Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

»54 ÁPRILIS tg N A P C ö 3 KÜLFÖLDI HÍREK SANGHAJ Á japánban kormányon lévő Li­berális Párt és úgynevezett Haladó Párt egyes vezetői nagy összegeket kaptak megvesztegetés fejében, mi­után a parlament a múlt évben több törvényt hozott a hajóipari részvény társaságok tulajdonosainak érdeké­ben. A botrányba huszonnégy hajó- gyártó és hajózási részvénytársaság és három hajótnlaj^onos-szervczet szerepel. _ Mint jelentik, a tokiói kerületi ügyészség elhatározta, hogy fe'ké­rt a parlamentet, engedélyezze Fisnak Szafó-nak. a kormányon lévő liberális párt titkárának letartózta­tását. mert n botrány egyik fősze­replője volt. Szato a hírek szerint tavaly októberben kilene-kilenc U'i’ ió jent kapott a japán hajótii- lajrlonosok társaságától és a Japán 'tajógyári Szövetségtől. A „Mainici“ című lap jelentése szerint kihallgatás végett csütörtö­kön a tokioi kerületi ügyészségre beidézték Marnom Szigemient, a Haladó Párt vezetőjét, akit szintén azzal gyanúsítanak, hogy politikai tevékenységéhez a Japán Hajógyá­rosok Társaságától kapott pénzösz- szegeket. I .„Mint az ,.AFP“‘ hírügynökség to­kiói tudósítója jelenti, a japán lapok feltevése szerint a kormány kény­telen lesz lemondani, mert a bot­rány nyomozása során kiderült, hogy magasrangn kormányhivatnl- nokok vettek részt a szóban forgó üzelmckben. RÓMA Az Olasz Keresztény-Demokrata Párt belső válsága egyre jobban kiéleződik, Az „Epoca“ című heti­lap közölte a kereszténydemokrata .foblis'zárnv három képviselőjének: Pella volt minís-z te relnöknek, Andreotti volt belügyminiszternek é,s Togni volt közlekedésügyi minisz­ternek nyilatkozatait, akik mind­hárman támadták a négypár Iá koa­líciót és amellett foglalnak állást, hpgv a mor\arehisták, sőt az újfa­siszták bevonásával ki kellene szé­lesíteni a kormánytöbbséget. RÓMA Olaszországban a tömegpusztító r®p’v«'ek felhasználásának eltiltá- « t ■ '*veh‘lö széleskörű tömegmoz- ,"a[óm van kibontakozóban. Három nagyváros. Bari, Alesszandria és Pe saro városi tanácsai egyhangúlag uatarczati javaslatot fogadtak el amelyben az atom- és hidrogénfegy­verek felhasználásának eltiltását követelik. Messiuában a kommunista, szocia­lista. kereszténydemokrata, köztár­sasági párti és szociáldemokrata pártszervezetek, valamint a béke- harcosok, a volt frontharcosok és a hadirokkantak helyi szervezetei kö­zös felhívást tettek közzé, amely hangsúlyozza, hogy minden jóaka­ratéi embernek együtt kell működ­nie a béke megőrzésére, az emberi civilizáció megmentésére irányuló mozgalommal. Ezekben a napokban a béke hívei O'aszors/ág több városában tartot­tak gyű’éseket. Nápolyban a béke- gyűlésen felszólalt Labriola szená­tor is. A békegyűlésről üzenetet in­téztek a vatikáni államtitkársághoz, amely hangsúlyozza: Nápoly polgá­rai arra kérik a Vatikánt, hogy te­kintélye teljes súlyát vesse latba a nncleáris fegyverek alkalmazásá­nak eltiltása, az emheri civilizáció megmentése érdekében. PARIS Hivatalosan közölték, hogy a kor­mány, amely — mint ismeretes — elkobozta a J'Huinanité-Qiinaiiohe" múlt vasárnapi számát, most bíró­sági eljárást is indított a la>P etilen. A kormány megrágalanazása és egy idegen állam