Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-02 / 78. szám
2 IN A PCO 1954 ÁPRILIS t A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, TSagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ): V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere március 31-én fogadta L. Joxe urat, Franciaország nagykövetét, W. Hay- ter urait, Nagy Britannia nagyköveiét és Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok nagykövetét. Átnyújtotta nekik a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia és az Egye sült Államok kormányaihoz intézett azonos szövegű jegyzékeit. A szovjet kormánynak Franciaország kormányához intézett jegyzéke így hangzik: „A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kormányának figyelmét az alábbiakra: A Szovjetunió következetesen folytatta és folytatja a békének és az államok közötti kapcsolatok megjavításának politikáját. Ez kifejezésre jutott azokban a javaslatokban, amelyeket a szovjet kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetében az államok fegyverzete általános csökkentésére. valamint az atomfegyver és egyéb tömegpusztító fegyverfajták eltiltására előterjesztett. A fegyverzet egyetemes csökkentésének, valamint az atomfegyver és a többi, legveszélyesebb tömegpusztító fegyverfajta eltiltásának megoldása hatalmas mértékben könnyítene azon a súlyos terhen, amely a folytatódó fegyverkezési hajsza következtében a népekre nehezedik, megszüntetné annak veszélyét, hogy a rombolás céljaira alkalmaznak olyan nagy tudományos felfedezéseket, mint az atomenergia felhasználása módozatainak felfedezése. E feladat megoldása igen nagyjelentőségű lenne a békének és a népek biztonságának megszilárdítása szempontjából. Eddig, mint tudjuk, nem sikerült megfelelő nemzetközi megállapodásokra jutni az említett fontos kérdésekben, mert nehézségek merültek fel. Ennek a körülménynek azonban nem szabad csökkentenie az államok és mindenekelőtt a nemzetközi béke fenntartásáért különösen felelős nagyhatalmak ilyen egyezmények elérése érdekében tett erőfeszítéseinek jelentőségét. Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra Is kitart amellett, hogy jelentékenyen csökkenteni kell az államok fegyverzetét és fegyveres erőit és olyan egyezményeket kell kötni, amelyek biztosítják, hogy az atomenergia nem lesz felhasználható rombolásra, az emberek tömeges pusztítására. Az államok ilyenirányú erőfeszítéseinek jelentősége egyre növekszik, különösen azért, mert az atomfegyver rombolóereje állandóan nő és ezenkívül megjelent a hidrogénfegyver, amelyeknek hatóereje sokszorosa az atomfegyverének. Kétségtelen, hogy az atom- és hldrogénfegyver háborús alkalmazása mérhetetlen szenvedéseket okozna a népeknek, a békés lakosság tömeges pusztítását, nagy városoknak, • modern ipar, kultúra és tudomány olyan központjainak. — köztük a civilizáció legrégibb központjainak — szétrombolását jelentené, amilyenek a világ államainak nagy fővárosai A szovjet kormány megfelelő erőfeszítéseket tesz az említett fontos kérdésekben kötendő megállapodások le hetőségének megkönnyítése céljából. Kiindulási alapnak tekinti azt is, hogy vannak még a béke megszilárdításának más, eddig fel non használt lehetőségei. Esősei kapcsolatban mindenekelőtt az európai biztonság megszilárdítása kérdésének jelentőségét kell megemlíteni. Az európai béke fenntartása ugyanis döntő jelentőségű az egyetemes béke fenntartása és avr új világháború megakadályozása szempontjából. A szovjet kormány ettől vezéreltetve Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek berlini tanácskozásán javaslatot terjesztett elő az „európai biztonság biztosításáról'* és ezzel kapcsolatban benyújtotta, az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés*- alapjainak tervezetét. A szerződéstervezet összeurópai biztonsági rendszer megteremtését írja elő valamennyi európai állam kollektív erőfeszítése alapján. A szerződésben résztvehet minden európai állam, függetlenül társadalmi rendjétől. Resztvehet benne tehát Németország is. Németország egyesítéséig resztvehet a szerződésben a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. A szerződés előírja, hogy amennyiben a szerződés valamelyik aláíróját fegyveres támadás éri, a megtámadott államnak minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is, segítséget kell nyújtani az európai nemzetközi béke és biztonság helyreállítása és fenntartása céljából. Ilymódon az összeurópai szerződés alapjainak tervezeté arra irányul, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya elveinek megfelelően megteremtődjék Európában a kollektív biztonság hatékony rendszere. _ ___ Az összeurópai kollektív biztonság megteremtése végetvetne annak, hogy Európában egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakulnak. Az ilyen csoportosulások alakulása elkerülhetetlenül kiélezi az államok közti viszonyt, fokozza köztük az ellenséges érzületet és a bizalmatlanságot, nem is szólva arról, hogy fegyverkezési hajsza kíséri, annak a népekre kiható minden követke:. tényével együtt. Számolni kell azzal is, hogy egyes államok katonai csoportosulásának megalakítása elkerülhetetlenül megfelelő intézkedéseket vált ki más államok részéről, biztonságuk megóvása érdekében. Ennek következtében olyan helyzet alakul ki, hogy az államok közti kapcsolatok nem a béke fenntartása érdekében folyó kölcsönös együttműködést szolgáló törekvéseken alapszanak, hanem egyes államoknak más államokkal való színbeállításán. Ez a helyzet elkerülhetetlenül a feszültség növelésére vezet az államok közti kapcsolatokban, azaz az úl háború veszélyének fokozódására. Ezzel kapcsolatban feltétlenül számításba kell venni azt is, hogy mind az első, mind pedig a második világháborút megelőzte egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakítása, Európa két ellenséges táborra szakadása. Emellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a német mili- tarizmusnak különösen veszélyes szerepe volt az ilyen katonai csoportosulásokban, továbbá az első és második világháború kirobbantásában. Mindez kidomborítja annak a kérdésnek jelentőségét, hogy az egymással szembenálló katonai államcso- portosulásolc alakítását szolgáló politikával szembe kell állítani valamennyi európai állam hatékony együttműködésének politikáját a béke fenntartásában és megszilárdításában. Az összes európai államok — nagyok és kicsinyek — ilyen együttműködése, függetlenül társadalmi rendjüktől, lehetővé tenné annak a helyzetnek az elkerülését, hogy Európát időszakonként pusztító háborúba taszítják, amit az európai államok legutóbbi évszázadbeli történetének tapasztalatai mutatnak. A szovjet kormány éppen ezért többízben felhívta mind Franciaország, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a veszélyre, amely a katonai államcsoportosulások alakításával kapcsolatos. A szovjet kormány a többi között felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban az úgynevezett ..európai védeVni közösség" megalakításának terveire. E tervek a német militarizmus újjáteremtesére vezetnek, annak az európai békét, különösen a Nyugat-Németországgal határos államok biztonságát fenyegető minden veszélyes következményével együtt. Mint ismeretes, az „európai védelmi közösség'* megalakításának tervei hat európai állam zári katonai csoportosulásának alakítását írják elő. E csoportosulás zászlaja alatt szervezik meg az úgynevezett „európai hadsereget", ; mely Franciaország, Olaszország. Belgium, Hollandia, Luxemburg, valamint Nyugat-Né- metország fegyveres erőiből áll. A főszerep ebben az „Európai hadseregében a hitleri tábornokok vezette nyugatnémet fegyveres erőknek jut. Ez ellentétes azokkal a kötelezettségekkel. amelyeket Francia- ország, Anglia és az Egyesült Államok a Szovjetunióval együtt vállait, hogy megakadályozza a német militarizmus újjászületését. Emellett már ma több-tucat nyugatnémet had osztály alakítását tervezik. Közismert az is, hogy Nyugat- Ncmetország kormánykörei az „euró pai hadsereg" megszervezésének terveivel kapcsolatban nyiltan célul tűzik ki Nyugat Németország gyorsított remilitarizálását és a minden fegyvernemet felölelő reguláris fegyveres erők alakítására irányuló intézkedések végrehajtását. Már nem is tartják szükségesnek titkolni a szomszédos államok ellen irányuló agresszív céljaikat. Európa békeszerető népeinek és különösen Nyugat- Ncmetország szomszédainak éppen ezért feltétlenül jogosan aggódniuk kell biztonságuk miatt, mert az újjászülető német militarizmus és Nyu- gat-Németországnak az „európai védelmi közösségbe“ való bevonása fe- ,"'getl őket. tésének és az európai katonai csoportosulások alakításának útján járni nemcsak azt jelenti, hogy nem segítik elő a béke megszilárdítását, hanem ellenkezőleg, azt, hogy az új háború előkészítése felé viszik a dolgozókat. Pedig mostanában minden eddiginél jobban szükség van arra, hogy minden békeszerető állam és kiváltképpen a nagyhatalmak az új háború megakadályozására, arra irányítsák erőfeszítéseiket, hogy európa népei, köztük a német nép, ne kerüljenek új háborúba, amely a mostani körülmények között különösen veszélyt jelent a népekre. Ez a feladat sikeresen megoldható, ha az európai államok egymással szembenálló katonai csoportosulása helyett Európában valamennyi európai ál- ’am együttes erőfeszítésein alapuló biztonsági rendszer létesül. Ilyen euró pal kollektív biztonsági rendszer megteremtése egyben az egyetemes béke megszilárdításának érdekeit is szolgálja. Éppen ezért az európai kollektív biztonság eszméje, különösen a berlini tanácskozás után. már aktív támogatásra talált jónéhány állam részéről, valamint széles nemzetközi körökben is. Az összeurópai szerződés megkötéséről szóló szovjet javaslat tárgya lása. során a berlini tanácskozáson nézeteltérések merültek fel. Ezek megakadályozták, hogy megegyezéses döntés szülessék. A szovjet kormány azonban az e fontos kérdésben kötendő megfelelő megállapodás jelentőségére való tekintettel célszerűnek tartja e javaslat tárgyalásának folytatását. Az európai kollektív biztonság fenntartásáról szóló szovjet javaslat megvitatásával kapcsolatban elhangzottak olyan vélemények, amelyek szerint nem kívánatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok kíviil- maradjon az európai kollektív biztonsági szerződésben. A szovjet kormány számításba veszi ezt a körülményt, figyelembe veszi, hogy az Egyesült Államok a második világháború ideién résztvett a hitleri agresszió elleni közös harcban, figyelembe veszi, hogy az Egyesüli Államok a Szovjetunióval, Francia- országgal és Angliával együtt fele lősséget vállalt a háború utáni európai rendezésért és számol az Egyesült Államok kormányának a berlini tanácskozáson kifejtett álláspontjával, ezért a maga részéről nem látja akadályát, hogy pozitiven oldják meg az Egyesült Államoknak az . összeurópai kollektív biztonsági szer ződés“-ben való részvétele kérdését. Ilyen módon cl kellene esnie annak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésében történő megállapodás útjában álló nehézségnek, amelyre eddig hivatkoztak. A berlini tanácskozáson az összeurópai szerződésről szóló szovjet javaslat tárgyalása során érintették az „Északatlanti Szövetség Szervezete" helyének és szerepének kérdését is az európai kollektív biztonsági rendszer megalakításával kapcsolatban. Ennek során Franciaország kép viselője, éppen úgy mint Anglia és az Egyesült Államok képviselője hangoztatta. hogy az északatlanti szerződés védelmi jellegű és nem irányul semmiféle állam vagy államcsoport ellen. Hasonló kijelentések hangzanak el mind Franciaország, mind pedig az Egyesült Államok és Anglia hivatalos képviselői részéről az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megalakítása kérdésében előterjesztett szovjet javaslatra vonatkozóan, a berlini tanácskozás után is. A szov jet kormánynak az cszakatlant? szerződés tekintetében elfoglalt álláspontja közismert. A Szovjetunió kormánya nem. osztotta és ma sem oszthatja azt az álláspontot, hogy az említett szerződés védelmi jellegű. A szovjet kormány e téren abból indul ki, hogy az északatlanti szerződés zárt államcsoportosulást létesít, figyelmen kívül hagyja az úi német agresszió elhárításának feladatát és minthogy a Hitler-ellencs koalícióban résztvett nagyhatalmak közül ebben a szerződésben csupán a Szov- 'etunió nem veit részt, az cszakat- lanti szerződést feltétlenül a Szovjetunió ellen irányuló agresszív szerződésnek kell tekinteni. Teljesen világos, hogy az „észak- atlanti szerződés szervezete" megfelelő körülmények között elveszthetné agresszív jellegét abban az esetben ha résztvenne benne minden nagyhatalom. amely tagja volt a H'tler- ellenes koalíciónak. A szovjet kormány ennek megfelelően, békeszerető külpolitikájának rendületlen elveit követve és a nemzetközi feszültség csökkentésére törekedve kijelenti, hogy kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való Franciaország kormánya, továbbá Anglia és az Egyesült Államok kor mányai hangoztatják, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a béke megszilárdítására törekszenek. Elvárható volna tehát, hogy pozitívan foglalnak állást abban a tekintetben, hogy intézkedések történjenek olyan helyzet teremtése céljából, amelyben az északatlanti szerződés valóban védelmi jelleget nyerne és megteremtődnek azok a feltételek, amelyek kizárják Németország egyik, vagy másik részének katonai csoportosulásokba való bevonását. Ebben az esetben az „északatlanti szerződés szervezete" nem volna töbPeking (Uj Kína) A „Vietnami Tájékoztató Iroda" szerdán jelentette, hogy Phumszavan Thao Nuhak. a patetlaoi ellenállási kormány külügyminisztere nyilatkozatot tett, amelyben tiltakozik az amerikai imperialisták indokínai beavatkozása ellen. Az amerikai imperialisták közvetlen és nyílt patetlaoi beavatkozása nemcsak a patetlaoi nép függetlenségét és szabadságát veszélyezteti hanem a világ békéjét is fenyegeti, hangzik a nyilatkozatban. Patet-Lao népe, Vietnam és Khmer testvéri népeihez hasonlóan, örömmel üdvözli a berlini értekezletnek azt az elhatározását, hogy április 26-ára értekezletet hívnak össze Genfbe Korea és Indokína békéjének és nemzeti függetlenségének helyreállítására. Ez az e.határáris (MTI) Párisba érkezett hír- ügynökségi jelentések szerint húszon négy óra óta szünet nélkül folyik a kézitusáig menő öldöklő harc Dicn- Bien-Phu-ért. De Castries ezredes, az ostromgyűrűbe zárt mintegy tizen ötezer főnyi védősereg parancsnoka sürgető üzenetet küldött Navarre fő- parancsnokhoz, amelyben az összes rendelkezésére álló és másutt nélMoszkva (TASZSZ): A Pravda jelentést közöl „Dulles úr egy nyilatkozatáról" címmel. A jelentés szövege a következő: Dulles úr, az Egyesült Államok külügyminisztere március 29-én New Yorkban a külföldi sajtóklubban kijelentette: „Az Egyesült Államok álláspontját megmagyaráztuk a nemrégiben lezajlott berlini értekezleten. Ott szitárd álláspont elfoglalásával végülis elértem Molotov úr nem szívesen lett ígéretét, hogy a genfi értekezlet nem lesz a „nagy ötös“ tanácskozása“ ... A Pravda tudósítója azzal a, kérdéssel fordult a Szovjetunió külügyminisztériumához, hogy megfelel-e a valóságnak, amit Dulles mondott. A Pravda tudósítójának kérdésével kapcsolatban a Szovjetunió külügyminisztériumában azt a magyarázatot adták, hogy Dulles nyilatkozata — amely szerint „Molotov úr Ígéretet, tett, hogy a genfi értekezlet nem lesz a „nagy ötös" tanácskozása" — teljesen alaptalan, Ezzel kapcsolatban a külügyminisztériumban ismét felhívták a figyelmet a berlini értekezletről szóló közös megegyezés alapján kiadott közlemény szövegére, amely azt mondja, hogy a Szovjetunió, az Egyesfiit Államok, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminiszterei „javasolják, hogy a koreai kérdés békés rendezésére 1954 április 26-án Jókai Mórra emlékezik — halálának 50. évfordulója alkalmából — az ország népe. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a budapesti városi tanács az smlékünnepségek rendezői. Ebből az alkalomból a baráti államok irodalmi életének több képviselője is hazánkba érkezik. Május 4-én délelőtt megkoszorúzzák Jókai Mór síremlékét a kerepe- si temetőben, május 5-én, halálának bé államok zárt katonai csoportos.-«« lása, nyitva állana más európai országok csatlakozása számára is. Ez a hatékony európai kollektív biz tansági rendszer megteremtése mellett igen nagyjelentőségű volna az egyetemes béke megszilárdítása szem pontjából. A szovjet kormány szemelött tartja. hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések valamennyi érdekelt államot kielégítő módon megoldhatók lennének a béke és a népek biztonsága érdekében.. A szovjet kormány azonos szövegű jegyzéket intézett Anglia, illetőleg az Egyesült Államok kormányához is." n.zás megfelel a patetlaoi nép törekvéseinek. amiként a világ békeszerelő népeinek óhajtásaival is összhangban áll. Patet-Lao népe kijelenti, hogy teljesen egyetért a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének 1954 március 8-i, valamint a khmeri ellenállási kormány külügyminiszterének 1954 március 20-i nyilatkozatával. Patet-Lao népe szorosan felzárkózik a szufanuvong elnök vezetése aiatt álló kormány mögött és még- jobban megszilárdítja egységét Vietnam és Khmer népeivel, hogy elszán tan szembeszálljon a francia agresz- szíóval és az amerikai intervencióval és hogy kivívja igazi függetlenségét, az egységet, a szabadságot, és a bé kér. külözhető vadász- és bombázógépek mozgósítását kérte. A Vörös-folyó torkolati vidékén, a tonkini deltában az utóbbi negyven nyolc óra során újbóL fellángoltak a harcok, különösen a stratégiailag fontos Haiduong támaszpont birtokáért, amely félúton fekszik Hanoi és Haiphong között. A német militarizmus újjáterem- részvétele kérdését. „Dulles úr egy nyilatkozatáról44 — a „Pravda'" jelentése Nagyszállás« ünnepségek lesznek országszerte Jókai Mór halálának 50. évfordulója aSka.mából Genfbe hívjál|c össze a Szovjetunió, a.z Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és azon más országok képviselőinek értekezletét, amelyeknek fegyveres erői résztvettek a koreai hadműveletekben és amelyek megjelenni óhajtanak; Megegyeznek abban, hogy az indokínai béke helyreállításának kérdését szintén megvizsgálják ezen az értekezleten, amelyre meghívják a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Kínai Népköztársaság és más érdekelt államok képviselőit.“ Ilymódon o közleményből világosán következik, hogy a. genfi értekezlet. az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és a Kingi Népköztársaság tanácskozása lesz irtás érdekelt államok részvételével. Csak az öt említett hatalom fog rész tvenni mindkét kérdés — a koreai és az indokinai — megvizsgálásában. A közleményből következésképpen kitűnik, hogy a Kínai Népköztársaság a többi nagy hatalommal egyenlő alapokon vesz majd részt a genfi értekezleten. Mindebből azt a következtetési lehet levonni,, hogy Dulles úr, amikor az emiitett nyilatkozatot tette, úgy látszik elhatározta, hogy nem számol. a közismert tényekkel. 50. évfordulóján ünnepélyes kereték között helyezik el az emlékezés koszorúit a nagy író budapesti Jókai- téri szobrán. Ugyanezen a napion nyitják meg a Nemzeti Múzeum dísz termében a Jókai «mlékkiállításL Az évforduló napjának estéjén a népihadsereg színházában ünnepségen méltatják irodalmunk kimagasló alakjának jelentőségét. Vidéken a többi között Debrecenben, Győrött., Kecskeméten, Kaposvárott, Miskolcon, Pécsett és Szegeden rendeznek Jókai-ünnepségeket. A patetlaoi ellenállási kormány ka ügymi liszterének tiltakozása az amerikai imperialisták indokínai beavatkozása ellen Huszonnégy óra óta szőnél nélkül folyik a karc Dien-Bien Píiu körül - heves harcok a tonkini deilában
