Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-11 / 85. szám
Hírek a sásdi járásból a begyűjtésről és a tavaszi munkákról A sásdi járás községeinek dolgozó Parasztjai kongresszusi versenyben dolgoznak és teljesítik beadási kötelezettségüket. Gerémyesen Hollós István már túlteljesítette első negyedévi baromfi- és tojásbeadás' kötelezettségét. A versenytársa, Hol- lósi János sem maradt el, fej-fej mellett haladnak. A tsz a negyedév' baromfi és tojásbeadását egész évre teljesítette. Egész évre leadták a sertést és a vágómarhát is. A kongresszusi verseny eredményét akadályozók is akadnak a községben, akik még nem adtak le egvetlen tojást sem, pedig már toj nak a tyúkok. Talán meg akarják ttárni, míg a húsvéti kiscsibék a beadásra megfelelnek? Ilyen várakozó Szilágyi István és Gorik Ferenc is. A tavasziak vetésében is jól halad a munka. A tavaszbúza tervük 62 bold volt, ezt két holddal túlteljesítették. Elvetettek négy hold burgonyát és 3 hold cukorrépát is. A tavaszi munkával még előbb állnának, ha a gépállomás nem irányította volna más területre a traktorokat. * A barátnri termelőszövetkezet egész évi tojás és bmorn 1 ibem!ásót teljeslr ____ _____________________ tett e. Vágómarhából annyit adtak le, hogy a jövő évre h be van írva 180 kiló. A tavaszi munkával sem marad-* nak le a tsz tagjai, lóval szántanak, mert a gépállomás nem biztosított nekik traktort. Így bár lassabban, de mégis halad a munka, — nem vára. koznak tétlenül arra, hogy majd kiild a gépállomás egy traktort. * A magyarhertelendiek elsők lettek a beadásban, a sásdi járás községei között. A tojásbeadásukat 104, a baromfit 102, a sertést 55. a vágómarhát 71 százalékra teljesítették az első negyedévben. A dicsőségnek a részese Csike Vendel, Bakó József Király Antal, Lukvics Károly egyéni gazdák és szégyenkezhetnek Kovács József, ifj. Bodor József, Ács András, Bodor András és Kovács János mert még hátralékosok az első negyedévről. A községi tanácson őrzik a járási vándorzászlót és igyekeznek a második negyedévi beadás teljesítésével. Varga László, Bakóca. A termelés ellenőrzése szerves része a pártmnnkának Újabb két község és két termelőszövetkezet fejezte be a fásítást Baranyában a fásítási terv szerint 1954 tavaszán 3 millió facsemetét és 60 ezer suhángot ültetnek el legelővédő és mezővédő erdősávban, valamint az iparvidékeken fasorokba, ligetekbe. Különösen jelentős a Mecsek el- kopárosodott lejtőin elterülő községek legelőinek fásítása. Ezév tavasán hat ilyen falu határában fásítják be — szovjet tapasztalatok alapján — legelősávokkal a kopár szikiás legelőket. A legelővédő sávokba a mostoha körülményeket, sziklás talajt jól bíró facsemetéket ültetnek. Kővágótőttősön például akác, hárs, gyertyán, kocsányos tölgy mellett fekete fenyő csemeték kerülnek a legelőre. Emellett erdősávokkal, fasorokkal, ntegkötik a sík, homoktalajú vidékek földjeit is; Dunaszekcsőn 260 ezer csemetét ültetnek homokos talajba. Mohács, a pécsi bányavidéken Pécs- szabolcs, a villányi és kozármislenyi gépállomás utcáit, utalt pedig parkosítják. A nagy munka gyors ütemben ha- 'a<! A „fák hetének” ötödik napján a tervezett 800 hold mintegy három- neQliedrészének kiültetése már megtörtént. Befejezte a fásítást, a palotabozsoki Petőfi termelőszövetkezet, Dunaszek- ♦i*5’ Szederkény. Elkészült