kiil'tigyminiteztcrónék megsértése ‘ címén. BERLIN A rnhrvidéki konszernek utasítá­sára szombaton további kilencven­ezer do'gozó tart kényszermunka szünetet a nyugatnémet szénpiacon jelentkező válság miatt. Az utóbbi hetekben a Ruhr-vidé- ken kettőszáznyoicvanezer bányászt kárhoztattak kényszermunkasziinet- re. BERLIN Németország Kommunista Pártjá­nak Elnöksége felhívási intézett Nyugtat-Németország lakosságához. A felhívás egyebek között a követ­kezőiket hangozlafj«: — Tiltakozzunk május elsején együttesen hatalmas tüntetéssel a tömegpusztító fegyverek alkalma­zása, a háborús provokációik politi­kája, az ,.európai védelmi közösség” és a bonni szerződés ellen, követel­jünk nemzetközi leszerelést, béke- szerződést Németország számára, a megszálló csapatok távozását, vala­mennyi európai nép kőitektir biz­tonságának megteremtését. PARIS Az „AFP“ hírügynökség jelenti, hogy az ARS (disszidens gauLeista pártj parlamenti csoportja pénteken nyilatkozatot adott ki. A nyilatko­zat megállapítja: ,,Az a tény, hogy az ARS miniszterei helyeselték a kormány csütörtöki döntését, amely szerint május 18-ra tűzik ki az. „eu­rópai védelmi közösség" nemzetgyű­lési vitáját, „nem jelenti azt. hogy az ARS helyesli az EYK jelenlegi formáját.“ Az ARS nyilatkozata a továbbiak­ban kijelenti, hogy „semmit sem szabad tenni a genfi értekezlet előtt, ami Franciaország esélyeit csökkentené, mert ez az értekezlet végetvethet az indokínai háborúnak, létrehozhatja az ázsiai békét és az általános kollektív biztonságot.“' PARIS A „Le Monde” Indokínai külön tu­dósítója beszámolót küldött lapjá­nak Dien Bien Phu helyzetéről. Rá­mutat, hogy a Vietnami Néphadse­reg erői egyre folytogatóbb nyomást gyakorolnak az erődbe-n körülzárt francia csapatokra. A tudósító ezután hangsúlyozta, hogy a. körülzárt francié csapatok légi utón való utánpótlása egvre nagyobb nehézségekbe ütközik, mi­vel a néphadsereg tüzérsége rend­kívül pontos tüzelésével lehetetlen­né tette, hogy kis magasságból ejtő­ernyővel dobják le az utánpótlást az, ostromlott francia erők számá­ra. A kedvezőtlen tavasai időjárás miatt fokozott gondot kell fordítani a növényápolásra Nem szabad elfeledni, hogy a szo­kottnál lassabban fejlődő növények érzékenyebbek a kártevőkkel és be­tegségekkel szemben. A jó növény- ápolás fejlődés meggyorsításával csökkenti ezt az érzékenységet, de fokozott figyelmet kell fordítani növényvédelmi •munkákra is. A ré- pafüldéket földi Íróiba ellen porozni kell. a már kikelt cukorrépát pedig a répaibarkó ellen arzénes szereikkel permetezzük meg. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt fokozott gondot Stell fordítani a növényápolásra, hogy minél job­ban meggyorsítsuk a növények fej­lődését. Amikor elmúlt a fagyve­szély, sarábolni, hengerezni kelL Feltétlenül szükség van feftrágvá- zásra is, nitrogénműtrágyával. Ahol pedig a vetés elfagyott, a legsürgő­sebben újra kell vetni. Ilveu esői­ben ne szántsunk, hanem a talajt ekekapával, kultivátorrai vágy fo­gassal és hengerrel készítsük el ve­tés alá. 1 SmjetaÉi Ksmiarsta Pártja Központi Bizottsága is a SzwjcioMó Min szíertanácsa itizli N. $z. Hrnscsovst GO. születésnapja alkalmaiéi Moszkva (TASZSK) Nyikita Sw rgejevios Hruscsov