKÁSÉPÍTÉSI PROGRAMM keretében a második negyedévben csaknem ezer lakást adnak á't az épí­tőipari váilalatok. Vidéken 312 lakást adnak át jú­niusban. Sziget szén tmiklóson hatvan­négy, Pécs-Meszesen harmincöt, Szé­kesfehérvárott és Martfűn 32—32 la­kás készül el. Debrecenben a Hajnal­utcában, Lábatlanban, Recsken. Bu­daörsön, Gödöllőn, Tokodon, Vele- den, Ajkán, Beremenden, Nagyatá­don, és Kaposmérőn száz-hatvankettő új lakás biztosít kényelmes, nyugodt családi otthont. A BUDAPESTI HÖPALACK ÉS ÜVEGIPARI VÁLLALAT tizenegy féle kivitelben gyárt hőpalackot. — Idén csaknem kétszázezer darabot készítettek, amelyből külföldre is szállítottak. A nyár kezdetével további két új típust hoznak forgalomba. Ezek egyi­ke gycrmek-hőpalack, amelynek űr­tartalma negyedliter, szoptatós üveg­ként is használható. A bennelárolt folyadék tizenkettő óráig őrzi a me­leget. Idáig háromezer már elkészült és májusban kerül forgalomba. A hőtároló edény ugyancsak ne- gyedliteres és huszonnégy óráig lehet benne hidegen tartant vajat, fagylal­tot. Előreláthatólag a kirándulók kö­rében lesz legnépszerűbb. Hamaro­san megkezdik a sorozatgyártását. * Az 1954—55. TANÉVTŐL kezdődő- ' e-n esti- vagy levelező tagozat első évfolyamára csak azokat veszik fel, • akik érettségivel, vagy egyéb közép­fokú iskolai végzettséggel rendelkez­nek. Minden jelentkezőnek felvételi ■ vizsgát kell tennie. A felvételi vizs- : gára bocsátás előfeltétele a válasz­tott szaknak megfelelő területen el­töltött kétéves üzemi gyakorlat. A tudományegyetemre azok a dolgozók ' is felvételt nyerhetnek, akiknek nincs ugyan ’kétéves gyakorlatuk, de mun­kakörük szükségessé teszi az egye­tem vagy főiskola elvégzését. A felvétel korhatára az esti- és le­velező tagozatokon 22—10 év. A felvételi vizsgákat az esti és le­velező tagozatokon egyaránt április 2« és május 20-a közt tartják. Az egyes jelentkezők írásbeli és szóbeli vizsgáját egy napon tartják. A fél vé­teli bizottságok döntését június 15-ig ’ közük a jelentkezőkkel. A felvételi bizottságok döntése el­len 1954 június 30-ig lehet fellebbez­ni az i He tókés rektorhoz (igazgató­hoz) címzett és a kai- tanulmányi (le­velező oktatási) osztályán benyújtott fellebbezéssel. A rektor határozaté- , ról az illetékes kar legkésőbb augusz­tus 1-ig értesíti a fellebbezőt. * A MEZÖGÉPSZ2RKESZTŐ IRO­DA MÉRNÖKEI a napokban fejez­ték be a rizskombájn tervezését. A lánctalpas rizskombájnból szeptem­berig két példányt készítenek és eze­ket már az idei rizsaratásnál kipró­bálják. Az így szerzett tapasztalatok alapján jövőre ötven darabot gyárta­nak ebből az értékes gépből. A szá- «nitások szerint egy-egy rizskombájn naponta tíz holdon mintegy 200 má­zsa rizst arat, csépel és tisztít. Ezzel löbb, mint hetven ember munkáját végzi el. V. I. Lenin születése 84. évjordu ójának küszöbén Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió dolgozói április 22-én megemlékez­X. Hőből sohasem bírta elviselni, hogy más igyék, amikor ő nem ihat. — Hallod-e, — mormogja barát­ságtalanul — nem állnál meg a lá­badon? összefogdosod a szűzanya térdét avval a mocskos kezeddel. Reggel akár megfürdethetem a szobi ot. — Hát aztán? Kitellik az idődből. — Azt nem te mondod meg. Eridj onnan, míg jó dolgod van! A hajdani elsőgazda dühbe gurul. — Fenyegetsz? — üvölti — te, 1e... engem, aki majdnem odavesz­tem a hitemért? Elhallgass, mert úgy pofonnyallak, hogy