Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-22 / 95. szám

N A P E ö i 1954 ÁPRILIS ZZ Több és olcsóbb szenet adunk Sztálinvárosnak A komlói Il-es üzem vezetőség választó taggyűlésén — de Kamion másutt is — többen szóvátették, hogy az új pártvezetőségnek nagyobb eréllyel kell harcolnia a tero'.eljesités mellett az önköltség csökkentéséért. A taggyűlés határozata utasítja erre « pártvezetőséget, s kötelezi, hogy rendszeresen kísérje figyelemmel az önköltség alakulását, tegyen meg mindent minimumra való szorítása érdekében. Érre Rákosi Mátyás elvtál s is figyelmeztette a pártszervezeteket és a kommunistákat és a pártmunka középpontjába állította. A Dunántúli Napló“ szerkesztőségének munkatársa beszélgetést folytatott erről Dobos József elvtárssal, a ll.es üzem párt szervezetének titkárával. A kérdésekre adott választ az alábbiakban ismertetjük. sértjük meg a biztonsági intézkedé­seket, de a fafelhasználást csökkent­jük. Gondoltunk arra is, hogy ha­sított pillérfát használjanak fel a fejtésekben, ne pedig fűré^zeltet, mert ezzel energiát és munkaórát ta­KÉRDÉS: Mit tesz a pártszervezet, kommunisták az önköltség, a kom­lói szén árának csökkentéséért•? VÁLASZ: A pártvezetőség a terv- teljesítés mellett rendszeresen sze­mélyesen és beszámoltatás alapján tájékozódik az önköltség alakulásá­ul. Itt komolyan szorít bennünket a cipő. Több ízben vezetőségi ülésen tárgyaltunk erről, beszámoltattuk az üzem vezetőjét és néha a körletveze tőket is. Minden alkalommal meg­felelő határozatot hoztunk, amely­nek végrehajtását aktívahálózat se- gítségével ellenőrizzük. Az elmúlt hét péntekjén szűkebb •i'örű aktívaértekezletet tartottunk. Részvettek ezen az -üzem felelős irányítói, a párt és a szakszervezet vezetői. Va-ss Imre főkönyvelő tar­tott beszámolót a március havi ön­„ helyzetéről, béralap, anyag­felhasználás, igazgatási és egyéb költségek alakulásáról. Az értéke­lés során csak viszonyított számok­kal dolgozhattunk, a márciusit a februárihoz viszonyítottuk. Ugyanis a tröszt csak e hónap 20-án juttatta . hozzánk az első negyedév önkölt­ségi tervét. Mi már több ízben szól­tunk emiatt a tröszt illetékes szer­veinek, de ennek ellenére a tervet nem kaptuk meg. Érthető, hogy nem tudunk mihez alkalmazkodni, s jól, rosszul mindig az elmúlt hónapot alapuivéve merhetjük Je eredmé­nyeinket, vagy mulasztásainkat. A beszámoló és a hozzászólások egy- aránt megállapították, februárt ala- Pulvéve, csökkent az önköltség, de korántsem olyan mértékben, hogy ezzél megelégedhetnénk. , Az aktívaértekezlet határozatot hozott s több elvtárs pártmegbiza- hst is kapott. Illés elvtársat azzal íztuk meg: beszélje meg a műsza- • 'okkal, hogy méretutáni fát használ janak és ne darabolják fel. A tizen- hn°'CjCeniim®tei'es vastagságú fákat KSZalía kettévágják s így két da- ao°t nyerünk belőle. Ezzel nem karítunk meg. Jelentős energiát takaríthatunk meg azzal is, ha az előváj ásókban nem járatják egész nap a szállító- szalagot. Eddig ugyanis megállás nélkül ment a szalag, miközben alig szállított. A műszaki elvtársa­kat azzal