elvtársnak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottság« és » Szovjetunió Minisztertanácsa forrón üdvözli önt, Lenin hu tanítványát, és Sztálin harcostársát, a Kommun ista Párt és a szovjet illáin kiváló funkcionáriusát. » munkásosztály tli cső fiát, hatvanadik születésnapja alkalmából. A Kommunist« Párt és a szovjet nép nagyra értékeli azokat a *a»l gátatokat, amelyeket ön a kommunizmus ügyéért vívott harcban tett és amely ügynek ön egész életét szenteli. A polgárháború zord éveiben, a szociálist« építés békés viszonyai között, a Nagy Honvédő Háború nehéz idején és most. a kommunista társadalom országunkban való felépítéséért vívott harc békés idöszaká- imn, a párt és állami munka mindé n területén az Önre jellemző fárad­hatatlan energiával, szilárdsággal és elvhűséggel áldozza Ön minden ere­jét a szovjet nép nagy győzelmei kivívására, jóléte fokozására, a kom­munizmus felépítésére. Tiszta szívből kívánunk Önnek, barátunk és elvtársunk, kedves Nyiktta Szerge.jevieslink jó egészséget és további eredményes munkával teli hosszú életet, a ssovjel nép és hazánk javára, a kommunizmus ja­vára. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága. A Szovjetunió Minisztertanácsa. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának JElnökséee^ törvényerejű rendelettel a „Szocialista Munka Hőse“ címmel tüntette ki N. Sz. Hruscsovot Moszkva (TASZSZ) Nyikita Szer- gejevics Hruscsov elvtársat, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkárát a Kommunista Párt és a szovjet nép szolgálatában szerzett kiváló érde­meiért „A Szocialista Munka Hőse'“ eímmel tüntetjük ki és átnyújtjuk neki a Len in-rendet. valamint a „Sarló és Kalapács'“ aranyérmet. K. Vorosilov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének einöke N. Pegov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára Moszkva, Kreml, 1954. április 1&, Magyar és lengyel szakszervezeti küldöttség érkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsá­nak meghívására április Üzen hato­dikén megérkezett Moszkvába Ma­gyarország és Lengyelország szak- szervezeti ..küldöttsége, hogy Irészt- vegyen a május elsejei ünnepsége­ken. Az öttagú magyar küldöttség ve­zetője Seprényi Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa Elnöksá« gének tagja. A lengyel küldöttség vezetője Stanislav Stachacz, a Len­gyel Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkára. A külföldi vendégeket Leonyid Szolovjev, a Szovjetunió Szakszer ve zetei Központi Tanácsának titkára és a tanács felelős munkatársai fo­gadták. Á koreai-kínai fél tiltakozása amerikai légi szerződésszegések ellen Koszon (Uj- Kína) A koreai -kíaa: fél a katonai fegyverszüneti bizott­ság titkárainak ülésén tiltakozott újabb amerikai légi szerződésszegé­sek ellen. A tiltakozás megállapítja, hpgv amerikai katonai repülőgépek április negyediké és tizediké között a fegyverszüneti egyezmény meg­szegésével hét alkalommal hatottak be a koreai-kínai terület főié. TŰZFÉSZEK ARABFÖLDÖN Közel-Keleten milliók for­ronganak: az arab államok népei megfeszített erővel küzdenek az el­nyomás és kizsákmányolás ellen. Az mperiaiista hatalmak lába alatt Veszed elmesen inog a talaj és ezen “ belföldi hatalmasságok sem vál­toztathatnak semmit. A Közel-Kelet forrongása nem új- freietü. A szabadságszere tő arab orzsek sohasem barátkoztak meg a teájuk kénysaerített igával. Az arab tragbar, mindig volt valahol — itt, vagy ott — lázadás. A Nagy Októberi Szocialista Forrada- .om győzelme, a Szovjetunió meg- a.akulása. fordulópontot jelent az grab országok függetlenségi mozgal­mában is. Bebizonyosodott, hogy az .