Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-14 / 88. szám
A minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásának megszilárdításáról Gazdag mandarin-termés A minisztertanács határozati az 1953—54. évi fűtési idény befejezéséről A Min Hou járás gazdag mandarin termésének szürete Fukien tartományban. Délkelet-Kina tengerparti tartományából, Fukienből, a Min Hou járás híres mandarin-termő vidékéről gazdag termési hírek érkeztek. A Min Hou mandarint, mely kiválik nagyságban és dús '-des lé tartalmával, nagymennyiségben szállítják a hazai és a külföldi piacokra. A Fukien tartomány helyi termény társaságának Min Hou-i mandarin feldolgozó gyára, a mandarinokat nagyság és minőség szerint osztályozzák, mielőtt becsomagolják és elszál lítják őket a külföldi és a hazai piacokra. A képen a gyár csomagoló osztályának egyik sarka. Hugo Pau', Németország Kommunista Pártja e'niftségM tagja kiszabadult Adenauer börtönéből A minisztertanács nagyjelentőségű határozatot hozott a termelő- szövetkezetek pénzgazdálkodási rendszeréről. A határozat szabályozza a termelőszövetkezetek egész pénzgazdálkodását, kitér a terme ő- szövetkezeteknek és állami szerveknek a pénzgazdálkodás területén je entkező kapcsolataira, foglalkozik a vállalatok és a termelőszövetkezetek közötti pénzügyi kérdések rendezésével. A határozat biztosítja a termelőszövetkezetek önálló gazdálkodását. A határozat célkitűzéseinek megvalósítása a termelőszövetkezetek megerősödését, a tagok jövedelmének fokozását eredményezi majd. A terme’őszövetkezeti gazdálkodás irányítása szempontjából jelentős .az a rendelkezés, hogy a terme őszövetkezetek bevételi és kiadási költségvetését — az eddigi naptári é.,v helyett — a zárszámadási időszakkal egyezően, november elsejétől a következő év október harmincegyedikéig teriedő időszakra készítik el. Ilymcdon a terme'ő- szövetkezetek vezetőségének és tagságának média lesz a költség- vetés megvalósítását e lenőrizni és a tapasztalatokat a következő gazdasági év előkészítésénél hasznosítani. A termelőszövetkezetek önállóságának fokozottabb biztosítása és a gazdálkodásért való felelősség növelése érdekében kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek esősorban saját eszközeikkel, saját bevéte'eikből gazdálkodnak. Ebből teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket, fedezik termelési és egyéb kiadásaikat és ebbő! biztosítják a tagok részesedését is. A saját bevételekből, a közgyűlés határozata a apján, az elvégzett munkájuk arányában a tagok részére rendszeres munkaegységelőleget lehet biztosítani. A határozat szabályozza a termelőszövetkezetek hitel- ellátásának fc'tételeit A szabályozásnak az a célja, hogy a saját lehetőségek te jes felhasználása után, az arra rászoruló termelőszövetkezeteket az állam rövidlejáratú termelési hitelekkel, közép- és hosz- szúlejáratú beruházási hitelekkel segítse. Hitelt indokolt esetben csak o yan termelőszövetkezet kaphat, amely bankszámlával rendelkezik és bevételeit a bankszámlán tartja. A bnnkfiók és a termelőszövetkezet közötti kapcsolatot a termelőszövetkezet és a bankfiók között kötött írásos megállapodás szabályozza. Ezt a megái apodást a termelőszövetkezeti közgyűlésnek kell jóváhagynia. A bankszám'ák felett kizárólag a termelőszövetkezet rendelkezik, a bankfiókok csak a termelőszövetkezet meghatározott formában tett írásos rendelkezése alapján teljesíthetnek a szám ákról kifizetéseket. A termelőszövetkezeteknek viszont az a kötelességük, hogy fennálló kötelezettségeiket időben haladéktalanul kiegyenlítsék. Abban az esetben, ha valamelyik termelő- szövetkezet kötelezettségeinek nem tenne e'eget, kizárólag bírói úton lehet ve’e szemben eljárni. A határozat azonban biztosítékot teremt arra, hogy lehetőleg minél kevesebb^ legven a kötelezettségek teljesítése körüli vita. A határozat ugyanis intézkedik arról, hogy a termelőszövetkezetek nevében. a termelőszövetkezeteknek „ közgyűlés által arra felhatalmazott vezetőin kívül, senki megrendelésüket ne eszközölhessen. A rendelkezés megszegőivel szemben csalás címén eljárást kell indítani. Bizonyos, hogy a minisztertanácsnak ez a rendelkezése a terme’őszövetkeze- tek és a részükre sza'Iító vá lalatok között a múltban gyakran előforduló vitákat nagyrészt meg fogja szüntetni. A határozat számos könnyebbséget hoz a termelőszövetkezetek munkájában. így a posta közbeiktatásával egyszerűbbé teszi a bankszámlákról történő pénzfelvét. Az 1913—54. évi fűtési idény 1954. április 15-én befejeződik. 2. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények, iskolák, egyetemek, napköziotthonok, valamint az állami baettintézet. az ál'ami Operaház, és az Operaház Erkel Dullcs és Eden tanácskozásról London (MTI): A londoni rádió jelentése szerint Eden angol, és Dul- es amerikai külügyminiszter hétfőn egész nap, szinte megszakítás nélkül tárgyalt. A két külügyminiszter Churchill’ miniszterelnökkel vacsorázott. A londoni rádió szerint a megbékélésekről mindaddig nem adnak ki jelentést, amíg Dulles Párisban nem tárgyalt Bidault, francia küliigymi- lisztcrrel. Az amerikai külügyminiszter ked- icn délután kezdte meg párisi tárgyalásait, telt és a bankszám'ára történő befizetéseket. Intézkedik a határozat arról is, hogy a termékeiket értékesítő terme’őszövetkezetek követeléseikhez gyorsan, bürokrácia- mentesen jussanak hozzá. Kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek követeléseit jogosulatlanul visszatartó vállalatokkal szemben a terme őszövetkezetnek bün- tetéspénz felszámítására van joga, súlyosabb esetekben pedig a ter- me'őszövotkezetek követeléseit visz- szatartókkal szemben bűnvádi eljárást kell indítani. Igen jelentős a határozatnak az a rendelkezése, melynek alánján a benkfióVnk n termelőszövetkezetek pénzgazdá kodásának lebonvo'ítá- sában, bevételeik beszedésében messzemenő segítséget és támogatást nynjtanak a termelőszövetkezeteknek. A tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályát a határozat hasonló segítségre köteie-ri, n termelővezése és elszámolása tekintetében. A határozat összes egyéb Intézkedései is nagy segítséget jelentenek a termelőszövetkezetek számára, elősegítik a termelőszövetkezeti gazdá'kodás megerősödését, a tagság és a termelőszövetkezet jöve- de’mének, vagyonának gyarapodását. Színháza helyiségeiben április 15-e után — a külső hőmérséklettől fiigget'eniil — fűteni 'ehet akkor, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 Celsius fok alatt van. 3. 1954. május 1-e után — a külső hőmérséklettől függetlenül — a fűtést a második pontban felsorolt szerveknél is meg kell szüntetni. Biiiciier alkancellár Adenauer üzenetét vitte Dúl esnek Londonba Berlin (MTI) A Deutschlandsender német demokratikus rádió közölte, hogy Blücher alkancellár, aki vasárnap váratlanul Londonba utazott, Adenauer üzenetét vitte Dullesnak. Adenauer kérte Dullest, hogy ne ’egyen engedékeny az angol és a francia kormánynak az indokinai kérdéssel kapcsolatos „akadékoskodásaival'1 szemben. A bonni kancellár tudatta Dulles- real, hogy a bonni kormány nyomban a nyugatnémet zsoldoscsapatok felállítása után „kész ötven-hatvan- ezer embert Indokínában beve'.ni." cÁ üzent kút Csaücska vállat von. — Esetleg. Leül a karosszékbe, íróasztala leg nsó fiókjából üveget, kupicát vesz »lő s felhörpint egy korty jószagu ■zilvóriumot. — Ehh, ez igen! No szóval, jobb ha ezúttal praktikusabban gondolkodunk. Dohányt, cigarettát, pipát, pénztárcát, bicskát, főzőkanalat s más efféle hasznos holmit kell osztogatnunk. — De hiszen így valóságos bazárt csinálunk a templomból. — Ugyan! Templom lesz az ezután is, olyan, amilyen eddig von És ha neked nem pászol a szájad izéhez, hát majd nem a templomban hanem a templomkertben osztjuk az ajándékot. — Rendben van.*De honnan szeriünk pénzt a befektetéshez? — Majd ad az Oroszlán. — Kicsoda? — Hát Oroszlán Bertalan. Ne félj, van neki pénze. Most adott el három hízót, ha jól tudom, köze! ötezer forintnyi summát vágott zseb re egyösszegben. Az ötből kettőt kölcsönveszünk, az nekünk elég lesz. — De ideadja-e? Csaücska elnézően mosolyog, — Hogyne adná. Űrnapja után visz izakapja a pénzét, s emellett öt per- kentet kap a tiszta bevételből. Sza- adj csak át hozzá s monod meg ne- <i, jöjjön ide. Hadd beszélgessünk vele, mielő.t nyakára hág a pénzének. Bernét indulna, de ebben a pillanatban kopogtatnak az ajtón. Csa- icska villámsebeien elsüllyeszti a izilvóriumos üveget, felü.i a szentek 'letérői szóló vaskos könyvet s csak ■zután invitálja beljebb a váratlai átogatót. — Tessék. Berlin (MTI) Adenauer hatósága: a nyugatnémetországi munkástömegek követelésére kénytelenek voltak szabadonbocsátani a karlsruhei börtönből Hugo Pault, Németország Kommunista Pártja elnökségének tagját, a párt volt parlamenti képviselőiét. Hugo Pault Adenauer újrafelfegy- verzési politikája . ellen folytatott harca miatt az alkotmányvédő hivatalnak nevezett nyugatnémet Gestapo 1953. decemberében tartóztatta le. III. ¥J ->rnát leveszi a szemüvegét, az-** után újra felteszi — Hát az hneg hogyan lehetséges"’ Csaücska lefújja a port az ügyes p’ébáma-alaDftó ábrázatáról s közelebb jön. Húsos szájával akkorát cuppant, hogy kiha'.’atszik a kertbe — Tudod-e, Bonifác atya miképpen virágoztatta fel a szent helyet7 — Gondolom, imádkozással. — No persze avval is. De attó1 még nenrgen jöttek volna a zarándokok, mivel a gyarló emberi természet erősen kívánja a földi javakat. Ez már így van. mit tehetünk róla. Boldogult Bonifác atyánk jó tudta ezt s gondja vo’t rá. hogy s jámbor hívek ne csak áhítatban, hanem ételben-italban. pihenőhelyben se szenvedőnek szükséget. — Szóval... értem. — No látod! És.mit gondolsz, amit akkor meg lehetett csinálni, azt mos: nem lehet? Miért ne lehetne7 Segíts magadon, isten is megsegít! Egy kis befektetéssel úgy fellendítjük a kegyhely forgalmát, hogy meg se állunk a havi négyezer forintnál. — Befektetés? Dehát mire? Es k’- töl? Mert nekünk nincs pénzünk. Csaücska elemében van. — Höhó barátocskám, hiszen éppen ezt sütöttem ki! A szent kút iránt, mi. tagadás, megcsappant az érdeklődés. Sajnos, az emberek már nem olyan imádságos lelküek, mint régen voltak. Meg hát a kútban csak ,yíz van, mi más volna benne. — Igen, de csodatevő viz! Csaücska bizonytalanul bólogat. — Az, az... persze, hogy az. A plébánia régi iratai föl is emlegetnek néhány csodálatos gyógyulást Nem tudom már, hogy hívták az illetőket. a betegségükre se emlékszem. Különben is, régen volt az nagyon régen. — És mostanában? Semmi se tö- tént? — Nem Azaz. hogy történt, de a igen kínos eset volt s alaposan megDOUOZYIMRE: tépázta a kegvhely tekintélyét. — Miféle eset? — Puttonyos tisztelendő atya, az előző plébános egyszer elhatározta hogy megfürdik a szent kút vizében Reumája volt s abban reménykedett hogy ez a víz majd meggyógyítja. « — És?--- Hiszen lehet, hogy meggyógyí- ’otta volna. Csakhogy erre nem került sor. Szegény plébános úr, amikor kimászott a vízből, megcsúszott ~ kezét-Iábát törte. — Rettenetes. — Biz az. S annál rettenetesebb mert a plébános úr öreg volt már ’úl a hetvenen: a sok törést, zúzó- dást ki se tudta heverni. No de, békességet a holtnak, boldogságot az élőnek! Szóval víz van a kútban Bernát fiam, s a víz egymagában nem nagyon csábítja az embereket Arra gondoltam, hogy néhány aprósággal, amit ajándékképpen oszta nánk ki a búcsúnapi szentmisék után. jobb kedvre deríthetnénk a '.arándokokat.-- Igen? — Hát persze. Ne felejtsd el, a zarándokút pénzbe kerül. Már pe- iig az emberek szívesen veszik, ha i leikivígasztalás mellett valam megfoghatót is kapnak pénzükért. — Az ám, de annyi ajándékot nem bírunk venni, hogy mindenkinek lusson. — Nem is kell. Nem az a fontos hogy mindenki kapjon: mindenki Ív egye, hogy kap! Bernát kinyújtóztatta ösztövér lábait az asztal alatt. — Ez igaz. Azt hiszem, hasznm gondolata támadt, tisztelendő atyám "Ben, igen. ha tíz-húsz olvasót, oltóbb ímakönyvet ingyen széjjeios?- tunánk a hívek közt... |Z ádár András lép be, a plébá- niával átellenben Lakó tehetős középgazda. Pápista ember volna s innék okáért Csaücska minden esz- .endőben kiszorítja belőle az egyházi adót: hanem a templomban ritkán fordul meg, vasárnap is leginkább a gazdasággal vesződik. Most se pápis- ána-k, se kálomistának, nem látszik. Mérges, majd széjjelveti a harag. — Panaszkodni jöttem, plébános úr. — Csak nem? — De! — Aztán mi a baj, lelkem, gyermekem? Kádár a térdeplőre dobja permet- .ével összefröcskölt, viharvert kalapját. — Tengelyt akasztottunk Köböllel, Avval a kelekótya harangozóval. Csináljon vele valamit, plébános úr, mert ha engem egyszer elhágy a .ürelem, elhegedülöm rajta a szent Dávid nótáját. — Dehá. miért? — Miért? Idehallgasson, plébános ár. Mióta az eszemet bírom, mindig íbből a kútból hordtam a jószágnak a vizet. Apám is idejárt vízért, öreg apám is, meg annak az apja is, bizonyosan. Csaücska bólogat — Igaz— Nohát, ez a bolond Hőből ma reggel elém áll s azt mondja: lezár- ,uk a szent kutat, mától fogva nincs víz. Hiába erősködtem vele, mar majdhogynem a vödröt is hozzávág- am, nem tágított. Micsoda dolog ez j lé bános úr? Csaücska eltűnődik. — Hm. Nyugodjék meg. fiam. — Hogy az is ... hogyan nyugod- jk meg, amikor a jószág szomjar nőg az istállóban, nekem meg nincs vizem? — Nyugodjék meg. Hőből harangozó feLsőbb utasításra cselekede.t Bernát rövidlátó szeme megrebben. Most hallja először, hogy a kutat lezárták. Kérdezősködne, de Csalicska szigorú pillantását látva, inkább íallgat. K^dár András ellenben nem íallgat. — Miien éré? Felsőbb utasításra? Honnan jött az utasítás? — Tőlem! Kádárnak leesik az álla. — Plébános úrtól? De hogyan, niért? — Mert a kútban szent víz van, iwal nem lehet marhákat itatni. — Már hogyne lehe.ne. Hiszen eddig is lehetett. Csaücska felemeli a mutatóujját. — Elég hiba, hogy hosszú időn át méltatlan célokra fecséreltük a izent kút vizét. Különben is, magné- úum van a vízben s a magnézium nem használ a jószágnak. — At.ól ne fájjon a plébános úr ’eje! Ártatlan szer az a magnézium. Legfeljebb egy kicsit zajosan emészt a jószág, más baj nem származik belőle. Csaücska hajthatatlan. — Kár a szóért, édes fiam. Nem ős nem, a vízből nem lehet hordani. — Dehát... — Cssss, hadd mondjam végig. Elhatározásomat megírtam a püspök a.yának is, most már én semmit sem lehetek. Kádár felmarkolja kalapját, s dühösen kirobog. Az ajtóból kiáltja vissza, hogy zeng belé a boltíves fo- yosó: — Hát majd odaterelem a teheneimet a püspök úr elé, itassa meg őket! Én ebbe nem nyugszom bele! 'legyek a tanácshoz! Csaücska legyint. — Mehet. Ott ugyan nem tudnak •egiteni a baján. Sajnos a miénken >em. (Folytatása következik) 4
