Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-02 / 78. szám

DUNÁNTÚLI yn&motmtqju EoraSucTEK! 1 A MAI SZAMBÁN: A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok kormányához (2. o.) — Nagyszabású ünnepségek lesznek országszerte Jókai Mór halálának 50, évfordulója alkalmából (2. o.) — A pártélet hírei (3. o.) — Tegyük eredményesebbé a „Nevelj új bányászt“-mozgalmat a pécsi bányákban! (3. o.) — Levelezőink írják (3. o.) — Messiik gondosan szakszerűen szőlőinket! (4. o.) — Az újhegyi erőműben hatvan fokos melegben határidő előtt megjavították a kazánokat (4. o.) AZ MDP BARAN YA MEGYEI PÁRTBI ZOTTJÁCÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 78. SZÄM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1954 ÁPRILIS 2 Építkezzünk olcsóbban! Építőiparunk dolgozóira ezévben is nagy feladat hárul. Elsősorban a fo­kozott lakásépítések követelnek az eddiginél jobb, tervszerűbb munkát az építőipar fizikai és szellemi dol­gozóitól. Megyénkben póriunk és kor­mányunk intézkedései nyomán álla­mi eszközökből mintegy 1267, a kis- lakásépítési-kölcsönakció keretében 500, a bányász sajátház építési ak­ció keretében 330, szövetkezeti ala­pon pedig 71 lakás épüL Ezenkívül jelentős összeget fordítunk a laká­sok karban-artására, házak tatarozá­sára. Megyénk építőipara az elmúlt években sokat fejlődött. Növekedett a gépesítés, javult a gépek kihasz­nálása, sok kőműves ért el a mun­kában kiváló eredményeket, számos műszaki dolgozó mutatja meg, hogy tudását .szívesen hasznosítja a jobb és gyorsabb építkezések érdekében. Vannak eredmények az önköltség­csökkentésben, a takarékosságban. Ennek ellenére nem mondhatjuk el, hogy megyénk építőipara min­den tek in tejben jól dolgozik. Drá­gán építünk, számos helyen előfor­dul az anyagpocsékolás és más hiba ami egész népgazdaságunknak káli­kat okoz. Az építkezések nagyon sok esetben túllépik az előirányzott költ­ségeket és előfordul, hogy e túllépé­sek nem egy-két százalékosak. Kom­lón. a Berek-u.eai négy 16 lakásos épületnél több, mint 46 százalékkal lépték túl az előirányzott építési költségeket, de talá’ható hasonló példa Komló-Rokönyös, vagy a me- szesi lakótelep épí-éiénél is. E túllé­péseknek több oka van. Első, hogy sok esetben felületesen és összecsapva készítik el az építési terveket és költségvetéseket, A kellő gondosság és felelősségtudat nélkül elkészített tervek tele vannak hibák­kal, ami a kivitelezésikor zavart a költségeknél pedig növekedést je­lent. Egy példa a többi közül: a MÁV pécsi lakóház épületénél a ki­vitelezési terven nem tüntették fel a tervezők az utcafrontot és így az épületet fordítva „tűzték ki.“ A té­vedést csak a földmunka elvégzése után vették észre az építkezés ve­zetői és csak ekkor tudjak intézked­ni, hogy a hibát kijavítsák. Hasonló hiba fordult elő a költségvetésben is Ebben, 27.33 köbméter pince és lá­bazati fail van feltüntetve. Ezzel szemben a valóságban 102.04 köbmé­ter az említett fal mennyisége. Ha csak ezt a tételt számítjuk, akkor is 19.798.15 forinttal emelkedik az előirányzathoz képest az építkezés költsége. Sok esetben előfordul az is, hogy a tervek későn érkeznek és emiatt a kivitelező vállalat nem tudja a mun kát tervszerűen végezni, késik a be­fejezési határidő, — amit az építtető is kénytelen tudomásul venni — és ezzel máris emelkedik az építkező önköl.sége. Komoly hiba az is, hogy számos helyen nincs szoros kapcso lat a tervezők, a kivitelezők, vala­mint a beruházó szervek között. Ez a munkák tervszerűtlenségéhez, kap­kodáshoz, bizonytalansághoz vezet. Nem egyszer előfordul a már elké­szített tervek végrehajtás közbeni módosítása, aimi az építők hirtelen átcsoportosítását követeli meg és nyomában ott jár a termelékenység csökkenése, az építkezési költségek növekedése. A jövőben több gondot kell fordítani arra, hogy a megren delők időben és megfontoltan közöl­jék elképzeléseiket a tervezőkkel aaok pedig a kivitelezőkkel, hogy megismerjék a létesítmény helyé nek adottságait és ennek alapján 1 megfelelő terv készülhessen, szerve­zetten lehessen a tervet gyakorlat­ban Is megvalósítani. Az építkezési költségek 50—*65 szá­zalékát az anyag értéke jelenti E szám is jól mutatja, hogy milyen nagyjelentőségű az építkezésnél az anyaggal való takarékoskodás. Saj­nos, e téren sincs minden rend-ben. sok még a feladat. Számos helyen ’vem a munkavezető, sem az építés- vezetők, de a kőművesek és segéd­munkások sem fordítanak elegendő .gondot az anyagtakarékosságra. — Szliukovinyi Vince elvtárs, a komlói szakszervezeti bizottság elnöke, a Komlón megtartott építőipari anké- ton többek között ezeket mondotta: Nemrég az aknákon jártunk az pítkezést ellenőrizni. Az egyik mun- ahriyen cementet lapátoltak a ramiszportőrre és úgy szállí'.ották. Az ott dolgozó műszaki vezetők ezt egyszerűen nem vették észre. A ce­ment pedig pocsékolódott." Másutt, főleg a Komló-kökönyösi építkezé­sen az építkezések környékén nagy- mennyiségben hevernek darab tég­lák, összetört vasbeton előregyártott lemek. A szállító vállalatok egyes dolgozói még mindig nem kezelik lég gonddal a rájukbízott, szállított építőanyagot, sokszor a téglát úgy dobálják le az autóról, mintha az szalma lenne. Az építésvezetőknek és munkavezetőknek e téren sem szabad elnézniük semmiféle lazasá­got, pazarlást, legyen az látszólag bármilyen kicsi is, mert következ­ménye az, hogy ma kevés, holnap már több és holnapután pedig fék- eienül megy kárba az építőanyag. Az építőipari párt- és szakszemi­eteknek e téren nagyon fontos fel­adataik vannak: széleskörű mozgal mat szervezni az anyagtakarékosság érdekében, amelyben minden építő­ipari dolgozó tevékenyen résztvesz. Az építkezések meggyorsításának olcsóbbátételének egyik legdöntőbb feladata a termelékenység emelése. Ennek egyik alapja a komplex-gépe- ítés. a meglévő gépek kihasználása mellett az új, fejlett módszerek szé- e&körű alkalmazása. Vannak me­gyénkben kiváló sztahanovista kő­művesek. akik jól ismerik és jól al­kalmazzák is a munka termelékeny­ségét emelő módszereket, de számuk kevés, még nem elég építőipari dol­gozó él az új módszerek adta lehe­tőségekkel. Újabban a régi módsze rekhez ragaszkodók elkezdték híresz­elni, hogy a régi módszerrel dol­gozó kőművesek többet keresnek mint azok, akik az új módszert al kalmazzák. Ezt könnyen meg lehet és meg is kell cáfolni. Az új mód izerrel dolgozó kőműves amellett, hogy többet keres, emeli a termeié kenységet is és olcsóbbá teszi az építkezést. Ehhez természetesen fon os, hogy jól szervezzék a vezetők a munkát, biztosítsák az anyagot és segítsék sokoldalúan az építkezése­ken is a sztahánovista módszerek elterjesztését. Az új módszer alkal­mazása teszi lehetővé, hogy a gya­korlatban is megvalósuljon a jelszó' pítkezzünk gyorsabban, olcsóbban és jobban. Nyújtsanak e munkához segítséget az építésvezetőknek, mun­kavezetőknek. brigádvezetőknek a párt- és szakszervezetek. Olcsóbban, gyorsabban, jobb minő­ségben építkezni, — ez most építő­iparunk minden dolgozójának leg fontosabb feladata. Ezt követeli meg a fokozott lakásépítés, egész dolgozó népünk érdeke. Az építőipar önkölt­ségcsökkentése közvetlenül hozzájá­rul ahhoz, hogy több lakást építhes ;ünk, a minőségileg jobb munka pe dig szebb, jobb lakást jelent a dol­gozóknak. Építeni nagyon szép fel adat. Dolgozóinknak lakást építen kétszeresen szép feladat. Az építő ipar dolgozói, tervezők, mérnökök építésvezetők és munkavezetők, kő művesek és segédmunkások tegye­nek meg mindent a maguk munka területén, hogy az építőipar az eddi ginéi jobban betöltse fe’adatát. 400 vagon szenet akarnak termelni a felszabadulási őrségen a komlói tröszt bányászai Két nap választ el bennünket hazánk felszabadu­lásának kilencedik évfordulójától. Hazánk felszabadu­lásának ünnepét a komlói, mázai, szászvári és nagy- mányoki bányászok a munka új győzelmével akarják ünnepelni Az elmúlt napokban a kongresszusi ver­seny során hősies munkával, fejtőkalapács helyett csá­kánnyal teljesítették túl terveiket és a kongresszusi fogadalmat. A komlói, mázai, szászvári és a nagjená- nyoki bányászok mozgalmat kezdeményeztek, hogy áp­rilis 3-án, szombaton, felszabadulási őrséget tartanak és 400 vagon szenet küldenek e napon az országnak. Kezdeményezésükhöz sok sikert kívánunk. Távirat Komlóról Mi, a Komlói Szénbányászati Tröszt III-as üzemének fizikai és műszaki dolgozói örömn pl jelent fűk, hogy márcíui 2.7-ért délután 3 óra 15 perc­kor teljesítettük negyedévi tervünket. Huszár Sándor pár'titkár, Szentes József VB-elnök, László János DISZ titkár, Schnetzer Tamás üzemvezet főmérnök. A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT,! A 100 méteres feltárási mozgalom győzelme Komlón Uj győzelem született Komlón. Molnár István elv­társ, sztahánovista vájár a 100 méteres feltárási moz­galom kezdeményezője és brigádja, hősi munkával be­bizonyította: teljesíteni lehet egy hónapban 100 méter vágatkihajlást. Most a kongresszusi versenyben lendült fel ismét a százméteres feltárási mozgalom. A Molnár­brigád lelkes munkáját a sürített ^levegöhiány sem tudta meggátolni. Március 21-től nem működött a ra­kodógép — kézierövel dolgoztak. Harminc méter hiány­zott ekkpr a száz méterből. Még jobban dolgoztak. — Törekvésüket siker koronázta: március 31-én délelőtt 10 órakor büszkén jelentették: Teljesítettük métert! száz A verseny éltetője a nyilvánosság Ez hiányzik a Pécsi Bőrgyárban Nincs még három hó­napja, hogy a Pécsi Bőrgyár dolgozói át­vették az élüziem má­sodik helyezettjének áró vándorzászlót. Ek­kor határozták el, hogy a pártkongresszus tisz­teletére indított ver­senyben az első ne­gyedév végére felcsere­ik ezt a zászlót az él- üzem címmel. Januári tartozás állt az üzem előtt, mikor ez ígéret elhangzott. Bátorítást adott azon­ban a munkához az, hogy a gyár 852 dol­gozójából 708 tett fel­ajánlást s ebből 651 minőségi javítást is. gént. Azóta három hónap telt eL Változott az üzem képe is. Ahogy belépünk a gyár udva­rára, tetszetős verseny- tábláról olvashatjuk a jóldolgozók eredmé­nyeit. Amint azonban közelebb érünk, becsa­pottnak érezzük ma­gunkat. Két-három nappal, gyakran egy hétnél is öregebb ered- nényeket olvashatunk. Legtöbbször ezek már elavultak, mert a kon­gresszusi versenyben mindenki munkája leg­javát igyekszik nyúj­tani. Régebben megtör­tént az, hogy a jóltel- jesítőket kultúrgárda, tánccsoport köszöntöt­te, vagy a szomszédos napköziotthon kis la­kói üdvözölték az apu­kát, anyukát. Ilyenkor' kis ajándékot, virágot, cukorkát vagy cigaret­tát adtak át. Kedves és biztató volt az ilyen megtiszteltetés. Ma sajnos, csak, unalmas statisztikai adatokat hallani a mikrofonból s ezt bizony az ember­nek még türelme sincs végighallgatni. Több műhelyben (me­szes, cseres, boxos) még azzal a tehetőség­gel sem élnék, hogy a táblákra kiírják a jó teljesítményeket. — A boxos műhelyben hosz- szú ideig félre volt té­ve a versenytábla az- zail az indokkal, hogy „most festenek, s ösz- szefröcskölik/1 Pedig volna bit di­csérni. Többen most törlesztik régi tartozá­sukat, kezdik elérni a száz százalékot. Ezek­ről hallgat és nem em­lékezik meg a nyilvá­nosság. Takács Anna, Jakab Mária és Ör­dög Mihály né táblán- festők 60 százalékot teljesítettek a kongresz szusi verseny kezdetén s ma már.92-nél tar­tanak. Az elismerő szó biztosan még jobb munkára lelkesítené őket. Uj üzemi bizottsága van a Bőrgyárnak, de a régi vezetőségi tagok nem men-'ek el ax üzemből. Közös erővel kellene lépéseket ten­ni. A nemtörődömsé­get és hanyagságot csak így tehet megszűri tetni. Sokkal változa­tosabb eszközöket kell alkalmazni a kiváló eredményt elérő dolgo­zók népszerűsítésiére, az elmaradók bátorítá­sára. így lesz éltető eleme a versenynek a nyilvánosság, így szá­míthatunk a büszke élüzem cím elnyeré­sére. Harvan József tudósító A verseny eredménye A kongresszusi verseny kezdetekor megígértük, hogy mindent megte­szünk más üzemek munkájának, a mezőgazdaság fejlesztésének segíté­séért. Fogadalmunk valóravéltása nyomán március 26-án teljesítettük első negyedévi tervünket. A száza­lékos eredmény mintegy 115 százalék tesz. Márciusban jelentős sikereket ér­tünk el a mezőgazdaság megsegítése terén is. 2500 marhaláncot, 3500 kő- tőféket. 3000 tartó, 1000 rudazó, 10.000 istráng és 25 torma folyólán­cot készítettünk. Lószerszémveretből 11 tonnát adtunk. Terven felül ké­szült 18.000 boronalánc. Ezenkívül nagymennyiségű ekeláncot szállítot­tunk Budapestre, a Sopiana Gépgyár pedig 55.000 láncszemet kapott a sze­relés alatt lévő szecskavágókhoz. Ezek az eredmények üzemünk dol­gozóinak lelkes versenyéből fakad­nak. A verseny élenjárói: Loch Kon- rád 208. Herczogh Mihályné 164. Zsirmawn Istvánná 184, a Ságvá' brigád 175 százalékos eredménnyel. A verseny iramában nem feledkez­tünk meg a munkavédelemről sem. A napokban kapott dicséretet e té­ren végzett jó munkájáért üzemünk. 1952—53-ban 360.000 forintot hasz­náltunk fel a dolgozók munkakörül­ményeinek megjavítására. Ebben az évben 107.000 forintot fordítunk ilyen célokra. Alpár Ferenc Mezőgazdasági Szerárugyáf SZÁNT A MEQYE LEQJOBB TRAKTOROSA A tt szánt — ahol az ^ erdős hegyoldalt végeláthatatlan gabona­termőföld váltja fel — G 35-ös traktorával a me­gye legjobb traktorosa, Fernbach Antal. Már Bo- dán hallani gépe ütemes pufogását, amely elárulja, hogy ezt a traktort gon­dos kezek vezetik. Bodán már azt is megtudtam, hogy a bakonyai határt szántó traktor éjjel-nap­pal, megállás nélkül megy — egy öreg néni mondta, akitől megkérdeztem, hogy melyik úton menjek Bakonyára. A falu mel­lett emelkedő magas dombra mutatott: — Néz­ze, ott, azon a kis ösvé­nyen egyenesen odajut. Nekivágtam a Bodáról Bakonyára vezető útnak, hogy megnézzem, hogyan dolgozik a „Szocialista Munkáért Érdemérem­mel" kitüntetett trakto­ros. A gépen akkor váltó­társa, Takács György ült, a kiváló traktoros pedig Hergyó Bence Rudolf ag- mnómussal mérte a terü­letet, melyet eddig fel­szántottak a Szabadság Őre 1-es típusú termelő­szövetkezetnek. Tizenharmadik napja, hogy megkezdték a tava­szi munkát. Ebből hármat elrabolt az eső és mégis a 155 normálho’dnál tar- ‘anak, a tavaszi terv 62 Izózp1 "át!, F^^n az etemben április 5-re tel­jesítik a gép tavaszi ter­vét, a 258 normálholdat. — Az eaő 30 holdat ütött el tőlünk, — mond­ja Fernbach elvtárs. — Tizenhetedike óta megál­lás nélkül, éjjel-nappal megy a traktor, műszáki hiba miatt még egyetlen órát sem álltunk. A kez­detben óvatosan, lassan dolgoztunk a géppel, mert míg a generálozott motor be nem járódik, nem za­varhatjuk. A téli javítást ml magunk végeztük raj­ta, — úgy, hogy az őszi kifagyásig nem lesz mű­szaki hiba. Igaz, a hibát megelőző karbantartást el végezzük Ha Valahol ko­pog a csapágy vagy a csa­var lazul, azt mindjárt ki­javítjuk. Ezzel megelőz­zük a hosszabb munkaki­esést. Megáll, azután hozzá­teszi: nincs most arra idő, begy javítsunk, sokan vár nak még ránk a gépállo­más körzetében, meg a vetés is szorít. M ost megint a régi váltótárssal dolgo­zik éjt-nappalt eggyétéve. Felvették a harcot Tóth eivtárssal, aki 2000 nor­mái holdat vállalt. Ők ezt még százzal megtoldottak úgy, hogy minőségileg se legyen kifogás. Erre ed­dig is sokat adtak, de az idén a mezőgazdasági ha­tározat Után még többet, mert csftk in’n'*-ojt fö’d- ben lehet többet termelni, — Mintha most jutott volna eszébe, — elmond­ja, hogy a szentlőrinci tér melőszövetkezetnek tagja, de ott most nincs munka a részére: a termelőszö­vetkezetben az ősszel egy talpalatnyi fijld'sem ma­radt szántatlan. Mind fel­szántotta Fernbach elv­társ és váltótársa, ezért tudnak most a bakonyiak­nak és a bodai gazdáknak dolgozni. A gépállomás nem fe- **• ledkezik meg trakto rosairól. Minden nap jön látogató. „Mindig a nya­kunkon van 'valaki“ — mondja Fernbach elvtárs, — de ez nem baj, mert így ha valamiben hiány mutatkozik, üzenünk vele a gépállomásra. Ez még mindig jobb, mintha mi is két napig várnánk üzemanyagra, mint Iványi elvtárs. — Olvastam az újságban, hogyan járt.“ Nézem lakókocsiját, meg találni itt mindent. Való­ságos kis raktár ez tarta­lék csavarokból, porlasz­tókból, égőkből és auto­mata rugóból. Nem fut­nak minden csavarért ki­lométereket. Ez mind fon­tos ahhoz, hogy egy perc se essék ki a munká­ból. A területre sincs pa­nasz — Hergyó elvtárs előre gondoskodott róla. Ilyen feltételek mellett aztán a műszak nyolc normál hn’dja he’vett 12-t 14-et is szántanak, A munkájukkal elége­dettek a gazdák, hiszen ezen a 400 holdas táblán is úgy szántottak, hogy nincs az az ember, aki megmondaná, egy-egy sza kasz hány ekealja. Nincs ott egyetlen vakbarázda sem és bárki megnézheti a mélységet is. Az min­denkor 20 centiméter. Régóta traktoros már Fernbach elvtárs, ha nem is nézi az órát, akkor is tudja, mennyi idő alatt kerül egyet a szántáson. Most is türelmetlenül fi­gyeli a dűlő alsó részét, késik a Hoffher. — Ugyan mi történt, már itt lehetne a gép, ha nincs semmi baj. Együtt indulunk a trak­tor felé. Látszik rajta, nem tetszik, hogy a gép­nek éppen most kellett megállni. De nincs ko­moly baj, az ekére gyü- lemlett gazt szedi le Ta­kács elvtárs és utána to­vább halad a munka. ¥gy dolgozik a pacsir- -*• ta szótól hangos, zöl­dülő határban a megye legjobb traktoros* szorgal más váltótársával, — har­colva a nap minden per­cének kihasználásáért, hogy kivegyék részüket a mezőgazdaság fejlesztésé­ből és ne csak vállalásu­kat, de ennél többet is teljesítsenek. Sok sikert ebben a mun kában, Fembach elvtárs! Herczogh Ilona \

Next

/
Thumbnails
Contents