Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-02 / 78. szám

1954 APHTT IS 2 NAPLÓ •> A PÁRTÉLET HIREI Értekezletet tartottak a pécsi bányák és üzemek legjobb népnevelői LEVELEZŐINK IR IÁK: Teremtsenek rendet az OFA-földek körül, szántsanak-vessenek a gazdák! Április elején járunk. A tavasz íak nagy részének már a földben kellene lennie, mégis nap-nap után tapasztaljuk, sok helyen még el sem kezdték a tavaszbúza vetését. Ennek egyik oka hogy a tartalékföldek ügye még egyes községekben most is rendezetlen. Teremtsenek végre rendet tanácsaink az OF A földek körül, hogy a dolgozó parasztság minél előbb szánthasson, vethessen. A járási tanácsok figyeljenek fel azokra a községekre, ahol a tartalékföldek még nem ren­dezettek és sürgősen intézkedjenek azok művelés alá vételéről. Az idő sürget, ki vesse be a földeket? ftt'.'L ' fi. . ' Teriuclöszövctkczcteink most a lovászi munkák idején nagyobb özyitséget várnak a községi tanácsok lói. Kákicson azonban az Uj Barázda termelőszövetkezet nem kapja meg azt a támogatást. A tsz rzevben ke­vés földet művelt, ezért a községi tanácstól kértek tartalék-földet, amit meg is kaptak, de közbejött egy váratlan esemény. Két ,-gazdát' is jelent kezelt egyszerre. A tsz-en kívül az Erdőgazdaság azt állítja, hogy övé a föld, mert ő kapta meg a tanácstól. Kié- hát <t terület? A vetés ideje sürget, ki vesse be a földet? Más bajok is vannak. A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága el. határozta, hogy munkaegységenként előlcrfpt osztanak ki. Egy megoldást látnak, hogy eladnak kft csikót és egyet vesznek, Így minden csikó pá­ros lesz — a fennmaradó összeget pedig előlegként kiosztják « tagságnak. Természetesen ebbe a járási mezőgazdasági osztály főállattenyésztőjc is beleegyezett. Két csikót eladtunk a magyarmecskei vásáron és szét akar­tuk osztani a pénzt. Ekkor a termelő szövetkezeti elnököt behívatták a mezőgazdasági osztályra, mert valaki azt állí'otta, hogy nem két csikót adtunk el, hanem négyet. A tagság szeretné, ha ezután több támogatást kapna a járástól és a tanácstól egyaránt. LOVÁSZ JENŐ, Kákics A termelőszövetkezet a járási tanács közbenjárására a tartaléktőidet megkapta, a csikó árát pedig kioszthatja közvetlenül a másik csikó meg­vásárlása után. (Szerk.) A pécsi bányák és üzemek legki­válóbb népnevelői gyűltek össze a napokban, hogy megbeszéljék a kon­gresszusi versenyben rájuk háruló feladatokat, kicseréljék hasznos, jól­bevált tapasztalataikat. A népnzvelő- tanácskozáson Tóth elvtárs, a váro­si pártbizottság ágit. prop. osztály- vezetője tartott rövid bevezetőt, majd a népnevelők mondták el tapasztala- í taikat. A népnevelők fontos kötelessége, hogy állandóan figyelemmel kisérjék a. dolgozók felajánlásainak teljesíté­sét és ebben segítsenek nekik. A Kesztyűgyár népnevelői reggelen­ként végigjárják a műhelyt, beszél­getnek a dolgozókkal, megkérdik mi­lyen problémájuk van. Sokszor el­mondják, hogy szakad a fonál, nincs elég tű. A népnevelők a műszaki ve­zetőkhöz fordulnak, tőlük kérnek se­gítséget. Többen elmondták, hogy a népnevelők jól ismerik a hozzájuk tartozó dolgozók felajánlását és így mindig tudják értékelni. Az újhegyi üzem népnevelői most különösen ügyelnek arra, hogy sen­ki ne késsen el a