Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-14 / 88. szám
1954 ÁPRILIS 14 NÄPEö 3 Miért kell segítenünk J-Y JL A A—- A L Alk V * JL UV|^t u m c« «.m a kisárutermelő parasztgazdaságokat ? „ A* utóbbi időben egyre több elv társ fordult kérdéssel a propagandistákhoz. a szerkesztőséghez: „Miért kell segítenünk a kisárutermelő parasztgazdaságokat?“ A propagandisták munkájának megkönnyítésére, a kérdés megválaszolására közöljük az alábbi cikket. A szocialiimus gazdasági alaptörvénye hazánkban is érvényes. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó nép növekvő szükségleteit egyre bőségesebben elégítsük ki. Ahhoz, hogy e követelménynek ele get tudjunk tenni, a mezőgazdaságnak egyre több élelmiszert, ipari nyersanyagot kell termelnie. Mai viszonyaink között, a kapitalizmusból á szocializmusba való átmenet idején ezeket a megnövekedett szükségleteket a szocialista szektor: az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek még nem tudják kielégíteni. Ebből következik, hogy a szocialista szektor fejlesztése mellett a kisáruterme- lő parasztgazdaságok segítése, terhelésük színvonalának emelése nélkül, nem lehet az életszínvonalat gyors ütemben emelni. Ezért az átmenet gazdaságpolitikájának előkeli segítenie a kisárutermelő parasztgazdaságokban rejlő lehetőségek kibontakozását: személyileg érdekeltté kell tenni a parasztokat, hogy termelésüket fokozzák, több gabonát, ipari növényt termeljenek, több szarvas- marhát, sertést, stb. tenyésszenek. Növeljék gazdasági felszerelésüket, egészítsék ki kisgép állományukat, több műtrágyát alkalmazzanak. A kispar- cella engedte keretek között maximá lisan hasznosítsák az élenjáró módszereket. Növeljék a piaci felhozatal mennyiségét és minőségét. Az átmenet gazdasági politikájúik e célkitűzései megegyeznek a kisárutermelő parasztgazdaságok érdekeivel. A kisárutermelő parasztnak is érdeke, hogy növekedjék terme- lése, hogy ezáltal növekedjék jövedelme, életszínvonala. Ugyanakkor a kisárutermelő parasztgazdaság árutermelésének növekedése, a város, a munkások, az értelmiségiek, az alkalmazottak jobb ellátását jelenti. Ezért most és még több éven át a szocialista szektor fejlesztése mellett, a kisárutermelő parasztgazdaságok termelésének növelése, feltétele a város jobb ellátásának. A hibák közt, amelyeket gazdaság- politikánkban elkövettünk, az egyik az volt, hogy nem vettük elegge fi- gyelemoe a kisáiuiermelésben rejlő tehetőségeket, előnyös hatását a szükségletek kielégítésére. 1938-hoz viszonyítva mezőgazdasagunk termelésének színvonala, minősége javult. Ma kataszteri holdanként 60 kilóval több gabonát takarítunk be, új kultúrnövényeket honosítottunk meg megyénkben is. A felszabadulás előtt megyénkben ismeretlen volt a gyapot. 1952-ben 1*-®Ó4 kát. hold, 1953 évben pedig már 13.602 kát. holdra növekedett a gyapot vetésterülete. Tízezer holdakkal növekedett az őszi mélyszántás, a ___wv vkl. Udái lucijoz-antaa, a fe rlohántás, a keresztsoros vetés területe. A mezőgazdaságban mély gyökeret Vert a tér meloszovetuezeti nrozgalom. A termelőszövetkezetek az 1953. évi adatok alapján a földterület 20.5 százalékával rendelkeztek. Erősödtek az állami, tan- és erdőgazdaságaink, mc- iyek megyénk 26.3 százalékát foglalják el. Megyénk 16 gépállomása egyre inkább betölti feladatát. E fejlődés eilenére sem tudja a mezőgazdáság betölteni ma még feladatát, — elmaradt a megnövekedett igények- tol. Nem képes arra, hogy a munkásosztály, a város élelmiszerellátását