“Süt le |ehiet rázni, a szabadságot lőhet vívni, a kizsákmányolást •o> lehet számolni. Az arab orszá­gok okultak a példán. Közel-Keleten & amely gazdag olajtartaléka és stratégiai jelentősége miatt minden­kor érzékeny pontja volt az impe­rialista gyarmatosító politikának, — ujult erővel fellángolt a szabadság- mőzgaipm: felkelések zajlottak le Egyiptomban (1919—1921), Irakban (J9Í8—1920,), Marokkóban (1921— 1923) és Szíriában (1925—1927). A iylkejéíjt vérbefojtották, a vezetőket részbe le'méftfárolták, részbon bi- hncs.be verték. A szabadság szelleme azonban tovább terjedt és erősítette, táplálta az'arab népek forradalmi akaratát. A függetlenségi harcok a Nagy Honvédő Háború befejeztével, a Vörös Hadsereg mindent elsöprő győzelmével újból lángra kaptak. A harc vezetője a közben lényegesen megerősödő*.;, politikailag megérett, öntudatossá vált- munkásosztály és élcsapata a Kommunista Párt. A Közel-Kelet országai (6 és fél millió ' négyzetkilométer) területén hozzávetőleg 40—50 millió arab él. E terület főleg Észak-Afrikát és Élő-Ázsiát foglalja magában. A Kö­zel-Kelet államai: Egyiptom. Angol- ÖgylptoThl Szudán, Szíria, Libanon, 'Trak, Transz Jordánia, Izrael, Arab- Pg.lesz.tina, Szaüdi-Arábia. Samen és az Arab-félsziget fejedelemségei. Az Ottoman (tötök) birodalom össze- 'omlásáig (1918) az arab népek tö­rök iga alatt éltek. A versaijlcs-i békekonferencia (Í919) angol és fran cíe gyarmattá nyilvánító“ ta az arab területeket. (Egyiptom 1882. Szudán 1899 óta brit fennhatóság alá tarto­zott). A Közel-Keleten angol és fran­cia „védnökség" alatt királyok, sej­kek, emiirek uralkodtak (főleg az Arab-félszigeten) régi feudo-äbszolu tisztikus rendszer szerint. Közel-Kelet népei ezen rendszer alól akartak felszabadulni. Ellen - állásé, szabadságharcos mozgalmuk nem volt eredménytelen. Egyiptom 1922-ben, Irak 1930-ban, Transzjor- dánia 1946-ban ..független“ állam lett. A ..függetlenség'“ azonban csak látszólagos volt. A miniszteri szék­ben imperialista bérencek ültek. A helyi kormányok nemcsak szemet hunytak az arab munkaerő arcátlan kizsákmányolása felett' gazdaság­politikájukkal egyenesen elősegítet­ték azt. Az arab . nyersanyag elkó­tyavetyélését. illetve külföldre esem pészését is persze, drága pénzért — eltűrték. Az állam ugyan független volt, azonban olyan fontos gazdasági tényezők, mint a bankok, az árufor galóm, az ipar, a közlekedés, a szál­lító eszközök, a légiforgalom, a saj­tó. a rádió stb. az imperialista ha­talmak „ellenőrzése“ alatt állottak. Közel-Keleten, főleg a gazdag olajtartalékokkal rendelkező terü­leteken Anglia vetette meg a lábát. (Irak, Szaud-Arábia, az Arab fél­sziget fejedelemségei és a\ gyapo*- ban gazdag Szudán). Az amerikai vetélytárs, aki már a legtöbb kulcs­pozíciót megszerezte és Angliát töb- bé-kevésbbé