munkából. Hosz- szú harc árán sikerült ezt elérni. — Matyovszki elvtárs elmondta, hogy egy alkalommal felhívták az öltö- I zőbe, mert — mint hiondták, — van­nak, akik későn érkeztek. Azóta reg­gelenként látogatja az öltözőt, be­szélget a későnjövőkkel. Ezenkívül röpgyűléseken, termelési értekezle­teken nem restelik a kollektíva elé állítani őket. Ott kell válaszolniok, miért késtek. Mindkét módszer ne­velőhatású: az utóbbi hetekben el­enyészően kevés a kcsőnjövők száma. A népnevelőértekezlet egy jelentős fogyatékosságra is rámutatott. Arra, hogy a pártszervezetek vezetői vaj­mi kevés segítséget nyújtanak a nép­nevelőknek. Megtartják ugyan a nép­nevelőértekezleteket, de abban nem sok a köszönet. Ahelyett, hogy mód­szereket, érveket adnának a kezük­be, általánosan, futólagosán ismerte­tik a feladatokat. Helyesen azt kel­lene megmagyarázni: milyen tenni­valók hárulnak ebben az időszakban a népnevelőkre és azokat, milyen érvekkel, módszerekkel magyaráz­zák. A népnevelőértekezlet — bár ke­vés módszer hangzott el — a leg­fontosabb feladatokra irányította a népnevelők figyelmét. Megmutatta, hogy a népnevelőknek minden ere­jükkel harcolniok kell a takarékos­ság, a minőség növeléséért, a tervek vállalások teljesítéséért, mert csak „abból a tálból lehet kivenni, ame­lyikbe teszünk is.” A terepviszonyoknak megfelelően alakítja át szántótrak órait a pécsváradi gépállomás; Hegy-völgy es terepen, meredek domboldalakon dolgoznak a pécsvá­radi gépállomás traktorosai. A sok­szor féloldali dűlő gépeknek különö­sen az első járókerekét veszi igénybe a nehéz terep. Ez adta a gondolatot a gépállomás műhelyvezetőjének, hogy az első já­rókerék csapágyának átszerelésével előzze meg a gyakori töréseket.. Egy traktoron — kísérletképpen — a kú- pos-görgőscsapágy helyett sírna, csú­szós csapágyat szerelt az első kerék­re. Az átalakított gép jól bevált, — ezért elhatározták, hogy valameny- nyi trak.or első járókerekét átsze- rciik. Az elhatározás valóraváltásához a gépállomás patronáló:: a Sopiana Gépgyár dolgozói nyújtanak segítsé­get. A csapágyak öntésével már el­készültek, egy részeiket pedig meg is munkálták. Eddig 14 traktor át­szerelése készüli el. Szinnycy Henrietta Közel télszáz üzemi kuitúrcsoport köt szocialista szerződést falusi együttesekkel A munkás-paraszt szövetség erő­sítéséhez, a falusi kultúra fejleszté­séhez érdekes kezdeményezéssel já­rul hozzá a pécsszabolcsi bányász kuitúrcsoport. Elhatározták, hogy szocialista szerződést kötnek a vil­lányi német kultúrcsoporttal. A szer­ződés értelmében kicserélik tapasz­talataikat, segítik egymást a műso­rok megválasztásában, a hagyomá­nyok gyűjtésében és csereműsorok­kal élénkítik a bányavidék és a falu kultúréletét. A szabolcsiak példájára közel fél­száz baranyai üzem és vállalat kul- túrcsoportjai vállalkoznak falusi tár­saik palronálására. Húszezer négyzetméter deszkapótlót gyártanak A siklósi faárugyár dolgozói jelen­tős segítséget nyújtanak a kislakás- építőknek. Az első negyedévben 183 kislakáshoz készítettek ajtót, abla­kot. Ezenkívül 18.000 négyzetméter deszkapótlót gyártottak, amely a ne­hezen beszerezhető import és hazai faanyag helyett padlásdeszka, meny- nyezetburkolás céljára jól használ­ható. A hulladékfából és nádból készü- iő deszkapótlóból a II. negyedévben további 20.000 négyzetmétert gyár­tanak a siklósi faáru'gyár dolgozói. Mikor vethetem el végre a tavaszbúzát ? Bogádi lakos vagyok. 