jelentősen megjavítsa, 4 emcllcLl még tartalékot ' is gyüjthessünk. Az elmaradásnak egyik oka az, hogy 1940-ben egy elmaradt, termó- erejében kirabolt mezőgazdaságot vet tünk at. Az elmaradás fő oka azonban az, hogy a nehézipar túl gyors ütemű fejlesztése akadályozta a nép- ®a:£das&g többi ágának egészséges fejlődését. Emiatt aránytalanság következett be a népgazdaság egyes ágai között: az ipar és a nehéz- és könnyűipar, a mezőgazdaság között. Ezt az aránytalanságot mutatja beruházási politikánk is. A felemelt ötéves tervben előirányzott 85 milliárd forintból 48 százalékot az iparba, 10—12 százalékot a mezőgazdaságba, négy százalékot a könnyű- és élelmiszeriparba irányoztunk elő. A mezőgazdaság nem kap- meg azokat a gépeket, eszközöket, műtrágyát, stb. amelyek a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlődé- szükségesek lettek volna. E hlKák fokozottan jelentkeztek a kis- középparaszti gazdaságokban. Ezekhez a hibákhoz még hozzájá- rult a túl magas beadási kötelezett- «ég, a különböző állami felvásárló szerződést kötő vállalatok erőszakoskodása, a szabadpiaci korlátozások, és Ezek következménye lett, hogy a us- és középparaszti gazdaságok termelése nem növekedett megfelelően. Fejlődésünk új szakaszában a mezőgazdasági termelés fellendítése ériekében o termelőszövetkezetek erősítése mellett nagyobb figyelmet for- lítunk a kis- és középparaszti gazdaságok fejlesztésére. Vannak elvtár- tak, akik ettől a szocializmus „perspektíváját“ féltik. Az ilyen „félelem“ oktalan. Az állam támogatásának eredményeként a kis- és középparaszti gaz- iaságok jelentős része kétségtelenül bővített újratermeléshez jut. Azzal, hogy tartaléktőidé^ bérel, jószágállományát növeli, kisgépeket vásárol, -átér a műtrágya, nemesített vetőmag használatára, — bővíti, fejleszti gazdaságát. A kormány intézkedéseinek hatására a paraszti gazdaságok ilyenirányú fejlődése máris tapasztalható. A következő példák is ezt igazolják: megyénkben 1781-en vetnék vissza előzőleg leadott földjüket. \ tartalék területeket bérbe vevők száma 1954 január 31-ig elérte a 16.538 főt. A kapiFal ista vis7onvo'< között a kisárutermelő gazdaságok általában nem képesek bővített újratermelésre, de gyakran az egyszerű újratermelésre sem. Csak a kulák- gazdaság képes erre, — a kizsákmányolás, a kisparaszti gazdaságok tönkretétele útján. Ezt jól mutatja a nyugateurópai parasztgazdaságok helyzete is. A kisparaszti gazdaságok tönkremennek, a megmaradt kisparaszti gazdaságok egyre jobban el nyomorodnak, míg a kulák gazdaságok területe növekszik. Ez a folyamat meggyorsult a második világháború utáfi. Ezt mutatja a norvég parasztgazdaságok eladósodása is. Norvégiában ádósságmentes a parasztgazdaságok 18.71 százaléka. Az értékük 30 százalékának erejéig eladósodott a parasztgazdaságok 30.11 százaléka, értékük 30—50 százalékáig a parasztgazdaságok 20.03 száza- 'éka, értékük 50—70 százalékáig a parasztgazdaságok 12.82 százaléka, értékük hetven—száz százalékáig a parasztgazdaságok 5.24 százaléka, nz érték 100 százalékán felül eladósodott parasztgazdaság 1.09 százalék. Mint kitűnik, Norvégia parasztjainak több, mint négyötöde adósságok terhe alatt nyög, csaknem 20 százalékuk a birtok becsértékének 50 százalékát meghaladó mértékben adó sodott el. Népi demokráciánkban az egyéni parasztgazdaságok helyzete lényegesen különbözik a kapitalista országok kis- és középparaszti gazdaságainak helyzetétől. Hazánk nem kapitalista állam, hanem a kapitalizmusból a