kiszorította, csak ké­sőbb jelentkezett, de annál alapo­sabb munkát végzett. Nemcsak a nyersanyag: maga a termőföld is a kizsákmányolok ke­zében van. Ez a megművelhető össz­terület 60—80 százaléka. A földbir­tokosok a hihetetlenül olcsó arab mezőgazdasági munkaerőt is alapo­san kihasználják: fellah-okkal (arab szegény és középpavaszt) művéltelik meg a földet. E szerencsétlenek a 'akosság túlnyomó többsége (kb. 80 százalék, míg az ipari proletariátus hozzávetőleg 10—15 százalék). Közel-Kelet stratégiailag is fon­tos: gondoljunk csak a földközi- tengeri és északafrikai hadi támasz­pontokra, Ezek többek között Alexandria, Szül!um. Faid. Ha'da, Maszkát, Aden, Akaba, Haifa, Tel- Aviv, Lidda, stb. Stratégiai szempont bőt rgen fontos Ax:ab-Kelet ásvány­olaj és nafta bősége (Szaud-Arábia és Irak 1951 évi nyersolaj termése meghaladja az öt és egyharmad milliárd tonnát!) A nyugati finánc- tőkét ezenkívül a nagy mangán, fosa fát és magnézium tartalékok, a bő­séges gyapjú, gyapot és selyemter- melés érdekli. Érthető,'hogy a tőke­erős, USA a második világháború lítán rávetette magát az Arab-Kelet természeti kincseire. Céljaira a reak dós kormányokat használta fel (Ibn-Szaud, Szaud:-Arábia, királya például évi száz millió dollárt kap az amerikai olajtársaságoktól) és a második helyre szorította le a nem­rég még egyeduralkodó Angliát. Szíria és Libanon Kommunista Pártjának főtitkára, Haled Bagdasz az angol-amerikai vetélkedés láttára az arab világ nevében kijelentette, hogy „az arab népek nem hajlandók az egyik imperialista nagyhatalom uralmát egy másikéval felcserélni-, még kevésbbé hajlandók fegyvert ragadni, a Szovjetunió és a népi de­mokratikus államok ellen". Az arab államok népei békét akarnak füg­getlenségük, demokratikus jogaik tiszteletbentartását. követelik. Ah­med Szuléjmán, Szudán képviselője az 1951.-es Béke Világkongresszuson kijelentette, hogy ..Egyiptom és Szudán békeharcosai a békéért ví­vott harcot a függetlenségi mozga­lommal kötik össze." Semmiképpen sem egyezünk bele — mondot­ta, — hogv az angol imperialisták levá.tása az amerikaiakat hozza a nyakunkra. Feladatunk a Nílus völ­gyét az imperialistáktól megtisztíta­ni. Az imperialisták ellen folytatott harcnak, a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének megfelelően többféle formája van. Egyiptomban például, ahol a munkásosztály fejlett, öntu­datos és szervezett, a harc magas- fokú szervezeti formát ölt. (Tömeg­felvonulások, tüntetések és főleg tömeg és általános sztrájkok.) A kevésbbé fejlett Szaudi-Arábiában viszont a szabadságmozgalom inkább szabotázscse’.ekményekben (főleg a nyersoiajkutákná! és a feldolgozó- telepeken) nyilvánul meg. A harcot a munkásosztály vezeti, amely a második világháború után beállott katonai. építkezések, vala­mint a könnyű és a-rnyersanyagfel- dolgozó ipar fokozása következtében lényegesen megnövekedett. Egyip­tomban túlha!a4tá , az egy milliót (összlakosság 20 müí'ió), Szíriában és Libanonban pedig elérte a 2-00 ezret (összlakosság 4.7 millió). Az arab munkásosztály nemcsak számbelileg, gyarapodott. Politikai- ing is erősödőit, öntudatos, fegyel­mezett. szervezett. Elelkjjrü’ményei azonban elviselhetetlenek. Az arab munkás mindenütt