nyolc hektárnyi mezővédő erdősávja ültetésével a bári XJj Elet termelőszövetkezet tagsága is. SZINNYEY Csökkentjük — megszüntetjük a panaszokat Vállalatunk dolgozóinak mintegy 97 százaléka tett felajánlást a párt- kongresszus tiszte'etére. Különösen értékesek ezek közül a tapasztalatok átadására, az elmaradók megsegítésére, a tanulók oktatására vonatkozó felajánlások. A verseny dekádonkénti értékelése azt mutatja, hogy dolgozóink szívügyüknek tekintik a kongresszusra tett felajánlásaik teljesítését — túlteljesítését. A pártkongresszusig csökkenteni, illetve megszüntetni akarjuk a panaszokat is. A panaszkönyvek szerint a legtöbb hiba a fehérnemű tisztítása körül van. Ennek oka, hogy vendéglétszámunk sokkal nagyobb mértékben növekedett, mint fehérneműkészletünk. E hiányosságokat néhány héten belül felszámol1 juk. A panaszok másik része a hosz szú várakozási időre, valamint a helyszűkére vonatkozik. Üzleteink a hétvégi időszakokban szűköknek és túlzsúfoltnak bizonyulnak. Ezen csak részben tudunk segíteni. A közeljövőben megnyitjuk 6-os számú üzletünket Meszesen. Sajnos, a Tervező Iroda nem kérte ki véleményünket. Szerintünk Meszesen sokkal nagyobb fodrászüzletre lenne szükség, hogy az igényeket kielégíthessük. ( Szabados MiháJyné Pécsi Fodrászipari Vállalat igazgatója. A haranyamegyei pártbizottság értekezletet hívott egybe, ahol megtárgyalták a termelés pártellenőrzésének néhány gyakorlati kérdését, hogy segítséget nyújtsanak az új párt vezetőségeknek. Az értekezleten Sziklai József elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője tartott beszámolót. -í- Ezután került sor a hozzászólásokra. Sziklai elvtárs előadásában hangsúlyozta, hogy a pártszervezeteknek níindenkor figyelemmel kell kísérniük a termelés alakulását, a termelés irányítóinak tevékenységét. Eddig üzemi alapszervezeteink többsége általában két egymással szorosan összefüggő módszerrel ellenőrizte az üzemek termelését. — Az egyik kétségtelenül a nehezebb és még nem teljesen elterjedt módszer: a dolgozók véleménye, az alulról jövő bírálatok és javaslatok alapján végzett ellenőrzés. Pártszervezeteinket erre a Központi Vezetőség júniusi határozata is figyelmezteti. Az új Szakaszban megnőtt a dolgozók bíráló készsége, bátran és őszintén tárják fel a termelőmunka akadályait, hibáit. A legutóbb megtartott termelési értekezleteken is igen sokan bírálták a munka fogyatékosságait, tét • tek hasznos javaslatokat. Ezzel mintegy jelzik, hol kell javítani. A pártszervezetek csak akikor lehetnek megbízhatóan tájékozódva üzemük termeléséről, ha felhasználják tömegkapcsolatukat. A pártellenőrzés minden pártszervezet, minden kommunista ügye. Természetes, hogy a pártszervezet nem tudná egyedül biztosítani a termelés pártellenőrzését, éppen ezért erősítenie kell kapcsolatait a pártonkívüliekkel, az ő hangjukat is figyelembe kell venni a termelés értékelésénél. A termelés pártellenőrzésének kétféle módszerét, együttesen kell alkalmazni: támaszkodjunk szilárdan a dolgozók véleményére, határozottan, de elvtársi módon számoltassuk be a gazdasági vezetőket. Ezt csak az üzemek egy részében sikerült megoldani. Véleményünk szerint, ha az igazgatót, előkészítve erre, negyedévenként beszámoltatjuk az egész üzem tevékenységéről, havonta egyszer pedig egy-egy szűkebb