Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
1954 ÁPRILIS 18 NAPLÓ 7 Gondolatok Pór Bertalan képkiállításán Pór BePa'an legnagyobb élő és egforradalmibb festőművészünk izok közé a haladó gondolkodású mű •észek közé tartozilc, akik művészeikkel egy életen át a dolgozók ügyé \rt harcoltak, és a történelem új vorszakónak kellett eljönnie hozzánk e, hogy harcos, dolgos, alkotó mun- lája elnyerje méfltó ju.almát; er- tolcsi és anyagi megbecsülését. Harminc éven át emigrációban élt. Harminc esztendő nagyon nagy idő — egy emberöltő — és ez sem feledtette vele, hogy magyar a tömegek- »1 s egy pillanatig sem szűnt meg narcolní művészetével a dolgozók Magyarországáért. Igazi hazafi, aki tettekkel szerette hazáját, nemzetét és ugyanakkor tisztán látta, hogy nemzete boldogulása nem független attól a nagy társadalmi átalakulástól, amely 1917 novemberében Lenin- grádban kezdődött. A kritikai realizmusból indul el és egy gazdag élet után eljut a szocialista-realista ábrázolásig. Közben az emigráció évei alatt — elragadja forradalmisága — új kifejezésmódot keres és éppen az mutatja nagyságát, amikor meglátta azt az utal, amely a dolgozók értelméhez és szívéhez vezet, szinte máról holnapra számolja fel ezeket a forma-emlékeket és lesz a magyar szocialista-realista festőművészet élen járó mestere. Kiállítása szemléltetően mutatja be életművét, de nem teljes, csak egy töredéke műveinek, mégis tanulságos és híven tükrözi közel hatvan éves alkotó munkásságát. Kiállított festményei tulajdonkép pen három központot képeznek. Az egyik faion, melynek középpontjában Rákosi elvtárs képe látható függ utolsó — kiállított — önarcké pe, mely 1953-ban készült. A vele szemben lévő falról, melynek középpontjában ,.Apám" című festménye áll, egy 1903-ban készült önarcképe néz szembe a legutóbbi önarcképpel Az egyik a tettrekész fiatal forradalmárt ábrázolja, aki merészen és céltudatosan néz előre; szemében ha táirozottságot. elszántságot látunk. E szemek gazdája tud és mer harcolni a nehézségekkel — ezt mondja fiatalkori önarcképe. Vájjon mási mond-e az ötven évvel később készült önarcképe? Nem. Az arcon végigszántottak ugyan az emigráció mélyítő te ráncok, „az élet barázdái'*, családi és egyéni gondok, nemzetéért, az emberért érzett aggodalom de a mély barázdák közül ugyanaz a határozott, kemény tekintet sugározza a nagy ember, a nagy művész aka raterejét és mély humanizmusát. Forrada'misága mélyen összefügg humanizmusával. Minden festménye azt igazolja, hegy kiolthatat- lan szeretetet, bizalmat érez az ember iránt és elsősorban a szegények, az elnyomottak Iránt. Nem az élet könnyebb oldalát választotta nem a gazdagok, hanem a szegények festője volt az emigráció előtt és alatt egyaránt. Ez az oka annak hogy párisi 'tartózkodása alatt sem kapcsolódott szorosan iskolákhoz és nem fertőzte meg az a francia művészi elv, hogy mindenáron mást fessen. mint a többiek, vagy mint amit eddig festettek, illetve ahogy festőitek. Korai festményeinek nagyszerű realizmusából elindulva megjárja ugyan a cézanne-os és expressionisz- tikus keresgélések útját, de hamar visszatér a jelképes ábrázoláshoz, a sokat emlegetett: pásztor és állat, főleg bika ábrázolásokhoz. Elnézem festményeit. Megállók Apám“ című műve előtt és ahogy sä nézem a megtört, fáradt embert, amint fáradt tekimettel szemembe- néz, apám jut eszembe. Apámat látom, akit elnyűtt a mindennapi robot á kenyérért, az életért, a családért. önkéntelenül az „Anyám" című festményére siklik tekintetem. A fáj daimas arcú. kedves öregasszonyban benne sűrűsödik az örök anya: az enyém, a tied és mindnyájunké. — 1918-ban készült a festmény, az Anya*' lélekben végigharcolta a négy szenvedésekkel terhes évet; a négy év alatt nem volt nap, hogy ne gondolt volna arra, vájjon szabad-e aznap neveuiie, szabad-e egy pillanatig is elszakadnia a háború gondoltától, vájjon a reggel felöltőit színes ruha estére nem lesz-e fekete hiszen fiai, köztük a művész, katonák voltak és sohasem tudta, melyik nap lesz kevesebb egy fiával, mikor nyeli el az egyet, vagy mindet a >zörny. Nézem a két kedves, kisírt izemét, ezer ránc szántotta arcát, mennyit szenvedhetett, hány és hány álmatlan éjszakát úölthetett minden magyar fiatalért, minden fiatalért; íz örök anya örök gyermekéért.— Mély megindulással nézem ezt az örök Édesanyát és a magaméra gon- loiok s míg gondolatban megcsóko- *om kezét, érzem, igazán Pór Bertalan művészetének nagyságát, hu- nanizmusá;. megnőnek a fák, a házak, a dombok ás hegyek, s érzem a hegyvidék tiszta levegőjét, látom, mélykékben játszó egét, a fehér papírból, ollóval kivágott felhőket. Érzem az egészet abbén a két kis és mégis hatalmas részletben, azt a tájegységet, melynek nem szűnt meg szere.ő fia lenni a nagy művész Párisban sem. Grafikái ; a sokat emlegetett pásztorok és bikák, a kiállítás Legszebb darabjaihoz tartoznak. Szimbólum valamennyi, az elnyomott és elnyomó harcának szimbóluma. Nézed a játékos vonalakat és meleget érzel szíved körül. — Szeretnél hasonló lenni a magyar tájak pásztoraihoz, akiket Pór Bertalan fogalmazott vonaliba, formába. Hatalmas erő feszül ezekben a kisméretű képekben, rajzokban; a társadalmi harc ereje, amely tudatosan bomlasztja, rombolja a régit és épíii az újat. 1936-ban Moszkvában járt, mint egyszerű INTURISZT-utazó. Meg akart ismerkedni a fiatal szovjet állammal, azzal, amiért egy életen át 5 is harcolt. Egy fél évet töltött ott. A szovjet elvtársak elhalmozták szeretettel, figyelemmel, megbecsüléssel ás megrendeléssel. Felejthetetlen élményekkel tért vissza Párásba, hogy felszámolja szliácsi és párisi lakását ás visszai.érjen Moszkvába, ahová szeretettel visszavárják, hogy ott leaped j ék Le. Elkésett. A második vi- ágháború előszelei már megmérgez- *ék Európa levegőjét és nem tudott visszatérni. Párisban marad, de a 'élóv kitörölhetetlen nyomokat hagyott az érzékeny művészlélefcben; még céltudatosabban harcolt a fasiz- nus ellen és az antifasiszta mozgalom egyik élenjáró harcosa lett. A »Csalód* - kompozíció a maja sűrűségével, zártságával, zsúfo'it- ■ágával és mégis művészi elrendelésével mutatja azoknak a családok - lak a sorsát, akik nagy reményekkel, de üres erszénnyel indultaik el a kis vidéki falvakból, városkákból, keresve a boldogságot, meghódítani a tegnapi Budapestet. A keresett boi- iogságot vajmi kevesen találták meg; az elmenő hetek, hónapok egyszerre fogyasztották a „fölösleges“ bútort, oánnát és reménységet. Minden nap igy-egy új barázdát szántott az arcra s ha gyenge volt, a szívre is. Tájképei — régi alkotásai — szé- 'es ecsetkezelésükkel, erős fény— árnyék hatásukkal Szlovákia kedves '.ájainak hangulatát árasztják. — Ahogy elnézem ezeket a képeket, kitárulnak a ráma szabta határok, 1948-ban tért haza, telve fiatalos ■róvel, lendület'.el, alkotnivágyással. Mielőtt hazaiadult, mondotta egyik barátjának: „Nem is tudod, mEyen boldog vágyóik. Olyan fiatalnak ér- rém magam, mint talán még soha. Úgy érzem, festői pályám csak most kezdődik igazán. Dolgozni akarok, olt akarom folytatni, ahol 30 évvel ezelőtt abbahagyatták velem. A magyar demokráciát akarom szolgálni ecsetemmel“ ígéretét beváltotta, hazatérte óta évről-évre egy-egy hatalmas alkotással ajándékozta meg dolgozó népünket. Tiszta szóval, tiszta szívvel, magas színvonalú realista művekben hirdeti a művészet egyetlen értelmét I .,a néppel a népért." dl HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? Vasárnap; «ZINIIAZ: Luxemburg arófja. Bérlctszünct. Délutnu 3, este T órakort MOZI; Kossuth; Borodinói győzelem (dólelőtt 10 órakor). Senki nem tud semmit (fél 5, fél 7, fél 9^órakor). Petőfi; Dalolva szép az élet (délelőtt 10 órakor). Grant kapitány gyermekei (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Park; ütközet békében (délelőtt 10 órakor). Balett gyöngyszemei (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Jószerencsét. (Pécsszabolcs): Májusi éjsza- ku (fél 4, fél 6, fél’ 8 órakor). Rákóczi (Mecsckalja): Flotta hőse (3, 5, 7 órakoT). Hétfő; SZÍNHÁZ: Nézze meg az emberi** — Tidám, szatirikus esztrád műsor, — Szereplők; Szabó Samu Ko&nith-díjas, Bázsa Éva, Galambos György, Jterpely Judit, Kovács Anni, Papp István, Péter Gizi, Széplaky t'ndro és To- manek Nándor. Délután fel 6 és oste 8 órakor. MOZI Kossuth; Senki nem tud semmit (fél 5, fél 7. fél 9 órakor). Petőn: Királylány a feleségem (fél 5* fél 7, fél 9 órakor). Park: Balett gyöngyszemei (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Jószerencsét. (Pécsszabolcs): Császár pékje (fél 6, fél 8 órakor). p exLaq. ó(f tun tip ((stkósiöHösút: (járási |?n láttam őket mun- kában szakosított intézetekben, bogárhátu, kicsi, osztatlan tanyai iskolákban, züllött serdülők bői embert nevelő gyermekotthonokban, láttam őket sokszor, amint a szív és lélek minden erejét összpontosítva hajolnak egy-egy buksi gyermekarc fölé, és éppen ezért nagyon örülök, hogy most köztük lehetek, ami kor a járási pedagógusnapra mennek Csikóstöt- tösre. Az alkotó embert, a legdrágább anyaggal: az élő emberrel dolgozó alkotót becsülöm bennük és mindig egy kicsit meg tisztelve érzem magam, ha együtt lehetek velük. A falu szélén lángoló piros drapéria csókolózik a tavaszi széllel, „Üdvözöljük a járás nevelőit'* — köszönti az érkezőket. Az általános iskola mint a zengő méhkas; az udvaron és a tantermekben is- Uolásgyermekek és nevelők gyülekeznek. Sokan már a hajnali vonattal érkeztek, őket szeretettel fogadta, ellátta a pedagógus szakszervezet és a helyi szülői munkaközösség. Porzik a fiatal fényben fürdő reggeli út: —> Szászvár, Míjgyaregregyi Mágocs felől berobog a MÁVAUT különjárata, amelyet a pedagógus szak szervezet bocsátott a jó vonatcsatlakozással nem bíró nevelők rendelkezésére. Mindenki friss, jókedvű, egészséges! A falvakban szétszórtan élő, dolgozó pedagógusok boldogok, hogy együtt lehetnek, találkozhatnak. Amikor mindannyian megérkeznek a járás valamennyi szögletéből, átvonulnak a mozi helyiségébe. Mintegy százötvenen lehetnek itt, csaknem a járás valamennyi tanítója. Ez is mutatja, hogy a sásdi járás tanítósága mennyire együttérez, — mennyire élő, eleven, egységes közösség! Előadást hallunk Makaren- kóról, a szocialista pedagógia egyik hősérő’, meg alkotójáról. Kovács Lajos tanár, a mágocsi általános iskola igazgatója beszél a nagy szovjet pedagógusról élénken, szépen, szenvedéllyel. Értékes elő adásában hangsúlyozza, mennyire fontos mind a nevelői munka eredményessége, — mind pedig a jövendő újtípusu, szocialista emberének kialakítása szempontjából az, hogy iskoláink tanulóit eleven, alkotásra, bírálatra, javításra, nevelésre alkalmas közösséggé alakítsuk. Szavaiból árad az ember, — a gyermek sze- retete és a hallgatók egyetértenek vele. — A nagysikerű előadás után a csikóstöttösi iskola úttörői adnak remek kultúrműsort. Számaik között kitünően kidolgozott és előadott énekszámok, népitáncok szerepelnek. A műsor lelke Kender János igazgató, őt dicsérik a remek produkciók. De nagyon lehet szeretni ezeket a drága apróságokat is, amint eleven, élő virágként hajladoznak, éne kelnek, táncolnak a színpadon. Ez a mi felszabadult népünk reménytfa- kasztó új termése. A község népe nevében a helyi pártszervezet titkárnője köszönti a jelenlevőket. — Ifj. Kramer Ferenc virtóuz harmonikaszámaiban gyönyörködik ezután a vendégsereg, majd Nagy József elvtárs, a járási pedagógus szakszervezet elnöke zárja be a nagysikerül műsort. Örömmel hallgattuk végig valamennyien, mert szakszerűség, hivatásszeretet ás szabad életünk öröme töltötte meg. Még megnézzük a „Bátrak arénája“ című nagysikerű szovjet filmet, azután közös ebédre megyünk mind annyian. Az iskola szomszédságában lévő nagyteremben már vár az ízes étel. Remek pörkölt, olcsó bor, sör, sütemények csillapítanak éhet és szóróját. Zene szól, zsibong a beszélgetés, kitűnő a hangulat. — Hivatásbeli problémákat, családi dolgokat beszélnek meg kartársak, barátok, majd meg szólal a zene és igazán sajnálja mindenki, akinek a délutáni vonattal el kel! mennie. \i értelmiség, a peda gógustársadalom megbecsülését példázta ez a pedagógusnap is. — A kitűnő pedagógusnap meg rendezéséért elismeréssel kell adózni a járási pedagógus szakszervezet elnökének, társadalmi aktívái nak, ezek közül elsősorban Kender János és Srauff Ernő pedagógusok nak, a járási oktatási osztálynak, s a szülői munkaközösségnek, V, L. A magyar sport haladó hagyományai A magyar sportolók eredményei világszerte ismertek. Sportolóink eredményeikkel kivívták a világ dolgozóinak elismerését. Igen keveset tudunk azonban a magyar sport eredetéről s annak fejlődéséről. A „Dunán túli Napló“ ezért cikksorozatban foglalkozik a magyar sport történetével. A magyar nép őshazája valahol az^ Ural mentén volt. Onnan indult el és kalandozások után 896 ban érkezett el a Kárpátok övezte gazdag vidékre. A történelemből tudjuk, hogy Szvatopluk legyőzése után itt letelepedtek. Kalandozásaikról azonban nem tudtak leszokni. Mint az egykori történetírók leírják, a magyarok mesterei voltak a nyilazúsnnk és bírták a fáradtságot és a legjobb lovasok voltak az akkori népek között. Nemcsak a férfiak, hanem a gyermekek, sőt a nők is nyilaztak, vívtak, lovagoltak. A külföld azonban szövetkezett a kalandozó magyarok ellen ‘és több alkalommal súlyos vereséget mért rúiuk. Géza fejedelem megszüntette a kalandozásokat, majd fia István megszervezte az országot. Kialakultok az egyes osztályok, a nagybirtokos oligarchia és a jobbágyság. A XII—XUI. század n feudalizmus virágzása volt. Az elmaradott Vözépkori felfogás elvetette a testkultúrát, a túlvilági boldogságot helyezte 'előtérbe. Az uralkodó osztályok azonban kialakították maguknak testkultúrájukat, a lovagi testkultúrát. amely az elnyomás egyik eszköze volt. A lovagi testkultúrának az volt a célia, hogy keménykezű várurakat, királyhű szolgákat neveljen. A lovaglás, vívás, vadászat, nvilazás és a versírás volt a jellemzője. Későbbi idők folyamán a lovagi testkultúra egyre süllyedt. Mátyás király udvarában mégegyszer fellendült. Maga Mátyás király is igen jó bajvívó volt. Halála után ismét üres szórakozássá vált a_ lovagi testkultúra. Lnnék hatása érezhető volt a mohácsi csatavesztés alkalmával is. Labdajátékokkal, futással és ugrással is foglalkoztak inár ebben az időben. Egy 1263-ból származó királyi oklevél tanúskodik egy ilyen versenyről. István király lányát legyőzte Jolánt«, a Solymár ispán lánya. A legnépszerűbb sport a vadászat volt. Természetesen csak a főurak űzhetlek, a jobbágyoknak tilos volt. A népi hagyományok révén tudjuk, hogy a népi testkultúra is kezd kifejlődni. Erről tanúskodnak egyrészt azok az intézkedések, amelyek megtiltják a vadászatot, a lovagi játékokat a jobbágyoknak, másrészt a népmesék, melyekben a nép magú formálta hőseit botvívással. birkózással, úszással, evezéssel, vívással és kődobással foglalkoznak. A hősök a mesékben királyokat, óriásokat győztek le. a nép felszabadulás iránti vágyait hajtották végre ezek a mesehősök. (Toldi Miklós, Erős János, Kinizsi Pál, Bankó lánya).^ A mohácsi vész után fejlődött ki a végvári testkultúra. A hódító törököknek csak a várak tydtak ellenállni. A várukba tömörült tégrárj vitézek életét a/, állandó harc jellemezte. Igen sokat gyakorolták a vívást. «. lándzsatörest, a kopjuvetétt, a gy úrűökleictd és a futást, csak azért, hogy a harcmezén jól megállják helyüket. A törökök hozták be hozzánk a fürdőzést. A szegényeknek azonban tilos volt a gazdagon épült fürdőket használni. A szervezkedő városi polgá rok első sportja a lövészet volt l^tO-bcn Késmárkon alakult meg az első magyar lövész egyesület. Versenyeket Is rendeztek. Először mindenki elindulhatott ezeken a versenyeken. Később azonban kimondták, hogy búr a parasztok elindulhatnak^ a versenyeken. de akármilyen jól is Jöjjenek, csak második dijat kaphatnak. Az iskolai testnevelés első úttörője Komeszki János, a nagy szláv pedugógus volt. A sárospataki gimnáziumban tanított. Tanításába bevette a testi edzést is. Futásban, ugrásban, dobásban versenyeztek diákjai. Követői azonban nem voltak. A hivatalos szervek nem támogatták, eszmei hamarosan feledésbe merültek. A török kiűzése után a gyarmatosító osztrák politika éreztette hatását a testkultúra területén is. Rákóczi szabadságharcának leverése után mindennemű nemzeti törekvést elnyomtak. 1777-ben Mária-Terézia bevezeti az iskolai testnevelést. Az iskolákban azonban csak a kiváltságosok gyermekei járhattak, így valójában keveseket érintett. Ezzel szemben betiltják a népi játékokat, az úszást, a szánkázást, és a vadászatot. A francia forradalom nálunk is érezteti® hatásait. Megiudult u harc a nesmzeti függetlenségért. A reformkorszakban a testnevelés úttörői Kossuth, Széchenyi ée Wesselényi voltak. Míg Széchenyi csuk saját osztálya számára akarta megteremteni és kiterjeszteni a sportot, addig Kossuth az egész magyar nép előtt meg akarta nykni * testkultúra kapuit. Az első magyar sportkört a Budai Testgyakorló Egyletei IS39-beii alakították meg. A kor leghíresebb sportolója Weeselónvi volt. aki nemcsak jó lovas, vívó, céllövő. hanem kitűnő úszó és futó is. l«35-ben Tihany és Füred között átüss/.