éhbérért dolgo­zik. Lakásviszonyai az ipari közpon­tokban elképesztek. A túlzsúfoltság és a legelemibb higiénia hiúhya miatt a járványok akadálytalanul pusztítanak ami nagy halandósággal jár. Az ipari üzemek 37 százaléka 12 óránál hosszabb munkanappal dolgoztát, 30 százaléka pedig nem engedélyez szabadnapot. A munka- körülmények Szaudi-Arábiában a legrosszabbak. A munkásság helyzetét a helyi ipart kiszorító amerikai árubőség is megnehezíti. A belföldi ipái- alapja egyre jobban összeszűkül, sok üzem csökkentett létszámmal és munka­nappal dolgozik vagy egészen leáll. Ennek- következtében egyre nő a munkanélküliek száma. (Egyiptom­ban már elérte a 20 százalékot!) Az egyiptomi, paiesztinaí. stb devalvá­ció is (a pénz értékcsökkenése) ke­ményen sújtotta a munkásosztályt.. A piacokon eiburjánzó spekuláció, a harmadik világháború réme, a ja­vában dúló hidegháború súlyos gaz­dasági következményeit szintén a munkásosztály sínyli meg. Az arab vi’ág öntudatos mun­kásosztálya főleg 1945 ótu kemény harcot vív az. imperialisták ellem. Á harcnak kettős a célja: tiltakozás az idegen elnyomás és az elviselhe­tetlen munkafeltételek ellen. Liba­nonban és Szíriában a munkatör­vény bevezetését és a bérkérdés ren­dezését követelték. Izraelben (1951> a hajó és rakodómunkások indítot­tak. kemény bérharcot. A nemzet­közi szakszervezet teljes erejével támogatta őket és tiltakozott a kor­mány represszáliái ellen. Irakban a harc éle az amerikai olajmágnások kizsákmányoló politikája ellen irá­nyul. Szudánban, ahol a szál-szer­vezetek csak 1942-ben alakultak meg már 1948-ban nagy vasutassztrájkot szervezetek. 1950—1951-ben pedig sztrájkkal tiltakoztak az igazságta­lan bérezés és a magas élelmiszer- árak ellen. A munkásság harcát a Kommu­nista Párt irányítja, amely különö­sen a londoni konferencia (1947)-óla fejt ki széles tevékenységet az arab államokban. A mozgalmat a földje- foszto/“ 'parasztság (a föld 70—89 százalékos arányban az idegen olaj- társaságok kezén van) is támogatja, mint például Irakban, ahol a mun­kásság anüimperiálista harca nem­csak a városok és ipari központok ifjúságát mozgósította, hanemha fal­vakra Í6 kiterjedt. Irak népe a reá- kényszerített háborús és klzsákmá- • nyoió porthsmouth-a szerződés ellen lázadt, fel. Anglia ugyanis ebben f«r. időszakban kötötte meg az egyes arab államokkal a hegemóniáját biz tosító szerződéseken. Ezekkel főleg Egyiptom, Szudán, Irak, Palesztina, Szíria és Libanon területeit akarja saját hadi és gazdasági céljaira biz­tosítani. A negyvenes, évek másedije felében és az ötvenes évek elején mindenütt. fellángolt a függetlenségi harc. Ezt a legnagyobb terror elle­nére a mai napig sem sikerült elfoj­tani. A legutóbbi közel-kelet! ese­mények azt mutatják, hogy az im­perialista hatalmak helyzeté egyre rosszabbodik A függetlenségi moz­galom mindjobban erősödik Vele párhuzamosan nő a bekelábor ereje. Az imperialista hatalmak ádáz har­cot folytainak egymás ellen, olyan harcot, amelyben a vesztes fél el­vérzik. Ezzel szemben áll az arab nép egységes fcékéakarata. Győzel­me eldönti az arab kérdést és fel­szabadítja Közel-Keletet. Wimmcr Imre egyetemi könyvtáron.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents