Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-22 / 95. szám

DUNÁNTÚLI . AZ MDP BARANYAMEGYEI P A’ lí TB I 2 0 TTIÁCÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM ______ARA aü FILLER_______________________________________________CSÜTÖRTÖK, 1954 ÁPRILIS 22---------------­----------------------------------------------------------------------------. A MÁI SZÁMBAN: Az Országos Béketanács {elhívása (2. o.) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka (2. o.) — A nagy munka idején fokozottan gondoskodnak a me­zőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásáról. (2. o.) — A szent kút (2. o.) — Több és olcsóbb szenet adunk Sztálinvárosnak (3. o.) — Az MNDSZ hírei (3. o.) — Szép is, érdemes is (3. o.) — A tisztaság szerepe az ételmérgezések megelőzésében (4. o.) — Levelezőink írják (4. o.) V______________________________________________________J H M agyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jelszavai 1954 má;us l-re L Éljen május elseje, a proletár- nemzetköziség harcos ünnepe, a bé- keért küzdő népek hatalmas sereg­szemléje! _3. Dicsőség a világbéke, aszabad- sag legfőbb védelmezőjének, hazánk felszabadítójának, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetuniónak! k|ien é«t virágozzék a Szovjetunió népei és a magyar nép megbontha­tatlan barátsága! 3. Éljen a világ népétnek szünte­lenül erősödő békemozgalma! Éljen a népek közös harca az atom- és mdrogénbomba betiltásáért! Diadal­maskodjék a békés tárgyalások esz­méje minden vitás nemzetközi kér­ne» megoldásánál! 4' Forró üdvözlet a testvéri népi demokráciáknak, amelyek velünk vállvetve munkálkodnak a nép jóié tenek emelésén, a szocializmus épí­tésén! •t Éljen és viruljon a szabad, füg- ffctíen Kínai Népköztársaság! Dicső­je a nagy kínai népnek, amely si­keresen harcol népgazdaságának fel­lendítéséért. népi demokratikus rend szerének szilárdításáért és a népek közötti békéért! 6. Testvéri üdvözlet a szabadság­ért, a nemzeti egységért, a békéért haradó hős koreai népnek! 7. Szívből köszöntjük az országuk egysegéért, függetlenségéért, demo­kratikus fejlődéséért és a militariz- mus feltámasztása ellen küzdő né­met hazafiakat! Éljen a Német De­mokratikus Köztársaság! 8. Forró üdvözlet az imperialista elnyomók ellen harcoló gyarmati hegeknek! ®- Éljenek az emberiség jobb jö­jjenek élharcosai — a béke, a de­mokrácia és a szocializmus zászló­vivői —- a testvéri kommunista pár­tok! 10. Éljen hazánk szocialista épi- jesének vezető ereje, a népjólét meg teremtésének élharcosa, a magyar . munkásosztály! . Éljen a mezőgazdaság fejlesz- esén, a népjólét emelésén munkál- Koiio dolgozó parasztság! Éljen a munkás-paraszt sző- etség, népi demokráciánk szilárd alapjai í3 Éljen a népünk jólétén és bé- &aÍi ' hazánk szabadságán és füg­getlenségén őrködő magyar néphad­sereg! J4 Munkások, munkásnők! Anyag takarékossággal, az önköltség csök­kentésével, a minőség javításával, a ervek maradéktalan teljesítésével ■^szüljetek a Magyar Dolgozók artjának III. kongresszusára! ..*® Mérnökök, technikusok! Mun­kásokkal vállvetve szüntessétek meg f? ipari termelésben a lemaradást, mztosítsátok az első félévi terv ma- ‘Mlektalan teljesítését! . Bányászok! Széncsaták hősei! Adjatok több és jobb szenet a ha- *anai(> Tervetek túlteljesítésével ké­szüljetek május 1 méltó megün­neplésére! Kohászok, hengerészek! Telje- üsetek terveiteket maradéktanul! Adjatok jobb minőségű acélt és m>at a népgazdaságnak! 18 Vas és gépipar dolgozói! Adja- *k több és jobb gépet iparunknak mezőgazdaságunknak, nagy békeal- kotásainknak! 19. Mezőgazdasági gépgyárak dol­gozói' Készítsétek el határidőre, jó minőségben a mezőgazdasági gépe­ket, a terméshozam növelésének, az élclmiszerbőség megteremtésének fontos eszközeit! 20. Könnyűipar dolgozói! Adjatok dolgozó népünknek több, jobb minő üégü szövetet, cipőt, bútort, háztar­tási cikket! Harcoljatok az anyag­pazarlás ellen! 21. Gépállomások dolgozói! A gé­pek jó karbantartásával, a tavaszi munkák jó elvégzésével erősitsétek a munkásosztály és a dolgozó paraszt ság szövetségét! Előre a tavaszi munkák teljesítéséért, a magasabb terméshozamért! 22. Állami gazdaságok dolgozói! Előre a mezőgazdasági termelés Tej­esítéséért! Adjatok több jóminőségü vetőmagot, kiváló tenyészállatot a mezőgazdaságnak, több gabonát, zsírt, húst, tejet a dolgozóknak! 23. Termelőszövetkezeti tagok! Fe­gyelmezett munkával, példamutató gazdálkodással, jó növényápolással előre a magasabb terméseredmények Srt, a jómódú szövetkezeti élet meg­teremtéséért! 24. Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok! Végesetek el időben a tavaszi mezőgazdasági munkákat, vessetek be minden talpalatnyi föl­det! Magas terméseredmények el­érésével, előre az egész dolgozó nép ólétéért! 25. Dolgozó parasztok! Előre a vi­rágzó mezőgazdaságért, a falu és a város jólétéért! Teljesítsétek példá­san az állam Iránti kötelezettsége­ket! 28. Tanítók, tanárok, orvosok! Tu­dományos és kulturális intézmények dolgozói! Alkotó és nevelő munká­tokkal segítsétek elő népünk anyagi és kulturális felvirágzását! 27. Éljenek a népgazdasági tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért, a dolgozók anyagi és kulturális színvo­nalának emeléséért harcoló szakszer vezetek! 28. Munkásifjak és munkáslányok! Dolgozó parasztfiatalok! Értelmiségi és diákfiatalok! Lendületes munká­val, tudástok szüntelen gyarapítá­sával járuljatok hozzá a népjólét Programm jónak megvalósításához! Éljen a Dolgozó Ifjúság Szövet­sége, a magyar ifjak és leányok szer vezete, a párt segítőtársa! 29. Munkásnők! Dolgozó paraszt- uszonyok! Értelmiségi pályákon dol­gozó nők! Szorgalmas munkátokkal ehetségtekkel Járuljatok hozzá gyer­mekeitek, családotok, az egész nép ólétének emeléséhez! 30. Kereskedelmi dolgozók! Bizto­sítsátok az ipar és mezőgazdaság termékeinek gyors és jó elosztásit, •egítsetek a dolgozók szükségletei­nek minél teljesebb kielégítését! 31. Éljeií a szocializmust építő magyar dolgozó nép! 32. Éljen dolgozó népünk minden győzelmének szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja! 33. Éljen a Magyar Dolgosók Párt­jának Központi Vezetősége! 34. Éljen a Magyar Dolgozók Párt- Iának III. kongresszusa! 35. Marx, Engels, Lenin, Sztálin diadalmas zászlaja alatt előre a szo­cialista Magyarországért! Vakolják az új komlói épületeket Ahogy a tavasz felöltözteti, szé­ki fi Komlót övező erdők fáit, rét- ht, úgy változtatják át az építők a bányaváros új lakónegyedeinek ‘a még vakolatlan épületeit Az egyéve épülő kenderföldi vá­rosrészben — a belső befejező mun- ak mellett — hétfőn már a külső °miokzat-vakol ást is megkezdte a *‘«SU sztahá.novista brigád. A több ‘mt ötszáz lakást magában fogla o utcasor lakóépületeinek külső ^olata utcánként világos sárga, zöld, mogyoró színekben váltakozik majd. Eddig négy háromemeletes épüle­tet borítottak be hatalmas létraáU- ványokkal. A mintegy 30.000 négyzet méternyi külső vakolás gyors elvég­zésére gépesítik a munkákat. Mozgó habarcs telepet létesítenek, ezenkí­vül a gépi vakolás alkalmazásán létraállványra szerelt habarcsveze ték felállításával kísérleteznek. A kökönyösi városrészben ugyan :sak harmincezer négyzetméter kül­ső falat vakolnak be az építők. Az Országos Béketanács ülése Az Országos Béketanács szerdán délután kibőví­tett ülést tartott az Országház épületében. Az ülésen a Béke Világtanács Irodájának legutóbbi bécsi ülésén kiadott okmányok alapján megvitatták a nemzetközi politika legfontosabb időszerű, kérdéseit. Az ülésen meg­jelentek az Országos Béketanács tagjai, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyi­sége, az egyházak képviselői, Kossuth-dljas írók, mű­vészek, sztahánovisták, a termelésben kitűnt dolgozó parasztok. Jelen volt soraikban Lukács György, Kos- suth-díjas akadémikus és Péter János református püs­pök, a Béke Világtanács tagjai, Mihályfi Ernő népmű­velési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács al- elnöke, Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, Czapik Gyula egri érsek, Bereczky Albert refor­mátus püspök, Vető Lajos és Dezséry László evangéli­kus püspökök, Jánossy Lajos, Németh Gyula, Pais De­zső Kossuth-díjas akadémikusok, Veres Péter, Illyés Gyula Kos3uth-díjas írók, Csók István, Kisfaludi-Strobl Zsigmond, Mészáros Ági, Palló Imre, Kossuth-díjas ki­váló művészek, Pór Bertalan Kossuth-díjas érdemes művész, Rózsahegyi Kálmán színművész, Tajkov And­rás, Deák János, Szöczey Sándor Kossuth-díjas sztaha­novisták, Hosnyánszky József tengelici Kossuth-díjas termelőszövetkezeti elnök, Andriska Jánosné kiskőrösi dolgozó parasztasszony. Jelen volt az ülésen az Országos Béketanács ven­dégeként Zekeria Szertel török újságíró, a Béke Világ­tanács tagja, valamint Guilermo Óvandó Arriola guate- malai parlamenti képviselő és Marcio Antonio Soto, a guatemalai békebizottság tagja. Az ülést Nánási László, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg, majd Parragi György országgyű­lési képviselő, Kossuth-díjas újságíró, az Országos Bé­ketanács elnökségének tagja tartott beszámolót. Parragi György beszéde Parragi György az Országos Béke- tanács ülésén mondott beszédében egyebek közt ezeket mondotta: — Az Országos Béketanács mai ülése olyan időpontban ült össze, amelyben nagy reménységek éltetik, de ugyanakkor nagy veszélyek is fe­nyegetik az egész emberiséget A reménységeknek és a veszélyeknek reális felismerése, latíbavetése, mér­legelése egyik fontos feladata mai ülésünknek. Minden magyar béke­harcosnak, aki állandóan és cselek- vőleg vesz részt békemozgalmunk­ban, most az a legfontosabb köteles­sége, hogy népünket felvilágosítsa a világpolitika mai helyzetéről, ki­látásairól, a béke és a háború erői között folyamatban «lévő sorsdöntő mérkőzésről. Parragi György ezután azzal a hatalmas méretű ellenállással! fog­lalkozott, amely az amerikai hábo­rús tervekkel, a német militarizmus úiiáéiesztéséve! szemben egész Euró pában megnyilvánul. — Kétségtelen, hogy ennek az új európai ellenállásnak, amelyet jog­gal nevezhetünk a szabadságszerető európai népek tavaszi viharának, a nemzetközi békemozgalom adott szárnyat, lendületet és erőt — mon­dotta. — A betolakodott amerikai mperializmussal. a német militariz- mus feltámasztásával, Nyugat- Európának beláthatatlan időre szóló amerikai megszállásával és az euró­pai egységnek mesterséges szétsza­kításával szembeforduló európai el­lenállásnak új erőt, új elszántságot és hatalmas távlatokat kölcsönzött a berlini értekezleten Molotov szov­jet külügyminiszter javas'ata, az összeurópai kollektív biztonsági szer ződés megkötéséről. Ez a javaslat még nagyobb vonalú még átfogóbb formát öltött a szov- iet kormánynak a három nagyhata­lomhoz intézett március 31-i jegy­zékében. — A Béke Világitanées irodájának március 28—30-i bécsi üléséről Euró­pa népeihez intézett felhívás az euró- oai népek szivének legforróbb és 'egőszintébb érzéseit tolmácsolja ak­kor, amidőn többek között ezeket ír­ja: „Az európaii védelmi közösség ha 'álos veszedelem Európa minden la­kosára. Ez a veszedelem tenombo- ' ássál fenyeget minden otthont.“ — Nem természetes-e, nem a leg­mélyebb életösztönnek megnyitetko-. zása-e, ha minden európai ember, akár Keleten, akár Nyugaton él és iszonyattal fordul el a jövőnek egy olyan képétől, amelyben elpusztul­nának aN kis családi otthonok, ép- úgy, mint az építészeknek csodálatos ’•emekművel, halálmezőkké alakulná­nak át a kenyeret, gyümölcsöt adó termőföldek, domboldalak. Az európai népeknek közös érde­kük, hogy közösön védekezzenek az Európát fenyegető halálos veszélyek, a némát miMtarizmus feltámasztása a náci barbarizmus visszatérése, a bonni és párisi háborús szerződések ratifikálása, az úgynevezett „euró­pai védelmi közösség“ megteremté­se elten. De közös életérdekük az is hogy megszervezzék Európa békéjé­nek megszilárdítását, az ^urópaii né­peknek békés együttélését, kis Ss nagy népek nemzeti függetlensé­gének tiszteletben tartását. — Ennek a legegyenesebb legbi? osabb ú-ia az európai kollektív biz tonságról szóló szovjet javaslatoknak megtárgyalása és megvalósítása. — Minden becsületes magyar ha­zafi a legnagyobb megelégedéssel fo­gadta a Magyar Népköztársaság kor­mányának március 21-i nyilatkoza­tát, amelyben csatlakozott a szovjet javaslatokhoz. — A békemozgalomnak ebben az időszakában a legfontosabb feladata. ho.gy megerősítsen minden embert békeakaratában. — A magyar békemozgalomnak is ki kell vennie részét az európai kol­lektív biztonság megvalósításáért el­indított: óriási jelentőségű küzdelem­ben. Ez a magyar békemozgalomnak is ezidő szerinti legfontosabb fel­adata. — A berlini külügyminiszteri ér­tekezhet egyik legnagyobb eredmé­nye, hogy igazolta a budapesti fel­hívás kezdő mondatát: „Nagy re­ménység született" és főleg az, hogy sikerült megvalósítani e felhívás kö­vetelését, a nemzetközi feszültség­nek tárgyalások útján történő eny­hítését. y — A tárgyalások szellemének nagy győzelme volt a berlini külügymi­niszteri értekezlet és ennek az érte­kezletnek ugyancsak ebben a szellem ben történt legkonkrétabb és legna­gyobb eredménye az április 26-i genfi nemzetközi konferencia összeülése. Az összehívás jelentősége nemcsak abban áll, hogy Mr. Dulles kényte­len egy asztalhoz leülni a hatalmas Kínai Népköztársaság ötszázmilliós népének és kormányának képviselői­vel, s ezzel maga kénytelen bebizo­nyítani annak az afrikai közmondás­nak az igazságát, hogy az ember a ! ©nyerővel nem takarhatja el a fel­itelő napot. A másik óriási jelentősé­ge a genfi konferenciának abban áll, hogy’ eeú-taJ. dlsőízben ülnek le. mint egyenrangú felek a hosszú időn át elnyomott a gyarmatosítók által ki­zsákmányolt népek képviselni a gő­gös gyarmati urakkal. — Az amerikai külügyminiszter, az amerikai monopoikapital izmus feke- iepéterje, hogy várható erkölcsi ve­reségé., az imperialista elvek zátony- rafutását már előre szépíthesse, el­kezdte elméletben és gyakorlatban egyaránt az amerikai atomdiplomácia eddigi legnagyobb hadműveletét, az indokinai háború kiterjesztésére és a hicteogénbombarobbantási kísérle- ekkcl párosult atomzsaroiaera vo­natkozó mesterkedéseit. Egyelőre az amerikai imperializmus mephistója által kínált véres alkut a francia és az angol kormány nem merte saját népe veiével aláírná. Dulles azonban folytatja a genfi konferencia felrob­bantására irányuló aknamunkáját. — A francia és a brii békehaireo­sok együttes fellépése eredményezte, hogy az indokínai háború ki­terjesztésére vonatkozó washingtoni tervet, különösen a Kínai Népköz­társasághoz intézendő közös ultimá­tum javaslatát nem sikerüli megva­lósítani. ■ — Amíg Dulles úrnak és Nixon, amerikai alelnöknek az indokína: háború kiterjesztésére irányuló ter­vei a genfi konferenciát már eleve kudarcra szeretnék ítélni, addig az amerikai atomdlplomácia az atom- zsarolásnak minden eddiginél agresz- szívebb és kihívóbb manővereit va- iósítota meg közvetlenül a genfi tár­gyalások előtt a csendeeóceáni Mar- vhall-szigeteken. Az amerikai atomdiplomácia és az amerikai hidrogénbomba lelki- ismeretlen mániákusai azonban eddigi legnagyobb diplomáciai és erkölcsi vereségüket szenvedték el hidrogén­bombarobbaintási kísérleteik1 által. Nemcsak a japán nép, nemcsak a hindu nép, nemcsak Ázsia összes népei, de a világ minden tisztessé­ges embere felháborodással ítélte el gyűlölettel nézte ezeket az amerikai atomzsarolási manővereket. A stockholmi felhivás követelése most erejében megsokszorozódott az egész világon. Ma már a világ min­den részében a legkülönbözőbb po­litikai világnézetű emberek száz­milliói teszik magukévá ezt a köve­telést a római pápa húsvéti üzene­tétől kezdve a német protestáns lel­készekig, kommunisták és nem kom­munisták, materialisták és idealis­ták. Az emberiség tiszta lelki­ismeretének hangja nyilatkozik meg most világszerte. Befejezésül egy kis hírt akarok idézni a mai lapokból. Abból az al­kalomból, hogy öt éve ült össze Parisban és Prágában a béke hívei­nek világkongresszusa, a Hortobá­gyon kétholdnyi területen békelige­tet ültettek. Nem is a hímek a tartalma ka­pott meg, hanem az, hogy a békeli- ge.tben a hortobágyi puszta erdő- mérnöke, a 75 éves László János mérte ki a csemeték helyét. íme a különbség köztünk, a béke reménységében élő emberek, a bé­két szerető emberek és a hidrogén- bomba árnyékában élő önkéntes öngyilkosjelöltek és szellemi páriák között. Nálunk a 75 éves és 80 éves emberek is fákat ültetnek, mert hisz­nek az élet győzelmében, ott pedig az ifjak is elsorvadnak, elvesztik hitüket a hidrogénbomba árnyéká­ban, az életben. A magyar békemoz- galomnak feladata, hogy hirdesse az éiet örömhimnuszát, a békének győ­zelmét — fejezte be előadását Par­ragi György. Parragi György beszámolója után Sőtér István Kossuth-díjas iroda­lomtörténész,, az irodaT.omtudomá- nyok doktora szólalt fel. A francia irodalomból vett példákkal jelle­mezte a francia értelmiség helyzetét. Jánossy Lajos Kossuth-díjas aka­démikus felszólításában leszögezte: a hidrogénbomba pusztító hatásáról Amerikában is sokat beszélnek. Ép­pen ezért megvan a lehetősége an­nak, hogy Amerikában is indítsanak olyan mozgalmat, amely az impe­rialistákat e pusztító fegyverek gyártásának beszüntetésére kénysze ríti. A békemozgalomnak most az a feladata, hogy azokat az erőket, amelyek a hidrogénbomba ellen fel­lépnek, összefogja a tömegpusztító fegyverek eltiltása elleni harcra. Ezután dr. Czapik Gyula érsek, az Országos Béketanács tagja szó'aitfeL — A hidrogén- és atombomha- lé­te, amely nemcsak a hadrakelt se­reget éri és pusztítja, alapjában és elvében ellenkezik a háború erköl­csi törvényeivel. Ha valaki azt kér­dezné tőlem, megengedhetőnek tar­tom-e a hidrogén- és atoinbombátj sértésnek venném, mert ez ugyan­annyi volna, mintha azt kérdeznék tőlem, hogy én mint főpap, hiszek-e az Istenben, vagy nem. Állásfogla- ásom szerint tehát a hidrogén- és atombombát mindenképpen megen­gedhetetlen eszköznek tartom. Kiss Ferenc Kossuth-díjas egye-« 'emi tanár felszólalása után Bulla Elma színművésznő felolvasta az ülés határozati javaslatát, amelyet a résztvevők egyhangúan elfogadtak. Az Országos Béketanacs ülése Ná­nási László zárószavaival ért véget,

Next

/
Thumbnails
Contents