bíztuk meg, hogy ellen­őrizzék mindenütt', de különösen az elővájásokban a szállítószalagok ki­használását Mozgósítottuk a tömeg­szervezeteket is. A DISZ-t és a szak szervezetet arra kértük, hogy tuda­tosítsák a dolgozók között: a darab- fa is igen nagy érték, ne hordják el csáki szalmájaként. Pillér alá igen jól felhasználhatjuk. Palágyi elvtárs, az anyagbeszerző Ígéretet fett, hogy a munkahelyekre, a rendes, szabvá­nyos fát biztosítja, de az értekezlet erre 'külön is kötelezte, mert ebből adódik a legnagyobb pocsékolás. — Ezek kezdeti intézkedések, amelye­ket követnek majd a többiek. Nagyon visszavet bennünket, első­sorban a tervteljesítést gátolja, de az önköltség alakulását is a munka- fegyelem lazasága. Egy nap átlago­san negyven dolgozó mulaszt igazo­latlanul, nem mindig használják ki a munkaidőt. Kedden vezetőségi ülé­sen tárgyaltunk erről és a párttagok mellett a műszakiak és a körletve­zetők figyelmét is felhívtuk a mun­kafegyelem erősítésére. A pártszer­vezetnek ezután sokkal többet kell foglalkoznia a dolgozókkal, a bá­nyászmunka megszerettetésével. Raj zos röplapokon kipellengérezzük ugyan a mulasztókat, de hiányzik még a mindennapos meggyőző, fel- világosító munka. KÉRDÉS: Milyen terveik vannak az önköltségcsökkentéssel kapcsolat­ban, miképpen kívánják a jövőben tovább fokozni ezirányu munkájukat? VÁLASZ: A legközelebbi taggyű­lés egyik napirendi pontja az önkölt ségcsökkentés lesz. A párttagokat aktivizáljuk, hogy elsősorban ők le­gyenek az önköltség csökkentéséért folyó harc élvonalában. Értékeljük majd az önköltségre tett vállalások teljesítését is. A kongresszusi ver­senyt fontos eszköznek tekintjük, hogy olcsóbban termeljünk. Párt- csoportbizalmi és népnevelőértekez- letet tartunk. Mindkét alkalommal magam tartom a beszámolót. KÉRDÉS: A ll-es üzem túllépi-e a béralapot? VÁLASZ: Az utolsó három hónap ban jelentős eredményeket értünk el. Egyetlen alkalommal sem történt túllépés, a dolgozóknak teljesítmé­nyük után járó bérüket mindig ki­fizettük. Ez a műszaki vezetés terv­szerű, átgondolt munkájának egyik bizonyítéka. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy a pártszervezet nevelő munkája, a műszaki vezetőkkel való szoros együttműködés során egyre lejjebb szorítjuk az eddig igen magas önköltséget, több és olcsóbb szenet adunk Sztálinvárosnak, az ország­nak. Gondozzuk gyümölcsfáinkat! r A szigetvári gyümölcsösökben nem, csak a termelőszövetkezet tagjai, ha­nem az egyéni gazdák is gondosan elvégezték a tavaszi ápolási munkát. Rostás Mihály, Vancsa Sándor, Erős György és Kapusi János egyéni gaz­dák már a nyári védekezésre is fel­készültek. Van azonban néhány hanyag gaz­da is, mint Dick Károly, Tóth Gá­bor és Horváth György, akik nem végezték el a téli permetezést, pe­dig nagy szüksége lenne rá az fáiknak is. Úgy látszik náluk nem számít, hogy mennyi gyümölcs te­rem, pedig most az eddiginél többet kell adnunk az olyan dolgozók asz­talára, akiknek nincs gyümölcsösük: LŰRINCZI JÓZSEF agronómus. AZ MNDSZ HÍREI 200 munkaegységet teljesítünk A pécsváradi Dózsa termelőszövetkezet MNDSZ tagjai a pártkon- AA. gresszus tiszteletére versenyre hívták a pécsváradi járás összes termelőszövetkezeteinek MNDSZ-tagjatt. „A Hl. pártkongresszus tiszteletére vállaljuk, hogy az 1953—54. gaz­dasági évben 200 munkaegységet teljesítünk. A kukoricát négyzetesen vetjük, háromszor kapáljuk, egyszer elvégezzük a pótbeporzást is. A burgonyát jól előkészített talajba ültetjük és kétszer kapáljuk ezenkí­vül kétszer feltöltjük. A tíz hold szerződött karósbabot kétszer kapáljuk. A termelőszövetkezetünk vezetőségétől kérjük, hogy vetés után azon­nal ossza szét a tagok között a területet, hogy biztosíthassuk a kétszá; munkaegység elérését. Nagy Jánosné, aki a méhészeti munkákat is el­látja, 300 munkaegység teljesítésére tett fogadalmat. Kérjük a termelőszövetkezet asszonyait, hogy csatlakozzanak ver­senykihívásunkhoz — lendítsük Jel mezőgazdaságunk termelését. Felkér­jük a járási tanács mezőgazdasági osztályát és a járási MNDSZ titkár­nőjét, hogy havonta értékelje teljesítményünket és erről adjon ki ver­senytájékoztatót. KLERI JÁNOSNÉ RESSZER PÁLNÉ NAGY JÁNOSNÉ Érdemes foglalkoztatni, segíteni a dolgozó nőket A siklósi járás MN­DSZ szervezetei az üt óbbá időben nagy se­gítséget kapnak a járá­si pártbizottságtól, a falusi pártvezetőségek­től. A járási pártbizott­ság szombaton meghí­vóit, hogy számoljak be az MNDSZ-munká- ról. A beszámolót meg­hallgatták az instruk­tor elvtársak is, akik még közelebbről meg­ismerték munkánk ered ményeit, fogyatékossá­gait. Löffler József elvtárs, a járási pártbizotiság munkatársa közvetle­nül is segített Babar­con a falusi MNDSZ- szervezet megalakításá­ban. Sebők Ferenc elvtárs Vajszlón segí­tette a szervezet meg­alakítását. Az MNDSZ asszonyok kezdeménye­zésére kiskert-mozga- lom indult: ki visz több zöldségárut előbb a piacra. A falusi párttitkár elvtársak közül egyre többen tapasztalják: ér­demes segíteni a dolgo­zó nőket. Balogh Bá­lintod elvtársnő a nagy harsány i pártszervezet titkára számított arra, hogy jó népnevelőket kap az MNDSZ-szer- vezetből, ha segíti a megalakulást — jobb eredmények születnek a szövetkezetben is. A termelőszövetkezetben azóta MNDSZ asszo­nyaink terveket szőnek a jobb munkasikerek éraekében. Ipacsíán, Terehegyen és Drávaszabolcson nagy szeretettel fogad­ják azokat a kommu­nista elvtársnőket, aki­ket a harkányi falusi pártszervezet bízott meg három MNDSZ- szervezet patronálásá- val. A patronálok mun kája nyomán új élet kezdődik a szervezetek­ben, egyre többen kap­csolódnak be az MN­DSZ munkába. Dícsé- retreméltó munkát vé­gez szervezeteink erő­sítésében az oldi ta­nácselnök, Mihó Györ-gyné elvtársiul, aki Old, Tótfalu és Eperjes uszonyainak se­gíti munkáját. Vass József né MNDSZ siklóál já­rási titkára. „Elfogadjuk a versenykihívást“ Elsőnek az erzsébeti Béke termelőszövetkezet MNDSZ tagjai csat­lakoztak a versenyhez. „Mi, az erzsébeti Béke tsz tagjai 210 munkaegység teljesítését vál­laljuk. A kukoricát mi is háromszor kapáljuk, a cukorrépát pedig hat­szor. Szövetkezetünkben már szétosztottuk a területet tagokra, ami biztosítja a 210 munkaegység elérését. Vállaljuk, hogy államiránti kötelezettségünket mindenkor határidő előtt teljesítjük. Kungl Margit ifj. Balázs Györgyné Gyenis Józsefné Ki ne hallotta volna már ezt nyiutkoza-ot: „Akkor megyek a nyaba dolgozni, ha besüt a nap, ha hali atli nyilik az ablakban/' Nem Adottak még? Pedig sokan mondják ,Jfg olyanok, akik soha -nem szeret- vastagabbik végét fogná a műn­ké t ’ mások pedig szólás-mondás- er}‘ használják. Nos, hát ezek a fo­kozok ne mulasszák el az álltái­két ’ HV^jnk van teljesíteni ígéretű­id meghosszabbították a fűtési idő: > akar északi szelet és hűvös vi jelent a Meteorológiai Intézet, a tavasz beköszöntött már a vai dolcsi erdőbe is. Igaz, hogy a írtéi?-11 tévő „Mexikóban" mar men lUS e^ei®n is a tavasz volt az ur, u,. - 1 a feketebőrű és minden jármű lálv ,na8yhangon kiabáló gyerkőcök korrJ mar ekkor lekerült a bocs- va • a>e az még nem volt igazi ta- gv ^ mv nem fakasztotta a rü- ölat-t ’ nem nyújtotta meg az avar 'Mnt, SZunnyadó virágok szárait. —~ rtJrt már más a helyzet — kezdz.ol- j _ virágozni a hegy és völgy- ráo 1 nem muskátli nyílik, de a vi- szerető ember nemcsak szine- Tpil. e illatáért is kedveli a virágot- mén 1 !esz virág, lesz a virág melle lto keretnek zöld. Ahogy. az ember leér a völgyh®> r.'P tábla figyelmezteti: „Ezen a te- átjárni tilos!" Erre is nap- _ mtte hánya van. Fentebb, ahol iTié!. ®6üe-akna uralja a völgye , a tí, nem figyelmeztet tábla, de fen (Szép is, érdemes is “szomszédos* hegytetőn is ott a ba­lt,,'1, Amelynek van ablaka (ajaj, me - besüt a nap, .sőt (elég baj ez) az eső is beesik. Nem mese ez s..,, ez valóság: bánya, amelybe be- a, « nap, amelynek ablaka v ’ v elynek párkányán virágok, sót p.hnak. Ilyen bánya van Béke- ' és ebben a bányában szenet . n°k, méghozzá nem is keveset. elsőre kicsit, furcsa látvány, ‘tt sehol egy jólismert bányász ■ ‘ sőt nézzük csak, tűz ég a 1 Jj^yen és pernyéjét a meteor* ■olégu­szél ^Hal jelzett"' érzaknyu^ k hen most csavarja a n f • z. iJjN utána mint a hópelyheket ,g ! «huiW Es ha úgy gyújtani, — itt senki' nern nálnak bagóval, mint lent a bánya mélyén, a poros fejtésben. Ide a lá­togatónak nem kell átöltöznie, ide nem le, hanem amolyan amatőr tu­rista módon fel kell menni, hogy aztán kitáruljon az egyesek által „ideálisnak“ vélt bánya, napsütéssel, ablakkal, virággal, zölddel. A hegy teteje úgy ketté van hasít­va, mint a megvágott görögdinnye és a hasadás oldala feketéink, sárgállik _ attól függően, hogy merre halad a széntelep. Ni csak, mennyien van­nak az alján. Kalapos, sapkás, hosz- szú és rövid kabáfosok állnak, néz­nek és beszélnek. _ Csóti elvtárs! Hát mondja el, mi lenne a javaslata? Ezt Vereckei Lajos elvtars, a pé­csi szénbányák igazgatója mondja biztatásként Csóti elvtársnak, aki el iS '^Minden kerületbe be kellene ál- ’lOami a gépészeti felelőst... azután minden kerületnek kellene készíteni n * t hulladékanyag van, amiből el lehet készíteni... egyszóval órde­mÜ.