széjjeldur­ran az a tejesköcsög fejed! Hőből felkapta a földön keverő perselynyelet. — Hozzám ne nyúlj! — sivít — mert keresztüldöflek! Csalicska kétségbeesetten pislog, jobbra-balra kapkodja dinnyefor- mc«jú fejét. Úristen, ezek mindjárt egymásnak rontanak. Hát nincs elég baj amúgyis? És hogyan lehessen együtt tartani a hívek nyáját, ha már a plébánia legszilárdabb osz­lopaira sem lehet számítani? — Aranyos gyermekeim — kezdi leddő hangon — fékezzétek indula­taitokat. Mire való ez a marakodás? Miért nem teszitek félre a kicsinyes piszkálódást, amikor a szent ügyről van szó? — Dehát miért nem nyughat? — bömböl Oroszlán. — Folyvást csip­ked, akár egy ronda szúnyog. — És te? — rikolt Hőből. — Miért fogdosod a szűzanyát? Csalicska a legmegbízhatóbb se­gédcsapatért futtatja Bernátot. — Hozz egy üveg szilvóriumot, fiam. Csatosat, vagyis másféllite­rest. Ti pedig maradjatok békesség­ben. Végre felszereltük a pumpát, igaz elég áldatlan körülmények kö­zött, de mégiscsak felszereltük, s ahelyett, hogy kipróbálnánk a szi­vattyút és nyugovóra térnénk, az DOBOZY IMRE: ctÍ szent kút Ur gyermekeihez méltatlan civódás- sal töltjük az időt. Hőből harangozó, eredj, nyomogasd meg a pumpát. Oroszlán hasztalan próbált rá­gyújtani az iszapban elázott gyufá­val. Végül földhözvágja a gyufát is, a cigarettát is. — Azt ugyan hiába nyomkodja — dörmögi — kár az erőlködésért. Csalicska elképed. — Dehát miért? Fölszerelted a csöveket? — Föl én. — Jó a pumpa? — Hogyne volna jó. Brácsás meg­esküdött rá. hogy a Gaját is ki le­hetne szivattyúzni vele. — Hát akkor? — Nincs víz. Csalicska a kútkávára roskad, majdhogynem beleszédül a sötét üregbe. — Micsodaaaa? ..: Nincs víz? — — Nincs. — Egy csöpp sincs? — Nincs. — Egy egész picike::: egy gyű- s::únyi sincs? — Semennyi. Csak iszap. Büdös, ragadós, hideg iszap. Bernát káolún, aki Oroszlán drá­mai vallomásának a végére ér visz- sza; végképpen elveszti a fejét. Ahelyett, hogy főnökének nyújtaná a háborgó lélek megerősítéséhez l szükséges esatosüveget, reszkető szájaszéléhez illeszti, s iszik, iszik, akár a szomjas kefekötő. — Uhh! — nyögi keresztbenálló szemekkel. — Végünk van! C*» ic»«'« kirántja a megszédüli káplán kezéből az üveget, s már in­na is, amikor Bazsalgó Mártonnéra füzér-egylet elnökasszonya lassan- lassan éledezik, összehúzza, aztán kinyújtja piszkafa-lábát, irgalmat­lan hosszút sóhajt, s jobbkezével olyan mozdulatot tesz, mintha le­gyet hajtana el az orráról. — Fogjátok — suttogja rekedten Csalicska — fogjátok s vigyétek! Hőből kelletlenül mozdul. Hiszen ha Eleonóra, a kedves kis Lórika feküdne itt aléltan, akkor más volna a helyzet: node ezt a szőlőkarófor­májú vénasszonyt a világ egyetlen harangozója se cipelné szívesen. — Hová vigyük? — Bánom is én! Tegyétek ki a kövesútra. De gyorsan, gyorsan, mert magához tér, s akkor egy vi­lágért be nem áll a szája. Hőből belekapaszkodik az öreg­asszony kezébe, Oroszlán a lábába s viszik. Csalicska beborult tekintet­tel kíséri a menetet. No, most mi lesz? Kész a pumpa, de nincs víz: már pedig ha nincs, nem is lehet pumpálni. Igen ám, de ilyenformán fuccs az úrnapi zarándoklatnak, s a zarándoklathoz fűzött remények­nek. — Vizet.:; — sóhajt elhaló han­gon Bernát. Ott fekszik Bazsalgóné helyén, földhöz teremtette a mérték­telenül s mohón kortyolt pálinka. Csalicska dühösen legyint. — Ennek is víz kéne. Honnan ve­gyek? Ha csak el nem ballagok a Gajára egy vödörrel... Hirtelen felpattan a kútkáváról s párnás tenyerével akkorát csap a homlokára, * hogy majdnem elszé­dül. — Hohó, még nem veszett el Bu­davára! De nem ám. Hát persze-, persze: ha nincs víz a kútban, van esik a pillantása. A bodokházi rózsa- a Gajaban, csak el kell hozni, Oroszlánék elé siet. — Idehallgass, fiam. Azt mondod, odalent nincs egy csepp víz sem. Igaz? — Bíz az igaz; — Hát majd lesz! Oroszlán tátva felejti a száját. — Lesz? Honnan? — A Gajáról. — Ne tréfáljon, tisztelendő úr. A Gaja vize nem való ivásra. — Ki mondta ezt neked? — Senki se mondta. Tudom én anélkül is. A sógorom egyszer, vagy tizenöt esztendeje Ivott belőle. Majd­hogynem ráment: két álló napig még éjszaka sem volt megállása, csak futott a kert végibe, meg visz sza. — Régen volt az már, Oroszlán fiam. — Hiszen régen volt, az igaz: ha­nem a Gajában most is csak olyan víz folyik, mint akkor. Folyóvíz. Csalicska vállatvon. — Nincs más választásunk. Az ember olyan kalappal köszön, ami­lyen van. Nekünk vízre van szük­ségünk, még akkor is, ha nyeleden balták esnek az égből: s ha másun- nan nem bírunk szerezni, szerzünk a Gajáról. Legfeljebb majd teszünk bele egy kis fertőtlenítőt. Hőből helyesel, már csak azért is, nehogy Oroszlánnak legyen igaza. — Úgy van. Éppen a múlt «héten vettem egy zacskó hipermangánt. Ha abból egy félmarékkal beleszó­runk a kútba, olyan lesz a Gajáról hordott vfz mint... mint... — Mint? — Mint a friss forrásvíz. — I« «nnv lét lesz olyan. Kever­hetsz abba mennyei mannát is — poshadt folyóvíz marad. És külön­ben is: hogyan jut el a Gaja vize a kútba? Tan te hordod ide a ka­lapodban? nek V. I. Lenin születésének 84. év­fordulójáról. Az évforduló alkalmá­ból az ipari üzemek, a kolhozokban és a tanintézetekben előadásokat tartanak, kiállításokat és műsoros esteket rendeznek. Rengeteg ember fordul meg e na­pokban a moszkvai központi V. I. Len írt-múzeum termeiben, A főváro­si üzemi munkások, a metróépítők, vasutasok, diákok nagy csoportjai tesznek autóbuszkirándulásokat a város Leninről emlékezetes helyei­re. Ezrek látogatják meg ezekben a napokban az egykori Szmolnijt. Eb­ben az épületben ült össze a szov­jetek II. összoroszországi kongresz- szusa, amely kihirdette a szovjet hatalmat és elfogadta a békéről és a földről szóló lenini dekrétumo­kat. (Folytatása következik) Nemzetközösséqi országok külügyminisz ereinek tanácskozása London (MTI) A ..Reuter" jelenti, hogy az angol, a kanadai és az ausztráliai külügyminiszter kedden Londonban tanácskozást tartott. A három külügyminiszter megvitatta a brit nemzet-közösségnek a jövő hét elején kezdődő genfi értekezleten tanúsítandó álláspontját. Géniben mind Eden, mind Pearson, mind Casey részt vesz a tanácskozásokon. 11 nyugatnémelországi Öyhausen város elöljáró ága a brit megszálló csapatok azonnali távozását követeli Berlin (MTI) öyhausen nyugat­németországi fürdőváros kilenc év óta a brit megszálló csapatok fő­hadiszállása. A megszálló csapatok lefoglalták a szállodákat, panziókat, fürdőépületeket s ezzel súlyos kárt okoznak öyhausen lakosságának. A város elöljárósága most a nyugati főbiztosok tanácsához és a bonni kormányhoz intézett beadványában rélyesen követeli, hogy a brit csa­patokat vonják ki azonnal öyhausen I bői s adják vissza a szállodákat, I panziókat, valamint a fürdőberende­1 zéseket eredeti rendeltetésüknek.

Next

/
Thumbnails
Contents