1953 tava­szán a hosszúhetényi határban levő várd! mezői dűlőben lévő két katasz- Irális hold földemet az állami gazda­ság' betagositotta. A föld helyett a hosszúhetényi tanács csereingatlant nem .tudott biztosítani, mivel állami föld nincs. A bogádi határban lévő tartalékföldből március elsején két holdat kaptam. Ezt a földet Kovács István tanácselnök adta ki és én a föld visszaadási jegyzőkönyv alapján birtokba vettem. A két hold földből 1006 négyszög­ölet el is vetettem árpával. A vissza maradót pedig megszántattam tavasz búza alá, de elvetni nem tudtam, mert a tanács a vetést letiltotta, az­zal, hogy nem az enyém a föld, ki­adták kishaszonbérbe. Kiss József tanácsclnökhelycttes (a tanácselnök iskolára ment) kijelentése szerint a telekkönyvet is visszavonják azon a jogcímen, hogy nincs föld. Akkor mi van az én saját földemmel? Mikor vethetem cl végre a tavaszbúzát? GYENIS JÖZSEFNE Bogád. A földet visszakapjuk — mégsem kapjuk Bisse községben novemberben kezdték a tartalékföldck osztását. A vb. határozata szerint az eddigi bér­lőnek továbbra is birtokában marad hat a föld. Férjem is kérte, hogy to­vábbra is a mienk maradjon az ed­dig használt föld. De az OFA fele­lős az általunk újra kért földet ki­adta Mihalek Józsefnek. Hiába jár­tunk három héten keresztül az OFA felelőshöz a szerződés végett, mert valamivel mindig elodázta. Bips.e községben egy mérnök állí­totta össze ki kap földet, ki nem. Gondoltuk, hogy talán figyelembeve­szi a föidnélküliek kívánságát, de sajnos, nem így történt. Kérésemre azt felelte, hogy itt nincs tanács, se vb., az OFA felelős annak adja ki a földet, akinek akarja. Ugyanezen a napon vb. gyűlés volt, amelyen a férjem elmondta, mit mondott a mérnök. A vb. gyűlé­sen határozatot hoztak, hogy a földet visszakapjuk. A földről'azonban már jogtalanul megkötött szerződése van Mihalek Józsefnek, aki nem hajlan­dó azt felbontani. Panaszomat el­mondtam a járási pártbizottság ki­küldötteinek is. de eddig semmi in­tézkedés nem történt. Tóth Mihálync Bisse. Eredményesen dolgoznak a párlc-oport-bizal miak a villányi Uj Alkotmány isz-ben A villányi Uj Alkot­mány termelőszövetke­zet pártszervezetében nemrégen választották meg az új vezetősé­get. Ez majdnem egybe esett a tavaszi munkák előkészítésével és meg­indulásával. Ezért az új vezetőség első teen­dője az volt, hogy a párttagokat aktivizálja a tavaszi munka sike­re érdekében. A tsz vezetősége elha­tározta, hogy a földe­ket brigádokra osztja szét, majd egyénekre. Ez az elhatározás azért született meg, hogy fo­kozzuk a minőségi mun kát, bevonhassuk a csa­ládtagokat is a sürgős munkákba, igazságosan premizálhassuk a dol­gozókat. A pártvezető­ség helyeselte a tsz ve­zetőség tervét s nyom­ban hozzálátott, hogy ^ehhez segítséget nyújt­son. A párttagokat úgy osztottuk el a brigá­dokban, hogy minden munkacsapatban le­gyen egy-két kommu­nista. A brigádokban pártcsoportot hozunk létre. A Petőfi-brigád- ban Lajcsik Lajos elv­társ a pártcsoportbizal- mi, a Vörös Május bri­gádban Vécsei Lajos elvtárs. A pártcsoportbizalmi- ak máris sok ered­ménnyel dolgoznak. — Lajcsik elvtárs rendsze résén foglalkozik a hoz­zá beosztott népneve­lőkkel, meghívja őket pártcsoportértekezletre, érveket, módszereket ad munkájukhoz. Vé­csei elvtárs szoros kap­csolatot tart a brigád- vezetővel és a munka- csapatvezetökkel. Ve­lük együtt beszéli meg a feladatokat, kikéri véleményüket, hogy a pártcsoport hol segít­sen. így nem öncélú a pártcsoport munkája, hanem mindig a ter­melőmunkát támo­gatja. Az első taggyűlésen Veres Ernőné elv­társnőt sajtófelelősnek választottuk meg. A taggyűlés . megbízása szerint minden brigád­ban kiválasztott egy elvtársat, aki mozgósít­ja a dolgozókat a saj­tó olvasására. Azóta már több ízben kisebb csoportokban beszélget­tek egyes cikkekről, azok tanulságairól. így is foglalkozunk állan­dóan a pártonkivüli dolgozókkal, hogy meg­magyarázzuk nekik a párt helyes politikáját, közelebb hozzuk őket a párthoz. Solymár Ádám párttitkár. Tegyük eredményesebbé a „Nevelj új bányászt“-mozgalmat a pécsi Bányákban! A pécsi bányák üzemvezetői hetemként kétszer fogadónapot tar­tanak. Sokan felkeresik ilyenkor ré­gi és új dolgozok egyaránt az üzem­vezetőt. i Elmondják problémájukat — segítséget kérnek, A segítség nem marad el, a jogos panaszokat orvo- soijáik. A bányákon nemrég alakított. ..me­ző'* pártszervezetek titkárai, akik a Páxtmunkában, az emberekkel való foglalkozásban jártasak, ugyancsak sokat foglalkoznak a régi és új dol­gozók nevelésével. István-aknán Lan­tos János elvtárs, a nyugati bánya­mező párt titkára elmondta: néhány hét alatt — mióta megalakultak a „mező" pártszervezetek — többe: foglalkozott a dolgozók személyes ügyeivel, mint régebben egy év alatt. Számos vájár, mint Szí a vek An­tal, Werner Flórián és még sokan mások, nagy szeretettel neveli a mel­léje beosztott új munkásokat. Gu­lyás István, Krivanck Lajos, Óbort Antal, Prégl János és még több mű­szaki vezető, szívesen nyújt segítő i kezet az új munkásoknak, tanítja, I neveli őket. Mindez eredménye, része a „Ne­velj . új bányászt* '-mozgalomnak, amelyhez még 1953-ban csatlakoztak a pócsvidóki bányászok. Van ered­mény ebben az igen fontos mozga­lomban — állapította meg a Pécs Városi pártértekezlet, de ugyanakkor sok még a hiányosság, a feladat is. Néhány számadat arról, hogyan alakult a munkaerőhullámzás a pécs- vidéloi bányákon. Pécs VI. kerület­ben februárban 132 új dolgozot vet­lek fél — eltávozott 115. Pécssza- bolcson januárban 105, februárban 91, március 15-ig 37 új dolgozót vet­tek fel. Januárban eltávozott 157, februárban »1, március 15-ig 56. — Gyakorlatitag az történt, hogy több doloDB) pwnt cQ, műit amennyi jött és — a különböző objektív okok: a tavaszi szántás-vetés megkezdésének hangsúlyozása mellett — elsősorban azért, mert még mindig kevesen vesznek részt a „Nevelj új bányász!' - mozgalomban, még mindig sokan jónak, helyesnek, célszerűnek, na­gyon fontosnak tartják e mozgalmat, csak éppen nem tesznek semmit si­kere érdekében vagy éppen ártanak az új munkások nevelésének. Ko­moly, nagy fontosságú kérdés ez a pécsvidóki szénbányákban, mert az előírtnál kisebb a létszám, és emiatt komoly nehézségakibe ütközik a terv teljesítése, fokozottan igénybe kell venni a meglévő munkaerőt, drágább a kite nmeit szén. Amikor a felhívás: „Nevelj új bá­nyászt.!'* bejárta az országot — a Pécs VI. kerületi, szabolcsi és va- sasi bányászok is megfogadták: a melléjük osztott új munkásból bá­nyászt nevelnek. Sokan állják is sza­vukat. Egy a sok közül Szlávok An­tal elvtárs, István-aknai frontmester. Borsos Ferenc csillés egészen fiata­lon került csapatához. Szlavek An­tal tanította, nevelte. Tóth Péter ugyancsak István-aknai csillés azt írta a szerkeszlősegnek küldött le­velében, hogy a csapatvezető apa­ként neveli Borsos Ferenc csillést. Ma már a néhány hónappal ezelőtti új munkás a csapat egyik legjobb csillése és vájártanfolyamra jár. A Béke-aknai bányászok közül is szá­mosán egyengetik az új munkások útját. Nem festik le nekik „rózsaszí­nűre“ a bányát, megmondják, hogy szép, de nehéz mesterség, amely oda­adást — mint mondani szokták — olyan embert követel, akinek helyén van a szíve. Számosán vannak olyan vájárok, műszaki vezetők, akik pi­henőidejükben is meglátogatják a fiatal munkásakat és nemcsak a munkában, hanem az életben szer­zett tapasztalataikat is szívesen át­adják nekik. Mégis a szép példák, az eredmények ellenére még gyenge a „Nevelj új bányászt"-mozgajom eredménye. Mi ennek az oka? Első és talán legfontosabb aiz, hogy kevesen vesznek benne részt. Minden aknán többszáz régi, szakmáját jól értő, úgynevezett tős­gyökeres bányász van és mégis, ha aziránt érdeklődik valaki, kik fog­lalkoznak jól az új munkásokkal, — jó, ha 10—20 embert felsorolnak. Ke­vés ez. Meg kell kérdezni akár Pécsibányatelepen, akár Vasason egy aknászt, körlet aknászt vagy bánya- mestert.: hogyan lehetne elősegíteni a terv jobb teljesítését? A válasz ez: embert,, embert, embert, mert kevés a Létszám. A front,mesterek közül számosán ugyanezt mondják. — És mégis az új munkást sokan nem be­csülik eléggé. Nem egyszer durvaság, türelmetlenség nyilvánul meg velük szemben és számosán úgy tesznek, mintha ők maguk már a bölcsőben tanulták volna a hányászságot. Az aknákon lévő üzemi szakszervezetek még keveset tettek annak érdekében, hogy minden vájárnak, műszaki ve­zetőnek szívügyévé tegyék az új munkások nevelését, segítését. Nem mindegy hogyan beszél a vájár, a műszaki vezető az új mun­kással Ha így szól hozzá: „Na, ma­ga már megint mit csinál?" — alig­ha segíti elő, hogy az új munkás bányász maradjon. Sok az ilyen­irányú panasz. István-aknán sokan panaszkodnak Tátrai és Grósz bá- nyaimestenekre. Nem azért, mert nem értik alaposan mesterségüket. Errői szó sincs. Azért panaszkodnak, mert ritkán válogatják meg, hogy kit ho­gyan szólítanak meg, nem egyszer durvák. Ez nem erény. Sajnos, ilyen panasz nemcsak Tátrai és Grosz bányamestereikre hangzott el. Az új munkások nevelésével nem­csak „globálisan“ kell foglalkozni. Az apró, a jelentéktelennek látszó kérdések és kérések türelmes meg­válaszolása, elintézése fontos részét képezik a nevelésnek. Ha a legény otthonokban lakó új munkás arró' panaszkodik az otthon gondnokának, hogy reggelire kevesebb szalonnát kapott, mint amennyi az előírt, ne azzal „intézze“ el, hogy „majd hol­nap többet kap" — hanem a pana­szos megnyugvására járjon el és intézze el azonnal a sérelmet. Az új munkások az ország különböző te­rületeiről kerülnek 'ide, különböző hibákkal, ki többel, ki kevesebbel. E hibák elleni türelmes munka is a neveléshez tartozik. Előfordult István-aknán Szabó Jánossal, hogy vasárnap többet ivott a kelleténél. Hétfőn rosszul érezte magát, „beteg“ volt. Műszakot mulasztott. Másnap, amikor ismét megjelent, szégyenkez­ve kérte Tamási István főmérnököt, engedje meg, hogy behozza mulasz­tását. A jó szó, a nevelés helyett ezt kapta: „Magával nem tárgyalok!“ Szabó János három éve került Ist- ván-aknára. Azóta egy igazolatlan mulasztása sem volt. A válaszon úgy elkeseredett, hogy el akart távozni az üzemtől és csak hosszas kérlelés után volt hajlandó elhatározását megváltoztatni. Ez az eset Tamási István főmérnöknek is jó iskola volt.. F.gy másik eset. Nagy József (8) kör­letvezetőhöz egyízben azzal a kérés­sel fordult egy dolgozó, hogy ossza be őt magasabb munkahelyre, mert az alacsony helyen való dolgozást nem tanácsolja neki az orvos gyom­ra. miatt. Kérését elutasította azzal, hogy ,giincs olyan munkahely, ame­lyik ne lenne alacsony"(?) Ezt talán elhitte volna a Széchenyi-téri cukor ka árus, de Suba Pál, a panaszos, aligha. így nem szabad foglalkozni munkásokkal, legyen az régi ^ vagy új. István-aknán nemrég a műszaki vezetők értekezletet tartottak, ame­lyen a dolgozókkal, az új munkások­kal való foglalkozást tárgyalták. Mindenki szeretné, ha az értekezlet nyomán sok szép eredmény születne, de a többi kerületben is tovább nő­nének az eredmények, s kevesebb lenne a hiba. Fel kell é'esTteni a pécs­vidéki bányákban az egyhelyben to­pogó „Nevelj új bányászt“-mozgal- mat. Ez a kongresszusi verseny sike­rének, a terv teljesítésének igen fontos feltétele. „Vetítik a tavaszbúzát az OF A-földeken is« Községünknek még egy héttel ez­előtt megoldhatatlannak látszó prob­lémája volt a tavaszbúza vetésterv teljesítése. 90 hold állami tartalék­tőid állott a tanács kezelésében és nem tudtuk — miként szerzünk igát a bevetéséhez. Pénzünk ugyan volt a költségre, de a gazdák nem na­gyon buzgólkodlak. Tanácsülést hív­tunk össze és ismertettük a gazdák­kal a nehézségeket. Ezt a tanácsülést összekötöttük pártunk III. kongresz- szusúra tett felajánlásokkal is. Az eredmény nem maradt el. Mi­hályi Béla mecsekrákosi gazda fel­állt és felajánlotta: határidő előtt eleget tesz beadásának és az OFA- földekböl három holdat elvet. Utána Tóth József emelkedett szólásra es öt hold tartalékföld elvetését vállal­ta. Egymásután jelentkeztek a dol­gozó parasztok: Kislégi Imre, Sütő Lajosné, Beli József, Csiszár Kál­mán. Gotthár István, Vancsa József, Sebők Ferenc, Mészáros Mihály, Gyura József és Sebők Lajos. Va­lamennyien csatlakoztak a kongresz- szusi versenyhez. A tanácsülést követő napon meg-» mozdult a határ: a gazdák megkezd-< ték felajánlásaik teljesítését, napról- napra nőtt a tavaszbúzával elvetett területek nagysága. Mire ezek a so­rok megjelennek, Mecsekrákos köz­ség dolgozói tavaszbúza vetéstervük nagyrészét teljesítik. A tanács kör­zetéhez. tartozó orfűi Dózsa tsz —t pedig eredetileg nem szerepelt a tér vében — öt hold tavaszbúzát veteti el, A kongresszusi verseny tehát ki­bontakozott községeinkben és bizto­sak vagyunk benne, hogy Mecsek- rakos, Mecsekszakál, Bános és Orf* egy-két héten belül már nem lesz­nek „szégyen-községei“ a sásdi járás­nak. ' BALÁZS JÁNOS tanácselnök

Next

/
Thumbnails
Contents