- Mennyi levegőt fogyaszt a mo-' ,_rv _ Ezt Kis Nagy József, Kos- oíith-clíias mérnök kérdi, Ember Kál­mán pedig, a Bányarendészeti Fel- welőség vezetője, hogy szakmaja- JJiM maradjon, így fordul Csátihoz: __ Abból a szempontból erdekel, ho«v ha megtörik a csúszdát ezek a kötelek, nem csinálnak-e szikrát, L. szóval nehogy sujtolegrobbanast ^Börzsei Mihály elvtárs, Szilas Lász­ló elv társ, Tátrai József elvtárs és mindenki• kérdez, az érdeklődés köz­pontja pedig az újítás, a sűrített le­vegővel járó, négy ember munkáját helyettesítő készlettoló, 5 kilós csomók ban továbbítja a napszinti fejtés sze­nét A bizottság elmegy, marad a brigád Benczegh Fereric vezetésével _Megy a munka — mondja a vi­leg természetesebb hangján, mint­ha” a munka valami magánjáró len­ne és nem is kellene dolgozni,- hogy menjen. __ Egy műszakban? Nyolc­van, kilencven, száz csille, -+• attól függ, hogy milyen az idő. Amikor esik, akkor kevesebb — 23 csille volt. A tervvel? >A napokban 130 szá­zalékkal voltunk kint a táblán, de az eső miatt kissé visszaestünk. Ez a rövid beszámoló a mun­kahely helyzetéről, a végzett mimiká­ról. — Jó ez a készlet toló — dicséri az Újhegyről származó újítást, — míg ez nem volt, négyen is talicskáztunk, hogy menjen a készlet. Közben a fejtőkalapács nagy dara­bokban dönti a szenet, koptatja a hegyet, a csapatvezető pedig a nor- macéduliát kotorja elő. — Szóval — kezdi, — elmegyünk in nen. — Miért? — Hát (5.18 tonna az egyfőre eső fejadag és ezért 38.06 forintot ka­punk. — Mutatja a papírt. — Itt van jövesztés, előfordulás meg a többi — bemegyek a mérnökhöz. Mi adjuk az üzemnél a legmagasabb fejteljesat- ményt, ha jól tudom Törökéknél is csak hat tonna az egyfőre eső elő­irányzat és 38.06 forint? Számolás következik. Azt mondják 15 csille a 6.18 tonna szén, — Ki­derül, hogy csak kilenc és fél csille. Ezzel aztán végleg összebonyolódik az ügy, ők sem értik, mi sem értjük, elég az hozzá, hogy nincsenek meg-' elégedve a normával. Később kide­rült, hogy erre semmi ok, de az is. hogy helyes lenne, ha megtanítanák tájékozódni a dolgozókat a norma- cédulákon, mert igazság az, hogy elég kacifántos dialog. Félórai tanul­mányozás után. ha megmagyarázzák, hogy mit is jelentenek a különböző számjegyek — hát azonnal megér­teni. így a Benczegh-csapatnak sincs oka, hogy elkéretőzzön a munkahely­ről, mert a normacédulán lévő kü- 'önböző részletmunkák díjazásánál végösszegként szereplő 38.06 forint az nem számít, ez csak irányszám annyit fizetnek egy képzele.beli tö­mött köbméter szén kitermeléséért Viszont a másik oldalon lévő szám z 'ényeg. ahol ez áll. hc-gv 8.3(5 forint Ezt kell megszorozni 6.18-al az eg> tőre eső előirányzattal és máris ki­derül, hogy az egy műszakra és egy főre eső kereset, ha a 6.18 tonnát kitermelik, 51.66 forint. Ugye egy­szerű. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a szakszervezet ezt a bérelszámo­lók segítségével megmagyarázná és nem kellene tömi a fejet afölött, amit csak úgyis akkor ért meg a já­ratlan, ha megmagyarázzák neki. így hát kiderült, hogy nemcsak szép, de érdemes is a napszintí fej­tésben dolgozni, jövedelmező az egyénnek, az üzemnek, az országnak — olcsóbb az itt kitermelt szón, mint lent a bányában. — Ajaj! Hogyne lenne olcsóbb — mondja a csapatvezető és ez nagyon fontos kérdés. — Mert, ha a száz csillét számít­juk, amit mi kitermelünk, ahhoz kellene 40 támla ... úgy van ... Leg­alább ötven szál deszka, három pil­lér, ami legalább 120 darab hasáb- fát jelent, aztán nincs aknaszállítás, — olcsóbb. Bizony olcsóbb, mert amíg Béke­aknán a III. mélyszútten 29, a Il-on 23, itt csak 19 forintba kerül egy ton­na szén kitermelése. És innen sok- száz tonna szén kerül az ország min­den részébe, sokszóz forinttal kerül olcsóbba a szén, sokszáz forinttal ke­vesebb az üzem önköltsége és végül sokszáz forinttal több jut a dolgozó népnek, az országnak. A napszinti fejtés peremén, nem messze a döntőgurítótói, egy fiatal fa. nyújtózkodik a magasba. — Nemsokára kizöldül — szép lesz, akárcsak többi társa. Hátrább a ke­leti részen a széntelepet fedő egy, másfél méteres földet takarítják el a földmunkások, hogy arra is lehes­sen fej-eni. Hosszan elnyúlik ez a napszintí fejtés, egészen ’ Rücker-ak- náiig, hosszú hónapokig tart,, míg leművelik. így hát nem .keld félm, hogy megszűnik a virágos, ablakos’ napsütötte bánya, jelentkezhetnek munkára azok, akik fogadkoztak. de akkor fogják is meg a munka végét, mert a Benczegh-csapa! tagjai — te­kintve, hegy két okuk is van: túl karják teljesíteni az előirányzatot és sportemberek, Labdarúgók — jói megfogják. Szervezeteink egyre jobban kiveszik részüket a társadalmi munkából MNDSZ szervezeteink egyre jobban kiveszik részű klet a társadalmi műn. kából: a most alakuló gyermekvédő, kulturális és egyéb bizottságok több községben máris komoly eredménye­ket értek el. Az utóbbi hetekben jó munkát végzett a szentmdrtoni gyer­mekvédelmi és kulturális bizottság: A gyermekvédelmi bizottság tagjai vállalták: társadalmi munkával ki­meszelik az idénynapközit, felsurot- jük annak padlózatát, kimossák és megjavítják a gyermekek ruháit. A napköziotthon környékét is széppé teszik. A napköziotthon vlöít pedig virágágyakat, készítenek. A kulturális bizottság tagjai sem akarnak elmaradni a gyermekvédő, bizottság mögött. A bizottság tagjai társadalmi munkával segítették az áj kuUiírotthon mielőbbi felépítését és vállalták, hogy az új hultúrházat állandóan tisztán tartják. A szentegáti kulturális bizottság is jó munkál végez. Néhány nappal ezeiőft vállalták, hogy április 25-re vagyis a szigetvári, járási kultúr be­mutató napjára elkészítik a mintegy -> tagból álló kultúrcsoport ruháját. A, szentegáti kulturális bizottság áll­ta a szavát, máris elkészültek a kai- hírcsoport ízléses ruhái. Ar Jenti bizottságokon kívül jól működik a szentegáti termelési bl. óOtts g" is. A termelési bizottság tag► fai, szívós agitációs munkával elér- t(,l) ^l(yu az viszonyok takarmány- répa cs kukoricaföldeket vállaltak, egeszívi megművelésre az állami gaz- ' nsügtöl, amellyel nagy mértékben megkönnyítették az idénymunkás. Dánnyal küzdő állami gazdaság helyzetéi. FULLER GYÖRGYÉÉ, MNDSZ járási titkár, Szigetvár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents