Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-02 / 78. szám
1954 APHTT IS 2 NAPLÓ •> A PÁRTÉLET HIREI Értekezletet tartottak a pécsi bányák és üzemek legjobb népnevelői LEVELEZŐINK IR IÁK: Teremtsenek rendet az OFA-földek körül, szántsanak-vessenek a gazdák! Április elején járunk. A tavasz íak nagy részének már a földben kellene lennie, mégis nap-nap után tapasztaljuk, sok helyen még el sem kezdték a tavaszbúza vetését. Ennek egyik oka hogy a tartalékföldek ügye még egyes községekben most is rendezetlen. Teremtsenek végre rendet tanácsaink az OF A földek körül, hogy a dolgozó parasztság minél előbb szánthasson, vethessen. A járási tanácsok figyeljenek fel azokra a községekre, ahol a tartalékföldek még nem rendezettek és sürgősen intézkedjenek azok művelés alá vételéről. Az idő sürget, ki vesse be a földeket? ftt'.'L ' fi. . ' Teriuclöszövctkczcteink most a lovászi munkák idején nagyobb özyitséget várnak a községi tanácsok lói. Kákicson azonban az Uj Barázda termelőszövetkezet nem kapja meg azt a támogatást. A tsz rzevben kevés földet művelt, ezért a községi tanácstól kértek tartalék-földet, amit meg is kaptak, de közbejött egy váratlan esemény. Két ,-gazdát' is jelent kezelt egyszerre. A tsz-en kívül az Erdőgazdaság azt állítja, hogy övé a föld, mert ő kapta meg a tanácstól. Kié- hát <t terület? A vetés ideje sürget, ki vesse be a földet? Más bajok is vannak. A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága el. határozta, hogy munkaegységenként előlcrfpt osztanak ki. Egy megoldást látnak, hogy eladnak kft csikót és egyet vesznek, Így minden csikó páros lesz — a fennmaradó összeget pedig előlegként kiosztják « tagságnak. Természetesen ebbe a járási mezőgazdasági osztály főállattenyésztőjc is beleegyezett. Két csikót eladtunk a magyarmecskei vásáron és szét akartuk osztani a pénzt. Ekkor a termelő szövetkezeti elnököt behívatták a mezőgazdasági osztályra, mert valaki azt állí'otta, hogy nem két csikót adtunk el, hanem négyet. A tagság szeretné, ha ezután több támogatást kapna a járástól és a tanácstól egyaránt. LOVÁSZ JENŐ, Kákics A termelőszövetkezet a járási tanács közbenjárására a tartaléktőidet megkapta, a csikó árát pedig kioszthatja közvetlenül a másik csikó megvásárlása után. (Szerk.) A pécsi bányák és üzemek legkiválóbb népnevelői gyűltek össze a napokban, hogy megbeszéljék a kongresszusi versenyben rájuk háruló feladatokat, kicseréljék hasznos, jólbevált tapasztalataikat. A népnzvelő- tanácskozáson Tóth elvtárs, a városi pártbizottság ágit. prop. osztály- vezetője tartott rövid bevezetőt, majd a népnevelők mondták el tapasztala- í taikat. A népnevelők fontos kötelessége, hogy állandóan figyelemmel kisérjék a. dolgozók felajánlásainak teljesítését és ebben segítsenek nekik. A Kesztyűgyár népnevelői reggelenként végigjárják a műhelyt, beszélgetnek a dolgozókkal, megkérdik milyen problémájuk van. Sokszor elmondják, hogy szakad a fonál, nincs elég tű. A népnevelők a műszaki vezetőkhöz fordulnak, tőlük kérnek segítséget. Többen elmondták, hogy a népnevelők jól ismerik a hozzájuk tartozó dolgozók felajánlását és így mindig tudják értékelni. Az újhegyi üzem népnevelői most különösen ügyelnek arra, hogy senki ne késsen el a munkából. Hosz- szú harc árán sikerült ezt elérni. — Matyovszki elvtárs elmondta, hogy egy alkalommal felhívták az öltö- I zőbe, mert — mint hiondták, — vannak, akik későn érkeztek. Azóta reggelenként látogatja az öltözőt, beszélget a későnjövőkkel. Ezenkívül röpgyűléseken, termelési értekezleteken nem restelik a kollektíva elé állítani őket. Ott kell válaszolniok, miért késtek. Mindkét módszer nevelőhatású: az utóbbi hetekben elenyészően kevés a kcsőnjövők száma. A népnevelőértekezlet egy jelentős fogyatékosságra is rámutatott. Arra, hogy a pártszervezetek vezetői vajmi kevés segítséget nyújtanak a népnevelőknek. Megtartják ugyan a népnevelőértekezleteket, de abban nem sok a köszönet. Ahelyett, hogy módszereket, érveket adnának a kezükbe, általánosan, futólagosán ismertetik a feladatokat. Helyesen azt kellene megmagyarázni: milyen tennivalók hárulnak ebben az időszakban a népnevelőkre és azokat, milyen érvekkel, módszerekkel magyarázzák. A népnevelőértekezlet — bár kevés módszer hangzott el — a legfontosabb feladatokra irányította a népnevelők figyelmét. Megmutatta, hogy a népnevelőknek minden erejükkel harcolniok kell a takarékosság, a minőség növeléséért, a tervek vállalások teljesítéséért, mert csak „abból a tálból lehet kivenni, amelyikbe teszünk is.” A terepviszonyoknak megfelelően alakítja át szántótrak órait a pécsváradi gépállomás; Hegy-völgy es terepen, meredek domboldalakon dolgoznak a pécsváradi gépállomás traktorosai. A sokszor féloldali dűlő gépeknek különösen az első járókerekét veszi igénybe a nehéz terep. Ez adta a gondolatot a gépállomás műhelyvezetőjének, hogy az első járókerék csapágyának átszerelésével előzze meg a gyakori töréseket.. Egy traktoron — kísérletképpen — a kú- pos-görgőscsapágy helyett sírna, csúszós csapágyat szerelt az első kerékre. Az átalakított gép jól bevált, — ezért elhatározták, hogy valameny- nyi trak.or első járókerekét átsze- rciik. Az elhatározás valóraváltásához a gépállomás patronáló:: a Sopiana Gépgyár dolgozói nyújtanak segítséget. A csapágyak öntésével már elkészültek, egy részeiket pedig meg is munkálták. Eddig 14 traktor átszerelése készüli el. Szinnycy Henrietta Közel télszáz üzemi kuitúrcsoport köt szocialista szerződést falusi együttesekkel A munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, a falusi kultúra fejlesztéséhez érdekes kezdeményezéssel járul hozzá a pécsszabolcsi bányász kuitúrcsoport. Elhatározták, hogy szocialista szerződést kötnek a villányi német kultúrcsoporttal. A szerződés értelmében kicserélik tapasztalataikat, segítik egymást a műsorok megválasztásában, a hagyományok gyűjtésében és csereműsorokkal élénkítik a bányavidék és a falu kultúréletét. A szabolcsiak példájára közel félszáz baranyai üzem és vállalat kul- túrcsoportjai vállalkoznak falusi társaik palronálására. Húszezer négyzetméter deszkapótlót gyártanak A siklósi faárugyár dolgozói jelentős segítséget nyújtanak a kislakás- építőknek. Az első negyedévben 183 kislakáshoz készítettek ajtót, ablakot. Ezenkívül 18.000 négyzetméter deszkapótlót gyártottak, amely a nehezen beszerezhető import és hazai faanyag helyett padlásdeszka, meny- nyezetburkolás céljára jól használható. A hulladékfából és nádból készü- iő deszkapótlóból a II. negyedévben további 20.000 négyzetmétert gyártanak a siklósi faáru'gyár dolgozói. Mikor vethetem el végre a tavaszbúzát ? Bogádi lakos vagyok. 1953 tavaszán a hosszúhetényi határban levő várd! mezői dűlőben lévő két katasz- Irális hold földemet az állami gazdaság' betagositotta. A föld helyett a hosszúhetényi tanács csereingatlant nem .tudott biztosítani, mivel állami föld nincs. A bogádi határban lévő tartalékföldből március elsején két holdat kaptam. Ezt a földet Kovács István tanácselnök adta ki és én a föld visszaadási jegyzőkönyv alapján birtokba vettem. A két hold földből 1006 négyszögölet el is vetettem árpával. A vissza maradót pedig megszántattam tavasz búza alá, de elvetni nem tudtam, mert a tanács a vetést letiltotta, azzal, hogy nem az enyém a föld, kiadták kishaszonbérbe. Kiss József tanácsclnökhelycttes (a tanácselnök iskolára ment) kijelentése szerint a telekkönyvet is visszavonják azon a jogcímen, hogy nincs föld. Akkor mi van az én saját földemmel? Mikor vethetem cl végre a tavaszbúzát? GYENIS JÖZSEFNE Bogád. A földet visszakapjuk — mégsem kapjuk Bisse községben novemberben kezdték a tartalékföldck osztását. A vb. határozata szerint az eddigi bérlőnek továbbra is birtokában marad hat a föld. Férjem is kérte, hogy továbbra is a mienk maradjon az eddig használt föld. De az OFA felelős az általunk újra kért földet kiadta Mihalek Józsefnek. Hiába jártunk három héten keresztül az OFA felelőshöz a szerződés végett, mert valamivel mindig elodázta. Bips.e községben egy mérnök állította össze ki kap földet, ki nem. Gondoltuk, hogy talán figyelembeveszi a föidnélküliek kívánságát, de sajnos, nem így történt. Kérésemre azt felelte, hogy itt nincs tanács, se vb., az OFA felelős annak adja ki a földet, akinek akarja. Ugyanezen a napon vb. gyűlés volt, amelyen a férjem elmondta, mit mondott a mérnök. A vb. gyűlésen határozatot hoztak, hogy a földet visszakapjuk. A földről'azonban már jogtalanul megkötött szerződése van Mihalek Józsefnek, aki nem hajlandó azt felbontani. Panaszomat elmondtam a járási pártbizottság kiküldötteinek is. de eddig semmi intézkedés nem történt. Tóth Mihálync Bisse. Eredményesen dolgoznak a párlc-oport-bizal miak a villányi Uj Alkotmány isz-ben A villányi Uj Alkotmány termelőszövetkezet pártszervezetében nemrégen választották meg az új vezetőséget. Ez majdnem egybe esett a tavaszi munkák előkészítésével és megindulásával. Ezért az új vezetőség első teendője az volt, hogy a párttagokat aktivizálja a tavaszi munka sikere érdekében. A tsz vezetősége elhatározta, hogy a földeket brigádokra osztja szét, majd egyénekre. Ez az elhatározás azért született meg, hogy fokozzuk a minőségi mun kát, bevonhassuk a családtagokat is a sürgős munkákba, igazságosan premizálhassuk a dolgozókat. A pártvezetőség helyeselte a tsz vezetőség tervét s nyomban hozzálátott, hogy ^ehhez segítséget nyújtson. A párttagokat úgy osztottuk el a brigádokban, hogy minden munkacsapatban legyen egy-két kommunista. A brigádokban pártcsoportot hozunk létre. A Petőfi-brigád- ban Lajcsik Lajos elvtárs a pártcsoportbizal- mi, a Vörös Május brigádban Vécsei Lajos elvtárs. A pártcsoportbizalmi- ak máris sok eredménnyel dolgoznak. — Lajcsik elvtárs rendsze résén foglalkozik a hozzá beosztott népnevelőkkel, meghívja őket pártcsoportértekezletre, érveket, módszereket ad munkájukhoz. Vécsei elvtárs szoros kapcsolatot tart a brigád- vezetővel és a munka- csapatvezetökkel. Velük együtt beszéli meg a feladatokat, kikéri véleményüket, hogy a pártcsoport hol segítsen. így nem öncélú a pártcsoport munkája, hanem mindig a termelőmunkát támogatja. Az első taggyűlésen Veres Ernőné elvtársnőt sajtófelelősnek választottuk meg. A taggyűlés . megbízása szerint minden brigádban kiválasztott egy elvtársat, aki mozgósítja a dolgozókat a sajtó olvasására. Azóta már több ízben kisebb csoportokban beszélgettek egyes cikkekről, azok tanulságairól. így is foglalkozunk állandóan a pártonkivüli dolgozókkal, hogy megmagyarázzuk nekik a párt helyes politikáját, közelebb hozzuk őket a párthoz. Solymár Ádám párttitkár. Tegyük eredményesebbé a „Nevelj új bányászt“-mozgalmat a pécsi Bányákban! A pécsi bányák üzemvezetői hetemként kétszer fogadónapot tartanak. Sokan felkeresik ilyenkor régi és új dolgozok egyaránt az üzemvezetőt. i Elmondják problémájukat — segítséget kérnek, A segítség nem marad el, a jogos panaszokat orvo- soijáik. A bányákon nemrég alakított. ..mező'* pártszervezetek titkárai, akik a Páxtmunkában, az emberekkel való foglalkozásban jártasak, ugyancsak sokat foglalkoznak a régi és új dolgozók nevelésével. István-aknán Lantos János elvtárs, a nyugati bányamező párt titkára elmondta: néhány hét alatt — mióta megalakultak a „mező" pártszervezetek — többe: foglalkozott a dolgozók személyes ügyeivel, mint régebben egy év alatt. Számos vájár, mint Szí a vek Antal, Werner Flórián és még sokan mások, nagy szeretettel neveli a melléje beosztott új munkásokat. Gulyás István, Krivanck Lajos, Óbort Antal, Prégl János és még több műszaki vezető, szívesen nyújt segítő i kezet az új munkásoknak, tanítja, I neveli őket. Mindez eredménye, része a „Nevelj . új bányászt* '-mozgalomnak, amelyhez még 1953-ban csatlakoztak a pócsvidóki bányászok. Van eredmény ebben az igen fontos mozgalomban — állapította meg a Pécs Városi pártértekezlet, de ugyanakkor sok még a hiányosság, a feladat is. Néhány számadat arról, hogyan alakult a munkaerőhullámzás a pécs- vidéloi bányákon. Pécs VI. kerületben februárban 132 új dolgozot vetlek fél — eltávozott 115. Pécssza- bolcson januárban 105, februárban 91, március 15-ig 37 új dolgozót vettek fel. Januárban eltávozott 157, februárban »1, március 15-ig 56. — Gyakorlatitag az történt, hogy több doloDB) pwnt cQ, műit amennyi jött és — a különböző objektív okok: a tavaszi szántás-vetés megkezdésének hangsúlyozása mellett — elsősorban azért, mert még mindig kevesen vesznek részt a „Nevelj új bányász!' - mozgalomban, még mindig sokan jónak, helyesnek, célszerűnek, nagyon fontosnak tartják e mozgalmat, csak éppen nem tesznek semmit sikere érdekében vagy éppen ártanak az új munkások nevelésének. Komoly, nagy fontosságú kérdés ez a pécsvidóki szénbányákban, mert az előírtnál kisebb a létszám, és emiatt komoly nehézségakibe ütközik a terv teljesítése, fokozottan igénybe kell venni a meglévő munkaerőt, drágább a kite nmeit szén. Amikor a felhívás: „Nevelj új bányászt.!'* bejárta az országot — a Pécs VI. kerületi, szabolcsi és va- sasi bányászok is megfogadták: a melléjük osztott új munkásból bányászt nevelnek. Sokan állják is szavukat. Egy a sok közül Szlávok Antal elvtárs, István-aknai frontmester. Borsos Ferenc csillés egészen fiatalon került csapatához. Szlavek Antal tanította, nevelte. Tóth Péter ugyancsak István-aknai csillés azt írta a szerkeszlősegnek küldött levelében, hogy a csapatvezető apaként neveli Borsos Ferenc csillést. Ma már a néhány hónappal ezelőtti új munkás a csapat egyik legjobb csillése és vájártanfolyamra jár. A Béke-aknai bányászok közül is számosán egyengetik az új munkások útját. Nem festik le nekik „rózsaszínűre“ a bányát, megmondják, hogy szép, de nehéz mesterség, amely odaadást — mint mondani szokták — olyan embert követel, akinek helyén van a szíve. Számosán vannak olyan vájárok, műszaki vezetők, akik pihenőidejükben is meglátogatják a fiatal munkásakat és nemcsak a munkában, hanem az életben szerzett tapasztalataikat is szívesen átadják nekik. Mégis a szép példák, az eredmények ellenére még gyenge a „Nevelj új bányászt"-mozgajom eredménye. Mi ennek az oka? Első és talán legfontosabb aiz, hogy kevesen vesznek benne részt. Minden aknán többszáz régi, szakmáját jól értő, úgynevezett tősgyökeres bányász van és mégis, ha aziránt érdeklődik valaki, kik foglalkoznak jól az új munkásokkal, — jó, ha 10—20 embert felsorolnak. Kevés ez. Meg kell kérdezni akár Pécsibányatelepen, akár Vasason egy aknászt, körlet aknászt vagy bánya- mestert.: hogyan lehetne elősegíteni a terv jobb teljesítését? A válasz ez: embert,, embert, embert, mert kevés a Létszám. A front,mesterek közül számosán ugyanezt mondják. — És mégis az új munkást sokan nem becsülik eléggé. Nem egyszer durvaság, türelmetlenség nyilvánul meg velük szemben és számosán úgy tesznek, mintha ők maguk már a bölcsőben tanulták volna a hányászságot. Az aknákon lévő üzemi szakszervezetek még keveset tettek annak érdekében, hogy minden vájárnak, műszaki vezetőnek szívügyévé tegyék az új munkások nevelését, segítését. Nem mindegy hogyan beszél a vájár, a műszaki vezető az új munkással Ha így szól hozzá: „Na, maga már megint mit csinál?" — aligha segíti elő, hogy az új munkás bányász maradjon. Sok az ilyenirányú panasz. István-aknán sokan panaszkodnak Tátrai és Grósz bá- nyaimestenekre. Nem azért, mert nem értik alaposan mesterségüket. Errői szó sincs. Azért panaszkodnak, mert ritkán válogatják meg, hogy kit hogyan szólítanak meg, nem egyszer durvák. Ez nem erény. Sajnos, ilyen panasz nemcsak Tátrai és Grosz bányamestereikre hangzott el. Az új munkások nevelésével nemcsak „globálisan“ kell foglalkozni. Az apró, a jelentéktelennek látszó kérdések és kérések türelmes megválaszolása, elintézése fontos részét képezik a nevelésnek. Ha a legény otthonokban lakó új munkás arró' panaszkodik az otthon gondnokának, hogy reggelire kevesebb szalonnát kapott, mint amennyi az előírt, ne azzal „intézze“ el, hogy „majd holnap többet kap" — hanem a panaszos megnyugvására járjon el és intézze el azonnal a sérelmet. Az új munkások az ország különböző területeiről kerülnek 'ide, különböző hibákkal, ki többel, ki kevesebbel. E hibák elleni türelmes munka is a neveléshez tartozik. Előfordult István-aknán Szabó Jánossal, hogy vasárnap többet ivott a kelleténél. Hétfőn rosszul érezte magát, „beteg“ volt. Műszakot mulasztott. Másnap, amikor ismét megjelent, szégyenkezve kérte Tamási István főmérnököt, engedje meg, hogy behozza mulasztását. A jó szó, a nevelés helyett ezt kapta: „Magával nem tárgyalok!“ Szabó János három éve került Ist- ván-aknára. Azóta egy igazolatlan mulasztása sem volt. A válaszon úgy elkeseredett, hogy el akart távozni az üzemtől és csak hosszas kérlelés után volt hajlandó elhatározását megváltoztatni. Ez az eset Tamási István főmérnöknek is jó iskola volt.. F.gy másik eset. Nagy József (8) körletvezetőhöz egyízben azzal a kéréssel fordult egy dolgozó, hogy ossza be őt magasabb munkahelyre, mert az alacsony helyen való dolgozást nem tanácsolja neki az orvos gyomra. miatt. Kérését elutasította azzal, hogy ,giincs olyan munkahely, amelyik ne lenne alacsony"(?) Ezt talán elhitte volna a Széchenyi-téri cukor ka árus, de Suba Pál, a panaszos, aligha. így nem szabad foglalkozni munkásokkal, legyen az régi ^ vagy új. István-aknán nemrég a műszaki vezetők értekezletet tartottak, amelyen a dolgozókkal, az új munkásokkal való foglalkozást tárgyalták. Mindenki szeretné, ha az értekezlet nyomán sok szép eredmény születne, de a többi kerületben is tovább nőnének az eredmények, s kevesebb lenne a hiba. Fel kell é'esTteni a pécsvidéki bányákban az egyhelyben topogó „Nevelj új bányászt“-mozgal- mat. Ez a kongresszusi verseny sikerének, a terv teljesítésének igen fontos feltétele. „Vetítik a tavaszbúzát az OF A-földeken is« Községünknek még egy héttel ezelőtt megoldhatatlannak látszó problémája volt a tavaszbúza vetésterv teljesítése. 90 hold állami tartaléktőid állott a tanács kezelésében és nem tudtuk — miként szerzünk igát a bevetéséhez. Pénzünk ugyan volt a költségre, de a gazdák nem nagyon buzgólkodlak. Tanácsülést hívtunk össze és ismertettük a gazdákkal a nehézségeket. Ezt a tanácsülést összekötöttük pártunk III. kongresz- szusúra tett felajánlásokkal is. Az eredmény nem maradt el. Mihályi Béla mecsekrákosi gazda felállt és felajánlotta: határidő előtt eleget tesz beadásának és az OFA- földekböl három holdat elvet. Utána Tóth József emelkedett szólásra es öt hold tartalékföld elvetését vállalta. Egymásután jelentkeztek a dolgozó parasztok: Kislégi Imre, Sütő Lajosné, Beli József, Csiszár Kálmán. Gotthár István, Vancsa József, Sebők Ferenc, Mészáros Mihály, Gyura József és Sebők Lajos. Valamennyien csatlakoztak a kongresz- szusi versenyhez. A tanácsülést követő napon meg-» mozdult a határ: a gazdák megkezd-< ték felajánlásaik teljesítését, napról- napra nőtt a tavaszbúzával elvetett területek nagysága. Mire ezek a sorok megjelennek, Mecsekrákos község dolgozói tavaszbúza vetéstervük nagyrészét teljesítik. A tanács körzetéhez. tartozó orfűi Dózsa tsz —t pedig eredetileg nem szerepelt a tér vében — öt hold tavaszbúzát veteti el, A kongresszusi verseny tehát kibontakozott községeinkben és biztosak vagyunk benne, hogy Mecsek- rakos, Mecsekszakál, Bános és Orf* egy-két héten belül már nem lesznek „szégyen-községei“ a sásdi járásnak. ' BALÁZS JÁNOS tanácselnök