« a Balatont, ő volt az első elnöke a Nemzeti Vívóintézetnek. Kossuthot támogatta Braschwitz Teréz, aki az egységes magyar testnevelés alapjait inár az óvodákban akartu megteremteni. A márciusi ifjak körében a piszioy’övés éa a vívás volt nagyon népszerű. Igen nagy haladást jelentett, mikor Petőfi indíNányára magyar nyelven fogalmazták meg a Vivóegylet alapszabályait. Teleki Blanka nevelőintézeteiben is a hazafias testnevelést akarta megvalósítani. Az 134fc^a.s események csak növelték 4 testkultúra jelentőségét. (Folytatjuk) Ptcsi Dózsa—Pécsi Lokomotív A Pécsi Dózsa—Pécsi Lökön lotiv mérkőzésen elfogju Kransz. a Dózsa kapusa sarokrúgás »ti® « labdát. SPORTMŰSOR Labdarúgás: NB íl-es mérkőzések: Pécsi Bányász—Székesfehérvári Építők, Pécsúj- hegy 10. Pécsi Lokomotiv—Komlói Bányász,_ Lokomotiv-pálya 16, Székesfehérvári Honvéd—Pécsi Dózsa, Székesfehérvár 15.30. Pápai Vörös Lobogó—Pécsi Vörös Lobogó, Pápa 15.30. Megyebajnoki mérkőzések: Pécsi Haladás—Szigetvári Vörös Lobogó, Loko- motiv-pálya 14, Mecsekszabolosi Bányász - Kinizsi Sörgyár, Mocscks/abolcs *3.30, .Mohácsi Petőfi—Véinénd, Mohács 15.30. Szigetvári Kinizsi—Pécsbényatelepi Bányász, Szigetvár 13.30. Kosárlabda: Pécsi Lokomotív—Diőngfőrt Vasa«, Lokomotiv tornacsarnok 9.30. NB I-es női mérkőzés. Kerékpár: Országúti Béke Kupa *ef*«ny míIső fordulója. Rajt és cél; Pécrtíjhegyi kultúrház. Indítás: 9. Röplabda: Dóasa—Petőfi férfi mérrk öté® o. Eúk!\a—Pénzügy férfi mérkőzés 10, Petőfi—Fák ív« férfi mérkőzés fi, Petőfi-pály®. Sásd— Pécsi Bányász férfi mérkőzés 10. Sas® —Építők férfi mérkőzés 11 Sásd 4 Hl KK 14 vasárnap. Április 18 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK 1. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2 Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kossuth Lajos u. 81. Tel: 23-94. 12. sz gyógyszertár. Doktor Sándor utca' 47. Telefon: 13-53. — Húsvét. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás vasárnap estig: — Erősen felhős idő, többfeLé eső, a hegyeken havazás. Élénk északkele- ii-ke!eti szél. Hajnalban gyenge ta- .ajmenti fagyok, főként nyugaton. A nappali hőmérséklet alig váltó- tik. Várható hőmérsékleti értékek vasárnap reggel: nulla—plusz három, délben nyolc—tizenegy fok között. — A Pécsi Közlekedési Valiidat értesíti a pécsi utazőközönséget, hogv a villamos- vasúti járaton a Kiskirály-utcai és a rendőrségi megállót április 19-ével megszünteti. Gépkocsiközlekedésnél a Mártirok-úti járatat részvétlenség miatt megszüntette. V Pécsi Rádió mai műsora A Pécsi Rádió a 223.8 méter« hullámhosszon sugározza műsorát. 18.40: Délszláv műsor. 19.00: Magyarnyelvű adás. VASÁRNAP. Élenjáró dolgozóink köszöntése. Törd a fejed, érdemes! — A Pécsi Rádió zenés fejtörője. Részletek a rádiószínház műsorából. Helyszíni közvetítés a Pécsi Lokomotív és a Komlói Bányász bajnoki mérkőzésről. HÉTFŐ Kettesben a mikrofonnal. Hírek. Molnár István 45 métert haladt 10 nap alatt. Jutalomműsor a begyűjtésben élen iáró gordisai dolgozóknak. Fegyverünk a nyelv — nyelvünk tisztasága és az idegen szavak használata. Rónai Béla ped. főiskolai ad- unktus írása. 20.00: Műsorzárás.