területről, — ez alapja lehet a pártszer- . vezet elenőrzésének. A termelés pórt- eHenőrzésének igen fontos tényezője a pártszervezet és a műszaki értelmiség együttműködése. Műszaki elvtársaink nagy segítséget tudnak adni ahhoz, hogy megjavítsuk a termelés pártellenőrzését. A pártellenőrzés e két módszerén túl igen fontos, hogy bányász párttitkáraink megismerjék a termelés legfontosabb mutatóit s azokat tudják helyesen elemezni. Figyelemmel kell kísérni a műszakok megoszlását, az önköltség, minőség, takarékosság alakulását, a betegek, a szabadságon lévők számát. Minden nap ismerni kell a teljesítmények alakui(Ie, a másikat oda, míg nem lesz másik. Ezt igazán megmondhatta volna magának Mergl József is. Ezért küldte fel ide magát? — Ezért. — Az istenit neki! — Ezért ide- fárasztani. Ne haragudjék. Mer ginek is lehetne jobb dolga. Szilas László szavai mellé megjegyzésnek ez kerüit «noteszba: „Merglnek úgylátszik könnyebb volt azt mondani, hogy menjen a bizottsághoz, mintsem megmagyarázza: kissé várni kell a másik ablakra, míg lesz, addig legyen türelemmel. .Népszerűtlen' feladatnak tartotta.“ A fürdőkeze'ő lép be. Le akar menni a bányába, ott akar dolgozni. Orvosi igazolás? Van! De nem jó. Az orvostól kérte Szilas László elvtárs, hogy írja oda, milyen bányamunkára alkalmas az illető. Az orvos újra és újra azt írja: köny- nyebb munkára alkalmas. Hol? A napszinten, a tetőjavításnál, avagy a műhelyben? A fürdőkezelő egy hónapja járkál már az egy szóért, a bánya-szóért. Hát csoda, ha méregbe gurul a bizottság minden tagja? Ezután Lipsitz Gyula következett Hű, de szép érvei voltak. Percek alatt mindenkit ledöntött a lábáról. Áthelyezését kéri Sztálinvárosba. ót kiképezték Újhegyen gépkezelőnek és most hát... hát igen, ott akarja építeni életét, a szocializmust. Semmi vita, kétségtelenül megkapja áthelyezését. Menjen Miklós Gyula elv- társhoz és kész. Jószerencsét! — A jegyzetben ez áll: „Tanulni szerető fiatalember." Ez csütörtökön délután íródott. Pénteken reggel ez került mellé: „Füllenteni szerető fiatalember.“ Miért? Azért, mert nincs ts az Újhegyen kiképzettek között. Jó ürügynek szánta és szerencsére — sikertelenül. Az áthelyezést nem kapja meg. Varga Ferencné egy bonyolult táppénz-üggyel jön. Kiderül, hogy fölöttébb bonyolult az ügy, mert közben még neve is megváltozott, férjhez ment és leánynevén tartották nyilván. Ide küldte az üzemi szak- szervezet. Nem mertek hozzányúlni. Úgy gondolták: majd elintézi a bizottság. Ez könnyű, de nem dicséretes dolog. , Öl ember kerül még sorra: Egyik megrokkant, könnyebb munkát kér. Ha felgyógyul, megkapja. — Másik: Komlóra akar menni, a harmadik ugyancsak Komlóra. Okok: azok nagyon csavarosak. A negyedik: megtért bűnös, verekedett — meg akar javulni, segítséget , kér. Megkapja: Ötödik: Egy asszony visz- szajött Pest környékéről dolgozni. — Hatoduk: Böjtös József. Szőke, égszínkék szemű, lányos arcú 20 éves gyerek. Úgy beszél, hogy az ember meghatódik tőle. Könnyebb munkát kér, neki mindegy, csak ne a szilóba, ő elvégez bármit, de adjanak, mert kénytelen lesz másutt munkát keresni. Erre nincs szükség, kap könnyebb munkát. Ez ne okozzon gondot. Már már indulna, de még van valami: — A legényotthon ... munkatársak. Ki akarnak .ienni. — Miért? — Hát... hát — akadozik a szó végül kinyögi: egy hete már muszáj kot mulaszt. — Hát ez más kérdés. Ez komolj kérdés. Utána nézünk a dolognak. Elmegy. A bizottság véleménye az volt: Raff inált ember lehet. Ez került a jegyzetbe is. Utána is néztek ügyének, hát kiderült: javító-nevelő munkára van ítélve — és még el akar menni. Bízott a bizottság jószívűségében, meg a maga vagány- ságában. Ezzel vége is a jegyzetnek. Röpke pillanatok, szavak, mondatok vannak benne, emberek igaz és hamis ügyei. A rögtönzőt,', jegyzet mellé néhány megjegyzés kívánkozik, a következők: Hasznos munkál végez ez a bizottság. Sok problémát elintéz, sok oanaszt orvosol. Az emberekkel való foglalkozás, az emberek igényei fokozott kielégítésének egyik módja. Vannak azonban, akik vissza akarnak élni, akik csak jogaikat hangoztatják, de kö.élességeiket nem. De vannak olyanok is, akik e bizottságot félre akarják vezetni, hogy abból hasznot húzzanak, a dolgozó népnek pedig kárt okozzanak. — Úgy gondoljuk, az illetékesek hasznos tanulságokat szerezhetnek e fogadónap eseményeiből is, de szerezhetnek azok is. akik nem járnak egyenes úton. Mégpedig az.;, hogy az emberek igényeinek fokozott kielégítésére való törekvés, a jogos panaszok orvoslása nem jelenti sem ma, sem holnap, de azután sem azt, hogy megengedjük egyeseknek a kormánypro- grammra való hivatkozással a fegyelmezetlenséget, munkásvandonást, a munkakerülést. Ilyen ügyekben az István-aknai fogadónapokon is olyan in'.ézkedéseket hoznak, amelyek megfelelnek a dolgozó nép érdekeinek Húszon József 'Asát is. Fokozottabban törődni kell az újításokkal, ezen belül a komlói Anna-aknán most kísérletezés alatt álló milszekundomos repesztési eljárással, amellyel meggyorsíthatjuk a feltárási munkát. Az üzemi mérleg- beszámolók alapján pedig részletesen tájékozódjanak a bérek alakulásáról, a béralappal való helyes gazdálkodásról. A bérköltségek Komlón, az országos átlagnál magasabbak. A termelékenység növekedésével csekken az önköltség. Ezért fokozott figyelemmel kell gondolni a gépe sí- lésre, a gépek kapacitásálnak kihasználására. Fontos feladat a vállalat igazgatási költségének csökentése, ezért a párt vezetőségek gondosan tanulmányozzák ezt. Komlón, Mázán, Szászváron még igen magas az önköltség, fele annyiért adják el, a sze- net, mint termelik. Hasonlóképpen vigyázni kell a beruházások hova- fordítására is, mert ha a beruházás tervét nem teljesítik helyesen, a széntermelés látja 'kárát. Külön kell itt foglalkozni a szociális beruházások tervével. Üzemi pártszervezeteinkre, elsősorban a bányász pártszervezetekre nagy feladatok várnak a termelés pártellenőrzése terén. Nagy segítség ehhez a kommunista és pártonkívüli dolgozók bírálata, javaslata. De nagy támogatást kapnak ehhez a most folyó kongresszusi versennyel is. A megyei pártbizottság a múlt hónap- pan értékelte a kongresszusi munkaverseny helyzetét és megfelelő határozatot hozott. A vállalások teljesítése érdekében fokozni kell a verseny nyilvánosságát, a szakszervezetek rendszeresen értékeljék az eredményeket. A kongresszusi verseny tovább folyik, s célul kell kitűzni a lemaradások pótlását, az adósság törlesztését. A szak szervezetnek • nagyobb gonddal kell foglalkoznak a verseny továbbfejlesztésével s ehhez a pártszervezetek nyújtsanak maximálás segítséget. A legfontosabb cél a mennyiség növelése mellett a minőség javítása, a termelékenység emelése, önköltség csökkentése, a fokozott takarékosság. Ezért versenyezzenek a dolgozók! ' A kongresszusi munkaversenybe nem sikerül, eléggé bekapcsolni a műszaki értelmiséget. Néhol meg- nemértés tapasztalható a műszaki értelmiség munkájával szemben. — Ilyen kérdés a műszaki feltételek biz tosítása. Ebben a legfontosabb, hogy a műszaki vezetők a helyes tervezéssel, módszerek kidolgozásával biztosítsák ezt. A végrehajtása azonban a ^aPa‘ok' brigádok, emberek munkáján múlik. A pártszervezeteknek arra kell mozgósítaniok a dolgozókat, hogy ézt megértsék és dolgozzanak azon, hogy a műszaki feltételeket maguk is megteremtsék. Sok nehézséggel találják magukat szembe, de éppen az szükséges, hogy a nehézségeket, amelyek legtöbb esetben megoldhatók, leküzdjük. Jó. példája ennek az energiaellátás nehézségei. Amióta erről beszélünk, megjelöltük a kivezető utó;, megsokszorozódott a dolgozók aktivitása, kezdeményezése, és sikeresen oldjuk meg ezt is. Csak bátran kell tárnas-- kodni a dolgozókra, beszélni kell a nehézségekről, ők bizonyosan megtalálják a megoldást és erre aktivizáljuk őket. A verseny szervezése bonyolult, sokrétű munka. Pártszervezeteink ezt a szakszervezetek re bízták. Ez nem is baj, de az annál inkább, hogy a pártszervezetek keveset törődnek ä versennyel. Nincs szükség, hogy kivegyék a szakszervezet kézéből ezt a munkát. Pártszervezeteink irányítják, ellenőrizzék a szakszísvezeí abbeli tevékenységét. Mozgósítsak a Kommunistákat, hogy példamutatóan dolgozzanak, magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy miért versenyeznek, mi a verseny célja, jelentősége. A. politi/kai tömegmun,ka megjavítiá- s^val segílsék a szakszervezetet s pikkor a dolgozók szívesen tesznek felajánlást, örömmel és nagyszerű eredményekkel versenyeznek. A beszámoló után elsőnek Bertus Imre elvtárs, a komlói városi párt- bizottság ipari és közlekedési osztályvezetője szólalt fel. Elmondta, hogy a párlvezetőségek csak a termelés mennyiségét ügyelték, de a többive igen keveset törődtek. A termelés ellenőrzését felülről az üzem vezetőjének beszámoltatása alapján végezték, akkor is nundig általában, é« nem egv-egv szűkebb területen. Keveset töród- ek az önköltség, a termelékenység alakú.asaval és ezekkel most ko moly baj van Komlón Nem támaszkodtak eléggé a do'P^ieVt'T“n-yére,- Java* italra sem. „Pedig tciggyuleseken, de egyénileg is sokszor figyelmeztettek bennünket a, hibákra, hiányosságokra. Nem segítettük eléggé a szakszervezetet a verseny szervezésében, ezért fordulhatott elő, hogy a felajánlások zöme csoportos, alig akad egyéni vállalás. Novotni elvtárs a gesztenyés! akna helyzetével foglalkozott, majd Karpáti Ferenc elvtárs, az újhegyi pártbizottság titkára szólalt fel: „A városi pártbizottságnak a termelés mutatóinak értékelésénél mindig adunk jelentést, de egyetlenegyszer sem mondták meg, hol javítsunk, mi a feladatunk. Komoly hiba az, hogy a városi bizottságon nincs ipari osztály.“ Dobos elvtárs, a komlói Il-es üzem partszervezetének titkára után Bence elvtárs elmondta, hogy Anna- aknán több mint két hónapja számoltatták be utoljára az üzemvezetőséget. — De ezután ezt rendszeresse akarják tenni. „Most már a dolgozókat is mindjobban bevonjuk az ellenőrzésbe. Legutóbb ellenőriztem a termelési értekezleten elmondott javaslatok hasznosítását. A mostam termelési értekezleten is az üzemve • zető elvtárs beszámol, mit valósí- 'Ottunk meg. Ilyen módszerekkel értük el hogy a dolgozók naponta fel Keresik a pártszervezetet és igein helyes. hasznos javaslatokat tesznek". Lantos János elvtárs, István-ak- na nyugati bányamező párttitkára felszólalásából: „Februárban a harmad pártszervezeteket önálló pártszervezetekké szerveztük át. Addiig bizony nem sokat törődtünk a mutató számok ellenőrzésével. Most már elmondhatjuk. hogy megváltozott a helyzet világosán látjuk a termelési és minőségi mutatók alakulását. A pécsi bánvák párttitkárainak szakmai oktatását meg kell javítana Mindannyian csak vájárok vagyunk, de ahhoz, hogy jól irányíthassunk, ez ma már kevésnek bizonyul. Javaslom. hogy a megyei pártbizottság törődjön ezzel. Hasonlóképpen a berek kérdésével, mert a Jcvali«- Ké t dolgozók nem tudják kiszá- mítani bérüket.“ Ezután Gábri Mihálv elvtárs a megyei pártbizottság titkára szólalt fel. Köszönetét mondott a kommunistáknak. pártvezetőségeknek, min- den dolgozónak, amiért a bánvák u teljesítették első negyedévi tervüket. De nincs semmi ok az elbizakodottságra, amelynek már néhány jelét leihet tapasztalni, a második negyedév nem kisebb feladatokat hozott, mint az előbbi. Teljesítéséhez minden elő feltétel adva vám, túl lehet és túl is Kel. teljesíteni. A termelés mennyisége mellett ügyeljenek a szén minőségére, önköltségének csökkentésére. Őrködjenek. hogy az üzemek egyen'etesen termeljenek, a hét első és utolsó napjában is hiánytalanul teljesítsék a terveket. Ezért fontos, hogy gyorsítsuk a feltárási és elővájási tervek teljesítését. Az utóbbi időben növekszik az igazolatlan mulasztók száma, a tavaszi munkák miatt sokan otthagyják a bányát. Itt azt kell látni: miért mennek el a bányászok. És meggyőződésünk, hogy jelentős részük az- ert, mert nem foglalkoznak velük eieggé, nem törődnek figyelmesen problémáikkal. A pártszervezetek- nek ezt nem szabad türniök. Magyarázzák, meg a dolgozóiknak a bányászmunka szépségét és ha sérelmük van, gyorsan, figyelmesen intézzek e;. Ezzel igen lényeges javulást érhetnek el. Az utóbbi időben a szabásokon nem olyan fiZ el’átás tisztaság, amilyent a dolgozók joggal elvárnak. Fokozni kell a bányász munka biztonságát is, a dolgozók egészségvédelmét. Minél kevesebb baleset nélkül termeljenek, teljesítsek a terveket. Felhívta Gábri elvtárs a pártszerhoZ„ e,kv.l.1.8;ve,m.ét' hogy sokkal j<*>- bark. t?bbet kel1 foglalkozni a műtrte:n?i?éPeL A1™! helyes kap csőlátót a.akitanak ki a műszaki és íSk?‘ doíí?°zók között, ott n.i- 8yobbak az eredmények. Hangsú- yozta, hogy a pártszervezetek a politikai neveiőmunkában jobban hasznosítsak a Központi Vezetőség a báTiyász°k gék fánfsf.^lrÍ0,k.rnéR elég sy«v hi7»im* Pa -.kár és a pártcsoport- bizalmi kozott nincs jó kapcsolat Igen nagy figyelmet kell fordán- a W ?POrJ°k "««erősítésére, ame yek tevekenv politikai munkát védnek a termelés növelése érdekéi értekezlet tanulságait Sziklai elvtárs foglalta össze. Hang^tatU h°fya termeiés pártellenórzése fon- .os részé, területe a pártmunkának es sok segítséget nyújt ahhoz, hogv a “^mek teljesítsék terveiket. adott svukat, jól íe’készülienck partunk III. kongresszusára. N A P L 6 5 *954 APRIMS 11