szocializmus felé fejlődő ország, ahol az államhatalam nem a kizsákmányoló osztályok, hanem a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van. A mi viszonyaink között az egyéni gazdaságok jelentős részében lehetővé válik a bővített újratermelés kizsákmányolás nélkül is — éppen a munkásosztály, a szocialista ipar segítsége, a hathatós állami támogatás eredményekéntl Egyes elvtársak attól „félnek“, hogy a mezőgazdaságot fejlesztő politikánk hatására a parasztgazdaságok, elsősorbn a középparaszti gazdaságok nagy része — éppen a bővített újratermelés révén — „elkulá- kosodik“. Ez a félelem alaptalan. Ezek az elvtársak elfelejtik, hogy i bővített újratermelés nem azonos a kulákosodással, bár szórványosan ’lvezethet hozzá. A kis- és középparaszti gazdaságok bővített újratermelése nem a kizsákmányolásra, hanem maguk és családjuk szorgalmas munkájára épül. A bővített újratermelésből népi demokráciánk viszonyai között nem lehet tömeges kapitalizálódás, kulákosodás. Attól, hogy a középparaszt bővíti gazdaságát, nem kell félnünk. Sőt mi támogatjuk ebben a törekvésében, mert ennek eredménye a nagyobb termés, több hízottsertés, gabona, több tej, zsír, tojás, több mezőgazdasági áru lesz. Mi éppen ezt várjuk tőle. A hozamnak állandó növelése — ami ezzel szükségszerűen együttjár — a paraszti gazdaságok egyrészének bővített újratermelése nélkül, nem tudnánk a mezőgazdaságot gyorsan ejleszteni. Kétségtelenül, amíg a mezőgazdáig jelentős hányadát a magántulajdonon alapuló paraszti termelés ké- oezi, a kapitalizálódás veszélye fennáll és erről nem szabad megfeledkezni. Azonban a kulákosodás veszélyét ">“m szabad eltúlozni. Akik ezt teszik, két alapvető dologról feledkeznek meg. Az egyik: a bővített újratermelésnek határokat szab maga a kisparcella szűk korlátja. A másik, ami ennél még lényegesebb: a dolgozók államhatalma helyes intézkedésekkel elejét tudja venni a kulá- kosodásnak. Ilvenek: a föld adásvételének korlátozása, az adózások, beszolgáltatási progresszió, az árpolitika és a többi. Egész fejlődésünk szempontjából ma egyáltalán nem a kulákosodás veszélye a fő veszély. A főveszély az, hogy e tendenciát eltúlozó elvtársak nem adnak meg minden támogatást, segítséget, az egyénileg dolgozó parasztok, de különösen a megyénk földterületének 16.9 százalékával rendelkező középparaszti gazdaságok fejlesztéséhez. Ezzel a szemlélettel akadályozzák, hogy a kis- és középparaszti gazdaságok több gabonát, húst, zsírt, tejet, zöldséget és gyümölcsöt termeljenek, hogy ezáltal növekedjék egész dolgozó népünk életszínvonala. A fő veszély az, hogy ebből a szemléletből fakadó gvakorlattal megnehezítik a párt politikájának gyakorlati megvalósulását. Az a tény, hogy a kisárutermelő parasztgazdaságok jelentős része képessé válik a bővített újraterme- 'ésre, nem homályosítja el szocialista fejlődésünk perspektíváját. Ezek a kisgazdaságok, a kisparcella szűk korlátái miatt, csak kisrészben tudják alkalmazni a nagy gépeket, az új tudományos módszereket, stb. A szocialista szektorokban a bővített újratermelésnek a lehetősége hatványozottabban magasabb. Ennek nyomán nagyobb terméshozamokat érnek el, nagyobb a jövedelem. Ez teremti meg az alapját az egyénileg dolgozó parasztok meggyőzésének a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Az egész dolgozó nép élelmiszer- és ruházati szükségleteit csak akkor tudjuk egyre jobban kielégíteni, csak akaor lehet a szocializmus építésével párhuzamosan az életszínvonalat emelni, ha a mezőgazdaság szocialista szektorai mellett a kisárutermelő parasztgazdaságoknak is fokozott állami segítséget nyújtunk, ha ellátnak megfelelő mennyiségű és minőségű gépi erővel, ha érdekeltté tesz- szük a termelés állandó növelésében. Ezért a mezőgazdaság fejlesztése és ízen belül a kisárutermelő paraszt- gazdaságok fellendítése, terméshozamának gyors növelése, a szocializmus gazdasági alaptörvénye érvényesítésének szempontjából az elkövetkezendő 2—3 évben a legdöntőbb feladat. A kisárutermelő parasztgazdaságok segítésének programmja a társadalom vezető osztályának, a munkásosztálynak a programmja. A munkásosztálynak mindenekelőtt érdeke a mezőgazdaság fellendítése, hisz ezáltal jobbá, olcsóbbá válik élelmezése, több cipőt, ruhát, élelmezési cikket jelent a munkásosztálynak, az egész népnek. A mező 3azdaságreiienditésén belül, a kisárutermelő parasztgazdaságok termelésének segítése, nemcsak a népgazdaság helyes arányai megteremtésének, hanem egyszersmind az államhatalom, a munkás- varaszt szövetség erősítésének, apárt és a tömegek közti kapcsolat elmélyítésének a kérdése is. VAJDA FERENC a pécsváradi járási párt- bizottság ágit. prop. titkára. 3800 mázsa vasnt, 84 mázsa fámét gyűjtöttek étidig Baranyából Pécsett, a diákok városában, több ezer fiatal gyűjti a vasat és a fémet. Hiba volt azonban eddig, hogy munkájukat nem szervertéit, terv- izcrütlenül járták a várost. Ennek elkerülésére az elmúlt bé' végén a DISZ bizottságon az általános iskolák úttörő csapatvezetői, a közép- és főisko’ák DISZ titkárai közösen 31 vasgyfijtő kerületre osztották a várost. Ezen belül az Iskolák a rájuk bízott területet osztályonként, Illetve brigádonként utcák ra, házcsoportokra osztották fel. A pécsidhez hasonló módszer szerint kutatják fel a hul-'ad ék vasat, fémet a szigetvári általános iskolások is. Szeívczett munkájuk eredménye, hogy vasárnap 12 mázsa ház tartási vasat szedtek össze. Hétfőig a baranyai vas és fém- gyűjtők 3800 mázsa vasat és 84 má- 'sa fémet szállítottak a MÉH telepeire. Ssovhosunk a fejlődés útján Irta: L M. GORJUNOV, a Sztavropol határterületi „Komszomolec" szovhoz agronómusa A Dunántúli Napló levéllel fordult az 19öTben megyénkben járt szovjet varasztküldötség tagjaihoz, kérve, írják meg, mit fejlődött azóta kolhozuk, szovhozuk, gépállomásuk és hogyan készültek tel a tavaszi munkákra. A szovjet elvtársak nem felejtették el a Baranyában töltött napokat és a többezer kilométer távolságból hamarosan megjött a válasz. A vasárnapi számunkban megjelent levél u'án — melyet Fjo. dór Vanyctvkin elvtárs, a Tambov területi Lenin kolhoz elnökhelyettese írt, — ma 1. M. Gorjunov agronóniis elvtárs beszámolóját ismerhetjük. TV agyon örülök, hogy baráti kap- ” csolataink nap, mint nap erősödnek és fejlődnek. A szovjet és a magyar nép kéz a kézben halad az alkotás és a béke útján. Ezért érthető az az óriási érdeklődés, amelyet a két nép egymás élete iránt tanúsít. Ez az érdeklődés a kölcsönös ta- lá’kozásokban'és a levelekben is kifejezésre jut. a magyar parasztok az iránt érdeklődnek, hogyan mennek a dolgok a mi szovhozunkban. Munkásaink, szakembereink és tisztviselőink, éppen úgy, mint a többi szovjet ember, nagy alkotó munkával vannak elfoglalva. A párt nak és a kormánynak a mezőgazdaság továbbfejlesztésére irányuló intézkedésein fellelkesedve harcolunk a szovhoz-termelés Valamennyi ágának gyorsütemű fejlesztéséért. A szovhoz főként állattenyésztéssel foglalkozik. Állattenyésztő telepeinken több mint 15.000 tehenet, lovat, sertést, juhot és baromfit tartunk nyilván. Ezenkívül 739 méhcsaládunk van. Legfőképpen sertéseket tenyésztünk, ezeknek száma meghaladja az 5.500 darabot. Kollektívánk nagy gondot fordít arra, hogy a lakosság ellátása céljából minél több állattenyésztési terméket adjon be az államnak. A szov hoz tavaly az államnak több mint 10.459 mázsa húst, 9.186 mázsa tejet. 225.000 darab tojást, 108 mázsa gyap jut, stb. adott be. Az állam ezenkívül nagymennyiségű búzát, szőlőt, zöldséget, görögdinnyét kapott tő- ’ünk. A szovhoz jövedelme az ötödik ötéves terv három éve alatt 4.324.000 rubelt tett ki. Szovhozunk kollektívája azért harcol, hogy a gazdaságot még jövedelmezőbbé tegye, a mezőgazdasági és állattenyésztési termékek hozamát növelje. Állattenyésztőink vállalták, hogy minden anyakoca után 18 malac-szaporulatot érnek el és mindent elkövetnek, hogy a ma- ! lacok két hónapos korukban legalább 18 kilogrammot nyomjanak. Áz idén legnagyobbrészt zsírsertéseket és félzsírsertéseket fogunk beadni az államnak. A fejőnők versenyt indítottak, hogy a tehenek át- ’agos tejhozamát legalább 2.300 literre emeljék. Nagy gondot fordítunk a szovhoz- földek termőképességének emelésére. Sztavropo'ban az idén későn jött el a tavasz. Az elmúlt években a gabonák vetését rendszerint március ban fejeztük be, de az idén csak április elején fogunk hozzá a tavaszi mezei munkálatokhoz. Nagy munka vár ránk. Hiszen a szovhoznak több mint 10.000 hektár felszántható földje van. Ennek megmunkálásához ele gendő traktor, kombájn, gépkocsi és mezőgazdasági szerszám áll rendelkezésünkre. A nagyteljesítményű gépek és a jól képzett szakemberek lehetővé teszik, hogy gyorsan végezzük el a tavaszi vetést, a vetések árpását és a termés betakarítását, bben az évben hektáronként legalább 20 mázsa gabonát, 120 mázsa burgonyát, 400 mázsa takarmányrépát stb. kell betakarítanunk. Már ősszel megindítottuk a harcot a bő termésért. A szovhoz elsőrendű őszi vetőmagot vetett. A vetést kizárólag ugarba, sűrűSoros, és keresztsoros módon végezzük. A tavaszi növények alá előkészítettük az ősziszántást és a tiszta ugart, valamint a szabványminőségű vetőmagot. Maradéktalanul bevezettük a komplex téli agrotechnikai rendszabályokat. A földekre nagymennyiségű istállótrágyát hordtunk ki. Beszereztük a műtrágyát. Az egész vetésterületen elvégeztük a hó-visszafogást. Határidő előtt befejeztük a traktorok, kombájnok és a munka- géoek javítását. iy| őst folyik az őszi vetések íej- •LTi trágyázása — kihordjuk a hamuval és a baromfitrágyával kevert műtrágyát. Úgy gondoljuk, hogy a tavaszi vetést hat munkanap alatt befejezzük. A kapásnövényeket záros határidőre kizárólag négyzetes fészkes módon vetjük el. A gépek legtökéletesebb kihasználása érdekében alaposan tanulmányozzuk az élenjáró gépkezelők mód szereit, akik a különböző fajta traktorokon nagy teljesítményeket értek el. Minden gép műszaki karbantartására grafikont készítettünk, hogy a mezei munkák egész tartama alatt eredményesen tudjuk elvégezni a tervszerű megelőző javításokat, öt mr.zgóműhely nyújt majd műszaki segítséget a gépkezelőknek közvetlenül a földeken. A mezei munkák idején a traktorok operatív irányítása rádió segítségével történik. E célból minden traktorcsoportnál rövidhullámú rádióállomást állítunk fel és így a brigádvezető kapcsolatot tarthat a szovhoz központi maJ jorságával. A szérűkön és a magtárakban a magok osztályozásával, szárításával és kezelésével kapcsolatos munkát a múlt évben teljes egészében villamosítottuk, illetőleg gépesítettük. A széna és a silónövények betakarítását is gépekkel végezzük. Mindez lehetővé tette, hogy sok munkáskéz szabaduljon fel. A szovhoz kollektívája nagy munkát fejt ki, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos munkaigényes folyamatokat gépesítsük. Négy sertéstenyésztő telepünk van, mind a négyben űj szabvány- takarmánykonyhákat építettünk, eze két takarmányfüllesztő berendezéssel, szénaliszt őrlésére malommal, répavágó géppel és répamosóval szere! lük fel. Ezeket és ; többi gépeket i“ villanymotorral hajtjuk. A hizlaldában, az ólakban és takarmányra jnyhában bevezettük a vízvezetéket. Befejeztük a telepeken a csille- pályák építését. A. tejgazdaságban önitatót, fejőgépet szereltünk fel, a iuh-te'.epen két aklot építettünk és viilany-nyirógépet állítottunk fel. A szovhoz igazgatósága nagy gondot fordít arra, hogy a gépkezelők számára kedvező életkörülményeket biztosítson. Az állattenyésztő telepeken nemrég a szovhoz pénzéből 9 lakóházat építettek és a munkásokra k 22 ház építésére kölcsönt folyósítottak. A munkásoknak orvosi rendelők. fürdők, kultúrtermek, könyvtárak, napköziotthonok, rádióközvetítő állomások állnak rendelkezésére Hét boltunk és áruházunk van. aho. a gépkezelők a szükséges árucikkeket megvásárolhatják. A szovhoz munkásai részére sok különböző újságot és folyóiratot járatunk. A telepeken filmeket mutatnak be. gyakran lépnek fel művészet' együttesek. A magyar népnek legmelegebb üdvözletemet küldöm és kívánom, hogy új élete felépítéséért es a szocializmusért vívott harcában további sikereket érjen el. Jóivégzetl munkéiu’s mtlisll gazdalársaikat is segítik Sándor János és Rózsa Ferenc do gozó parasztok Egymással versenyben szántanak-vetnek Sándor János magyarbólyi és Rózsa Ferenc kis- kassai dolgoeó parasztok. A pártkongresszus tiszteletére indított párosversenyük követésre buzdította a többi baranyai parasztot is. Több, mint kétezren vállalták, határidő előtt fejezik be a tavaszi munkákat földjükön. Sándor Jánosnak a lóhere és a kukorica kivételével március végén már valamennyi tavaszi veteménye földben volt. ö mutatott példát a tavaszbúza vetésére a magyarbólyiak nak, akiik igen húzódoztak ettől. Bár az ősszel a terv szerintinél többet vetett búzából és vetései jól teleltek, fennmaradó ötszáz négyszögöllel földjén tavaszbúzát tér-1 melt. Ezt látva gazdatársai is . egymásután jelentkeztek cserevető- magéri. Sándor János, mint a falu egyik legjobb népnevelője, meggyőzte a kétkedőket a takarmánytermő területe növelésének fontosságáról. Legtöbben azért vonakodtak, mert lu- cemamaghoz nem tudtak hozzájutni. Amikor azonban elmondotta nekik, hogy ő már tavaly is lóherét vetett, mégpedig jó eredménnyel, — és az id én szintén 16 kilogramm lóheremagot vásárolt — két nap alatt 230 kilogramm lóheremag fogyott ed a földművesszövetkezeti boltban. A kiskassai Rózsa Ferencnek március 28-án már csak a lucerna- földje fogasolása volt hátra, elkészült a cukorrépa és a mák vetésével, az ősziek fej- trágyázásával. így felszabadult fogatjával most azokn&k segít, akiknek nincs igaerejük, hogy mielőbb elkészüljenek a talajműveléssel, vetéssel. Esténként pedig sorra járja szomszédait, elbeszéli mit látott Ma- gyarbólyon, a megye kiváló gazdájánál és a maga munkájáról szintén számot ad. így érte el, hogy gazdatársai többek között 25 hold borsó, lettese és tavasai bükköny termeiéaé- na kötöttek szorzódért.
