Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
6 NAPLÓ 1954 április is MI ÚJSÁG BARANYÁBAN? kiállítás pécs zenei életének történetéröl Ma, április 18-án, délelőtt fél 12 órakor „Muzsikáló Pécs“ címmel kiállítás nyílik a Janus Pannonius Múzeum Rákóczi út 15 szám alatt lévő helyiségében. A kiállításon be mutatják Pécs város zenei életének történetét a XVI. századtól napjainkig. A kiállítás gazdag anyaga visszatükrözi a pécsi világi zene kifejlődő sét, a zenekari életet, a pécsi dalkultúrát, a dalárdák működését. Bemutatja a kiállítás a pécsi zeneszerzők eredeti kéziratait, A«ntmann Prosper és Weidinger Imre munkásságát és térkép mutatja hangversenyeiket. A kiállításon azonkívül a XVII—XIX. századból való hangszerek is szerepelnek. Végül a kiállítás műsorokon, fényképeken, plakátokon keresztül bemutatja a felszabadulás utáni nagyobb pécsi zenei eseményeket, mint például a Bartók, Kodály-ünnepsé- get, a pécsi szabadtéri színpad megnyitását és a Liszt Ferenc hangversenyterem avatását. A „Muzsikáló Pécs’1 kiállítást Antal György, a zeneművészeti szakiskola igazgatója nyitja meg. A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE T 36 «zt erdővel ezelőtt, 1824. április 13-én hal; meg az angol irodalom egyik legnag^ óbb hatású és Íégkülönbíizőképpen fci lékeli költője, George Gordon Byron. , Szín te máról holnapra vált híres emberré 1812-ben, amikor „Childe Harold zarándokútja" című költői útleírása megjelent. Az utána következő évtizedekben nevétől hangos egész Európa. Értékelése halála után sem történt egységesen. Régebbi irodalomtörténetünk mégis egyetértett abban, hogy Byronban a mindent megvető individualistát, a magányos botrányhőst*, a felületes. világi it, a „nagy pozőrt" lát ta, aki hol az ..erkölcsi világrend'' ellen lázadó nihilista, hol pedig az emberkerülő viláefajdalom pózában tetszeleg. Ezt a Byron-képet tették általánosan ismertté, mert ez volt alkalmas a költő forradalmi mondanivalójának eLsekélyesítésére. : Áz igazság ugyanis az. hogy Byron életműve a maga teljes egészében — tévedéseivel és elfieni'.mondásaival együtt — tiltakozást jelentett a mull század elejének gazdasági, társadalmi rendje, a reakciós angol politikai és íi odaírni élet ellen. Élettörténete is ezt bizonyíta. Amikor, nagykorúvá lett, s öröklési jog alapján elfoglalta helyét a Lordok .Házában: mindjárt első fellépésével megbotránkozást feltett az uralkodó osztály vezető köreiben, mert felszólalt'az ellen a törvényjavaslat ellen amely halálbüntetést kívánt szabnia gépromboló munkásokra, a luddtlák- ra, „Vájjon lehetett-e valaha is vértéi ég,vassal orvosolni a kisemiruzet' éhező nép sebeit?“ — kérdezi forradalmian a fiatal lord. S amikor jobban megismeri a parlamentet, amelyben szerinte „letargikus unalom és megvesztegethetőség1' uralkodik, elhatározza, hogy „többé nem fog ágálni ezen a színpadén." Nem csoda, hogy a rend urai mindent elkövetnek erkölcsi megsemmisí1 ősére. Magánéletének egyik súlyos botrányát hasz nálják fel arra, hogy Angliában lehetetlenné tegyék. Do a fiatal Byron külföldön is folytatja harcát. I? észt vész az olasz carbon an k Ausztria elnyomása ellen irányuló nemzeti szabadságmozgalmában. Élesen' támadja az eurápai szabadságmozgalmak elien szervezett Szentszövetséget és az európai reakció népellenes politikájának minden megnyilvánulását. 1823-ban pedig beáll a görögöknek a török elnyom- k ellen folytatott szabadságharcába. Saját költségén félszerel egv hadihajót, 500 zsoldost fogad, s a civakodó görög haderők egyesítésére szervező munkát tállal. Hazájából kiüldözték, s ezért egy idegen nép szabadságáért áldozta fel vagyonát, egészségét, végül életét is. Mert ott, göröghon harcai közben halt meg 37 éves korában, nem csatamezőn, ahogy kívánta, hanem maláriában. Nemcsak élete, de költészete is mindvégig tiltakozás a rendet elvtelenül kiszolgáló, korabeli irányzatok ellen. Az angol irodalom ezidőben „roppant jámbor és csodálatosan erkölcsös volt“ — állapította meg' jellemzően Babits Mihály. Valóban, a régi klasszikus angol hagyományokkal, Chaucer, Shakespeare, Fielding reailiszitifkus ábrázolásmódjával szemben elvetettek minden merészebb kifejezést, minden élesebb hangot, min den újszerűt. Az úgynevezett „tavi iskola“ költőié volt a vezérszólam, akik Wordsworth-fal az élen először radikális eszmékkel jelentkeztek, de aztán a felvilágosodás eszméinek megtagadásával reakciósokká vedlettek. Őket támadja elsősorban Byron, mert úgy látja, hogy a címért, az „udvari költői'' zsoldért cserbenhagyták elveiket. Az ő finomkodó reakciós romantikájukkal szegezi szembe merészen újszerű műveit, amelyekkel egyszeriben „a vers királya“ lett, amelyekkel elhódította a közönséget és megbotránkoztatta a kor hivatalos irodalmi közvéleményét. jVl iről ír? A spanyol nép hősei- ről, akik fegyverrel támadtak a napóleoni rablókra (Childe Harold zarándokút ja); a hazai reakciós politikusok gazságairól (Luddita dal); magányos küzdelmeikben elbukó büszke lázadókról (Manfréd, Prometheus, Kain, Keleti Történetek); a társadalmat élesen bíráló és minden . hitből kiábrándult hősökről (Don Juan); a Szentszövetség rendőrálla- mairól és a népet kizsákmányoló Angliáról (Politikai szatírák). Az igazi Byron-kép azonban korántsem mentes az ellentmondásoktól. A népek szabadságáért küzdő költő például individualista világfi is, és alig van kapcsolata a néppel, költészetében alig találunk népies elemeket. Ellentmondásos az is, hogy a nagy „forradalmár“ valóban szerelmi botrányok sorozatainak hőse, s egyrészt szertelenül hajszolja az élvezeteket, másrészt pedig kiábrándult élctuntságaval teremt valóságos kultuszt. Ez az ellentmondásosság költészetének eszmei tartalmában is megnyilvánul. A tipikusan „byroni hősök“ gőgös, magányosan lázadó és a végzet ellent küzdelemben elbukó hősök, „romantikus titánok“, akiket az anarchisztikus jellegű lázadás, a taagánykeresés, a pesszimizmus jellemez, de ugyanakkor megalkuvást visszautasító, hajthatatlan jellem, kérlelhetetlen harc is a képmutató társadalom ellen. Íj1 zeknek az ellentmondásoknak végső gyökere természetesen a kor társadalmában van. Abban a társadalomban, amelyben a nemesség és a polgárság ellentétei mellett egyre élesebbekké válnak a kizsákmányolok és a kizsákmányoltak ellentétei is, és egyre jobban kiéleződnek a nemzeti, a gyarmati és a vallási ellentétek. (Századeleji munkáslázadások, az írek elnyomása, vereség az Amerika ellen folytatott hódító háborúban, a katolikusok elnyomása, stb.) A költő nem talál megoldást ezekben az ellentmondásokban, lassan elveszti hitét az emberi élet értelmében, a társadalom fejlődésében, viszont mégsem tud lemondani a reakció elleni harcról. Byron életét és költészetét valóban átszövi a menekülésnek és a harcnak, az anarchista individualizmusnak és a népek harcában vállalt szövetségnek ellentmondásokkal teljes kettőssége. A régi irodalomtörténet Byron arcának csak egyik oldalát világította meg. Ma azonban már látjuk a byroni életmű egészét átfogó lényeget: a lázadó, a kor rekaciója ellen élettel és költészettel harcoló Byront, akinek sok ellentmondása van ugyan, de a maga egészében feltétlen megbecsülést érdemel. Műveinek Vannak ugyan eszmei korlátái, de romantikus titánjainak bukásában is érezzük egyéniségük erejét, emberi nagyságát, jellembeli szilárdságát. Ezért becsülte oly nagyra a kortárs Goethe is, aki a Faustba beillesztett gyászénekkel siratta meg avfjatal Byron halálát. Ezért hatott olyan mélyen a világirodalom sok nagy mesterére: a francia Victor Hugóira és Mussetre, a német Heinere, az orosz Puskin és Lermontovra, az olasz Leopardira; nálunk Vörösmar - tyra, Arany Jánosra és Arany Lászlóra. Ezért értékelte költészetét oly nagyra Petőfi is. ngels 1845-ben ezt írta róla: „Shelleyt és Byront, akiket, érzelmi mélység, hevesség és komik elien ‘irányuló 'keserű szatíra jellemez, Esősorban munkások olvassák.'1 A felszabadulás forradalmát vezető osztály kedvelt írója volt tehát Byron a műik ban, megbecsülésre méltó értéke, haladó hagyománya a jelenben is. Dr. Kotta Ferenc főisk. docens. A siklósi járási tanács népművelési csoportja a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tiszteletére versenyt indít a járás területen. A verseny pontjai a következők: 1. a kongresszus. megnyitása napján, vagy annak előestéjén van-e kultúrműsor a községben; 2. a bemutatott műsor mennyire fejezi ki az MDP III. kongresszusának jelentőségét; 3. a kultúrműsor mennyire elégíti ki a dolgozók kulturális igényeit; 4. milyen tömeget tudott biztosítani a község a kultúrműsor megtekintésére. A versenyt a kultúrotthonigazga- lók, népművelési ügyvezetők jelentései és a népművelési csoport ellenőrzései alapján értékelik. A legjobb eredményt elérő községek jutalomban részesülnek. ELŐADÁS BÖLY KÖZSÉG ŐSTÖRTÉNETÉRŐL A Szitás Károly vezetése alatt álló bólyi „József Attila" Kultűrotthon- ban élénk kulturális élet folyik. Min • den héten kedden este fél 8 órakor Ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Április 6-án dr. Csúcs I-ászló, a mohácsi kórház főorvosa, nőgyógyász „Védekezzünk a rákbetegség ellen" címmel tartott filmvetítéssel egybekötött érdekfeszítő és tanulságos előadást. Mintegy négyszáz főnyi hallgatóság jelent meg az előadáson. Ezután minden hónapban rendeznek egy egészségügyi előadást amely iránt a községben nagy az érdeklődés. Most újabb előadássorozat kezdődik Bolyban: „Boly község őstörténete“ címmel. Az előadásokat Malik László tanár tartja. 10 UJ SZOBÁBAN LAKNAK A PANNÓNIA SZÁLLODÁBAN A Náa'or és Pannónia szállítókban eddig 145 szoba várta a Pécsre érkezőket. Most fejeződött be a szállói felső emeletén negyven új szoba átalakítása, építése, berendezése. Az új szállodai szobákba, új, kitűnő mi“ nőségű bútorok kerültek, új szőnye“ gek. függönyök, paplanok, hímzések teszik kényelmessé a vendégek pécsi tartózkodását. A falakon pécsi képzőművészek festményei függenek. Egyidejűleg felújították a 145 ré* gebhi szoba berendezését is és a vidék egyik legkorszerűbb szállodájává vált a Nádor, valamint a Pannónia. A Pannónia tetőterraszán most épül a személyzeti napfürdő és zuhanyozó, ahol majd munka után nyugágyakon és gyékényeken pihenhetnek a vállalat dolgozói. REPÜLŐVEL BARANYA FELETT A Társadalom és Természettudós mányi Ismeretterjesztő Társulat a3 „Ismerd meg Baranyát“ mozgalom keretében április 25-én délelőtlt 9 órai kezdettel repülőkirándulásokat szervez Baranya megye felett. A 25 perces légiót részvételi díja 50 forint A repülőtéren a felszállás előtt, előadásokat tartattak. A Baranya fölötti repülésre jelentkezni és a jegyet megváltani a TTIT Janus Pannonius u. 11. számú helyiségébert (telefon 14-44) vagy az üzemi kul- túrfelelősnél lehet. Rossz idő esetén a repülőjegyek a következő vasárnap érvényesek. Nagyobb számú jelentkező esetén a TTIT az április 25-e utáni vasárnapokon is rendez repülőkirándulásokat Baranya fölött JÁRÁSI KULTCRVERSENYT ÉS NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST RENDEZNEK SZIGETVÁROTT Szigetváron április 25-én délután fi órakor tartják meg a járási kuU túrversenyt. Két csoport, a Molvúny, Kisdobszak valamint '-‘Becefa közzé* tlekben nemrég gyűjtött népi gyermekjátékokat és táncokat mutatja be. A versenyen mint [egyéni versenyző, több író és népdalénekes is 'riszt i. vesz. Ezenkívül a szentegáti állami gazdaság, a szentlászlói gépállomás, a szigetvári járási kidtúrház, a rózsa fai és a nagypeterdi kultúrcsoportoM is szerepelnek a járási kültúrverse nyen. . , A kuhúrverseny napján délelőtt 10 órakor népművészeti kiállítás nyílik meg Szigetváron. Mivel a szigetvári járásban élő népviselet már nincsen, a kiállításon régi fényképek és öregektől átvett ruhák szerinti öltözetet elevenítenek fel. Azonkívül szőttesek, fafaragások, kézimunkák, népviseletek, edények, festett tojások szerepelnek a kiállítás anyagában-. A népművészeti kiállításon Dióspusztáról résztvesz Kapott Antal népptií* vész is. -1 VII. Egyszerre mind a hárman ott vannak a harangozó melldtt. Hátha csakugyan valami jó gondolata támadt a véti boroskancsónak. — Aztán hogyan, Hőből fiam? — Egyszerű dolog ez: sorsot húzunk. Plébános úr eldug egy forintot a markában, mi meg kitaláljuk, melyik kezében van. Aki nyer, föntmarad, áki veszít, lemegy a kútba. A javaslaton senki sem talál kivetnivalót. Csalicska tehát előveszi a sorsdöntő forintot, kis ideig a háta mögött mattat, aztán odatartja két öiszeszorított öklét az önkéntes szerelők arra alá.-^'Nos. fiaim? Oroszlán, hosszú töprengés után, a balkézre mutat, Hőből Károly — mi mást tehetne — a jobbkézre. Bernál sehová se mutat. Ha volna egy harmadik kéz, bizonyosan azt választaná: dohát nincs, s különben is okosabbnak tartja, hogy ne sürögjék- (orbéjék, amikor ilyen veszedelmes tajálóí játékról, van szó. Pisszenést se lehet hallani, amikor Csalicska széjjelnyitja öklét. Hanem utána! Hőből harangozó akkorát rikkant örömében, hogy a hóit is feiser- Kenne rá, ha hallaná, Oroszlán ellenben dühösén morog. — Bogi’ az isten... a buta feje- rnéif. •Dohát most már nincs mit tenni, le kell menni a kútba. Oroszlán immel- ámrnal tesz-vesz a kút körül, oda- készíti a szivattyú csöveit, s végül oly siralmas képpel hurkolja a hóna alá a ruhaszárító kötelet, mintha az a kötél' a nyakún volna. búsulj, édes fiam — vigasztalja Csalicska — vigyázunk ráa, ttofifít a hímes tojásra. Mi ketten Bernét'káplánnal tartjuk a kötelet: akár csak Isten kezében lennél. Oroszlánt azonban nem olyan köny nyű dolog megvigasztalni. — Inkább én Tartanám — dohogja _ s maguk ketten mennének le. ÜOJIOZY IMRE : — Azt nem lehet. Terád esett az égiek választása, neked kell lemenni, fiam. Oroszlán elszánt sóhajjal mellény- gombjára akasztja az istállólámpát. — Rendben van, “megyeik is. Hanem ez a kútbamászás nem volt ben ne az alkuban, tisztelendő úr. Vagy tíz percent, vagy semmi. Csalicska odaígérné most a hetedik mennyországot is, az összes kerubok- kal és szeráfokkal, csak menjen már lefelé ez a jó ember. — ls en neki, tíz percent. — De az egész bevételből! A szentelt gyertyák árából is! — Legyen. Hőből eközben majdhogynem ösz- szetöri magát, úgy dolgozik. A pumpa már ott lóg a kúikáva deszkáján, két kampósszeg tartja, a harmadikat most püfüli a harangozó. Oroszlán rászól: — Eridj odébb. Aztán megbánja a kemény szót: hiszen lehet, hogy utoljára látja a harangozó rókaforma képét, elálló fü Lét, savószínű szemét. — Isten veled, pajtás —- nyögi isten veled. Féllábát átveti a kút káváján. Írele bámul az ásító sötétségbe. Miért is nincs itt az a gaz Brácsás Imre: most ő lógna itt ezen az átkozott kötélen, s ha baj lesz, ő keemeregne bele a latyakba. — Itt vannak a csövek — készsé- geskedik Csalicska, — siess, fiam, mentül hamarabb, annál jobb! . Oroszlán a másik lábát is a kútba lógatja, most már csak a feneke tartja ót fent az emberek számára rendelt világban. Még egyszer körültapogatja a kötelet, rendben van-e a hurok, s közben clérzékenjrülten hüp- pög. — Plébános úr ... a csabaiadéin . . . cA szent hál — Ej, ne gondolj mindjárt rosszra, édes fiam. Mi volna, ha minden kútesináló ilyen bánatosan, balsejtelmekkel megrakodva szállna le? — De én nem vahagyok .,. kútcsináló ... — Nem tesz az semmit, összes'ró- folod a csöveket, aztán feljössz, slussz! — Hát persze, hogy feheljövök ... csak fogják a kötelet eherőh ősért ... Oroszlán becsukja a szemét, s zokogva leereszkedik. Csalicska lassan engedi a kötelet, közben irgalmatlanul izzad s a kapkodó1 káplánt egze- eérozr.atja. — Szorítsd. Bernát fiam, szorítsd! Éne az oldalamra állj, hiszen ott semmit se bírsz fogni! így ni... A kakas csípje meg. nem gondoltam volna, hogy ilyen disznó nehéz a mi kedves hívünk ... — Elég! Állj! — üvölt a kút-ból Oroszlán. — Látsz, édes fiam? — kiált vissza Csalicska. — Látok! Csak el ne eresszék a kötelet, tisztelendő úr, mert akkor ... Dehogy eresztjük, dolgozz csak nyugodtan. Bernátnak még a szeme is kidülled az erőlködéstől. — Nem bírom, tisztelendő atyám — Lihegi. — Muszáj 1 — Akkor se bírom ... mindjárt eleresztem ... Oroszlán valamit meghallott, meri elkezd izegni-moz.cgnl a kötél Végén. —r Mi az istennyila van ott lönt? Ki :karja elereszteni? Csalicska olyan dühös, hogy képes volna keresztben lenyelni a káplánját. — Ne Iqcsogj. le szerencsétlen, mert- Oroszlán mindjárt abbahagyja a munkái. Nincs semmi baj. Oroszlán fiam, ne félj. fogjuk! — Biztos? — Biztos! Bernát már ttemeg, minit a nyárfalevél — Tisztelendő atyám ... — Hallgass! Most az egyszer ki kell tartani, bármi történjék! Látod, miért vagy ilyen nyápic, miért nem szedred össze magad? Mondtam, hogy többet mozogj a levegőn, ne kuksolj mindig az irodában— Hiszen mozgok ... Nem is a levegővel van baj, hanem a Liza kedvesnővér nagyon szűkre porciózza a kosztomat... — Tényleg? — kérdezi Csalicska, mintha nem is ő mondta volna Lizának: vigyázzon, nehogy túl bőséges kosz tot adjon a káplánnak s megterhelje a szegény fiú gyomrát. — No jó. fiam, majd beszélek Lizácskával. Bernátnak. már a foga is vacog az erőlködéstől. — Hívjuk ide Hőből harangazót... nem megy! Csalicska Iá:ja, hogy nem feszítheti tovább a húrt, odaszólítja tehát Hőből Károlyt.-- Gyere, Hőből fiam, segíts egy kicsikét. Oroszlán úgylátszik végzett az első csővel, mert kiabál. — Mehet! Egy kicsié, lejjebb! Csalicska v ússzak iái tana. ha tudna: de nem tud, mert Bernát már eleresztette a kötelet s mos: egyedül ő tartja Oroszlán száztíz kilóját, majd megszakad bel:'. — Siess. Iliiből fiam — nyögi — dobd le azt az átkozott rzekevcé.! Oroszlán nyugtalanul bömböl. — Mi van ott fönt? Miért nem eresztenek lejjebb? No végre, ú harangozó is rrtegmar- kolja a kötetet. Csalicska tcliélegzík.- Eresztünk már, fiam! Csak nem akarunk kapkodni, nehogy bajod ;öf ténjék!-— Helyes! Van-e még szitvórium? — Van! $ — De jó volna agy korty! — Elitesszük, ami van! Ha feljössz, mind megihalod! — Jó! A kedélyek lassan-lassan megeső“ lapodnak. A jelek szerint Oroszlán“ nak is megjött a bátorsága, szorgal“ másán dolgozik odalent, végül • meg fütyül is. Csalicska megkönnyebbül'1 ten sóhajt. Lám, most már sikerűim* kell a dolognak: reggelre, ha igaz« kifogástalanul működik a szent for“ rás áldott toldaléka, a pumpa. Mit bánja ő most, hogy ábrázata, hátán hasa meid víz a szokatlan erőfesz:“ t és tői. mit bánja, hogy egy állhatatos szúnyog veszettül csípi * bal füle fő“ vét. Valamit valamiért, s a mostani fáradozás derekasan meghozza gytP mölcsét. — Lejjebb! — hangzik a kütbpü A harmadik csövet szerelem! Csalicska Abrahámmal madarat le“ hetne fogatni. Hát van annál szebb muzsika, mint Oroszlán rekedt .döf“ mcigése? Nincsen! A harmadik, vn“ gyis az utolsó csövet szereli: két-rhá' rom perc és működik a kegyes be* rendezés. —• Kitűnő, Oroszlán fiam! Kitűnő Hőből is elismerően hümmög. — Meg kell adni, igyekszik. Meg' érdemli a tíz percentet. Már éppen azon gondolkodik, ho1 gyárt szoríthatna ki ő is egy csekély^ ke ünnepi sápot a láthatóan derűi plébánosból, amikor egyszeresül hopp, megfordul' a világ. LentroL *■ kút homályából. halk reccsenés ha*! latszik, a kötél olyan könnyű, mln.tfl ha nem i.s a .száztíz kilós OrosziáJ Bertalan, hanem egy libegő, könny! kis kápos/talcpke lett volna a regé* — s Hőből harangozó főnökével. CsL licska plébánossal együtt szempiiU»? tás alatt hányát Ivágódtk a kenwvyJ* a po.s n 11 za rá ndok -1 id va ron. (Folytatása következik) . <1